Békés, 1902 (34. évfolyam, 1-53. szám)

1902-09-14 / 37. szám

Melléklet a „Békés“ 1902.37-ik számához.

Kirendelés. Dl'. Fábry Sándor alispán Seiler Elek tb. főszolgabíró betegsége tartamára, a békéscsabai járás főszolgabírói hivatalhoz dr. Petneházy László tb. szolgabirót, a békési járás főszolgabírói hivatalhoz beosztott közigazgatási gyakornokot rendelte át. Úgyszintén a vármegye alispánja Hegedűs Lajos vármegyei levélt íros tartós betegsége folytán a levéltárosi teendők ideiglenes végzésével Schmidt Iván vármegyei tb. főszámvevőt bizta meg.

Lemondás. Dr. Mandel Ignácz kórházi segéd- orvos, — miután a budapesti lipótmezei állami elmegyógyintézethez másodorvossá neveztetett ki, segédorvoai állásáról lemondott.

Árlejtés a vármegyén. Á vármegye árvaszékének hatósága alá tartozó gyámoltak és gondnokol tak tulajdonát képező épületek tűzkár ellen való biztosítása iránt az „Első magyar általános biztosító társasággal kötött szerződés lejárván, a vármegye alispánja a szerződés 10 évre leendő meg kötésére pályázatot hirdetett. A beérkezett 5 pályázat közül a vármegyei árlejtező bizottság folyó évi szeptember hó 5-én tartott ülésén újból az „Első magyar általános biztosító társaeág“ ajánlatát fogadta el, amely a gyámo tak és gondnokoltak érdekeit tekintve, a legelőnyösebb. Ajánlatot adtak még be a „Magyar-Franczin biztosító társaság, a Hazai általános biztositó részvénytársaság, a Gazdák Biztosító Szövetkezete Budapesten, ezeknek ajánlatai azonban jóval drágábbak voltak s nem is versenyezhettek az első Magyarral. Ezenkívül a Fonciére Pesti biztositó intézet pályázott még, feltételei íb elég kedvezőek voltak, azonban az Első Magyar Általános biztosító társaság ennél is kedvezőbb volt. Az árlejtés eredménye felett a legközelebbi törvény- hatósági közgyűlés fog határozni.

Hazajönnek a katonák. Hosszú, fárasztó gyakorlat után a mai napon jönnek haza honvédőink a Tenke környéki hadgyakorlatról. Az ezred Köte- gyánig gyalog megy s itt ül föl vonatra s vonaton jön haza. A behívott nagyszámú legénység leszerelése két napot fog igénybe venni. Regen nem volt ily nehéz, fárasztó gyakorlat. Valóságos em- berkinzás volt, mert a legénységet még ivóvízzel is szűkén lehetett ellátni, azon a vidéken kevés a kút. Ez az oka annak, hogy nap nap után dőltek ki a sorból s jöttek haza a gyengélkedők. A nehéz gyakorlatokban sok öreg családos póttartalékos vett részt, akik most boldogan sóhajtanak fel, hogy megszabadultak a magasabb hadászati szempont ból állítólag szükséges szenvedésektől.

Kossuth ünnepély Csorváson. Csorvás hazafias lakossága is a nagy naphoz méltóan óhajtja megünnepelni Kossuth Lajos születésének 100 éves évfordulóját. A község elöljárósága és képviselőtestülete teljes számban megy szeptember 19-ón reggel az ág. ev. templomba istenitiszteletre, hol is az egyház derék lelkésze fog emlékbeszédet mondani. — Istenitisztelet után a képviselőtestület disz- gyülést tart, melynek egyedüli tárgya Kossuth Lajos emlékének lesz szentelve, e gyűlésen az ünnepi beszédet Tábit Mihály gyógyszerész tartja, ki tulajdonképen kezdeményezője volt az egész ünnepélynek s már hetekkel ezelőtt indítványt tett egy képviseleti gyűlésen Kossuth ünnepély tartása iránt, hasonlóan őt illeti a dicséret és hazafias elismerés, hogy nemcsak hivatalos ünnepség lesz, hanem a társadalom minden rétege kiveszi részét az ünneplésből ; ugyanis a helybeli dalárda az ő kérelmére és buzgólkodása folytán szeptember hó 19-én este a nagyvendéglő termében Kossuth ünnepélyt rendez, melyen az ünnepi szónok Popovits Kornél egyesületi alelnök. Az ünnepély programmja következő : a csorvási dalegylet szeptember hó 20-án a vendéglő nagytermében Kossuth Lajos születése 100 éves évfordulójának emlékére tánczvigalommal egybekötött estélyt rendez. Beléptidij személyenként 1 korona. Kezdete este fél 8 órakor. Műsor: 1. Hymnus. Énekli a dalárda. 2. Alkalmi beszéd. Tartja Popovits Kornél, a dalárda alelnöke. 3. Kossuth apánkhoz. Énekli a dalárda. 4. Vándormadár. Ábrányi Emiltől, szavalja Horváth János. 5. Kossuth Lajos Bzent sírjára. Énekli a dalárda. 6. Monolog. Előadja Oszadszky Gyula. 7. Szózat. Énekli a dalárda.

Tündér-est a Népkertben Folyó hó 21-én, vasárnap nagy „Tündér-estélyt* rendez Zilahy színtársulata Göndöc8-kertben. Ilyen még Gyulán nem

ebéd után egy pár parthi kalabriaszt eljátsz- hatik, vagy hogy a „Komlódban Orbán karmesterrel piquettirozik.

Sarkadi Aladár. Ez a Kuk embere, csudálatos embere, a ki mindig jóízű, színpadon úgy, mint színpadon ltívül. Köles-Tengeliczen (Tolna- megye), kezdte a szinészkedést s teljesen Önerejéből haladt mindig feljebb. Ma már a legkisebb szerepben is kivájik, kaczagtat s frenetikus tapsokat arat. Legnagyobb vágya, hogy olyan szép legyen, mint Gőzön s titokban naponként 24 tégely Margit-crémet használ el. A legnagyobb gyermekbarát, kitünően bicziklizik biczíkli nélkül 1 lovagol — a saját lábán.

Orbán Árpád. Karnagy a javából, a ki ennek daczára, — a mi a színészeknél ritkaság, — szorgalmas és türelmes, rr.int egy bárány. A laikusok csak azt látják, hogy sokat „kavar a levegőben“, a zeneértők azonban igen dicsérik nagy zenetndását. 1 hogy a zenekar oly sok élvezetes estét szerzett már a közönségnek, sokban az ö ügyes dirigálásának az érdeme.

Mariházy Miklós. Ambicziózus színész, a ki csupa kedvtelésből lépett erre a pályára. Mindig olyan, mintha skatulyából húzták volna ki s a legelőkelőbb szerepeket játsza. Szép orgánuma van, amelyel még többre viheti Mióta azzal vádoltuk, hogy a szereptudásra kevésbé fordít gondot, betanulja a szerepeit szóról-szóra és — súgó né'kül játszik.

Tukorai Loránd. A vsterán gárdából való s a Szulamithban a szerecsent már 152-szer játszotta. Különös szerencséje az, hogy egyéb darabokban vagy horoggal, vagy könyvvel jelenik meg I színpadon. Alakításai mindig sikerülnek. A magánéletben a legcsendesebb ember s vágyai is a legszerényebbek.

volt. A kertben 4 színpad lesz felállítva, a melyen d. u. 3 órától kezdve folytonos előadások lesznek, u. m. : magánénekek, * magánjelenetek, tánczok kupiék, 4 zenekar, ezek folytouosan szórakoztatják a közönséget. A „Honvéd zenekar“ Szegedről, külön hangversenyt ad. A délutáni órákban kezdődik a népies mulatság, u. m. : pózna mászás, lepény evés, fazék törés, liszt fuvás, ezek mind értékes nyereménytárgyak kai vaunak összekötve. A hangversenyen a társulat összes tagjai résztvesznek. A színkörben apróbb vígjátékok, tánczok és énekek lesznek egész délután folyamán, a kertben külön bazárok lesznek felállítva, erre vonatkozólag igen előnyös volna, ha a gyulai kereskedők Zilahy igazgatóval érintkezésbe lépnének, a bazárok felállítása végett, a mely lehetővé tenné a kereskedőknek, hogy a közönségnek ez irányban is hasznos szolgálatokat tehetnének, árusítván ott saját áruczikket. Bővebbet a falragaszok és jelentések.

Bezárt óvoda. A békéscsabai főszolgabirája a békéscsabai Lizsáki-féle óvodát a hökhurut járvány fellépte miatt bezáratta.

Mulatság. A csizmadia ipartársulat ifjai e hó 7 énszépeu sikerült táuczmulatságot rendeztek Ludvig József vendéglőjében, melynekjövedelme a csizmadia ipartársulat templomzászló alapja javára fordít tatott. A mulatságban, mely reggelig tartott, a következők vettek részt. Asszonyok : Szabó Jánosné, Nánási Istvánná, Bujdosó Józsefué, Néveri Antalné, Gálosi Andrásné, Balázs Istvánná, Ludvig Józsefué, Balázs Jánosné, Kolozsi Péterné, Dávid Jánosné, Lelik Jánosné, Tóth Mártonná, Bakra Jánosné, Danka Jánosné, Enyedi Ferenczné, Kelemen Béláné, Tóth Péterné, Hegyi Feronczné, Junászka Józsefué, Varga Bálintné, Junászka Károlyné, Krizsán Andrásáé. Leányok: Balázs Mariska, Kolozsi Mariska, Baráth Mariska, Ludvig Mariska, Balázs Erzsiké, Ludvig Annuska, Puczkó Erzsiké, Dávid Terézke, Gyepes Terézke, Lelik Erzsiké, Hárombázi Tercsiké, Bakró Mariska, Danka Annuska, Enyedi Jolánka, Fáskerti Pólika, Kelemen Rózsika, Tóth Mariska, Szalai Esztike, Tóth Rózsika, Gyarmati Juliska, Junászka nővérek, Varga Ilonka, Junászka Rózsika, Krizsán Eiuska, Krizsán Mariska, Nagy Katicza. Felülfizettek : Gyepes Jakab 2 kor, Krizsán András, Erdős Sándor, ifj. Junászka József, Szabó József, Szabó János, Hardelán György, Fáskerti István, Uferbach Rezső, Fridrich János, Somogyi János, Hoffmann József 1—I kor., Steigerwald András 60 fii., Bujdosó József, N. N. 50—50 fii, Csűri István 40 fii., Abaházi András, Nagy János 20—20 fillér, Dobay János 2 koronát.

A megtartott országos őszi vásáron a rendőrség erélyesen működött és sok szegény embert megmentett a vásárban előfordulni szokott zsebmetszőktől. Letartóztatott ugyanis összesen 65 egyént, ebből 6 volt nő, a többi férfi s utóbbiak közül 35 kóbor czigány. A letartóztatottak valamennyien a közbiztosságra veszélyes munkanélküli csavargók, kik valamennyien megbüntetve s illetőségi helyükre tolonczolva lettek. A letartóztatottakból tetten éretett 3 zsebmetsző, 2 oratolvaj és egy lószerszám tolvaj ; azon kívül elfogatott két lótól- vaj is. Nevezetesen K. Horváth János jászladányi lakostól szeptember 4-ére virradó éjjelen ismerd len tettesek elloptak 3 darab 600 korona értékű lovat s ezek járlatát az abádszalóki jegyző kiállította és Gyulára irányittattak. K. Horvát élve a gyanúval, hogy a lótolvajok igyekezni fognak a lopott jószágokon túl adni, amit országos vásáron szoktak megtenni, eljött Gyulára a lóvásárra s szomba on reggel a vásári korlátnak neki dőlve Krizsán rendőrnek panaszolta baját; — e közbe érkezett egy kocsiba befogva két jászladányi ember által hajtva az ő ellopott lova. — Panaszára a kirendelt rendőrök a tolvajokat nyomban letartóztatták, kik másnap átadattak a jászladányi csend őrségnek.

Lemondás. Urszó Péter szeghalmi körmérnök ezen állásáról leköszönt.

A belső vásár, ha nem is maradt messze mögötte a pessimistikus várakozásoknak, sajnos nagyon is alulmaradt azokon az igényeken, a melyek úgy a kereskedők, mint iparos osztályunk részéről joggal hozzáfüzödhetnének. — Mennyiféle fizetési kötelezettségnek a terminusa az őszi vásár? azt alig lehetséges mérlegelni, és a mostani árúforgalomból kereskedőink és iparosaink alig ha tudtak megfelelni kötelezettségük harmadának is. A tropikus forró idő következtében, amely nem csak versenyezett, hanem határozottan túlszárnyalta a júliusi ugyancsak forró idejű vásárt is, az őszi s téli árúk, különösen a ruházati ipar alig talált vevőre. Gyengé forgalma volt a bőriparárusoknak, mig a nyersbőr, daczára annak, hogy igen nagy árúkészlet halmozódott fel, az utolsó darabig kitűnő árakon vevőre talált.

Eljegyzés. Papp Endre vármegyei helyette« számtiszt, a megyei tisztikar rokonszenves ifjú tagja, Székesfejérvárott eljegyezte Bójáa Ilonkát. Szívből gratulálunk !

Házasság. Antal Mihály csabai kosárfonó iparos folyó hó 7-én esküdött örök hűséget Gyulán kedves arájának, Vékus Annának.

Az országos gazdasági munkás és cselédsegély pénztár ösinertté és népszerűvé tétele ügyében kifejtett ügybuzgó tevékenységnek már is jelentékenyen érezhető hatása van Szarvason, hol a járás fiatal és agilis főszolgabirája fáradságot és buzgalmat nem kímélve igyekszik a humánus törvény iránt érdeklődést kelteni minden irányban. Dr. Wieland Sándor főszolgabíró lelkes utánjárásának köszönhető, hogy Szarvason már megalakult a helyi bizottság és a pénztárnak eddigelé van 11 rendes és 95 rendkivüli tagja, F. hó 13-án tartotta meg a főszolgabíró a járás minden községéből nagy számban meghívott tagokkal a járási nagy értekezletet,! mely iránt élénk érdeklődés mutatkozott, úgy a gazda közönség, mint a munkások között. S alig hogy a törvény életbe lépett, már is érezhető annak jótékony hatása. Egy békésszentandrási Cser- nus István nevű munkás eseténél, kit kút ásás közben, gazdájánál Ambrus Györgynél, a kút fúrójának reá esése által ért baleset. Jobb lábát mRden valószínűség szerint amputálni keltvén, munkaképtelenné lesz, de legalább a balesetért mivel a pénz tárnak koronás tagja — családja fényesén fog kárpótoltatni. Hisszük, hogy az ilyen balesetek leginkább fogják népünket buzdítani a tömeges belépésre.

Artézi kút az Oláhvároson. A Nagyoláhvároson Magyar Gyula tekintélyes magánzó dicséretre méltó áldozatot hoz a köznek, amennyiben saját költségén ártézi kutat furat a városrész lakóinak használatára. Az uj ártézi kutat Künzl Ernő társulati mérnök tervezi, az teljesen uj rendszerű lesz, amenuyiben kifolyása szabályozható s igy a levezető csatorna nem szükségeltetik.

Baleset. Folyó hó 9-én délelőtt a gróf Al- másy Dénes kastélyának padlásán dolgozó Sál István bádogos mester Dauda nevű tanoncza gazdája által egy kanta vízért lett elküldve s midőn a ta- noncz a vizet vitte a padlás gerendában megbotlott elesett és a padlásgerenda mellett elhelyezve volt vaskapocs hegyes vége a mellébe fúródott. A súlyosan serült tanoucz, a békésmegyei közkórházba szállíttatott.

Békéscsaba a borvám klauzula ellen. Békéscsaba község képviselőtestülete kedden tartott köz gyűlésén dr. Zsilinszky Endre javaslatai feliratot intéz a képviselőházhoz, hogy az olasz bor vámja hektoliterenkint 40 koronában állapittassék meg. Ismeretes az a nagyszabású akció, melyet dr. Molnár Ákos országgyűlési képviselő a magyar bortermelés a filokszera pusztítása következtében mintegy másfél évtized előtt csaknem megsemmisült. A magyar szőlősgazda, mely létfentartási alapját látta veszendőben, a legnagyobb erélylyel lépett a védekezés terhére; szőlőit túlnyomó részben kölcsönpénzzel újra alapította azon jogos feltevésben és reményben, hogy elveszett jövedelmi forrását visszaszerzi. Csa lódott. Ma, amidőn a szőlők felújításának nagy müvét még csak részben vitték keresztül, tehát szó sem lehet arról, hogy túltermelés állott volna be, a bor nem keresett czikk többé és ára sincs, mert hiszen hektoliterenként 18—24 korona nem ár, szemben az alapítás és termelés nagy költségeivel. A magyar bor értéktelenségének egyik okát, a mesterséges borkészítést az 1893. évi XXIII. t. czik megszüntette ; a másik ok azonban, az olasz bor beözönlése még ma is fenn áll és egymagában elegendő arra, hogy a magyar szőlősgazdák anyagi pusztulását előidézze. Azon indok, melyért Magyar- ország kaput nyitott az olasz bornak megszűnt; hiszen ma már saját termésünk bőven fedezné a belszükségletet, sőt kivitelre is jutna elég. A terme lés hovatovább fokozódni fog, mert a régebben lenézett és számba sem vett homok ma már egész borvidéket képez.

Hymen. Lőrinczy László békéscsabai gyógyszerész, hétfőn délelőtt 10 órakor vezeti oltárhoz Schönborn Arankát, özv. Sztahó Jenőriét Temes váron. Az esketési szertartást Szabolcska Mihály végzi a temesvári református templomban. Násznagyok : Majoros József, főgimnáziumi tanár és Markovics Árpád földbirtokos.

Az augusztus vég és szeptember eleji hőség és szárazság nem épen szokatlan az alföldön, de aminő dimmensiókat az idén produkál, igazán rászolgál a krónikairó megörökítésére. Hetek óta júliusban is erősen számottevő hőség uralkodik ; a levegő a késő éjjoli órákban sem tud úgy lehűlni, hogy a felöltő nélkülözhetlenné, vagy csak szükségessé is válnék. A Körös fürdet, illetőleg uszodát ép úgy használjuk, helyesebben mondva használnék, mint augusztus elején, ha az élővizet — Isten tudja mért — nem zárták volna újra el. A nagy hőség és szárazság különben — mondanunk sem kell — mennyire káros a mezőgazdaságra. Minden eláült: a tengeri, az összes vetemények, a szőlő (ahol még valamit meghagyott belőle a fagy és a fillokszora,) elsült a tarlólegelő úgy, hogy gazdáink téli takarmányra kénytelenek fogni lábas jószágaikat. A kutakban évek hosszú sora óta nem tapasztalt vízhiány van, a szántóföld sziklakeménységü s igen sok helyütt képtelenek azt ugarolni. Tegnap délután végre valahára jótékony eső volt, mely lebötötte a levegőt.

Halálozás. Orosháza község főjegyzőjét Vangyel Szilárdot súlyos csapás érte. Neje szül. Prusinszky Ilona folyó hó 6 án rövid szenvedés után elhunyt. a boldogult földi maradványát másnap délután 5 órakor helyezték örök nyugalomra nagy részvét mellett. Halálát férjén kívül gyermekei Jolán, Tibor, Uzád és Szilárd s nagy kiterjedésű rokonság gyászolja.

A megsemmisített főrendőrbiztos választás. A

békéscsabai főrendőrbiztos választás megsemmisítésének ügyét kedden délelőtt tárgyalta Békéscsaba község képviselőtestülete. A közgyűlésen Korosy főjegyző ismertette, a törvényhatósági bizottság ismeretes határozatát, melylyel a csabai rendőrfőbiztosi választást megsemmisítette, azért, mert nem a főszolgabíró, hanem a képviselőtestület ejtette meg a jelölést. Az elöljárói tanács a törvényhatósági bizottság határozatának megfelebbezését, illetve a közigazgatási bírósághoz panaszirat felterjesztését javasolta, mert a törvényhatósági bizottságnak a belügymioister jóváhagyó, legfelsőbb döntésével szankczionált azon rendelkezése, mely szerint a községi szervezési szabályrendelet a segéd és kezelőszemélyzet jelölését illetőleg módosítandó oly értelemben, hogy a jelölés joga a főszolgabírót illeti, még szabályrendelet erejére nem emelkedett ; mert a törvényhatósági bizottságnak ezen miniszterileg szankczionált rendelkezése határozott direktívákat nem foglal magában ; s mert ezen hiányos rendelkezések folytán a képviselőtestület teljesen szabályosan járt el, a mikor a förendőrbiztosi választásnál a jelölést a régi s mindenkor bevált gyakorlat alapján foganatosította. A közgyűlés a tanács előterjesztésének elfogadása mellett a panatzirat felterjesztésével az elöljáróságot megbízta.

Rabiátus ember a vonaton. Nagy patáliát rögtönzött a héten a Tótkomlósról Orosháza felé robogó vonaton egy Mórocz György nevezetű orosházi ember.

A nevezett magyar ugyanis minden áron külön szakaszt követelt a kalauztól s miután ez kérését nem teljesíthette, «aki esett és alaposan elverte. Beérkezvén a vonat Kardoskutra, a rabiátus embert leszállították a vonatról, hol ismét neki esett Gyarmati Mihály elöljárónak és Dávid Imre pályaőrnek, kiket csúnya szidalmazás közben elakart verni. Csak nehezen sikerült a vasúti alkalmazottaknak és utasoknak Mórocz Györgyöt megfékezni, a kit azután átadtak az esetről értesített pusztai csend őrségnek, honnan bekísérték a hódmezővásárhelyi járásbírósághoz.

TŰZ Vésztől). Nagy rémületet okozott a múlt szombaton a vésztői lakosok között, kiknek legnagyobb része kin volt a mezőkön, a községből jö 10

hir, hogy Vésztő lángokban áll. A harangok rémes kongása s a fák közül előtörő sürü füst igazolni látszottak a borzasztó hirt s mindenki sietett be a faluba — megmenteni a mit meglehet. A veszedelem azonban szerencsére nem volt oly nagy, mint gondolták s ezután két ház égett le teljesen, s bár a szomszédos Szeghalmon is hova a tűzvész hire gyorsan eljutott, az egész falu elhamvadásáról beszéltek. A tűz Z. Kovács Mihály vésztői lakos házában ütött ki. Mint az elöljáróság megállapította úgy keletkezett a szerencsétlenség, hogy a nádkéménynek vakolatja sok helyt már lehullott s az előttevaló nap kenyérsütés alkalmával a lehullott vakolat helyén kilátszó szakadt nád meggyuladt, mely a szél következtében lángralobbantotta az egész épületet. A tűz a rekkenő bőségben csak hamar a szomszédos tetőkbe is bele-bele kapott s a közvetlen közelben levő özv. Jaksi Ferenczné háza egy szempillantás alatt lángban állott. Mielőtt segítség érkezhetett volna a két ház porrá égett. A többi épületet szerencsére sikerült megóvni a vész pusztításától. Z Kovács Mihály istállójában 3 hizó volt bezárva, melyek szintén odaégtek. A leégett házak biztosítva voltak.

D M K. E. gyújtó. A helyi ipar legújabb diadalát azok az ízléses magyar motivumu ornamentikával és D. M. K. E. jelzéssel kibocsájtott dobozkák képezik, melyet a Reisner Emánuel gyufájára boosáj ott ki a „Dunántúli magyar közművelődési egyesület“ megbízásából s amely dobozok a legújabb hazai ipar és kultúra szempontjából nagy elterjedésre hivatott D. M. K. E gyufát tartalmazzák. Második ilynevü nagyarányú vállalkozása ez a Reisner-féle gyufagyárnak, melyei a hazai ipar és kultúra ügyét mozdítja elő általánosságban, speczialiter azonban hírnevet szerez szükebb hazája városunk iparának. Az első a két évvel ezelőtt kibocsájtott „Tanítók háza gyufája“ volt, mely azóta szép elterjedésre tett szert jóságánál, áránál, szóval versenyképességénél fogva és hasznos tényezőjévé vált úgy a magyar iparnak, mint a magyar kultúrának, mert forgalma 5°/0-ból két év alatt, 6000 koronát produkált már a tanítók házának. Az uj D. M. K. E. gyújtó forgalmának 5°/„-át a Dunántúli közművelődési egyletnek, tehát szintén magyar kulturális czélra adja. (Dicsőségére válik a gyulai gyufagyárnak, hogy daczára annak, bogy a Dunántúl is van gyufagyár, az egylet mégis a gyulai gyufagyárnak adta oda czimét, ami főleg gyártmányának elismert kitűnőségé mellett bizonyít.

Rémes öngyilkosság történt Békéscsabán, Ledden délután. 4 óra 35 perczkor érkezik Csabára Békésföldvár felől egy tehervonat. Már a földmives iskola közelébe ért a vonat, midőn az utszéli bokrok közül előrohant egy parasztruhába öltözött nő s a mozdony elé vetette magát. A vonatvezető látta a rémes jelenetet, de képtelen volt már megállítani a vonatot s igy tovább haladt az állomásig. Az állomáson rögtön jelentést tett Cauczig Nándor főnöknek, ki azután hordágygyal és segítséggel ment a szerencsétlenség helyére. A vérében fetrengő nőt megtalálták a pályatesten. A vonat iszonyúan megcsonkította. Bal kezét és lábát vágták le a kerekek, csuklón és térden alól. Rögtön beszállították a községi kórházba Az orvosok óriási vérveszteséget állapítottak meg s azt, hogy életben maradása végett amputálni kellett.

Tűz Kígyóson. Folyó hó 8-án virradóra rémes vészkongások keltették fel Újkígyós lakosságát. Földi János hatalmas kazla s tágas dohányszáritó pajtája lett alig pár óra alatt a lángok martalékává.

A károsult állítása szerint két arra vetődött s elutasított dohánycsempész boszujának a következménye lehet a gyújtogatás, kik az nap este fenyegetőzve távoztak a károsult lakásából. A nyomozás megindult.

Kettős Öngyilkosság. Körösladányban a héten kettős öngyilkosság történt. Ozv. Tóth Imréné régebben jómódú asszony volt s hogy özvegységre jutott egyszerre elkezdett a reá maradt vagyonból pazarul költekezni. A vagyonnak csakhamar végére járt s most már csak kölcsönökből tengődött, mig végre a hitel is elfogyott s a hitelezők nap-nap után alkalmatlankodtak, fenyegetődztek a pénzük miatt. Ozv. Tóthné megunta ezt a zaklatott életet s leányát a 12 éves Gizellát rá vette, hogy mindketten együtt vessenek végett életüknek. A szerencsétlen leány rá állott anyja szavaira s e hó 2-án délután lakásuk szobájának a falába vert két nagy szegre egymás mellé felakasztották magukat. Egyik hitelezőjét az asszony épen az nap délutánra biztatta pénzzel s mikor a pénzért ment, már csak két holttestet talált a falon függni. Érdekes különben, hogy teljesen tönkrementek s mégis a leány nem tudott róla semmit, mert hátrahagyott levelében a körösladányi szeretet egyesületnek 200 koronát hagyományozott.

Mezőgazdasági kiállítás Pozsonyban. Pozsonyból jelentik nekünk, hogy Frigyes főherczeg O császár és kir. Fensége, Széli Kálmán miniszterelnök, valamint Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter és a mezőgazdasági kiállítás igazgatóságának kíséretében meglátogatta a magyar kir. államvasuli gépgyárak vezérügynöksegének kiállítását, ahol bosz- szabb ideig időzött és a bemutatott különböző fajtájú uj szerkezetű mezőgazdasági gépek iránt a legmelegebb érdeklődést tanúsította. A Főherczeg többek között felemlitette, hogy az állami gépgyár minden tekintetben kiváló gyártmányait igen jól ismeri, mert uradalmai már évek hosszú Bora óta kizárólag e gyárból szerzik be szükségletüket. A gépek szerkezetéről is csodálatra méltó tájékozottsággal beszélt a Főherczeg és különösen érdeklő dött a kiállított legújabb szerkezetű gőzcséplőgép és utimozdony, továbbá a „Millenium“ aratógép- gyárimányok iránt. Megemlítendő itt, hogy a magyar királyi államvasutak gépgyára az egyedüli gyár a kontinensen, a mely aratógépek gyártására speciálisán be vau rendezve és ezen gépeket nagyban előállítja. A „Millenium“ kévekötő-aratógép különben is az első ilyfajta gép, amely a kontinensen készül és szerkezetileg oly kitűnő, hogy hivatva van az amerikai hasonló gyártmányokat nemcsak a belföldről kiszorítani, hanem azoktól a kontinentális piaczokat is elhóditani. Megelégedéssel vette tudomásul 0 Felsége, hogy az állami gépgyárnak, hazánk eme leghatalmasabb ipartelepének gyártmányai ma már nemcsak a belföldön dominálnak, hanem a magyar ipartermékek jó hirét rnessze- földre is elvitték. A gyár mezőgazdasági gépeinek