Békés, 1902 (34. évfolyam, 1-53. szám)
1902-01-12 / 2. szám
/ *1 m ,0M 34 szám. r Szerkesztőség: Tem ti-tór, Dobay János kereskedő kova a lap szellemi részét ill( közlemények intézendők. utók nem adatunk vissza. Előfizetési díj: Gyula, 1902. január 12-én. XXXIV* évfolyam* r 10 kor, 5 „ 2-fill. u liyes szám ára 20 üli. Társadalmi és közgazdászat^ hetilap. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: HZ ó h. n ü á v i cLK i adóhivatal: Templomtér, Dobay Ferencz háza és könyvkereskedése, hova a hirdetések és nyilt-téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadóhivatalban. Nyilt-tér sora 20 fül. i)& f jA beteg társadalmi Mgíöbbenve tapasztaljuk, lijJ^j.abűnök legkülplözőbb nemei mindjobbKi bcjánoz- nak. !‘%a a levegő fertőző® telt van a gazteijk, szédelgések, bűnök Kóros mai társadalom, erk A bütfc példái nem hogy az errsreket, ellenkezőleg fc Iíztően növekszik a ' sikka ;ók, tolvajok, betörők Szapodik a gazemberek czillsaival. se pmlott. arinztanák ditjs őket lógjlkosok, !>alól('tábora. leguj tovsz rolni bak közül Kecskéméi 11 gróf s ki tudná 1/ Nincs hét, hogy orsz.íjfa Geper, Tomid előso- H sz«ó szenzáczij bűntény ne történni Jten a saját képére tejMntetU az em bért.I ime, hány ember paPj dobi magát őrüli vak szenvedély láza^Jllpotáan nem rettel vissza a legrémitcL " 1 ~ tóbbljbüntől sem. Nem fé, kezófl! A pénz utáni nf érzé.litlenné teszi minder, felfoás iránt. A mai embj A pazvágy legyőzi szfe • józan ész diktálta enr 4 Pénz) Ezzel fekszik í|| bőidig, nélküle beteg. I cs/o] Gyenge az ember, táj csá’bpásnak ellentállni, no| deni! vele, önmagának lelkijsmerete daczolni is a törvény büntetéséül'^ is vii> az ombor, mRI szániithatlanság bizof dik 1 a becsületérzesen emböit az örvénybe, WM] Ja lejborzasz- törváy sújtó kapsi vágy b, bmesebb péní betege, [kiisníretét, a öteldségeket. éböd, ezzel ud ájátkozott épesjmegküz- csol®. Ha a a btnnel, ba l^bjjrzetében zsiftg, I héjba ípiilkereke- gEN|aI®ranfjá az ől ki bem lehet >a bűnöst }k mégis Bűneink, a mai társadalom bűnei, szinte gyógyithatatlan betegséggé fajultak, mert az erkölcsiség gyengülésével a börtöntől, sőt az akasztófától való félelem sem szab gátat a gonosztevőknek. Mikor változnak a mai viszonyok ? Majd ha a társadalomban mások lesznek a felfogások, majd ha erősebb lesz az erkölcsi érzés s a pénz hatalma nem lesz oly korlátlan, mint ma. Fel kell ébrednie mély álmából a társadalomnak és be kell látnia, hogy maga is bűnös. Kell, hogy fel virradjon az idealizmus kora, mert csak az ideálisan gondolkozó ember lehet abszolút erkölcsös, csak ideális társadalom lehet boldog. Nemesíteni kell a népet, ki kell ragadni az elméket a materiálizmus posványából, meg kell tisztítani a sziveket a realizmus sarától és vissza kell vezetni a lelkeket az eszmény templomának oltáraihoz. Csak oly nemzet lehet nagy, hatalmas, utolérhetetlen, melyben kevés a bűn. Csak oly társadalom lehet erős, melynek erkölcsi alapja szilárd és megingathatatlan. sújtja e mbe többéi jutni. Bár a töfá a magukról megfelecpli haladlak föltartóztatHff^l, a bfestelenség utján.( nem félve semffflLj ^.tői, set Istentől *™lamí A pnz, az át _i :L I mujyyenge aí* kozofh «tetés. 4ábit*J“jfí|t tá^.lkdik a társadat« Lukács Károly |||l kénye-.edve sze rint fi 1 100 korona jutalo^ . felem 1, lesújt rabjai 1 délelőtt a mejtautatja 1 meny/^/ség előtt nyujtottaf;0iba pjg A pénz rabja1® P0'gérmester, a ki pálmát mindannyian elismfP11*61^1- Miután a klánul lítndelkezik velür*d Ladies György fe flét, a polgármester iZfernek és a főispánn t Z!A.. p-tí a megjelent küzö _^ npé lyt bereko8ztottev^_^' __jjl végbe Békéscsabád____________________ S. I gazdasági cseléd ilia György főszolf bab. 6 mig a gazdasági L uj könyve. L Ij.ett buzdító szavak ífl gazda és munrndor uj kőnyvérdl eIfo; Szilveszteriaki I I fiatal elitenek Sl Péter földmiM2”- Hiszen fudott dol°g' &ɧ£ dr. báró Z>«íá8iíodalmi s,ker ked''eért készli " , ! , képezi annak az férő szavakat a beofJ J ^ cely Sándor boldogsága ifjú lében László Péter k°zeH szavakkal köszöni *arkJj A „Gyulai Kas-’ ev(j fakor fogja évi j g iret| lelynek tárgya | van f boldog álmát alussza a Jdjében. Egy ifjú lélek boldogsága van elte- bgy rövid élettörténet Rj határozathoza' í#'|nábaI1 31 de ér2el A gyulai őnk 9l| Keserűségben megnőtt M Ud orsz. SÜÍMmIÍ ésakePZelt iU tartotta n/ rffnlhanem a Val0 í gr- lelszenvedett keserű (Ián tartalmas > fi 'e(á*oz gyo fájd ben tos lókat az összetj eies ténykedés«1 (tányol ugyan, i szólnak e versek- i)gy költészettől illakd^*metlenül, önkénpíj^®^ I i eszedelem ide'o,ni ’ Va® >it lelki I -iFfjmmap11 megmer ^ | 24|forongak, melyet az ifjú helyez. ktlanul irni. Hiszen mé la életét M részvét fájdalma, megtört f.ö^ve tudomásul 16 ffHa;csnoki jelentés^ re*esl ]ndenét vesztett,e J Ián Niederma^gy jelff al°m han83amak ^y^kozva, jegyzői T ä Clprofán kezekkel ■ plíis Botr ... .. fe Mker Ferenczcze® b’JaJt i|| K ]° ■’ Sá^jhíígulag jegyzőyMgl t Ma boncz- zsef f^,ánt—fi követkf ^’r! Vidéki kereskedelem. Kereskedőinknek nem igen kell erősi- teniök, hogy üzleteik rosszul jövedelmeznek. Tudvalevő, bogy az üzletmenet általában igen gyenge, a, tgj^pk„naa^pk, a közönség vételereje hanyatlott s e.ümllett a konkur- renczia oly nagy, hogy a kelfeskedők kóny- Xelene^u^araKbÖl sokat engedni és szerény haszonnal beérni; örülniök kell, hogy kötelezettségeiknek nagy nehezen megfelelhessenek. Kereskedőinknek érdemül tudhatjuk be, hogy a nehéz időkben is lelkiismeretesek maradnak, a terheket nyugodtan viselik és a jobb időket várva, személyes igóiíyeiket a lehetőséghez képest megszorítják ; pedig bezzeg nagy türelem kell annak bevárásához, hogy az általános helyzet javuljon, hogy legyen ismét munka és megnyíljanak a keresetforrások, hogy a közönség vételereje erősbüljön és kereskedőink nagy árukészletei a rerdes viszonyoknak megfelelő keresletben részesüljenek. íjbban rium-|- t be: Mégis megpróbáljuk Székely Sándor e köteténél elfelejteni az emberi és beszélni a költőről. Harmadik kötete ez Székely Sándornak s bár első kötetét a „Hófehérkét“ is már pálya- dijra méltónak tartotta a szegedi irodalmi társaság, a fokozatot mindkét későbbi kötetében megtaláljuk. A „Sámson“ nyelvezete még ragyogóbb, verselése még gördülékenyebb, meséje önállóbb mint a ”Hófehérkéjé volt, jelen kötete pedig még jobban igazolja, bőgj' Székely Sándor poézise állandó emelkedőben van s életének szomorú tragikuma költészetének hasznára vált. Uj életfölfogás, uj érzelmek, uj hangok rezdültek meg lelkében s az uj motívumokat meglepő otthonossággal, teljes poétái tökéletességgel dolgozza föl. Ha szabad az érzelmeket így profanizálni, Székely Sándor költészetének hasznára volt e sorscsapás. Szomorú vigasztalás az embernek, kit örök időkre boldogtalanná tett a mindenek fölött szeretett lény halála, de poétái minőségében Székely Sándor nagyot nyert emberi boldogtalanságával. A fájdalom könnyekkel öntözött földjén teremnek a költészet legszebb virágai s az ifjú költőnek dús aratása lesz e virágokban, mert fájdalma örök, könnyei kiapadhatlanok. Az idő meghozza a gyógyító balzsamot a fájó sebre, de az egyszer megpendített húr tovább rezeg s a legcsekélyebb érintésre resonál s idővel megvigasztalódott lelkének mindig lesz egy sötét rejteke, mely a fájdalom hangjainak lakóhelye marad. Szóljunk azonban magáról a verskötetről. A Dobay János ezég gyönyörű kiállításában megjelent nagy quadrát alakú kötet a következő részekre oszlik: 1. Vőlegény— menyasszony. 2. Férj — feleség. 3. Dalok a kis babáról. 4. Temetés után.\ A vidéki kereskedők helyzete nem irigylendő. A szép üzletek, melyek a nagy vevóközönség támogatásától függnek, a lőtéren összpontosulnak. Ott a házbór magas és nem sokkal olcsóbb a fővárosi házbéreknél., Nagy ablakok, csábitó kirakatokkal valók arra, hogy a közönséget az üzletbe vonzzák, a közönség kiszolgálására pedig ügyes személyzettel kell rendelkezniük. A terhek, melyeket a polgárságnak viselni kell, első sorban a nyílt üzletekkel biró kereskedőkre hárulnak és köztudomású, mily magasak e terhek. Kereskedőinknek számolniok kell a nagyközönség igényeivel. Nagy árukészleteket kell tartaniok, hogy a vevőnek megfelelő választéka legyen. Ugyanott vásárolják az árukat, hol a budapesti és bécsi ismételárusitók vásárolnak s mivel az üzleti költségek a vidéken mégis csak kisebbek, mint a fővárosban, az áruk a vidéken olcsóbban kaphatók. Minthogy továbbá az emberek szükségletei sohasem szűnnek meg és vannak nélkiilözhetlen czikkek, melyeket mindenkinek meg kell venni, a kereslet és kínálat összhangzásban állana egymással, ha — igen, ha ez a »ha* nem volna. Ha a vételerős és vételkedvvel biró közönség kereskedőink intenczióit méltányolva, összes szükségletét helyben szerezné be ! Ez az eset azonban nem áll fenn és ebben rejlik a helyi kereskedelem legnagyobb baja. Fogyasztóképes közönségünk nagy része szükségleteit Budapestről és Bécsből fedezi. Ugyanaz a fogyasztóképes közönségünk teszi ezt, mely a budapesti és még 'tübbször a bécsi kereskedőknek azonnal A közönségnek ahhoz a meggyőződéshez kell jutnia, hogy ama várossal szemben, melyben lakik, melynek felvirágzását szivén viseli és vannak — ha mindjárt csak erkölcsi — kötelességei és hogy egyik lakosnak kötelessége a másikat legalább annyiban segíteni, hogy a helybeli kereskedelmet és ipart támogassa, annélkül, hogy ezért áldozatokat hozna, vagy igényeit leszállítsa. Ha az egész közönség, első sorban a jobb módúak arra a tudatra ébrednek, hogy a helybeli kereskedelem versenyképessége emelkedik, ba elűzik a nagyzási vágyat és a meggyőződés hódit tért, hogy a helybeli kereskedelmet és ipart felsegélyezni kell, akkor az virágzásnak fog indulni; — előbb és másképpen nem. Községi elöljárók választása. A községi elöljárók választása a héten folyt tovább s a vármegye majdaem minden községének van már uj elöljárósága. A választások mindenütt teljesen rendben folytak, azonban a választók nagy érdeklődése mellett. Az egyes községekben lefolyt választások eredményéről az alábbiakban számolunk be: Békéscsabán nagy érdeklődés mellett folyt le a fontos aktus. Sztraka György főszolgabíró délelőtt 9 órakor nyitotta meg a tisztújító székké alakult közgyűlést; a választáshoz bizalmi férfiakul: Rosenthal Ignácz, Szalay Gyula, Kliment Z. János és Kocziszky Mihály képviselőket kérte fel és törvényben gyökerező jogánál fogva a bírói székbe kijelölte: Zsíros Andrást, Kliment Z. Györgyöt és Achim F. Tamást; a főszolgabíró ezen bejelentését a közgyűlés helyeslőleg tudomásul vette, a mire a kész|kénzben fizet. Az áru ugyanaz, mely helyben is\kan| ható volna, de az az illúzió, hogy az ^.’ji^őszolgabiró, a tisztújító székkel egyetemben a köz Bécsből, vagy Budapestről szereztetett be,«se£o megéri a vevőnek az árkülönbözetet. Miképpen feleljen meg azonban a helybeli kereskedő kötelezettségeinek, ha éppen a legjobb vevők mellőzik a helyi piaczot ? Jómódú hölgyeink járnak elől a rossz példával és sok ezer korona vándorol a fővárosi kereskedők zsebébe, mig a helybeli kereskedőknek meg kell elégedniük ama ve vökkel, kik számláikat csak többszöri meg- intós után egyenlítik ki, sőt még azután is levonnak belőlük, a mit a budapesti vagy [bécsi kereskedő semmi esetre se tűrne. Egy ifjú élet boldogsága, reménye, reményeinek megvalósulta, boldog sejtelme s a boldogság után katasztrofális vég — a kegyetlen halál okozta mérhetlen bánat kifejezései, az értelmeknek mily gazdag változata egy kötetben. Napsugáros, délibábos a légkör, mely az első részt uralja. Csupa ragyogó jókedv, édes boldog szerelem árad felölünk e versekből, amelyek közé a szerző ez irányban nagy számban irt versei legjavát válogatta bele. Közvetlen igaz hangja, egyszerű boldogság danája, a mesterkéletlen őszinteség terméke. Esthetikailag szép a tartalma, mert igaz, a lélekre hatást tevő, mert lélekböl fakadó. A formájukat illetőleg ezeknek a verseknek, felesleges szószapóritás a Székely Sándor formaérzékét, formai tökéletességét dicsérni. Ebben ö mester. Sok, nála nagyobb nevű és ismertebb poétának leczkét adhatna a poétikából, a ritmus, rim, hangsúly, szórend és idömérték tökéletessége érvényesül verseiben. A kötetet végiglapozva egy hibás rimet, egy döczczenő verssort nem találunk, a, versnek pedig első I és legszükségesebb kelléke a , tökéletes forma, ha az elolvasásra igényt tart. A formának ez a tökéletessége a technikai hibátlanság kiséri végig az egész kötet dalait. I Szép a második rész is A valóra vált re- méhy hatása alatt a boldogsággal csordultig levő poétalélek megnyilatkozik és csodaszép dalokat zeng a házi tűzhely melegéről a második rész első felében „a boldogság dalaiu-ban. Más poétát megnémit a boldogság, reményei teljesültével összetöri lantját. Ó nem, sőt lantja uj hangokat nyer, uj akkordokat ad ki. Boldogságának teljében nem látja a közelgő rémet, a szerelem udvarán vonult, a hol a választó közönség, ezret jóvá 1 nyegjMiledó számra szaporodva, a választást gyors egymásutánban a kővetkező eredménynyel ejtette meg: biró Zsíros András, törvénybiró Kitka György, erzsébethelyi albiró Novák Jáno^eazda Zahoran János, főpénztárnok Fejér Béla, közgyám Németh Lajos, vásárbiró Filipinyi Lijos, gyámügyig esküdt Leszkó János, katonaügyi esküdt Filipinyi \ Samu, korületi esküdtek Vr'oovszki András, Cser- / vénák György, Molnár L. András, Uhrin M. János, / Petrovszki S. János, Grjecs T. György, Zahoran' György, Kerapeczki György, Bankó János és Noválv András. .V rózsaszín fátyolén keresztül szemlélve nem látja a közeledő sötétséget, mely el fogja nyelni földi üdvösségét. Nótás ajakkal várnak, várnak valakit, szövik a boldogság szőnyegét, amelyből szemfedő, várják a boldogság gügyögő kis angyalát, melyből a halál angyala lesz. |Dalok a kis babá- rof.B Mennyi uj érzelem, uj hang, uj motívum, a reménységteljes várakozástól a keserű csalódásig, a kicsiny bölcsőtől a kicsiny koporsóig . . . A második rqsz második fele a „szomorúság dalai.“ Beteg a hü feleség, halálos beteg. Fel- jajdul a szerelem szelíd megéneklésére szokott lant, a szörnyű jövő sejtelme alatt. Uj hangok, uj érzelmek, az aggódás a félelem, a szomorú sejtelem bánatos hangjai. Temetés után. A legszomorubb része a kötetnek. A virág elhervadása, az éltető nap kihűlése. A legszomorubb, de talán a legértékesebb része. Székely poézise nem ismeri a viharokat. Hiányzik nála az erőteljes, szilaj harag a sors iránt. Nem átkozódik, nem hívja ki a sorsot kemény daczczal szivében, hanem szelíd, méla desperáczióval bánkódik az ő egyetlene után. Ennek a szelíd szomorúságnak bája, közvetlensége megkapó, megindító, könnyekig ható. A költő borongós, fájó érzelemvilágát teljesen belopja a mi sziveinkbe s ezzel a hangulattal lelkűnkben tesszük le a köny vet kezünkből, melynek akkordja még sokáig zsong lelkűnkben s sokáig gondolunk a szomorú, szegény fiúra, aki virágokat köt kedvese sirhalmára. S a kötet elolvasása után még csak egyre vagyunk kiváncsiak. Vájjon észre veszi-e ß. mindenható kritika, mely szék-1 odafönt a magasban, e vidékről , érXja.pt3.ziJs mai számához fél itr mellélslet van csatolva. 1 . 4 »-.■ <—« _ 311 ~7I
