Békés, 1902 (34. évfolyam, 1-53. szám)
1902-01-05 / 1. szám
/ \ ti r i I | Sí aí fö jhe Jbe la ve mi bz> há: ] ésszé köz birl* é ir< ;a< >z N > i i| i t Ti d fii I r o d a I o m. Az e rovatban közlött művek kaphatók D 0 B A Y JÁNOS könyvkereskedésében Gyulán, hol minden külföldi és hazai lapra előfizetések is elfogadtatnak. Korszakos irodalmi vállalat. Régen várt és régóta óhajtott irodalmi vállalkozásról adunk hirt az olvasónak. A legszükségesebbről, amely egy nemzeti vágyat vált valóra. Ezer éves küzdelmes múltjában bárom hatalmas fegyvere volt a magyarnak. Aczél mind a három I az eke, a kard, a toll. Az egyik adta az életet, a másik a dicsőséget, a harmadik a halhatatlanságot. Az eke akárhányszor pihent s nyomor jött az országra ; a kardot akárhányszor kicsavarták a kézből, vagy rozsdásodott a tokjában, s akkor hervadt a dicsőség babérága. A toll nem pihent soha. Az eke mellett sem, a harczok zajában sem. S ebből a,folytonos munkából megépült a magyar szellem monumentuma. Ezer éves múltúnk legdicsőbb emléke, a mit a nemzeti szellem teremtett a kulturális! haladásnak. Ezer éves irodalmunk minden nagy és örököl becsű költői müve együtt, ez lesz a »Magyar Re mekirók< »a magyar irodalom főművei« czimen meg-] induló vállalkozás tartalma. A hogy a czime is mondja, benne lesz a könyvtárban minden iró, a ki magyar, és minden munkája, amely remek. Teljes gyűjteménye a magyar klasszikus irodalomnak, 55 testes kötetben, közel tizennyolczezer lapon: ez lesz a »Magyar Remekírók« könyvtára, amelynek tervrajzával a kiadó társaság: a Franklin irodalmi intézet most a magyar olvasó közönség elé lép. A tervezetből, a mely valóban a legnagyobb szabású, legszükségesebb és legkiválóbb irodalmi vállalkozásról szól, kiemeljük a következőket: A könyvtár minden elhunyt nagy magyar írói minden nagy alkotását magában foglalja, s az egész munka valóban a magyar szellem kincsesháza leszl A legnagyobbak: Petőfi, Arany, Tompa teljes —1 lehetőleg tökéletes és a leggondosabb — kiadásban jelennek meg: többi remekíróink megválogatva mindegyikből mindaz, a mi örökbecsű, a minek olva-1 sása ma is művészi gyönyörűséggel és lelki haszon-l nal jár, mint a megalkotás idejében. Szerencsés gondolat volt, hogy a gyüjteményesl kiadás csak a valóban maradandót adja együtt az olvasónak A századokon keresztül megszűrt ízlés, a fejlett esztétika összeválogatta minden Írótól mindazt, a mi valóban nagy, s mindezt együtt találja a magyar közönség a Magyar Remekírókban. De többet is talál. Ugyancsak, a kik az össze- válogatás munkáját végezték, — első rangú szakemberek és írók, — művészi méltatást és irodalmi becsű életrajzot is írtak a müvekhez, s igy a munka nemcsak a magyar irodalom remekeinek teljes gyűjteménye lesz, de egyszersmind a magyar irodalom legjobban megszerkesztett története. A gyűjtemény teljes lesz és hiánytalan : Ba- lassától Aranyig minden elhunyt magyar iró mü veit összefoglalja. A kiadó minden magyar remekíró kiadási jogát megszerezte, sőt a legtöbbjének egyedüli kiadási jogát. így Arany János, Arany László, Vörösmarty Mihály, Tompa Mihály, Garay János, Bajza József, Czuczor Gergely, Kemény Zsigmond, Szigligeti Ede, Vajda János, csakis ebben a gyűjteményben jelenhetnek meg s más kiadónak munkáik kinyomatására joga nincsen. A magyar remekírók köteteit minden egyes iró pompás arczképe fogja díszíteni. Egyéb képek nem lesznek a gyűjteményes könyvtárban, Ez is szerenosés elhatározásnak mondható. Egyfelől kiadónak írót illusztráltatnia szinte lehetetlen. Nem a megrendelés, hanem az ihlet szüli a művészi alkotá sokat Évtizedeken,' néha századokon keresztül a képzőművészet maga-magától megteremti az irodalom művészi megtestesítését. Egy elhatározás erre azonban nem elegendő, a gyűjteményes kiadás pedig nem alkalmas forma. Olvasásra szánt, apró, kéz ben tartható könyvekben elvész a művészi illusztrál c/.ió akkor is, ha azt már megteremtette a művé szí alkotás . . . Hát ha még nincs is meg. Még két névsort teszünk ide végezetül. A gyűjteményben együtt van irodalmunk minden kimagasló alakja : Arany János, Arany László, Bajzá, Balassa, Berzsenyi, Gsiky, Csokonai, Czuczor Deák Ferencz, Eötvös, Fazekas, Garay, Gvadányi GyöngyÖ88y, Kármán, Katona, Kazinczy, Kemény Kisfaludy, Kisfaludy' Sándor, Kossuth, Kölcsey, Madách, Mikes, Pázmány. Petőfi, Reviczky, Széchenyi Szigligeti, Teleki, Tompa, Vajda, Vörösmarty, Zrínyi stb. Ez az egyik névsor. A másik névsor azoké az élő kitűnőségeké, a ki a volt költők müveit kibocsájtották, bevezetéssel, életrajzzal, méltatással, jegyzetekkel ellátják. Ezek: Alexander Bernát, Badics Ferencz, Bánóczy József, Bayer József, Beöthy Zsolt, Berzeviczy Albert, End- rődy, Sándor, Erdélyi Pál, Erődi Béla, Ferenczy Zoltán, Fraknói Vilmos, Gyulai Pál, Heinrich Gusztáv, Koroda Pál, Kossuth Ferencz, Kozma Andor, Lévay József, Négyessy László, Rákosy Jenő, Riedl Frigyes, Széchy Károly, Széli KálmáD, Váczi János, Vadnay. Károly, Voinovich Géza, Zoltvány Irén. Mindegyik azzal az" íróval foglalkozik, a kit már előbb is tüzetes tanulmány tárgvává tett. Az eleven irodalom igy nyújtja az elhunytak halhatatlan műveit a magyar olvasónak. Az olvasó pedig — bisszüJ: — két kézzel kap azok után a méltó és valóban) nemzeti szellemi kincsek után, a n áhit. Szépség-verseny. Magyarország a női szépség hazája. Sehol annyi szép asszony, mint hazánkban. Igazi rózsaszüret lesz tehát a Magyar Szalon szépség-versenye, melyet külföldi lapok mintájára rendez, bemutatván a rzépek legszebbjeit. A Magyar Szalon szerkesztő^ge felhívja ez utón Magyarország összes szépségeit, hogy arczképeiket a Magyar Szalonnak beküldjék. Ezt az arczképet a Magyar Szalon közölni fogja és maga a közönség fogja szavazás utján a dijat oda szavazni. A dij a nyertes szépségnek egy elsőrangú művész által megfestett képe. A legszebbnek talált öt kép több külföldi lapban is meg fog jelenni. Az arczképek 1902. évi márczius 1-ig küldendők a Magyar Szalon szerkesztőségébe (Budapest, VIII. Kerepesi-ut 23.) A pályázat részletes feltételeit a Magyar Szalon most megjelenő januári füzete közli. A Magyar Szalon előfizetési ára félévre 10 korona. Karácsonyi meglepetésnek nagyszerű az újon nan megindult „Kis Élczlap“ czimü humorisztikus hetilapnak az első száma. Gyönyörű sokszínű köntösben, az érdekesnél érdekesebb képek özönével! és szórakoztató, mulattató és kaczagtató élezek sokaságával hézagpótló szerepet van hivatva betölteni. Az előttünk fekvő első számról röviden elmondhatjuk, hogy olyan, a milyent Magyarországon még nem ismertünk. Roppant kedves a tormája, (esetleg zsebben is hordozható) rendkívül szép a kiállítása, érdekes és változatos a tartalma. Ennél több jót egyetlen lapról sem lehet elmondani. A „.Kis Elcz- lap 36 oldalra terjedő első száma egy „Irodalmi {pályázatot is tesz közzé egy humoreszkre és egy humoros versre. A pályaművek fölött zsűri itél, amely zsűrinek Bródy Sándor az országos hirü iró az elnöke. A „Kis jjílczla p“-ot B. Virágh Géza ismert fővárosi újságíró kollegánk szerkeszti és Bírói Miksa adja ki. Mindenkinek a ki jól akar mulatni, a legszívesebben ajánljuk előfizetésre a „Kis Élez lapot“, mely amellett hogy 36 oldalas és minden tekintetben tetszetős és mulattató, a legolcsóbb élczlap is Magyarországon, mert előfizetési ára negyedévre 2 korona 40 fillér, félévre 4 korona 40 fillér, egy évre 8 korona. Egyes száma ára 20 fillér. Előfizetni lebet minden könyvkereskedőnél, minden postahivatalnál és közvetlenül a kiadóhivatal utján Budapest, V., Nagykorona-utcza 34. sz, mely mutatványszámot kívánatra bárkinek ingyen küld. A „Zenélő Magyarország“ zongora és hegedű zenemű folyóirat a IX-ik évfolyamába lép a most beküldött I. füzetével. Kilencz éves pályafutásán felküzdötte magát e minden zenebarátnak nélkülöz- Ihetlen hangjegy folyóirat, hogy minden zongorán és salon ban feltal<Uliatá_a_hQgy a legszámottevőbb] hazai és külföldi zeneszerzőket számíthatja munká-J társai között. 1902. évi I. füzete a következő tartalommal jelent meg : 1. Lányi Ernő „Kinyillott a fehér rózsa“ magyar dal. II. Berist Károly, „Ária Donizetti operájából hegedűre zongora kísérettel HI. D. Amant L. „Álomkép“ dalkeringő IY. Huber dándor „Czinka Panna“ ábránd. Minden hóban két hasonló terjedelmű fűzet legsikerültebb aktua lis zenetermókekkel jelenik meg. Előfizetési ára 24 füzetre, egy évre 13 korona, 12 füzetre, félévre 6 korona. Előfizethetni a „Zenélő' Magyarország“ zenemű kereskedésében Budapesten, VIII. József- körut 22/24., hol bármi más zenemű is megrendelhető. Gyulai élet. Az uj esztendő igen szép része lenne az esztendőnek, ha a kereskedők sobse vizsgálnák könyveiket és csak b. u. é. k-val kívánnának egymásnak szívből sok jókat az emberek, nem pedig bélyegilleték tárgyát képező okiraton. így azonban a rózsának nagy tövise van s zenge- dezni óhajtván az év kezdet poéziséröl, dissonán cziát vegyit ihletembe az uj évi számlák ten gere, a miből része van mindenkinek Magyar- országon, hol* nagy Széchenyink „Hitel"-e oly igaz követőkre talált. S épen azért ellentétben az összes sajtó val — a melyeknek adósságban, fülig úszó orgánumai erkölcsös predikácziókat tartanak ilyenkor arról, hogy nincs szebb az önmegtaga dásnál és a polgári mérsékletnél — én védelmembe veszem a szegény adósokat, a kik izzadó üstökkel morfondíroznak mostanában, hogy mennyi minden „esedékes* a világon. Szegény adósok ! Micsoda gúny a konvencziónális b. u é. k. ezeknek a boldogtalan embereknek, a kik ilyenkor a legboldogtalanabbak, mert újévkor a leglustább kereskedő is „könyveit vizsgálja,“ a melyben található „b. számlák“ kiegyenlítése sokszor a lehetetlenségek közé tartozik. Persze, könnyű a hitelezőknek azt mondani, hogy ne tessék adósságot csinálni. Hát ugyan az állam megyék, városok mit csinálnak egyebet, mint adósságot 1 És ezeket nem rójja meg senki. Építünk iskolákat, kórházakat, színházakat, köz épületeket — hitelbe és az államot, megyét várost, községet nem rójja meg senki, ellenben az 500 forinttal javadalmazott kishivatalnok erős megrovásban részesül, ha újévkor suszter szám lát kézbesít neki a j posta s ezerszer a szemére hányják azok az emberek, a kiknek van módjuk hosszú takaró alatt bosszút nyújtózkodni hogy „addig nyújtsd a lábad, a mig a takaró ér,“ nem vevén tekintetbe, hojgy a hosszú lábú ember kurta takarót kapott S}a kvallfikácziójá f ízléssel és igénynyel)— nem megáldott, hanem — megvert hivatalnok mégis csak olyan ember, a kinek czipöt kell viselnie, még ha nem telik is reá. Igaz, hogy az éremnek másik oldala is van A kereskedőt és iparost is lehet sajnálni uj év kor, mert roppant csalódás vár egyik-másikára, Pláne a mostani „közszegény“ világban, a mikor a számlák fele nem egyenlitte'ik ki, a mikor a havi részlet az uralkodó planéta. De hát ennek van orvossága. Nem kell adni hitelbe Nem kell kínálni, forszirozni, előmozdítani a hitelbe vá sárlást, különösen az olyan kereskedő és ipa rosnak, a ki nem bírja a hitelezést s akit egy rosszul sikerült uj esztendő anyagi zavarba hoz Arra az ellenvetésre, hogy hitel nélkül pedig nincs üzlet, épen olyan bölcsen lehet megadni a tanácsot, mint a hogy a kishivatalnoknak megadni szokták: „addig kell nyújtózni, mig | takaró ér.“ Ha nincs üzlet, nem kell fényes üzlethelyiséget tartani, nem kell nagy üzleteket kötni hitelre, hanem kicsit és készpénzben s meg kell elégedni a kis forgalom kis jövedelmével, a mi bizony elhiszem, hogy épen olyan kellemetlen dolog volna, mintha a kishivatalno- kot szorítanák rá, hogy a fizetéséből éljen meg, ■Szóval uraim egyikünknek sincs igazunk s a mig van olyan kishivatalnok, aki 4i frt 66 kr. havi jövedelemből pezsgőt iszik és olyan kisiparos, a ki a hitelbe vásárolt bőrből ilyen kis hivatalnoknak hitelbe czipöt csinál, addig legfeljebb csak azon lehet okoskodni, hogy melyik a könnyelműbb, a hivatalmk-e, vagy az iparos ? a hitelező-e vagy az adós ? S addig felesleges munka kukli prediká-J cziókat tartani, úgy a hitelezőknek, mint az adósoknak .rez<M rendbeli kisebb vouSdlott tagadja elötwnukkal kívánja ]gf|z IvalloBatározatlan és .ingat nyugisán^ jelenvoltak ug nemTEgymásután kerültek lönbüík, melyek legnagyo|í beisut van Á bizonyítás dólulfláget és annak beá Ferenl alügyész megtarM melybeiak csoportositásáví kért 4 ki intelligens éM Iköztisiéttéré viaszáéit védő az enyhitő Berént a < matékoplásával Pedig én is hosszúra találtam nyujtaiji a kuklipredikácziómat, de az az egy vigasital,, hogy a lehető legaktuálisabb témát szedtemelő, lévén újév napja az elmúlt héten, az esedékességek nagy hete. Az esedékesség nemcsak az üzletvilágsan volt. meg, hanem egyébként is. Az újév napja kritikus napja a társadalomnak is, mert jóneve- lésü embernek illik ilyenkor felhúzni a kájzer- kabátját és sorba alkalmatlankodni az ismerőseinél, m -gakadályozván e tisztelgéssel a háziasszonyt abban, hogy a malaczpecsenye rd o gósra sülésére felügyeljeu. És ilyenkor a legtöbb ember topább nytj- tózkodik, mint a meddig a takaró ér, többet vfpz. be a jóból, mint a mennyit megbir s házankénti egy poKitas—részletekben* addig'iszik, mig „esedékessé“ válik. Ezért l&t az enHSeí SQJP.» ««trawra dülöngélő polgártársakat a járdákon és l<|gé czilindereket a fiakkerekbtn. Mindez azonlao hozzátartozik az újévi hangulathoz, ép-n iHy, mint a kéményseprő, levélhordó, ujsághodó, k Miner stb. újévi kivánata. jj igyekezet ségét d és főleg azon alas lőtt nelérdekből tért a azért, hsolcért vállalt kié tegyen dját fentartsa, a!2 kérte. Jyszék bosszú tadíi: meg az, a mely szerintii mondofrendbeli hivatali |k ben 1 {{közokirat ha mi mi rendbeliitás bűntettében p kasztás, en, és ezért kám hat évifísztésre és polic függesz|'-he, beszámítván büntetésiéi hónapot a vk Köteleztá vádlottat az k egy 100 ának és a bűn megfizeti3]enben felmentül hivatali |s bűntettének^ at és ll magánokirat |1 nek, 2 i|ükkasztás bűnt dja alól. A .kli jnint az elitéit l az ítélet jogeijí beli sikty úgy a Jj* nyugodt* 4íúoi 182‘ aJB szabóiból elad Értesíti Ir. Hiólii X Közeledvén azonban a vizkereszt, közle-] dik a farsang is, a melyre szörnyűséges gyege kilátások vannak az idén. Jóformán az epflik kezünk ujjain nyilván lehet tartani a gyiai tánezos fiatalemberek számát s erős kínált mellett gyenge keresletre van kilátás a bálp- remben. Az irányzat rendkívül lanyha, ner*s jegyéznek, kötésekről nem beszél a „Hymen? s helyi piaczunkon a hozomány teljesen hiányh- ván, áruink raktáron hevernek — számolna le egy közgazdasági mama az idei farsangról, kp üzlet fellendülése azonban erősen várhatóit február i-i sanatorium bálra, a mikor az impFt áruk halmaza folytán nagy kereslet várható. B Lám, lám! ilyen prózai lettem én mái virágillat, madárdal, dobogó szivek, olvadó t- kintetek, farsangi hübáj helyett ilyen próaá tőzsdetudósításban számolok be a farsangról. Pedig „jártam a bolondját* én is valah| mikor „ifjú voltam és bohó!“ —re Törvényszéki csarnok. Pufii Alóli közöhséga : afffl czégalatfo W Rlomásij Hfl l és fjiott f L-i Her Jí fi- és irt) mai inapt “Fnc.ílfri Ír .ilVIdn 1(68 osztitfak-tá NJmmm kös&ktei üW*i^í k<éi*rl&bar fáséit, to^áills rfí _pa vál az 4 ti W .nyerni lőgazc t yzőkj kedelf iőfi zöA bűnügyi főtárgyalások a gyulai kir. törvéitf- széketi ez évben január bó 9-én kezdődiiek és janjár 13-án lesz Neumann Jakab volt gyomai kereskedőnek annak idején nagy port felvert csalárd bukási ügye. Fabriczy Soma bűnügye. Békésszentandr^8 község sikkasztó másodjegyzőjének : Fabriczy Somának bűnügyét hétfőn és kedden tárgyalta a gyűl®* kir. törvényszék Y. Szakmáry Arisztid biró elnök» létével, mig a közvádlói tisztet Tóth Ferenoz-1' Ej§ ügyész, a védőit dr. Berényi Ármin töltötte be. A vádlott nyolez gimnáziumot végzett, községi Jegyző volt 1200 korona készpénz fizetéssel és 32 MB föld haszonélvezetével, büntetlen előéletű ésBfekjjz* ségi bizonyítvány szerint köztiszteletben áll! jÓ*m életű egyén volt. A felolvasott vádlevél szer|p't|bt>| rendbeli hivatali és közönséges sikkasztásáét» P*8“ gán és közokirat hamisítással volt vádolvat^HCf®'! vádakat egyenként tárgyaltak le. A Major-f^SINI gyatékban az árvaszék 7046 koronáról szóié»'t(WS« rékpénztári könyvet küldött ki, hogy abból a nagykorú örökösöket elégitse ki; Fabriczy koronát fizetett ki az összegből, inig 173^4**onÄil. elköltött, a jegyzőkönyv alá, mely szerint <1 pén* kiosztatott volna, az örökösök nevéyhamisitölTn. A második és harmadik vádat, a mely ezerint szintén Major-féle hagyaték ügyébenözv. Major Istvánná^ fog “-•ll bital a lltass reuma, hőt és iűmi |tfita| 1 rí Iáid m jút8 Inén M ¥ p1
