Békés, 1902 (34. évfolyam, 1-53. szám)

1902-11-02 / 44. szám

a menetrendváltozás, mert a délutáni vonat állan­dóan késik i a legtöbbször csak olyan időben érke­zik Gyulára, mint a régi menetrend előirtfi E mizériák oka állítólag a csabai indításban rejlik. — Egy másik szintén a májusi menetrendváltozással orvosolni Ígért helyzet ugyancsak nem javult s a vésztő—hollódi vonatot többnyire nem várja be a nagyvárad—csabai vonat s igy a Sárrétről Csabára utazók épen úgy mint az előtt, Kötegyánban re­kednek 3 órai várakozásra. Úgy látszik tehát, hogy a várt orvoslás csak papíron maradt. Ujonczok esküje. A. gyulai 2. honvéd gyalog ezred ujonczai tegnap tették le az ünnepélyes hüségesküt az ezred zászlójára. A ünnepi alkalom­ból a huszárlaktanya udvaréi tábori mise volt. közvetlen közelben levő szomszédokat. S hogy ez a félelem indokolt volt, mutatja az a körülmény, hogy az égő házzal szemben, az utcza túlsó oldalán levő róm. kath. kis iskola és tanítói lak fazsindely tetőzete is tüzet fogott I csak a tűzoltóság éber­ségének köszönhető, hogy az is le nem égett. Másik szerencse a szerencsétlenségben az volt, hogy az égő ház az utcza elejétől kissé beljebb eBett; mert ha 2—3 házzal kijebb támad a veszedelem : ak­kor a szembeeső Korondi-féle fatelep kigyulsdha- tott volna ; ami óriási tűzkárnak képezhette volna alapját. Egy hét alatt ez már a második ismeretlen okból származó tüzeset, mely óvatosságra s fokozott éberségre inti a békésieket. Veszedelmes vevő. Kovács Józsefné puszta­Anyakönyvvezetői kinevezés. A belügyminiszter bucsai zöldségkereskedő üzleti ügyében Körösladány­a pusztaföldvári kerületbe Bakos Béla jegyzőt anya- könyvezetönek nevezte ki. Házasságok. Klinkovics Sándor csizmadia ipa­ros október 28 án vezette oltárhoz. Balázs János csizmadia mester szép leányát, Erzsikét. Lehmann Béla szitás iparos ugyanekkor esküdött örök hűsé­get arájának, Boráé Rozáliának. — Szabó József csizmadia iparos csütörtökön délután vezette oltár­hoz Balázs István csizmadia iparos polgártársunk kedves leányát Mariskát. A zenészek Dankó Pistáért A beteg Dankó Pista érdekóbéu országszerte elhangzott kérő szó városunkban is viszhangra talált. Mindkét gyulai zenekar úgy a Badé ' Pista, valamint a Rácz Tóni zenekara hangversenyezni fognak a Dankó Pista javára és pedig Badé Pista e hó 5-én, szerdán, Rácz Tóni pedig e hó 9-én vasárnap fognak a Komlóban Dankó Pista estélyt tartani. A zenészek részéről a beteg dalköltő iránt nyilvánuló ragasz­kodás, valóban méltó a közönség érdeklődésére s czigányaink megérdemlik, hogy mindkét zeneesté­lyen tömeges jelenlétével tüntesse ki őket a publi­kum, hogy nemes törekvésüket siker koronázza. Esküvő. Medveczky József volt szarvasi gyógy­szerész Budapesten házasságra lépett Nemcsányi Máriával. Választás. A Hódmezővásárhely törvényható­sági városnál megüresedő* t pénzügyi tanácsnoki állás választás utján múlt hó 29-én dr. Lukácsi György főispán elnöklete alatt tartott törvényható­sági közgyűlésen töltetett be. — Pályázók 7-e'n voltak, kik közül komoly számításba dr Gondol József odavaló ügyvédjelölt, dr. Varga Lajos gyulai rendőrkapitány és Temesváry Géza szegedi rendőrkapitány jöttek s a szavazatok következőleg oszlottak meg: dr. Gonda 81, dr. Varga 68 és dr. Temesváry 1 szavazatot kapott. Hogy ezen 3000 korona évi fizetéssel javadalmazott s nyugdijigény- nyel egybekötött tanácsnoki állásra dr. Varga Lajos városi rendőrkapitányunk — kinek különben mint tisztviselőnek távozását csak sajnálhattuk volna — nehány szavazat híján nem választatott meg, egye dűl nagymérvű hivatali elfoglaltságának tudhatól be, mely meggátolta abban, hogy a választásnál személyesen bemutatkozzék, a mi pedig valószil nüleg biztosította volna számára a többséget. Uj szaktanító. A vallás és közoktatásügyi mi­nister Farkas Gyula békési községi tanítót a most szervezés alatt álló békési gazdasági ismétlő isko­lához szaktanítóvá nevezte. Gyilkos vonat. Az orosházi állomásra Szarvas felől délután beérkező személyvonat a múlt szom­baton az orosházi pályaudvar végénél elgázolta Bayer Nándor nyugalmazott pályafelvigyázó felesé­gét, aki iszonyúan összetörve holtan maradt a sí­neken. A szerencsétlenség onnan származott, hogy az asszony, aki süket volt, nem hallotta a vonat közeledését, sem az őt észrevevő, de a vonatot megállítani már nem tudó vonatvezető figyelmez­tetését és közvetlenül a vonat előtt akart átmenni a síneken. Az ügyben különben vizsgálatot is ren­deltek el, nem terhel-e valakit felelősség Veszedelmes szórakozás. Embertelen és káros kimenetelű mulatságot keresett magának a múlt héten két békési suhancz, névszerint Pocsai Péter és ifj. Szegfű Mátyás, akik egy elfogott macskát mindenféle lelketlen módon kínoztak, majd szőrét kezdették leperzselni. A macska a kínzás elől Takács Mihály szalmakazlába menekült, a melyet a hátán vitt zsarátnokkal felgyújtott és felégetett. Becsapott oláh. Az oláh nép tanulatlanságát és együgyüségét többször használták már ki furfan­gos vásári tolvajok s csak megismétlődését halljuk az ily eseteknek Csabáról. Rotyis Pomucz kétegy- házi oláh földmives bement a csabai vásárra tehe­neket vásárolni. Hamarosan akadt két ember, kik. tolmácsul ajánlkoztak s közrefogták Rotyist, ki gyanútlanul átadott nekik 210 koronát a vásárlás czéljaira. Ezek azonban egyszerre a nagy tolongás ban kámforrá váltak s a jámbor oláhnak elvitték a pénzét. A rendőrség nyomozza a jómadarakat Előléptetés. A békéscsabai járásbíróság albiróját Avéd Mártont a IX. fizetési osztály 2-ik fokozatába léptette elő az igazságügyminiszter. Szerencsétlenség. Uhrin János békésszent- andrási kőmives az ottani takarékpénztár telkén emelt ház építésénél egy állványról lezuhant és lábát törte. Kórházban ápolják. TŰZ. Félrevert harang zúgása vert föl soka­kat esti rendes pihenésük megszokott csendjéből a múlt hó 27-én esteli fél 7 órakor Békésen; amidőn is a toronyőr a IV-ik kerületből: Hatházról jelzett tüzet, ahol Kovács Pálnak a Berényi-uton levő. nád- fődeles hajléka égett, nem kis rettegésben tartva a ba menvén, otthon hagyta András nevű 11 éves fiát azzal a megbízással, ha vevő jelentkezik, az otthon hagyott zöldségből adjon neki. Tényleg akadt és egy vevő Szabó Ferenczné személyében, a ki egy csomó zöldséget kiválasztván, nagyobb pénzzel akart fizetni. A kis fiú nem értvén a számvetéshez, átadta Szahónénak a pénzes csuprot, hogy vegyen vissza belőle, Szabóné valami megbízás ürügye alatt eltá­volította a gyermeket és azalatt a csupor tartalmá­val. mintegy 17—18 koronával megugrott. A haza­érkező Kovácsné azonban kikutatta, hogy ki volt a kedves vásárló és megtette a feljelentést Szabóné ellen. fEgy tanító ünneplése. A szeretet, tisztelet és közbecsülés valóban szép megnyilatkozása volt az az ünneplés, a melyben Endrőd község közönsége részesítette egy becsületes munkában megőszült egyszerű munkását a magyar kultúrának: Benczel Sándor endrődi r. kát. tanítót, ki szerdán érte meg 25 éves fordulóját annak, hogy rálépett erre a rögös pályára. Ez alkalomból a róm. kath. egyház­tanács díszközgyűlést tartott, amelyre B.encze Sán­dort küldöttség hívta meg, s a hol az ünnepelt érdemeit Rezey Szilviusz kir. tanfelügyelő szép beszédben méltatta. Este a Korona vendéglő nagy termében 90 terítékű társasvacsora volt. Szép volt az ünni pély valóban a igaz, hogy Bencze Sándor egyénisége az oka annak, hogy egyáltalán létre jött — mert volt Endrődön oly tanító is a közel­múltban, aki 52 évet tanított egyfolytában jubileum nélkül, — de mégis Zelinka János plébánosnak köszönhető annak sikere. Felakasztotta magát- Beteges asszony volt özv. \Opauszki Mihályné, Gubis Mária, 45 éves csabai napszámos asszony ; a kórházból, ahol több héten át ápolták, csak a napokbtn került ki. Folytonos betegeskedése teljesen megfosztotta testi erőitől, sőt az utóbbi időben a gyengeelméjűség tünetei is mutatkoztak rajta; a kórházból elbocsájtatván, any­jánál özv. Gubis Andrásné. Túrosán Zsófiánál vonult meg hat kis gyermekével együtt. Csütörtökön dél­előtt 8 órakor GubiBné a herényi és békési ut tor­kolatában fúrt norton kútra ment vízért, — mire hazakerült, leányát: Opauszkinét 9 órakor a lakás hátulsó szobájának mestergerendájára összecsavart kötőjénél fogva felakasztva találta. Hiábavaló volt minden élesztési kísérlet, a szerencsétlen asszony­ból már kiszállott a lélek. Téttét valószínűleg elme zavarodási rohamában követte el. Öngyilkos leány. Rósz Erzsébet mozőberény születésű cseléd szolgálatából Csabáról hazament és revolverrel a szájába lőtt. A súlyosan sérült eányt a gyulai közkórházba szállították be és vették gyógykezelés alá. Állapota azonban remény­telen volt, a mit ő maga is érezvén, íratott haza, hogy ne engedjék a kórházban meghalni, hanem vigyék haza. Bátyja be is jött érte s hazaszállítot­ták Berénybe, hol másfélnap múlva nagy ki nők közt meghalt. Az osztálysorsjáték uj játékterve. A m. kir szab. osztálysorsjáték legújabb játékterve, amely a november 20-án kezdődő sorsolások tervezetét ma­gában foglalja, érdekes újításokat tartalmaz. Egész sor főnyereménynyel és nagyobb nyereménynyel toldatott meg a nyeremények száma, a mi által a nyeremények összege a régi 13.160,000 koronáról 14.459.000 koronára emeltetett. Egy millió koroná­nál többel szaporították meg a nyeremények som­máját, a mikor a sorsjegyek számát tízezer darab­bal emelték. Az uj nyeremények közt van egy 80.000 koronás, egy 50,000 koronás, egy 25,000 koronás, egy 20,000 koronás, öt 10,000 koronás. A több főnyereménynyel a nyerés esélye kétség­telenül megjavult. A megtérült kár. B. becsületes rzabó-mestert baráti körben nyugtalan természetű embernek ismer­ték. Folyton uj terveket kovácsolt, minden pillanat­ban uj vállalatokba bocsájtkozott, azonban semmit sem bonyolított le eredményesen. Alig volt a vá rosban egyesület, melynek habár mindig csak rövid időre, tagja ne lett volna. A legutóbbi társulást tiz barátja és iparostársa rendezte oly czélból, hogy közösen öt egész osztálysorsjegygyel játszanak a legnagyobb osztálysorsjáték-üzletben Török A. és Társa bankházában (Budapest, Teréz-körut 49/b.) Kezdetben örömmel csatlakozott társaihoz, azonban csak két osztályon át fizette be az esedékes össze­get, mert mint mindig, úgy most is gyorsan elvesz­tette türelmét és a társaságból kilépett. Négy hét­tel a kilépés után a mi szabónk vacsora után csa­ládi körben olvassa az esti lapot. Az újságot felü­letesen forgatja, midőn tekintete egy kis közlemé­nyen megakadt, mely nyilvánosságra hozza Török bankház mesés szerencséjét. Egyszerre ceak elfutja a méreg és dühtől izgatva kiáltja: „Ilyen pech 1 Az a szám, melylyel játszottam, főnyereményt nyert. És én balga, beszüntettem a játékot. Ilyesmi csak velem történhetik!“ — Egy pillanatig kinos csönd uralkodott a szobában, egyszerre azonban a család legidősebb fia egy hatalmas „Éljent“ kiált és mint­ha megőrült volna, elkezd az asztal körül tánczolni. „Apám! — kiáltja izgatottan — a kár megtérült! Én ezzel a sorsjegygyei hátad mögött tovább ját­szottam !“ A szerencse olyan, mint a lidércz. Az embe rek gyarlósága abban tűnik ki, hogy szerencséjüket egész életükön át ott keresik, a hol nem találják A szerencse olyan, mint a lidércz, maga mutatja meg magát, csak észre kell venni. H aztán meg is kell fogni. A meddig a fénye világit, addig kel) kaparni utána. A legutóbbi sorsjátékon a legna- yobb nyeremény, a 600.000 koronás jutalom, a Wolf Hugó bankháza által eladott 8/s beosztású sorsjegyre esett és igy ezen legszerencsésebb fő- árusitó egyszerre nyolez szegény embert tehetett boldoggá. A hova a szerencse egyszer betette lábát, ott jó ideig meg is szokott maradni, kísérelje meg tehát mindenki szerencséjét és rendeljen osztály- sorsjegyeket Wolf Hugó bankházában, Budapesten, Bálvány-utcza 10. Az uj terv szerinti 5000 nyere­ménynyel szaporított XI. sorsjáték első osztályának húzása már 1902. évi november hó 20-án és 21 én tartatik meg. A sorsjegyek ára: egy egész 12 korona, egy fél 6 korona, egy negyed 3 korona, egy nyolezad 1 korona 50 fillér. 374 j __3 Sz ázezrek használják a Vértes gyógyszerész Ferenczpálinkáját s meggyőződtek arról, hogy az a forgalomban levő áruezikkek között a legjobb s eghatásosabb készítmény. Foulard-selyem 60 krajjczártól 3 frt 65 krig méterenként, blousok és ruhák­nak való „Henneberg selyem,“ fekete, fehér és más színekben 60 krajczártól 14 frt 65 krig méterenként. Mindenkinek bérmentve és vámolva, házhoz szállítva. Minták pósta- fordulattal. Schweitzba kettős póstaportó. — G. Henneberg selyemgyára, (cs. kir. udvari szállító) Zürich. to 20—30 I r o d a I o Az e rovatban közlött művek kaphatók D 0 B A Y J A N 0 S könyvkereskedésében Gyulán, hol minden külföldi és hazai lapra előfizetések is elfogadtatnak. Asszony — szerkesztő. Nagyváradon a héten légy uj lap fog megjelenni „Hétfői újság“ czimen, melyet Chrisztóné Dús Ilona, Chrisztó Miklós nyug. árvaszéki ülnök neje fog szerkeszteni, ami bi­zonyára Gyulán is érdeklődést kelt, s a gyulai kö­zönség szimpátiájával is találkozik, A szerkesztőnő a következő előfizetési felhívást bocsájtotta ki: Hétfői Újság czim alatt szerkesztésemben és kiadásomban folyó évi november hó 3-án társadalmi, szépirodalmi és vegyestartalmu lap fog megjelenni. Erős elha­tározással, becsületes törekvéssel lépek sorompóba, a közügyek szolgálatába. Gyenge erőmböz képest támogatni fogom a jót, a szépet, az igazat, — el­ítélem, ostorozom a közérdekre káros egyéni érdek- szülte törekvéseket. A Hétfői Újság a társadalmi és irodalmi életnek részrehajlatlan, igazságos, hű és gyors visszatükrözője, a meg nem bamisitott köz vélemény elfogulatlan tolmácsolója; a helyi ipar szószólója; a munkás osztály igaz támogatója és a szegények odaadó istápolója akar és fog lenni. A Hétfői Újság nem csinál üzletet; a családi élet szentélyébe nem nyúl s a piszkolódó nyiltterezés- nek helyet nem ad. A Hétfői Újság finom, simított fehér papíron, 2 ivén jelenik meg. Jóakaratu törek­vésemhez Nagyvárad város és Biharvármegye szives támogatását kérem. Nagyvárad, 1902. október 24 Chrisztóné Dús Ilona szerkesztő és kiadó, Uri-utcza 402. szám. A „Zenélő Magyarország“ zongora és hegedű zenemű folyóirat most megjelent 226-ik füzete a következő zenemű újdonságokat közli: I. Koványi József „Kitették a gyászlobogót" és II. Dóczy József „Huszár nóta" magyar dalokat. Ill Appel Jenő „Hipp-Hipp Hurrah!“ angol induló. IV. Tochai- kowsky P. „Őszi dal“ az „Évszakok“ cyclusból 4 kézre. V. Zdyzonnó Stőger Adél „Gondoltam rád, rózsanyiláskor“ müdalt. Havonta kétszer mindenkor ily változatos aktuális újdonságokat közlő zenemű folyóirat előfizetési ára negyedévre 6 füzetre (66 zeneoldalra) 3 korona. Előfizethetni a224-ik számmal megindult IX. évfolyam IV. évnegyedére, valamint az előző évnegyedekre is a „Zenélő Magyarország“ (Klökner Ede) zenemükiadóhivatalában Budapesten, VIII., Józ8ef-körut 22/24. szám, hol egyúttal min­den nyomtatásban megjelent zenemű a legjutányo- sabban megrendelhető. Révai kalendárium 1903. A könyvvásárló kö­zönség körében nagy népszerűségnek örvendő Révai kalendárium most jelent meg az 1903-ik évre szóló folyama. Mint a múltban, úgy most is igen érdekes és változatos a tartalma. Czélja a kalendáriumnak, hogy megösmertesse és megked- veltesse a publikummal a magyar irodalom ki­válóbb termékeit, azokat, melyeket megszerezni érdemes is, szükséges is. Emellett hasznos útmu­tatással szolgál a könyvvásárlásra és könyvtár­berendezésre nézve, érdekes czikkekben tárgyalja az irodalmi kérdéseket és elbeszéléseket közöl a a legkiválóbb Írók tollából. Tartalmából kiemeljük 8algó Ernő czikkét Rákosi Viktorral, kinek mun­kái most indulnak meg egyöntetű összkiadásban, zmi az idei könyvpiacz legfontosabb eseménye. — Érdek es irodalmi újdonságul jelzi továbbá Fáik Miksa „Kor- és jellemrajzok“ czimü müvének meg­jelenését és érdekes czikket hoz a jeles politikus­ról. Az ismeretterjesztő czikkek egész sora mellett Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Eötvös Károly és Rákosi Viktor elbeszélései gazdagítják a kalendá­rium tartalmát. A Révai kalendáriumot ingyen kapja meg bárki, ha a Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársasághoz (Budapest, VIII. Üllői- ut 18.) fordul. Kincses Kalendáriom az 1903-ik esztendőre. A kalendáriom és a naptár között akkora a különb­ség, mint az ég és a föld között. Hogy mi a naptár, tudjuk mindnyájan : rendesen negyedrét alakú füzet, a melynek hat első lapján föl vannak sorolva az év napjai, aztán következik néhány iv vers és elbeszélés, kép, s végül az országos vásárok terjedelmes jegyzéke, Csoda-e, hogy a naptár kiment a divatból, I hogy már külsejükön is meglátszik : ez a füzet a félig vagy negyedrészben müveit nép számára készült. Mi más a kalendáriom! Igazán az élet könyve, a melyben megvan minden: a kronológia minden tu­dományos adata, s összessége az időhöz kötött tudnivalóknak ; csillagászat, meteorologia, gazdasági tanácsadó, minden s oly formában, hogy minden adata megállja helyét a tudományos kritika előtt, s mégis megértse mindenki, i kinek' van egy kis műveltsége. Hogy ez hogyan lehetséges, megmutatja a Kincses Kalendárium, mostanság az egyetlen való­ságos kalendárium az egész magyar irodalomban. Az ilyen könyv igazi naptári része persze nem fér el hat sovány lapon, hanem 224 oldal kell nekie, hogy elegendő helyet juttasson a háziasszonynak, a ki jól teszi, hogyha a háztartásának adatait napról- napra ide jegyzi fel; minden napra jút hely bőven. A jó kalendárium persze mást is ad, nemcsak az esztendőre vonatkozó kronológiai, csillagászati, gazda­sági és háztartási adatokat; a jövőt tárja elénk, ha­nem a múltat is: elmondja a múlt esztendő történe­tét, rövid dátum szerinti adatokban. A múltnak igy válik hü krónikásává a Kincs.es Kalendárium, mely sok esztendő múlva is egy perez alatt eszünkbe fogja juttatni az események pontos, biztos dátumát, amit szükség esetén másként csak hosszas könyvtári ku­tatással tudnánk megállapítani. A krónika után kö­vetkezik a kalendáriom egyetlen szomorú lapja: a múlt esztendő húsz nagy halottjának kitűnő arcz- képével. — Valami kétszáz oldalon ismeretterjesztő czikkelyeket is közöl a Kincses Kalendáriom, össze­sen 750 képpel. A Martinique-szigeti tűzhányó kitö­rése után íródott egy nagy, 21 oldalra terjedő tanul­mány a földgyomráról. — A földrengések és a vul­kánikus tünemények tudományos magyarázata ez, a világ nevezetes tűzhányó hegyeinek képeivel. Tizen­hat lapon az egész világ térképét is közli a Kincses Kalendáriom és utána egy nagy czikkben Európa valamennyi uralkodó-családját ismerteti, képekkel; minden uralkodó-családból való herczeg és herczegnő egész leszármazása benne van ebben a czikkben. Egy nagyon kevéssé ismert dologról szól egy nagy tanul­mány, a melyet diplomatáink egyenruhái tarkítanak. Olvashatjuk a kalendáriomban Francziaország egész történetét, megbámulhatjuk 1 a franczia királyok arcz- képeit, érdekkel nézegethetjük a franczia állam czi- mereit s a franczia iparművészet 73 alkotásának ké­pét. A szerzetes-rendekről, az oltárról s a székes- egyházakról külön czikkek szólnák. A világirodalom hír­neves szinmüiróits a világ leghíresebb orvosaitkét nagy czikk ismerteti; mindkettőben megbámulhatjuk a szerzők hangyaszorgalmát, melylyel ilytöméntelen adatot összehordtak. Az antik szobrokat egész sorozatban ismerteti a kalendáriom; az uj kötetben tizenkét Vénusz és Apolló-szobor képében gyönyörködhetünk; természetesen művészet-történeti magyarázat is ki­séri a képeket. Gondolt a Kincses Kalendáriom az exakt tudományokra is; földolgozta a mértan egész rendszerét, bemutatja Írásban és képben a bányá­szatot, a gyémántokat és a golyószótó gépeket. Meg­tanulhatjuk a Kincsesből a magyar 'örökösödési jog egész rendszerét. Nagy czikk ismerteti Ázsia fővá­rosait, s mindegyik városnak a képét is közli a Kin­cses. A különféle stilusu szobák képeit is érdekes czikkely kiséri. S nehogy valaki azt móndhassa, hogy a Kincses Kalendáriom tartalma nem eléggé változatos: egy nagy czikkben megtanít az egész egyptológiára, tizenkét képben és egy ügyes czikk­ben megtanítja a hölgyeket fésülködni, képekben és. czikkben megtanít bennünket birkózni és adósságot törleszteni. Természetesen még nagyon sókat kifelej­tettünk az igazán dús tartalmú könyv tartalmából, de azt hiszszük, már ennyi is elég az olvasónak. Az erős, kemény táblába kötött, ötszázhüszonnyolcz lapos, negyvenkét nagy czikkel és hétszázötven kép­pel megjelent 1903. évi Kincses Kalendáriom ára két korona. Közgazdaság* A csaba—nagyváradi vasúti vonal teljesítési képességének fokozása czimü 1903. évi' költség- előirányzatban jelentékeny összeg szerepül a keres­kedelemügyi tárcza részéről. E költség arra szük­séges, hogy az algyői vaBUti hid átalakítása folytán az alföld—fiumei vasútvonal fővonallá vjilik s igy az egész pályatesten szükségessé vált. a vasúti síneket nagyobb hordképességüekké tenni. így szükségessé vált a csaba—nagyváradi \itvonal át­alakítása is, minek folytán bizonyára könyebben meg fog valósulni ez útvonal mentén levő helysó-

Next

/
Oldalképek
Tartalom