Békés, 1902 (34. évfolyam, 1-53. szám)
1902-02-16 / 7. szám
szett helyiségben estélyek tartása egyáltalán nem tsz kivihető. Az estélyen ott voltak: Bodoky Zol- inné, Bőhm Miklósné (Kétegyhiza), Debreczeny lajosné, Deimel Lajosné, Dombi Lajosné, Dutkay iéláné, Frankó Lászlóné, Qill Frigyesné, Kiss lászlóné, Pósa Károlyné, Somossy Zsigáné, Szabó Imilné, Bay Blanka, Bőhm Mariska (Kétegyháza), Indrődy Emese, Frankó Flóra, Lindl Jolly és Eta lomossy Iluska és Szathmáry Irénke. A gyulai csizmadia ipartársulat folyó hó 2 án ártotta évi rendes közgyűlését Somogyi János hálánál. Az 1901. évi működéséről a választmány ittál felvett jegyzőkönyv, úgyszintén a számvevőség által átvizsgált zárszámadás kifogástalanul elfogadtatott és a kezelőszemélyzetnek a felmentvény negadatott. Több apróbb ügy elintézése után következett a tanonczverseny, melyen 10 tanoncz pá- yázott. Olvastatott a tanonczverseny készítéséhez {inevezett ellenőrök és a biráló-bizottság által felvett jegyzőkönyv; miután a munka elkészítés ellen jemmi kifogás nem tétetett, a nyereménydijak a következőkép osztattak szét: 1. dij 1 darab arany, öróh Ferencz prépost adománya, nyerte Gyepes István tanoncza Katona János. 2. dij 5 korona, nyerte Siflis György tanoncza Dandó Albert. 3. dij 4 korona, nyerte Somogyi István tanoncza Vida József, 4. dij 3 kor., nyerteKrizsán András tanoncza Tóth Ferencz. 5. dij 2 korona, nyerte Pallag József tanoncza Pallag Lajos. 6 dij 2 korona, nyerte ifj. Junászka József tanoncza Áros János. 7. dij 1 korona, nyerte Csete Pál tanoncza Eatona Albert. 8. dij 1 korona, nyerte Né veri Károly tanoncza Nagy Lajos. 9. dij 50 fillér, nyerte Junászka Sámuel tanoncza Márk Flóra. 10. dij 50 fillér, nyerte Siflis Mátyás tanoncza Szilágyi István. Ezen dijakon kivfi Tóth János a 7-ik nyereményhez 1 korona, Somo gyi János a 9-ik nyereményhez 50 fillért, a 8-ik nyereményhez 48 fillért adományozott, mely adományokért a társulat köszönetét nyilvánít. Elnök buzdító beszéd kíséretében a dijakat nyomban kiosztotta. Ezután a tárgysorozathoz képest, az összes tisztikar nevében megköszönve a három éven át bennök helyezett bizalmat, állásáról lemond és kéri a közgyűlést, hogy az uj tisztikar betöltését három évre a legnagyobb lelkiismerettel teljesítse. Közfelkiáltással egyhangúlag elnöknek Somogyi János, alelnöknek Junászka Mihály, számvevőknek Bakoh György, Krizsán András, Tóth János, választmányi tagokul Junászka Sámuel, Csolnaki Antal, Demkó József, Góg Béla, Dermencsin Mihály, Szőke Fe rencz, Néveri Károly, Oláh György, ifj. Junászka József, Putzkó Mihály, Szabó Antal, Fekete Adám, póttagokul Balázs István, Csete Pál, Hegyi Ferencz, Siflis István, Kelemen Mihály, Klinkovics István választattak meg. Elnök megköszönve újbóli megbízatását ígéri, hogy ezen társulatnak úgy ezentúl is, mint ez ideig, minden ügyét kötelességének tartja híven és pontosan teljesíteni, egyszersmind felkéri a társulati tagokat, hogy a társulatnál úgy a szellemi, mint anyagi érdekek előmozdítását min den egyes tag kötelességének tartsa, mert a tiszt- viselőség is úgy lehet hasznára egy társulatnak ha a tagjai is támogatják. Ezzel a gyűlés befejeztetett. A gyulai csizmadia ipartársulat által folyó év január 26-án a társulat a templom-zászló alapja javára rendezett tánczvigalom jövedelméhez utólag beküldetett Oláh György 2 korona, Boros István 1 korona Bakoh György 1 korona, Háromházi Gyula 50 fillér, ifj. Tóth József 40 fillér. Fogadják ezen jótékonyczélra küldött adományaikért köszönet nyilvánításunkat. A rendezőség. Házasság. Kindl Károly nagyszebeni mérnök kedden vezette oltárhoz Békéscsabán Molnár János birtokos és vállalkozó szép leányát Ilonát. Teaestély Békéscsabán. A békéscsabai fiatalság sikerült tánczestélyt rendezett kedden éjjel a vigadóban, a melyen pompás vacsora után negyven tánczos pár a legpompásabb hangulat mellett reggelig tartó tánczban búcsúzott el az idei rövid farsangtól. A mulatságon jelenvoltak : Asszonyok: Achim Gusztávné, Avéd Mártonné, Badics Elekné, Csepregi Györgyné, Ditrich Gyuláné, dr. Fáy Samuné, Fábry Károlyné, Fejér Béláné, dr. Ferency Sándorné, Gally Gyuláné, Haán Béláné, Kindl főhadnagyod, Klein Gusztávné, Kugel Sámuelné, Léwy Samuné, Mattiási Alajosné, dr. Margócsy Miklósné, Ormay Gézáné, Roszipál Józsefné (Doboz), Rasovszky Emilné, Sonnenfeld Sámuelné, Stojanovics Gyuláné, Szarnék Sománé, Szalay Józsefné, Weisz Miksáné, Weisz Edéné. Leányok : Bubla Ilona (Kevermes), Badics Ilona és Margit. Csepregi Ilona, Fábry Margit, Gally Rózsi, Haán Ágnes, Kugel Adél, Ko- rossy Anna (Gerendás), Lavatka Erzsi (Békés), Léwy Adél, Monszpart Józsa, Molnár Piroska (Budapest), Pándy Erzsiké, Gécs Jolán, Pietsch Elza (Bécs), Reisz Aranka, Sonnenfeld Margit, Stojano- vits Sárika, Szarnék Giza, Szalay Ágnes és Margit, Weisz Olga. Mulatság Tótkomlóson. A tótkomlósi kaszinó múlt szombaton kitünően sikerült tánczestélyt rendezett. Az estélyen nemcsak az ottani, hanem a vidéki intelligenczia is szép számmal jelent meg A négyeseket 30 pár tánczolta, a kedélyes mulatság reggel 7 órakor ért véget. A jelenvolt hölgyek közül a következőket sikerült följegyezni: Asszonyok Povázsay Mihályné, Gajdács Pálné, Faragó Ödönné, Iszlay Gáborné, Rónai Jánosné, dr. Simon Pálné, dr. Nagy Sándorné, Mácsay Jánosné, Bakos Béláné, Nádor Adolíné, Zábory Ferenczné, Cbovan Viktorné, Újhelyi Józsefné, Kóhn Jakabné, Herozog Izsákné stb. Leányok: Gajdács Alvinka, Mácsay Jolánka, Povázsay Margit, Rónai Ida, Rónai Vilma, Rónai Margit, Nikolios Szilvia, Chovan Jolán, Chovan Berta, Záboy Böske, Kóhn Stefi, Grosz Liza. Kaszinó-bál. A kondorosi kaszinó múlt vasárnapi tánczmulatsága kitünően sikerült és pompás jó kedv mellett reggelig tartott. A négyeseket 18 pár tánczolta. Jelenvolt hölgyek : Bállá Sándorné (Csabacsüd), Bariss Arpádné, dr. Dezső Antalné, Fekete Kálmánné, Füzék Béláné, Kupecz Viltnosné Reviczky Lászlóné. dr. Láng Jenőné (Szénás), Mendől Lajosné (Szénás), Reiner Béláné, Suhajda Antalné, dr. ZBÍfkovics Aladárné (Berény). Leányok : Bállá Ilonka, Bállá Böske és Aranka, Laszky Blanka, Salát Irmuska. Foulard-selyem 60 krajczártól 3 frt 65 krig méterenként, blousok és ruháknak való „Henneberg selyem,“ fekete, fehér és más színekben 60 krajczártól 14 frt 65 krig méterenként. Mindenkinek bérmentve és vámolva, házhoz szállítva. Minták pósta- fordulattal. Schweitzba kettős póstaportó. — G. Henneberg selyemgyára, (cs. kir. udvari szállító) Zürich. to 6—80 Közgazdaság. Értekezlet a czukorgyár ügyében. Mindenkor figyelemmel kisértük azt a nagy jelentőségű mozgalmat, a mely a vármegye területén : Békéscsabán egy czukorgyár felállítását vette tervbe és legutóbb is egész terjedelmében közöltük az A. Wernicke gyáros czégnek ajánlatát a gyár létesítésére vonatkozólag, Ez az ajánlat, mely vármegyénk főispánjának ügybuzgó munkálkodása folytán, az egy idő óta nyilvánosan nem tárgyalt ügyet újból a megvalósulás lehetősége elé terelte, volt az alapja anuak az értekezésnek, melyet a főispán vasárnap délutánra Békéscsabára összehívott és amelyből a gyár létesítésének munkálatai iránt a lépések megtétettek. Általános szempontokból konstatálni tartozunk, hogy e gyáralapitás nyilvános agitálása nem szerencsés időre esik, akkorra ugyanis, a midőn a külföld lés különösen Anglia magatartása miatt czukorban kiviteli kereskedelmünk annyira háttérbe szorittatik, hogy túltermelésről hallunk jogos panaszokat. Azt hisszük azonban, hogy ez a baj csak rövid ideig tartó lesz és a helyi -szempontokból való fontossága1 a mezőgazdaság, iparfejlesztés és szocziális téren sokkal nagyobb, semhogy e törekvés helyességét és nagy szükségességét bár ki el ne ismerné. Az értekezlet megkezdése előtt többen a társaság közül megtekintették a Gyula-felé vezető vasútvonal és a próba öntözőtelep között, a kastélyi sző lök mentén fekvő mintegy 50 holdnyi területet, a melyet a jelen volt szakértők a gyár czéljaira alkalmasnak találtak. Ez alatt az érdeklődő közönség teljesen megtöltötte a városháza nagytermét. Az értekezletet vezető Lukáci György főispánon kívül ott voltak : Geiszt Gyula gazdasági egyleti elnök, Hacke Alfréd, mint a hallei A Wernicke gyár igazgatója, Haviár Lajos kir. főmérnök, ezen kívül Arad, Bihar, Csa- nád, Csongrád, Jásznagykunszolnok vármegyék s a Hódmezővásárhely város gazdasági egyleteinek kiküldöttei s nagybirtokosainak megbízottai, a békésvármegyei gazdasági egylet képviselői, közép és kisgazdák sorában Eöröm Ede és Banner Béla, a gróf Wenckheim Frigyes uradalmainak főtisztjei, ifj. Dérczy Péter, Nagel Henrik, Nagel Vilmos, ifj. Vásárhelyi László, Késmárky István, József főherczeg uradalmának főtisztje, Cselkó Árpád, gróf Károlyi Tibor uradalmának képviselője, Dani József, a gróf Károlyi örökösök főtisztje, Vidovszky László a dobozi uradalom képviseletében, Piczner János, a be nedeki uradalom kiküldöttje, Emperl Ernő a békési uradalom képviseletében, Szekér Gyula a gyulavárii uradalom képviseletében, Szekér Lajos, gróf Almásy Imre birtokainak főtisztje, Lengyel István, a bihsr- megyei gazdasági egylet titkára, Kinczig János, az aradmegyei gazdasági egylet alelnöke. Draskóczy, a hódmezővásárhelyi gazdasági egylet elnöke, Haasz Antal, a csanádvármegyei gazdasági egylet kiküldötte, a békésvármegyei gazdasági egylet képviseletében dr. Zsilinszky Endre, ügyvivő-alelnök, Pfeifer István titkár s az igazgatóválasztmány számos tagja, Békéscsaba község képviselőtestületének kiküldöttei, Pteiffer Antal nagybirtokos. Harsány éljenzés fogadta Lukács György dr, főispánt, aki megnyitó beszédében hálás köszönetét fejezi ki azért az érdeklődésért, melyet a felvetett eszme iránt az ügybarátok ily tömeges megjelenéssel tanúsítanak; különösen köszöni az Arad, Bihar, jOsanád, Csongrád, Jásznagykunszolnok vármegyei és [Hódmezővásárhely városi érdekeltség szolidaritását melylyel az eszme kivitelében a békésvármegyei érdekeltséggel karöltve jár el. Fejtegeti az alföldi mezei gazdálkodás egyoldalúságát, mely tisztán csak magtermelésre szorítkozik ; különösen tartózkodók e tekintetben a kisgazdák s ha van is közöttük, egy-kettő, a ki a modern gazdálkodási irányelvek 'ránt fogékonyságot tanúsít, úgy ezek csak tiszteletreméltó kivételek. Az ipari növények között a czukorrépa termelése jár legtöbb haszonnal; e hasznot azonban Békésvármegye gazdái ez idő szerint teljes mértékben nem élvezhetik, mert a termelő anyagnak a messze fekvő czukorgyárba való szállítás költsége a haszonnak egy tekintélyes részét felemészti, s mert a gyár távolsága folytán a répaszeletek gazdasági hasznától elesnek. Pedig ezen elvont két haszon értéke elegendő volna egy czukorgyár alapításának költségeire. Tagadhatatlan, hogy a gyár megvalósítása igen nagy kérdés, melyet még súlyosan nehezít az alföldi mezőgazdák érthetetlen s egyelőre meg- törhetlen konzervativizmusa Pedig e gyár nem nél külözheti a mezőgazdák hozzájárulását, mely hasz nos gyümölcsöt teremne kettős irányban: a termelő nemcsak a répatermelés, de a gyár üzleti hasznában is részesedne. Elmondja a főispán a czukorgyár ügyé ben tett intézkedéseknek lapunk olvasói előtt már készleteiben is ismert történetét. Megpróbálták a szövetkezést 1900. évben a hatvani Deutsch czéggel, de itt csak hangzatos ígéretekig jutottak. Azóta a gazdaközönség hatványozott mértékben érzi a czukorgyár létesítésének szükségét; a gyáralapitás lehetősége, most, hogy a Wernicke czég hajlandónak nyilatkozott a gazda érdekeltséggel való szövetkezésre, a lehető legkedvezőbb előfeltételekkel rendelkezik. Ma még nincs fixizozott terv, csak az irányt ismerjük, melyen czélt érhetünk. A czég adná a gépeket, a leglényegesebb faktort, mely a gyár értékének két-harmadát képezi. E gépek árát az érdekeltség 10 év alatt a gyárnak visszafizetetné ; addig, mig ez meg nem történik, a czég befolyást gyako rolna a gyár ügyeinek intézésére, részt venne az igazgatásban, adná a vezetéshez szükséges szakértelmet, ha pedig a gépek értékét az érdekeltség ki fizette, a czég teljesen visszavonul s a gyár kizáró lag a gazda érdekeltség tulajdonában marad. A gyár alapítás mintegy 2,400.000 korona tökét igényel, melyből 800.000 korona építésre lesz fordítandó, a többi gépek beszerzésére szükséges, a gépek 1,600.000 korona értékének egyharmad része az üzembe lépéskor, a többi tiz év alatt a répa beváltási árából lesz visszafizetendő. Az üzem megindítását kedvezőtlenül befolyásolja azon körülmény, hogy gazdáink ez idő szerint czukorrépa terméseikkel más gyáraknak van nak lekötve; ezen nehézség lehető s mihamarábbi elhárítása czéljából felkéri a gazdákat, hogy újabb szállítási kötelezettségeket ne vállaljanak s összes termelési képességöket a létesítendő czukorgyár czéljaira tartsák fenn. A részleteket az értekezletből kiküldendő szükebbkörü bizottság állapítaná meg. Harsány éljenzés fogadta a főispán lelkes szavait. Geiszt Gyula, a békésmegyei gazdasági egylet elnöke nagy örömmel teszi magáévá a felvetett eszmét. A czukorgyár felállításának szükségét példákkal igazolja, melyek között a leglényegesebb az, hogy a termelők egyoldalú szerződéssel vannak lekötve a gyáraknak, amelylyel azok a gyárak kénye-kedvének vannak kiszolgáltatva. A termelő beszállítja a gyárba a lehető legjobb termést; egyszer csak jön a gyár értesítése, hogy a répa homokos, fonnyadt, s ezek folytán levonnak a beváltási árból 30—40 százalékot. Súlyos a vesztesége a czukorrépa termelőinknek a nagy szállítási költségekben is, a melyet súlyosbít azon körülmény, hogy a kerületi kartellek intézményének behozatalával Békésmegye termelői nem a 28 kim. távolságra fekvő mezőhegyesi, hanem a 100 klm.-nél távolabbra eső hatvani gyárba kénytelenek termésüket beszállítani. Mindezen nehézségeken csak úgy lehet segíteni, ha a gazdaérdekeltség minél hamarabb létesíti a békéscsabai czukorgyárat. Lukács György főispán pótlólag még megjegyzi, hogy múlt évi októberi felhívására, a megyebeli s a szomszédos törvényhatóságokbeli termelők mintegy 6000 kát hold területet s mintegy 1.000,000 hozzájárulást ajánlottak fel az alakítandó czukorgyár czéljaira. A megajánlott összegek: gróf Wenckheim Frigyes 200,000 korona, dr. Zsilinszky Endre 40,000 korona, Geiszt Gyula 60,000 korona, gróf Károlyi Imre 300,000 korona, gróf Almásy Dénes 200,000 korona, Léderer Arthur Károly 100,000 korona, ezeken kívül Beliczey Géza, Kinczig János, Vásárhelyi László, gróf Zselénszky Róbert, Kornstein Hermann, Dérczy Péter, Sváb Lajos, gróf Károlyi Mihály és még sokan ajánlottak fel nagyobb összegű hozzájárulást. Haász Antal a csanádvármegyei érdekeltség részéről üdvözli a tervet; ez érdekeltség ez idő sze rint konkrét javaslatokkal elő nem állhat, mert termő területével más gyárnak van lekötve. De élénk érdeklődéssel viseltetik az uj gyár alapítása iránt s a részletkérdések megvitatásában hajlandó résztvenni. Eöröm Ede a szőllősi uradalom hozzájárulási ajánlatát szóval is megismétli; a birtokos gróf megbízásából melegen üdvözli a főispán hasznos törekvését. Kornstein biharmegyei nagybérlő a biharvár- megyei érdekeltség csatlakozását bejelenti. Emperl Ernő a békési uradalom főtisztje szocziális szempontokból szól a kérdéshez s kéri a főispánt, hogy támogassa az értekezlet kérelmét a kormánynál, hogy az a tervbe vett vállalat létesítését, épen szocziális szempontokból való nagy hord- erejénél fogva, anyagi segélyben részesítse. Dr. Lukács György a leendő gyárnál a szocziális szempontok figyelembe vételét elsőrendű feladatnak tartja. A czukorrépa termelés a czukorgyár üzembe hozatala uj munka-alkalmakat teremt, s épen akkor foglalkoztatja leginkább a munkást, a mikor nálunk Alföldőn igen nehéz munkához jutni, s ezzel elvonja a népet a rossz helyekről s rossz társaságoktól. Osztozik abban a nézetben, hogy a gyár alapításában az összes tényezőknek közre kell hatni; igy a számításból sem a községet, sem a kormányt kihagyni nem lehet. Előbb azonban mutatnunk kell valamely eredményt, bizonyítékát kell szolgáltatnunk annak, hogy a gazdatársadalom megtette a maga kötelességét; s ha ez megtörténik kérelmével anyagi támogatás iránt a kormányhoz fog fordulni. Korossy László, Csaba község első jegyzője ismertette ezután a község képviselőtestületének határozatát a gyár támogatása tárgyában, a mely szerint ingyen telken kívül a község a leendő vállala tot a legmesszebb menő áldozatokkal hajlandó se gélyezni. A hódmezővásárhelyi gazdasági egylet ősz elnöke Draskóczy László kifejti, hogy a hmvásárhelyi érdekeltség várakozással néz a csabai czukorgyár létesitése felé; Hmvásárhely határa 132 ezer kát. hold területet ölel fel, a melyből 90 ezer hold alkalmas a répatermelés czéljaira. Kísérlet eredményei bizonyítják, hogy a hódmezővásárhelyi földben termelt czukorrépa 10 —ll°/0-os czukortartalommal bir. E tekintetben tehát aggályai nincsenek. De van egy más nagy baj; az alföldi földmives nép nem szereti a nagy gondot igénylő szakmunkát, de a népet az ipari-növények termelésének hasznosságáról, és szűk ségességéről meggyőzni és annak munkálására szoktatni igen nehéz. Dani József, gróf Károlyi Imre uradalmainak képviselője bejelenti a grófnak a mozgalomhoz való csatlakozását Haasz Antal (csanádm. gazd. egylet) nem lát veszedelmet a nép konzervativizmusában; majd be fogja látni tévedését, s akkor önként csatlakozik a mozgalomhoz. Indokolt a tervbevett gyár létesitése, mert van elég termelő, s elég hozzáértő munkáskéz; a fő az, hogy a gyárat mihamarabb üzembe hozzák. Dr. Zsilinszky Endre előadja, hogy a békésmegyei gazdasági egyesület régen foglalkozik az eszmével, hogy a gazdaközönség: nagy-, közép- és kisbirtokos egyaránt bevezesse gazdaságba a kereskedelmi és ipari növények termelését. E czélból összeköttetésbe lépett 2 czukorgyárral, melyek mindegyike készséggel tett Ígéretet arra, hogy a termelendő czukorrépát szívesen elfogadja, mégis a hónapokig halogatott végleges felelet csak amolyan ibis redibis választ tartalmazott, sőt egyes gazdák bejelentett termését kereken visszautasította. Csabának 80.000 kát. hold termőföldje számba nem vehető csekély kivétellel alkalmas a czukorrépa czéljaira; a békésmegyei munkás nép is hozzá fog szokni az uj munkához, mert pld. a tótkomlósi czukorrépa-munkás már is messze földön hires. így csak üdvözli a megindult mozgalmat, mely bizonynyal kedvező eredményhez fog vezetni. Szekér Gyula és Geiszt Gyula hozzászólása után Haviár Lajos kir. főmérnök általános helyeslések között fejtegeti az összes közgazdasági tényezők tömörülésének szükségét s indítványozza, hogy az eszme anyagi támogatására kéressenek fel az összes békésvármegyei pénzintézetek is. Ezek után dr. Lukács György főispán összegezi az értekezlet megállapodásait, a melyek szerint az Alföldön, nevezetesen Békéscsabán, 2.400,000 korona alaptőkével s a A. Wernicke hallei czég közreműködésével felállítandó czukorgyár létesítésének szüksége kimondatik; a fináncziális és technikus részletek megállapításával s az agitaczionalis intézkedések megtételével a főispán elnöklete alatt egy szükebb körű küldöttség bizatik meg, a melybe Arad, Bihar, Csanád, Csongrád, Jásznagykunszolnok vármegyék gazdasági egyletei, az aradi, nagyváradi és szegedi kereskedelmi iparkamarák és Békéscsaba község küldenek egy-egy tagot. A bizottság egyben, felhatalmazást nyer, hogy magát szükség esetén kiegészíthesse. Dérczy Péter áldást és sikert kíván a főispánnak a megkezdett nagy munkához. Ezután a főispán a jelen voltak zajos, lelkes éljenzése közben a gyűlést berekesztette. Törvényszéki csarnok. Pályázat. Novak Kamill kir. törvényszéki elnök a szarvasi kir. járásbíróságnál üresedésbe jött hivatalszolgái állásra hirdet pályázatot. Pályázati kérvények április 1-ig adandók be hozzá. Csőd. A gyulai kir. törvényszék Müller Károly szarvasi könyv és papirkereskedő ellen elrendelte a csődöt. Csődbiztosul dr. Nyisztor Adorján kir. törvényszéki bírót, tömeggondnokká dr. Fischbein Soma szarvasi ügyvédet nevezte ki. Bejelentési határidő: 1902. április 21. Márton ludja. Szuszekár Pál és Orbán Pál tótkomlósi csolédlegények a múlt óv november elején elhatározták, hogy Márton napján ludat fognak enni és ehez híven Szuszekár Pál, mig a társa őrt állott, bemászott Málya Mihály udvarára és a nyiiott ket- reczből három hizott libát lopott egy zsákba, azonban a libák hívek maradtak a hagyományhoz és megmentették magukat, de a gazdát is, mert nagy gágogást vittek véghez, mire a gazda kijött, a tolvaj meg otthagyva a zsákba helyezett libákat társával együtt elmenekült. A dolog azonban kitudódott és 1902. február 10-ón tartott főtárgyaláson Tóth Ferencz kir. alügyész indítványára a kir. törvényszék Szuszekár Pált 6 havi börtönre és Orbán Pált mint bűnsegédet 1 havi Jogházra Ítélte, melyben elítéltek megnyugodtak. Az utasnő. Leginszki Anna 21 éves tótkomlósi hajadon fiatal kora daczára már vagy 3 évi börtönt állott ki, de az a rósz szokása van, hogy ismét visszakivánkozik, lop mindent. Alig a hogy kiszabadult a múlt évben, Kovács Bálintuéhoz ment be szállást kérni mint vándor utas és elemeit 3 darab arany gyűrűt, majd két hét múlva Darák Imrénél kért szállást és onnan egy darab selyemkendőt emelt el és élte világát, a gyűrűk azonban, melyet ujjain csillogtatott vesztére szolgáltak, s igy kitűnt, hogy nem az utazás alkalmával bevallott névre, hanem Leginszki Anna névre hallgat, a kir. törvényszék pedig beismerése alapján egy évi börtönre Ítélte. Az Ítélet jogerős. Heti piaczi Gyula, február hó 14. A budapesti gabonatőzsdén kisebb hullámzással a hangulat állandóan szilárd, sőt a búzánál a hét folyamáu 5—10 fillér áremelkedés mutatkozik. Heti piaczunkon gyenge felhozatal mellett eladatott 50 kgrammonként koronákban : búza ................... 8 90—9-15-ig tak arm. árpa . . . 5-20—5’40-ig zab........................6’30—6‘50-ig kukor icza .... 4 40—460 ig Szerkesztői üzenet. Többeknek. A „Békésvármegye“ tegnapi számának „Szerkesztői üzenet“ rovatában önöknek azt a magyarázatot adják, hogy a sanatorium-báli névsorban található úgy a „Békés“-ben, mint a „Bókésvármegyé“-ben előforduló sajtóhibák oka ... az olló. Laptársunknak igaza van. Csakis az olló magyarázhatja meg, hogyan lehet a „Békés* február 2-án megjelent báli névsora ugyanazokkal a hibákkal a „Békésvármegye“ február 8-iki számában. Mi nem kérdjük, hogy . . . komámasszony, hol az olló ? 1 Mi tudjuk 1 De megváltjuk őszintén, hogy azt már nem értjük, hogyan lehet a tisztán a „Békésinek február 16-iki számába beküldött hir, (lásd a Dobozi bikák) a „Békésvármegye“ február 16-iki számában ? Ennek az oka már aligha lesz az olló, hanem . .. az orr, melynek a mi szerkesztőségünknél megfelelőbb helyet ajánlunk.
