Békés, 1902 (34. évfolyam, 1-53. szám)

1902-12-25 / 52. szám

Az uj zónadijszabás. A magyar királyi állam- vasút közzé tette az uj helyi személy- és podgyász- dijszabást, a mely 1903. évi január 1-én lép életbe. Ebben az uj díjszabásban benne van a zónarendszer reformja is. Mostanában a távolsági forgalomban 14 vonalszakasz van, január 1-étől kezdve tizenhat lessz. A reform tehát az, hogy a nagyobb távolsá­gokra való utazás drágább lesz, de viszont-oly kedvezéseket nyújt, melyek eddig nem voltak meg és a melyek különben sem nagy drágulással bőven fölérnek. Az egyik kedvezés az, hogy ezután a nagy távolságoknál az utazást 24 órára meg lehet szakítani, ha ezt előzetesen a kalauznak bejelentik és a megszakító állomáson az állomási főnőknél jelentkeznek. A másik kedvezés az, hogy ezután a gyorsvonatokban is lesz 3. kocsiosztály, a mi Magyar- országnak kivételével az egész európai nyugaton régóta -megvan. Ezentúl tehát a szegényebb ember is gyorsabban utazhatik aránylag nagyon csekély, összesen 2 korona ráfizetéssel. Az uj 15. zóna 301 kilométertől 400 kilométerig, a 16-ik zóna pedig 401 kilómétertől bármely távolságra szól. Az árak dolgában személy és gyorsvonatoknál egyaránt a 15. és 16. zóna, az első kocsiosztálybae 3—3 koro­nával, a második osztályban 2—2 koronával és a harmadik osztályban 1—L koronával drágul. Ennél­fogva a személyvonaton a 15-ik zóna árai 21, 14 és 9 korona, s gyorsvonaton 27, 18 és 10 korona lesz: a 16-ik zónában a személyvonat ára 24, 16 és 10 korona, a gyorsvonaté 30, 20 és 12 korona. A reklám. A kereslet és kínálat leggyorsabb, legkényelmesebb és legolcsóbb közvetítője a hir­detés-reklám, mely előmozdítja a forgalmat, befo­lyásolja a versenyt és az árak alakulását. A hirde­tés az anyagi siker kulcsa, mely kitárja az üzletek és vállalatok kapuit a nagyközönség előtt; egy hatalmas mágnes, mely a kereskedőhöz vonzza a vásárlókat. A reklám bűvös hatása époly befolyást gyakorol a kereskedelemre és iparra, mint a nap csodatevő ereje a növényzetre; tehát époly nélkü­lözhetetlen, mint gőzgépnek a gőz, növénynek a viz, embernek a levegő. Állandó, észszerű és' ügyes reklamirozás — minden gyári-, kereskedelmi-, ipari­vállalatnak, üzletnek a lelke, rugója, az éltető eleme; dúsan kamatozik és idővel a befektetett tőke ezerszeresét hozza meg. Hogyan, hol és mikor hirdethető a legsikeresebben, legjobban és legol­csóbban, megtudható az „Általános tudósitó“ hir­detési osztályánál (tulajdonos Leopold Gyula szer­kesztő) Budapest, Erzsébet-körut 54, ahol kiváló szakértelemmel, felülmúlhatatlan pontossággal, oda­adó lelkiismeretességgel és nagyon olcsón eszközöl­nek bármiféle hirdetéseket, reklámokat úgy az ösz- szes budapesti és vidéki, mint az összes külföldi lapokban. Téved, aki azt hiszi, hogy csak drága gyógy­szerek használhatnak ; szembetűnő példát szolgál­tat erre Vértes gyógysz. Ferencz-pálinkája, mely daczára olcsóságának a legkülönfélébb esetekben alkalmazható gyógyszer és pipereczikk s egy ház­ban sem hiányozhat. A hangszeripar fejlesztése hazánkban. Hagy munka és áldozattal volt csak lehetséges hazánkban a magyar ipar termékeinek tért hódítani. Pedig a magyar ember nem szívesen adja pénzét a külföld­nek. Számos példa különösen a hangszeripar terén tesz tanúságot, hogy a küldföldről hozatott hang­szer nagy része Bilány. Ma azonban, midőn már a régebben német ajkú községek lakosai is magyarok s a magyar zenét kultiválják, alig van nagyobb község, melynek saját zenekara ne volna. De a klassikus zene is igen szép irányban halad hazán- ban ; a vidéki tanítóképző intézetekben, egyes gymna- siumokban és zeneiskolában igen szép emelkedést mutat fel a megyar zeneirodalom. Ebben a fejlő­désben nagy érdeme van Stowasser János budapesti hangszergyárosnak, kinek kezdeményezésére számos zenekar létesült a vidéken s a hazai hangszeripar fejlesztése és terjesztése körül kifejtett tevékenysé­gével köztiszteletet és nagyrabecsülést szerzett magának úgy a fővárosban, mint a vidéken, mint 40 év óta a hangszerkészités terén jó munka és szolid kiszolgálással méltán kiérdemelt, hogy hang­szerüzlete ma már a legnagyobb Budapesten és munkásainak igazságos főnöke, kikkel szemben a legméltányosabb. úgy, hogy vannak munkásai kik 30 éven túl vannak nála foglalkozásban. Egyik főtámasza a gyárban fia, ki szaktudásával már több Ízben kitűnt, különösen a szárnykürt átdolgozásával s a tárogató ősrégi hangszer újra szerkesztésével, minek folytán ez a hangszer oly kedveltté vált, hogy főuraink közül is többen megrendelték azt s a külföldön is nem egy symphonikus zenekar kelt érdeklődést a mélabus kuruczdaloknak a Stowasser- féle tárogatón előadásával. Nagy elismerés illeti tehát Stowssser Jánost a magyar hangszeripar fej­lesztéséért, melynek részese derék fia is, ki atyja nyomdokain haladva, szaktudásával hivatva, van a magyar hangszeripar emelésére. Aczél. Tarka képek. Komor gondolatok tartanak fogva, melyek elmélkedhem késztetnek, az élet tarkaságáról. Az ember élete oly sok változatosságnak van kitéve. Ma még örömben uszunk, holnap már mérhetlen fájdalom sújt bennünket. Ez az örö kös bizonytalanság, semmi programmszerüség. A legkedvesebb hozzátartozónk egyszerre csak élet-halál közt lebeg s kétségbeesésünkre egye­düli vigasz a remény. Ám azért a remény oly kedves, oly megbecsülhetlen vendége ilyenkor a léleknek — s mily édes örömöket okoz, ha valóra válik. Változatost ágban részesített bennünket az időjárás is. A dermesztő hideget csak nem lan­gyos meleg váltotta fel s újra hidegebb lett. A sport kedvelők vágyai ez idén az időjárás vál­tozatossága mellett is kielégítést nyernek, mert a jégpálya tartós. Az idén megértük azt is, a mi már pár éve, hogy nem volt: fehér karácso­nyunk van. A gyermekek illúziója ezzel is na­gyobbodott i karács my fogalmához tartozó hó­fehérséget látva kinn a szabadban, még jobban örülnek benn a boldog családi körben a Jézuska ajándékainak. De csak a jó gyermekek, mert a rossz gyermekek nem kapnak semmit. De hát váj­jon van-e ilyenkor rossz gyermek, melyik szülő minősitené ily-nkor (még máskor se) a gyerme­két rossznak. Hisz ez a szeretet ünnepe. Az emberszeretet gondoskodik azokról az elhagyott szegény gyermekekről is, a kiknek nincsen senkijük. Nóegyletek s humánus intéze­tek vezetői, jó szivü emberek (no lám ilyenek is vannak) buzgólkodnak azon, hogy a szegény­nek is legyén legalább karácsonykor öröme s érezze is a mikor énekli „szerencsés óra, boldog éjszaka.* A gyulai szegény gyermekek főfő patro- nusa a jó tanfelügyelő bácsi, a ki vig asztaltár­saság közben sem feledkezik meg róluk s leg­jobb barátjával sem áll addig szóba, mig az egy megfelelő összeggel nem járult a szegény gyer­mekek segítségére, Karácsonyra azután össze­gyűl szép kis summa s abból minden évben io—B gyermek valláskülönbség nélkül tetőtől-talpig uj ruhába lesz öltöztetve. S ez igy van minden év­ben, mióta Rezey bácsi tanfelügyelő; ő vele még dr. Berkes Sándor a kórház igazgatója vetélkedik, gondoskodván karácsonykor a kórház betegeinek lelki örö.méről, a mellett, hogy testi fájdalmukat is gyógyítja. A tanfelügyelő bácsinak érd-unei ez évben megkétszereződtek, mert nem csak a sze­gény gyermekekről gondoskodott, hanem a gyulai társaséletet is ő támasztotta fel a napokban ha­lottaiból. Születése napján — lapunk saját külön meghívott tudósítója szemeláttára — olyan tár saságot hozott össze Gyulán, hogy a kik ott voltak, saját maguk meg voltak lepetve ettől a sikertől, a mely a házigazda közkedvelt egyéni­ségének volt tulajdonítható. A résztvevők e si­került zsur láttára oly jól érezték magukat, hogy az asszonyok is jóval az uzsonna hivatalos hatá­rán túl is ott maradtak a szives házigazda ven­dégszeretetének engedve, a ki erre az alkalomra két asszonyt is megkért a háziasszonyi szerep betöltésére. Ezt a zsurt még sokáig fogják emle­getni azok, a kik ott voltak. Ezeket a sorokat különben a gyulai élet Írója, mint a gyulai társadalmi élet egyedül hiva­tott kritikusa helyett irom. a ki most vedlik át a vármegye oszlopából finánccá s nem akarja, hogy ez a nyilvánosság előtt történjék. A vármegye közgyűlése érzékenyen vett búcsút a vármegyei számvevőktől és pénztári tisztviselőktől s ők is nehéz szivvel távoznak. \Bandhauer főpénztáros mondta a búcsúztatót a „távozók“ nevében — olyan érzékeny hangon, hogy Schmidt Gyula megyebizottsági tagnak mind a két szeme könybe lábbadt, csak Kiss István mosolygott előre, gondolván, hogy akiket ilyen nehezen eresztenek el, milyen könnyű lesz azokkal együtt munkálkodni. A bucsuzástól érzékeny sziveket Cs. Denikó József urambátyám keltette derűre a közgyű­lésen, a midőn Gyulaváros csatornázásáról szólva azt találta mondani, hogy a 18,000 koronának, a mit már eddig beleépített a város a csatorná­zásba, csak a gallérja van meg. Vájjon kinek a nyakában van ez a gallér. Az egyszerűsítési rendeletek is napvilágot láttak, a vármegyék karácsonyi ajándéka egy öt koronás könyv tele egyszerűsítéssel. Kemény dió karácsonyra. Boldog emlékezetű Dobay János polgármester megcsóválná a fejét, ha élne, mert ö jobb módját találta ki az egyszerűsítésnek. Egyszer egy vásári alkalommal jön hozzá egy czigány panaszra a másik czigány ellen. Előadja a panaszát (ir.i közben a szomszéd szo­bából a főjegyzői is átjön) s azt kérdi tőle a polgármester : — Hát aztán igy történt ez? — így ezs, kézit, lábát csókolom 1 — Akkor magának igaza van. Jó, majd in­tézkedni fogok. Alig hogy az egyik czigány távozik, jön a másik. Előadja az is a panaszát az egyik czi­gány ellen, — Hát aztán igy történt ez f — így ezs, nagyságos polgármester ur! — Akkor magának igaza van. Itt közbeszól a főjegyző : de kérlek polgár- mester ur, nem lehet mind a kettőnek igaza. — Ebben meg neked van igazad. S ezzel el volt intézve az ügy — szóbelileg. Ez egyszerűsítés. Az egyszerűsítés daczára az idei farsang nagyszerűnek Ígérkezik. A vármegye az idén is kitesz magáért s olyan fényes estélyt készül rendezni, a minek nem lesz párja hét vármegyében. A vármegye alispánja felkérte F. Pewny Irén kiváló operaénekesnőt és Pékár Gyula jeles írónkat az Erzsébet királynő szobor alapja ja­vára rendezendő Királyné-estélyen való közremű­ködésre, a kik közreműködésüket a nemes czél érdekében készséggel Ígérték meg. A csabaiaknak nagy hangversenye lesz ka­rácsony másod napján az alföldi szegény tüdő­betegek sanatoriuma javára Lukács Györeyné Perényi Madoly bárónő védnöksége alatt és dr. Lukács György főispán diszelnőksége mellett. A hangversenynek igen gazdag műsora van s a csabai fényes estélyek száma, melyeknek anyagi haszna is fényes szokott lenni, újból szaporodik egygyei­Kedélyes mulatságra készülnek az óvónők Szeghalmon. Abban a kellemes helyzetben vagyok, hogy erről a mulatságról Priczilla szép szeghalmi asszony tollából eredő levél adatai nyomán valóban eredeti közléseket irhatok s elárulhatom, hogy a siker biztosításán már hetek óta három házi asszony buzgólkodik : Csák doktorné, Bencze Pálné és Freyler Jenőné. A tánczmulatsággal és piknikkel egybekötött hangverseny különben deczember 30-án lesz az „Óvónők otthona“ ja­vára. Részt fog venni a hangversenyen valószí­nűleg Lampert Géza is. Major S'mon — a mint a levélből olvasom — bizonytalankodik, de az Otthon-estély hölgybizottságának b zonyára si­kerülni fog őt — kicsábitani. Tánczosok az egész vármegyéből mennek. A szeghalmi mulatság bevezetését fogja képezni annak* a nagyszabású ünnepélynek és művészeti estélynek, melyet a békésn.egyei óvó­nők alakítandó köre rendez Gyulán január 4-én. Ekkor lesz az uj kör alakuló közgyűlése felol­vasásokkal és szavalatokkal együtt. Este a Göndöcs pavillonban nagy szavalati és zenees­télyt tartanak az óvónők, a melynek műsora oly gazdag, hogy az egy magába elégséges a leg­nagyobb sikert biztosítani. A szerelmes szivű fiatal emberek, jó lesz, ha „óvakodni fognak az óvónőktől“ — ha csak hymen rózsalánczát ha­marosan nem akarják magukra venni. A mulat­ságról lapunk más helyén még bővebben fogjuk tájékoztatni az érdeklődőket. Még egy kis intermezzot iktatok ide befe­jezésül. A gyulai társadalom három számot tevő alakja szánra ült vadászás „erányában.“ Az egyensúly nem volt azonban jól megoszolva a szánon, mert a tejcsarnok előtt a szán felbillent s a „vadászok* mire — észrevették már „mászók* lettek. Semmi bajuk nem történt hál’ Istennek s egy 'kis felborulás vadászok közt meg se kottyan s még mindig jobb, mint mikor fűrj\ helyett füll (vadász szelet) kerül terítékre. C—88 —40 Irodalom. Az e rovatban közlött művek kaphatók DOBAY JÁNOS könyvkereskedésében Gyulán, hol minden külföldi és hazai lapra előfizetések is elfogadtatnak Uj magyar népdalok. Lengyel Miska országos hírű s népszerű zeneköltőnktől most jelentek meg a következő magyar népdalok énekhangra vagy zon­gorára, czigányos modorban letéve, melyeket Fedák Sári a »Csókon szerzett vőlegény« czimü népszín­műben énekel 2 füzetben. Az első füzet tartalma: »Tilalomfák erdejében« és »Van nekem szeretőm.« Ara 1 korona. A második füzet tartalma : »Biróné három lánya« és »Aki a babáját igazán szereti.« Ára 1 korama. Megjelentek és kaphatók a »Har­monia« zenemű- és zongorakereskedésben, Váczi- utcza 20. sz. Az elhervadt rózsabimbó és a méh a czime Freed A. Hubbs angol zeneszerző rendkívül bájos dalának, melyet a »Fővárosi orpheum«-ban hetek óta óriási tetszés mellett énekel a hírneves berlini művésznő, Wünsch kisasszony. E legújabb angol dal magyar szövegű kiadása Klőkner Ede zenemű- kereskedésében Budapesten III., József-körut 22—24. jelent meg s ára 2 korona. Ugyancsak a legtermé­kenyebb budapesti zeneműkiadó, Klőkner Ede ki­adásában jelentek meg a »Fővárosi orpheum« zajos tetszéssel énekelt müsorszámai, u. m.: »Az érett lány« diskrét szövege Bertha Imrétől, bájos fülbe­mászó zenéje Huber Sándortól, melyet Révész Ilona a »Tarka színpad« »Párbaj« bohózatába naponta megujrázó tetszéssel énekel. Ára 1 korona 50 fillér. Steinhardt Géza, a hírneves fővárosi favorit dal­komikus legnépszerűbb kupléja az »Az már nagy baj,« ára 1 korona 20 fillér, végül Huber Sándor »Tarka színpad induló«-ja, összeállította a buda­pesti orpheumok legnépszerűbb kupié- és dalujdon- ságainak dallamaiból. Ára 1 korona 50 fillér. Mind a négy beküldött mü a fővárosi közönségnek hete­ken át, naponta köztetszés közt előadott kedvencz dalai — s igy csak hasznos szolgálatot teszünk kö­zönségünknek — ugyNa küszöbön álló farsangi mu­latságok — jourok s hangversenyeket rendező bi­zottságoknak, ha figyelmeztetjük arra hogy ezen, mindenütt nagy hatással előadható dalos müveket műsorukról hiányozni ne engedjék. Megrendelhetők ezek a kiadó Klőkner Ede »Zenélő Magyarország« zenemükiadóhivatalában Budapesten VIII., József- körut 22/24, a honnan — amint tudomásunkra ju­tott — a gazdag tartalmú és legújabb zenemüujdon­ságokat közli a zenemű kotta folyóirat, a »Zenélő Magyarország«-ból minden jelentkezőnek ingyen és bérmentve küldenek mutatványszámot. Alig van irodalmi vállalatunk, amelyről oly elismeréssel szólhatnánk, mint a Magyar Bazárról, a magyar úri családok legkedveltebb divatlapjáról. A Magyar Bazár közel negyven év óta a legelső helyet foglalja el a- Magyar divatlapok közt s ma már oda fejlődött, hogy a gazdag külföldi irodalom basonnemü termékeivel kiállja a versenyt. A Magyar Bazár mint divatlap megbecsülhetetlen szolgálatot tesz a hölgyközönségnek, családoknak és iskoláknak, mert gyorsan és válogatva ismerteti meg a divatnak legújabb alkotásaival, tudósítja mindenről, ami Páris- ban, Londonban a divat terén történik. Figyelme kiterjed a fehérnemű- és gyermekruha-divatra is, a mellett a nőknek legkellemesebben szórakoztató fog­lalkozásához, a kézimunkákhoz szebbnél szebb min­tákat szolgáltat, ezekből is mindig a legujabbakat. A lap előfizetői külön kedvezményül nagyon olcsó mérték szerint készült szabásokat kapnak a lapból kiválasztott mérték szerint, a kézimunkákhoz pedig megnagyobbított, színes rajzokat. Az Athenaeum ny. r. társulat, mint a Magyar Bazár kiadója, ritka bő­kezűséggel és áldozatkészséggel szerzi meg a magyar nők legelőkelőbb divatlapja számára a szebbnél szebb színes mellékleteket, amelyek közül, ha csupán a kalotaszegi himzésminták gazdag gyüjtemét említjük, máris eleget mondtunk, meg vagyunk győződve, hogy az eredeti magyar mintáknak felelevenítése a magyar iparmunkákra is észrevehető hatást fog gyakorolni és a Magyar Bazárt nélkülözhetetlenné tenni az isko­lákban. A Magyar Bazár szépirodalmi része oly kitűnő, hogy magában is megállhatna, mint szépiro­dalmi folyóirat. Jó Ízlés, igazi előkelő hang jellemzik. A lapnak gazdag tartalmán kívül még külön regény­melléklete van, bekötésre szánt könyvalaku formában. Á lap előfizetői mindenkor bátran fordulhatnak kér­désekkel a szerkesztőkhöz, mindenre bő és tájékoz­tató választ kapnak. A Magyar Bazár havonként kétszer jelenik meg, előfizetési ára '/« övre 3 kor. Megrendelő czim : Magyar Bazár kiadóhivatala Buda­pest, Kerepesi-ut 54. A drágaság ellenmérge. Nehezek a megélhetési viszonyok, a kereset nem javul, a drágaság pedig rémes módon növekedik. A jó családapának, a gon­dos háziasszonynak ezer bajt okoz: hogyan ossza be csekély jövedelmét és a vége mégis — akárhogy is számol, akármint is kuporgat, — a szomorú-deficit, ilyen körülmények közt megbecsülhetetlen egy való­ban megbízható, hü és okos tanácsadó. Ennek bizo­nyult a »Háztartás«, a magyar gazdasszonynak ez a nélkülözhetetlen közlönée, a mely Kürtlih Emilné vezetése allatt immár nyolez év óta látja el az egész országra kiterjedő olvasó közönséget hasznos, jó tanácsokkal. A »Háztartás«-ból megtanulhatjuk, hogyan kelljen a még oly csekély jövedelemből is kényelmesen megélni, megtanít takarékosan főzni, takarékosan ruházkodni, takarékosan gazdálkodni. Mindenre — a mi a háztartás körébe vág — van valami okos ujj mutatása. Tanácsol a betegeknek, tanácsol a mamáknak, tanácsol a kertészkedőknek, tanácsol a hiúknak és a százat megközelítő rovatai­ban minden rangú és rendű, ízlésű és módú, városi és falusi olvasó megtalálja azt a mire szüksége van. A »Háztartás« januárban lépi át a 9. évfolyam küszöbét. Előfizetési ára egész évre 12 kor. félévre 6 kor: '/4 évre 3 kor. Az előzzetési dijak a kiadó- hivatalba (Budapest, VII. Kerepesi-ut 54.) czimzendők. A Kis Lap- harmincz éves múltja után is olyan fürge és eleven, mint mikor Forgó bácsi az első sorokat irta beléje. Most is a régi lelkesedéssel végzi fontos tisztét: tanítja és mulattatja az édes magyar haza jövendőbéli reménységeit! A Kis Lap gondos­kodik arról, hogy a vidám tréfa állandó helyet találjon hasábjain, hogy fiatal olvasóját rendszei^sUett ismeretterjesztő közleményekkel készítse elő a későbbi tanulmányok és az élet számára. E mellett gondot fog fordítani a Kis Lap a gyermekek kézi ügyessé­gének fejlesztésére is, mert ma már általános az a tudat, hogy az élet nagy küzdő terén annál bizto­sabban állja meg helyét az ember, minél kisebb mértékben szorul mások segítségére. A szép iránti érzés fejlesztésének munkájából fokozott mértékben veszi ki részét a Kis Lap. Kiveszi részét specziálisan ebből a szempontból készült rajzaival és képeivel, melyek mig egyrészt a gyermek képzelet- és gondo­latvilágához fognak simulni, másrészt igaz magyar szellemnek hirdetői lesznek. A Kis Lap minden sora azzal a meggyőződéssel Íródott és fog íródni ezután is, hogy már ezen a fokon kell kezdeni a nemzeti, az ethikai és művészi nevelés nagy munkáját. A Kis Lapot a magyar irodalom legjelesebbjei Írják, élükön Benedek Elekkel, az ifjúsági irodalom rég kipróbált harczosával. A Kis Lap változatos egymásutánban közöl hosszabb és rövidebb elbeszéléseket, verseket, leírásokat, különféle apróságokat és Forgó bácsi postája a régi szeretettel működik és foglalkozik a Kis Lap minden hozzája forduló olvasójával. A Kis Lapnak azonban van még egy előnye: az, hogy a legolcsóbb magyar képes gyermekujság, a mennyi­ben előfizetési ára */4 évre csak 2 kor. Nincs olyan szüle, a ki gyermekének ezt a szivet, lelket gyö­nyörködtető gyermekujságot meg nem szerezhetné, mely fölér a legjobb karácsonyi ajándékkal. A Kis Lap megrendelő czime : Kis Lap kiadóhivatala, Buda­pest, Kerepesi-ut 54. A Magyar Nemzet, melynek főszorkesztője Jókai Mór a költő fejedelem és Beksics Gusztáv a legna­gyobb magyar publicista, felelős szerkesztője Ador-

Next

/
Oldalképek
Tartalom