Békés, 1902 (34. évfolyam, 1-53. szám)
1902-12-14 / 50. szám
kező határvonalán állíttassanak állami ösztöndíjakkal ellátott s az ifjúságot megfelelő kedvezményekben részesítő oly ipariskolák, melyek szervezőtöknél, berendezésűknél és a nyújtott kedvezményeknél fogva a morva és cseh intézetek befolyását a mi területünkön ellensúlyozhatják. 11. Kormányzati hatáskörben, de szükség esetén törvényhózási utón is intézkedés teendő a végből, hogy a „cseh-tót egység“ anyagi támogatásával a cseh és morva ipariskolákban képesítést nyert iparosaink hazánk területén iparengedélyt ne nyerhessenek, — azon orvosok és mérnökök oklevele pedig, kik azt ilyen államok főiskoláin valamely pánszláv irányzatot szolgáló intézmény anyagi tárno gatásávál szereztek, hazánkban honosíthatok ne legyenek. Póttárgysorozat. A deczember 16-ihi törvényhatósági bizottsági ülésre. 1. Pestvármegye körirata a Szerbiával kötött kereskedelmi szerződés felmondása ügyében. 2. Zombor th. város átirata Scbweidel József 1848-as honvédtábornok emlékszobrára adomány iránt. 3. Békésbánáti ev. ref. egyházmegye megkeresése, néh. Szabó János esperes siremlékére adomány iránt. 4. Az »Erdélyi Kárpát Egyesület« kérvénye 200 korona alapítvány megszavazása iránt. 5. A vármegye alispánjának jelentése, a gróf Almásy Dénes-féle uradalom által fizetendő vámdij átalány felemelése tárgyában folytatott tárgyalásról/ 6. Pusztaszenttornya és Szabadszenttornya községek egyesitése. 7. Békéscsaba község módosított szervezési és fizetési szabályrendelete. 8. Vésztő község határozata, egy ártézi kút létesítése ügyében. 9. Békéssámson szerződése óvodai telek vételére vonatkozólag. 10 K Szabó István volt utkaparó és özv. Benczúr Istvánná kérvénye segély iránt. 11. Csorvás község határozata a községi állatorvos részére személyi pótlék megszavazása tárgyában. 12. Riegel Zoltán könyvkötő felebbezése Szeghalom község képviselőtestületének az irodai szerek beszerzése tárgyában hozott határozata ellen. 13. Körösladány községnek az előfógatozás bérbeadása tárgyában hozott véghatározata. 14. Szarvas község véghatározata a Körös porta növedék földek átadása tárgyában. 15. Pősze Lajos volt békési rendőr felebbezése végkielégítés iránti kérelme ügyében. 16. Kétegyháza község határozata a legeltetési dijak hovaforditása tárgyában 17. Gyulaváros képviselőtestületének a köztemető czéljaira megvett telekre vonatkozó véghatározata s ez ellen Árgyelán János felebbezése. 18. Bencze János szeghalmi jegyző lakbérének megállapítása. 19. Békéssámson község határozata a szőllősi halottkém kiképeztetésének költsége tárgyában. 20. Békéssámson község határozata a szőllősi halottkém fizetése tárgyában. 21. Püski András békési lakos terhére kivetett malomtaxa törlése ügyében. 22. Gyoma községnél behajthatlanná vált községi pótadók törlése tárgyában. Janka szemeiben könnyek csillantak trvegl e szavakra, öcscse ugyanis soha sem beszélt vele még ily keményen. Szótlanul sietett át a beteg szobájába, Lajos pedig kiadta a parancsot a kocsisnak, hogy kantározza fel a lovakat, mivel azonnal indulni kell a vendég elé a vasúti állomáshoz. Maga nem mehetett el, mivel anyja testvére válságos helyzete miatt nem engedte el hazulról. Sőt Margit nővére épen öt kívánta betegágyához, midőn tudomására jutott, hogy vőlegénye megérkezik délután. Lajos! kiáltá a szegény leány s zokogni kezdett, midőn bátyját meglátta. Légy mellettem pár perczig egyedül, mert veled szeretnék beszélgetni. Kérőleg nézett azután övéire, kik mintegy leszegezve állottak helyükön. — „Ki tudja, hogy mit akar Margit mondani ? Lehet, hogy beteg kedélye megnyugszik, ha óhaja teljesül 1“ E szavakkal megrendülve vezeté át karonfogva anyját s testvérét a szomszéd szobába s az ajtót óvatosan betevé. Íme, itt vagyok egyedül, szólt, midőn beteg testvére ágyához visszatért az izgatott I jelenet után. Mi lehet azonban az, hogy még kedves anyámat is eltávolitád s szinte tőrt döftél bánatos szivébe?! Lajos ne bántsá1, sőt szánakozzál szerencsétlenségeimen. Megtettem .... pedig fájt . .. . mert te férfi vagy .... megboszulhatod testvéred halálát .... Margit, félrebeszélsz, nem értelek ! . . . . Ne szakítsd meg beszédemet! — sóhajtá izgatottan a szegény beteg s ujjaival a hüsitő nedv után nyúlt, melyet Lajos ajkaihoz emelt. Tudod .... Lajos.... a tánczmulatsá- gon .... most utoljára .... János, mit tett velem!“ ... Beszélj, Margit, beszélj, akarom tudni, 23. Szeghalom község képviselőtestületének vásártéri italmérési helyiségnek engedélyezése tárgyában hozott határozata s ez ellen Weisz Péter felebbezése. 24. Békéscsaba község és Lestyán János s társai között kötött adásvételi szerződés. Az állandó választmányból. A vármegyei közgyűlés tárgyainak előkészítésével pénteken délntán és szombaton dr. Lukács György főispán elnöklete alatt tartott ülésében foglalkozott az állandó választmány, amikor is az egyes közérdekű ügyekben a következő határozati javaslatokat állapította meg és terjeszti a közgyűlés elé: Az alispáni jelentésre vonatkozólag — melyet bő kivonatban ismertettünk — annak tudomásul vételét és azt javasolja, hogy a közgyűlés jrjon fel a kereskedelemügyi ministerhez a bek és csaba—békés— vésztői vasút építési engedélyének sürgős kiadása iránt. A békéscsabai dohánybeváltásokhoz közigazg. biztosul Pfeiffer István gazdasági egyleti titkár kiküldését javasolja. Az utbiztosok és útkaparokról szóló szabályrendeletet a távirda és távbeszélő hálózatok felügyeletére vonatkozó intézkedésekkel kibővíteni véleményezi. 8zépesvármegye'nek az u. n. Halastó ügyében a vármegyékhez intézett köriratát tudomásul vételre ajánlja. Nyitra vármegyének a nemzetiségi viszonyok terén mutatkozó bajok orvoslása tárgyában kelt megkeresésére a népnevelésügy terén gyökeres 'és a magyar nemzeti hazafias irányú népnevelést biztositó reformok életbeléptetése iránt való felírást javasolja. Torontál vármegyének a nemzetiségi törvény módosítása ügyében kelt féliratát, miután a vármegye ez ügyben már határozott, Budapestnek a póttartalékosok behívásáról szóló törvényjavaslat ellen irányuló köriratát, miután a javaslat időközben visszavonták, tudomásul vételre ajánlja. Arad és Szatmárnémeti városoknak az ujoncz- létszám felemelése ellen irányuló megkeresésére javasolja, miként oly irányban Írjon fel a közgyűlés a képviselőházhoz, hogy a fejlődő viszonyokhoz képest^ hadsereg megerősítését czélzó intézkedések megtételétől nem zárkózik ugyan el, de ezt a nagy áldozatot csak a két évi szolgálati idő behozatala és magyar állami különállóságnak a hadseregben való érvényre juttatása és a nemzeti szellemnek ott: való kifejlesztésétől feltételezetten tartja megadhatónak. A közúti alap terhére felveendő 600000 koronás kölcsön ügyében a felszólított intézetek közül a Magyar kereskedelmi bank tett legelőnyösebb ajánlatot 50 évre 95-ös árfolyam 4'90 °/„ annuitás és 3 "/„ stornodij feltételével. Időközben a magyar takarékpénztárak központi jelzálogbankja ' ennél is kedvezőbb, 4-875 °/0-os annuitási és 1 í/| stornodij kikötésével bíró ajánlatot tett. Az állandó választmány ez olcsóbb ajánlatot javasolja elfogadni, hacsak az erre felszólított kereskedelmi bank, melylyel a vármegye régebbi összeköttetésben áll, e kedvezőbb feltételeket a közgyűlésig el nem fogadja. A közigazgatás egyszerűsítése czéljából kiadott szabályzatokra vonatkozólag az állandó választmány a szabályrendeletek átdolgozására egy bizottság' kiküldését javasolja és kimondani kéri, hogy a közgyűlési daraboknak a szakosztályokban való előkészítése a jövőben elhagyandó. A köröstaresai hid feljárója mellett utkapáró- ház czéljaira megvett telek szerződését jóváhagyásra ajánlja. súgta izgatottságtól remegő hangon bátyja, hogy bátorítsa a beteg kedélyét. .... Láttam a fordulónál, hogy L. Anna felé intett .... Az pedig gúnyos mosolylyal nézett végig rajtam .... Később .... Ah most is előttem .... a midőn egyik kiugró díszítésnél hajamat megigazítani akartam .... hangokat hallottam .... képzeld a nyomorult . . ! gúnyolt engemet s ama leány szívtelen kaczagása zavarta meg vallomásait .... Eleget tudtam . . . szédült a fejem .... „Margit! Boszum nem késik . . . .* De ugy-e, nem haragszol reám ? . . . . Ne haragudj! hogy elvesztettem eszemet ama szerencsétlen órában s rögtön .... a leghevesebb táncz után egy pohár jeges vizet ittam a buffében .... Lehűtött, majd égetett! .... mint most .... de talán már nem sokáig kínoz . ., . Táviratot hoztak be a szobába, mely megakasztá a beszédet. — Izgatottan tépte fel a betegnek bátyja, hogy mielőbb megtudhassa tartalmát. — Arcza hirtelen elhalványult s tompa, vontatott hangon olvasá fel a sürgöny tartalmát, a betegágy felé fordulva ... S . . . rcl értesité egyik barátja. A haldokló beteg oly nagyot kiáltott, hogy mindnyájan ágya köré szaladtak övéi. — „Isten megboszult!“ — sóhajtá s utolsó szavait elnyomta szelíden a halál, mely megváltotta szenvedéseitől. A sürgöny ezt a szomorú hirt hozta meg, hogy a vőlegényt vonatkisiklás következében haldokolva vitték a városi kórházba. Kovács Rezső. A magyar általános biztositó társaság által szerződése értelmében befizetett dijnyeremény jutalékot részben az árvaszék dologi és személyi kiadásaira, részben a tartalékalap részére javasolja felhasználni. A legtöbb adót fizetők 1903. évi névjegyzéke tudomásul vételét és azt javasolja a választmány, hogy a Gyulaváros alkerületében megüresedett két és a Szeghalmon megüresedett egy választott bizottsági tagsági helyre a választás elrendeltessék. Gyulaváros képviselőtestületének a csatornázás ügyében hozott határozatát feloldani és a várost oly határozat hozatalára utasítani javasolja, melynek értelmében a belvizek levezetése keresztül vihető. A gyoma—körösladányi üt folyáséri szakaszának áthelyezése, illetve kiegyenesitése iránt benyújtott kérelmet a választmány teljesíteni javasolja. A vármegyei közkórháznál szükséges pótfelszerelési czikkeknek a maradvány összeg terhére való beszerzését jóváhagyni ajánlja. K é r e I e m, „Ki ad vigasztalást, reményt, Egy jobb világ tündéreként?“ Az igaz részvét, a szánakozó emberszeretet adja smét kezembe a tollat, hogy kérelemmel forduljak azokhoz, a kiknek szivét szánalommal tölti el embertársainak nyomorúsága. — Hatszáznál több beteg várja gyógyulását a vármegyei közkórház zsúfolt kórtermeiben. Hány várja hiába ! — Az emberi szenvedések, a testi és lelki fájdalmak minden fajtája képviselve van ebben az embertömogben, inely epedve sóhajt egészsége után. — Vájjon melyik szánandóbb ? A gyermek-e, a ki alig ismer az életből' mást, mint szenvedést? Az ifju-e, a kit tehetetlenné tesz kínos betegsége? Vagy a szenvedések folytán korán megvénült agg, akinek élte alkonyát százszorosán megkeseríti végnélküli szenvedése? Vájjon azok szánan- dók-e inkább,, akiket testi szenvedések szegeznek kórágyhoz? Vagy azok, akiknek lelki világa örökre elborult? Jó emberek, akiknek a. jóságos Isten többet juttatott a földi javakból, mint e szerencsétleneknek, ne feledkezzetek meg a boldogtalanokról a szeretet nagy ünnepén. — Hiszen karácsony estéje minden családnak ünnepe, csak ezek a szegénynél is szegényebbek, csak ezek töltsék ezt a szent estét is sivár, szomorú egyhangúságban ? Csak a mi szegény, beteg kis gyermekeinknek ne hozzon semmit a Jézuska? Hiszen ezek is éppen úgy örülnek, ezek is époly boldogan szorítják szivükhöz a Jézuska ajándékát, mint más, náluknál boldogabb gyermekek! Jószivü anyák, boldog családapák, kiket otthoD viruló egészségben levő gyermekeitek látása örömmel tölt el, ne felejtkezzetek meg a szegény beteg gyermekekről! Kérve-kérem jólelkü és nemesszivü embertársaimat, hogy mint eddig, minden évben, tegyék ez évben is lehetővé, hogy a mi szegény betegeinknek is legyen egy örömnapjuk, tegyék lehetővé, hogy ők is keresztény szokás szerint ünnepelhessék a szent karácsonyestét. Csak az tudja, aki látja az örömtől sugárzó arczokat, hogy minő jótétemény itt a nyújtott ajándék. Csak az tudja, milyen lélekemelő a betegre nézve a tudat, hogy még sincsen mindenkitől elhagyatva. Kérem a nagylelkű adakozókat, hogy kegyeskedjenek a betegeknek szánt adományaikat a vármegyei közkórház igazgatóságához eljuttatni. — Az adomány lehet pénz, gyümölcs, dohány vagy szivarféle, édességek, szórakoztató olvasmányok, gyermek- játékok, kártya, dominó stb. Az emberszeretet oltárán aligha lehet nemesebben áldozni, mint ha szegény és szenvedő embertársaink szomorú életét némileg felvidíthatjuk. S ha valami örömet s'zerezhet a szerencsétlen, magát teljesen elhagyottnak érző, reménytelen betegnek, az nem lehet más, mint a boldogító érzés, hogy embertársai megértették szenvedéseit, hogy enyhíteni óhajtják fájdalmait s felvidítani kívánják szomorú életét. Nemesszivü emberbarátok, ne felejtkezzetek meg a szegény betegekről! Gyulán, 1902. év deczember hó 13-án. Dr. Berkes Sándor, kórházi igazgató. Hírek. A vármegye közgyűlése. Kedden tartja meg a törvényhatósági bizottság ez évben utolsó rendes közgyűlését, mely főleg a közigazgatási bizottsági tagválasztások miatt fog nagyobb érdeklődést kelteni. A bizottságból Geiszt Gyula, Rosenthal Ignácz, dr. László Elek, Ladies György és dr. Zsilinszky Endre lépnek ki. Miután ez utóbbi végleg le is mondott a bizottsági tagságról, uj jelölt kombiná- czióba vétele szükséges és e tekintetben, mint értesülünk, általános visszhangra talál a vármegyében dr. Bodoky Zoltán orsz. képviselőnek jelöltsége, aki mint főjegyző éveken át kitűnő tagja volt a bizottságnak. A közgyűlés anyaga időközben kibővült, amennyiben az utólag beérkezett darabokból 24 pontból álló póttárgysorozatot állitottak össze, a mit lapunk más helyén közlünk. A szakosztályok szerdán délután, az állandó választmány pedig pénteken és szombaton tartott üléseikben foglalkoztak a közgyűlés tárgyaival. A vármegyei közigazgatási bizottság holnap hétfőn tartja meg deczember havi rendes ülését. Vármegyénk főispánja, dr. Lukács György, csütörtökön nejével együtt visszaérkezett Gyulára Hódmezővásárhelyről, hol három héten át tartózkodtak. Uj főrend. A hivatalos lap csütörtöki száma közli, hogy 0 felsége a király folyó- évi október 3-án, illetőleg november hó 19-én kelt legfelsőbb elhatározásával a minisztertanács előterjesztésére báró Trauttenberg Frigyes földbirtokos és törvényes utódainak a magyar bárói méltóságot adományozta ; Széli Kálmán ministerelnök, mint belügyminiszter pedig a képviselőházban törvényjavaslatot terjesztett elő Trauttenberg Frigyes bárónak az örökös főrendiházi tagság jogáról való felruházásáról. A javaslat magokolása, hogy Trauttenberg Frigyes báró különösen a lótenyésztés fejlesztése a Moór vidékének magyarosítása körül szerzett magának figyelemre méltó érdemet. Trauttenberg bárót vármegyénk főuraihoz rokoni kötelékek fűzik; neje Almásy Emma grófnő, boldog emlékű Almásy Kálmán gróf v. b. t. t. és Wenckheim Mária grófnő legfiatalabb leáuya. A vármegyei igazoló-választmány folyó hó 10-én végleg megállapította az 1903. évi legtöbb adót fizetők névjegyzékét a azt beterjesztette a törvényhatósági bizottsághoz. A november hó 10-én tartott megyebizottsági választásokat, miután ellenük a törvényes időn belül felebbezés nem adatott be, végérvényeseknek mondotta ki s ezt a törvény- hatóságnak bejelenti. Yégül ugyancsak a törvény- hatósági bizottságnak jelenti, hogy Bencze János szeghalmi községi jegyző, választott megyebizottsági tag megbízatásáról lemondott. A vármegyei tiszti nyugdíjintézet igazgató- választmánya az alispán elnöklete alatt folyó hó 6 án tartott ülésén megállapította a nyugdijintézeti tagok jövő évi járulékát a nyugdíjalaphoz, felvette a nyugdíjintézetbe Dancsovszki Jánost, a kit Vigh András elhalálozása folytán a vármegye alispánja vármegyei szolgai állásra nevezett ki, gondoskodott özv. Hegedűs Lajosné s ellátatlan gyermekének, valamint özv Vigh Andrásné ellátásáról, az őket megillető segélyt és nevelési járulékot utalványozta; végül Deimel Lajos vármegyei főszámvevőt, miután állása az 1902. évi III. t.-cz. 3. § a folytán megszűnik, a vármegyei nyugdíj szabályrendelet azon intézkedése alapján, hogy ha valamely állás megszűnik, az illető tisztviselő az őt megillető nyugdíjban részesítendő, saját kérelmére 1903 évi január hó 1-től kezdve nyugdíjazta, nyugdiját szolgálati éveinek arányában 1848 koronában állapítván meg. Kinevezés. Ifj. Gsizmazia Kálmán gépészmérnököt a kereskedelemügyi miniszter a gölniezbányai állami ipariskolához tanárrá kinevezte. A vármegyei pénztárak és számvevőségek államosításáról szóló 1902. évi III. törvényezikk 1903. évi január hó 1-én lépvén életbe, a vármegyei pénztár és számvevőség működésének napjai megvannak számlálva. Mindössze két hétig tart még e működés, mert decz. hó 31-én a vármegyei pénztár már beszünteti működését, megkezdődik a vármegyei pénzeknekésalapoknakállami kezelésbe való átvétele, melynek előmunkálatai már is állandóan foglalkoztatják a vármegyei számvevőséget, mely a megyei alapok kötvényeinek és értékpapírjainak leltározását, kimutatásba foglalását már jó előre elkészíti, hogy az átvétel idején, január hó 1-én az átvételi aktus simán és haladék nélkül megtörténhessék. Ugyancsak sok dolgot ad a vármegyei számfejtő- OBztálynak a nagyszámú vármegyei állandó illetmé- nyeseknek kimutatásba foglalása, kiknek névsorát illetményeik és tartozásaik feltüntetése mellett már e hó végével előirás végett be kell küldeni a pénzügyi hatóságnak, hogy január hó 1-én illetményeiket már az adóhivatalok kifizethessék. A rendszer- változás passiv szereplői a vármegyei pénztárnokok és számvevők csütörtökön kapták meg a pénzügy- ministertől az úgynevezett tiszti rendelvényeket, melynek értelmében deczember hó 31-én állásaik beszüntetésével egy évi rendelkezési állapotba helyeztetnek és szolgálattételre ideiglenesen beosztat- nak. E rendelvények szerint a számvevőségtől Deimel Lajos főszámvevő, Schmidt Iván és Horti Béla tb. főszámvevők, Dubányi Imre alszámvevő, Schmidt Gyula számvizsgáló, Papp Endre számgyakornok és Kis Gyula számvevőségi napidijas, a pénztár részéről Bandhauer György fő- és Kliment Gyula alpéuztárnok a gyulai kir. pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőséghez, Levandovszky Dezső ambuláns számvevő pedig a gyulai kir. állam- pénztárhoz osztattak be. Ugyancsak ezen rendelvény szerint az illetők deczember hó 31-én a pénzügyi számvevőség főnökénél, illetve a pénzügyigazgatónál szolgálattételre jelentkezni tartoznak. Az igy rendelkezési állapotba helyezett tisztviselők egy év alatt fognak állásaikban véglegesit- tetni és szolgálati éveik arányában az államiak közé Boroztatni, mindenekelőtt pedig ama nagy feladatok teljesítése várakozik rájuk, melyet az 1902. évi III. t.-cz. értelmében a közpénzek kezelésének hatályosabb ellenőrzése és a számvitel egységesítése tekintetében véghezvinni hivatottak. A békésmegyei jegyzők egyesülete a megyei közgyűlés napján, kedden délután rendkívüli közgyűlést tart az egyszerűsítési rendeleteknek megbeszélése és egyöntetű eljárása tárgyában. — Az egyletet dr. Fábry Sándor kezdeményezésére hivták e napra össze s czélja az, ami a megyén összehívott tiszti értekezleté, megmagyarázása élő-
