Békés, 1902 (34. évfolyam, 1-53. szám)

1902-11-09 / 45. szám

két kap a megajánlott összeg ellenében. Itt tehát nem lesznek elsőbbségi és törzsrészvények, melyekből az előbbiek magánosok birtokába jutván, ezek élvezik a vasút üzletéből származó hasznot, a tulajdonképeni érdekeltség pedig mondhatni értéktelen, soha nem jövedelmező törzsrészvények birtokába jut, itt az egész vasútnak az érdekeltek pénzéből kell felépülnie, a vasút az érdekeltség tulajdonát képezi és az üzletéből folyó haszon is ezt illeti. Hogy ennek daczára az érdekeltség hozzájárulása még sem nagyobb, mintha magán vállalkozók is bevonatnak annak finan- czirozásába, ennek oka az, hogy a keskeny- vágányu vasutak építési tőkéje körülbelül harmad részét teszi a rendes nyomtávú vasutónak és igy az összeg nem lépi túl az érdekeltség anyagi erejét.

Ezért kell igennel felelnünk arra a kérdésre is, hogy a hozzájárulás Gyula városa által megadható-e. Maga a megkereső bizottság nem egy véletlenül odavetett számban állapította meg a város hozzájárulásának összegét, de annak megszabásánál a mutatkozó szükségnek, a városra a vasutból háruló előnyöknek és a város anyagi képességének összevetésével járt el. Legutóbbi czikkünk- ben jeleztük azokat a közforgalmi és gazdasági előnyöket, melyek Gyulaváros szempontjából e vasúttól várhatók, különösen annak folytán, hogy a vasút nemcsak átmenő forgalmat fog közvetíteni, hanem e város belterületén, piaczán átvezetve, annak forgalmát fogja óriási mérvben fellendíteni. Ezzel szemben tudatában van a megkereső bizottság is annak, hogy a város anyagi helyzete meggondolatlan költekezést és ellenszolgáltatás nélkül maradó befektetést meg nem enged és ha ennek daczára is a várostól oly nagy összegű hozzájárulást kíván, annak oka az, hogy meggyőződése szerint a városra háruló előnyök kiegyenlítik ezt az áldozatot. De itt tulajdonképen — és ez a dolognak leginkább figyelembe veendő oldala — nincs is szó áldozatról oly értelemben, mint lett volna a Bene—Környei-féle vasútnál, hol a megszavazott 200.000 korona nem jövedelmező törzsrészvényekbe f'ektettetvén, annak kamatai és törlesztése egészen a lakosság terhét képezték volna. Itt a város kamatozó részvényekbe fekteti pénzét, amelytől múltkori ismertetésünk és a már meglevő vasutak viszonyaihoz mórt számítások szerint már az első években is biztos jövedelemre számíthat, a vasút használatának természetes elterjedésével pedig nehány év múlva oly százalékú kamatjövedelmet élvez, amelylyel egészben, vagy legalább jelentékeny részében fedezheti a felveendő kölcsönből származó terheket, a kölcsön letörlesz- tése után pedig egy állandó szép összegű évi jövedelmet biztosit magának. Mindezek a feltevések pedig nem csupán fiktiv számításokra támaszkodnak, az alföldi első gazda * sági vasút közel fekvő példája bizonyít mellettük, a hol aránylag kisebb érdekeltség mellett a vasút üzeméből az érdekeltség már is tisztességes kamatjövedelmet élvez hozzájárulása után.

Ezért lehetséges, hogy Gyulaváros nehéz anyagi viszonyai között is megadja a kívánt

mát csupán merész terveinél eszközül használja, talán fellázadt büszkeségében, halállal sújtja a hűtlen képmutatót, a szerelmi szélhámost és önmagát I — Dehogy 1 A dolog simán végződik. Óriási befolyásával besegíti a direktoriális kormányba külügyministernek.

Ma, mikor a modern világnézet már nem fél annyira a pokol fenyegetésétől és a vallás tilalmát kijátszák, vagy kevésbe veszik az emberek, csupán egy eszköz van, melylyel sikerülne talán meggátolni a szerelmi öngyilkosságok sűrű ismétlődését. Az öngyilkosokról nem volna szabad dicsőítve és magasztalón Írni, mint mesebeli hősökről, de rámutatni lelkűk gyengeségére és gyarlóságára.

Ne gondolja senki, hogy talán meg akarom vonni e szegény és sajnálatra méltó teremtésektől a részvét attribútumát; oh nem, csupán rámutatni, hogy mily ferde irányban halad az emberiség, mikor egy szerelmi öngyilkost fenkölt, hősies jellemként ünnepel. Mert a valóban nagy, nemes és dicső lélek küzd, viaskodik szenvedélyével és a legtöbb esetben győztesen hagyja oda a csatatért. Nyújtsuk azoknak az elismerés babérját, akik le tudnak mondani. Szeretni, minden gondolattal, minden idegszállal oda lánczolva a megálmodott „egyetlenhez“ és mégis lemondani csendesen; egy jajszó, egy szisszenés nélkül nézni, mint vájja ki a sors kegyetlen szeszélye a szerelmes, epedő szivet kebelünkből, ez bizony elég nagy emberi erény.

Az igaz, hogy gyakran az egészség pusztulása, korai harvadás jár karöltve a szerelmi bán- kódással; az életkedv sirba száll, minden öröm oda van; de hát éppen ebben van poézis, mint a lassan, fájdalmasan enyésző virágban — őszszel. És aztán marad is még egy vigasza a magával meghasonlott szerencsétlennek : az idő.

hozzájárulást, a mit különben ily kilátások nélkül is megadott már egyszer és most is meg kell szavaznia, ha a vasút létesítését mindenkorra lehetetlenné tenni és ezzel gazdasági fejlődését megakasztani nem akarja.

10707/1902. szám.

Hirdetmény.

Gyulaváros I. alkerületóben a vármegyei bizottsági tagok választásának idejéül 1902. évi november hó 10-ik napja tűzetett ki, erről a választók a következőkkel órte- sittetnek:

Választási helyül a városháza nagyterme van kijelölve, ahol is a szavazat-lapok a választás vezetésével megbízott küldöttség

által reggeli 9 órától délután 4 óráig fogadtatnak el.

Választandó lesz 1907. év végéig tartó megbízatással 4, és 1904. óv végéig tartó megbízatással 1 bizottsági tag.

Külön szavazati lapok lesznek beadan- dók az 1907. óv végéig terjedő megbízatással s külön az 1904. év végéig terjedő megbízatással választandó bizottsági tagokra nézve.

Gyulán, 1902. évi október hó 21-én.

Dutkay Béla,

362 3—8 polgármester.

« i r e k.

A vármegye közigazgatási bizottsága november havi rendes ülését folyó hó 12-én, szerdán fogja megtartani.

Kinevezés. A vármegye főispánja Varga Károly lemondása folytán központi irnoki állásra kinevezte Nádházi Lajos szeghalmi járási Írnokot, járási Írnokká pedig Tóth Kálmán gyomai lakos magánzót s az utóbbit ideiglenes alkalmazással aj szeghalmi járásba osztotta be.

Uj segédorvos. A vármegyei közkórház elmebeteg osztályánál megüresedett segédorvosi állásra a vármegye főispánja dr. Hangéi Géza orvostudor mezőhegyesi méntelepi orvost nevezte ki.

A vármegye igazoló választmánya folyó hó ö-én Keller Imre elnöklete alatt ülést tartott, a melyben megállapította a 10-én tartandó megye bizottsági tagválasztásokra érvényes választói névjegyzékeket, a Gyulaváros II. alkerületében Hoffmann Alajos és dr. Frankó László halálával megüresedett bizottsági tagsági helyek betöltése iráDt előterjesztést tett a közgyűléshez (ezen két állás nyomban a deczemberi közgyűlés után fog választás utján betöltetni), végül gróf Wenckheim Ferencz- nek a legtöbb adót fizetők névjegyzékére vonatkozó beadványát mint felebbezést áttette az állandó bíráló választmányhoz.

Megyebizottsági tag választások. Holnap, hétfőn tartatnak meg a vármegyében az évközben megüresedett törvényhatósági bizottsági tagsági helyekre a választások. Az üresedésben levő helyek, melyekre a törvényhatósági közgyűlés a választásokat elrendelte, a következők : Békéscsaba II. alkerületében Beliczey Géza lemondása folytán 1 hely ugyanott a III. alkerületben Hrabovszky János elhalálozása folytán 1 hely, Szarvas II. alkerüle- lében id. Kollár János elhalálozása folytán 1 hely

„Lassankint feledünk, lassankint enyhülünk, nem mindent, de sokat, nem egészen, de nagyot.*

Hol bűn a szerelem és teljes erkölcsi romláshoz vezet, ott el kell nyomni. Utolsó ember, ki lelkét, vagy mondjuk inkább becsületét megöli, csak hogy áldozatot hozhasson testének.

A fenséges társadalom egyenes irányt ki jelölt a becsület mezején, jaj annak, ki oldal- utakra téved. Hogy azonban a társadalom mindig hiven interpretálja-e az Isten akaratát ? Arról vitatkozzanak a bölcsészek és a theolo- gusok!

De hát hiába 1 A fiatal fül gyönyörrel hallgatja azt a nótát, mely egyensúlyba helyezi a lélek üdvösségét egy szerelmi csókkal.

És ha van oly aczél akarat, mely ellenáll ilyen kisértésnek, megtagadva önmagát, elvonva magától azt a megálmodott boldogságot : talán csak nagyobb hős, mint aki rövidesen itt hagyja ezt az életet, mely megszűnt számára rózsákat teremni.

„Igen, igen, az önmegtagadás erény, de semmi kÖ2e a földi boldogsághoz és minek élni, ha nincs boldogság? — Kiáltják mindazon szerelmesek, kiknek szive nyög valami emésztő bánat terhe alatt.

De hát ott van a vallás, keressetek vigaszt és megnyugvást ennek tiszta és fenséges tanaiban.

Ott van a munka, temessétek belé szivetek mély keservét és fájdalmát!

Sajnos, kevesen tudnak és még kevesebben akarnak imádkozni.

A dologtalanság mindig bűn kezdete! — Vannak aztán olyanok is, kik napról-napra fohászkodnak : „Uram! ne vigy minket a kisér- tetba!“ De lelkűk ingadozó nádszál, melyet a.,

Körösladányban Nagy L. Imre elhalálozása folytán 1 hely, Orosháza I. alkerületében Héjas Mihály lemondása folytán 1 hely. Legtöbb bizottsági tagot választanak Gyulán az I-ső alkerületben, hol a múlt évben tartott választás megsemmisittetett. Ez alkalommal legtöbb szavazatot nyertek : dr. Bodoky Zoltán, Popovict Jusztin, Jantsovits Emil, dr. báró Drechsel Gyula és az 1904. év végéig tartó megbízatással Kóhn Dávid. Ugyanitt a választás iránt igen élénk az érdeklődés, a mennyiben — mint múlt számunkban megírtuk, több jelölt neve van forgalomban. A választás reggel 9 órakor veszi kezdetét a városháza nagytermében és annak vezetésére elnökké a lemondott Ladies György helyére a vármegye alispánja dr. Márky Jánost nevezte ki, a kinek helyettese Fürdők István.

Tiszti szemle. Egy mozgósítás alig csinálhat nagyobb jövést menést a tartalékos tisztek körében, mint a november 4 iki tiszti szemle, amelynél abban az évben fegyvergyakorlatra be nem vonult minden tartalékos tiszt megjelenni tartozik. Ilyenkor előkerül a naftalinos szekrényekből a feszes — legtöbb n yi re túl feszes — egyenruha, fónyesitik a gombokat és kardokat is e napon egész sereg díszbe öltözött hadfi jár-kél az utczákon. Gyulán a honvéd tisztekkel Nagy őrnagy tartotta meg a szemlét, ismertetvén velük a legújabban kiadott rendeleteket. Békéscsabán a közöshadseregbeli tartalékos tisztek jelentek meg a szemlén, melyet Stubna őrnagy, hadkiegészítő kerületi parancsnok tartott meg.

Adományok az Erzsébet-szoborra. 4 vármegye székhelyén Gyulán felállítandó Erzsébet-szo- borra már többen adakoztak és pedig Károlyi János füzesgyarmati lakos adott 10 koronát, Braun Mihály mezőberényi lakos 20 koronát, Braun György mezőberényi lakos 10 koronát.

Az adóösszeirást a pénzügyminiszter rendelete alapján a gyulai kir. pénzügyigazgatóság az egész vármegye területére elrendelte. Gyulán az összeírást Ueilinger Károly nyilvántartó a Papp Gyula könyvvezető teljesítik és pedig előbbi a belváros, nagy- magyarváros és Józsefváros, — utóbbi pedig az újvároson és a nagyoláhvároson.

Gyalogezredek áthelyezése. A fővárosi lapok katonai körökből származó értesülés alapján arról adnak hirt, hogy 1903. év őszén a helyőrségekben nagyobb változások lesznek. így át fogják helyezni a nagyváradi házi ezredet a József főherozeg nevét viselő 37-ik gyalogezredet Bécsbe, annak csupán egy zászlóalját és a hadkiegészítő kerületi parancsnokságot hagyván meg Nagyváradon. A 37-ik gyalogezred távozó 3 zászlóaljának helyét e hírforrás szerint a 101-ik gyalogezred három zászlóalja fogja elfoglalni, a mely ezred már régebben állomásozott Nagyváradon. A mennyire kellemetleo ez a hir a biharmegyeiekre, a kiknek fiai most szülőföldjüktől távol fognak katonáskodni, annyival jobb a Békésvármegyéből besorozottakra, a kik közelebb jutnak az otthonhoz, mely közelség tudata bizony jól esik a nehéz sorban levő katonáknak.

Időjárásunk nem mondható kedvezőnek, mert nagy a szárazság és igen nagy szükség volna kiadó, tartós esőre. Az őszi vetések nagyon sinylik a szárazságot, egyes dűlőkben különösen elszaporodtak a mezei egerek, amiket csak is egy tartós eső tudna kipusztitani.

Névváltoztatás. Kiskorú Grünbaum Gábor csor- vási lakos vezetéknevét belügyministeri engedéllyel „Gárdos“-ra változtatta át.

Halálozás. Kiss P. Mihály törekvő ifjú iparos, a gyulai iparos ifjúságnak széles körben ismert rovágy és szenvedély viharja ide-oda csapkod. Mindenesttre, ezek leginkább asszonyok és gyarlóság a nevük. Ok azok, kikre teljesen ráillik az az ismert magyar nóta: ‘

Megfogadtam az Istennek,

Hogy szeretni soh' sem foglak,

S mindhalálig, hogy szeretlek,

Megfogadtam a pokolnak .. .

Tolsztoj, Ibsen, XIII, Leó, kik az emberiség erkölcseinek javításán fáradoznak, a gyilkos szerelem hatalma ellen képtelenek síkra szállani. Avagy ki tudja, talán már nincs is messze az idő, mikor szakítva a modern fogalmakkal, elragadó költeménynek találják Dávid király zsoltárait és keresett olvasmány lesz a biblia.

Akkor valószínűleg a szerelmi drámák is kimaradnak a hírlapokból.

Rttthy Emilnél

Almanach 1903-ra*)

Egy régi és kedves ismerős küldte be hozzánk a névjegyét. Nem szükséges, hogy bemutassuk olvasóinknak, mert nálunk is házibarát a szó legnemesebb értelmében a Mikszáth Almanachja. Udvarias flu és bokrétát hoz. Ebbe a bokrétába van fűzve a mai magyar novellairodalom tizennyolez kiváló neve. Amint látják, az idén még bőkezűbb, mint a megelőző években, mert a szokásos 15 helyett 18 novellával kedveskedik. Akad azok soraiban vidám és komoly, történelmi és egészen modern, analizáló és egyszerűen elbeszélő novella, de valamennyi a legjavából. Minden genre képviselve van, csupán egyetlen*) Almanach az 1903. évre. Szerkeszti Mikszáth Kálmán. Egyetemes Regénytár. XYIII. évfolyam IV—V. kötete. Singer és Wolfner kiadása. Ara diszkötésben 2 korona. j

konszenveB tagja, osütörtök délután tüdőgyüladásban elhunyt s fiatal özvegyet hagyott hátra. Az elhunytnak ritka szép tiszta és csengő, magas tenor hangja volt, mint soló énekes feltűnést keltett az újvárosi olvasókörben is. Temetésére az iparoa ifjúsági egylet zászló alatt testületileg kivonult, a dalkör pedig — melyuek szintén tagja volt, gyászdalokkal búcsúzott kedvelt tagjától. Béke hamvaira 1

Arczkép leleplezés. Néhai Szabó János hódmezővásárhelyi ev. ref. lelkész, a bákésbánáti ev. ref. egyházmegye esperese, Köröstarosa község díszpolgárának arczképét Köröatarcsa község elöljárósága a községháza tanácsterme számára megfestette. Az arczképét halottak napján helyezték el az elöljáróság, képviselőtestület, az ev. rof. egyház presbitériuma és a lakosság nagy részének jelenlétében. Köröstarcsa község tanácstermében, mely alkalommal Petneházy Ferenoz főjegyző magas röptű, emelkedett hangú emlékbeszédet tartott.

Vízbefult ember. Bujdosó József 54 éves, nős, osaládos, gyulai lakos, ki folyó hó 1-én este még a vásártéri depóban pálinkázott, másnap reggel a nagy magtár háta mögött az élővizcsatornában halva találtatott. Az orvosrendőri szemle alkalmával meg- állapittatott, hogy nevezettnek halálát vizbefulladás okozta, külsérelemnek semmi nyoma nem látszott rajta, tehát kivan zárva az, miotba valamely bűntény esete forogna fenn, hanem ittas állapotban az élóvizcsatorna parton bandukolhatott s egyensúlyt veszítve a vizbegurult, a mit már 25 évvel ezelőtt is megpróbált, a mikor ittas állapotban a csabai országút vízzel telt árkába esett bele s fuldokolva szállíttatott lakására.

Eljegyzés. Németh János, az aradi nemzeti színház közel múltban itt időzött tagja f. hó 6-án eljegyezte a kedves és szép Szász Karolint Gyuláról.

„Fehér Estély.“ A békésvármegyei könyvnyomdászok nagyszabású »Fehér Estélyé-«ről, amely f. hó 23-án lesz Gyomán, a rendezőség a következő meghívót küldte szét: Öméltósága Dr. Lukács György ur, Békésvármegye és Hódmezővásárhely város főispánja védnöksége alatt, Békésvármegye könyv- nyomdászai által 1902. évi november hó 23-án, Gyomán a városháza termeiben Fehér Estély ren- deztetik. Személyjegy 3 korona, családjegy 6 korona. Az elérendő tiszta haszon felerészben a József fő- herczeg szanatórium, felerészben pedig a nyomdászok üdülőhelye javára fordittatik, miért is felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. Kérjük a hölgyeket egyszerű öltözékben megjelenni. Az ünnepély napján délelőtt: 1. Az érkező vendégek fogadtatása a helybeli vasúti állomásnál. 2. összejövetel a nyomda-épület nagy papirtermében délelőtt fél tiz órakor. 3. A nyomdának teljes üzemben való megtekintése és pedig: a vonalzás (raster,) a könyv- kötészet, a betűszedés, a gépterem. A vidékről érkező t. vendégeket szívesen elszállásolja a rendezőség, ha érkezéséről levélbelileg értesítik. Levélczim: Deutsch Lajos. Kner-nyomda, Gyoma. Az estély műsora: 1. Nyitány. Előadja a zenekar. 2. Humoros felolvasás. Tartja Szeredai Leo ur budapesti hírlapíró. 3. Dalok. Énekli Kiss Katicza urhölgy, zongorán kiséri Veress Ilonka urhölgy. 4. Mese a kincses tündér- királyleányról. Irta és felolvassa Belencéresi Dezső, a Békésmegyei Közlönyjsegédszerkesztője. 5. A rabnő dala. Költemény. Irta és szavalja Kató József ur.

6. Kupiék. Énekli Salzer Dezső ur Budapestről.

7. Táncz reggeig. Éjfélkor a »Fehér estély« igen érdekes alkalmi emléklapja fog megjelenni. Műsor kezdete este pontban 8 órakor. Kéretnek a t. vendégek valamivel a műsor megkezdése előtt megjeegy nem kapott helyet: az unalmas. Az ára is a régi: díszes vászonkőtésben 2 korona. Megszerezhető a kiadó : Singer és Wolfner könyvkereskedése utján, de kapható bármely hazai könyvkereskedésben is. Az előszót ezúttal is Mikszáth Kálmán irta és minden irodalmi inyeneznek öröme telik majd abban, hogyan ismerteti ő a mai magyar irodalmat. A kiadók szívességéből abban a helyzetben vagyunk, hogy bemutassuk olvasóinknak mai számunkban.

Elősző.

A Barnum amerikai ritkasággyüjteményében volt állítólag egy olyan macska, melynek szemlencséje annyira nagyította a tárgyakat, hogy a szegény pára nem merte az egeret megfogni, mert olyan kolosszus alaknak látszott neki, mint egy bivaly. Barnum aztán bejárta a világot, mig egy másik macskát is szerzett hozzá, annak a szemlencséje viszont annyira kicsinyítette a tárgyakat, hogy a czicza a medvével, a hires »Bob«-bal játszogatott s erőnek erejével hömpölygetni akarta a porban, mint egy piczike gombolyagot.

A két macska igy is nagy különlegesség volt, de még ennél is furcsább lett volna, ha ez a két macska véletlenül egy macskává változik, aztán az egyik szeme nagyított volna, a másik kicsinyített volna.

Hogy mi lett volna akkor, no már arra Barnum is kiváncsi volt, újra nyakába vette a világrészeket és keresett egy ilyen macskát.

De nem talált.

Olvastam egyszer effélét, de képtelenségnek tartottam. Ostobaság! Humbug az egész.

És mégis, mintha valami ehhez hasonlót látnék most. T. i. a nagyitó és a kicsinyítő szemet ugyanazon egy fejben. Csakhogy ez a fej nem egy macskáé, hanem egy igen tisztes és hatalmas fej: a magyar társadalomé.