Békés, 1902 (34. évfolyam, 1-53. szám)

1902-03-30 / 13. szám

Színészet Békéscsabán Ma kezdi meg Békés­csabán Szálkái Lajos ismert vidéki színigazgató társulata előadásainak sorozatát. A direktor 24 előadásra hirdetett bérletet és bérlők elég szép szám­mal jelentkeztek is. A régebbihez képest megerő­sített társulat személyzete a következő: Nők : Sárossy Paula 8zubrett énekesnő, Kornay Margit koloratur énekesnő, Rátonyi Stefiké Bzubrett énekesnő, Gserey Irma énekesnő. Pataki Riza hősnő, Jeszerniczky Sárika drámai szende, Keleti Juliska énkesnő, társalgási, Baracsy Rőzsika naiva, Bakó Lászlóné társalgási, Bozóky Boriska anya társalgási, Halmay Cornélia komika. Férfiak: Szalkay Lajos, operett bouffó, komikus, Bakó László, bősszerelmes, Csőregb Jenő, tenorista, Horváth Kálmán, baritonista, Deéry Béla, bonvivánt szerelmes, Virágh Ferencz, komikus, Rajz Ödön, jellem, apa, Tihanyi Miklós, komikus, Szadai Ferencz komikus, naturbursch, Bogyó Zsig- mond, komikus, Fábián László, apa színész. Ezen kívül jön a társulattal 16 tagból álló kar és segéd­személyzet és 7 tagú zenekar. Nyolcz halott egy háznál A baj sohasem jön egyenként, tartja a közmondás, de a mily mérvben a sorscsapás az Orosházához tartozó Gyopárhalmán egy Rucz nevű polgárt meglátogatott, az igazán rendkivüli. Január elseje óta nyolcz haláleset for­dult elő házánál ; nyolczadik halottját, egy 17 éves leányát a múlt vasárnap kísérte ki a temetőbe a sokszorosan sújtott családfő. Garázda czigányok. Véres verekedés volt vasár­nap délután Vésztön. Három részeg czigány: Budai József, Balog Lajos és Juhász György hazamenet megtámadták Juhász József vésztői czigányt és Balog Mária czigányasszonyt. Ásóval, vasvillával és doron­gokkal úgy összeverték őket, hogy Juhász József — az orvos véleménye szerint — vagy hat hétig az ágyat fogja nyomni, mig sebeiből felépül. Balog Mária kisebb sérüléseket szenvedett. Az esetet be­jelentették a kir. törvényszéknek. Vásári verekedés. Füzesgyarmaton vasárnap megtartott országos vásáron egy csomó paraszt- legény összeverekedett. A verekedő csoport közül Bálint István, Daru Lajos és Maksa Sándor úgy helyben hagyták Tóth Alajos füzesgyarmati lakost, hogy ez alig tudott véresen haza vánszorogni. Fel­tűnő különben, hogy a Sárréten majdnem minden vásárban van verekedés, kívánatos lenne, ha a rend éber őrei még éberebben őrködnének a lakosság személybiztonsága felett. Nagy idők tanúja. Uj-Kigyóson és megyeszerte, ahol ismerték és becsülték, rendkivüli részvétet kelt báró Meszena Ferencz, csak rövid idő előtt nyugalomba ment volt uj-kigyósi postamester el­hunyta. A boldogult aggastyán 83 éves és a sza­badságharcznak előkelő, vitéz katonája volt; a hadjáratot mint vezérkari honvédalezredes küz­dötte végig és a csatákban tizenegy sebet kapott, majd hét évi várfogságot szenvedett. Az alkot­mányos aera újra ébredésekor mint mérnök érvé­nyesítette fényes tehetségét és később magas kor­ban pár évtized előtt Uj Kígyóson vállalt posta- mesterséget. A rendkívül derék és rokonszenves férfiú nagy tiszteletben élt és temetésén, amelyen Tárkányi Péter lelkész végezte fényes segédlettel a szertartást, Uj-Kigyós község egész lakossága megjelent. A megdicsőült jeles hazafi porai nyu­godjanak békében! Egy lelkész ünneplése. Békésszentandráson a szeretet, tisztelet igazi megnyilvánulását fejezték ki Darabos Sándor ev. ref. lelkész iránt, midőn hívei nevenapján 30 éves lelki pásztorsága emlékére egy igen díszes ezüst serleggel lepték meg. Az átadás impozáns jellegű volt; fáklyákkal zeneszó kísérete mellett jelent meg az ünnepelt lakásán a hitközség minden tagja, hol Zih Károly ev. ref. tanító tolmá­csolta a nép érzelmeit, az emléktárgy átnyujtása közben. A derék lelkész meghatottan mondott köszö­netét a nem remélt meglepetésért. Az emléktárgyat a nép filléreiből állították elő; önként, minden kényszerítés nélkül adta filléreit, csakhogy hozzá­járulhasson az emléktárgy beszerzéséhez. A füzesgyarmati hitvesgyilkosság ügyében még nem fejezték be a vizsgálatot. A gyilkossággal vá dőlt férj Oyőrösi József állandóan megmarad azon vallomása mellett, hogy felesége a padlásról leesett és az esés közben okozott sérülések következtében halt meg. De ha ő követte el is a tettet, a vizs­gálat során kiderítettek szerint némileg érthető volna borzalmas elhatározása. Az asszony ugyanis a legnagyobb mértékben iszákos volt, azonkívül ozivakodó természetű, férjét az anyagi bukás szélére juttatta. A férj, a kit csendes, jóravaló embernek ismer mindenki, felesége iszákossága és veszeke­dései miatt elkeseredve már háromszor követett el öngyilkossági kísérletet, kétszer felakasztotta, egy­szer mellbe lőtte magát. Azt beszélik, hogy az asz- szony a végzetes napon is holtrészeg volt és igy esett le a padlásról. A vizsgálat folyik. „Henneberg selyem“ csak akkor valódi, ha a gyárból lesz hozatva. — Blusok és felöltök fekete, fehér vagy bármely szinben méte­renként 60 krajczártól 14 frt 65 krig. — Minden rendelőnek vámolva és bérmentve házhoz szállítva. Schweitzba kettős levélportó. G. Henneberg selyemgyára (cs. és kir. hdvari szállító) Zürichben. ío 10—30 I r o d a I o m. Az e rovatban közlött művek kaphatók D 0 B A Y JÁNOS könyvkereskedésében Gyulán, hol minden külföldi és hazai lapra előfizetések is elfogadtatnak. Ifj. Hegedűs Sándor könyve. Magyarország volt kereskedelemügyi miniszterének nagytehetségü fia, „Beszélő éjszakák“ ozimmel egy kötet novellát adott ki, mely elbeszélő kötetéből a jeles írónak mai számunkban hozunk mutatványt. A Zenélő Magyarország zongora és hegedű zenemű folyóirat most megjelent 6-dik fűzet a következő szép zeneműujdonságokat közli: I. Egressy Béni után Barna Izsó »Talpra magyar« hazafias dalt Petőfi Sándor szövegére. II. Huber Sándor. Sellők táncza — Tanz der Wassernisen. III. Dóczy József »Árva madár« és »Ha te engem igazán szeretnél« magyar dalokat. A havonta kétszer és mindenkor ily változatos és aktuális zeneujdonságokat közlő zenemű-folyóiratot zenekedvelőinknek különös figyel­mébe ajánljuk. Előfizetési ára egy negyed évben 6 füzetre (66 zeneoldalra) 3 korona. Előfizethetni a »Zenélő Magyarország« zeneműkereskedésében Buda­pesten, VIII. József-körut 22/24, honnan mutat­vány füzetet 60 fillér beküldése ellenében bérmentve küldenek. Nehezen várt vendég. A fővárosban szombaton reggel, a vidéken vasárnap reggel nagy a nyugtalan­ság a gyermekszobákban. Az apróságok sürőgnek- forognak, minduntalan az ajtóhoz futnak és kinéznek az udvarra, majd az ablakon át az utczára. És a hogy az egyik elkiáltja magát, hogy: jön, jön, örömujongásba tőrnek ki mind. Jön a nehezen várt vendég! Jön a levélhordó, ki hozza a „Kis Lapot*, a gyermekek legkedvesebb gyermeklapját, melynek minden egyes száma uj örömöt, uj szórakozást hoz magával. A most folyó félévben már a . második nagyobb elbeszélést közli. Czime: „A csillagszemei juhász* és a legszebb magyar népmeséket szövi művészi egészé. E hosszabb elbeszélésén kivűl, mely­nek szerzője Sebestyén Ede, minden szám hoz kisebb történeteket, meséket, jeleneteket, tréfákat, rejtvé­nyeket. A folyó évi januárban megindított uj rovatok az utóbbi számokban újra gazdagodtak egygyel. Czime : Apróságok a szomszéd-világból. Czélja hogy szórakoztatva juttassa a gyermekeket hasznos tudni­valókhoz, mint azt az Ezermester rovatba foglalt közlemények is teszik, melyek játék-formájában kön­nyű fizikai kísérleteket mutatnak be az apró olva­sóknak. Kunos Ignácz minden második számban egy egy szép török mesét ir. Nagy Endre pedig Kerekes Palkó kalandjaival és egyéb tréfákkal mulattatja a Kis Lap olvasóit. Állandó rovatok még az iskolai ébetből vett apróságok, a találós versek, a fogas kérdések, az innen-onnan. Szóval Forgó bácsi és társ­szerkesztője Roboz Andor, valamint a lap piktorai is mindent megtesznek, hogy a kis Lap minél vél- tyzatosabb tartalommal, minél szebb képekkel jelen­jen meg és hogy a Kis Lap maradjon az, a mi most; a gyermekek legkedvesebb, nehezen várt vendége. A Kis Lap előfizetési ára negyedévre 2 K, mely összeg a lap kiadóhivatalához (Budapest, Kére- pesi-ut 54) küldendő. A nagy per, mely ezer év óta tart s ma sincs vége. Ezen a czimen jelenik meg Eötvös Károlynak legújabb müve az »Egyetértés«-ben. A nagy mű első részének közlésé az »Egyetértés« márczius 23-iki számában indult meg, s nincs kétség benne, hogy nemcsak Magyarországon, hanem az egész vilá­gon a legnagyobb érdeklődéssel fogadják majd ezt a müvet. A czim kifejezi a tartalmát. A »nagy per»-ről van szó, arról a szörnyüséggekkel iszonya­tosságokkal terhes perről, a melynek összes vádjai valamikor a kereszténység ellen is irányultak, de a melyek, egy körülbelül négyezer éves, a szenvedés és elnyomatás alatt görnyedő faj ellen újra meg újra föltámadnak. Eötvös Károly a maga mesteri tollával különösen a tiszta-eszlári nagy pert fogja leírni, annak összes titkait fogja leleplezni s emlé­keit, észleleteit, megfigyeléseit fogja a közönség elé tárni, ösmertetni fogja ezenkivü a bazini pert a 16-ik, a sárosmegyeit a 18-ik századból és a peéri hasonló ügyet. Eötvös Károly memoirjai eddig is óriási-feltűnést keltettek és a kortörténelem olyan titkait fedték föl, a melyeket senki sem ösmert, a melyekről sejtelme seukinek sem volt. De ezek a memoirok még az előbbenieknél is becsesebbek, szinte aránytalanul érdekesebbek lesznek. Egy egész üldözött faj sorsára vetnek világot ez emlékezések s a szörnyű vérvád természetét emelik ki abból a homályból, a melybe a fanatizmus, az elvakultság, a vallási őrjöngés burkolta, hogy a hiszékenyeket el- ámitsák és a vallási dühöt ébren tartsák. Ez a per, a tisza-eszlári nagy per története lesz annak minden rejtelmével, színfal mögötti mozgalmaival együtt. Eötvös Károly, a ki mint védő ezt a pert vezette és irányította, nem szakmüvet fog írni ez anyagból; nem olyant, a melyet csak jogászok, vagy orvosok értenek meg. Ezt a nagy müvét minden érző és gon­dolkozó és minden müveit ember számára irta; hasonló hozzá a világirodalomban alig van; a magyar irodalomban ogyáltalában nincs. Gyulai élet. — Beköszöntő, „heti pletykák“, olló és borotva, nagyhét, utazó koporsó, a jövő miniszterei, talicskás vic-cz, boldog ünnepeket 1 — Létrejött a paktum s az ikerkiadóink kiadásá­ban megjelenő ikerlapok, a „Békés“ és a „Békés vármegye* testvériesen összepuszilóznak, hiszen ama példás egyetértébsöl, mely szerkesztői üzene­teink egyik-másikában megnyilatkozott, eddig is nyilvánvaló dolog volt, hogy igazi testvérek vagyunk, mert legalább is úgy veszekedtünk egymással, mint a testvérek közt szokás. Megnyugtatásul Írom, hogy ha ezután jót és hasonló jókat kivánunk egymásnak, azt nem papíron tesszük, hanem természetben. „Össze­köttetéseink* eredményén megosztozkodunk és közös erővel használjuk az ollót és sohasem küldjük az ollókezelőket a szomszédba, mint a „komámasszony hol az olló* játéknál szokás. A „Békés* jegyében és szerkesztőségében békésen egyesülünk mi a „Békésvármegye* és a „Békés* munkatársai s mi különösen, a szerkesztőségnek vonal alatt dolgozó fele elhatároztuk, hogy, a jövő évnegyedtől kezdve a megbékésvármegyé- sitett „Békésben“ egyesült erővel fogunk a hét­ről karczolatokat írni és közösen tartjuk a há­tunkat, ha valakinek a tyúkszemére lépünk. Mert egyebek közt a tyúkszemek irtását is ha­táskörünkbe vesszük, értvén alatta nem ama testi növedékeket, melyek a gőzfürdőben ope­ráltatnak, hanem ama társadalmi kinövéseket, a melyek kiirtására a sajtó borotvája szükségelte­tik s a mely borotvának is erős szerepet aka­runk juttatni az olló mellett. Mindezekből kifo­lyólag pedig azt határoztuk, hogy a „Gyulai élet“ mellett „Heti pletykák* czimen is rovatot indítunk, a mely rovatban egyébként sok olyan és ugyanaz lesz, ami a gyulai életben. A bor ugyanaz marad, csak a vignetta változik az üvegen és az üveg lesz nagyobb, hogy többet lehessen bele tölteni. * * * A két lap közötti eme paktum természe­tesen a legkevésbé sem akadályozza azt, hogy az idő a maga gyors szárnyain tova ne repül­jön. Alig mult el a karácsony s már husvétot értünk, alig tánczoltuk ki magunkat a farsan­gon, s alig kezdtünk hozzá a böjthöz, megszó­lalt a nagypénteki kereplő, adván tudtára min­deneknek az egyház legmélyebb gyászát, a kereszténység legszentebb ünnepét, a megvál­tás emlékét. Ebbe a szomorú hangulatba, a nagyheti keretbe esik Tisza Kálmán temetése, akinek sem az erényeiről, sem a hibáiról nem akarok itt beszélni, — sőt még dugaszban tar­tott j és a többiekhez hasonlóan kitalált apró történettel sem akarok elöállani — hanem meg kell emlékeznem az ország nagy halottjáról, mert utoljára meglátogatta a mi vármegyénket — koporsóban. Itt hozták keresztül Budapest felől és Csabán tették át a szeged-nagyváradi vonatra, mely Gesztre szállította az egykor ha­talmas nagyur tetemeit, akinek jelentékenysé- gét fanatikus jóbarátai és fanatikus ellenségei­nek nagyszáma igazolja. S a hatalmas minisz­terelnök, akinek „szűk vala egy ország“, most már ott nyugszik a geszti sírboltban, szikrával sem foglálván el nagyobb helyet, mint ameny- nyit egy hasonlóan termett diurnista igényel halála után. Mégis van egyenlőség az emberek közt — mikor meghalnak . . . * * A múlt miniszterelnökéről eszembe jutnak a jövendő miniszterei, a vakácziózó diákok és egyetemi hallgatók, akik élénk képet varázsol­tak most a város utczáira, szint, hangulatot adnak az ünneplő városnak. Mindig örül a lel­kem, mikor ezeket az életvidám jókedvű fiukat látom, akik egytöl-egyig ellenzékiek és esküdt ellenségei a hatalomnak mindaddig, mig — díj­talan gyakornokjelöltnek nem jutnak be vala­melyik büróba, amikor aztán leteszik a czilin- dert is . . . és kénytelenek letenni egyebeket is. így lesz a márczius 15-én „Talpra magyar“-t szavalló és ellenzéki tüntetésekben szereplő jo­gászból idővel kormánypárti kortes s igy lesz megfordítva a pillangóból hernyó. Hej! mert az élet nehéz és a diákpárnán álmodott miniszter­ség helyett, évekig tartó diurnistaságot hoz a sors, a bankdirektorság helyett pedig igen sokan kuperta-iogalmazásban gyakorolják ma­gukat évekig. De hát azért csak ki a mellel és fel a fejjel urak, hadd ragyogjon a czílinder, legalább addig ne hajtsunk fejet senki előtt, mig — nem muszáj. * * * A hétnek egy kedélyes viccze is van. Talicskát taszított egy parasztember a be­tonjárdán. A rendőr odaszól neki: — Nem tudja kend, hogy a járdán nem szabad talicskát tolni ? — Nem szabad! No hát akkor nem tolom. S ezzel kapta magát, megfordult a talics­kával és nem tolta, hanem húzta maga után. A rendőr elbámult és nem tudott szólni semmit. Erre már nem talált paragrafust. Kívánok bodog ünnepeket 1 — re. Közgazdaság. Képesítő vizsgálatok. A kazánfűtők és gőzgép­kezelők vizsgáló-bizottsága április hó 20-án, Csabán, vizsgálatot tart. A vizsgázni akarók kellően felsze­relt kérvényeiket a m. kir. iparfelügyelőséghez — Arad, Rákóczy-utcza 20. szám, I. emelet — nyújt­sák be. Az elnökség. Menetrend változás. A szegedi kereskedelmi s iparkamara szintén csatlakozott ama mozgalomhoz, amely a nagyvárad—szegedi útvonalon a vonatok szaporítását, esetleg helyesebb menetrendet kért a kereskedelmi minisztertől. A kamara e mellett azt is kérelmezte, hogy a nyári menetrend tervezete, — mielőtt az véglegesen megállapittatik — tanul­mányozás és esetleges észrevételeinek megtétele czéljából véle közöltessék. Ez utóbbi kérelemre a miniszter most a következő leiratot küldte a sze­gedi kamarához : „Folyó évi január hó 28-án tartott üléséből 2761. szám alatt a nagyvárad—szegedi vasút­vonal módosítandó menetrendjére vonatkozólag tett fölterjesztésére értesítem, miszerint a köz­forgalmi viszonyok megfigyelése és ez alapon a menetrendtervezetek általános és helyi szempon­tokból való elbírálása is ügykörömbe tartozván, a menetrendek megállapításánál a közérdek és jogosult helyi érdekek igényeit a rendelkezésre álló eszközökhöz képest teljes mértékben és min den irányban figyelembe veszem. E czélból az illető vasutigazgatóságok meghallgatása mellett arra hivatott szakközegeimmel tárgyaltatom az érdekeltség köréből eredő mindennemű felszólam­lásokat, amint ez a nagyvárad—szegedi vonal menetrendjére vonatkozólag az utóbbi időben is több ízben történt. De a menetrend-tervezeteknek az összes érdekeltséggel való előzetes közlése és véleményének meghallgatása, tekintettel különö­sen a forgalmi csomópontokon érintett igen sok oldalú érdekeltségre, nyilvánvalóan legyőzhetlen gyakorlati, nehézségekbe, egyes érdekelt körökkel szemben való kivétel pedig az egyenlő elbánás elvébe ütközik. Ennélfogva jelen esetben sem tehetvén kivételt, a t. kamara erre vonatkozó kérelmének sem adhatok helyet.* Méhészek figyelmébe. Hogy az okszerű méhészet az országban minél könnyebben terjedhessen, főként pedig, kogy a szegényebb sorsuaknak a méhészkedés megkezése minél kevesebbe kerüljön, a főldmivelés- ügyi miniszter által támogatott Országos Méhészeti Egyesület (Budapest, VII., Damjanich-utcza 34) rendkivüli olcsó méhkaptárokat és mindenféle az okszerű méhészkedéshez szükséges eszközöket készít­tet, nevezetesen mézpergető gépeket, mülépréseket, mülépeket és mindenféle vas- és aczél- tárgyakat és ezen tárgyakat minden haszon nélkül oly olcsón bocsátja a méhészkedők rendelkezésére, a mely áron, hasonló kitűnő minőségben sehol máshol nem kap­hatók. Azonkívül az egyesület mindenféle útmutatás­sal is szolgál teljesen ingyen és a hozzája forduló méhészek viasz- és méztermését a legjobb napi áron értékesíti és a termelőnél előzőleg megállapított vételárt biztosítja, sőt szállító edényt is ad ingyen és bérmentesen szállítva. Az elmúlt 1901. évben 90.000 koronán felül fizetett ki méz és viasz fejében a termelőknek. Törvényszéki csarnok. Várady Szakmáry Arisztid gyulai kir. törvény- széki bírónak, a kinek egy előléptetéséről nem ré­giben volt alkalmunk hirt adni, jelenlegi alkalma­zásában való meghagyása mellett a király a kir. ítélőtáblái birói czimet és jelleget adományozta. Ennek a legfelsőbb helyről jövő kitüntetésnek hire közörömet okozott úgy Gyulán, mint az egész vár­megyében, ahol a kitüntetett bíró nemcsak hivatali érdemeinél, de szeretetreméltó egyéniségénél fogva köztiszteletnek örvend. Várady Szakmáry Arisztid fényesen reá is szolgált e kitüntetésre, mert kiváló jogi tudásánál, valamint óriási szorgalmánál fogva az ország birói testületében a legelsők között fog­lal helyet. Tiz év óta működik Gyulán és jelenleg mint esküdrbirósági és főtárgyalási elnök a tör­vényszék büntető bíráskodásának vezetője és mint ilyen fáradságot nem ismerő buzgalommal és lelki- ismeretes körültekintéssel vezeti a tái gyalásokat. Birói működésének gyors előhaladása többszörös elismerés és újabban ez a kinevezés méltó jutalma, amelyhez úgy biró társai, mint nagyszámú ismerői és barátai is szivből jövő örömmel gratuláltak. Lemondás. Moldoványi János gyulai kir. tör­vényszéki joggyakornok, a törvényszék elnökének bejelentette ezen állásáról való lemondását. Feledékenység. Z. Nagy Gábor csizmadiasegéd szerelmes volt nagyon Kocza Mari üzleti leányba, ki azonban nem viszonozta annyira a szerelmét és nem akart hozzá lakásba menni, a szerelmes gaval­lér azonban városról-városra kisérte, mígnem meg­tudta, hogy Orosházán van alkalmazásban. 1895. február 13-án revolvert vásárolt és elment a leány- hoz azon előre elhatározott szándékkal, hogy úgy a leányt, mint önmagát megfossza az életétől. Ezen elhatározásához híven, egyet a leányra lőtt, mely mellét találta, de halált nem okozott, majd magára irányozta a fegyvert, de ügyelt, hogy a feje felett repüljön el a golyó. Ennek megtörténtével — mint aki jól végezte a dolgát — kihallgatása után isme­retlen helyre távozott, úgy hogy csak 1902. február 21-éu került elő. Miután ügyét a régi eljárás sze­rint kellett tárgyalni, e hó 24-én volt a főtárgyalás, mikor is a terhelt azzal védekezett, hogy nagyon szerelmes volt és azzal, hogy elfeledte, mikép a csekélységgel nem számolt le a törvény előtt, azt hitte, hogy el is feledték, könnyek között pana­szolta, hogy milyen szerelmes volt a leányba és az nem viszonozta érzelmeit. A kir. törvényszék azonban szándékos emberölés büntette kísérleté­nek minösitette a cselekményt és elévülés czi- mén megszüntette a további eljárást és azonnal szabadlábra helyezte a szerelmes csizmadiát. Heti pia ez. Gyula, márczius hó 28. A budapesti árutőzsdén az állandó lanyha irányzat alig változott és igy az árak a múlt heti­hez képest nem változtak. Heti piaczunkon a kínálat gyengébb volt, el­adatott 50 kilogrammonként koronába: búza . . .' . . 8'60—8'—75-ig takarm. árpa . . . 5 20—5'40-ig zab .............................6'40—6'50-ig ku koricza .... 4*40—4'65-ig A settés-piacz az újból fellépett sertésvész következtében hatóságilag be lett tiltva. N y i 111 é r.*) Köszönetnyilvánítás. Mindazok, kik felejthetlen jó férjem, a leg­jobb apa temetésén részt vettek s mély bánatunk­ban fájdalmunkat enyhítették, fogadják ez utón is hálás kÖ 8zönetünket. Özv. Csiszka Károiynó 108 1—1 és családja. *) E rovat alatt közlöttekért nem vállal felelősséget a SterkeiMtö,

Next

/
Oldalképek
Tartalom