Békés, 1902 (34. évfolyam, 1-53. szám)
1902-08-03 / 31. szám
31-fk szám Gyula, 1902. augusztus 3-án XXXIV. évfolyam. T ” 1 Szerkesztősig: Templom-tér, Dobay János kereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési dij: Egész évre . . 10 kor. — fill. Pél évre .... 5 „ . — „ Évnegyedre . 2 „ 50 „ Egyes szám ára 20 fill. ________________________ Tá rsadalmi és közgazdászat! hetilap. Megjelenik minden vasárnap. Főszerkesztő': Dr. ISodoky Zoltán. Felelős szerkesztő: Kóhn Dávid. r i Kiadóhivatal: Templomtér, Dobay Ferencz háza és könyvkereskedése, hova a hirdetések és nyilt-téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadóhivatalban. Kyilt-tér sora 20 fill. L______ Ar atás után. v_ A hivatalos statisztikai kimutatások és az általános meggyőződés szerint Magyar- ország ez évben elég bő aratásnak örülhet. Az igaz, hogy sok esztendő óta nem volt már a hires magyar talajhoz méltó aratásunk; de hát, ha a cséplésre, nyomtatásra kedvez az idő, ha az árak nem lesznek nagyon rosszak és ha még néhány egyéb feltételezés jól üt be, akkor az idén a mi szegényes viszonyaink közepette jelentékenyen nagyobb jövedelme lesz az országnak az aratásból, mint már közel évtized óta ahhoz jóformán hozzászoktunk. Azt tartjuk, hogy a magyar, ha jó dolga van, nem igen törődik a holnappal. Mert hát „annyi balszerencse közt* nem sokszor volt alkalma a magyarnak a jóléthez hozzászokni. Ehhez a jónak mutatkozó (bár még kész haszonra távolról sem váltott) aratáshoz is olyan hosszú koplalás után jutottunk, hogy már már a czigány lovának a sorsától féltek BÖtétben látó nemzetgazdászaink. Mindazonáltal azt hisszük, hogy inkább még szorgo- sabb körültekintésre, mint különös örömre van okunk. Es ha visszagondolunk arra, hogy milyen nehéz érzésekkel mentünk át egyik rósz esztendőből a másikba, mennyire szorított bennünket az idők mostohasága a megfontoltabb számításra, az életküzdelemben való szívósságra, azt kell feltételeznünk, hogy a jól fizető buzakalász nem hegyen-völgyön lakodalmat fog kelteni a magyar nép körében, hanem inkább újabb ösztönt fog adni arra, hogy a gazdaságunkban fekvő tőkét még jobban kihasználjuk s annak gyümölcseivel éppen olyan aggodalmasan bánjunk, mint a rósz időkben. Igen szomorú volna, ha az a nehéz iskola, a melyet évtizedek óta járunk s a melyből egy jó aratás ugyan nem képes bennünket kirántani, nem adta volna meg nekünk ezeket a tanulságokat. T A R C Z A. Az aradi színtársulat.* Zilahi Gyula. A legnépszerűbb színész széles e hazában. Abban az óriási színész- kultuszban, amelynek mostanában minden újságolvasó, szinházjáró óriási mértékben hódol: nagy szó ez. Mert nemcsak a szinészkvalitások erős mértékét bizonyítja, hanem azt is, hogy a nagy talentuma nélkül is sokan szeretnék Zilahi Gyulát. És a jóságos, derült kedélye, bőséges humora, érző szive a legjobb magyarázója azoknak a nagy sikereknek, amelyeknek az emlékével most Aradra távozik a Nemzeti Színházból. Szín észkedésének ez a második határköve jelzi tehetségének hatalmas kiforrását. Amig a Nemzetibe került, a Sturm és Drang korszakában még talán ő maga sem tudta határoz >t- tan, hogy a pályája útja merre vezesse. Mert Zsül, a bohó ifjú, a tragikus, drámai szerepeknek nagy előnyt adott a komikus szerepek fölött. És Aradi Gerőre, az ő első igazgatójára nagyon haragudott, mert nagy komikust fedezett fel benne. Egy-egy víg szerep eljátszása után hazament és mulatott úgy, mint az egyszeri udvari bolond, aki a fényes udvart megnevettette, aztán a kis kamrájában sirt. Ez volt az ő mulatsága. Amikor aztán érezni kezdte, hogy az az erő, ami benne van, az veleszületett talentum és hogy a tragikus szerepeiben is komikus hatása van, hátat fordított Zilahi a vérnek, sóhajoknak, gyiloknak és egyéb drámai szerszámoknak. Komikus lett jószántából. O azt hiszi még ma is, hogy a kényszerűség vitte erre a térre. Pedig ez a „kényszerűség“ ösztön volt. Az alakok rengeteg sorát * „A vidéki szinészvilég Írásban és képhen“ czimü könyvből. Felületesen ítéli meg a magyar mező- gazdaság termelési viszonyait az, a ki azt hiszi, hogy Magyarországon kalászosok aratása abszolút döntő befolyással van a magyar föld jövedelmezósérQ. Mert hiszen a közép- és nagyüzemben már hosszabb idő óta jelentékeny tért foglalt állatgazdasági és napról napra több olyan nagyobb gazdaságunk lesz, a melynek hasznát nem a gabonatermés, hanem az állattartás, hizlalás és értékesítés dönti el. Jóformán csak a parasztgazdaságok azok, a hol a kalászos adja a föjövedelmet, azaz, hogy jövedelem akkor van ha a gabona- termés jól beüt és a fölösleg jól elkel. Az nem is lehet máskép, mikor a parasztgazdaságok túlnyomó nagy részében a kukoricza, búza vetésforgó uralkodik. Ma már azt is tudjuk, hogy ennek a gyarló gazdálkodásnak nem egyedül a megszokotthoz való ragaszkodás az oka, hanem az is, hogy a parasztbirtokok jelenlegi szétdaraboltsága mellett több munkával járó gazdálkodási rendszert űzni bajos lenne. De ha tudjuk is mindezeket, ebből nem következés, hogy továbbra is nyugodtan várjuk, mig megint 7—14 sovány esztendőre jön egy kövér. A magyar parasztbirtokokon a jó aratások ritkulásának legfőbb oka kétségtelenül az időszakos talajkimerülés. Tudniillik az egyoldalúan igénybevett föld minden kényszerítés daczára is pihen és adja a rósz terméseket, mig azután néhány évi hiába való erőltetés után mégis csak ugarnak hagyja a gazda, akkor megint erőre kap^és segítve a különben kedvező időjárástól is, egy-egy évben becsületesen jutalmazza művelője fáradságát. Az idei jó aratás, ha a gabnaárak alakulása csakugyan jónak fogja igazolni, adhatna eszközöket a vázolt állapot megváltoztatására. És pedig azért, mert minden gazdasági haladáshoz a munkán kívül tőke is kell. Az idei több jövedelemnek első sorban ily tőkéül kellene szolgálnia. teremtette meg aztán Zilahy művésziesen. Különösen ezelőtt tizenhárom évvel, amikor a Nemzetihez került, óriás szárnycsapásokkal vitte előre a tehetsége, a művészete, a nagy alakitó ereje. Könnyű volt neki sikert aratnia. Minden szerepébe beletette a lelkét, amely édes,* zamatos, derűs. A szerep is ezekkel a jelzőkkel' ékeskedett aztán. Azt mondták : — Milyen művész! Pedig nem is volt művészet, amit produkált. Csak a lelkét, a saját énjét lopta meg. Az igaz, hogy ahhoz olyan lélek is kell, mint az övé. Most Aradon ismét komoly szerepre vállalkozik : direk torságra. Akik nem szívesen látják, hogy a fővárosból távozik, még azok is nyugodtan bocsátják útnak Zilahit. Olyan városba megy, ahol a művészet régóta barátságos otthonra lelt és amit Zilahi a direktor eleinte talán gyengén végezne, ahelyett kárpótlást nyújt Zilahi, az ember és Zilahi, a színész. Nagy két ur ez, a támogatásuk javára lesz a direktornak és a magyar szinmüvészetnek is. Vele megy a felesége, Singhoffer Vilma, ez a finom, müvészlelkü asszony, akinek a csodás meleg, bársonyos hangja Aradon is feltét lenül babérokat arat. A művészete pedig, amely legutóbb avval váltott ki őszinte elismerést a kényes ízlésű fővárosi közönség leikéből, hogy az operák komoly teréről a könnyed operett szolgálatába szegődött, ezeket az elismeréseket bőségesen gyarapítja majd Aradon is. Mert művésznő ez az asszony a szó legnemesebb értelmében. Csiky László. Huszonegy esztendeje, hogy szolgálatába állott a szinmüvészetnek s lelkesedéséből nem kopott le semmi. Most is annyi fiatalos hévvel szereti a szép Táliát, mint amikor a mézesheteit élte vele. Ezek a mézeshetek tulajdonképen a küzködés időszakát jelentik, de azért felejthetetlenül kedvesek előtte. SzereArra gondolunk ugyanis, hogy a szép eredmónynyel dolgozó tej, vaj, tojásgyüjtö és egyéb ilyen termelési szövetkezetek most már nagyobb erővel alakulhatnának; szaporodhatnék a kis gazdaságban legjobban fizető állatállomány, t. i. a baromfi és a sertés, mertegy kis pénzecske maradhatezen czélokra. Sőt azt hisszük, sok helyütt a birtok- rendezési költségekre szükséges pénzt is kiadhatja az idei aratás. Röviden: a jónak jelzett termés csak akkor lesz áldásos, ha jövedelem íölöslegét a kisgazdák termelési viszonyaik javítására fogják felhasználni. Igen örülnénk, ha a meglevő gazdasági szakszervezetek rövidesen az eddiginél erélyesebb akciót indítanának a mondott irányban. Békésvármegye legtöbb adótfizetök ideiglenes névjegyzéke 1903-ik évre. Gróf Wenckheim Frigyes Okigyós 156742*88 Gróf Wenckheim Géza Gerla 28255*81 Gróf Almáay Dénes Gyula 26638*53 Gróf Károlyi István Nagyszénás 22962*06 Horgosi Kárász Imre Szeghalom 22352*24 Báró Kőnigswarter Hermann Csabacsüd 20270*17 Gróf Wenckheim Dénes Doboz 19203*66 Gróf Apponyi Albert Budapest 17523*84 Geiszt Gyula Kondoros 14025 71 Geiszt Gáspár Kondoros 12379*42 Sváb Károly Pnsztaszenttornya 11241*80 Gróf Bolza Pál Szarvas 10653*32 Gróf Wenckheim István Gyula 9933*03 Gróf Károlyi Mihály Nagyszénás 9607*65 Gróf Bolza Géza Szarvas 9411*— Gróf W enckheim—Ferencz Gyula------ 9215’— Bá ró Harkányi János Öcsöd 8416 69 Gróf Wenckheim-Hoyos Fülöp Körösladány 7726*39 Báró Hirsch Mór Kondoros 7509*27 Gróf Csáky Albin Szarvas 7156*07 Jurenák Sándor Pnsztaszenttornya 6755*33 Báró Inkey István Békéscsaba 6669*38 Gróf Blankenstein Pál Köröstarcaa 6052 30 Gróf Zselénszky Róbert Orosháza 5641*48 Szalay Gyula Békéscsaba 5635*30 Léderer László Öcsöd 5134*81 Schwartz Jakab Vésztő 4674*69 Léderer Rudolf Békésszentandás 4532*49 Pfeifer Antal Békés, Beliozey Géza Békéscsaba Baumgarten Pál Pusztaszenttornya Gróf Blankenstein János Köröstarcsa Rosenthal Ignácz Békéscsaba Székács József Pnsztaszenttornya Wolfiinger Miksa Békéssámson Baumgarten Lajos Pusztaszenttornya Szántó Dezső Pusztaszenttornya Kliment Z. János Békéscsaba Székács István Pusztaszenttornya Ifj. Dérczy Péter Szarvas Koczlszky Mihály Békéscsaba Dr, Salgó József Gyónta Deutsch Arthur Szeghalom Mikolay Mihály Szarvas Schwarcz Ferencz Fiizesgyarmat Dr. Szalay József Hódmezővásárhely Szalay József Békéscsaba Báró Harkányi Károly Endrőd Boros János Köröstarcsa Horgosi Kárász István Szeghalom Ravasz József Pusztaföldvár Péter András Szeghalom Novák Kamill Gyula Omazta Gyula Békéscsaba Gróf Wenckheim Henrik K. Schriftart József Gyula Justh Gyula Pusztaszenttornya Farkas József Csorvás Tóth Lajos Öcsöd Reisner Emánuel Gyula Janurik Pál Szarvas Rau Adam Mezőberény Kitka János Csaba Ravasz István Orosháza Fábry Károly Békéscsaba Dr. Papp József Szeghalom Tolnay Ferencz Öcsöd Basch Simon Füzesgyarmat Nemeskey Andor Békéscsaba Kliment János Békéscsaba Prág Lajos Csorvás Reck Géza Szeghalom Miklya Z. György Békéscsaba Braun Mór Gyula Uhriu Imre Endrőd Beliczey Rezső Békéscsaba Lebóczky János Tótkomlós Gyulai József Körösladány, Wagner Ferencz Gyula Prág Bonifácz Csorvás Vámos Sándor Köröstarcsa 4480*44 4392*92 4019*41 3782*87 3632*77 3624*20 3333*20 3233*35 2830*76 2757*99 2713*65 2613*63 2607*64 2565*12 2431*80 2289*13 2228*02 2188*89 2178*23 2156*33 2136*92 206314 2049*03 1942*26 1920*39 1905*12 1864*67 1753*25 1735*92 1715*92 1687 19 1626*46 1623*45 1606*65 1604*23 1568 36 1548*90 1523*32 1516*49 1511*26 1511*06 1498 36 1468 49 1461*34 1412*23 1391*56 1359*69 1353*57 1352 22 1315*83 1303*16 1291*74 1277*08 tettel gondol a megállapodott színész arra az időre, melyet első igazgatójánál, a hírneves Szathmáry Károlynál töltött, mint kezdő színész, Siófokon. A gázsi sokszor a napi rövidszivarból állott, de azért ennek füstkarikáin át boldogitóan integetett át a jövendő. A füstkarikák álomképei beváltak. Csiky a vidék ismert nevű drámai színésze lett 1 szivében szép sikerek emlékét hordja, melyek az ország minden nagyobb városával kapcsolatosak. Megfordult Kolozsvárott, Pozsonyban, Kassán, Aradon, Szegeden, Debreczenben, Budán Ns még egy sereg város színpadán és -most másodszor lép az aradi közönség elé. A drámai hős szerepét tölti be, melyre jelenleg a vidéken olyan kevés tehetséget találnak az igazgatók. Zilahi, ki rendezőnek is megtette, sokat vár tőle s szép színészi múltja biztositéka is annak, hogy a drámai előadások erőssége lesz. Hogy a huszon- egy év alatt milyen szerepekben lépett fel, ha csak azokat emlitenők, melyek a siker fényétől emlékezetesebbek előtte, egész sorozat volna. E helyett ide iktatjuk, amit 6 maga irt szerepeiről egy alkalommal: „Hogy melyik szerep kedvesebb nekem, erre nehéz a felelet. Szeretem általánosságban mind, de mégis ha rajtam állana, csakis Shakespeareket játszanám ; ezek hús és vérből vannak alkotva, eljátszásuk a müvészlélek öserejót, tehetségét igénylik, mert minden újabb fordulatnál szebb és drágább gyöngyök merülnek fel a mélyből s ragadják, el csu- dás varázsukkal az alkotó művész lelkét! Aki Shakespearet igazán tudja hirdetni: leborulva imádom 1“ — • Aki igy beszél, annak nem esett lelkesedése rovására a huszonegy éves színészi múlt. Gázon Béla. A társulat legeslegifjabb tagja. A művészet Benjáminja, ahogy ön nagát nevezte. Most jött ki az Akadémiából, az iskolából egyenotfán a? orarli axixtEiadra lén TCiilnn.hfín lírai színész, szerelmesnek és hősnek készül. Az már jó jel, hogy Zilahi szerződtette, bizonyosan lát benne valamit. Győré Alajos. A „régi iskola“ legtipikusabb képviselője. És vannak szerepek — amiket 6 játszik — azokban az kell. Nem először jár Aradon. Akkor lett színész, tizenhét éves korában, mikor 1875-ben megnyílott a Népszínház; nem sokára onnan vidékre került s Aradon tizen- négy év előtt járt, mikorában itt megbukott Mosonyi. Legutóbb egyfolytában kilencz télen át Miskolczon működött. Mivel gazdasági főnök is, keveset - fog játszani, tán néhány masszív apa- és jellemszerepet. Brankovics Györgyöt, Thuránt, Rantzaut, Zrínyit. Juhász Sándor. Baritonista, széles körben ismert neve van a vidéki színészek között, de Aradon még nem járt. Mindig lekötötték a direktorok, mert nagyon „használható“ tag. Azt mondják — amit nem minden színészre mondanak — hogy minden kis szerepet épugy megtud és megszokott játszani, akár a legnagyobbat. Operában, operettben és népszínműben egyaránt nagy hasznát fogják venni. Mariházy Miklós nerc régen jár azon a pályán, melyet jogosan nevez a sablon tövisesnek. Rátalált a tövisre, amikor először akart tépni a siker rózsafájáról. Úgy esett, hogy kezdő létére, amint azt maga is bevallja, eltévesztette az utat I elindult azon, ahol a neki legkedvesebb szerepkör sikerei integettek. Tagadhatatlanul ez volt számára a legcsábitóbb ut, mely azonban megtévesztette. Más. önmagát áltatva, tovább ment volna ebben az irányban, avagy pedig gyengén lemondott volna az akadály előtt, különösen — amint ez Mariházyra áll — ha sok más pálya van nyitva előtte, ö azonban, erős leikéről tanúskodván ezzel, megkezdett egy maIjap'u.n.lE mai számálioz fél i*v melléklet van csatolva.
