Békés, 1902 (34. évfolyam, 1-53. szám)
1902-04-13 / 15. szám
15-ik szám Gyula, 1902. április 13-án XXXIV. évfolyam. f-----------------1 Sz erkesztőség: Templom-tér, Dobay János kereskedése, hova a lap szellemi részét illaté közlemények intézendök. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési díj: Egész évre . . 10 kor. — fill. Pél évre ... 5 „ — „ 1 Évnegyedre . 2 „ 50 „ Egyes szám ára 20 fül. L___________Á Tá rsadalmi ós közgazdászati lietila/p. I « Megjelenik minden vasárnap. Főszerkesztő: Dr. Itodoky Zoltán. Felelős szerkesztő: Kóhn Dávid. f------------ ^ Kiadó hivatal: Templomtér, Dobay Ferencz háza és könyvkereskedése, hova a hirdetések és nyilt-téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak ol Gyulán, a kiadóhivatalban. Kyiit-tér sora 20 üli. I______ Gy ulavárosa helyzete és szükségletei. i. A múlt század második leiének kezdetén Gyula volt az Alföldnek fejlődésre legalkalmasabb. nevezetesen a fejlődés feltételeivel legnagyobb mértékben rendelkező városa. Ipara — az akkori viszonyok között — sokkal nagyobb, sokkal izmosabb volt, mint akár Aradé, akár Nagyváradé, sőt mint Temesváré is. Gyulai építőmesterek, gyulai kő- mivesek és ácsok építettek Szolnoktól Orso- váig majdnem minden épületet, ami monumentálisnak mondható (hogy messzebb menő példát ne említsünk : gyulai iparosok építették és szerelték fel a Herkulesfürdöt, amely évtizedeken keresztül építészeti szempontból is Magyarország első fürdője 'volt) Gyulán volt a legtöbb, legizmosabb és legjobb ipa rosokból álló czéb; gyulai vargák és tímárok által készített bőrökből dolgozott tiz vármegye czipésze s csizmadiája; kizárólag gyulai kádárok készítette hordókban szűrték le az egész aradi Hegyalja s az Érmellék összes nemes és tüzes borait. Az iparon kívül az alföldi kereskedelemnek is góczpontja volt Gyulavárosa. A múlt század derekán a vasut-korszak előtt a kereskedelem más formában nyilvánult mint ma; akkor a vásárok voltak a kereskedelem tényezői s elfogultság nélkül mondható, hogy a gyulai vásárok — úgy a sertés, marha, juh s ló felhajtást mint minden iparczikk forgalmát illetőleg — nemcsak a szorosan vett Alföldön, hanem az egész országban páratlanul és megdönthetlenül első helyen állottak. E czikk írója, mint érdekes emléket őrizi egy budai előkelő gyártulajdonosnak 1852-ik évben Budán kiállított áruszámláját, amelyen a czég üzleti helyének megnevezése alatt és közvetlenül a dátum fölött a számlára zárjelben oda van nyomtatva: „Besucht die Märkte in Gyula“ (látogatja a gyulai vásárokat). Ez a számla nem gyulai vevő részére lett kiállítva, de ilyen számlákat kapott Budán a hírneves czég- től bárki vásárolt nála, ha az illető dunántúli, felsőmagyarorBzági, erdélyi vagy külföldi rr Ä R CJ Z A. * S Beírták a . . . (April 11.) Beírták a törvénykönyvbe: Sohse hulljon többé könye A magyarnak 1 .. .. 4 A szabadság szép virágát Napsugarak csókolgassák, S üde harmat.... A ki irta, legyen áldva, Élők főidén s sirba szállva, Mindörökre, Ei a remény diszes csokrát, Nefelejtset, piros rózsát, Megkötötte .... Sírok könye, vérözöne, Ezt a földet megöntözte, Nagyon bővön, Hogy a bánat tövis mellett, A szabadság, a szeretet, Nagyra nőjjön .... Magyaroknak nagy Istenei írd be te is a szivekbe, — Esdve kérünk, — Hogy erény a honszeretet, Szabadságot az nevelhet, Ez kell nekünk!.... Akkor jöhet haroz, zivatar, Mint oroszlán küzd a magyar, S ő lesz győztes; A pokolnak miuden átka Nem tiporhat porba, sárba, Meg nem győzheti Ha örvendünk s sírva sirunk, Itt élünk s majd itt lesz Bírunk, E hazában, Hol őseink éltek, haltak, S nem volt párja a magyarnak Hajdanában ! . . .. Dombi Lajos. volt is. Ugyanennek és sok más tekintélyes czógnek olyan váltó blankettái voltak, amelyeken a gyulai vásári nap keletje s lejárata is rá volt nyomtatva, utóbbi olyanformán, hogy fizetendő „a gyulai Exaudi vásárkorVárosunk öregebb polgárai még bizonyára emlékezni fognak rá, hogy a gyulai négy vásáron a „Magyar Király“ vendéglő és a vele mes- gyés házak bolthelyiségeiben nyolcz napon át mozogni is alig lehetett a sok nagybani vevőtől; a Gyulára jött „Verléger“-ektől (igy hívták őket) szerezték be egyik gyulai vásártól a másikig terjedő áruczikk szükségletüket Békés, Cs'anád, Csongrád, Arad, Bihar, Hunyadvármegyék és fél Erdélyország összes kereskedői s hogy a gyulai vásárok pénzforgalma milliókra rúgott. Fájdalom, napról- napra hanyatló, tisztes, régi iparosaink is regélik (azért írjuk hogy regélik, mert az újabb iparos nemzedék előtt csaknem hihetetlen mesének tűnik fel, ami pedig valóság) hogy csizmadiák, tímárok, bognárok, kerékgyártók, kalaposok, szürszabók, német és magyar szabók, takácsok, kötélgyártók, szíjgyártók, gombkötők (ezeket már csak hírből ösmeri a mai generáczió) és minden egyéb kézmü- iparosok nem győztek annyit dolgozni s készíteni, mennyi egy gyulai vásáron el nem fogyott volna. És amit eladtak, azért tisztességes árt kaptak; az is igaz, hogy tisztességesen meg is csinálták a munkát, úgy, hogy szakértelmüknek és becsületességüknek hire ívolt az egész országban. ' Nem vagyunk elfogultak s nem hunyunk szemet a megmásithatlan tények fölött. A gyár és gépipar nemcsak Gyulán, nemcsak Magyarországon, hanem a külföldön is gyökerében támadta meg a kézműipart,' amely kézműipar a mainál sokkal hatékonyabb védelem és pártfogás mellett is nagykérdés marad, hogy — amit pedig rendkívül fontos társadalmi s közgazdasági czikkek parancsolnák — egyáltalán meg lesz e menthető ? Tudjuk azt is, hogy a vásárok jelentőségét is rendkívül redukálta egy részről a vasút, de még inkább azon körülmény, hogy az országos és heti vásárok szertelenül elszaporodtak, úgy, hogy alig van Orosházán kívül az egész vidéken valamirevaló község, A gyermek boszűja. Sándor, már megint panaszkodott Edith, hogy ellökted, midőn a pillangó után szaladt. Veled már igazán nem bir az ember. Takarodj be rögtön a szobába s ma szemem elé ne kerülj! mondá indulatosan a szép, fiatal Sárváryné 6 éves szőke kis fiának. Két gyermeke volt. Sándor az első szülött volt férjének a szemefénye. Valóban kedves kis fiú is volt ! Egészen anyjára ütött . j . Lehet, hogy épen ezért kedvelte annyira a kapitány. Midőn hazajött a gyakorlótérről már messziről szaladt elibe kis fia s az aranyos kard bojt csomójába fogódzva hizelgett apjának. A kis Edith sokkal komolyabb természetű gyermek volt- Alig játszadozott pár perczig babáival, már is megunta azokat. Gyenge szervezete miatt sokat betegeskedett. Ingerült volt természete s épen e miatt napirenden volt a veszekedés a testvérek között. Az anya mindig Edith pártján állott s azért kergette be most is haragosan Sándort a kertből. Férje többször szemrehányást is tett nejének ezen indokolatlan, szigorú fegyelemért. A fiatal asszony izgatottan, de szó nélkül tűrte férje kifakadásait s ellenszenve nőttön-nőtt a fiúcska iránt. Lehet-e csodálkozni^ hogy ily körülmények között a gyermek is elidegenedett anyjától, a kitől ajándék, vagy kedves mosoly soha sem volt osztályrésze a durva bánásmódon kívül. Észrevette a kis Sándor, sőt maga Edith sokszor eldicsekedett, hogy anyja sokszor behívta kis leányát a belső szobába s süteményekkel és más nyalánkságokkal titokban gazdagon megvendégelte. Úgy fájt a szive ilyenkor s úgy a melynek országos vásárjoga ne volna s ez a sok vásár, a régi jelentősebb s első sorban a valamennyi között legnagyobb jelentőségű gyulai vásárok rovásara esik. Mindazonáltal azt, hogy Gyulavárosa nem abban az irányban fejlődött és fejlődik, amint az ötvenes évek eledén elfoglalt pozicziója szerint erre jogczime lett volna, ezt öt évtizeden át vele szemben állandóan tanúsított ellenséges ut politikának kell legnagyobb részben tulajdonítanunk. A közigazgatási bizottság ülése. — Április 12. — Bizonyos élénk hangulat uralkodott a köz- igazgatási bizottság tegnapi ülésén. A tárgysorozat meglehetős szegényes volt és épen azért az élénkség által kifejezett érdeklődés nem mindig a nyilvános tanácskozásokkal volt kapcsolatos, hanem az ügyeket egymásután előadó referensek szava elveszett a magánbeszélgetések zsongásában. Közben közben a figyelem azonban az előadók felé fordult és akkor több tárgy részesült a bővebb megvitatás szerencséjében. Az ülésen dr. Lukács György főispán elnökölt és jelenvoltak azon : dr. Fábry Sándor alispán, dr. Daimel Sándor tb. főjegyző, Csák György pénzügyigazgató, Rezey Szilviusz tanfelügyelő, dr. Zöldy Géza főügyész, dr. Zöldy János főorvos, Jantsovits Péter árvaszóki'elnök, Haviár Lajos főmérnök, dr. Liszy Viktor főügyész, Zlinszky István közgazd. diőadó, gróf Almásy Dénes, dr. László-Elek, Ladies György, Keller Imre, Haviár Dániel, dr. Zsilinszky Endre, Varságh Béla és Rosenthal Ignácz bizottsági tagok. Az ülés megnyitása után elnöklő főispán ke- gyeletes szavakkal emlékezett meg a közigazgatási bizottsági törvény megalkotója Tisza Kálmán érdemeiről és indítványára a bizottság az elhunyt nagy államférfiu özvegyéhez részvétirat intézését batá- rozta el. Dr. Daimel dándor főjegyző olvasta fel az alispánnak márczius hóra vonatkozó jelentését, mely a közbiztonságot általában kedvezőnek mondja. A személybiztonság kisebb jelentőségű eseteken kívül jelentékenyebben négy esetben lett megzavarva a gyomai és füzesgyarmati feleséggyilkosság, a gyomai vásáron pipaszárral történt agyonszurás és Öcsödön szerette volna elbeszélni kedves apjának. De nem mert árulkodni édes anyjára, mert félt bosszújától. Most is szó nélkül, könyes szemekkel ment be kis szobájába s az ablakon leskelődött a szép pillangók után, melyek az ezüstös napsugárban csókolgatják a virágok nedves ajakát. Bohó kis szive oly erősen dobogott, midőn Edith hangos kaczajjal megfogott egy-egy fecskefarku pillangót s diadalmasan mutatá meg zsákmányát anyjának. Délfelé járt az idő s ekkor már unatkozni kezdett börtönében a kis fiú. Éhes volt. De nem merte elhagyni a szobát, mert ismerte szegény szigorúságát anyjának. Már rég elharangozták a delet s még mindig nem hivták ebédelni. Sirni kezdett a szegény gyermek s majd elfojtva zokogását leste apja lépéseit. Nem tudta, hogy ő most hivatalos ügyben elutazott s pár napig távol lesz. Nem sejté, hogy már rég megebédeltek s 6 most koplalásra kárhoztatva ártatlan csinyjáért. Nem is sokat gondolkozott, mert csakhamar lefogta szemeit a jóságos álom. Estefelé kereste fel a kis fiút édes anyja s a földön heverve mély álomban merülten találta. Indulatosan rázta fel e gyermeket, ki rémes sikolylyal hunyta be rögtön szemeit s ar- czán ott virultak a láz rózsái. Az anya nem vette észre kezdetben a gyermek baját s azért szigorúan rá kiáltott, hogy azonnal menjen ki a szobából, de a gyermek roskadozó térdei megtagadták a szolgálatot. Megártott kissé a koplalás, legalább máskor szelidebb lesz Edithtel szemben, — gondolta Sárváryné. De azért nyugtalankodni kezegy gyújtogatás esetében, a melynél a tettes az ajtókat bekötözvén, a házban levőket csak nehezen sikerült kimenteni. Öngyilkosság 6 fordult elő, baleset következtében meghalt 2 ember. A vagyonbiztonságot 31 nagyobbrészt kisebb jelentőségű lopással és egy gyújtogatással zavarták meg. Tűz 5 esetben fordult e’.ő. A mezei munkálatok körül a tavaszi szántás, vetés és a kerti munkák voltak folyamatban, az őszi vetések jól állanak, A munkások helyzete némileg javult, átlagos keresetük l korona és 1 korona 40 fillér között váltakozik. Megemlékezik a jelentés a sorozásokról, valamint a gyomai képviselőválasztásról, ezzel kapcsolatosan kifejtvén, hogy a kerületben Várkonyi agitálása folytán a szocziális eszmék újból tért bóditottak. Gyomán márczius 31-én a szocziáidemokraták ülést tartottak, a mely rendben folyt le. A jelentést a bizottság tudomásul vette. A törvényhatósági m. kir. állatorvos jelentése szerint az állategészségügy állapota kedvező volt és ragályos betegségek csak szórványosan fordultak elő. Csák György pénzügyigazgató jelentése szerint az adóbefizetés eredménye az egyenes adónál 7985 korona 64 fillérrel, a hadmentességi dijaknál 308 korona 94 fillérrel kedvezőtlenebb, mint a múlt év hasonló szakában. A III. oszt. kereseti adó kivetésének előmunkálatai befejeztettek és most kezdik meg a tényleges kivetést. Márczius hóbaD a békési és orosházi adóhivatal és 8 község földadó nyilvántartása megvizsgáltatott és rendben találtatott. Huna András orosházi lakos hadmentességi dija ügyében beadott kérvényét kiadták a pénzügy- igazgatóságnak. Ferenozi József és Szénási Sándor vadászati bírságát elzárásra változtatták át. Nemes Rebeka gyomai lakos adóhátralékát a bizottság törölte. Wurum Béla gyulai lakos tőkekamat adó elleni fellebezését a pénzügyigazgató elutasítani javasolta,, mert 40,000 koronát tevő házassági biztosítéka két ingatlanra tényleg be van kebelezve. Haviár Dániel a tőkekamatadó törlését javasolja, miután beigazoltatott, hogy a fél nem a biztosítéki összeg kamatát, hanem csak az ingatlanok jövedelmét élvezi, a mi pedig már házbéradóval meg van róva. Keller Imre annyi adóval róná meg felebbezőt, a mennyi tényleges jövedelme van e czimen. Csák György pénz- (igyigazgató kijelenti, hogy szerinte ez az álláspont igazságos, de nem törvényes, azért ragaszkodik javaslatához. A bizottság Haviár javaslatát fogadta el. dett s ágyba fekte te a kis fiút, sőt orvos után küldötte a szolgát. A gyermek nyugtalanul vergődött ágyában s néha halk nyögés hallatszott ajkairól. Semmit sem akart elfogadni. Midőn anyja hozzáhajolt, szemei kitágultak s rózsás arcza szinte vonag- lani kezdett a fájdalomtól. Megérkezett ez alatt a törzsorvos, a család régi ismerőse. Egészen nyugodtan lépett a kis beteg ágyához. A kis fiú majd kiugrott ágyából I rr.int meglátta az egyenruhás alakot. Apa, kedves apa! kiáltá s tapsolni kezdett örömében. E látványra izgatottan törülgette szemüvegét az óreg ezredorvos. Ily nagy fokú láz veszélyes betegség tünete. Erre nem számított. Sajnálta e szegény kis fiút, kit hadnagy fiával, Sárváry testi-lelki barátjával, különösen kedvelt. Meg- kérdé tehát, hogy mi történt a gyermekkel s Sárváryné izgatottan mondá el, hogy felhevül- ten szaladgált a kertben s mivel Edithet ellökte beküldötte büntetésül a szobába. Az öreg orvos haragosan csóválta fejét, mert most már tudta, hogy a hűvös szoba levegője hatott kártékonyán a kis fiú szervezetére. Hátha még a valót tudta volna! . . . — A betegséget még nem lehet megállapítani, de a nagyfokú láz .oly veszélyes, hogy jó lenne táviratozni kedves férjének. E szavak után ott hagyá Sárvárynét az ősz doktor, ki ezen kíméletlen nyilatkozat által akarta megbüntetni az anya gondatlanságát. Háromféle gyógyszert is rendelt az orvos, de nem segitett. A kis beteg egyre jobban hánykolódott az izzadtságtól áttört párnákon. Legrémitőbb volt anyjára az a jelenet, hogy valahányszor közeledett a beteg arczához, az Lapnnlc mai ezáno.á,la.ozi egész iv aaaellélslet van csatolva,.
