Békés, 1902 (34. évfolyam, 1-53. szám)

1902-11-23 / 47. szám

Melléklet a „Békés" D2. 47-ik számához. alakuló közgyűlés, melyen horgosi Kárász István, a szervező bizottság vezetője elnökölt, egyhangú­lag elfogadta az eléje terjesztett alapszabályokat és megválasztotta az egyesület tisztikarát. Fő- parancsnok lett: borgosi Kárász István, helyettes főparai.csnok : Béresy Qéza, I. oszt. parancsnok : Boros Flórián, II. oszt. parancsnok : Csató Lajos, szakaszparancsnokok : Turóczi Kálmán, Boros Nán­dor és Veres Béla, pénztárnok : Erdei József, szer­tárnok : Mező Lajos, ügyész : Sárróty János ügyvéd orvos: dr. Csák István, segédtiszt: Dezső János. Ezüstmenyegző és eljegyzés. Lélekemelő csa­ládi ünnep színhelye volt Köröstarosa folyó hó 22-én. Szakáll Albert a nagy idők egyik vitéz bar- czosa a jónevü festő és neje Lenstky Jozefin, Lenszky uhlánus főhadnagy leánya, ülték meg egybekelésük 25 éves évfordulóját. Ugyanakkor tartotta eljegy­zését a jubiláns házaspár bájos, nagymüveltségü leánya Bertuska — a tarosai társaság közkedvelt- ségü tagja Szabó László h. anyakönyvvezetővel. Sok-sok boldogság kísérje az ifjú jegyespárt, hogy szülőik saját boldogságukat lássák folytatódni az ő most kezdődő boldogságukban. A vármegyei közegészségügyi egyesület köz­gyűlése. Az országos közegészségügyi egyesület békésvármegyei osztálya ez évi rendes közgyűlését ma délután tartja Gyomán a községháza nagyter­mében dr. Fábry Sándor egyesületi elnök elnöklete alatt. Ezt megelí'zőleg az egyesület nyilvános fel­olvasást tart, a melyen közre fog működni dr. Kaczvinszky János a vármegyei közkórház főorvosa ki a tisztaságról és dr. Eisler Vil nos gyulai járás orvos, ki az alkoholizmusról fog felolvasni. A békéscsabai nöegylet. Ennek a humánus egyletnek, mely már huszonnegyedik éve, hogy működik áldásosán, legutóbb kiadott évi jelentése szerint van 61 alapitó, 202 rendes, 3 pártoló, ösz- szesen 266 tagja. Bevétele volt az 1901- és 1902 évben 5010 korona 93 fillér, ebből rendes havi segélyekre fordított 864 koronát rendkívüliekre, 467 korona 40 fillért szegény iskolás gyermekek felruházására kiadott 660 koronát. Az egylet va­gyonának mai állaga: 25335 korona 54 fillér. Az egylet elnöknője: Beliczey Rzsőné, alelnöknői: Urszinyi Jánosné, Rosenthal Mártonné. pénztárnok : Such Albertné, raktáros: Fáy Mónié, jegyzők: Varságh Béla, Fejér Béla, dr. Urszinyi János. Hűtlen Cselédek Ungár Jónás szarvasi keres­kedőnek wertheim-szekrényében levő pénzét már hosszabb idő óta dézsmálták Oravec* Erzsébet és Kondor Eszti, nála alkalmazásban levő szakácsnő és dajka. A pénzes szekrényhez úgy jutott ik, hogy Ungár elvesztvén a kassza ku'csáf, a helyett hogy uj zárat rendelt volna, a rezorv kulcsot használta, urg a dajka és szakácsnő megtalálván az eredeti kulcsot, azzal nyitogatták a szekrényt s mintegy 204 koronányi összeget emeltek el belő'e. A hüte- len cselédeket Ungár feljelentte a hatóságnál. A pálinka Kondorotok hirtelen elhalálozott Lind ász János napszámos. Állítólag a pálinka ölte meg, melyből elkeseredésében a kelleténél többet ivott. Eltört a karja. Kiss Mari békési hajadont sú­lyos sérüléssel beszállították a gyulai kórházba. A 18 éves leánynak kenderkikészitő gép törte el a kezét s oly szerencsétlenül, hogy le kellett vágni. Rögtön arra gondol az ember, hogy tagja volt-e Kiss Mari a cselédsegélypénztárnak ? Mert ha igen, az áldásos intézmény megmenti a nyomorúságtól. Sok a hamis pénz- Szarvason a múlt héten ismételve, több hamis egy forintos és egy ko­ronás lett elkobozva. A forgalomba hozott hamis pénzek tulnyomólag a postahivatalnál lettek elko­bozva, mert a forgalomba hozók azon tévhitben élnek, hogy a postahivatalnál különösen délelőtt a forgalom úgy is elég nagy s igy a hamis koronás, vagy forintos könnyen elvegyül a többi jó pénz között. Azonban a hamis pénzt forgalomba hozni akarók e hiedelme téves, mert éppen a postán nagyon is megnézik, hogy vájjon az átadni akart pénz közt nincs e hamis pénz. Az elkobzott hamisítványok különben a körmöozbányai pénz­verő hivatal állítása szerint — hová az ily elkob zott pénzek a hamisítvány megállapítása végett felküldetnek — a csalódásig jó utánzatok s nagyon alkalmasak arra, hogy a kevésbé figyelőket meg­tévesszék. Lopá8. Tornán György, szarvasi lakos a múlt héten kedden, egész háznépével kiment a piaczra s a konyhaajtajának kulcsát felakasztotta a folyo­són levő egyik oszlopra. Dolgukat végezvén a pia- ezon, hazaérve, kinyitották a konyha ajtaját, rög­tön szemükbe tűnt, hogy a szobaajtaja sarkig nyitva volt, majd bemenve a szobába, a ruhaszekrény- ajtaját feltörve találták s annak tartalma pedig szét volt dobálva a szobában. Tornán ezt látva, nyom­ban azon helyre ment, hol megtakarított pénzét tartotta, de sajnos, hogy úgy a pénznek, mint egy betéti könyvecskének is csak hült helyét találta Nyomban jelentést tett a rendőrségnek, hogy 73 korona és 92 fillér készpénzt s egy betétkönyvecs­kéjét ellopták. A rendőrség a nyomozntot be is vezette, több gyanús egyént ki is hallgatott, de a tettest mindezideig nem sikerült kinyomozni. TŰZ Orosházán. Mokó János orosházai zenész háza a héten leégett. -A tüzet az istálóban felhal­mozott szalmára dobott égő gyufa okozta. A le-] égett ház 800 koronára volt biztosítva, mig a kár 1000 koronát tesz ki Tolvaj tanoncz. Dezső Bálint öcsödi szabó- tanoncz, kit gazdája Gurbai Sándor pékhez ke­nyérért küldött, a pékmühelyben felakasztva volt zsebórát és lánczot leemelte és zsebrevágta s aztán mint ki dolgát jólvégezte, haza ment. Estefelé, mi­kor a kútra ment, a lopott órát egy ismerős paraszt embernek kínálta megvételre, de vesztére, mert ennek feltűnvén az, hogy egy inas gyerek ezüst órát árul, az esetet bejelentette a rendőrségnek. A rendőrség aztán csakhamar el is csípte a tolvaj tanonezot 1 az elkobzott zsebórát az időközben pa- naszttevő károsnak visszaadta. Hihetetlen, milyen rövid idő alatt vált a Vértes gyógysz. féle Ferenczpálinka közkeletűvé, ennek oka ezen közkedvelt háziszer kitűnő hatásában rejlik. Foulard-selyem 60 krajczártól 3 frt 65 krig méterenként, blonsok és ruhák­nak való „Henneberg selyem,“ fekete, fehér és más színekben 60 krajczártól 14 frt 65 krig méterenként. Mindenkinek bérmentve és vámolva, házhoz szállítva. Minták pósta- fordulattal. Schweitzba kettős póstaportó. — G. Henneberg selyemgyára, (cs. kir. udvari szállító) Zürich. to 28—30 Irodalo m. Az e rovatban közlött művek kaphatók D 0 B A Y JÁNOS kön,vkereskedesében Gyulán, hol minden külföldi és hazai lapra előfizetések is elfogadtatnak Magyar képes könyvek! Azok » müveit, gon­dos szülők, a kik már zsengekoru gyermekeik szel­lemi nevelésére is nagy súlyt fektetnek, még csak pár év előtt is nagyon meg voltak akadva, ha ké­pes könyveket akartak venni kis gyermekeiknek. A magyar könyvpiacznak ugyanis fölötte kevés ilyen eredeti képes könyve volt: a németországi, vagy bécsi litográfusok elárasztották a magyar könyvkereskedelmet olcsó és silány reprodukeziók- kal, a melyek részint szöveg nélkül kerültek for­galomba, vagy ba egyik, másik kiadó íratott is hoz­zájuk pár forintért magyar szöveget, maga a kép idegen szellemű, idegeu eredetű volt, valamint hogy idegen volt az egész könyv is, mivel külföldön ké- s/ült s még a magyar szöveget is ott nyomták bele. A gyermekirodalom e nagy hiányát egyszerre és ugyancsak alaposan pótolta ez idéu a „M gyár Keres­kedelmi Közlöny" kiadó-hivatala, mely Karácsonyra nem kevesebb, mint 30 különféle nagyságú és alakú képes könyvvel kedveskedik az aprószenteknek. A könyvek mindegyik lapján ott ékeskedik ez a föl­irat : „Honi ipar“, s ez nem reklám, hanem örven­detes igazság. Hazai művészek festették egytől-egyig a remek szép, színes képeket, melyek mindegyike egy-egy kis világot tár föl a képekért rajongó ki­csikék előtt: s végre tőröl metszett magyarság, naiv és mégis ötletes gyerek-kedély csap felénk a csengő- bongó kis versekből, melyek Zigány Árpád költői vénáját dicsérik. Ez a nevezetes és hazafias vállal­kozás tehát mindenesetle figyelemre és pártolásra érdemes: nemcsak azért, mert nagy pedagógiai fon­tossága van, mivel magyar szellemben, magyar szi­vekben fogant szóval és művészettel oktatja gyér mekeinke', hanem azért is, mert kizárólag Magyar- országon készült és a „magyar ipar“ diadalát hir­deti a beosi portékával szemben. Mind a két ok elég fontos arra, hogy a magyar közönség méltá­nyolja a „Magyar Kereskedelmi Közlöny“ kiadó- hivatalának ezt a dicséretes törekvését és pártfo­gásával buzdítsa szép szándékainak további kifej­tésére. Gyulai főbizományi raktár: Dobay János I öny vkereskedése. A »Zenélő Magyarország« zongora- és hegedü- zenemüfolyóirat most megjelent 227-ik füzete a kö­vetkező szép zenemüujdonságokat közli : I. Lengyel Miska „Hegyaljai csárdásat négy magyar dalból, u. m. 1. „Páva, páva szép madár.“ 2. „Ha apadt a Tisza.“ 3. „Megírom majd levélben a babámnak.“ 4. „Friss csárdás.u II. Grosz Alfréd „Lanzetta“ Valse Espagnolét-t. Havonta kétszer, mindenkor ily változatos aktuális újdonságokat köztő zenemű- folyóirat előfizetési ára negyedévben 6 füzetre (66 zeneoldalra) 3 korona. Előfizethetni a most folyó IV. évnegyedre, valamint az előző évnegyedekre is a „Zenélő Magyarország“ (Klökner Ede) zenemű kiadóhivatalában Budapesten VIH., Józsof-körut 22/24., hol egyúttal minden nyomtatásban megje­lent zenemű legjutányosabban megrendelhető. Ingyenes diszmüajándék. A ki e czimet elol­vassa, akaratlanul is Amerikára, a képtelenségek hazájára gondol. Pedig ezúttal sokkal közelebbről, Budapestről kél szárnyra e hir. A »Pesti Napló«, Magyarországnak e legrégibb, pártoktól és. klikkek­től teljesen független, szabadelvű és szókimondó napilapja lepi meg vele karácsonyra olvasóit, aján­dékul adván, — teljesen ingyen — a gyönyörű kö­tésű, remek illusztrácziókkal diszitett Zichy Mihály albumot. E valóban értékes és nagy irodalmi becs- cselbiró müveit — melynek az Athenaeum kiadásá­ban megjelent eredetije 90 koronába kerül — a »Pesti Napló« uj kvárt kiadásában karácsonyi aján­dékul megkapja a »Pesti Napló« minden állandó elő­fizetője. És megkapják díjtalanul azok az uj elő­fizetők is, a kik egész éven át fél, negyedév, vagy havonkint, de megszakítás nélkül fizetnek elő a »Pesti Napló«-ra. Gyulai élet. A múlt vasárnap este jelzett Tárogató es­télyre tártkarokkal várta Bikády József pikulás a publikumot, de — nőmén est omen — úgy látszik, hogy a ki szerencsétlen fllótásnak szü­letett, hiába vesz tárogatót a kezébe, szerencsét­len flótás marad, mert a polgári kör helyisége ezúttal tágnak bizonyult s a szerencsétlen piku­lás i forint 50 krajczárnál többet nem tudott összehozni a kicsiny, de distingvált közönség­től, -a melynek túlnyomó része inkább vacso­ráim ment a polgári körbe, mint tárogatót hall­gatni. — így aztán Bikády pikulás, látván, hogy senki sem próféta a saját hazájában, elhatározta, hogy hangverseny-kőrútra indul a megyében, hátha kuruezabb magyarokra talál másutt, mint Gyulán, ahol nem lelkesednek a tárogatóért még akkor sem, ha Dankó Pista javára rendezik is a tárogató-estélyt. A sok kudarczczal és félkudarczczal sike­rült, illetve nem sikerült Dankó-estélyek végre arra birták a gyulai úribb czigányokat is — a bohém vérü fiatalságot, névszerint : Székely Sán­dort, Major Simont és Kovalszky Róbertét, kik mindannyian egy-egy Múzsa szolgálatában álla­nak, sőt olyik keltőnek is, hogy értelmi szerzőivé válnak egy nagyobb szabású Dankó-estélynek, a melyre sikerült Eszenyi Sándorné, Lehóczky Vilmos és Reisner Juliska, dilettáns művészeket megnyerni s a mely estélyt e hó 29-én tartják. Ez az estély három szempontból érdekes.- Először azért, mert első akcziója a gyulai bohémeknek. Eddig mindig csak külön-külön hallattak magukról s most tömörülnek először egy czél érdekében. Ha ez az estély sikerül nem hiszem, hogy kedvet ne kapjanak egy megyei irodalmi kör egy esetleges Pálfi kör megváló sitásához, mely régi vágya, a mi ideális lelkii poétánknak s a melyhez tagadhatatlanul meg­volna Békésmegyének a publikuma. Másodszor azért érdekes, mert olyan sze­replőket sikerült a nyilvánosság elé vinni, akik eddig mindig kerülték azt s akiktől pedig — azoknak az informácziói alapján, a kiket művé­szetükben részesítettek — joggal várhat sokat a pulikum. Harmadszor pedig prózai okokból érdekes. Azért, hogy Gyulán, a terminusok városában, ahol a publikum mulatni vágyó kedve —tiszte­let a kivételes zsebeknek — a hónap elsejétől számítva mértani haladványban csökken, ennek a három bohémnak volt bátorsága 29-ére ren­dezni mulatságot. Micsoda ideális nem törődömség az anyagi tényezők iránt! Látszik, hogy mind a hárman Árkádiába valók. — No de ennek az estélynek akárhogy is, de sikerülni kell. — Maga a budapesti művészvilág részéről megin­dított akció, hogy a beteg Dankó Pistán segí­teni kell, annyira gyöngéd és hiúságtól, prózai­érdektől ment nemes gondolat, hogy lehetetlen, hogy nem tisztán prózailag érző ember lelkét meg ne hassa. — Dankó Pista ugyan nem mi­nister, se nem uralkodó herczeg, a kinek szol­gálatokat tenni hasznot hozna a konyhára, csak egy szegény, kopott prímás, a ki a hegedűjébe lehelte a lelkét, a ki maga e mellett olyan sze­gény ördög maradt, hogy még az egészségét se tudná a maga emberségéből kikurálni s azért nem sok tekintélye van biz ö neki azok közt, a kik bugyeláris szerint taksálják az embert. Sze­rencse, hogy vannak azonban ideális lelkű bo­hémek, a kik megbecsülik Dankóban, hogy olyan országra szóló szép nótákat csinált s szerencse, hogy a mi publikumunk is tudja, hogy nemcsak „kenyérrel él az ember“ és megtudja becsülni a művészetet és a művészt. Nem nagyzolok, mert a gyulai színi szezonoknál nem kellene jobb bi­zonyíték. S ebben bízva, a 29-iki Dankó-estély sikerében is bizom, daczára a dátum nagyságának. Ez a dátum kérdés, különben nem egész ötletszerűen és théma hiányában jut eszembe s hogy Gyulán csakugyan fájnak a zsebek és ütött a tizenkettedik óra, igazolja az állami tisztvise­lők akciója, akik egy fogyasztási szövetkezet létesí­tésén törik most a fejüket, a melyre Gyulán, ahol a tisztviselő maholnap drágábban él, mint Budapesten, igenis nagy szükség van. Szegény tisztviselők, mind impraktikus gon- dolkozásu naiv lelkek, a kik megható önzetlen­séggel tapsolnak és örülnek minden egyes kul­turális, közegészségügyi és közgazdasági előbbre- Iépésénél a városnak, sőt dolgoznak és rajta van­nak minden haladáson, boldog altruismusukban nem látva, hogy maguk alatt vágják a fát s minden haladásból nekik jut a rózsa tövise, mert minden intézmény nyel együtt s az ezzel arány­ban nem álló termelés folytán emelkedik a fo­gyasztás, annál szükebb kosztra kerül ő maga. S ha még legalább erkölcs i diadala lenne a korgó gyomra mellett. De a szellemi tőkéjéből élőt kineveti a tőke dologtalanja és egyáltalá­ban nem viszonozza altruismusát hasonló jó akarattal és érdeklő diszszel. Nálunk különösen csak a vak nem látja az ur ellenes áramlatot egyes régiókban. Ilyen körülmények között okos ember úgy tesz, hogy segít magán. Az állami tisztviselők is igy tesznek s megalakítván a gyulai fogyasz­tási szövetkezetét türhetőbbé teszik az existen- cziájukat. Csak az a baj, hogy a tisztviselők nem igen érnek rá prózai gondokkal törődni — csak el­sején — se fölött a nem törődömség fölött ejt keserű könyeket lapunk más helyén egy illeték­ügyér, a ki egyébként is el van keseredve a minden vonalon felmerült egyszerűsítés folytán előálló komplikácziók miatt. Egyébként megindult a tél is teljes erővel noha még csak az ősz évadjában vagyunk. Vi­gasztalásul azoknak, a kik ebbe nincsenek bele­nyugodva és sókalják a fűtést, ajánlhatjuk a Schütz Guszti porosz brikeltjét, olcsóbb forrásul pedig papírkosarunkat, melyben .tél beálltával a fűtőanyag is felszaporodik, sajnos azonban csak gyújtanak jó. A kik azonban a rózsa mellett nem a tö­vist szokták látni, hanem magát a rózsát azok­nak a tél öröméről Írok elárulom nekik, hogy a tekintetes feökapitány ur, úgyis mint a rend éber őre, úgyis mint a korcsolyaszolgák félfoga­dására hivatott igazgató élénken érdeklődik a Körös jege iránt s maholnap, talán már ma dél­után is kitüzeti a Kalló utódjával a zászlót, a mely azt jelentené, hogy jó a jég, de a mely, régi tapasztalataim alapján eddigelé még mindig olvadást hozott. Ennek pedig nem örülnek se a korcsolyá­sok, se Schütz Gusztáv. — re. Közgazdaság. A Magyar Gazdák Lapja. Mezőgazdaságunk nagy átalakuláson megy most át Nehéó időket, küzdelmes napokat él a magyar gazdaember. Szem­ben áll vele az általános gazdasági depresszió. Mellette, a saját erején kivül, alig valaki. Tiz esztendeje, hogy a gazdasági közönség előtt megjelentünk. Tiz esztendeje annak, hogy kiadtuk a jelszót: nem kell az idegentől kölcsönzött tudás! Minden izében ma­gyar szaklapot akarunk adni a magyar gazda kezébe. Szaklapot, mely a hazai tapasztalatokból szűrt és praktikus szakismeretek terjesztésével törekszik arra, hogy a gyakorlati gazda minden igényét kielégítse, őt verejtékes munkájában támogassa. Ezt a prog- rammunkat beváltottuk. Most sem ígérünk újat. Maradunk a régiek. Kitűzött czélunkhoz híven, hozzá fogunk szólani a gyakorlati gazda teendői kö­rében felmerülő minden fontosabb kérdéshez: a növénytermesztés, állattenyésztés minden ágához; a tejgazdaság, hizlalás és az ezzel kapcsolatban álló kérdések fejtegetésékez. Méltatni fogjuk a szőlőszet, az erdészet, valamint a mezőgazdasági ipar körébe tartozó nagyfontosságu kérdéseket. E mellett figyel­jük, tárgyaljuk a gazdasági, társadalmi és közgaz­dasági kérdéseket is. De nem politizálunk. A mező- gazdasági érdekek szigorú őrei leszünk mindenben. Résen állunk mindig és nem csatlakozunk érdek- csoporthoz. A ki jól vet, az jól arat. Mi nyugodt lelkiismerettel állhatunk a nagy közönség elé A mire vállalkoztunk, annak megfeleltünk. Az a törekvésünk, hogy magyar földön gyűjtött tapasztalat, a magyar gazdálkodás viszonyaiból fakadt irányeszmék által jöjjön segítségére a magyar gazdának — meghozta az eredményt. Be akarjuk bizonyítani tehát, hogy nem vezetnek önző czélok, azért lapunk előfizetési árát gazdatisztek, papok, tanítók és községek részére újévtől — kedvezményes áron — 10 koronáért adjuk. Munkánk azonban csak úgy lehet sikeres, ha a ma­gyar közönség komoly, józan törekvéseinket méltatja és lapunkat továbbra is úgy szellemileg, mint anyagi­lag, szives lesz támogatni. Ezt kéri most a »Magyar Gazdák Lapja« kiadóhivatala. -- Kapható Dobay János könyvkereskedésében, Gyulán. Törvényszéki csarnok. Előrelátó tolvaj. Szlávik András csabai 17 éves suhancz általában lopással tartja fenn életét Irnint dologkerü’ő, már vagy 13 hónapi börtönt kell leszolgálnia és pedig 7 hónapot e hó 17-én kapott azért, mert április 19 ód egy mérleget lopott el Szabó Jánosáétól azon czélból, hogv a hentesektől kolbászt fog lopni g legyen mivel kimérje. Tény­leg el is emelt másnap éjjel 26 szál kolbászt, mérte is jó olcsón, mig nem a rendőrség letartóz­tatta. Mognyugodott ugyan az Ítéleten, de kijelen­tette, bogy jobb lett volna, ba a nyáron zárják be, mikor meleg van, mert épen most kezdődik a kolbász szezon és a télen azt újra árulni akarta. A baromfi kereskedő. Őré Lajos dobozi lakoB ez év telén nagyon unta magát és elhatározta, hogy felcsap apró jószág kereskedőnek ; az „üzlet“ február végéig jövedelmezett is, mert éjjel össze­szedte a tyúkokat és asszonya elvitte Békésre és bár olcsón adogatta el, de azért mégis jól kijöttek vele. Azonban február végén rajta érték i vége lett az üzletnek. Mondta is Őré Lajos, hogy tavaszra válván az idő, uem -is akarta az üzletet folytatni, a most következő télen meg nem lesz alkalma, mert állami ellátáson lesz a télen, kapván 8 havi börtönt. Kökény Panna. Van-e, ki e nevet nem ismeri, pedig ezen ŐO éves szentandrási hajadon eddig Márianosztrán kisebb-nagyobb részletekben 12 évi fegyházat, Gyulán 2—3 évi börtönt és Szarvason másfél évi fogházat állott ki; legutóbb a múlt október hó 28-án szabadult ki, de már november 25-én és deczember 10-én újabb lopásokat követett el; legérdekesebb az utolsó. Ugyanis a szeutandrási rendőrség nyomozza a novemberi lopást s mig a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom