Békés, 1902 (34. évfolyam, 1-53. szám)
1902-03-30 / 13. szám
Melléklet a „Békés" 1902.13-ik számához. A mostani földadó nyilvántartás ugyanis igen nehézkes és temérdek írásbeli munkával jár, ameny- nyiben minden birtokiven külön számok alatt van felvéve a tanyaópület, udvartér, kert, szőllő, legelő, kaszáló, nádas, erdő és szántó, holott ezen aprólékos megkülönböztetésre semmi szükség nincsen, nem kívánja azt sem a tulajdonos, sem a kincstár érdeke, nem veszi azt tekintetbe sem ayevő, sem a haszonbérlő. Előnye, haszna nincs, a nyilvántartást azonban nagyon megnehezíti. Ha a birtok testek, — tekintet nélkül a mivelési ágakra — egyetlen számmal jelöltetnének meg, nagyon könnyű lenne s felényi munkával sem járna a kezelés. Birtok eldarabolások esetében sem fordulnának elő olyan képtelenségek mint ma ; nem kellene minden parczellát, udvart, kertet stb. eldarabolni, ugyanazon udvarból, kertből, legelőből, — melyek a természetbeni osztály alkalmával egy fél birtokában maradtak — valamennyi érdekelt félnek adni, hogy a tisztajövedelem aránylagosan elosztható legyen. A birtok-ivek ma a tényleges állapotnak nem felelnek meg. Felettébb megnehezíti a kezelést s a parczellák művelési ágankénti eldarabolását kikerülhetlenné teszi azon körülmény is, hogy a kataszteri osztályozás alkalmával alosztályok olyan birtoktesteknél is alkalmaztattak, hol azok talajminöségüknél fogva teljes egészükben valamelyik magas osztályba lettek volna sorozandók. Az eljáró bizottság azonban, tekintettel a nem ismert, de előre láthatólag magas tiszta jövedelmi fokozatra és az azt terhelő magas adókulcsra, úgy vélt az illető tulajdonos terhén könnyíteni, hogy birtokának egy részét alacsonyabb osztályba helyezte így lett egy bizonyos mennyiség az I-sö osztályba is sorozva; azt azonban bajos volna meghatározni, hogy az alosztályozott birtok-testeknek melyik része tartozik az I-ső, melyik az alantasabb osztályokba. Mindezek után csak azt említem még fel, miként a magasabb osztályba sorozott földek terhén könnyíteni kell, mert a földadó alapján kivetett járulékok annak sok esetben 2—3-szoros összegére rúgnak s ennyit az illető tulajdonosok el nem viselhetnek, mig az alacsonyabb osztályú területek, a tervezet szerint rájuk eső megterheltetést is könnyen elviselhetik. A kataszter hozzánk idegenből származott. Nem köt hozzá egyéb, mint a megszokás. Megtartottuk eddig, mert jobbat nem ismertünk, annak megváltoztatására gondolni sem mertünk, de az elmúlt kedvezőbb években s jobb viszonyok között nem is éreztük annak pusztító és romboló hatását. Most azonban, midőn annak káros voltát felismertük s kétségtelenné vált előttünk, hogy annak további fenntartása a földbirtokos osztály nagy részének anyagi romlását idézné elő, minden lehető módot és eszközt fel kell használni arra, hogy az eldobassék, s hogy a most érvényben levő minden részében elhibázott földadó kataszterre alapított föld adó helyett a fentebb előadott módozatok szerint a föld érték adót léptessék életbe. A kitűzött czélt más utón elérni, a földadót helyes és igazságos arányban felosztani, más módon nem lehet. De mert erősebbek és hatalmasabbak azok, kik a mostani visszás helyzet előnyeit élvezik, Tavasz volt, úgy május vége lehetett, mikor útra keltem, hogy a vidéken néhány napot eltöltsek ismerős körben. Nem tagadom, czélja volt utamnak : egy leánynyal szerelmet ígértünk egymásnak, öt mentem felkeresni, mert lelkemre kötötte, hogy a mint időm engedi, mellette legyek. Úgy tettem, a mint Ígértem, Alig hogy. magunkra maradtunk, körüljártuk az ismerős útakat és csóközönnel borítottuk el egymást. A kertben egy kis tó is volt, ennek vize a domb oldaláig ért. A partról deszkahid vitt a viz szélére, egész addig, a hol egy vizisátor állott. Ide mentünk ketten, egymáshoz simulva. Egy kis pad volt a deszkasátor belsejében, éppen nekünk való. Itt helyezkedtünk el, hogy zavartalanul beszélgethessünk és éljünk szerelmünknek. Fenséges idő volt és még sem a tó vizére néztünk, hanem egymás szemében kerestünk valamit, amit más nem találhatott volna fel ott a sze- müregben, mert hisz abban a nézésben csak nekünk volt összegyűlve mindenünk, minden gondolatunk, minden érzésünk. így egymásra nézve, egymásban önmagunkat keresve, beszélgetni kezdtünk : Jó, hogy eljött. I-la nem jött volna, fájt volna és soha meg nem bocsátottam volna magának.“ »Úgy jöttem ide, olyan sietve, mintha szárnyaim lettek volna!“ Az én lánykám azt kérdezte : „Szeret-e igazán, szeret-e mélyen en- gemet ?“ Magamhoz öleltem és úgy mondtam meg neki először csókkal, aztán élőszóval : „Ha te nem lennél, nem volna senkim és ha elhagynál, szerencsétlen lennék egész életemre.® Azt felelte: „Ezt akartam hallani. Most olyan jó tudni, hogy mindene vagyok, ezt akartam, ez volt a vágyam, hogy érezze, hogy nélkülem boldogtalan lenne az élete.® „Érzem, teljesen érzem, elzüllés vagy elpusztulás várna rám nélküled.® Tapsolni kezdett, aztán igy folytatta : „Holnap eljön hozzám pontos időben, bejelentjük anyámnak, hogy engem akar, úgy, a hogy most mondta. Közbevágtam': s bizonyára mindent el fognak követni, hogy a jelenlegi állapot továbbra is változatlanul fenntartassék, az igazságos arányú felosztás és megadóztatás előreláthatólag csak hosszas küzdelem árán lesz kivihető. Végezetül csak nehány nyílt kérdést vagyok bátor a mostani kataszteri rendszer legbuzgóhb barátaihoz intézni, ugyanis: Éppen úgy csinálták volna-e a múltban, úgy készitenék-e a katasztert a jövőben is, ha ezt nem igy, hanem más módon eszelte volna ki hajdan valaki? Ha a rendszer jó, az eljárás helyes, a tiszta jövedelem kiszámításának módozata biztos és csalha- talan volt, hogy lehet az eredmény ilyen tökéletlen ? Hiszik-e azt, hogy a községek által feltárt egyes hibák helyre hozása által a meglevő bajok már orvosolva, hogy az osztályozás alkalmával becsúszott hibák mind helyre hozhatók lesznek? s e mellett még az egyes mivelési ágak és osztályok tiszta jövedelmi fokozata közt tényleg meglevő aránytalanság is el lesz a tervbe vett utón és módon enyésztethető ? Tudnak-e a most érvényben levő kataszteri rendszer helyessége mellett egyetlen szót, nyomós és elfogadható érvet felhozni, midőn ezen óriási fáradsággal és pénzáldozattal létre hozott munkálat a földbirtok tiszta jövedelmét olyan összegben tünteti fel, mely a közterhekre magára sem elegendő, melyre a gazdának reá kell minden évben fizetni? Nem tartják-e merő képtelenségnek azt, hogy itt az Alföldön, Csongrádmegyében, Hmvásárhely város határában is van kataszterünk szerint olyan föld, mely kát. holdanként 6—8—13 kr. egyenes adóval már meg volna kellőleg terhelve és ezekkel szemben nem találják tulmagasnak, igazságtalannak és elviselhetetlennek a magasabb osztályokba sorozott területek 20—40-szeres megterheltetését ? összeegyeztethetőnek tartják-e azt az igazságos arányú megadóztatás elvével s magával a földadó szabályozásáról alkotott törvény szellemével, hogy az ilyen földek tulajdonosai helyett mások, t. i. azon birtokosok viseljék az összes terheket, akiknek birtoka magas osztályba soroztatott ? Hogy a nagy, közép és kisbirtokosok, egymáshoz viszonyítva, milyen arányban vannak megterhelve, nem volt alkalmam annak tanulmányozására, nem is keresem, a rósz rendszerben s annak még rosszabb alkalmazásában rejlik a baj oka. — Ennek eltávolítását s gyökeres orvoslását kérjük. Nem kell nekünk adóleengedés, semmi kedvezés, készséggel fogjuk viselni a közterheket, legyenek azok bármily súlyosak, de csak oly arányban, mely bennünket megillet. Erős a meggyőződésem, hogy a »jog, törvény és igazság« korszakában a hatalom, pénz és befolyás még a kataszteri munkálatoknál sem érvényesülhet. T a n ii g yA gyulai tanítói járáskor folyó hó 4-éu tartotta rendes tavaszi közgyűlését a polgári fiúiskola iroda helyiségében. Jelen voltak: Abafy János járásköri elnök, Gulyás János alelnök, Székely Lajos jegyző, Székely Zsigmond pénztárnok, Miskolczy ltóza, Tóth Erzsi óvónők, Abafy Erzsi tanítónő, Bekker Endre, Bene Ferencz, Bagoly Ferencz (Gyulavári), Balogh János, Csete György (Gyula-Vári), Czeglédi Antal, Drevenyák Tamás, Jenei János, Maró „Úgy a hogy a csók alatt esküdtein 1 „Igen, éppen úgy 1“ Hirtelen elborult. „De ugy-e, nem hagy el senki kedvéért, meg fog védeni mindenki ellen és szembeszáll értem mindenkivel.® „Lelkemre fogadom, igy lesz minden — az éle ten át.® Ebédre csöngettek és mikor odahagytuk a rejtekhelyei, megismételtette velem Ígéretemet, aztán csókot adott és mig visszatértünk a házba, csak annyit mondott: „Tehát holnap!“ Másnap úgy történt minden, a hogy ő akarta, a hogy megbeszéltük, a hogy csókkal megpecsételtük, a hogy Ígértük. Minden rendben volt, minden jó volt és mi boldogok voltunk, ő csak egyre azt mondta, hogy nem képzelte, hogy ilyen boldog lehet, én meg teljes szivemből mondtam, hogy ezek életem legszebb napjai, mert szeretek, mert feltámadt bennem ez a szerelem és szeretek szóval, csókkal és mindennel. Ezt mutatják, ezt fogadják. így múltak napok, hónapok. Ezalatt ő terveket készített számomra, hogyan fogunk élni, miként fogunk berendezkedni. Boldog voltam, rózsafelhök úsztak az égen. De egyszerre beborult és mindenem elpusztult, még lelkem is. Csapás csapásra jött, a berlini derout apámat tönkretette, nekem nem maradt egyebem, mint a mit a minisztériumban megkerestem. Rokonaim ellenezték házasságomat, mert a leány nem volt nagy parti. Másnap a rendes időben felmentem hozzá. De roppant csodálkozva fogadtak, a lány is úgy nézett rám, mintha sohasem ismert volna, mintha valami idegen lennék, a kinek most egyszerre eszébe jut, hogy látogatást tegyen ott, ahol azelőtt sohasem volt. Szólítottam nevén, beczéző szóval, úgy mint azelőtt, azt mondta félrebeszélek, agyrémek bántanak és az egész csak az én tulcsigázott idegzetem játéka. Csakugyan azt hittem, hogy gonosz igézet alatt állok, s minden, a mi történik velem, csak vízió, vagy talán eltévesztettem a lakást. Kitámolyogtaro a szobából, de az előszobában minden olyan ismerős volt, hogy a szivem Gyula, Tapfer Mihály tanítók. Abafy János elhök szívélyes szavakkal üdvözölvén a megjelenteket, a gyűlést megnyitja. Ezután Bene Ferencz tanitó — „Mi czélszerübb; a szülők látogatása-e, vagy a szülői értekezletek® paedagogiai értekezését adta elő. Hogy a szülők a tanítókkal minél többször érintkezhessenek, előadó szerint ez érintkezés egyedüli helyes, czélszerü alapja : a szülői értekezletek tartása. A közgyűlés előadónak nézetét helyesnek tartván, azt elfogadja s neki a felolvasásért jegyzőkönyvileg köszönetét szavaz. Következett Raksányi Árpádnak a phonomimikáról írott ismertetésének felolvasása. Előadó a közgyűlésen jelen nem lehetvén, a felolvasást Balogh János teljesítette; — ugyanazon okból a közgyűlés az ismertetést vita tárgyává nem is tehette, hanem az őszi közgyűlésen a bírálat megtevésére Balogh János vállalkozott. Majd a pénztáritok terjesztette elő számadását, melyet a közgyűlés el is fogadott. — Miután indítvány senki részéről sem tétetett — tárgysorozat szerint — legutolsó pont volt a tisztujitás. Abafy János járásköri elnök megköszönvén a közgyűlés bizalmát, miután három évi müködésök letelt, az ő és tiszttársai nevében tisztségéről leköszön s felhívja a közgyűlést, hogy a tisztujitást ejtse meg. A közgyűlés köszönetét nyilvánítván az eddigi működésűkért a tisztviselőknek, őket újból 3 évre megválasztó, a kik a megbízatást el is fogadták. Ezen aktus után elnök a gyűlést bezárta. Előfizetési felhívás a „Békés“ 1902. évi második negyedére. A „Békés“ beléletében jelentős eseményről adunk hirt lápunk tisztelt olvasóinak. A városunkban eddigelé megjelent laptársunk a „Békésvármegye“ megszűnésével ugyanis, a felelősszerkesztő, dr. Bodoky Zoltán, Gyulaváros ország- gyűlési képviselője, mint főszerkesztő 8 vele a „Békésvármegye® munkatársai a „Békés“ kötelékébe lépnek. Jövő számunktól kezdve tehát a két lap munkatársai, dr. Bodoky Zoltán főszerkesztő s Kóhn Dávid felelős szerkesztő vezérlete alatt fokozott erővel és ambiczióval fogjuk immáron teljesen azonos programmunkat: Békésvármegye s abban első sorban a vármegye székhelye Gyula városa közigazgatási, közművelődési, társadalmi s közgazdasági érdekei képviseletét szolgálni. A „Békés® történetében is periodikus jelentőségű eseményről a „Békésvármegye“ tegnapi száma a következő értesítést közli: Olvasóinkhoz. Tisztelettel értesítjük lapunk előfizetőit és olvasóit, hogy mai számunkkal lapunkat beszüntetjük s egyesülünk a „Békés“ czimü helyi lappal, melynek főszerkesztését eddigi felelős szerkesztőnk, Dr. Bodoky Zoltán vette át oly módon, hogy lapunk összes munkatársai vele együtt a „Békés“-nek lesznek munkatársai. Egész és fél éves előfizetőink kárpótlásul a „Békés“-t fogják kapni, a mennyiben erre igényt nem tartanak, majd meghasadt fájdalmában. Lementem a lépcsőn, akár csak álomban jártam volna, csak azt láttam, hogy eey alak felmegy és becsöngetet* ugyanott, a honnan lejöttem. Hazafutottam, kinyitottam a fiókomat, előszedtem a leány írásait, hogy lássam, hogy még sem fantázia volt az, hogy a leány nekem Ígéreteket tett, ott voltak az írások, a bizonyságok, azt hittem, hogy végtelen öröm fog eltölteni most, pedig a helyett végtelen keserűség töltött el és úgy éreztem, hogy összeomlott bensőmben minden szeretet, emberi érzés, hit, gyerekes babona és minden, minden, a mi a bestiától az embert megkülönbözteti ... Az én lánykám, a ki engem az örök szerelemre felbiztatott annyi, de annyi csókkal, még aznap eljegyezte magát azzal az alakkal, ki ott a lépcsőn mászkált, mig én lejöttem ... Kis szünet után folytatta a sápadt ifjú : — Látják, eddig tart a mese. Ez én szerintem a legnagyobb bűn, a legnagyobb, a mit nő elkövethet, több a legrémesebb gyilkosságnál. Felbiztatni valakit a szerelemre hónapokon át, esküvel, Ígéretekkel, csókkal, öleléssel, szerelmeskedéssel és aztán, mikor a másik szerelemben ég, abban a szerelemben, a melyet mi szítottunk fel benne, akkor megölni abban az emberben a szerelmet és kiszakítani a szivét, hitét, minden érzését és megölni egész lelki világát. A halott lelkű ember árnyéka átkisért az életen — — ! Mély csend támadt és ebben a csöndben egy asszonyka halottsárgán fölkelt, két kezét némán, könyörgéssel összekulcsolta és csak any- nyit mondott: — Irgalom ... ne folytassa tovább 1 Aztán keservesen zokogni kezdett... if]. Hegedűs Sándor. vagy a „Békésinek is előfizetői, Dobay János kiadó kívánságukra előfizetési dijaikat is visszatéríti. Midőn az eddigi támogatásért hálás köszönetét mondunk, a két lap egyesítésének indokául csupán annyit kívánunk felemlíteni, hogy felelős szerkesztőnk helyzetében, Gyulaváros képviselőjévé történt megválasztása s a képviselőség elfogadása folytán, oly változás állott be, mely őt erkölcsileg fokozottabban Gyula város érdekeinek támogatására kötelezi s ezen czél sokkal inkább elérhető, ha az összes erők erre egyesülnek s nézetünk szerint minden más tekintetet eme közérdeknek alá kellett rendelnünk, azon reményben is, hogy igy Gyulaváros közönségének és a vidéknek oly lapot fogunk nyújthatni, a mely minden igényt kielégíthet. Gyula, 1902. márczius 26. A „Békésvármegye“ szerkesztősége. Ezek után igaz barátsággal és szeretettel üdvözöljük kedves kollegáinkat lapunk kötelékében ; Gyula városa s Békésvármegye művelt közönségét pedig a közérdek önzetlen szolgálatában álló „Békés® további szives támogatására felkérjük. Gyulán, 1902. márczius 29-én. Tisztelettel: A „Békés“ szerkesztősége. A „Békés“ előfizetési dija: egész évre..................................10* korona, fél évre ..................................5 korona, negyedév re ........................2 korona 50 fillér. Hí rek. Husvét. Föltámadt Krisztus e napon, Alleluja! hangzik világszerte az ájtatos hívők éneke a mai napon s Krisztus föltámadásának magasztos emléke szent áhítattal tölti be a keresztényi sziveket. A megváltás nagy munkájának befejezését, a halottaiból dicsőséges feltámadását jelenti a mai nagy ünnep, mely — a természet fakadásának, a tavasz kezdetének idejébe esvén — a legbájosabb, kegye- letes, szép sátoros ünnepe a keresztény egyháznak. A husvét ünnepét a nagyhét előzi meg, amely a szomorúság, a gyász hete, az Üdvözítő szenvedéseinek, halála emlékének szentelt napokat foglalja magában. E nagyhéten a keresztény kath. egyház legszebb, legmeghatóbb szertartásai folynak le. Virágvasárnapján és nagycsütörtökön a passió előadása volt a nagytemplomban, nagy csütörtökön szokás az üdvözítő cselekedeteinek emlékére, püspöki székhelyeken és kath. uralkodók által a lábmosás szertartása megtartatni, amely a hatalmasoknál az alázatosság — a keresztény tanok egyik sarktételének — jele. Ugyanekkor szenteli az egyház az olajat. {Nagypéntek a Megváltó keresztre feszítésének és halálának nagy napja. Krisztus koporsóját állítják föl a templomokban s a hívek zarándokolva járulnak a szent sírhoz. Nagyszombaton a tüzszentelés szertartása folyik a templomban, este pedig az ünnepélyes feltámadás, amely városunkban nagyarányú szép ünnepély, melyben a lakosság vallásfelekezeti különbség nélkül kiveszi részét s imponáló szép körmenet indul meg a templomból, melynek útjában kivilágítják az ablakokat s görögtüzeket gyújtanak. — Husvét másodnapját a locsolódás szokása teszi kedvessé, amely az idén sem marad el. — Az ev. ref. egyház is nagy kegyelettel üli meg e szent ünnepeket, amelyre ünnepi kiküldöttek (legátusok), jönnek az egyházakba hirdetni Isten igéjét. A vármegyénkbe kiküldött legátusok : Gyulára: Bartha György 3. th. Békésre: Zöld Mihály esk. fel. Szeghalomra : Kerekes Gyula 3 th. Tüzes-Gyarmatra: Kövér Árpád 2 th. Vésztő: Perecz István. Körös- Ladány: Gyenge János 2 th. Gyula-Vári: Elek Sándor 1 th. Gyoma: Ballai Aladár 4 th. Békés- Szent-András : Gyökössy Endre 2. jh. Körös-Tarcsa: Baja Mihály 2. th. A nagyhéten lakosságunk vallási életét szépen jellemzőleg, nagy közönség tódult a templomok felé, minden templom telve volt, ami előreláthatólag még nagyobb arányban történik ma és holnap, husvét ünnepén, amely ünnepnapok alkalmából szívből kívánunk kedves olvasóinknak: „Boldog ünnepeket /* A képviselőtestület szerdán, április hó 2-ikán délelőtt 9 órakor rendes közgyűlést tart a következő tárgysorozattal: 1. Az 1901. évre vonatkozó polgár- mesteri zárjelentés. 2. Az 1901. évi közpénztári, ápolda, közmunka, pótlaktanya, letéti, szépészeti, utibizottsági, iskolabirság, árvatári, báró Wenckheim Béla szobor alap, Göndöcs Benedek alapítványi, gróf Wenckheim Frigyes alapítványi pénztárak számadás és a vagyon leltár előterjesztése. 3. Az 1902. évi módosított ápoldai költségvetés. 4. A felsőbb leányiskola létesítése tárgyában miniszteri leirat. 5. Az 1902. évi tulkiadásokra vonatkozó előterjesztés. 6. Néhai méltóságos bajczai Beliczey István hagyományára vonatkozó előterjesztés. 7. Az 1900. évi városi adóhátralékok leírására vonatkozó előterjesztés. 8. Az 1900. évi napszámos adó leírásra vonatkozó előterjesztés. 9. A 7 éven felüli elhagyatott gyermekek gondozására vonatkozó rendelet meghirdetése. 10. Belügyminiszteri leirat a lelenczek látogatása alkalmából a városi orvosok által használandó városi előfogatok tárgyában. 11. A békésvármegyei villamossági részvénytársaság kérvénye telekvásárláshoz megajánlott 1000 korona kiutalványozása iránt. 12. Wittmann József földhaszonbérletének visszatérítésére vonatkozó kérvénye. 13. Steigervald Károly és társainak kérvénye, tűzoltói állásra leendő alkalmaztatások iránt. 14. Pomucz Péter által bírt terület átírására vonatkozó előterjesztés. 15. Dr. Yarga Lajos rendőrkapitány fizetés javítás iránti kérvénye. 16. Viszt János ápoldai élelmező kérvénye fizetésének javítása iránt. 17. Szülésznői választásra vonat-
