Békés, 1902 (34. évfolyam, 1-53. szám)

1902-03-30 / 13. szám

kozó határozat előterjesztése. 18. Rombay Zsigmond és társainak járdaépítés iránti kérvénye. 19. Szűcs Mihály kérvénye a városi előfogatozási szerződés alól való felmentése iránt. 20. Községi állapotokról szóló jelentés. 21. A pénztárak váratlan megvizs­gálásáról telvett jegyzőkönyvek. 22. Időközben ér­kezendő ügyek és a közgyűlés megkezdése előtt legalább 24 órával előbb beadandó önálló indít­ványok. A József fóherczeg sanatorium-egylet választ­mánya április hó 4-én, pénteken délután tartja ülését, a melyre szóló meghívót lapunk múlt szá­mában közöltük. Az ülésen az országos meteoro logiai és földmágnességi intézett kiküldött szakkö zege is részt fog venni. Fogyasztási adópótlék Gyula város képviselő­testülete még a múlt évben néhány szótöbbséggel hozott határozatban kimondotta, hogy a bor, hús és szeszfogyasztási adó után adópótlékot fog szedni és ennek engedélyezését a belügyminisztertől kérel­mezi. A határozatot többen megfelebbezték azon az alapon, hogy az adópótlékból előálló közterhek a gyulai viszonyok mellett nem fognak igazságosan eloszolni és leginkább a lakosság egy kis részét terhelik meg. A vármegye utján a belügyminiszter hez kerülvén az ügy, az a hét folyamán leérkezett leiratában tudatja, hogy a város kérelmét nem tel­jesíti és igy nem lesz Gyulán fogyasztási adópótlék. Itt megemlítjük, hogy a belügyminiszter Békéscsaba községnek megengedte, hogy a szeszfogyasztási adó után 8, illetve 10 százalék pótlékot szedhessen. Nyugdíjazott jegyző. A vármegyei jegyzői nyug dijintézet hétfőn tartott ülésén Petry Sándor füzes gyarmati jegyzőt, korára való tekintettel, saját kérelmére nyugdíjazták. A nyilvántartó választás. Gyulaváros képvi selőtestülete folyó hó 24-én töltötte be a nyilván­tartói állást. Általános tisztujitásokon sem emlék­szünk oly nagy érdeklődésre, mint ezúttal volt; 173 képviselő adta be szavazatát, tehát oly nagy számban voltak együtt a képviselők, mint már évek hosszú sora óta nem volt rá eBet. A küzde­lem heves és a szó legszorosabb értelmében véve, egész az utolsó szavazó-czédula felbontásáig kétes volt. Négyen adták be pályázatukat, ezek közül kettőnek nem volt pártja, csupán egy pályázó ka­pott közülök egy szavazatot, a többi 169 Heilinger Károly a volt nyilvántartó — akinek választását tudvalevőleg a vármegye megsemmisítette — s Ber- bekucz Péter között oszlott meg. A szavazás folya­mán mindegyiknek volt 84—84 szavazata s az urnában levő utolsó czédula döntött Heilinger ja­vára, ki múltkor is épen csak 1 (fensőbb ható­ságok által akkor érvénytelennek nyilvánított) sza­vazattal győzött Berbekucz fölött. A gyulai kaszinó vigalmi-bizottsága szombaton, április 5-én tánczestélyt rendez, melyre a meghívók a hét végén mentek szét. Tisza Kálmán, Magyarország volt kormány­elnökének, az újabb magyar politikai világ egyik legkitűnőbb alakjának elhalálozása felett támadt országos mély gyászban méltóképen osztozott vár­megyénk közönsége is. A szerdán hajnalban Békés­vármegyén keresztül menő halottvivő vonatot min­den állomáson nagy közönség várta. Gyulán két pompás koszorút adtak fel a vonatra, egyiket gróf Almásy Dénes és neje, az elhunyt rokonai nevében a másikat a nagy államférfi „gyulai tisztelői“ ré­széről. Dgy a hajnali vonattal, valamint a későbbi rendes és a külön vonattal is sokan utaztak e vármegyénkből a geszti temetésre. A vármegye küldöttsége dr. Fábry Sándor vezetése alatt Rezey SzilviuBZ, dr. Zöldy János és Szabd Emil tagokká szintén díszes koszorút vitt a ravatalra a követ­kező felirattal: „Békésvármegye közönsége —; Tisza Kálmánnak.“ Képviseltette magát a békés­csabai szabadéivüpárt is, melynek koszorúját dr, Zsilinszky Endre helyezte el. Gyulán szerdán reg­gel 9 órakor a református templomban nagy kö­zönség részvételével istenitisztelet volt, a melyen Dombi Lajos lelkész szép beszédben méltatta az elhalt államférfiunak egyháza körül szerzett és hazafiul érdemeit és megható imát mondott érette. Érdelie^Tisz^religuiajA. gyulai újvárosi olváBSWi^l^'SfBeRStSveffiTrTokában van, melyet 34 év előtt Tisza Kálmán intézett a kör akkori iparárugyárat látogatta a látottak és tapasztaltak Vezér­Mór elnökéhez, Kiss Ferencz volt gyulai polgárhoz. A kör ugyanis megalakulásakor 1868-ban tiszteletbeli el­nökévé választotta az ellenzéki vezérférfiut, a ki a következő sajátkezüleg irt levélben mondott kö­szönetét : „A gyulai olvasókör Elnöke tisztelt Kiss Ferencz urnák Gyulán. Tisztelt Elnök ur 1 Legyen szives t. elnök ur tolmácsolni a gyulai olvasókör hazafias érzelmű t. c. tagjai előtt tiszteletbeli el­nökké lett megválasztatásomérti köszönetemet. Pol­gártársaim ily módon nyilvánult bizalma jutalma egyfelől eddigi őszinte j törekvéseimnek és biztató jel másfelől a jövendőre nézve, mert azon elveknek terjedéséről tanúskodik, melyek diadalától várom én hazánk jól létét, fel virágozását. Ha következe­tesen, lankadatlanul, de egyszersmind alkotmányos polgárokhoz illő nyugodtsággal fogunk küzdeni an­nak elnyeréséért, mit hazánk jól léte kíván, hiszem, hogy isten segélyével el fogjuk azt érni mielőbb engedjék meg azért, hogy midőn köszönetemet is­métlem szives nagybecsű bizalmukért, egyúttal azon reményemet fejezzem ki, hogy az ily küzdelemben egymás mellett fogunk harczolni. Ki is egyébiránt tisztelettel vagyok t. elnök urnák kész szolgája: Tisza Kálmán s. k' “ Az érdekes levelet a kör a köz­művelődési egylet múzeumának fogja ajándékozni. Dr. Zsilinszky Mihály vallás és közoktatásügyi államtitkár a geszti temetésről visszajőve, folyó hó 26-ikának délutáni óráit Gyulán töltötte, ahol már évek hosszú sora óta nem volt és uj intézményeink aminő a kir. törvényszéki palota, az országban páratlanul álló kórház, ahol dr. Berkes Sándor kór­házigazgató kalauzolta, rendkívül meglepték, á magtár-telket a főgymnasium czéljainak nem találta megfelelőnek, magáról a főgymnasiumról azonban úgy nyilatkozott, hogy annak létesitéso befejezett dolog. Meglátogatta a közművelődési egyesületnek — amelynek keletkezésekor ő volt első titkára — múzeumát és úgy a berendezés, mint a tárlat, kü­lönösen a nagyértékü ereklyék szaporulata is igen meglepték. A múzeumban Domonkos János muzeum- őr, az uj arénánál, a melyet szintén behatóan meg­tekintett és annak olcsóságát és rendkivüli czéleze- rüségét erősen megdicsérte, Kóhn Dávid, a szín­művészet pártoló egyesület titkára kalauzolták Végül a kötött és szövött meg az államtitkár, ahol fölött nagy elismerést nyilvánított Weisz gazgatónak. Bolond idő. Még be sem köszöntött az április a hónapok vig tagja s az időjárás már is olyan szélsőségekbe csap, hogy az ember elálmélkodik fölötte. A héten volt zivatar, menydörgés, villámlás, eső, északi szél, köd és fagy s az ember az egész garderobját megforgatta, szükség lévén a héten nyári ruhára, téli ruhára, übercziherre, kalúcsnira, nap és esőernyőre egyaránt. A hét végén mégis a téli kabát vezetett, mert a hétfő déli menydörgél és villámlás után a hét végén olyan hűvösre fordult az idő, hogy tegnap reggel például egész januári zuzmarás reggelhez passzoló köd borult a tájra, a melylyel ugyan megbirkózott a tavaszi napfény, de az időjárás annak daczára is annyira változó, hogy nincs az a kaczér szép asszonv, aki udvarlói előtti ekkora változatokban tündököljék, pedig ősrégi,| __ sz erkesztőségek leltárában koránál fogva nagy tisz­tességet meg ért sarkigazság, hogy az ilyen idő olyan, mint a szeszélyes szép asszony, noha még szép asszonyról senki sem hallotta, hogy menydörög, villámlik, fuj, fagy és változó felhőzettel helyen- kint csapadékos. Mezőgazdasági szempontból az időjárás nem mondható kedvezőnek. Márezius hónapnak száraznak kellene lennie, de az idei nagyon esős. Az árpát csak is dombosabb fekvésű földeken tudták gazdáink elvetni, azok is csak részben, mert az eső mindun­talan kiverte őket a munkából, laposabb földeket pedig nem lehet szántani és igy nagy területek, amelyek árpa alá voltak szánva, tengerivel fognak Ibevettetni. A késői erős fagyok is tetemes kárt mkoztak búzában, gyümölcsfákban egyaránt. Uj sugárút Gyulán. Gyulaváros építkezési és szépészeti szakosztálya qgy uj és a város fejlődé­sére nezve igen fontos eszmét vett fel megvalÓBÍ tásra programmjába. Tervbe vette ugyanis már ré­gebben a gerlai útnak kiegyenesitését olyformán, hogy ez a pályaudvar Csaba-felőli őrházához veze tőleg szabályoztassék. Miután azonban ezt igen költségessé tenné a jelenlegi gerlai országút áthe­lyezése, mert a nyomjelzés szerint beleeső düllő- földek mély fekvésük s 1 és fél méterrel beljebb feküsznek az országút jelenlegi gerinczénél, ■— továbbá, mert itt nagy akadályul ezolgál a homok­bányái tó területe, mely 300 méter hosszban ' az útnak utczaszerü beépítését a féloldalon minden­korra lehetetleníti és a vidéket egészségtelenné teszi, a mellett a terv nehézkes és szintén kisajá­tításokkal jár, a velejáró földmunkálatokat nem is számítva, — e terv egyelőre elejtetett. — Hauern e helyett elvileg elhatároztatott a Dürer és Veres- kereszt-utczák jelenleg is egyenes vonalának az erdélyi úttal paralell megnyitása a szőlőkön át, mely itt épen a vasúti teher-pályaudvarra vezetne s igy egyenes lenne a Józsefvárosi hídtól egészen az állomásig. Ez uj ut megnyitása mindenesetre] megérdemelné a költséget, s ahoz az útadó alap és a vármegye általi kikövezés is idővel kombinál czióba vehető. Ezen terület 9/10 ed részében kipusz^ tűit és be nem ültetett szőlőföld, jó hátas hely a a város jövő fejlődéséhez mindenben alkalmasabb mint a mégis csak görbe gerlai ut ; a terület pedig az uj Sugárutban részben csere utján, legnagyobb] részben pedig, mint üres föld, aránylag nem túl magas áron kisajátítható; a tervezett uj útrész mintegy 250 öl hosszban, szélességét 10 ölre, (mint az Erdély ut) számítva 2500 négyszögöl földnek kisajátítását feltételezi, ebbe bele van Bzámitva a tervezett részen eddig áthúzódó két sikátor terű lete is. A költségekhez pedig mindenesetre fedeze­tül lenne beszámítandó a jelenleg 12 öl széles ger­lai ut aránylagos megszakítóséból nyerendő összeg A város uj mérnöke, ki e héten a terv előmun- kálátait és az uj ut nyomjelzését derekas munká val elvégezte, nagy amb czióját helyezi annak sike­rébe s a tervet, melynek kivitelével egy egészen uj szabályos városrész keletkezhetésének feltételei valósulnak meg, mi is nagy örömmel üdvözöljük s annak sikerét kívánjuk, csupán azt tesszük hozzá, hogy nem okvetlen szükséges az uj sugárutat 10 öl szélesre tervezni, mikor az Arpád-utcza is 5—6 öl széles, az állami müutak pedig 8 ölesek, de különben is az építkezési vonal viilaszerüen az utczavonalon belül is megállapítható lenne. Elbocsátások a honvédségtől. A honvédelmi miniszter dr. Pap Elemér hadnagyot és dr. Singer Lipót segédorvost a gyulai 2. honvédgyalogezred kötelékéből védkötelezettségük teljesítése után sa ját kérelmükre tiszti rendfokozatuk megtartása nél­kül elbocsátotta. Névmagyarosítás. A belügyminiszter Hoffmann Béla vármegyei alszámvevőnek megengedte, hogy vezetéknevét ,,flortt*-ra változtassa. Vizbefult gyermek. A Szélső sor 309. sz. a. ház előtt Fetz János 4 és fél éves kis gyermek ját­szadozott péntek este 6 órakor és vigyázatlanságból a ház előtti mély árokba esett s ott lelte halálát. A vizsgálat, — a tekintetben vájjon vétkes gondat­lanság okozta-e a halálesetet — megindittatott. Kultúrpalota Békéscsabán. A békéscsabai nő- egylet javára rendezett vasárnapi felolvasáson Maros György által tartott előadásból értesültünk, hogy annak a régebbi tervnek, hogy Békéscsabán egy kultúrpalota építtessék, kivitelére újabban jelentős lépések tétettek. Alpár Ignácz országos hirü műépí­tész ugyanis elkészítette a palota terveit és azokat a felolvasó részletes ismertetés kíséretében be is mutatta hallgatóságának. A terv szerint a palota a Kossuth-téren egy 8246 Q méter területű telken 5413 Q méter térfoglalással épülne barokk és renesszansz etilben 132 méter hosszú főhomloíkzat- tal és hatalmas építészeti alkotás lenne. Az épület középső részét a 200 földszinti ülőhelylyel 8 föld szinti, 12 emeleti páholylyal, erkélyszékekke) és karzatokkal, tágas színpaddal és mellékhelyiségek­kel, sülyesztővel és zsinórpadlással tervezett színház foglalná el. Az egyik szárnyban a muzeum, kaszinó polgári és más olvasó körök és a népkönyvtár, a másikban az uj vigadó nyernének elhelyezést, úgy hogy az iskolákon kívül minden kulturális intézete a községnek helyet találna a palotában. Az építés­nek azonban nagy akadálya van, a költségek biz­tosítása, már pedig az építő ezeket egy millió ko rónára irányozta elő. A felolvasó szerint azonban egyes megszorításokkal az épület 700 ezer koroná ból felépithető lenne, a minek fedezetéül 200 ezer korona államsegélyt, (!) a Traut man nsdorf-féle bir­tok parczellázásánál elérendő 300 ezer korona nyereséget veszi számításba, mig a még fedezetlen 200 ezer korona annuitását a helyiségek bérjöve­delméből reméli fedezni Nem vonjuk kétségbe, hogy ha Békéscsaba létesíteni akarja a kultúrpalotát, az még jelentős anyagi áldozatok órán is létesülni fog, csupán a terv azon részére van észrevételünk, mely pedig kedvencz eszméje a békéscsabaiaknak, a mely a palotában nagy arányú téli színház elhelyezésére irányul. Itt ismét csak utalunk azon többször ki fejtett álláspontunkra, hogy a hozzá hasonló viszo­nyok közt levő vidéki városok sokkal inkább ki­elégíthetik a maguk művészi igényeit és sokkal inkább használnak az országos szinészeti ügynek, ha első rangú társulatok befogadására alkalmas nyári színköröket építenek. A békéscsabaiak maguk is elismerik, hogy a község müpártolása és közön­sége nagy társulatot hosszabb időre, mondjuk egész téli szezonra nem bir meg. Az is bizonyos pedig, hogy első rangú társulatok, melyeknek ilyen állo­másaik vannak télire, nem fogják azt odahagyni a békéscsabaiak kedvéért, sem pedig az nem várható, hogy 6 hetes, vagy 2 hónapos téli idényért uj első rendű társulat fog alakulni és igy hiábavaló lesz a dicséretes szándék és az óriási pénzáldozat, a békéscsabai színészet igy épen nem fogja a várt föl- endülést mutatni. Hemopatia (Vérgyógyitás). E hathatós és fényes eredményeivel magában álló gyógymód a legrövi debb idő alatt megnyerte a felső és legfelsőbb kö­rök bizalmát és mint legbiztosabb és legjobb gyógy mód lett elismerve. A már ezrekre menő gyógyult mint lelkes apostol, terjeszti e kezelést, mely kel­lemes, egyszerű és a hivatás teljesítésében nem gátol, de eredményeiben tökéletesebb, mint bár­mely fürdő vagy intézeti kezelés. Dr. Kovács J„ fővárosi orvos, ezen gyógymód megalapítója egyedüli képviselője, most kezdi tavaszi kúráit, melyek — mint tizennégy évi tapasztalat mutatja, — képzelhető legszebb sikerrel járnak, asthma-, sziv- tüdő-, vese-, gyomor- és bélbajoknál, idegbetegsé­geknél (neurasthenia, hysteria) és makacs bőrbajok ná). Őszintén ajánljuk e felsorolt bajok egyikében szenvedő, de eddig fel nem gyógyult betegeknek hogy vegyék -első sorban a vérgyógyitást igénybe. Dr. Kovács J., kinek Budapest, Váczi-körut 18. sz. emelet alatt egy, e czélnak szolgáló rendelő in­tézete van, ott naponta betegeket fogad és meghí­vásokra betegeket látogat, a fővárosban és a vidé­ken. Levélbeli megkeresésre szívesen felvilágosí­tással és tanácscsal szolgál. 101 1—i A pletyka áldozata. 2óth Antal orosházi lakos 17 éves Erzsi nevű leánya öngyilkossági szándék­ból marólúgot ivott. Valaki becsületét mélyen sértő pletykát terjesztett róla és ezt a szegény leány annyira szivére vette, hogy készebb volt inkább fiatal életétől megválni, sem hogy a szégyent elvi­selje. A méregtől a leány életveszélyes belső sérülé­seket szenvedett. Halálozás. Nagy L. Imre földbirtokos, Körös- ladány község tekintélyes polgára folyó hó 20-án meghalt. Az elhunyt, mint községi bíró és mint presbyter jelentékeny működést fejtett ki a községi és egyházi ügyekben és általános becsülésnek - ör­vendett. Temetése nagy részvét mellett ment végbe Eljegyzés. Lusztig Miksa szarvasi földbirtokos eljegyezte Groszmann Paulát Ipolyságról. Műkedvelői előadás. Az orosházi kereskedő ifjak egylete f. hó 31-én, azaz husvét másodnapján segé­lyező alapja javára jótékonyczélu műkedvelői előa dást rendez. Szinre kerül — Géczy István népszin műve „Az ördög mátkája“. Az előadás rendkívül sikerültnek Ígérkezik, teljesen uj díszletek és jel mezek lesznek. A díszleteket Hollós Béla polgári iskolai tanár festi, a jelmezek összeállitása és a darab előadása szintén az ő szakszerű vezetése alatt történik. A főbb szereplők a következők: (Botár Márton) Boskovitz Vilmos, (Andor) Triznyai Sándor, (Barica) Pálfi Ida, (Anna. Botár 11-ik felesége) Manzel Margit, (Vermes Judit) Bartók Irén, (Pál Miklós) ifj. Szilágyi József, (Hiröß Firtos Están) Váróczi Imre, (Sári Il-ik neje) "Werkner Jolán, (Kata I-ső neje) Pollák Szidi, (Tóbiás Gergely) Bozóky József, (Demény József) Török Károly, (Takács István) Metzner József és (Csupor) Csillag József. Az előadást táncz követi. Főgyimnásiumi felügyelő. A szarvasi főgymná- sium felügyelői állására beérkezett szavazatok a múlt pénteken délután bontattak fel az arra választott bizottság által. A három esperesség 29 egyház és a szarvasi főgimn. tanári kara 58 szavazattal. A beér­kezett 58 szavazat közül Baviár Dániel 58. dr. Krcsmárik János 16. báró Solymossi L. 14. szava­zatott kapott. Az 58 szavazat közül a bizottság 6 szavazatot semmisnek nyilvánított részben azért, mert nem az előirt módon volt lezárva, részben pedig azért, mert nem kellő időben érkezett. Ezen eljárás után a bizottság megállapította, hogy a beérkezett szavazatok közül Haviár Dániel 24. dr. Krcsmárik János 14. báró Solymossi 14. szavaza­tott kapott. A gyulavárii ev. ref, egyház is leszavazott. Szavazatát dr. Hajnal Istvánra és dr. fíodoky Zoltánra adta egyhangúlag. Betörés. Szeghalmon e bó 19-én ismeretlen tettesek betörtek Csánki Béla ügyvéd éléskamrájába s onnan nagyobb mennyiségű szalonnát és husne- müeket emeltek el. A csendőrség ugyan erélyesen nyomozza, de szokás szerint előreláthatólag minden eredmény nélkül. Véres verekedés. Körösladányban folyó hó 16-án délután véres verekedést rendezett két su- hancz, Szekeres Sándor és Oláh Mihály. Ugyanis egy korcsmából részegen kifelé botorkállak, a mi dőn belebotlottak Cf. Nagy Károly körösladányi lakosba. Ebből szóváltás keletkezett s nyomban ró parázs verekedés. Az utczai harezban pedig Szeke­resék lettek a győztesek, amit mutat azon körül mény is, hogy Cs. Nagy Károly 14 napig tartozik az — ágyat nyomni. Késelő adós. Adósnak lenni minden körül­mények között kellemetlen dolog — de mint példa mutatja, — a hitelezőnek sem mindig rózsás az élete s a hitelezői foglalkozás is jár néha-néha egy kis kellemetlenséggel. Példa rá Szeghalmon Józan Sándor, aki hitelezőjét, Fabi Mihály hentest a lejárt tartozásáért beperelte. Fabi erre úgy fel­bőszült, hogy egy hosszú disznóölő kést a csizma­szárába dugott s elindult a hitelezőhöz — fizetni. A fizetség pedig abból állott, hogy amint belépett Józan szobájába, rögtön kirántotta csizmaBzórából a kést és bele akarta döfni Józanba, kinek jelen voltak fiai, akik aztán megragadták a vitéz adóst és kiakolbolitották a szobából, de egyúttal fel is jelentették az ügyészségnek. Biróválasztás volt Szeghalmon. Természete­sen ismét a Várkonyi által elbolonditott szoczia- listák állítottak jelöltet «Somost Sándort, aki mel­lett torokszakadtából kiabáltak, mig a választás meg nem történt s ki nem jeleni ette a választási elnök, hogy Somogyi törvénybiróvá lett megvá­lasztva. TŰZ. Szombaton délután nagy tűz volt Ermödi Imre szeghalmi lakos tanyáján, leégett egy kazal törek és 3000 kéve tengeri kóró, azonkívül 1800 korona értékű préselt szalma. A tűz úgy kelet­kezett, hogy Schwartz Miksa kereskedő külföldre szállítás végett gőzgéppel szalmát préseltetett. A kazánból kipattanó szikrától meggyulladt a gép mellett levő szalma, amit nem vettek mindjárt a munkások észre, a midőn pedig észrevették, már nem tudták eloltani, mert még a törvény által előirt fecskendő is használhatatlan állapotban volt, hiányzott a szivattyutömlő. Az égő szalmakötegek- ről átcsapott a láng a közeli törek és tengeri kóró- kazlakra s földig leégtek. A legnagyobb baj az, hogy a tűz a legveszedelmesebb talajon ütött ki, ahol méter magasságban van a kotú s ez is meg­gy uladt, ami pedig köztudomású, hogy a kotúégés évekig is el szokott tartani s a legnagyobb ve- szélylyel jár, sőt sokszor teljesen lehetetlen az oltása. Az égő kotút most árkolják körül. A vésztői papválasztás ügye. Csák Aladár vésztői ev. ref. lelkészszé megválasztását a vesztes Márk pártiak megfelebbezték s kérték a választás megsemmisítését azon az alapon, hogy a Csák párt részéről etetés, itatás, vesztegetés, erőszakoskodás történt és hogy a megválasztott magát a gyülekezet egyes tagjának levélileg már előre ajánlgatta. Ezen vádak megvizsgálására Szabó János esperes Darabos Sándor békésszentandrási lelkészt — s dr. Baksa Lajos ügyvédet küldte ki. A vizsgálat f. hó 20-án ment végbe. Minden jelentkező tanút kihallgattak mind két párt részéről, azonban a vádakat a pana­szosok bebizonyítani nem tudták. Az Ítélet ebben az ügyben körül-belül április első napjaiban várható; akkor lesz ugyanis az egyházmegyei gyűlés, mely hivatva van ez ügyben döntést hozni. Talált holttest. A körösladányi országúton a járó-kelők egy ember holttestére akadtak. A sze­rencsétlen valószínűleg elméjében zavart lehetett, mert ruhátlanul feküdt az utszélen és ez volt ha­lálának oka ib, mert az orvosi vizsgálat szerint megfagyott. Az ismeretlen ember holttestét agnos- kálás nélkül temették el és kilétének megállapítása iránt megindították az eljárást. Kossuth-muzeum Békéscsabán. Az 1848—49. és Kossuth-muzeum a napokban Békéscsabára ér­kezett és a tegnapi naptól kezdve látható a békés­csabai Vigadó nagytermében. A muzeum tavaly indult meg vidéki körútra, hogy a vidéknek is be­mutassa azokat a kincseket, a melyek közkincsei az egész magyar nemzetnek, a szabadságharcz szent reliquiáit. A muzeum magában foglalja a szabadsághősök arczképeit, fegyvereit, Kossuth apánk ruháit, bútorait és arczképeit, szóval nagyérdekü eme muzeum nemcsak a történetbuvár, de minden magyar szivü ember előtt, mert szent szabadság- harezunk-emlékeit foglalja magában, egy valóságos templom, a melyben csak hála és tisztelet támad­hat minden magyar szivében. A muzeum Békés­csabán nyílt meg, mint a mely megyei helység vasutilag igen alkalmas fekvésű arra, hogy a me gye községei kényelmesen feltalálhassák, a mu­zeum vidéki kőrútjának pedig főczélja az, hogy mindenkinek könnyen lehetővé tegye a szent erek­lyék megtekintését. Vármegyénk lakosságának épen kedvező ideje van erre, a mennyiben a két napi húsvéti ünnep egyikén minden nagyobb költség nélkül, kellemes kirándulás keretében tekintheti meg a becses és magasztos múzeumot. Bűnbánó tolvajok. Körösladányban ifj. Vad József, ifj. Nagy István és ifj. Vakarcs János su- hanezok e hó 23-án bemásztak Szabó Zsigmond körösladányi lakos udvaráras a pinczeajtó lakatjá­nak lefeszitése után oda behatoltak és egy nehány szép faj tengerinyulat elloptak. Másnap Szabó ke­reste a nyulakat s látta, hogy betörés történt, az esetet feljelentette a csendőrségnek. Persze a fel­jelentésnek hamar hire ment a faluban, amitől a jeles csemeték megijedtek s a következő éjjel a nyulakat ismét — visszalopták a pinozébe. A lopá­son ugyan nem vesztettek rajta, hanem bizony a visszalopás alkalmával megcsípték őket s átadták a hatóságnak. Öngyilkossági kísérlet. Jómódú gazdaember volt Füzesgyarmaton Kontra Péter, de az utóbbi időben börzejátékra adta a fejét s mint ahhoz nem értő embernek, neki is rosszul ütött be a tőzsde s szép kis vagyona ráment a börzére. Már amikor fűnek-fának tartozott, hitelezői megkérték ellene a csődöt. Bukásában magával rántotta két fivérét Kontra Istvánt és Kontra ' Jánost is. A csőd meg­nyitása előtt a múlt évben borotvával vágta el a nyakát, hanem akkor nem sikerült neki az öngyil­kosság, csupán súlyosabb sebet ejtett a nyakán, a héten aztán a feletti elkeseredésében, hogy a gyulai kir. törvényszék vétkes bukás miatt meginditotta ellene a bünvizsgálatot, ismét öngyilkossági kísér­letet követett el, ezúttal azonban aligha fogja sebét kiheverni, most élet-halál között lebeg. Villámc8apá8. Szokatlan korán kezdődött az idén a zivataros időjárás. A Sárréten kedden óriási vihar dühöngött. Szeghalmon a villám lecsapott a Horgosi Kárász-féle kastély parkjában lévő fák egyi­kébe s azt földig lehasitotta. Azonkívül több helyt lecsapott a villám a mezőn, kárt azonban nem tett. Lövöldözés az utczán. Mezőberényben csütör­tökön este lövések dördülése riasztotta meg a lakosság egy részét. Kliment Márton herényi legény kelleténél jobban beszedett a jóból s nyílt utczán forgópisztolylyal lövöldözött. Szemtanuk szerint a fiú az apjára is rálőtt két ízben, ezt azonban mind a ketten tagadják. A rendőrség letartóztatta a csendzavarót, elvették tőle a forgópisztolyt s kihágás miatt feljelentették.

Next

/
Oldalképek
Tartalom