Békés, 1902 (34. évfolyam, 1-53. szám)

1902-12-28 / 53. szám

Hirdetmény

a IV. osztályú kereseti adó alá tartozó jövedelmek bevallása tárgyában.

1903. évi január havában az állandó fizetést, nyug-, kegy- vagy tiszteletdijat huzó állami, törvényhatósági, közalapítványi, községi, egyházi társulati és inagántisztek, tiszt-, viselők, hivatalnokok, közegek, nyug- avagy kegydijat huzó özvegyek, állandó alkalma- "zásban levő üzletvezetők, felügyelők, kezelők, könyvvivők, pénztárnokok s általában a 40 forintnál több havi dijt huzó segédek, segédmunkások, állandó fizetést élvező lelkészek, tanárok, tanítók, nevelők, irók, művészek, hivatalszolgák stb. a keresetadó negyedik osztálya alá tartozó keresményüket — az alább említendők kivételével — a részükre ingyen kiszolgáltatandó vallomási iveken be vallani tartoznak, azonkívül a vállalatok és intézetek igazgatósága, elöljáróság, pénztár, földbirtokos vagy üzlettulajdonos, a kitől vagy a melytől az adóköteles fizetését húzza, szintén kötelezhető arra, hogy nála, illetve üzletében állandó fizetés mellett alkalmazott egyének név- és fizetésjegyzékét az adókivető hatóságnak nyújtsa be.

Az adókötelesek az összes rendes fizetést, nyug-, kegy- vagy tiszteletdijat, szóval mindazokat a járandóságokat, melyeket az állásukkal egybekötött bármily néven nevezendő szolgálatuk fejében akár készpénzben, akár termesztményekbeu, akár egyéb járulékokban élveznek — a folyó évi, vagy ha az a folyó évre megállapítható nem volna, az előző évi állapot szerint a vallomásba felvenni tartoznak.

Ezen keresmények bevallása alól azok az illetmények sem vétetnek ki, amelyek adóztatás tárgyát nem képezik, mert annak elbírálására : vájjon valamely készpénzbeli vagy termesztménybeli járandóság, avagy egyéb járulék a keresetadó negyedik osztálya alá esik-e vagy sem, kizárólag az adó kivetésére illetékes közegek vannak hivatva.

A IV. osztályú keresetadó alá tartozó járandóságoknak az államkincstár megrövidítésére történt valótlan bemondása vagy be nem vallása jövedéki kihágást képez, melynek birsága 1—8. annyi mint az az összeg, melyei az államkincstár megkárosittatott. Kárösszegnek vétetik az az összeg, melyet a közadók kivetésére illetékes közegek jogérvényesen megállapítottak.

A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek tisztviselői vallomást nem adnak, ezeknek illetményeit az illető vállalatok és egyletek kötelesek bevallani, a kivetett keresetadót töltik beszedni s az állam- pénztárba évnegyedenkint beszolgáltatni.

Tisztek, tisztviselők és hivatalnokok, kik fizetéseiket állami vagy államkezelés alatt álló közalapítványi pénzből húzzák, valloLegjobban bebizonyult ,/*)]!*

táplálék _ /tUlAi/lr

egészséges, ^

'gyomor- bélbeteg [gyermekeknek

208 25—52

Hirdetmény

a föld- és házbirtok után járó általános jövedelmi pótadónál számításba veendő kamatterhek bevallása tárgyában.

Általános jövedelmi pótadó fejében fizetendő:

a) a földbirtokra, a házbér alá eső házbirtokra, a folyó évre kivetett állami egyenes adónak és föld- tehermentesitési járuléknak 30 százaléka;

b) a házosztályadó alá eső házbirtokra, a folyó évre kivetett állami egyenes adónak és földteher- mentesitési járuléknak 40 százaléka;

c) végül az ideiglenes adómentesség kedvezményében részesített föld- és házbirtoknál 20 százaléka azon összeg után, mely az illető föld- vagy házbirtokra állami adó és földtehermentesitési járulék czimén a folyó évre kivettetett volna, ha a föld vagy házbirtok adómentes nem lett volna.

A kölcsönnel terhelt ház- és földtulajdonosoknak az 1883. XL VI. t.-cz. 13. szakasza által az a kedvezmény adatott, hogy

a) a föld- és házbirtoknak általános jövedelmi pótadójából levonandó az illető tulajdonost bekebelezés által is terhelő kölcsön után az adóévet megelőző év végéig tényleg le nem rovott tőkemaradék egy évi kamatainak 10 százaléka: feltéve, hogy a tőkével kamatok is vannak bekebelezve ;

b) hitelüzlettel foglalkozó pénzintézettől felvett, és bizonyos évek alatt törlesztendő kölcsönök évi kamatának változatlanul a törlesztési idő egész tartamára vétetik azon összeg, mely kötvényben megállapított kamatláb szerint a kölcsönvett tőke után egy évre esik; ha a kölcsön törlesztése nem az év első napján, hanem évközben veszi kezdetét, .a törlesztési idő első és utolsó évében az évi kamatnak csak aránylagos része vehető számításba az adóköteles jövedelem megállapításánál.

A telekkönyvileg bekebelezett közadók és kincstári bérhátralékok után járó kamatok • nem képezik levonás tárgyát. (1883. XLVI. t.-cz. 16. §.)

Az a) alatti bekezdésben foglalt intézkedésből világosan kitűnik, hogy a levonás alapját képezi az ez évi kamatösszeg, mely az adóévet megelőző év végén fenmaradt tőkemaradék után jár. Ha tehát valamely földbirtokos 1902. évi január hóban 100000 frtot vett fel magánhitelezőnél és ebből ugyanazon évi deczember hó 15-ig 60,000 frtot visszafizetett, a levonás alapját az 1903. évre az 1902. évi deczember hó végén fenmaradt 40000 frtnyi tőkemaradék évi kamatjának 10 százaléka fogja képezni.

«fiz az eljárás azonban csupán az a) alatti bekezdésben említett közönséges kölcsönökre vonatkozik, mert ezektől a kölcsönöktől a jelzálog intézetektől felvett törlesztési kölcsönök a b) alatti bekezdésben világosan megkülönböztetnek.

Ugyanis hitelüzletekkel foglalkozó pénzintézetektől felvett kölcsönökre nézve az általános jövedelmi pótadó kiszámításánál:

aa) a bizonyos évek alatt törlesztendő kölcsönök évi kamatának változatlanul a törlesztési idő egész tartamára vétetik az az összeg, mely a kötvényben megállapított kamatláb szerint a kölcsön vett tőke után egy évre esik;

Hirdetmény

a Ili. osztályú kereseti adó alá tartozó jövedelmek bevallása tárgyában.

Az adózók kötelesek 1903. évi január hó 20-ig üzletük, vállalatuk vagy egyéb haszonhajtó foglalkozásuk után az adóévet megelőző három, évi, vagy ha az üzlet, vállalat vagy foglalkozás annyi év óta még fenn nem állana, az annak megkezdésétől számítandó, illetőleg fennállása idejére eső kereseti vagy üzleti tiszta nyereményt bevallani.

Évi tiszta nyereménynek vétetik az üzletből vagy foglalkozásból eredő összes jövedelemnek az a része, mely az üzlet, vagy foglalkozás folytatásához szükséges kiadások levonása után fennmaradt; az üzlettulajdonosnak s általában az adó fizetésére kötelezettnek oly kiadásai azonban, melyek nem az üzl ittel vagy foglalkozással járnak, hanem akár magának, akár pedig családjának és hozzátartozóinak fentartására szolgálnak a jövedelemből, keresményből le nem vonhatók.

A ki több vállalatból, kereset-, "illetőleg jövedelemforrásból húz jövedelmet, köteles minden egyes vállalatról, üzletről vagy keresetről külön vallomást adni.

Azok az adókötelesek, kik segédekkel dolgoznak, tartoznak a vallomáshoz segédmunkásaik jegyzékét csatolni, mely jegyzékben a segédek nevei, az üzletbe vagy— foglalkozásba belépésüknek ideje, havi vagy évi fizetésük pontosan kiteendő.

Az az adózó, a ki az adókötelezettek és adó tárgyak összeírása után lép a 111. osztályú keresetadókötelesek sorába, adóköteles üzletének megnyitása napjától számított- két hó alatt köteles vallomást adni.

A IH. osztályú kereseti adó alá eső jövedelemnek bevallására, valamint az üzletben alkalmazott segédek bejegyzésére szolgáló űrlapok az adózóknak a községi elöljárók (városi adóhivatalok) által ingyen szolgáltatnak -ki.

A bevalló az űrlap egyes rovatait kitölteni, 8 annak bizonyisásául, hogy az adatokat saját tudomásához képest pontosan és lelkiismeretesen közölte, eskü helyett poigári és becsületszava zálogául nevét, valamint a bevallás napját és helyét aláirni köteles.

E vallomás fentebb kitűzött határidő alatt a községi elöljáróságnál (városi adóki vatalnál) nyújtandó be.

Mindazok az adózók, kik üzletüket, vállalatukat, keresetüket vagy jövedelemfor- rásukat az államkincstár megrövidítésére irányított szándékból az adókötelezettek és adótárgyak összeírása alkalmával akár szóval, akár Írásban valótlanul mondják be vagy eltitkolják, az adótárgynak -egészben vagy részben történt eltitkolásával elkövetett

mást adni nem kötelesek, ezen adókötelesek keresetadóját a pénzügyi hatóság szabja ki, és havi levonás utján a kö/pénztár szedi be.

Ha valaki a IV. osztályú kereseti adó tárgyát képező többrendbeli illetményt élvez, ilyen esetben a IV. osztályú keresetűdé az illetmények összevont összege után vettetik ki. Kelt Gyulán, 1902. deczember 27-én.

429. 1—2. A városi adóhivatal.

Teljesen újonnan felszerelt előnyomda.

Van szerencsém tudatni, hogy Gyulán, a városházával szemben, özv. Reisz Józsefné által bírt üzlethelyiségben

egy a mai kornak teljesen megfelelő

dohány, szivar, bélyeg és hírlap árudát

nyitottam.

Egyben felhívom a tisztelt hölgykö- zónség szives figj’elmét teljesen újonnan felszerelt

elönyomdámra,

bol a legdivatosabb minták állanak a tisztelt hölgyközönség rendelkezésére.

Ui üzletemet szives pártfogásába ajánlva vagyok,

teljes tisztelettel:

416 3-3 Silberstein Katalin.

Dohány, szivar, bélyeg és hírlap áruda. ©©©©©©©00

bb) a kölcsön után nem a megelőző, hanem a folyó évre járó kamatnak 10 százaléka veendő tekintetbe, s igy a levonás kedvezménye azokra a kölcsönökre is alkalmazandó, melyek az adóév folyamán keletkeztek. (1891. 41187. P. M. R., 1891. 13. P. K.)

Itt megjegyeztetik, hogy ezen az általános jövedelmi pótadónál számításba veendő kamat alatt értendő az az összeg, mely az eredetileg kölcsön vett tőkeösszeg után a pénzintézet által kiállított kötvényben meghatározott kamatláb szerint kamat fejében fizettetik, ellenben az évi törlesztési összegből a tőketartozás apasztására, valamint a kezelési költségekre fordított összeg az általános jövedelmi pótadó megállapításánál levonás alapját nem képezheti. (1893. 28058. P. M. R. 13. P. K.)

A vallomás az adóév január hó 1—31-ike közötti időben adandó be a városi adóhivatalnál.)

E batáridő lejárta után és jelesül október hó 15-ig érkező vallomások az 1897. márczius hó 2.3-án kelt és a «Pénzügyi Közlöny« 10. számában megjelent 21275 számú rendelet szerint már csak igazolási kérvény utján és abban az esetben fognak figyelembe vétetni, ha biteltérdemlőleg igazoltatik. hogy e késedelem elbárithatatlan akadály miatt lörtént.

9

A benyújtott vallomásról elismervény adatik mely vallomás kellő időben történt benyújtásának igazolásául szolgál.

Kivételt képeznek a b) alatti bekezdésben említett esetek, mert azok az adózók, akik a kölcsön kamatokra vonatkozó vallomások benyújtására kitűzött határidő letelte után valamely pénzintézetnél telekkönyvi bekebelezés mellett járadékkölcsönt vesznek fel, jogositvák a felvett kölcsönnek telekkönyvi bekebelezését igazoló és a bekebelezés megtörténtét követő 30 nap alatt benyújtandó vallomás alapján, a rájok az ez adósság felvétele előtt kivetett általános pótadó mérvének helyesbítését az illetékes kir. pénzügyigazgatóságnál kérni.

Mindazon adózók, kik az állam kincstár megkárosítására irányzott szándékból az általános jövedelmi pótadónak jogosulatlan apasztása czéljából telekkönyvileg be nem kebelezett adósságot vallanak be, az 1883. évi XLIV. t.-cz. 100. szakasza értelmében büntetendő jövedéki kihágást követnek el.

Kelt Gyulán, 1902. deczember 27-én.

430 1—2 A városi adóhivatal.

jövedéki kihágás miatt az 1883. évi XLIV t.-cz. 100. szakasza értelmében büntettetnek. Kelt Gyulán, 1902. deczember 27.

A városi adóhivatal

427 1—2

pálinka

(sósborszesz)

Vértes *yé%wé“:

használatban a leghatásosabb Feltétlen tisztasága következtében úgy külső, mint belső használatra min denekelőtt legjobban alkalmas, "különösen is a most annyira kedvelt gyúró módszerre (massage). Kitűnő sikerrel használatik: köszvény. csuz, meghűlések ellen bénulások, fica- modásoknál, gyuladás és kelésnél, továbbá a fejbőr erősítésére.

valamint a száj tisztítására; belsőleg gyomorgörcs, roaszullét, fejfájás stb. ellen. Katonáknak, vadászoknak, turistáknak, levélhordóknak s általán sokat gyaloglóknak nélkülözhetetlen. Valódi csak? a mellékelt védjegygyei. Egy üveg 30 fill. I és 2 korona. Kapható gyógyszertárakban, drogueriákban és füszprkereskedésekben Gyulán * Nagy Jenő gyógyszertárában, Ferenczi Alajos, Fóhn István, Kohlmann Ferencz, lllich Ferencz, LöfFner Zsófia, Lusztig Adolf és Zuzmann János kereskedésében. Békéscsabán: Engel Miksa, Déc6ey József, Fekete Sándor, Fischer M. H . és Gruber és Fried Lipót uraknál, Nagyszalontán: Csikós János, Czinczár Mór, Weisz M. és Társa uraknál, általában ott, hol plakátok a fenti védjegygyei láthatók, valamint közvetlen:

Vertes L. Sas-gyógysz. Lúgoson.

A római, ostendei, londoni és párisi kiállításokon aranyéremmel, diszkereszttel és díszoklevéllel kitüntetve. 342 10—10

1302. a. ls:iad.ófu.lajd.on.os ÜDoToay János nyomdája.

@@@@!@@@®@@|@@

Hirdetmény

a tökekamat- és járadékadó alá tartozó jövedelmek bevallása tárgyában.

Az 1903 évi január hó 15-ig a tőfeeka- mat- és járadókadó alá eső jövedelmeket, az azokat élvező egyén vagy erkölcsi személy bevallani köteles.

Tökekamat- és járadékadó tárgyát képezi mindazon vagyon, mely a föld-, ház- és keresetadó, valamint a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adója által közvetve vagy közvetlenül nem érintetik; képezik jelesül: mindazon kamatok, osztalékok és jutalékok, melyeket az ország valamely lakosa (egyén vagy erkölcsi személy) a következő jövedelemforrásokból, úgymint:

a) bel- vagy külföldről folyó életjáradekokból, özvegyi ellátásból vagy rokonsági évi járadékból;

b) kézi- vagy jelzáloggal biztosított vagy egyszerű adóslevelekre, váltókra vagy bárminemű kötvényekre, bel- vagy külföldön kölcsön adott, továbbá hitbizományi, családi és alapítványi tőkékből;

c) belföldi földbirtokkal összekötött, a földadó tágyát nem képező, dologi jogosítványokból ;

d) külföldön fekvő föld- vagy házbirtokból, ipari, kereskedelmi, s bármi nevezet alatt értendő külföldi részvényekből;

e) az állam vagy

f) a törvényhatóságok által kibocsátott s külön törvények által adómentesség kedvezményében nem részesített kötvényekből húz; végre

g) a hitelüzlettel foglalkozó, s alapszabályaik értelmében pénzbetétek átvételére jogosított pénzintézeteknél, továbbá takarék- pénztáraknál és mindazon intézeteknél, melyek - kel takarékpénztári üzlet van összekötve, utalványok, betéti könyvek és egyéb betéti okmányok vagy folyó-számla mellett gyü- mölcsözés végett elhelyezett tőkéből folyó jövedelem.

Az adózók a vallomás beadásának kötelezettsége alól a tőkékből folyó jövedelmekre nézve mentetnek fel :

a) fentebb említett magyar államkötvények ;

b) az adómentességben nem részesített elsőbbségi kötvények kamatai ;

k) nyilvános számádásra kötelezett vállalatok és egyletek "által felvett és jelzálogilag biztosított tőkék kamatai.

Az ezen kamatok után járó tőkekamatadót és pedig az a) alattiak után a kifizető állami pénztár, b) és c) alattiak után a kamatokat kifizető társulat az illető kamatélvezőnek rovására vonja le, s az illető kir. adókivatalba szolgáltatja be.

A pénzintézeteknél elhelyezett, fentebb g) alatt emlitett tőkékből folyó jövedelmet ezen tőkék birtokosai szintén nemtartoznak adó alá bevallani.

Ellenben a pénzintézetek kötelesek ezen kamatjövedelem összegét és pedig:

a) a kifizetett kamatok összegét évnegyedenkint, minden év márczius, junius, szeptember és deczember havának utolsó napján,

b) a tőkésített kamatok összegét félévenként, minden év január és julius havának utolsó napján a kir. adóhivatalnak kimutatni és az ezen kamatok után járó adót egyi- deüleg beszolgáltatni; jogosítva vannak azonban arra, hogy ezt az adót a kifizetett vagy a tőkéhez irt kamatokból visszatarthassák.

A tőkekamat- és járadékadó az adóévet megelőző évben élvezett kamat és járadékjövedelem után lévén kivetendő, az 1903. évi adóztatás alá az 1902. évben élvezett kamat (járadék) jövedelem vallandó be.

A tőkekamat- és járadékadó az adókö- telesfélállandó tartózkodási helyén vettetik ki.

Mindazon adózók, kik a tőkekamat- és járadékadó alá tatozó jövedelemforrásukat az államkincstár megrövidítésére irányzott szándékból az adókötelezettek és adó tárgyak összeírása alkalmával akár szóval, akár írásban valótlanul mondják be, vagy eltitkolják, az adótárgynak egészben vagy részben történt eltitkolásával elkövetett jövedéki kihágás miatt az 1883. évi XLIV. t.-czikk 100. §-a értelmében büntettetnek.

Kelt Gyulán, 1902. deczember hó 27.

428 1—2 A városi adóhivatal.

1