Békés, 1902 (34. évfolyam, 1-53. szám)

1902-11-16 / 46. szám

Melléklet a „Békés" 1902.46-ik számához. Körös partján alakult, első és kiváló gondját legott templom és iskola építésére fordította. Szép az, mit az egyházi krónika megjegyez, hogy Zsámboki István, egyszersmint nótárius is, oktatta a 89 párra menő uj lakosok gyermekeit. íme az első nagylelkűség. 1787-ben már két tanító, Hval Tamás és Kovács Pál tanítja az ifjú csemetéket. 1804-ben Huszka József, Alt Sándor és Berta János külön fiú és leány­iskolákban tanítanak. 1841-ben a tankötelesek száma már felülhaladta az ezret, akkor már újabb iskolát kellett állítani, 1868-ban 5 iskolát találunk. Követ­kező években a népesség szaporodásával az iskolák száma is aránylag növekszik, még pedig 78, 83, 88-ban s a 90-es években, s mindig a hitközség és buzgó lelkipásztora, Schiefner Ede, nem különben az uradalom nagylelkűségéből, úgy hogy ma Endrőd község tanintézeteinek száma 19; 16 mindennapi s ismétlőgazdasági, egy ipariskola és 2 óvoda, melyek­nek fenntartására — csak a dologi kiadásokat te­kintve — a különféle nyugdíjakon kívül — évenkint 15018 korona 90 fillért fordít az egyházközség. Hát bizony ez jelentékeny áldozatkészség, mely előtt ka­lapot kell emelni. így tett a hitközség a múltban s nem zárkózik el a szükséges áldozatokról a jövőben sem; a népnevelés szt. ügyét az endrődi buzgó nép mindig szivén hordozta és ismerni fogja kötelessé­gét a jövőben is, még akkor is, ha czikkirot a hit­község dicséretes áldozatkészsége csak maró gúnyra készti. De már erről nem tehetünk! legyen boldog vele! Yégül czikkirónak a jelenlegi iskolaszék ellen irányzott kirohanását illetőleg megjegyzem, hogy az iskolaszék a közoktatási törvények szellemében s a főnhatóság megerősítése alapján törvényesen meg­alakulván, fontos hivatásának tudatában teljesiti kö­telességét és annak tagjai mindenesetre bírnak annyi értelmiséggel és képességgel, mint a czikkiró s lecz- kéztetésére egyáltalán nem szorultak. így Íródnak a hetenkinti hetilapi tudósítások — sokszor vaktában, sokszor csak személyes impressiók alapján, de hát írni muszáj! A papír pedig türelmes. Endrőd, 1902. november 11-én. Zelinka János, iskolaszéki elnök. Hírek. Kinevezés. A vármegye főispánja dr. Brauner dámuel kórházi eegédorvos lemondása folytán ki­nevezte a vármegyei közkórház sebészeti osztályá­hoz segódorvossá dr. Bagarus Andrást, hódmező vásárhelyi városi Erzsébet szemkórház segédorvosét. Megyebizottságitag választás Gyulán, Gyula­város 1-80 alkerületében szokatlan nagy érdeklődés mellett folyt le a törvényhatósági bizottságitag vá­lasztás. Már napokkal előbb különböző listák ke­rültek forgalomba, melyek mindegyikének akadtak szép számú hívei. A szavazás egész 'napon át folyt és különösen a reggeli és, déli órákban járultak a szavazók nagyobb számmal az urnához. A válasz tást dr. Márki János elnök és Fürdők István helyet­tes elnök, felváltva vezették, a kik délután 4 óra­kor nagy számú érdeklődő jelenlétében kezdették meg a szavazatok összeírását. Összesen 211-ensza­És bizonyságul odaájult az ura karjaiba. Lukács kétségbeesetten fektette az ágyra és szanaszét kergette a cselédeket segitségért. Maga pedig reszkető kézzel oldozta ki a felesége ru­háit a meghatottság és fájdalom könyei pereg­tek az arczára. A beteg újra megmozdult. — Margit azt mondja . . . lihegte. — Mit mond az a kék sirimpfli ? — mordult fel Lukács dühösen, mire a beteg megkönnyeb­bülten sóhajtott fel s aránylag nyugodtan ma­radt az orvos megérkezéséig. Mihelyst azonban nyílt az ajtó, a szép asz- szony újra vergődni kezdett. Sikoltozva, görcsö­sen karolta át a férje nyakát és összefüggéste­lenül, zokogva emlegette a tanfelügyelőnét, az aljegyzőt s újra és újra megvallotta az urának, hogy imádja. A Mefisztó képű háziorvos mandulatejet és vizesborogatást rendelt a betegnek s hazafelé indult. Útközben ilyenformán kontemplált ma­gában : — Hm ... az ideggörcsnek ilyetén prak tikus alkalmazásáról még eddig nem volt tudo­másom. Szegény Lukács barátom, semmivel sincs kellemesebb helyzetben, mint a jámbor Jankó. Azonban a nagyságos asszony hasonlithatlanul ügyesebb perszóna, mint barátnője, a ki felett tegnap pálczát tört ... A tanfelügyelőné, ez a szellemes, de naiv optimista lélek, nem fogja elhinni a dolgot, de a törzsasztalnál élvezettel fognak kaczagni a históriámon . . . Návay sze­rencsés kópé ... de hát . . . „ Dumme hat’ s Glück“ . . ] Vájjon a nagyságos asszony hü csatlósa miért nem volt ott ennél a csinos tab- leaunál ? . . j Az egész, úgy féligmeddig, emlékezte­tett Gauthier Margitra, de a nagyságos asszony­ból hiányzott a demimonde diszkrét bája és mér­sékelt előkelősége . . . Hja! a szerelem ... a szerelem néha gőrcscsel jár . . . S a doktor jó­kedvűen nyitott be a Grand Café kis termébe. Irta: Nil. vaztak, a kik az 5 évre szóló megbízatással válasz- ó tagokra 210, a két éves megbízatású tagra 207 szavazati lapot adtak be. A szavazás eredmé­nye alapján megválasztattak a törvényhatósági bi­zottság tagjaivá 1907. év végűig tartó megbízatás­sal : dr. Bodoky Zoltán 196, JantsoviU Emil 168, Popovics Jusztin 167 és dr. Berényi Ármin 73 sza­vazattal és az 1904. év végéig tartó megbízatással : Ritsek János 79 szavazattal. A megválasztottakon kívül nagyobb számú szavazatot kaptak még az előbbi helyre : Gróh Ferencz (58), dr. báró Drechsel Gyula (52), dr. Kovács Károly (50), Rezey Szilviusz (18) ; a*két éves megbízatású helyre Rezey Szil­viusz (57), Kóhn Dávid (56). A többi szavazat mindkét helyre egyesek között kisebb arányban oszlott meg. Megyebizottsági tag választások a megyében. Az év folyamán megüresedett törvényhatósági bi­zottsági tagsági helyekre (az egész vármegyében hétfőn tartották meg a választásokat. A többi köz­ségben csak egyes helyek voltak üresedésben és a választás is kisebb érdeklődésben folyt le, mint Gyulán. Békéscsabán a második alkerületben 89 szavazatot adtak be, a melyből 85-öt dr. Margócei Miklós ügyvéd kapott, a harmadik alkerületben 57-en szavaztak. Megválasztatott 38 szavazattal Willim István gazdasági intéző. Orosházán az I. alkerület- bea beadott 64 szavazatból 57 szavazattal Vangyel Szilárd jegyzőt választották meg. Körösladányban Cs. Nagy János nyerte el a többséget, a ki a be­adott 23 szavazatból 11-et kapott; Szarvason a II alkerületben a beadott 71 szavazat mind Danes Szilárdra esett, a ki egyhangúlag választatott meg a törvényhatósági bizottság tagjává. Impozáns hangverseny Dankó Pista javára. Kovalszky Róbert, Major Simon és Székely Sándor a gyulai társasélet három jól ismert alakja, Dankó Pista javára november hó 26 án hangversenyt ren­deznek a Komló szálloda éttermében, melyet ez alkalomra teljesen átalakítanak, földiszitenek. Az estély rendezőinek sikerült közreműködőül meg­nyerni Eszenyi Sándorné úrnőt, Lehótzky Vilmos törvényszéki albirót, Reisner Juliska kisasszonyt és Karaszy Ödön az ismert kiváló fiatal poétát. A műsor véglegesen még nincs megállapítva, de a szereplők névsora teljes garantiát nyújt arról, hogy az a legkényesebb igényeket is kielégítő, magas, művészi nívón fog állani. Az estélyt annak idején a rendezőség plakátirozással és meghívók kibocsá­tásával fogja hirdetni s mi e helyen csak kötelessé­günknek tartottuk a rendezőség beleegyezésével, hogy az impozánsnak ígérkező estélyt a szépért, jóért lelkesedni tudó gyulai publikum figyelmébe ajánljuk. Békésvármegye községjegyzői egyesülete va­sárnap f. hó 11-én délután tartotta Szeghalmon a községháza tanácstermében folyó évi rendes közgyű­lését, a melyen Petneházy Ferencz elnöklete alatt jelen voltak : Csánky Jenő főszolgabíró, Kolozsi Endre, Mucsi Mihály, Goliáu Soma, Kovács Albert, Tardy Lajos, Batizi Ferencz, Fejér László, Kovács Gyula, Bácsi Dani, Bencze János, Sukk István, Horváth Gyula, Beke Albert, Klauznitzer Miska, Veress Gyula, Egyed Ignácz, Petry Gyula. Neve­zetesebb tárgya veit a közgyűlésnek a módosított alapszabályok bemutatása kapcsán elfogadott indít­vány, hogy az egylet belép az országos központba, tudniillik, a községi és körjegyzők egyesületébe. A kereskedelmi miniszter leiratát, melylyel a minisz­ter a községi jegyzők vasúti kedvezményes utazá­sának engedélyezését megtagadta, tudomásul vette a közgyűlés. Á leirat elösmeri ugyan, hogá a jegy­zők ebbeli kérelmének van némi jogalapja, de mi- utén pénzügyi érdekekbe ütközik, nem teljesíthető. A vármegyei jegyzői nyugdíj egyesület módosított alapszabályait örömmel vették tudomásul. Szerb Miklós pénztárnok nem jelenhetvén meg a közgyű­lésen a múlt évi számadások megvizsgálását ez ok­ból elhalasztották. A tárgysorozat utolsó pontja a jövő évi közgyűlés helyének megállapítása volt. Kolozsi Endre mezőberónyi első jegyző meghívá­sára elhatározták, hogy a jövő évi közgyűlést Mező- berényben tartják még. — Közgyűlés után kedé­lyes társasvacsorára gvültek össze a községi szál­loda éttermében. Vacsora közben számos felköszöntő hangzott el, majd asztalbontásra kerülvén a sor, a jelen volt társaságnak nem várt igen kellemes szó­rakozásban volt része: Nánássy Géza a Gyulán sikerrel működött, hangversenyénekes gyönyörköd­tette a bankettezőket, művészi énekével. A társa­ság a késő éjjeli órákig együtt maradt. Az országos közegészségi egyesület békésvár megyei osztálya november hó 23-án d. u. 3 órakor Gyomán, a városháza nagytermében belépti-dij nélkül nyilvános felolvasást tart. Felolvasnak : 1. dr. Kacz- vinszky János, a tisztaságról. 2. dr. Eisler Vilmos, az alcoholismusról. Ugyanott d. u. 4 órakor az Egyesület évi rentjes közgyűlését tartandja, melyre a tagok tisztelettel meghivatnak. A közgyűlés tárgy- sorozata: 1. Elnöki jelentés. 2. Pénztárnok és a számvizsgáló bizottság jelentése. 3. Esetleg indít­ványok. 4. Számvizsgáló bizottság kiküldése. A József főherczeg sanatorium egyesület tud­valevőleg megkeresést intézett a vármegyebeli köz ségekhez, melyik minő feltételek mellett volna hajlandó a szegény tüdőbetegek sanatoriuma ré­szére telket átengedni. A felszólítás igen dicséretes ajánlatokra vezette a vármegye több községét, a melyek legnagyobbrészt ingyen hajlandók telket adni a sanatoriumoak. Eddig ennek folytán Gyula, Szentetornya, Gyoma, Mezőberény és Csorvás köz­ségek vétettek kombináczióba a sanatorium he­lyéül. Dr. Kuthy Dezső a tüdővész elleni védeke­zés e kiváló munkásságu tudós vezéralakja már régebben megtekintette a Gyulaváros által felaján­lott erdőterületet és a Szentetornyán felajánlott telket, melyek közül különösen az elsőt igen alkal­masnak találta sanatorium czéljaira. A hét folya­mán dr. Kuthy ismét lent járt a vármegyében és a Mezőberény község által felajánlott telket nézte meg dr. '■Zöldy János főorvos kíséretében. A kiváló tudós legközelebb ismét leutazik, hogy a többi helyeket is megszemlélje és igy helyszíni tapasz­talatok alapján adhasson véleményt a sanatorinm- egyesületnek, hogy majdan hol létesítse az alföldi tüdőbeteg sanatoriumot. A honvédkerületi parancsnok szemléje. A buda­pesti első honvédkerület parancsnoka : Bihar altábor nagy a hét elején három napig Gyulán tartózko­dott, ahol a második honvédgyalogezred felett tar­tott szemlét. — A parancsnok d gyakorló téren megszemlélte az ujonezok és póttartalékosok' gya­korlatait, azoknak a kiképeztetésben történt elő- haladását, majd az ezrediroda, honvédkiegészitő parancsnokság és népfelkelő nyilvántartás ügykeze lését vizsgálta meg és a tapasztaltak felett elisme­résének adott kifejezést Petöcz alezredes ezred­parancsnok előtt. Magyaros nevek. Tömegesen folyamodnak a vármegyéből vezetékneveik megmagyarositásáért. A belügyminiszter legutóbb megengedte, hogy kis­korú Grünbaum Dezső csorvási lakos vezetéknevét „Gárdos'-ra, kiskorú Weiszfeld Lipót orosházi lakos „VázBonyi“-ra, kiskorú Kursay Adolf csorvási lakos „Kalmáréra és Grünblatt Mózes endrődi lakos tanító „Gémes“ re változtassák át. A szegény gyermekek és munkaképtelen fel­nőttek téli felruházása vasárnap délután volt az árvaházban. A gyűlést Fábry Mártoi.né alelnök ve­zette, a szegény gyermekekhez pedig Dutkay Béla polgármester intézett buzdító és intő szavakat. Az elaggott és nyomorék szegények oly nagy számmal jelentkeztek, hogy az egylet raktári készletét jóval az előirányzaton felül igénybe kellett venni. A ruhakiosztás után választmányi ülés tartatott. Ozv. Reinhart Józsefné a nőegylet javára 100 korona örök alapítványt tett s neki jegyzőkönyvi köszönet szavaztatott. Üj tagokul felvétettek: Debreczeny Lajosné, ifj. Licska Ferenczné, Szabados Józsefné, Kova Andrásné, Keppioh Frigyesné, Vittmann Já- nosné, Madas Mártonné. Végül elvileg elfogadtatott azon indítvány, hogy a nőegylet a tél folyamán kisérletképen két nyilvános teaestélyt rendez. Az ipar08 ifjúsági egylet Katalin tánczestélye folyó hó 22-én, szombaton este lesz a Göndöcs népkerti csarnokban. A rendezőség mindent elkövet a tánczvigalom sikere érdekében és a bál kedvező idő esetében népes és kedélyes mulatságnak Ígérkezik. Tűz. A Hagymatéren levő Kerekes féle nyil­vános ház zsindelylyel fedett udvari melléképülete pénteken este 10 óra tájban ismeretlen okból ki- gyuladván, teljesen leégett. A kár biztosítás folytán megtérül. Hulló levelek. Csupa desperáczió, csupa szo­morú, melankolikus sejtelem érinti az ember lel­két, a mikor a fák csendes rezignáczióval hullatni kezdik levelüket. A gondolkozó ember, az impressióit feldolgozni szerető lélek az élet és a természet szomorú analógiájára gondol s a hulló levelek, a zörgő avar a letört, elhervadt reményeket juttat­ják eszébe, amelyek frissen, üdén mentek neki az életnek, mint a tavasz zöld hajtása s a melyeket elveszt a küzködő az élet küzdelmében, mint a hogy leveleit hullatja a lomb is az ősz fagyos viharában. Lehullnak a levelek s kopaszon mered­nek a tar gályák az ég felé s elhullnak a remé­nyek is s az őszi kort érő ember józanon, ridegen, illúzió és álmok nélkül várja az életet felváltó halált, az örök nyugalmat, mint a hogy a természet, lomb, virágillat és szín nélkül várja a téli hó­takarót. A levélhullás ez érzelmi motívumain kívül prózai hátterével is méltán ad okot a busulásra, következvén a fűtés, téliruha beszerzés ideje, mely nem egy ősz hajszálat tesz a gondterhes fejekre. Az ősz mindazonáltal e sötét színei daczára is szép, poetikus, hangulatos évszak, gondolkozni, érezni tanító s az ősznek nem kevesebb barátai vannak, mint az illatos, bájos, kellemes tavasznak. Jégszolga kerestetik, a közelgő téli szezon csalhatatlan^ jele a gyulai korcsolyaegylet igazga­tójának ama hirdetése, melynek közzétételére kéri fel lapunkat. A korcsolya-egylet igazgatója uj jég szolgát akar szerződtetni az idei jégszezonra s e végből közhírré teszi, hogy mindazok, kik ezen állást betölteni óhajtják, nála, a gyulai re időrkapi- tányi hivatalnál jelentkezzenek. Öngyilkossági kísérlet. Szposzta Karolin 25 éves hajadon a „Komló“ szállodában alkalmazott takarító­nő f. hó 10-én délelőtt a „Komló“ száloda emeletének félreeső helyén — sajátkezüleg irt levele szerint — öngyilkossági szándékból, szerelmi bánatában, zsíros szóda oldatot ivott. — Eszméletlen állapotban a Békés/ármegyei közkórházba szállíttatott. — Álla­pota nem életveszélyes. Békés város s a vasúti fővonal. Több ízben adtunk birt róla, hogy Békés községében élénk mozgalom indult meg az iránt, hogy az Arad- budapesti vasúti fővonal útiránya aként változtas­sák meg, hogy Békés, ezen fővonalnak állomása legyen. A községi képviselőtestület ily irányban kérvényt is nyújtott be a kereskedelmi miniszter­hez és ezen kérelmének támogatására Lukács György főispánt küldöttségileg megkérte. A főispán, aki kiválóan érdeklődik a minden tekintetben sú­lyos helyzetben levő Békés községe iránt, beható tanácskozást folytatott a minisztériumban ezen nagy- fontoszágu ügy fölött és eljárásának eredményéről a következő sorokban értesítette Békés községe képvi­selőtestületét: Békésvármegye főispánja. 1194—1902. főisp. Békés község képviselőtestületének. Szives volt az igen tisztelt községi képviselőtestület hozzám fordulni a végből, hogy a községet a m. kir. állam­vasutak Mezőberény, békés-földvár-békéscsabai vo­nalának Mezőberény-Békés-Békéscsaba irányában való áthelyezése iránt táplált törekvésében támogas­sam. — A képviselőtestület megbízásából nálam járt küldöttség előtt kifejtettem azokat az óriási akadá­lyokat, melyek a község törekvése megvalósításá­nak utjábán állanak. Minthogy azonban teljesen át vagyok hatva attól az akarattól, hogy Békés község közérdekeinek előmozdításán tőlem telhetőleg min­denkor a legnagyobb készséggel közreműködjem, megígértem a küldöttségnek, hogy adatszerüleg fo­gok utánna járni, van-e egyáltalában lehetősége annak, hogy a község fent jelzett törekvése megvaló­síttassuk ? Az illetékes tényezőkkel és szakközegek­kel folytatott értekezés alapján tehát a következőket közölhetem : Az államvasuti igazgatásnak nem ér­deke az áthelyezés, sőt ez egyenesen az államvas­utak által szemelőtt tartott egyetemes érdekeknek hátrányára volna, mert a tervezett uj irány meg- hosBzabbitaná az utat, már pedig a közlekedés fő­vonalain a legcsekélyebb késedelem is szigorúan kerülendő. A hosszabb úttal együtt jár az üzem­költség növekedése is, a minek folytán vagy emelni kellene a szállítási tarifákat, a mi igen népszerűtlen dolog, vagy a több kéltséget az államnak viselnie. Az államvasuti igazgatás tehát az áthelyezési törek­véssel szemben elvileg ellentétes állásponton van. Mindazonáltal abban az esetben, ha az áthelyezés összes költségei megtéríttetnek, talán nem volna lehetetlen az áthelyezés keresztülvitele. Feltétlen kikötés volna azonban ebben az esetben is az, hogy az államra ez áthelyezésből semmi költség ne há- ramoljék. A mi már most az áthelyezés költségeit illeti: oly pályánál, amely országos fővonalat ké­pez és amely a nemzetközi közlekedésnek czéljaira szolgál, a pálya kiépítésénél a legmagasabb köve­telményeket kell szem előtt tartani. Ezek szerint pedig egy kilométer kiépítését 100—120,000 koro­nánál kevesebbre előirányozni nem lehet. A terve­zett mintegy 22 kilométernyi pálya kiépítése tehát zörülbelül két és fél millió koronába kerülne. Ezzel szemben a jelenlegi pályatest felhagyásából a sínek értékesítése utján mintegy 100,000 egyszázezer ko­rona összeg térülne meg; a pályának sem talpfáit, sem egyéb anyagokat ertékesiteni nem lehet. — A költség kérdésének tárgyalásánál figyelembe kell venni azt is, hogy a fővonal áthelyezésével a Békés- földvár-békési szárnyvonal fölöslegessé válik. Békés községnek tehát a fent jelzett óriási összegen kívül a Békésföldvár-békési szárnyvonal felhagyásával járó anyagi veszteségeket is magára kellene vennie. Ha tehát a község két és fél millió koronát áldozna és azon felül a szárnyvonal felhagyá|sával járó anyagi veszteséget magára venné, akkov illetékes helyen megfontolás tárgyává tétetnék a fővonal áthelyezé­sének kérdése. Á most említett roppant áldozatokra Békés község képtelen. De még ha képes lenne is ezekre az áldozatokra, akkor is kétségtelen, hogy az áldozatokkal az elérendő előny korántsem áll arányban. Mert a fővonalon fekvés csak egyik té­nyezője lehet valamely község fellendülésének, egy­magában azonban az óhajtott fellendülést nem biz­tosítja. Megfontolva mindezeket és figyelembe véve, hogy a tervezett motoros vasút is jelentékenyen előbbre fogja vinni Békés község közlekedési érde­keit ! Békés község jól felfogott érdekében nem szolgálhatok a község közönségének más tanácscsal, minthogy a fővonal áthelyezésének terve fölött vég­kép térjen napirendre s a község előhaladásának, fejlődésének és fel virágozásának más, czélraveze- tőbb módozatait keresse. Nekem mindenkor szivem mélyén érzett hazafias öröm lesz, ha a községnek ezeknek a czélravezető módozatoknak feltárásában és megvalósitásáben segélyére lehetek. — Gyulán, 1902. évi november hó 9-én. Lukács György s. k., főispán. Halálozás. Békésen és az egész vármegyében nagy részvétet kelt jóemlékü Wieland János békési uradalmi tiszttartó özvegye Koritsánszky Apollónia asszonynak halála. A boldogult matróna, aki férje léltében példás hitves, élte fogytáig a legjobb anya s minden erényben bővelkedő kedves úrnő volt, 74 esztendőt élt megérdemelt tiszteletben és közbecsü- lésben. Hétfőn délelőtt temették el Békés városa közönségének impozáns részvételével. Béke ham­vaira, áldás emlékére. Az iszákosság vége. H. Balogh Imre öcsödi kubikuson régen erőt vett a pálinka ivás szeeve- délye. A múlt héten is két napig egyfolytában ivott és hétfőn este teljesen elázva került haza. Felesége a holt részeg embert lefektette és dolga után látott. Később benézett hozzá és urát hörögve találta. Átszaladt a szomszédba segitségért, de mire a szomszédokkal visszajött, H. Balogh Imre halva volt, a sok pálinka megölte. Jegyzőválasztás Kondoroson. Nagy érdeklődés mellett folyt le hétfőn délelőtt Kondoroson a Suhajda Antal nyugdíjazásával megüresedett első jegyzői állás betöltése. — A képviselőtestület tagjai teljes számmal gyűltek össze a választó közgyűlésre, a melyei dr. Wieland Sáudor főszolgabíró vezetett. A főszolgabíró bét pályázót jelölt az állásra, azon­ban ezek közül csak kettőnek volt pártja és pedig \ Baross István kondorosi másodjegyzőnek és Tóth László békéscsabai könyvelőnek. Az elrendelt sza­vazás során Baross 26, Tóth 16 szavazatot kapott és igy 10 szótöbbséggel Baross István választatott meg Kondoros község első jegyzőjévé. Zászlóavatás Orosházán. Az orosházi ipartes­tület uj zászlóját, melynek zászlóanyai tisztét Thék Endréné tölti be, nagyszabású ünnepély keretében szenteli fel e hó 30-án. Az ünnepély előző nap, a vendégek ünnepélyes fogadásával kezdődik, kik a zászlóanya kíséretében jönnek a pesti vonattal s másnap délelőtt lesz a zászlószentelés, délben bankett, este pedig tánczvigalom. A nagyszabású ünnepélyre sokan készülnek a megyéből. Uj rendörbiztos. A Gabovics Jenő elhalálozá­sával megürült orosházi rendőrbiztosi állást a köz­ségi képviselőtestülete e hó 8-án töltötte be, amikor is nagy többséggel Bartha Mátyás kunszentmártoni csendörőrmestert választották meg rendőrbiztosnak. Hangverseny és tánczestély Orosházán- Az Országos Vörös-Kereszt Egylet orosházi városi vá­lasztmánya Orosházán,november hó 22-én az „Alföld" szálloda nagytermében a szegény gyermekek kará­csonyi felruházása czéljára Drucker Margit urhölgy, Thék Endre, Braun Sándor, dr. Jeszenszki Elek urak és az orosházi dalegylet közreműködésével hangversenyt és ezt követő tánczestélyt rendez. Kezdete esti 8 órakor. Belépő dijak: 1—6 sor 2 K. 40 f., 6—12 sor 2 K. 12. sortól 1 K. 60 f., álló­hely 1 korona. Karzati ülőhely 1—3 sor 80 fillér 3. Bortól 60 fillér. Karzati jegyek a tánczestélyre nem érvényesek. Jegyek előre válthatók az oros­házi takarékpénztárban és Talányi János pénztárnok urnái. A Jótékonyczélra szolgáló felülfizetések köszö­nettel hirlapilag nyugtáztatnak. / Bekó8megyei egyetemi ifjak körének közgyű­lése. Folyó hó 8-án folyt le a B. E. I. Körének ez idei negyedik közgyűlése, a nagy látogatottság­nak megfelelő gazdag napirenddel. Miután az át­számoló bizottság pénztári jelentését is tudomásul vette, a közgyűlés megadta a szünidei választmány­nak a felmentést és lelkiismeretes működéséért kö­szönetét szavazott. — Tudomásul vette a rendes­választmánynak eddigi intézkedéseit. Hogy a leg­súlyosabb anyagi helyzetben levő egyetemi ifjak is beléphessenek a körbe és résztvehessenek annak tevékenységében, élvezhessék a környujtotta ked­vezményeket, a tagsági dijat a közgyűlés leszállí­totta évi két koronára. — Az irodalmi munkásság

Next

/
Oldalképek
Tartalom