Békés, 1902 (34. évfolyam, 1-53. szám)

1902-03-09 / 10. szám

Melléklet a „Békés" 1902.10-ik számához.

A gyulai izr. nőegylet vasárnap délután 3 órakor a hitközség tanácstermében tartotta meg tisztu.jitásaal egybekötött évi rendes közgyűlését, élénk érdeklődés mellett. Bülitz Vilmosnó az egyesület elnöke, meleg szavakban üdvözölte a felette nagy számban megjelent tagokat 1 mielőtt a tárgy- sorozatra tért volna, azon örömének adott kifejezést, bogy az egyesület állandóan a gyarapodás utján haladva, lehetővé teszi azon magasztos czélok megvalósitását, melyek elé kitüzettek. Kiemelte, hogy daczára annak, miszerint, a segélyezések ösz- szege évről-évre nagyobbodott, az egylet vagyona mégis folyton szaporodott, mely kedvező körülmény a jótékonyság gyakorlását nagyban előmozdította. Weisz Mór titkár felolvasván nagy gond és körültekintéssel szerkesztett évi jelentését, kiemelte, hogy az egyesület létszáma és vagyona a lefolyt 3 év alatt megkétszereződött, mert mig az egyesület 1898. év végével csak 93 tagot számlált, ma, tehUt 3 év lefolyása után 148 rendes s 34 pártoló tagot számlál s mig az egyesületi vagyon 1898. év végével 4702 korona 76 fillért tett ki, ma már 7498 korona 88 fillérre emelkedett. Kiemelte, hogy az egyesület városunkban ma előkelő helyet vívott ki magának s hogy csak a tagokon ál), hogy ezen hely megtartassák s nemes czéljának megvalósítása felé továbbra is eredményesen törekedhessen. Az évi jelentést a közgyűlés éljenzés közt vette tudomásul, minekután előterjesztetett az egyesület folyó évi költségelőirányzata, zárszámadása és vagyoni kimutatása s miután azok a számvizsgáló bizottság jelentése szerint mindenben helyesnek találtattak, a közgyűlés az elnök indítványára úgy a választmány, mint a pénztáros részére a szokásos felmentvényt egyhangúlag megadta. Ez után a választás következett. Megválasztattak egyhangúlag elnöknek Billitz Vilmosné, alelnököknek Goldstein Mórnó és Leopold Johanna, pénztárosnak Lusztig Adolfné, vagyonfelügyelőnek Hoffmann Sámuelné. A számvizsgáló-bizottságba választottak szótöbbséggel: elnöknek Wolf Zsigmondné, tagokul Stern Lászlóné és Schwimmer Arnoldné. A választmány a következőleg alakult meg: Bárdos Arthurné, Braun1 Mórné, Weisz Salamonná, Berényi Árminná, Békés Qyuláné. lteisner Emánüelné, Weisz Mórné, Stern Mórné, Berkes Sándorné, Bleyer Ignáczné, Deutsch Jakabné, Multas Mórné, Rosenzweig Árminná, Reisner Zsigmondné, Fogl Adolfné, őzv. Leopold Ignáczné, Pick Józsefné, Braun Vilmosné, Schwimmer Adolfné és Bródy Adolfné. — Pótválasztmányi tagokká: Neumann Simonné, Freund Zsigmondné, Sonnenfeld Miksáné és Weisz Edéné. A közgyűlés egyik érdekes pontját képezte még azon ténykörülmény, hogy Leopold Johanna egy 500 koronás alapítványt tett „Leopold Johanna és már elhalt testvére Leopold Ignácz“ néven, mely alapítvány hagyatékából első sorban lesz az egyesület részére kifizetendő, addig is azonban fizeti az évi 4°/0-os kamatokat. Az emlékkönyv, melybe az egyesületet érdeklő minden nevezetes momentumok megörökitve leendnek, — szintén elkészülvén, titkár azt a közgyűlésnek bemutatta. Miután még uj tagok vétettek fel, elnök megköszönte a benne újból elhelyezett szives bizalmat és a tagok éljenzése közt az ülést berekesztette.

A vármegye központi választmánya, az ország- gyűlési képviselőválasztók 1903-ik évre érvényes névjegyzékének összeállítása, illetve kiigazítása czéljából szükséges intézkedések megtétele végett f. bó 11-én d. u. 3 órakora vármegyei székház kis termében ülést tart, melyre a választmány tagjai már meghivattak.

A gyulai kötött és szövött iparárugyár rész

vénytársaság első évi üzletkimutatáBa van kezünkben, melyben a társulat vezetősége a lefolyt első üzletévről számol be a részvényeseknek és a közönségnek. A kimutatás szerint az első évben 217 korona 27 fillér tiszta nyeresége van az intézetnek, ami, tekintetbe véve, hogy az intézet főkép humánus czélnak is szolgál s tekintve a nyers anyag árának azon változását, hogy a beszerzéskor a nyersterményárak sokkal magasabb áron voltak s később aztán évközben leszállottak, tekintve hogy a vállalat uj s óvatosan lép a piaczra termékeivel, elég szép eredmény. Az ez évi nyereség közmegegyezés folytán nem került osztalékra, hanem egészben a tartaléktőkéhez csatoltatott. A kimutatásból az az örvendetes dolog is olvasható, hogy megrendeléseik oly nagy mérvűek, hogy körülbelül félévre előre el vannak látva munkával. A részvény- társaság ma délelőtt 11 órakor tartja második évi rendes közgyűlését a városházán.

Estély a keresk. csarnokban. A gyulai kereskedő és kereskedő ifjak egyesülete márczius hó 1-én nagysikerű estélyt rendezett, melynek kiváló jó hangulata a reggeli órákig tartotta együtt a nagyszámú közönséget. Jelenvoltak : Braun Vilmosné, Billitz Sándorné, Békés Gyuláné, Deutsch Jakabné, Ehrenfeld Samuné. Goldberger Ignáczné, Goldstein Mórné, Heks Miksáné, Kauders Zsigáné, Mannheimer Arnoldné, Kemény Sándorné, Morvay Istvánná, Réh Zsigáné, Stern Lászlóné. Schillinger Lipótné, Fehér Izsóné, Silberstein Izidorné, Weisz Mórné, Schwartz Simonné, Vértesi Arnoldné, Goldstein Bella, Grün- hut Magda, Kauders Regina, Morvay Piroska őb Frida, Keppich Jenny, Silberstein Regina és Jolán, Schillinger Rózsi, Réh Szidi.

Halálozás. Évekig tartó gyöngélkedés, hónapokra terjedő hosszas, súlyos, fájdalmas betegség előzte meg, de a családfő kidőlte sokkal tragiku- sabb dolog, semhogy megrázó hatást ne keltsen, a mikor mégis bekövetkezik, a mit pedig az utóbbi hetekben a gyógyithatlanság kétségbeejtő tudatában mint a megváltás müvét szeretteinek maguknak is kellett kivánniok : a borzalmas de jótékony halál. Bródy Adolf, a gyulai ügyvédi karnak két évtizedet meghaladó időn át tagja, folyó hó 2-án délelőtt 54 éves korában kiszenvedett. Széles körökben ismerték nemcsak Gyulán és a vármegyében, hanem messze vidéken is és a hová halála hire elterjedt, mindenütt élénk fájdalmat éa igaz részvétet kelt az őt önfeláldozásig sőt majdnem azon is túl gyöngéden ápolt s gondozott hűséges neje, immár gyászos özvegye és bálványozásig sze retett gyermekei iránt, a kik vigasztalanul állták körül a szerető férj és jó apa gyászos ravatalát, csupán az impozáns közrészvétben találva némi irt végtelenül lesújtó bánatukra. A halálesetről kiadott gyászjelentés a következő : Alulírottak mély fájdalommal tudatják a legjobb férj, szerető fiú, gondos apa, testvér és sógor Bródy Adolf köz- és váltó ügyvédnek f év és hó 2-án délelőtti 11 órakor élte 54-ik, boldog házasságuk 20-ik évében, hosz- szas és súlyos szenvedés után bekövetkezett gyászos elbunytát. Az elhunyt földi maiadványai f. hó

3-án d. u. 3 és fél órakor fognak az izr. vallás szertartásai szerint a helybeli izr. sirkertben örök nyugalomra tétetni. Ozv. Bródy Jakabné szül. Blau Katalin, mint anya. Bródy Adolfné szül. Steinfeld Róza, mint neje. Ilonka, Piroska, Béla, Imre, Mariska, Erzsiké, gyermekei. Ozv. Bródy Miksáné szül. Bródy Juliánná, Bródy Bertalan, Deutsch Mórné szül. Bródy Johanna, Brody Etel, Bródy Johanna, mint testvérei. Áldás emlékének.

Panasz a tejszövetkezetre czimü múlt heti czikkünkre vonatkozólag lapunk más helyén közöljük a gyulai cselédek nyilatkozatát, amelyben kétségbe vonják azt, amit múlt heti czikkünkben megírtunk, hogy t. i. akadnak cselédek, akik 7 krajezáros tej helyett, összevegyitvén a 2 krajezáros olcsó tejet a 7 krajczárossal, 4 és fél krajezáros tejet visznek haza gazdáiknak. Annak igazolására, hogy ez nem költött dolog, nem mi találtuk ki, hanem tényleg megtörténhetik és meg is történt, épen kapóra érkezik egy tekintélyes gyulai lakos alábbi levele, amelyből látható, hogy történik igenis még galádabb visszaélés is a tejszövetkezet életbe lépéséből kifolyólag s az emberi furfang és kapzsiság igyekszik kizsákmányolni e humánus intézményt a saját hasznára és annak rovására. Tegnapi napon a következő levelet vettük: „Tekintetes Szerkesztő ur! Folyó hó 1-én megjelent b. lapjában egy panasz volt közzé téve a helybeli tejszövetkezetre vonatkozólag. Hiszen kérem, ennél még sokkal nagyobb baj észleltetek, a mi igen sürgős intézkedést követel, t. i. a tejfogyaszcó közönség ellen az a vakmerő, lelki- ismeretlen merénylet követtetik el, hogy a tejszövetkezet olcsó tejét kihasználva, sokan 4 filléres tejet vásárolnak, azt a piaczon 12—14 fillérjével adják el. Jól tudjuk, hogy sokan erre azt válaszolják, hogy a piacz helyett a tejcsarnokban tessék vásárolni. Igen, de engedőimet kérünk, ott meg az a mizéria uralkodik, hogy a vevőközönség sokasága miatt a cseléd sokszor 2 óra hoszat is kénytelen ácsorogni s midőn a sor rájuk kerülne, akkor tudtára adják, hogy — elfogyott a tej. Nagyon természetes, hogy 10—11 óra tájban a piaczon sem kap tejet, igy a cseléd eltölt egy fél napot s hazajön tej nélkül. Azonkívül felhívjuk a városi hatóságok figyelmét arra is, miszerint nagyobb gondot fordítsanak a piaczon árusítandó tejnemüre, úgymint más rendes városban, itt is naponként a városi orvosok felváltva vizsgálják meg a tejet, tejfelt stb. s a felvizelt tejet, liszttel kevert tejfelt a rendőrség közbejöttével kobozzák el, a tulajdonos ellen pedig mint élelmiczikk hamisító ellen a vizsgálatot meg kell indítani s szigorúan megbüntetni. 3 ha ezen eljárás hetenként csak 3-szor ismóteltetik is, meg lesz akadályozva, az, hogy vízzel hamisított tejet adjanak a közönség részére. Abban a reményben, hogy tek. Szerkesztő ur mint közérdekű felszólalást lesz szives a legközelebb megjelenő b. lapjában közzétenni. Melyek után maradtunk tek. Szerkesztő urnák Gyulán, 1902. márczius 5-én. Tisztelettel több gyulai lakos.“ Teljesen hitelt adunk a hozzánk küldött fenti levélnek és osztjuk az abban foglalt nézeteket, hiszen nem egy oldalról, hanem naponta többször hallunk hasonló panaszokat. Természetes, a bizonyítás nehéz ily esetben, mert tetten kellene érni a csalót, hogy concrét bizonyítékot szolgáltassunk ellene s az illető csaló mindig elég óvatos vigyázni a bőrére és nem nyilvánosan csinálja a manipulácziót. Ha valami, úgy a piaczi tejnek szigorú vizsgálata mellett lehetne és kell bizonyítékokat szereznie a hatóságnak és a legszigorúbb büntetés alkalmazásával megakadályozni az ilyen üzelmeket, mert a hatóság ez irányban való lanyha- sága mellett a gyulai tejszövetkezet nem hasznára, hanem kárára lesz a köznek, hiába alakult az a legnemesebb intenoziókkal, a leghumánusabb érdekeket szem előtt tartva s hiába követ el annak vezetősége a saját hatáskörébeu bármit is a tejmanipulácziók meggátlására. Erélyes intézkedéseket kérünk I

Az idők jele. „Panasz a tejszövetkezetre“ czimü múlt heti czikkünknek visszhangja akadt, amely visszhang minden mulatságos volta daczára is önkéntelen felkiáltásra késztet bennünket, hogy:

„Hová jutunk, ha már a cselédek is polemizálnak !“ Kétségtelen ugyan, hogy joguk van hozzá s e jogokra támaszkodva, legközelebb bizonyára olvasni fogunk nyilatkozatokat, amelyben Julis szobaleány nyilatkozik X és Y-né ő nagysága ellen, amiért a lavór összetöréséért összeszidta őt, I Kati szolgáló megrovási kalandban részesíti B. ténsasszonyt, amiért nem hajlandó 2 frt 50 krajczárról 3 forintra emelni a havi bérét. Egyelőre ez „első fecskét" közöljük úgy, amint beküldetett: „Válasz. A „Békés“ 9-ik számában egy czikk volt olvasható a gyulai tejcsarnok által kiadott különféle tejek minőségének meghamisításáról. Mely állítás kétségbe vonatik mindaddig, mig az illető vádló személyes azonossággal megnevezni nem tudja az illetőt, mert az oly eljárás, mint az említett czikkben felhozva van, fel sem tehető, de feltéve, hogy megtörtént volna, annak kiléte rögtön leleplezendő lett volna. Ellenben pedig az egész város cselédszemélyzete talán egy kitalált gyanúsító czikkért gyanúsítást nem szenvedhet, mit ezennel visszautasítunk annak bebizonyításáig. Több gyulai cseléd.“ E válaszra az illető czikk Írója részéről csak az a megjegyzés, hogy teljesen hitelt érdemlő egyéntől hallotta a megirt eseteket, aki saját szemeivel látta a tejmanipulácziót s aki csak azt sajnálja, hogy nem vezet nyilvántartást a cselédek neveiről és arról, hogy hol szolgálnak, különben meg is nevezné őket a „Válasz“ kívánságára. Ezt meg is érdemelnék azok, akik a gyulai cselédek renoméját igy rontják s akiket igazán kár volt a többi gyulai cselédeknek nyilatkozatukkal pártfogásba venni. Többet használtak volna a gyulai cselédek jó hírnevének a nyilatkozók, ha penna helyett botot vettek volna a kezükbe és megrakták volna azokat a cselédeket, akik ilyen hamisításra s, gazdájuknak ilyen megcsalására vetemednek. A „Panasz a tejszövetkezetre“ czimü czikk írója is csak ezekről a cselédekről irt s nem az összes gyulai cselédekről, akiket eszeágában sem volt ezzel megbántani.

Halálos baleset- Múlt szombaton Kertes Dávid gyulai lakos kocsijával kihajtatni akart takarmányért a tanyára s a lovak hajtását Moldoványi János suhanezra bízván, ő maga a kocsi oldalára ült. A Reisner malom előtt azonban a kocsi megdöczczent s Kertes lefordulván a kocsiról oly szerencsétlenül esett, hogy nyakcsigolyáját törvén, azonnal szörnyet halt.

Elmaradt kaszinó-estély. A gyulai kaszinó vigalmi bizottsága tegnap estére tánczvigalmat tartott volna, a mulatság azonban, — tekintettel arra, hogy a mulatságba oly kevesen készültek, hogy koczkáztatva lett volna publikum hiányában a siker, mely pedig elmaradhatatlan kísérője szokott lenni a jóhirnevü kaszinói estélyeknek — ezúttal nem tartatott meg.

Gyulai szini növendék sikere. A budapesti országos szinmüvészeti Akadémia növendékei vasárnap este Budán a Várszínházban Császár Imre tanár vezetése alatt vizsgaelőadást rendeztek, mely alkalommal Ohnet György ismert darabja „A vasgyáros“ került színre. A vizsgázó növendékek között fellépett Erkel Béla III. éves szinakadémiai növendék is, aki fia Erkel János gyulai társulati főmérnöknek. Az ifjú színész De-blay gyáros szerepében mutatkozott be a közönségnek, melynek első megjelenésre megnyerte rokonszenvét. Játékáról a főváros összes lapjai elismerő kritikával emlékeznek meg. Férfias megjelenése, alakításának és szavainak drámai ereje, gyakran nyílt tapsokra ragadta a közönséget. Általában a lapok szép jövőt jósolnak Erkel Ferencz unokaöcscsének.

Árlejtés. A gyulai m. kir. folyammérnöki hivatal árlejtést tartott a kettős-körösi povadi átvágás mederrendezéséhez szükséges 140273 koronával előirányzott anyagok biztosítása végett. Ajánlatot tettek: Munk H. és fiai maros-szlatinai ezég a tölgyfa karókra 4 százalék áremeléssel; Diósi Ignácz és fia Lajos Nagyváradról az összes anyagra 8‘5 százalék áremeléssel; Kis JózsefM.-Bölkénvből a fa-anyagra és vascsavarokra, a fűzfa rőzse kivételével 4'4 százalék áremeléssel; Braun és Czinczár gyulai ezég az összes fa-anyagra és vascsavarokra 1-5 százalék engedéssel és a fűzfa rőzsére 22 százalék áremeléssel; Kun Miksa és fiai békéscsabai ezég az összes fa-anyagra és vascsavarokra 1'3 százalék áremeléssel, a fűzfa rőzsére pedig 6‘2 százalék árengedéssel. E szerint a fa-anyagok és vascsavarok szállítását Braun és Czinczár, a rőzse szállítását pedig Kun Miksa és társa ezég nyerte el.

A vörhenyjárvány, amely az ősz óta sok kis áldozatot követelt magának Gyulán, még most sem szűnt meg. A múlt héten jelentékenyen csökkent a betegek száma, úgy hogy a város egészségügyi bizottmánya már javaslatba hozta az iskolák megnyitását, azonban időközben újból több megbetegedés történvén, a tanítás megkezdését az alispán nem engedélyezte, csupán a nagyobb növendékek által látogatott polgári fiúiskolának és a Scherer- féle magán leányiskola felsőbb osztályainak meg- nyithatását rendelte el.

Renitens legények. Vasárnap délután csinos kis botrányt rendezett két berúgott suhancz a Komló előtt. Dülöngélve mentek végig az utczáu és ordítoztak | amidőn e miatt Fülöp János rendőr őket rendre intette, felülkerekedett bennük a virtus és szembeszálltak a rendőrrel I őt meglökdösték Társa a másik sarkon levő rendőr segítségére sietett, mire a két jómadár, névszerint Biró Ferencz és Varga József bemenekült a Komló udvarán levő

istállóba s itt — a la Guerin — eltorlaszolták magukat. A rendőrök hasztalan döngették az ajtót, nem nyitották kk Ezen közben nagy csődület támadt a Komló előtt s a városházához is eljutott a hír, azonban felfújt alakban, vérengzéssé és* katasztrófává nagyítva. E hir alapján Varga rendőrkapitány az arra járó két csendőrt szólította fel a közbelépésre, kik megjelentek a Komló udvarán. Ekkor azonban már nem volt semmi baj, mer a legények már előzőleg Schwimmer L. Adolf fuvaros, az istálló tulajdonosának szavára kinyitották az ajtót. Az ellenszegülő legényeket bekísérték.

Eljegyzés. Dr. Adler Samu szeghalmi ifjú ügyvéd eljegyezte Weisz Károly székesfehérvári kereskedő és gyártulajdonos kedves, szép leányát Józsát.

Halálozás. Gerlai Adolf nyugalmazott m. kir. államvasuti hivatalnok Orosházán febr. 27én meghalt. Az életerősnek látszó derék ember még este egészen jól érezte magát és reggelre szivszélhüdés érte. Mindössze 50 éves volt és tragikus halála mély gyászba borítja özvegyét, testvérét és őszinte részvétet kelt nagy számú tisztviselőtársai s barátaiban, akik a jó indulatu derék embert őszintén szerették. Gerlai az évtizedeken át Gyulán lakott néhai Gutmann Henriknek volt első szülött fia s halála hire bizonyára mély megilletődést kelt a reá még visszaemlékező gyulai barátai s kortársai között is. Nyugodjék békében.

Orosházán a nyári szinkör létesítésének alkalmából „ szinészetp ártoló egyesület* alakul, mely Ambrus Sándor főszolgabíró, az ügy lelkes propagálójának elnöklete alatt ma tartja alakuló ülését. Jeleztük, hogy a község képviselőtestülete a nyári szinkör czéljára telket ajánlott fel, de egyébb anyagi áldozatba egyelőre nem volt hajlandó bocsátkozni. Nincs kételyünk, hogy az akczió folyamán a további áldozatkészség sem marad el, mindazonáltal a színkör létesítés anyagi részében az orosházi' társadalomnak is particzipálni kell, mert arra az ügy érdekében feltétlenül szükség van. És az orosházi társadalom alatt nem csupán azt a honoráczior és kereskedő osztályt értjük, amely minden községünkben mindent egy maga visel, ahol társadalmi kötelezettségről, társadalmi önmegadóztatásról van szó, hanem a honoráezioroknál és kereskedőknél jóval módosabb gazdaközönséget, az értelmes föld- míveseket is. A szinészetpártoló egyesületnek — a mint kontemplálják — lesznek alapitó s rendes tagjai és pedig többféle fizetési kategóriában. Áz állam, illetőleg a belügyministeri tárcza — Lukács György főispánunk, az ügy lelkes kezdeményezője intervencziója folytán — öt esztendőn át hajlandó \évi 3200 koronával a szinkör létesítéséhez járulni, az esetben, ha az aréna építésének többi költségei fedezve lesznek. Nagy érdeke Orosházának, hogy a színkör létesüljön ; első rangú szolgálatot tesz vele a község a vidéki színészet ügyének még nagyobb kulturális és társadalmi szolgálatot pedig önmagának.

Zenészek bálja. A gyulai és környékbeli zenészekre mostoha időjárás fordult 5-én este. Embert szobába űző, vad, szeles idő riasztotta el az embereket s a nagy számban készülődő vendégeket a muzsikusok báljából s igy ez a nagyérdekü mulatság jóformán csak a rendezőség s a zenészek által tartatott meg. Pedig a mulatság rendkívül érdekes volt. 8 óra tájban már sorakozott a frakkos, czi- linderes rendezőség a vendégek fogadására s a pavilion szépen díszített termében minden készen állt a mulatsághoz. De sajnos, a mulatság még sem sikerijlt úgy, mint a hogy illett volna. Csak a karzaton volt egy-két család, a mely érdeklődött a czigányok mulatsága iránt, á többieket otthon tartotta az épen e napon zordra fordult idő. A mulatságon a szép czigánylányok és menyecskék azért tánczoltak eleget, mert Farao vonót kezelő ivadékai megmutatták, hogy nemcsak huzni tudják a nótát, hanem tánozolni is. A lady patronesse tisztet Hamza Miskáné teljes pose-val és ambiczióval töltötte be s úgy a toallettekben, mint a tánezokban a zcnészbál egészen úri képű mulatság volt. Még abban is, hogy majd-majd ráfizettek szegény barna legények, mert a rendezési költségek levonása után alig maradt valami a kasszában. A bál rendezősége azonban mégis csak kiszorított 10 koronát a sanatorium javára, a mely összeget az egyleti pénztárba be is fizettek.

Lopás a padlásról. Harmati László békési lakos megölvén két hízott disznóját, a levágott húsokat, kolbászt és sonkákat feltette a padlására. Valami gazember hzonban neszét vette a dolognak és feltörte éjszakának idején a padlást és lehordta részletekben a disznót. Szegény Harmati mikor másnap egy oldalasért a padlásra ment, ugyancsak elámult, hogy disznóinak lába kelt, holott levágták a lábait. Jelentették a rendőrségnek, mely most nyomozza a tolvajokat, a kik böjti időben is húst lopnak.

Elmaradt hangverseny. A körösladányi „Sze- retet-Egyesüjet“ hangversenye — miről' lapunk múlt számában megemlékeztünk — február 26 áról elmaradt, de közelebb meg fogtartatui.

A szarvasi szabadelvű kör a napokban tartotta tisztujitását. Mert Gróf Bolza Géza és Mikolay Mihály közjegyző eddigi állásukat továbra is megtartani nem voltak rábírhatok, pártelnökké dr Lengyel Sándor, alelnökké Dérczy Péter és Csicsely Pál, titkárrá dr. Mázor Elemér, gazdasági bizottsági elnökké Sárkány András, ulelnökké Romár György, végreh.