Békés, 1902 (34. évfolyam, 1-53. szám)
1902-03-02 / 9. szám
olnap délelőtt valóságos monstre deputáczió )gja a megokolt memorandumot a keres- edelmi ministernek átadni, ezzel is mani- ssztálván, hogy a vonatok szaporítása s egy elyesebb menetrend alkotása az alföld leg- ekintélyesebb, legnépesebb városainak és azok lágy vidékének kiváló közgazdasági, de sőt zocziális érdeke is. Nekünk csupán egyetlen szerény észrevételünk van az ujabbi — reméljük, hogy jzuttal si keres — akczióhoz, a melynek megindításáért hálás köszönet illeti meg Lukács Glyörgy főispánunkat, nevezetesen az, hogy ba az államvasutak igazgatóságának elvi kifogása volna az ellen, hogy a szeged — nagyváradi vonalon létesítendő gyorsvonaton harmadosztályú vasúti kocsikat is közlekedtessen, (ámbár ez volna a kívánatos), akkor megelégednénk gyorsvonat helyett gyorsított személyvonattal is. A Nagyvárad, Szalonta, Sarkad és ezek vidékéről Gyulára s Csabára reggel érkező közönségre nézve fontos, hogy harmadosztályon utazhassék, mert ha az olcsóbb utazás kedvezményétől elesik, a csupán első- s másodosztályú utasforgalom mellett a kérdéses gyorsvonat igazán nem fizetné ki magát s a vonatszaporitás forgalmi jelentősége is nagyon szűk körre redukálódnék. A vármegye közgyűlése.^ Előre megjósoltuk, hogy kisebb érdeklődést! kelt az a tárgysorozat, a melynek elintézése a pénteki törvényhatósági közgyűlés feladatát képezte. Tényleg kevesen jöttek össze a vármegye nagytermébe a bizottsági tagok, a helyi érdekű vagy kisebb jelentőségű tárgyak nem igen adtak alkalmat a vitára és ha egy békéscsabai ügynél egy obstrukczió számba menő hosszú beszéd el nem hangzik, talán még a délelőtt folyamán letárgyalták volna a hosszú tárgysorozatot. A közgyűlésen dr. Lukács György főispán elnökölt és jelen voltak azon: dr. Fábry Sándor, dr. Bodoky Zoltán, dr. Daimel Sándor, Berthóty István, Kiss László, Eleméry Ferencz, Bandhauer György, Deimel Lajos, Kliment Gyula, Hegedűs Lajos, Ambrus Sándor, Veres József, Haán Béla, Maros György, Diósy Béla, Szabó János, Névery Albert, Gremsperger József, Schmidt József, Petne- házy Ferencz, Morvay Mihály, Dubányi Imre, dr. László Elek, K. Schriffert József, "Weisz Mór, Jantsovics Péter, Keller Imre, Bodoky Mihály, dr. Zöldy Géza, Lukács Endre, Haviár Lajos, Hajnal Béla, Popovits Szilveszter, Hoffmann Béla, Varságh Béla, Levandovszky Dezső, Aszalay Gyula, Dombi Lajos, Szathmáry Gábor, dr. Hajnal Albert, Végh Gábor, Korossy László, dr. Berkes Sándor, Csák György, Schmidt Iván, Sárossy Gyula, Sinszky Ferencz, Szabó Emil, dr. Frankó László, Bulla Sándor, Tobak István, Jankó Fervncz, Cs. Demkó József, G. Varga András, Südy István, dr. Bikády Antal, Boros János stb. bizottsági tagok. A főispán kevéssel kilencz óra után megnyitotta az ülést, szívélyesen üdvözölvén az uj évben először összeült törvényhatósági bizottságot. Felhívta a törvényhatóság figyelmét arra, hogy már- czius hó 3-án a nagyvárad—szegedi vasúti közlekedés megjavítása érdekében az érdekelt Bihar-, Csongrád- és Békésvármegyék közös küldöttsége fog tisztelegni a kereskedelemügyi miniszternél, kérvén a bizottsági tagokat, hogy e küldöttséghez minél többen csatlakozzanak. A közgyűlési meghívóval együtt a bizottság tagjaival közölt terjedelmes alitpáni jelentés felolvasását mellőzvén, azt tudomásul vették és a benne foglalt indítványokhoz képest elhatározták, hogy az alföldi tüdőbeteg sanatorium létesüléseig a budapesti sanatorium részére tett 10000 koronás alapítványt már most a megalakult József főherczeg sanatorium egyesületnek adják át, hogy azt a sanatorium létesüléseig gyümölcsöztesse. Beliczey Istvánnak, a vármegye volt főispánjának halála felett a közgyűlés mély részvétet jegyzőkönyvében fejezte ki, az özvegyhez rószvétiratot intézett és elhatározta, hogy a volt főispán arczképét 1200 koronáig terjedő költséggel közgyűlési terme számára megfesteti. A számonkérőszéknek a vármegyei tisztikar tevékenységéről szóló jegyzőkönyvét tudomásul vették. A belügyminiszternek az 1902. évi házi pénztári költségvetésre vonatkozó leiratára feliratot intéznek hozzá, hogy a két szolgai állás rendszeresítésére, az alispáni utiátalánynak a törvényhatóság által régebben történt felemelésére, az irodai szükségletekre, az árvaszéki vizsgálatokkal járó utazási költségekre, a fűtési többkiadásokra, úgyszintén a kapus fizetésének felemelésére szükséges 5184 korona fedezhetése czéljából az állami javadalmazást ily összeggel emelje fel. A kereskedelmi miniszteri leirat az orosházi tanoncz-otthon segélyezése ügyében. A törvényhatóságnak nincs alapja e czélra, de a községek figyelmét felhívják e hasznos intézmény támogatására. A III. transversalis müutnak zsáka—szeghalmi szakaszát, hogy a vármegye az építési munkálatokat megkezdhesse, felvették a törvényhatósági úthálózatba. A körösladányi gazdálkodási rendszer megváltoztatása ügyében hozott határozatot alaki szabálytalanság miatt megsemmisítették és uj szavazást rendeltek el. Az orosházi körállatorvosi állás fentartását elrendelő belügyminiszteri rendeletre a vonatkozó szabályrendeletet módosították. A gyula—barakonyi keskeny vág ányu vasút ügyében felvilágosító feliratot intéztek a kereskedelemügyi miniszterhez, Komáromvármegyének a czigányügy rendezése ügyében, Győr városnak a tüdövész elleni védekezés tárgyában kelt köriratát tudomásul vették. Zsilinszky Mihály államtitkár meleghangú levelét, melyben a 40 éves közszolgálati jubileuma alkalmával hozzá intézett üdvözletért mond köszönetét, éljenzés között vették tudomásul. A kórházi gondnok fizetésének 2000 koronáról 2400 k.oronára való felemelése ellen Morvay Mihály szólalt fel, de a javaslatot Fábry Sándor alispán és elnöklő főispán pártoló szavai után elfogadták. A közkórház sebészeti osztályához egy segéd- orvosi és egy mütőszolgai állást, továbbá egy gé- pészsegédi és három ideiglenes ápolói állást rendszeresítettek és a szükséges mütőszerek beszerzését engedélyezték. A közkórházi bizottságba dr. Hajnal István lemondása folytán dr. Hajnal Albertet választották meg.. A tiszti nyugdijszabályrendelet értelmezéséül kimondotta a közgyűlés, hogy a mennyiben a tisztviselő e minőségben töltött szolgálatával nyugdíjjogosultságot szerzett, a nyugdijösszeg kiszámításánál a gyakornoki szolgálat is beszámítandó. A Paulovitz Béla árvaszéki kiadó nyugdíjazására vonatkozó választmányi határozatot tudomásul vették. A régi árvaszéki épület bérletére az állam- épitészeti hivatallal kötött szerződést jóváhagyták A békési III. alkerületben a választások megsemmisítése folytán uj megyebizottsági tag választást rendeltek el. Itt Korossy László kérdést intézett a lemondás folytán megüresedett állások betöltésére nézve, mire dr. Daimel Sándor előadó felvilágosította őt, hogy e helyek törvény szerint csak az év végével lesznek betöltbetők. Az államépitészeti hivatal utiátalányát az 1902. évre 8200 koronára felemelték. A békési bélmegyeri birtokból több részlet eladására vonatkozó szerződéseket jóváhagyták. Az aradi csendőrszárnyparancsnokság a fegyvertartás rendszabályozása ügyében szabályrendelet alkotására kérte fel a vármegyét, de a közgyűlés mellőzte a szabályrendelet alkotását. Az alföldi kéményseprők ipartár'sulatának a kéményseprőti szabályrendelet módosítására irányuló javaslatát szintén mellőzte a közgyűlés. A nagyszénási pénztárnok és utadószedő vá lasztás ellen beadott felebbezéB ügyében vizsgálatot rendeltek el. fi r . A Pusztaszenttornyán megtartott albirói és pénztárnoki választást a felebbezés elutasításával megerősítették. Békés községnek a békéscsaba—békés—vésztői vasút útiránya ügyében hozott képviselőtestületi határozata ellen Morvái József és társai által beadott felebbezést elutasították. Békéscsaba község szervezeti szabályrendeletének módosítása ügyében az állandó választmány javasolta, hogy a segéd és kezelőszemélyzeti állásokra ne a község által kívánt módon egy kijelölő választmány, haLem a főszolgabiró ejtse meg a jelölést, valamint, hogy a községi ügyész az elöljáróság tagjai közé soroztassék. Korossy László rendkívül hosszú beszédben, terjengős indokolással védi a község álláspontját, szerinte joga van a községnek kijelölő fórumok szervezésére, fez ügyész pedig csak megbízottja a községnek és az elöljárók közé nem sorozható. Tobak István helyesnek tartja az állandó választmány állásfoglalását. Dr. Daimel Sándor a törvénynyel igazolja a javaslat helyességét, az pedig a községekben csak két jelölő fórumot ismer, a képviselőtestületet és a főszolgabírót, ha tehát a képviselőtestület választ, csak a főszolgabíró jelölhet, az ügyészt a községi alkalmazottak valamelyik csoportjába be kell sorozni és az állás természeténél fogva az csak elöljáró lehet. Keller Imre szerint a község, inig jelen szervezetben van, tartsa magát a község részére megszabott korlátokhoz, ha pedig a korlátokból kinőtt, vegyen fel valamely más 'szervezetet, de község neve alatt a rendezett tanácsú városokra megállapított jogokat nem gyakorolhatja. Jantsovits Péter ajánlja, hogy az ügyészi állás, mint árvaszéki ügyész szerveztessék. Az elnöklő főispán összegezvén a vitában elhangzott érveket és körvonalozván saját véleményét, elrendelte a szavazást, a mikor is az állandó választmány javaslatát a nagy többség elfogadta. Békéscsaba községnek a Trautmannsdorf-féle birtokvétel ügyét kezelő tanács megszüntetése tárgyában hozott határozatától a jóváhagyást megtagadta a közgyűlés. Köröstarcsa község módosított szervezési és fizetési szabályrendeletét T. Szabó Mihály felebbe- zésének elutasításával jóváhagyták. Orosháza községnek a Schossbérger-féle birtokvételnél az eljáró ügyvéd dijaira vonatkozó határozatát a beadott felebbezés elutasításával jóváhagyták. Andrási JánoB békési végrehajtónak, valamin! Hering János és társai orosházi Írnokoknak fizetés- emelés iránti felebbezését elutasították. Csete György felebbezésére utasították Gyulavári községét, hogy az apaállatok tartásával járó költségek kivetése tekintetében a törvényhez alkalmazkodjék. Bartha István felebbezésének elutasításával a Szarvas községben megtartott segéd- és kezelőszemélyzeti választásokat megerősítették. Nádorné, Holländer Fanni tótkomjósi óvónő felebbezése folytán fizetését 600 koronáról 800 koronára felemelték. Békés és Békésszentandrás körségeket kötelezték, hogy ismétlő iskolakötelesek oktatásáért a tanyai tanítókat megfelelő díjazásban részesítsék. A békési ügyre vonatkozó javaslat ellen G. Varga András felszólalt, de azt Bulla Sándor és Berthóty István előadó pártoló hozzászólása után elfogadták. Szarvas község a fogyasztási adópótlékok szedé sét határozta el, de a törvényhatóság az adópótlék szedésének engedélyezését nem véleményezi. Békés község határozatának megváltoztatásával Végh Gábor mértékhitelesítőt életfogytig megválasztottnak jelentették ki. Békés községnek a községi kert bérbeadására vonatkozó haíározatát alaki hiányok miatt megsemmisítették. Szarvas községnek a petroleum szükséglet szállítására vonatkozó határozatát helybenhagyták. K. Papp Sándor és társai szeghalmi lakosoknak a szeghalmi biróválasztás ellen benyújtott felebbezését elutasították. Köröstarcsa községnek az első jegyzői laknál történt építkezésekből származó tulkiadásokra vonatkozó képviselőtestületi határozatát feloldották. Füzesgyarraat község kérvényére a felső állomáshoz vezető útvonal kikövezését elhatározták. Az orosházi bérkocsisok kérelmére a viteldij- szabályzatot módosították. Orosháza község határozatát piaczi díjszabályzatának átdolgozása ügyében pártolólag felterjesztették. Szarvas község határozatát a csatornázási ezé- lokra felvett 3000 korona mikénti felhasználása tárgyában ; Orosháza község határozatát a bonumi iskola létesítése ügyében; Pu8ztaszenttornya község szabályrendeletét a marhalevelek kezelési dijairól; Szeghalom község határozatát a tervezett csatorna terület használati dijainak elengedése tárgyában, jóváhagyta a közgyűlés. Vidovszky László kérvényét a dobozi uradalomban alkalmazott 3 mezőőrnek bosszú csövű fegyverrel leendő elláthatása iránt pártolólag felterjesztették, ellenben Orosháza község hasontárgyu kérvényét elutasították. A Körösladány és Vésztő községek javára tett Simay-féle iskolai ösztöndíjalap alapitó okleveleit pótlás végett visszaadták. Bucskó Korjolán várm. tb. alszámvevőnek négy heti szabadságidőt engedélyeztek. A kolozsvári községi közigazgatási tanfolyam hallgatók önképző és segélyegyletének kérvényét anyagi támogatása iránt fedezet hiányában elutasították. Orosháza, Mezőberény, Szarvas, ^Békéscsaba, Gyoma és Szegnálom községek kérelmére a gyámpénztári tartalékalapoknak a közpénztár kiadásaihoz való hozzájárulása ügyében a belügyminiszterhez feliratot intéznek. Köröstarcsa község kérvényét országos vásár tarthatása és helypénz díjszabásának jóváhagyása iránt pártolólag felterjesztették. Matics Dezső községi közigazgatási tanfolyami hallgató és Orvos Endre iparművészeti iskolai növendékek segély iránti kérvényét fedezet hiányában elutasították. * Megtagadták a jóváhagyást Békés község határozatától a közgyámi fizetés leszállítása és a segéd gyámi állás beszüntetése tárgyában. Adácz János főszolgabírói dijnok részére 50 korona jutalmat szavaztak meg. Füzesgyarmat község képviselőtestületének Bucsatelepen egy szolgai állás szervezésére vonatkozó határozatát, Köröstarcsa községnek kertészlak építésére vonatkozó határozatát, Yésztő község határozatait a volt orvosi föld és volt községi hereföld haszonbérbeadása tárgyában ; Békés község határozatát rőzse és faár hátra lékok törlése ügyében; Orosháza községnek Zatykó Mihálylyal, Pu- kánszki Józseffel, Laczó Lajossal kötött és Békéscsaba község többrendbeli adásvételi szerződéseit jóváhagyta a közgyűlés. Ugyancsak jóváhagyta Kétegyházának legeltetési dijhátralékok törlésére, Tótkomlós községnek a tanyai birtokok házilag való kezelésére, Pusztaföldvár községnek iskolatelek vételére, Nagyszénásnak két állami iskola létesítésére, Endrédnek a révzug megvételére, Békéscsabának egy esküdti állás szervezésére vonatkozó határozatait. A Gyula városban megtartott szülésznő választást az ellene beadott felebbezések elutasításával megerősítette. Szikes György felebbezésére Gyulavári községnek az elöljárói fizetések leszállítását kimondó határozatától a jóváhagyást megtagadták. Békéscsaba községnek a polgári leányiskolái alapitványhátralékok törlését kimondó határozatát feloldották. Bakos Béla tótkomlósi jegyzőnek fizetésemelése ügyében, Kátay Lajosnak a Gyula városi könyvkötő munkálatok biztosítása ügyében, H. Tóth István gádorosi lakesnak mezei közös dűlő ut létesítése ügyében beadott felebbezéseit elutasította. Endrőd községnek a kompfentartás segélyezésére irányuló kérvényét pótlás végett visszaküldötte a közgyűlés. Egy csomó számadási ügy került még elintézés alá, majd hitelesítették a felvett jegyzőkönyveket és a főispán a közgyűlést berekesztette. Képviselőválasztás Gyomán. Csütörtökön folyik le a rövid időn belül már harmadik kóyviselöválasztás Gyomán. A választás közelsége miatt már erősebb hullámokat vetnek a képviselőválasztási mozgalmak és a kerület községeit egymásután látogatják meg a jelöltek. Megírtuk már múlt számunkban, hogy a függetlenségi pártnak múlt szombaton Gyomán tartott értekezletén végre nagynehezen megállapodásra jutottak a községek meghivottai a központ által ajánlott Hentaller Lajos személyében és igy most ő a párt hivatalos jelöltje. Előre látható volt azonban hogy az előzetes huza-vona miatt is ehez a jelöléshez nem fognak lelkesedéssel csatlakozni a kerület függetlenségi pártjának minden rétegei. Magában a Hentaller-pártban sem észlelhető különösebb lelkesedés, de a széthúzás nyíltan is kifejezésre jutott az által, hogy Pikó Béla és Péter András hívei is ragaszkodtak vezérük jelöléséhez, a mely két jelölt közül különösen az utóbbi sokat elvonhat Hentaller szavazóiból. Hentaller különben sorra látogatja a kerület községeit és ma tartja a kerület székhelyén programmbeszédét. A független pártban előállott versengés természetesen Várkonyi malmára hajtja a vizet, aki szünet nélkül munkálkodik pártja szervezésén és pedig nem sikertelenül, úgy, hogy a szocziálisták erősen megszaporodott párttal fognak a választáshoz felvonulni. A népre erősen hat az, hogy nem tudja tájékozni magát, melyik függetlenségi jelölt mellé álljon és Yárkonyi ezt az alkalmat erősen kihasználja, hogy saját táborába vonza a tétovázókat. Programmbeszédei, amelynek a kinyomatva szétosztott példánya csak szelídített kivonatnak mondható, a legképtelenebb eszközeit a szónak és ámitásnak felhasználják, telve vannak izgatással a mai társadalom, az államrend és intézmények a vallás és egyház ellen. Magáról beszél a legtöbbet, de természetesen nem azt mondja el, hogy lett ő többszörös házi ur és gazdag ember, minő eszközökkel harácsolta össze vagyonát, ' hanem koldus vértanúként szerepel meséikben. Izgatásaiban különösen Endrődön és Mezőberényben annyira ment, hogy a jelen volt főszolgabirák bünfenyitő feljelentést tettek elleni. Hir szerint a szocziáldemokrata párt is állít jelöltet, dr. Darvas Mihály fővárosi ügyvéd személyében, de ő a komoly jelöltek között nem jöhet számitásba. A kerület szabadelvű pártja végleges határozata szerint nem állít jelöltet, hanem rajta lesz, hogy hívei szavazatukkal Hentaller Lajost támogassák és elejét vegyék annak, hogy az alföld egyik legnagyobb kerületének földmives lakossága ne Várkonyi kezébe adja a mandátumot, a ki mit semtud a földmi vesek bajáról és csak annyi összeköttetésben van ezekkel, amennyit különböző furfangos eszközökkel tőlük összeharácsolt. A választás elé főleg Yárkonyi szereplése miatt országszerte érdeklődéssel tekintenek. A hatóság megtette az intézkedéseket a r6iid fenntartása érdekében és a szükséges kordonok felállit- hatására Békéscsabáról két század katonát vezényeltek ki, azonfelül a csendőrőrsöt is megerősítették. Legújabban Szeghalomról telefonálják lapunknak, hogy az ottani függetlenségi és 48-as párt helyi jelölje, Péter András, ki később demokratapárti jelöltként akarta a harezot felvenni a függetlenségi-párttal és a Várkonyi pártjával, csütörtökön délután Hentaller Lajos javára visszalépett a jelöltségtől. Hentaller Lajos Papp Elek képviselő társaságában pénteken érkezett Szeghalomra s délelőtt a községháza előtti téren programmbeszédét tartott, de beszédét többször abban kellett hagynia a Yárkonyi-párt közbekiáltásai és zajongása miatt. Körösladányban tegnap tartott Hentaller programm- beszédet. 686—1902. Hivatalos hirdetés. Gyula városában az 1902. évre előirt töke, kamat és járadék-adó kivetési lajstrom a kir. pénzügyigazgatóság által számvevőileg megvizsgáltatván, az 1883, évi XLIY. t.-cz. 16. §-a értelmében márCZÍUS 3-tÓI márCZÍUS ll-ig a városi adóhivatal helyiségében közszemlére kitéve tartatik. Azon adózók, a kik eme lajstromban foglalt adónemmel, már a múlt évben meg voltak róva, a lajstrom közzétételének napját követő 15 nap alatt, a kik pedig most első ízben lettek megróva, adójuknak könyvecskéjükbe történt bejegyzését követő 15 nap alatt felszólamlásukat hozzám adják be. Gyulán, 1902. február 28-án. Dutkay Béla, 69 |—1 polgármester.
