Békés, 1902 (34. évfolyam, 1-53. szám)

1902-05-25 / 21. szám

Melléklet a „Békés" 1902.21-ik szémákoz. Amália saját és az öbszcs rokonság nevében fájdalom­tól megtört szivrel tudatja forrón szeretett felejt- hetlen jó férjének, a legönfeláldozóbb testvérnek, a legodaadóbb, legjobb rokonnak, a legigazabb em­berbarátnak Léderer Lajosnak, Békésvármegye bi­zottságának tagja, Gyulaváros gazdasági szakosztá­lyának és a gyulavidéki takarékpénztár elnöke stb. hosszú kinos szenvedés után élete 69-ik, holdog házassága 40-ik évében folyó évi május hó 22-én délelőtt Vs12 órakor történt gyászos elhunytét. Földi maradványai 1902. május hó 23 án délután 3 órakor fognak a helybeli izr. sirkertben örök nyugalomra tétetni. Áldás és béke poraira I özv. Léderer Salamonná mint anyós, Léderer Ede mint öcscse és BÓgora, Léderer Czeczilia férj. Jakabfy Ignáczné, Léderer Fanni férj. Rosenfeld Zsigmondné, Léderer Regina férj. Szabó Jakabné húgai és sógornői. Léderer Edéné szül. Werner mint sógornő, Jakabfy Ignácz mint sógor, özv. Eóhnné szül. Léderer Betti özv. Friedmanné szül, Léderer Helén, özv. Bergeroé szül. Léderer Etel mint testvérei, Rosenfeld Zsigmond, Szabó Jakab mint sógor. Eljegyzés. Mánásy Lajos ifjú kötélgyártó iparos eljegyezte Vesszely Yincze vadászi gazdatiszt kedves leányát Annát. Adomány az orosházi tanonczotthonnak. Har­tenstein Zsigmond a waggon-kölcsönző társaság igazgatója 400 koronát küldött a vármegye alis­pánjához, mely összeggel kisérő levele szerint ő, mint a vármegyének mindenkor hü fia, az ember­baráti ozélzattal alapított orosházi Ferencz József iparostanoncz-iskola költségeihez kíván járulni. A nemes szivre valló adományt az alispán rendelte­tési helyére fogja juttatni. A Geiszt család gyásza. A Békésmegyei Gazda­sági Egylet köztiszteletben álló elnökét, Geiszt Gyulát és Geiszt Gáspár békésmegyei nagybirtokost súlyos veszteség érte. Édes anyjuk, özv. Geiszt\ Gáspárné, szül. Molnár Erzsébet vasárnap 77 éves korában elhunyt. Kedden délután kisérték a meg­boldogult nőt végső nyugvó helyére nagy részvét mellett, mely általánosan fordul a közbecsülésben álló, ismert nagy család felé. A halálesetről kiadott családi gyászjelentés a következő: Jobbaházi Dőry József és hitvesi Geist Mária, — Szeniczey Geist Ilona, — gróf Bnlza Géza és hitvese kis-szeniczei Bzeniczey Ilona, gyermekeik Alfonz, Clea és Minka, — csákói Geist Gyula és hitvese Jálios Lujza, ezek gyermekei Mária és Gyula, ikvai Pfeiffer Mátyás, — bagosi Pucber István és hitvese ikvai Pfeiffer Irma és ezek gyermekei Lilly, József és Géza, — kuoini Szerb György és hitvese -Geist Klára, — Geist Gáspár és hitvese Kleiner Helena és fiuk Gáspár a maguk és rokonaik nevében fáj­dalommal telt szívből tudatják forrón szeretett és felejthetetlen édes anyjuk, anyósuk, nagyanyjuk és dédanyjuk, özv. Geist Gáspárné, sz. Molnár Erzsébet úrnőnek Budapesten 1902. május hó 18 ik napján esteli 9 órakor, a haldoklók szentségének ájtatos felvétele utón, életének 77-ik évében bekövetkezett csendes elhunytét. Drága halottunk hült tetemei, kiben övéi a leggondosabb és legszeretőbb család­anyát vesztették el. folyó évi május hó 20-ik nap­ján délutáni 4 '/„ órakor fognak Budapesten, Kecskeméti-utcza 14. szám alatti házában, a róm. kath. anyaszentegyház szertartása szerint beszen­teltetni s a kerepesi temetőben levő családi sír­boltba örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent miseáldozatok pedig Budapesten 1902. évi május hó 21-ik napján délelőtt 11 órakor a belvárosi róm. kath. plébániatemplomban, valamint később Dombovárt, Kondoroson, Szarvason és Kenderesen fognak a Mindenhatónak bemutattatni. Budapest, 1902. évi május hó 18-ik napján. Az örök világos­ság fényeskedjék neki 1 Az alsó-fehér-körösi ármentesitő, belvizszabá- lyozó és vizhasznositó társulat Ladies György el­nöklete alatt folyó hó 21-én tartotta rendes köz­gyűlését, melynek főtárgya volt a társulati elnök; alelnök, igazgató-választmány és a számvizsgáló küldöttségnek három évre, a fegyelmi bizottságnak egy évre való megválasztása. Megválasztattak: elnöknek: Ladies György, alelnöknek : Haan Béla; Egy perez alatt beláttam helyzetem borzal­masságát ; fentről a rögök tompa dübörgéssel hulltak koporsóm fedelére. A. kin, rémület és iszony ami csak megvan az emberi szív érzelmei­ben, az most mind utat tört magának abban a hörgő sikolyban, mely ajkaimra tolult. Ordítani, böm­bölni kezdtem, hiszen ha most, a mig a circum dedéruntot énekelve körülállják a síromat, mon­dom, ha most nem adhatom tudtukra, hogy élek, akkor a legborzalmasabb kínszenvedésnek néz­hetek elébe, én, az élő, a holtak birodalmában elevenen eltemetve. És föntről a rögök csak hulltak lefelé. Ke­zemet véresre vertem a koporsóm fedelén, izzó! tüzkarikákat láttam kerengeni szemeim előtt, még éreztem, a mint valami • undorító hideg giliszta ^örültekerődzik nyakamon, aztán egy utolsót hördültem, végkép elaléltam, — meghal­tam. És mégis itt vagyok. Tudni akarom, hogy ki ásott ki börtönömből, tudni akarom, ki hozott ide engemet, tudni akarom, tudni akarom 1 Szemében rémitö tűz csillant fel, ajka taj­tékzott és neki vetve magát az alacsony tábori ágynak, zokogva temette a párnák közé fejét. Szinte megkönnyebbülten lélegzettem fel, mikor újra kint voltunk a barátságos, napsuga­ras folyosón. — Látod ezt az embert, a hypnozis tette tönkre, — szólt hozzám barátom, — Grivot de Concourt, a hires ideggyógyász, miközben zaj­talanul fordította rá az ötös számú czellára a kulcsot. Egy seance alkalmával ugyanis azt szuggerálták neki, hogy elevenen lett eltemetve és az a rémület, melyet hypnotikus álmában át- érzett, oly borzalmas hatással volt lelki vilá­gára, hogy attól elméje örökre beborult. választmányi tagoknak: Dutkay Béla, Szekér Gyula, dr. Hajnal István, dr. báró Drechsel Gyula, Keller Imre, Acbim Gusztáv, Korossy László, Hoffmann Mihály. Varga András Békés község és Kárnyáczki István Doboz község bírája; számvizsgáló bizott­sági tagok lettek Popovics Jusztin élnöklete alatt : Aszalay Gyula és Morvay Mihály; póttagok; K. Schriftart József és Gerlein Reinhardt. A fegyelmi bizottságba beválasztattak : Ladies György elnökké, helyetteséül Haán Béla; tagokká: dr. Hajnal István, Szekér Gyula, Keller Imre és dr. báró Drechsel Gyula; póttagokká: Hoffmann Mihály és Korossy László. Eljegyzések. A pünkösdi ünnepek után egy csomó eljegyzési hirt van alkalmunk registrálni, bizonyságául annak, hogy daczára a Pünkösd szür­keségének, mégis sokan rózsaszínben látták a vilá­got s sok embernek hozott boldogságot a piros Pünkösd napja. Kóhn Hermann kereskedő polgártár­sunk kedves leányát, lapunk felelős szerkesztőjének bájos húgát, Kóhn Szerénát eljegyezte Engel Sándor gyomai ivánfenéki társulati tisztviselő. — Hidegh Sándor honvéd főhadnagy pünkösdkor váltott jegyet a szép és bájos Hegyi Mariskával. — Werner József ifjú törekvő kereskedő eljegyezte özv. Leopold Ignáczné kedves és bájos leányát, Jolánkát. — Koturnya Dezső miskolczi pénzügyigazgatósági szám­tiszt eljegyezte Jeszenszky Béla polgártársunk szép leányát, Mariskát. — Veik István gyulai II. anya­könyvvezető helyettes jegyet váltott Ráffy János posta- és távírda altiszt szép leányával, Mariskával. Az ifjú jegyesek boldogságához őszinte jókivána tainkat füzzük. Házasságok. Lindenberger József polgártársunk szép leányát Mariskát pünkösd hétfőjén vezette oltárhoz Balogh István törekvő ifjú hentesmester. — Ifj. Gerebenics Ferencz gyulai czipészmester há­zasságra lépett Kohlmann József iparos polgártár­sunk leányával, Máriával.— Csorváson f. hó 18-án tartot:a esküvőjét bájos arájával Müller Flóra, Müller Náthán csorvási tekintélyes kereskedő sze­retetreméltó leányával Kleiner Emil budapesti ve­gyész. A fiatal pár az esküvő után nászúira ment. Izraelita egyházkerületi gyűlés. A XXI. kerü­leti izraelita hitközség vasárnap és hétfőn tartotta rendes évi közgyűlését Békéscsabán. A közgyűlés, melyen dr. Berényi Armin gyulai ügyvéd elnökölt, elfogadta a múlt évben kiküldött bizottságok elő- terjesztéset a középiskolai vallástanitás bibliai anyagáról, továbbá arról, mikép működjék a köz­ségkerületi szervezet a zsidó autonómia rendezé­séig és a községkerületi bíróság eljárási szabály­zatáról. Vasárnap este bankett volt, hétfőn ünnepi istentisztelet nagy, előkelő közönséggel, melynek végeztével dr. Kecskeméti Lipót nagyváradi főrabbi tartott szép felolvasást. Az egész egyházkerület­ből : Békés-, Biharvármegyékből megjelentek a gyű­lésen az összeB rabbik és kiküldöttek. Kétegyházi óvoda. Örömmel adtunk hirt már arról, hogy Kétegyházán elkészült az óvoda, a köz­ség ezen igen nélkülözött kulturális terve, a csi­nosan épült és szépen berendezett óvodát a fel­ügyelő bizottság ülésében folyó hó 17-én délelőtt nyitották meg, a mikor is igen sokan voltak jelen hölgyek és férfiak. A gyönyörű berendezést, mely a közönséget meglepte, özv. gróf Almásy Kálmánná adományozta a községnek, az ő nemesen érző szi­vével és bőkezűségével örök hálára kötelezvén Kétegyháza község lakosságát. Böhm Miklós titkár, aki igen sokat fáradozott az óvoda létesítése körül, s a grófnő intenczióit ő váltotta valóságra, mint a felügyelő bizottság elnöke, folyó hó 17-én tartott ünnepélyes ülésen nyitotta meg hivatalosan az óvodát, moly körülbelül egy hónapja átadatott ren­deltetésének. Igen szép beszédet mondott ez alka­lomból Böhm Miklós, kifejezést adva annak a hálás örömnek, melyet egy ilyen, a legkisebb községben is nólkülözhetlen kulturális intézmény létesítése felett érezni lehet. „A gyermek, — mondá — szel­lemi nevelésének egyik legfontosabb tényezője az óvoda. Jól tudjuk t. Bizottság, hogy zsenge korá­ban a gyermek jó és rossz iránt legfogékonyabb s ezért a gyermeknevelést meg kell kezdeni már akkor, mikor jóformán eszmélni kezd. A legtöbb gyermeknél — főleg a nép gyermekénél — ez a nevelés többnyire hiányzik. Erre való az óvoda t. Bizottság s azért örülök én, hogy végre közsé­günkben is megnyílt ez intézmény, mert lakossá­gunk szellemi, erkölcsi fejlődésének biztosítását látom.“ A beszéd elhangzása után, melyet zajosan megéljeneztek, megkezdődött a rendes ülés, mely­nek tárgyát képezte: jelentés a beíratott gyerme­kek számáról, az óvodalátogatások megállapítása, a felszerelések átvétele és a pénztári állapot meg­vizsgálása. Ezzel az uj óvoda hivatalosan is átada­tott rendeltetésének, mely hivatva lesz Kétegyháza községben a lakosok gyermekeinek szellemi fejlő­déséről, — már zsenge koruktól kezdve — hazafias szellemben gondoskodni. A tanügy érdekében kíván­juk, hogy fejlődésünk, s a magyarosodás felé való törekvésünk legelső tényezői az iskolák s ovodák közt a kétegyházi óvoda is sikerrel működhessen. 1000 korona ösztöndíj. Haviái- Dani, abból az alkalomból, hogy a szarvasi főgimnázium felügyelő- bizottságának elnökéül választatván, hivatala elfog­lalása alkalmával a három fenntartó egyházmegyében illetékes evang. tanuló számára 1000 korona ösztön­díjat alapított. Zászlószentelés Békésen. Nagyszabású szép ünnepély van készülőben Békésen. A békési ipa­roskor junius hó 1-én szenteli fel ünnepélyesen zászlóját. A zászlószentelési ünnepély védnöke a zászlóanya, gróf Wenckheim Dénesné lesz. Az ünnepély délelőtt kezdődik i már kora reggel ébresztő lesz, zenekar fogja bejárni a várost, Va9 órakor a róm. kath, templomban ünnepélyes isten- tisztelet lesz. A szentmise után fog következni a zászló felavatása és a zászlószögek ünnepélyes be- veréae a zászlóanya által, mely után diszgyülés tartatik az ipartestület helyiségében. Délután foly­tatódik az ünnepély, Va4 órakor lesz a zászló- szögek beverésének ünnepsége, mely után este 8 órakor hangverseny lesz a következő műsorral: 1. Nyitányul : „Édes lánykám.“ Huber Károlytól. Énekli: a csabai daloskor, 2. Felolvasás. Tartja: Bányai István. 3. Duett: i?,,Vadgalamb szállt.“ Éneklik: Hampel Antal és Megyeri Gergely. 4. Szavalás: „A tanú.“ Várady A.-tól. Szavalja: Szerencsi Imre. 5. Tavaszi dal: „A kakuk.“ Farkas F.-től. Énekli: a békési dalkör. 6. Monolog: „A tót tánozmester“ Gabányitól. Előadja: Török Gábor. 7. „Szabadságdal.“ Előadja: a csabai da­loskor. 8. Zene. „Népdalok.“ Játsza: Rima Jánosi zenekara. 9. Magánszóló: „Amikor én végighajtom.“ Énekli: Diószeghy Lajos, jyim, contra, brács és cselló kiséret mellett. 10. „Éji zene.“ Serly Lajos­tól. Énekli: a békési dalkör. Utána tánoz. — A nagyszabású ünnepélyre Békés község társadalma, úgy mint a vidéki ipartestületek részéről sokan készülnek. Benka Gyula kitüntetése. A hivatalos lap csütörtöki száma jelenti, hogy a király Benka Gyulá­nak, a szarvasi ág. hitv. evang. főgimnázium igazga­tójának, a tanügy terén szerzett érdemei elismeréséül a Ferencz József rend lovagkeresztjót adományozta. Igaz örömmel és megelégedéssel adunk hirt a királyi kegy ezen megnyilatkozásáról, mely minden tekin­tetben érdemes férfiú felé fordult. Benka Gyula neve nemcsak vármegyénkben, de annak határán jóval túl is ismeretes. Tavaly volt negyven éve, hogy megkezdte tanári pályafutását s 40 éven keresztül állandóan és mindenkor a szarvasi főgimnáziumban tanított, melynek 25 éve igazgatója. A tanügynek és a magyaros szellemnek egyik leglelkesebb har- ezosát érte Benka Gyulában a királyi kitüntetés, mely méltán keltett Békésvármegyében, de különö­sen Szarvason általános őszinte örömet. Puszta8zenttornya és Szabadszenttornya egye­sítése. A vármegyében két községnek kérelmét, bogy egy községgé egyesítse, a m. kir. belügymi­niszter kedvezően intézte el, a mennyiben Puszta- szenttornya és Szabadszenttornya községeknek Szentetornya elnevezése alatt leendő egyesítését meg­engedte. A törvényhatósági bizottság az ekként egyesített községek vagyonkezelése tekintetében holnapi közgyűlésében fog határozni. Tolvaj házaspár. Ifj. Hagy János és felesége Oláh Juliánná, a pünkösdi ünnepeket más becsü­letes ember módjára megünnepelni óhajtván, nagy szeget ütött a fejükbe a rántott csirke elő­teremtése. Rövid fejtörés után megállapodtak ab­ban, hogy onnan vesznek pecsenyének valót ahol van, t. i. onnan úgy sem vehetnének, ahol nincsen Elmentek hát H. Kovács Imréné Szabó Zsófia szeg­halmi lakos tanyájára s miután ott az istálló pad­lásán tényleg volt pecsenyének való, hamarosan összeszedtek vagy hat darabot és elvitték. A ba­romfiak ugyan akartak tiltakozni ez önkényes eljá­rás felett, de hát állítólag befogták mindegyiknek a száját, (persze ezt csak a baromfiaknál lehet megtenni) s úgy gyömöszölték őket a sötét zsákba. Nem sokára aztán, mikor már az egyik áldozatot fogyasztani akarták, a csendőrség rajtuk ütött s bekísérte őket. Elfogott betörő. Jó fogást csinált a múlt szom­baton a szeghalmi csendőrség. Egy többszörös be­töréses lopás miatt vádolt volt csendőrt csípett el a románskárcsai csendőrőrsparancsnokság megke­resése folytán. Földes Márk, ki a torontálmegyei Szécsány községben volt a vasúti állomásnál alkal­mazva, az ottani vasúti állomáson s a szécsányi tejszövetkezet helyiségeibe betört egy más társával egyetemben s a lopott árukon megosztozván, Szeg­halmon telepedett meg, folytatván ott becsületes baromfikereskedést. Tettes társát azonban a román­skárcsai csendőrség elfogta, aki aztán kiadott rajta, minek folytán a szeghalmi csendőrség letartóztatta s meg is találta nála a lopott holmik egy részét. Hétfőn délelőtt szállították el a jeles betörő urat egyelőre Románskárcsára s onnan a nagybecskereki törvényszék fogházába. Gyilkossági merénylet a mostoha ellen. Véres esemény történt a napokban a szomszédságunkban, levő nagypéli határban. Kardos Györgyné gyula varsándi lakosnő folyó hó 14-én elment második férjének gyermekeivel hagyatéki tárgyalásra Kis jenőbe, ahol kiegyezett 160 koronában. Előbb magához hívta Székudvarra mostoha fia Judruceu Petru, hogy kifizesse neki a 160 koronát. Székud­varon azonban azt mondta, hogy mostoha anyjával Gyulavarsándra megy, itt kifizeti a járó összeget és elismervényt ad arról, hogy teljesen ki van elégítve. A mostoha nu unszolta anyját, hogy ne a műúton menjenek, hanem az erdőn keresztül. Mikor azután a székudvari erdő szélére értek, egy pár lépéssel hátrább maradt a fiú és az előtte haladó mostoha anyját bottal leütötte és a Körös-gátról levonszol­ván a Körös széléig, elkezdte fojtogatni, majd késsel többször arczába és szájába szúrt. E viasko- dás közben a Körös-gátján közeledett hozzájuk Sajti Ferencz gyulavárii lakos, a kit meglátva a gyikos, véráldozatát ott hagyta és az erdőbe menekült. Sajti azonnal oltalmába vette az életveszélyesen sebesült nőt és Nagy István kisjenői társulati gátőr lakására vitte, a hol a derék gátőr családja lefektette és ápolás alá vette. Az esetről pedig értesítést tett telephonon a kisjenői kir. járásbíróságnak, az eleki főszolgabiróságnak és a nagypéli elöljáróságnak. E jelentés vétele után a péli elöljáróság az épen kint czirkáló csendőrjárőrrel a helyszínére ment, a se­besült kihallgatása végett, a mi a sebek kimosása és bekötése után történhetett csak meg, az időköz­ben megjelent Kovács kisjenői vizsgálóbíró által. A gyilkost még az éj folyamán letartóztatták a csendőrök. Nagy jégeső vonult el vármegyénk fölött csü­törtökön délután d. u. 6 órakor délnyugatról észak­keleti irányban, pusztításokat okozva az orosházi, csorvási, békési s mezőberényi határban. Mező berény községében mintegy 50 milliméternyi volt a jég és teljesen elverte azt a csekély szőlőt és gyümölcsöt, amit a fagy meghagyott volt. Szerencse, hogy a jég apró szemű volt és nagy esővel jött, a mi enyhítette a vetésekben okozott kárt. Szoknya, mint életmentő. Benke Julis, köröa- tarcsai 19 éves leányt, a község tartotta el. Édes anyja évekkel ezelőtt elhagyta s a tárcsái elöljáró­ság Pardi Lajos gazda gondjaira bízta. Benke Julis szerelmes volt egy tárcsái legénybe, kit a legutóbbi sorozáson vettek be három éves katonának. A nevelő szülők nem igen bíztak a legény állandósá­gában és eltiltották a leányt választottjától, ki e miatt nagy busulásba esett s öngyilkosságra hatá­rozta el magát. A hét egyik napján, éjjel 11 óra után kiment a Körös vashidjára s onnan leugrott a hullámokba. Nyolcz méter magas a hid. A leány nagyon kiöltözködött a halálnak s ez volt a szeren­cséje. A sebes hullámok a sok szoknya segélyével a felszínre hozták s kétszáz méternyire a hídtól egy apró kis szigetre vetették ki. A hűvös szellő eszméletre hozta a leányt, de a kis szigetecskéről nem tudott menekülni. A hídon felejtett egy kosa­rat 8 hajnalban, ennek a gazdája után kutató tar­osaink akadtak rá a didergő leányra reggeli fél 4 órakor. Hazaszállították és most Benke Julis na­gyon beteg a furcsa kirándulás óta. Öngyilkosságok. Az öngyilkossági hírek rova­tának erre a hétre is jutott egy pár szerencsétlen áldozata. Mindig és újból akadnak a világgal és önmagukkal meghasonlott emberek, kik nem érez­vén magukban többé elég erőt ahhoz, hogy tovább küzdjenek az élet szenvedéseivel, a halált választ­ják megváltásul. Az utóbbi napokban több öngyil­kosság történt. Békéscsabán Tóth György 34 éves szabó szerencsétlen házassága és sanyarú anyagi viszonyai felett való elkeseredésében marólúgot ivott. Az öngyilkosság elkövetésének helyéül a Széchenyi-ligetet választotta, honnan a kórházba szállították. Életbenmaradásáboz kevés a remény. — Molnár G. Sándor dobozi földmives a héten a pajtában egy gerendára felakasztotta magát. Az 56 éves ember a családjában előforduló gyakori viszálykodások miatt vált meg az élettől. — Balogh András köröstarcsai öreg kocsis vén napjaira nem kapott alkalmazást, azonkívül sokat betegeskedett is és igy nagyon megunta az életét. Veje házánál felakasztotta magát egy vastagabb madzagra, ami azonban leszakadt, még mielőtt az öreg Balogh András beléphetett volna a mennyország kapuján. Azóta meggondolta a dolgot. Majális Szarvason. A szarvasi ág. h. ev. fő- gymnasium tanulóifjúsága május hó 28-án, a városi „Erzsébet-ligetben“ zártkörű majálist rendez. Belépti- dij ; személy-jegy 40 fillér, család-jegy 1 korona 20 fillér. A jövedelem kizárólag atanulói segély-egylet alaptőkéjét fogja gyarapítani. Ünnepélyes kivonulás reggel 8 Va órakor. Játékok, füzér bemutatása dél­után 2 órakor. Táncz kezdete délután 3 órakor vége este 10 órakor. Halálozási statisztika. A gyulai m. kir. anya­könyvi hivatal kimutatása szerint Gyulán folyó év január 1-től május 24-ig 366-an haltak'el. A múlt év ugyanezen időszakához hasonlítva, amikor csak 252-őt tett ki az elhaltak száma, 114-el több halál­osét fordult elő, ami legnagyobbrészt a kanyaró és vörheny pusztításainak tudható be. Holyreigazitás. Özv. Venczák Mátyásné és fia Endrődről annak közlésére kérte fel lapunkat, hogy a lapunk múlt számában megirt tűzesetről szóló hírben tévesen volt ő nevük közölve, a tűzkárt szenvedők nem nevezettek, hanem Venczák Lajos volt, a mely körülményt, miután az igazságnak meg­felel, készséggel közüljük és múlt számunkban meg­jelent hirünket e valónak megfelelőleg rektifikáljuk. Az őrült siketnéma ifjú atyja. Megírtuk, hogy Tobai István dobozi földmives siketnéma fia dühön­gésében megszurkálta öcscsét, apját és a segítsé­gére siető Jónás József kovácsmestert is. Az öreg Tobai, aki könnyebben sérült meg, az eset fölötti elkeseredésében és hogy kis vagyonkáját most kór­házra, törvénykezésre kell költeni, a napokban fel­akasztotta magát. Mire borzalmas tettét észrevették, meghalt. — A szomorú eset nagy részvétet keltett Dobozon. Köröstarcsai irnokválasztás. Tegnap tartott képviselőtestületi közgyűlésen Köröstarcsán községi Írnokká egyhangúlag Szabó László, Szabó Sándor kórházi ellenőr fia választatott meg. „Kunéról.“ A cs. és kir. udvari gazdasági hi­vatal a Khuner Manó és fia bécsi ezóg által készí­tett „Kunéról“ garantált tiszta növényzsirt beható vizsgálat alá vette és megerősítette a már sokszo­rosan igazolt tényt, hogy e termény, mint főzőzsir kitünően használható. Esküvő. Dr. Salacz Aladár szarvasi ügyvéd múlt csütörtökön vezette oltárhozaráját/tszes Ilonkát. A tagosítás ellenségei. Körösladányban a birtokosság egy része között nagy elkeseredést szült a kúria határozata, mely szerint elrendelte a tago­sítást. A tagosítás eszméjével megbarátkozni nem tudó gazdák, hevesen tiltakoznak ez ellen, sőt ko­moly fenyegetéssel is élnek. Legutóbb történt, hogy az egyik tagositó : Kóhn József szabó iparos abla­kait kővel beverték s egy levelet dobtak'a szobába, melyben házának fel gyújtásával fenyegetik. A me­rénylet, melynek tetteséit még nem sikerült kinyo­mozni, nagy rémületet keltett Körösladányban s a többi tagositók. kiknek nádfedeles házuk van, nagy félelemben vannak a'névtelenül Írott fenyegetés óta. A csendőrség erélyes nyomozást folytat. Támadás a tanyán. Mezőberény község elöl­járóságénál Fazekas András földmivelő kissé külö­nös feljelentést tett. Elmondta, hogy a héten éjjel ment ki ugar-tanyájára és a sötétben egy ember megtámadta. Forgó-pisztolyából hatszor lőtt ő reá az ismeretlen s azután a sötétségben eltűnt. A lö­vések közül csupán egy talált s ennek bizonysá­gául Fazekas fején sebet mutatott. Sebe azonban inkább hasonlít ütéshez, mint lövéshez. A rendőr­ség megindította a nyomozást, de eredménytelenül. Valószínű az, hogy Fazekas illuminált állapotban leesett a kocsiiáról, igy ütötte meg magát, a lövé­seket pedig halluczinálta. I r o d a I o m. Az e rovatban közlőit művek kaphatók D 0 B A Y JÁNOS könyvkereskedésében Gyulán, hol minden külföldi és hazai lapra előfizetések is elfogadtatnak. Ingyenes diszmüajándék.. A ki e czimet elol­vassa, akaratlanul is Amerikára, a képtelenségek hazájára gondol. Pedig ezúttal sokkal közelebbről, Budapestről, kél szárnyra e hir. A Pesti Napló Magyarországnak e legrégibb, pártoktól és klikkek­től teljesen független, szabadelvű és szókimondó napilapja lepi meg vele karácsonyra olvasóit, aján­dékul adván — teljesen ingyen — a gyönyörű kö­tésű remek illusztrácziókkal díszített Zichy Mihály album-ot. E valóban értékes és nagy irodalmi becs­esei biró müvet — melynek az Athenaeum kiadá­sában megjelent eredetije 90 koronába kerül — a Pesti Napló uj kvárt kiadásában karácsonyi aján­dékul megkapja a Pesti Napló minden állandó elő­fizetője. És megkapják díjtalanul azok az uj elő­fizetők is, akik egész éven át fél, negyedév, vagy havonkint, de megszakítás nélkül fizetnek elő a Pesti Napló-ra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom