Békés, 1902 (34. évfolyam, 1-53. szám)
1902-04-13 / 15. szám
M. Mihály, »az Adóügyi Szaklap« szerkesztője irt és a mely az állami italmérési jövedékről szóló 1899. évi XXV. t.-cz. és ennek végrehajása tárgyában ki-' adott utasitást nemcsak ismerteti, de magyarázza is, oly alapos munka, a melynek átolvasásával még a laikus is teljesen megérti az italmérési dolgokat úgy, hogy a könyv révén az engedélyek megnyerése, azok megtarthatása és azoknak mikénti gyakorlása iránt alaposan tájékozva van. A Hoffmann-féle »állami Italmérési Jövedék« czimü kézikönyv bolti ára 8 korona és megrendelhető az »Adóügyi Szaklap« kiadóhivatalánál Budapest, Andrássy-ut 38. (A pénz elöleges beküldése esetén e könyv portómentesen küldetik meg.,) Tarka képek. (A czim. — Pótfelvétel. — Kaszinó-bál. — Tarka színpad. — Még egy ivláropa — Szarvasi villanyvilágítás. — Gyula és Csaba versengése. — Tüdőbetegek Sanatoriums. — Dj szo- czialisták. — Miért nem jó bort inni májusban ? — Hordár-e vagy málházó?) A „Békésvármegyével“ paktumra lépett „Békés“ lefotografált uj munkatársául szegődvén (és pedig eddig kifejtett közgazdasági tevékenységem elismerése jeléül a „közgazdasági krónikás“ czim és jellegnek díjmentes adományozása mellett) megkezdem működésemet, a fenti czimet választva a heti események megírására. Lehetnek olyanok, kik mindjárt a czimnél.nem értenek velem egyet, — azoknak, ha a „Békés“-re egy egész évre előfizettek vagy előfizetnek, megengedem, hogy lapunk legrégibb előfizetőjéhez apelláljanak, — aki jogainak gyakorlása végett, nemre való tekintet nélkül, jelentkezhetik a kiadóhivatalban, ahol igazolni fogják mint .régiséget.“ Első kötelességemnek tartom „kollegámnak*, aki a „heti krónikás“ czimmel és jelleggel él és uralkodik a lapnál, elmaradt pár photograA fiájával szolgálni a nagyérdemű közönségnek, ó magát természetesen nem fotografálhatta le, erre a szívességre tehát nekem kell vállalkoznom. O a „Gyulai élet“ megteremtője s össze- teremtettéz mindent és mindenkit, ha neki úgy tetszik. Hét évig szidta ezen a czimen a gyulai társadalmat, hogy nincs benne élet, mig végre arra a konklúzióra jutott, hogy nem az élet hiányzik, hanem az a bizonyos három dolog, a mi Montecucolli szerint a háborúhoz kell. Utóbbi időben azonban egészen megbékült önmagával is s a gyulai társadalommal is, mert belépett közzénk a „becsületes emberek“ sorába s abba a kellemes helyzetbe jutott, hogy minden őszszel beállhat az „első gyulai tüzelő faanyag beszerzési szövetkezetébe, mely azt a nagy előnyt biztosítja tagjai’ számára, hogy mig az „ölek“ már február végén elfogynak (és hogy nem üt bele az ilyen fába a menkő, még mielőtt levágják?) addig az „utolsó rátát“ csak augusztus 1-én vonják le kinek-kinek a járandóságaiból, írói babérokra még az egy éves önkéntesi év leszolgálása előtt tett szert s Dobay nem győzte a postára tenni az előfizetési dijakat a „frei- willigos“ urnák, a miket a gjJourthémák“-ért inkassáit. Nincs szép írása, de olvashatatlan, azonban nyomtatásban sok gyönyörűséget szerzett úgy a komoly, mint vig olvasmányok kedvelőinek. Azelőtt mig nőtlen ember volt, minden ozsonnára meghívták, újabban velem együtt csak a vicc-lap szerkesztésért jut ilyen dicsőséghez. A gyulai társas életről nem is lehet ma már olyan diffamálólag nyilatkozni. Aki szombat este ott volt a kaszinóban, meggyőződést szerezhetett erről. Kicsiny, de lelkes csapat mulatott együtt, a katonaság és polgárság közt fennálló jó egyetértésben s olyan jó kedvben, hogy reggel felé a fiatalság egyik legvállalko- tóbb szellemű s szellemes tagja, magára akarta vállalni a hajnal hasadásának meggátlását. De íz nem is lehet máskép ott, a hol olyan köz- ) eretetben álló elnök és igazgató állanak az igyek élén, mint a gyulai úri kaszinóban. A kaszinónak ebben a helyiségben ez volt a hattyu- idlja, még a folyó hónapban átköltözködik az íj helyiségbe s a hány ház, annyi szokás, azaz i jövő titka, hogy az uj helyiség beválik-e? A társadalmi élet élénk megnyilatkozásá- íak tekinthető az is, hogy szombaton és vasár- tap este a „tarka szinpad“ nagy közönséget ronzott a Komló éttermébe és pedig tekintettel l „szigorúan szolid családi műsorra“, a férjek eleségeik társaságában jelentek meg; a polgári lemet a katonaság tarkázta. Az előadás mindégig érdekes volt s az egyik szereplő a férjeiét is kidicsérte: Ha nem volna gólya, Nem volna madár, S ha nem volna házas, Nem volna st. . . Fontos szerep vár Gyulaváros közéletében i ötödik ivlámpára, amelyet a felvilágosultság tázadábarf élő és a nagyoláhvárosi templom őrül lakó polgárok kérelmére állíttat fel a irosi tanács az e. m. v. f. r. t. közreműködése ellett. Semmi kétség benne, hogy ez az 6lső agyar villany fényű remek találmány is éppen ry be fog válni, mint már meglevő négy elődje a kultúra haladásának eme legfényesebb bi- nyitéka be fogja világítani a városnak eddig gsötétebb parkját. A szerelmes párok azonban, akik eddig a park sürü fáinak árnyékában kerestek menedéket a profán világ szemei elől, ne ijedjenek meg, mert a világosság nem tart soká — s tiz órán túl I Az ivlámpák életében, Jobb ha élnek sötétségben. A gyulaiak példáján okulva, a szarvasiak is be akarják vezettetni a villanyvilágítást. A kedélyeket a járás fiatal főszolgabirája villa- nyozza s már tárgyalásokba is bocsátkoztak több villanyfényre berendezett vállalkozóval s a tárgyalásoknak bizonyára fényes — eredményük lesz. A kulturális intézmények terén különben a legjobb példával halad előre Békéscsaba. Kultúrpalotát akar építeni s a mozgalom élére áll> tóttá a vallásügyi minisztert és államtitkárt a kiket díszpolgároknak választott meg. Gyulán ezalatt a képviselőtestület egy magánembernek, a ki csak csinos bérházat akar épittetni a város egyik főutczáján, kétszer is megtagadta az építkezési engedélyt. És mégis azt mondják, hogy Gyula vetélytársa Csabának. Igen érdekes ülése volt legutóbb a „József Főherczeg sanatorium-egyesület“ választmányának, a melyen azt a fontos kérdést vitatták meg beható szaktanácskozás mellett, hogy hová építsék az első alföldi sanatoriumot. A vélemények megegyeztek abban, hogy Békésvármegye területén legyen a sanatorium, csupán arra nézve tértek el, hogy melyik község határában. A gyulaiak ragaszkodtak a közelben levő erdőjükhöz, a Gyulaváros erdőhöz — a melynek legnagyobb előnye az, hogy vasúti megállóhely. Van még egy másik erdeje is a városnak, a lugosi átvágás mellett s ez talán legalkalmasabb lenne a sanatorium elhelyezésére, azonban Vaszpil József és társai erre való tekintettel siettek indítványt adni be a képviselőtestülethez az erdő kiirtása iránt. Az orosháziak Csorvás vidékén szeretnék a sanatoriumot, a csabaiak pedig miután erdőjük nincs, ragaszkodnak ahhoz, hogy Nem jó erdő mellett lakúi, Mert sok fát kell hasogatni. A választmány végre is abban állapodott meg, hogy legjobb lesz az a hely, a mely legkevesebbe kerül s ez a leghelyesebb is, mert hiszen a főczél az, hogy mielőbb legyen sanatorium. A sanatöriumok létesítésének eszméjénél még szélesebb mederben kezd terjedni a szocziá- lizmus. Az elöljáróságokba lassanként mindenütt szocziálisták jutnak be. Legutóbb Szeghalmon arattak győzelmet, hol egyik jelöltjüket törvény- bírónak választották meg. Ha igy haladnak, még megérjük, hogy a „zsíros hivatalokba“ mind szocziálisták kerülnek (ha ugyan nem szívesebben vállalkoznak a házi ur szerepére) s akkor nem marad más hátra, minthogy a hivatalnok urakból meg szocziálisták legyenek. Dolgozni azonban nem fog egyik sem. A volt szocziálisták azért, mert azelőtt sem dolgoztak, az uj szocziálisták pedig azért, mert a munka nem fér össze a szocziálisták nagy elvével. A szocziálisták és szerelmesek hónapja : május. És a szerelemnek már magában is részegítő hatása van. Aki tehá* még nem szerelmes és még a látszatát is kerülni akarja ennek az egyébként igen gyakori érzelemnek, annak azt ajánlja a mi kedves Titi barátunk, hogy májusban egyáltalán tartózkodjék a borivástól, mert az ember ebben a hónapban úgyis hajlandó férfiúi szabadságát veszélyeztető lépésre, hátha még bort iszik. A szerelmesek után még a hordárokról valamit, Nagy sérelem esett a múlt héten a gyulai hordárokon. Krónikás társam s a vonal alatt is kedves barátom a „Váróteremben“ irt jelenetében ugyanis egy hordárt szerepeltet, mint lámpa- gyujtogatót, akivel lámpagyujtás közben az a malheur történt meg, hogy az első osztályú váróteremben az egyik lámpát eltörte (a melyért melesleg mondva nem nagy kár) s ebből folyó- lag csinos kis jelenetet rendezett a várakozó utasok szórakoztatására. A jelenet szóról-szóra úgy történt, — a mint meg volt Írva, csak égy kis tévedés volt benne s ezt nem hagyták a hordárok magukon száradni. Küldöttségileg megjelentek a czikkirónál s ünnepélyesen kijelentették, hogy a lámpákat az első osztályú váróteremben nem hordár szokta gyújtogatni, hanem csak a málházó. Ezen helyreigazításnak tehát a történeti hűség kedvéért I a hordárok részéről az utazó közönség irányában mindenkor tanúsított figyelem viszonzásául helyt kellett adni. S ha az üzletvezetőségek az első osztályú várótermekben levő lámpák iránt is hasonló figyelmet tanúsítanának . nem történnének hasonló gyújtogatást jelenetek. ___________ (—ss—ó.) Kö zgazdaság. A gyulai kerületi betegsegélyzö pénztár zárszámadása az 1901. évi deczemberhé 31-én. Bevételek I. Pénztári maradvány 1901. január l-én: Készpénzben korona 739-36 M. kir. postatakarékpénztári törzs és egyéb betétekben 822 53 Tartaléktőkében 1200 — I. Gyulavárosi takarékpénztári tők. kamat 159-22 II. Tagjárulékokból: Munkaadóktól 5497-15 Tagoktól 1632203 III. Belépési dijakból: 3 önként belépő után 6-— IV. Kamatokban: I. Gyulavárosi takarékp. betétek után 111-94 M. kir. posta . » » 1 N 7-87 V. Pénzbüntetések: Kihágási ítéletek szerint 58-— VI. Egyéb bevételek: Tagkönyvekből és egyéb megtérült kiadásokból 125-88 Összesen: 25049-98 Kiadások I. Gyógykezelés és segélyezés: Táppénzben 5903-50 Orvosi szerekben 4136-52 Kórházi ápolási és szállítási költségekben 2110-82 Temetkezési segélyekben 256-— Orvosi, betegellenőri és szülésznői illetményekben 3387-— II. Igazgatási költségek: a) Személyi járandóságokban: Tiszti, péuztárbiztosi és szolgai illetm. 5329 02 b) Dologi kiadásokban: Irodai szerek, nyomtatv. és átalányokban 664-68 c) Vegyesek : Úti költségekben 38-68 Fűtés és világítás 138-— Házbér 320 — Távbeszélő előfizetés 90"— Postaköltségek és bélyegek 14-80 M. kir. postatakarékp. dij és jutalékra 42-87 Járulékok visszatérítésére 7-12 Különfélékre 27-50 Egyenleg: Készpénzben 548-47 M. kir. postatakarékpénztári törzs és egyéb betétekben 380-57 Tartaléktőkében 1200 — I. Gyulavárosi takarékpénztári kamatokban 271-16 Pénztári biztosoknál 153-27 Összesen 25049-98 Vagyon Pénztárkészlet 1901. deczember hó 31-én 548-4i M. kir. postatakarékpénztári törzs s egyéb betétekben 380-57 Tartaléktőkében 1200-— I. Gyulavárosi takarékpénztári kamatokban 271-16 Pénztári biztosoknál 153-27 Ingók értéke leltár szerint 10°/o leírás után 283 38 Járulék hátralékok 10°/o leírás után 12188-40 Fedezetlen hiány tartaléktőkének 16827-— összesen 31852-25 Teher Kifizetetlen kórházi számlák 6980-42 » gyógyszer » 5508 43 » orvosi és betegellenőri illetm. 225-— » pénztárbiztosi illetmények 257-50 Tartozás a tartalékalapnak: 1894. évről megszavazott tartaléktőke 2064-— 1895. » » » 1920-— 1896. » » » 1912-— 1897. » » » 2000-1898. ». » » 2330 — 1899. » » » 2200-— 1900. » 1 | 2219"— 1901. » előirányzott » 2182-— Tiszta vagáon mint egyenleg 2053-90 összesen 31852-25 A gyulai kerületi betegsegélyzö pénztár 1901, évi statisztikája. Tagállomány: 1901. évi január 1-én férfi 3132 tag, nő 125 tag, összesen 3257 tag. 1901. év folyamán belépett férfi 2030 tag, nő 231 tag, összesen 2281 tag. 1901. év folyamán kilépett férfi 1997 tag, nő 221 tag, összesen 2118 tag. 1901. év folyamán meghalt férfi 11 tag, nő 1 tag, összesen 12 tag. 1901 évi deczember 31-én taglétszám férfi 3154 tag, nő 134 tag, összesen 3288 tag. Az 1901. évben a taglétszám átlaga férfi 3252 tag, nő 203 tag, összesen 3455 tag. Betegségi statisztika: Férfi I. Tápdijban, vagy kórházi ellátásban részesített betegek Nő Összesen a) betegek száma 432 80 513 b) betegedések száma 575 108 683 c) tápdijas napok száma 6979 1445 8424 d) kórházi napok száma 11. Gyermekágyi segély : a). gyermekágyi segélyben 1460 41 1501 részesült nők száma ■9 6 6 b) gyormekágyi esetek száma — 6 6 c) gyermekágyi napok száma III. Tápdijban, vagy kórházi ellátásban nem, csak ingyen orvosi segély és gyógyszerben részesített betegek: 168 168 a) megbetegedések száma 2379 216 2595 A Hármas-Körös hajózhatóvá tétele. Vármegyénk alispánjától, dr. Fábry Sándortól indult ki a mozgalom szervezése, hogy a Hármas-Körös Kun- szentmártontól le egész Gyuláig hajózhatóvá tétessék. Az 1900. évi októberi közgyűléshez tett jelentésében vette fel a vármegye alispánja az eszmét, hogy ez irányban a törvényhatóság tegyen lépéseket a kereskedelmi miniszter urnái s ugyancsak az ő vezetése mellett ment egy monstre küldöttség a földmivelési és kereskedelmi miniszterhez ezen viziút létesítését kérni. Nem akarjuk e helyen ezen fontoB közlekedési eszköz hasznát újból részletesen feltárni, csupán azt kívánjuk konstatálni, hogy az eszme termékeny talajra talált s bizonyos megvalósulása felé közeledik. Mint illetékes helyről értesülünk a földmivelésügyi miniszter rendeletet adott ki, hogy már a folyó év nyarán fogjanak hozzá a Hármas-Körös hajózhatóvá tételének munkálataihoz. E czélból több duzzasztót és ősegét kell építeni. A munkálatokra 5 millió korona van előirányozva s az előmunkálatoknak a keresztülvitelével a földmivelésügyi miniszter a gyulai folyammérnöki hivatalt bízta meg. Lukszu8 lóvásár Békéscsabán. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter megengedte, hogy Békéscsabán évenként április hó 24-én lukszus lóvásár tartassék. A község ezen engedély alapján intézkedni fog a vásárnak már ez évben való megtartása iránt is. A Békés vármegyei Gazdasági Egylet igazgató- választmánya ma délelőtt 9 órakor Békéscsabán a kaszinó helyiségében ülést tart. A tárgysorozat következő : Elnöki jelentések és előterjesztések. Az egylet házának ideiglenes tartozása. A luxus-lóvásár szabályzatának elfogadása és vásár rendező^ bizottság kinevezése. Miniszteri leiratok: A földmivelésügyi minister leirata, melyben a vetési varjúk káros vagy hasznos voltára kér véleményt, illetőleg melyben válaszol a luxus-lóvásár támogatását kérő feliratra. A pénzügyminiszter válasza a borfogyasztási adók leszállítása és az olasz borvámok felemelése iránt hozzá küldött felterjesztésre. Társasegyesületi átiratok: Az OMGE megkeresése, melyben a hadseregellátásra vonatkozó véleményt kér; a Hódmezővásárhelyi Gazdasági Egylet átirata, melyben Szatbmáry Eleknek a „Földadó Kataszter“ czimü munkálata bírálatát s erre vonatkozó esetleges észrevételeket kéri. A Zemplénvármegyei Gazdasági Egylet átirata, melyben az olasz borvámok felemelése végett beadott memoranduma támogatását kéri. A magyar kölcsönös állatbiztosító társaság megkeresése, melyben az állatok, különösen a luxus lóvásárra felhajtott lovak biztosítását ajánlja. Indítványok, végül folyóügyek. Az Első Magyar Általános Biztosító-Társaság április 5-én délután tartottta évi rendes közgyűlését gróf Csekonics Endre v. b. t. t. elnöklete alatt. Az 1901. évről szóló igazgatósági jelentés kiemeli, hogy az üzlet az egyes biztosítási ágakban és összességében kedvező lefolyású volt. Az igazgatóság az előterjesztett mérleg számadatai szerint már ezúttal mindent beváltott, amit az előző mostohább években a közgyűléseken kilátásba helyezett. Amellett, hogy 2,242 587 korona tiszta nyereséget ért el, még az 1893-ban sajnosán megszüntetett árfolyam külöm- bözeti tartalékot tett ez évben félre a záloglevelek árfolyam emelkedéséből; a külön tartalékot, mely már 8163 korona 32 fillérre szállott volt le, most ismét 568.588 korona 14 fillérre emelte, a tüzosz- tály dijtartalékát 4,400.000 koronára, a szállitmányi biztosítékot pedig külön 40.000 koronára szaporította. Az életbiztosítási felette jó üzletet tervszerűen s nagy sikerrel fejlesztette. A társaság életbiztositási állománya 274,422.041 korona 36 fillérre emelkedett vagyis 9,012.061 korona 58 fillérrel haladja túl az előző évit. Ez állománynak dijtartaléka immár 78, 255.565 korona 23 fillért tesz ki. Az alapszabály- szerű levonások után az igazgatóság a tiszta nyereményből részvényenkint 320 korona osztalék kifizetését hozta javaslatba. A nyereségből még ez osztalék kifizetése után is 386,160 korona 12 fillér marad rendelkezésre. Ebből rendkívüli adományképpen 50.000 koronát javasolt az igazgatóság a társasági tisztviselők nyugdíjalapjának juttatni, 336.166 korona 12 fillért pedig a külön tartalékra átvezettetni. A közgyűlés a mérleget, zárószámlát és az összes igazgatósági javaslatokat egyhangúlag elfogadta és az igazgatóságnak és a felügyelő-bizottságnak a felmentvényt megadta s jóváhagyta a közhasznú adakozásokra fordítandó összeg felosztási tervét. Az osztalék a társaság pénztáránál már a hétfői naptól fogva kifizetésre kerül. A részvényesek nevében, kikre az évi jelentés a lehető legjobb benyomást tette, Lampl Vilmos részvényes mondott köszönetét az igazgatóságnak. Külön is kiemelte a szakigazgatás élén álló Ormódy Vilmos vezérigazgató rendkívüli szakértelmét és nyomatékosan hangsúlyozta a nagy megnyugvást, melyet a részvényesekben és a biztositó közönségben a társaság jelenlegi vezetése által inaugurált amaz irány kelt, mely igen helyesen a nagyszabású és előreláttó tartalékgyüjtéssel a társaságnak jövendő biztosságát és nagyságát is kétségtelenné teszi. Végül a közgyűlés a választmányba uj tagokul választotta meg báró Gerliczy Ferencz, Libits Adolf és ifj. gróf Zichy János urakat. J29 1 _i ötven éves jubileum. A jubileumok korszakában nem hagyható figyelmen kívül egy nevezetes mozzanat, a mely Magyarország mai gazdasági fejlettségének úgyszólván fordulópontját képezi; — ez pedig a legelső gőzcséplőgépnek 50 évvel ezelőtt
