Békés, 1902 (34. évfolyam, 1-53. szám)
1902-10-05 / 40. szám
landó az összeg felhasználásával munkástelep létesítésére. Ismertettük a közgyűlés fontosabb közérdekű tárgyait, amelyek mellé még a helyi ügyek egész halmaza sorakozik és igy bőséges munka vár a törvényhatóság októberi rendes közgyűlésére. Gyulaváros költségelőirányzata 1903. évre. Bevételek. Koronákban. I. Közpénztári maradvány ■■■ — I összesen II. Adóhátralékokból. ] Községi adókból — — Napszámos adóból 300 — összesen 300 — III. Egyéb hátralékokból. Földbérletekből Apróbb hátralék összesen IV. Szántó és egyéb földekből. Hosszabb időre bérbeadott földekből 22546 08 Sitkai szántók egy évi időre 12780 93 Körgát földekből 1458 73 Veteményesből 607 93 Kaszálókból — Legelőből 9431 73 Erdőből 1860 66 Faiskolából 895 19 Nádasból 304 60 Fűzfavesszőkből 477 30 összesen 50363 15 V. Községi épületek bérletéből. József föherczeg laktanya 7679 68 Népkerti pavilion 1620 — Német szénáskert 60 — Korona épület 3480 Anfang épület 600 — Nap épület 400 — József-bid melletti 212 — Bárdos-hid melletti 20 összesen 14071 68 VI. Községi jogok utáni jövedelem. Vadász bérletből 2323 Halászatból 260 — Vásár és helypénzszedésből 16149 11 Mázsálásból 445 88 Mértékhitelesitésből 595 67 Gsürhejárásból 617 — Tolonczköltség megtérítésből 69 54 Szegődtetésből és szabaditásból 607 33 Doboltatásból 177 13 összesen 21244 66 VII. Tőkepénzek utáni jövedelem. Kisbirtokosok földhitelintézetétől kamat 100 — Osztr. állam kötvény kamatai 100 80 Italmérési kötvény kamatai 20767 48 Regálé részesedésből 7217 46 Fogyasztási adó kezelésből 12050 | összesen 40235 74 VIH. Végrehajtási dijakból. Községi-és állami adók után 4424 25 összesen 4424 25 IX. Lakositási dijakból. Lakositási dijakból 3 évi átlag 276 66 összesen 276 66 X. Ipardijakból és bírságokból. 3 évi átlag szerint 817 33 összesen 817 33 XI. Büntetés pénzekből. 3 évi átlag szerint 206 43 összesen 206 43 A „Bűnös asszony11 meséje eredeti és uj doXII. Vegyesekből. 3 évi átlag szerint 1103 43 összesen 1103 43 XIII. Vágóhíd jövedelméből. Vágatási dijakból 3 évi átlag 13982 67 összesen 13982 67 XIV. Különfélékből. Állami mének és lovasok élelmezése 389 Bika ugratási dijakból — — Arvatári tartalékalapból---— Va dvíz megtérítésből 263 58 összegek egybevonása. 652 58 Közpénztári maradvány — — Adóhátralékokból 300 __ Egy éb hátralékokból — __ Sz ántó és egyéb földekből 50363 15 Községi épületek bérletéből 14071 68 Községi jogok után 21244 66 Tőkepénzek utáni jövedelem 40235 74 Végrehajtási dijakból 4424 25 Lakositási dijakból 276 66 Ipardijak és bírságokból 817 33 Büntetéspénzekből 206 43 Vegyesekből 1103 43 Vágóhíd jövedelemből 13982 67 Különfélékből 652 58 összesen 147678 58 Kiadások. I. Múlt évi hiány, tulkiadás 10168 37 II. Köztartozásokra. Állami egyenes adókra 5299 25 Illeték egyenértékekre 1201 68 Törvényhatósági útadóra 505 09 Jegyzői nyugdíjra 571 44 Vizszabályozási költségekre 3686 22 II. Köztartozásokra összeg 11263 '«8 III. Személyi járandóságok. Tisztviselő és kezelő személyzet fizetése 51650 82 Cselédség, rendőr és tüzőrség fizetése 28828 — Napidijasokra 8030 — X. Tenyészállatokra. k tartására X. összeg tenyészállatokra XI. Előfogatozásra. 301 29 III. összeg személyi járandóság 88508 82 IY. Rendőrség és szolgák ruházatára. Rendőrség ruházatára Cselédség és szolgák Tüzőrség IY. összeg ruházatra V. Irodai szükségletekre. Papír- és írószerekre Nyomtatványok és könyvkótésre Telefon előfizetésre Fűtésre Hivatalok világítására „ takarítására Törvény- és szakkönyvekre Hivatalos lapokra Bútorok beszerzése és javítására Postadijak és bélyegekre Hivatalos helyiségek bérletére V. összeg irodai szükségletekre VI. Utazási költségekre. Előfogat használásra VI. összeg utazási költségekre VII. Építkezésekre. Községi épületekre Tűzkár elleni biztosításra VII. összeg építkezésekre VIII. Mesteremberek számlájára. Lakatos, asztalos, bádogos stb. VIII. összeg mesteremberek számlájára IX. Faiskolára. Faiskola fenntartására Szőlőtelep IX. összeg faiskolára 1987 72 3073 20 2220 40 954 — 6247 60 857 «56 3765 76 180 — 1669 87 1331 [0 168 .77 42 41 115 68 245 76 204 70 400 — 8982 01 2000 — 20008000 956 29 8956 29 632 51 51 632 5<J0 1397 XI. összeg előfogatozásra XII. Közegészségügyi kiadásokra Közkutak fenntartására Járványok elleni védekezésre XII. összeg közegészségügyre XIII. Rendőri kiadásokra. Utczai világításra Szeméthordásra Tüzoltószerek javítás és szállítása Tűzoltók baleset elleni biztosítása Toronyórák gondozására Toloncz élelmezésre Kéményseprési dijakra Mezőrendőri kiadás XIII. összeg rendőri kiadások XIV. Egyházaknak segélyre. Iskoláknak államkötvény kamatra » nádváltsági » tűzifára XIV. összeg egyházaknak segélyre XV. Nevelésügyi kiadások. Rajztanitó fizetésére Polgári iskola segély és tűzifa Ismétlő iskolára Ipariskolára Tanyai iskolára Kisdedóvodákra Országos tanítói nyugdíjra XV. összeg nevelésügyi XVI. Állategészségügyi czélokra Vágóhíd fenntartására Vásári felügyeletre XVI. összeg állategészségügyre XVII. Szegényügyi kiadások. Ápoldapénztár fedezésére XVII. összeg szegényügyi A kiadás czélja. XVIII. Végrehajtásokra. 3 évi átlag szerint XVIII. Összeg végrehajtásokra XIX. Adósság törlesztésére. Osztr. m. banknak 300,000 frt után Jelzálog m. bank 300.000 » » » » » 160.000 » » XIX. összeg adósság törlesztésre XX. Különfélékre. Nyári színkör világítási átalány Körgát fentartására Anyakönyvvezető hivatalra Tiszti akadémiára Élővizcsatornára Állami mének és katonák élelmezésére XX. összeg különfélékre. XXI. Előre nem láthatókra. Előre nem láthatókra XXI. összeg előre nem láthatókra XXH. Megyei pótadókra. Tiszti nyugdíjalapra 1 % Közigazgatási » 1 °/0 XXIII. összeg megyei pótadókra összesítés Múlt évi hiány, tulkiadás Köztartozásokra Személyi járandóságok Ruházatokra Irodai szükségletekre Utazási költségekre Építkezésekre log, fordulatos és érdekes, Nagy Gábor gazduram és Sára feleségei (Győré és Follinuszné) házánál egy Józsi nevű legény kocsiskodik (Ternyei.) Ebbe a legénybe beleszeret a Nagy Gábor uram bogárszemü Erziil leánya (Sz. Karácsonyi Mariska) de sehogy sem talál viszonzásra. A legény húzódozik Erzsitől,] a kit pedig hej 1 szívesen tenne magáévá Boné Pista (Békéssy Gy.) juhászbojtár, aki egész télen nagy barátságban volt Erzsivel, de a ki mióta Józsi átjött Diószegről kocsisnak Naeyékhoz, észleli, hogy a lány elhült tőle s szívesebben néz Józsira. E miatt neheztel Józsira és nem is titkolja Erzsi előtt, hogy „befogja valakinek a fejét verni*. — Husvét hétfője van. Beállít Nagyékhoz a szerelmes juhász bojtár meglocsolni Orzsét. A falusi ünnep bájos hangulata költözik a színpadra, ünneplő néppel, urlóbos katonával. A Nagy Gáborné Diószegen lakó nénje küldöncze Bige Imre — egy agyafúrt, dolgozni nem szerető, nem parasztnak született s igy a parasztok által hülyének tartott — ficzkó megjelenik Szalárdon, hogy meghívja a Nagy Gábor háznépét Diószegre. Időközben a falu czigányai is megjelennek színpadon. Igazi toprongyos falusi czigányok, a kik a vályogvetés mellett zenéléssel és lopással foglalkoznak s a kik üresnek látva a háztájat, „körülnéznek.“ Itt egy jóizü, de háládatos voltánál a színészek által kissé hosszúra nyújtott, erősen kiaknázott jelenet következik a malacz- lopással, melyről kisül, hogy a Bige Imre kalapja, a ki egy boglya mellől lesi a czigánymanövert Ez kissé megakasztja a cselekményt, mely aztán tovább folyik. Készülődik a háznép Diószegre. J ózsi is készülődik s ünnepi ruhába öltő zik s Nagy Gáborné felköti neki a nyakkendőjét, mig ezt teszi, csókot nyom a legény homlokára a szénaboglya mögött. — Ezt a csókot látja 301 29 2600 2600 — a. 623 71 2836 73 3460 44 10200 600 446 95 296 24 200 — 132 50 517 80 3200 15593 49 1128 _ 453 60 936 — 2517 60 630 _ 8312 — 1070 — 3460 — 5000 — 5624 34 264 — 24360 a34 1123 54 1304 — 2427 54 2943 99 2943 99 5567 98 5567 98 31604 __ 33405 — 17020 — 82029 — 600 267 24 629 59 20 — 921 22 1052 32 3490 37 5569 35 5569 35 1874 78 1874 78 3749 56 10168 37 11263 68 88508 82 6247 60 Mesteremberek számlájára Faiskola és szőlőtelepre Tenyészállatokra Előfogatozásra Közegészségügyre Rendőri kiadások Egyházaknak segély Nevelésügyi Állategészségügyi Szegényügyi Végrehajtásokra Adósság törlesztésre Különfélékre Előre nem láthatókra Megyei pótadó Levonva a bevételt összesen Mutatkozik hiány Megterhelhető adóalap, csoport minden adónem 212380 korona 24 fillér után 46 7a/lg0 .1. csoport földadó 82567 korona 87 fillér után 16S2/,00 II. csoport egyéb adónem 129,812 korona 37 fillér után 26 ,0/,00 összesen Esik I. II csoport .után 63 8/t00 » I. III. csoport után 72 ®/l00 632 51 1987 72 301 29 2600 — 3460 44 15593 49 2517 60 24360 34 2427 54 2943 99 5567 98 82029 — 3490 37 5569 35 3749 56 293357 95 147678 58 145679 37 145665 31 8982 01 2000 — 8956 29 9280—1902. ikt. sz. Hirdetmény a népfelkelés jelentkezéséről. .Az 1893. évi XXXVII. t,-cz. alapján mindazon katonailag kiképzett népfölkelésre kötelezettek, kik a közös hadseregben, a hadtengerészetben, a honvédségben, ezek póttartalékában, vagy a csendőrségnél szolgáltak, továbbá oly katonailag ki nem képzettek, kik népfelkelési (rózsaszínű) ajánlati appal elvannak látva folyó évi október hó 14. és 15-ik napján és pedig : október 14-én az 1860-tól 1864-ig, október 15-én az 1865. és valamennyi fiatalabb évfolyamú gyulai és Gyulán tartózkodó idegen népfelkelők a városháza udvarán megjelenni, vagy írásban jelentkezői tartoznak. Az írásbeli jelentkezéshez alólirottnál és Hoffmann Ferencz városi másodjegyzőnél ingyen „Jelentkező kapható, melynek kitöltésére s egyéb kezelésére nézve az azon nyomtatott figyelmeztetés nyújt felvilágosítást. A jelentkezés reggeli 8 órakor veszi kezdetét. Az itt tartózkodó, de (Ausztriában) a birodalmi tanácsban képviselt társországokban és királyságokban honos népfelkelők hasonló minőségben és módozatok között tartoznak jelentkezni, mint a magyar honosok. Megjegyeztetik, hogy a jelentkezéshez vasúton utazó népfölkblésre kötelezettek, ha magúkat a népfölkelési igazolványi könyvvel az állomási pénztárnál igazolják, a katonai díjszabásban megállapított menetdij kedvezményben részesittetnek, illetve katona menetjegygyei utazhatnak. Az ajánlati lappal ellátott népfelkelők ajánlati lapjaikat előmutatni kötelesek. A jelentkezés igazolatlan elmulasztása 4—10, egész 200 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, esetleg megfelelő szabadságvesztéssel büntettetik. Gyulán, 1902. évi szeptember hó 18-án. Popovics Jusztin, 345 1—2 főjegyző, k. ü. előadó. meg Erzsi. Szörnyű sejtelme, hogy a legény azért nem szereti őt, mert anyját szereti, valóra válni látszik. Aléltan roskad a mellette levő juhász-] bojtár karjaiba. Ezzel a hatásos jelenettel, ezzel a megoldatlan problémával zárul az elfő felvonás. Az exposi- tio benne tökéletes, á felvonás csattanója meglepő, kipróbált, rutinirt szinmüirónak is dicséretére váló. A második felvonás ugyanaznap délután történik. Nemcsak Erzsi látta ám meg a boglya mögötti jelenetet. Meglátta ezt Bige Imre is, a kinek pedig nem igen állja a szó az oldalát Erzsi azonban jó lány, apja nyugalma, a család békéje az első előtte s azért megesketi Bigét, hogy hallgatni fog, aki nagynehezen meg is teszi ezt Erzsikének, hiszen van neki úgy is miről a szót tóditani. A mit az első felvonásban jeleztünk, az összeütközés megtörtént Bóné Pista és Józsi között. „Vér folyt.“ A korcsmában összejöttek s Bóné csúnyán helybenhagyja Józsit, a kire féltékeny volt. — Ezt beszéli el nagy szószaporitással Bige Mál> néninek (Pajor Ágnes), aki második küldöncze Sára testvérének, akinek majd kifúrja a kíváncsiság az oldalát. Ez az alak is jóizü, a népéletből vett, afféle „stichblatt“ ul szolgáló öreg leány, egy kicsit hülye, italt szerető, pletyka és szóvivője, hirhordója a falunak. Ez a második stafétája Szücsnének, hogy jöjjenek át Diószegre ünnepelni. Készülnek is valamennyien, csak Józsi nyomja az ágyat betegen, sebesülten a verekedés után. A lovak már készen állanak s a gazdát is várják. Mig az előjön, Sára asszony meg nem állhatja, hogy be ne nézzen Józsihoz, a betegen fekvő legényhez. Bemegy hozzá. Váratlanul azonban hazajön Nagy Gábor — a férj, akinek viselkedése Józsival szemben már régóta szemet szúrt és az első felvonásban ki is fakad e miatt hitvese előtt, aki felháborodással utasítja vissza a férj leplezett gyanúját. — Ott találja feleségét a legénynél, gyanúja valóra válni látszik, szörnyű dühében fejszét ragad a czéda asszonyra, agyon akarja ütni öt. Az asszony menekül előle, a színpadra rohan, a férj utána a fejszével, de közbeveti magát Józsi e szavakkal: „Ne bántsa az édes anyámat /“ Ez a rendkivül ügyes, várat lan fordulat két felvonáson át való azon feltevésünket dönti meg, hogy az asszony szeretője a legénynek. Tehát nem szeretője, hanem édes anyja, Józsi törvénytelen gyermeke neki. A férj feleszmél, kezéből kihull a fejsze . . . Az asszony azonban mégis bűnös, csak bűne nem mostani. Elűzi magától a bűnös asz- szonyt. Ezzel végződik a második felvonás. Hatásos, csattanós végjelenet, megtaláljuk benne a fokozódást, az emelkedést, a bonyodalom teljes az érdeklődést teljes mértékben felcsigázza. Az igy mesterileg kifejlesztett cselekmény befejezését, a bonyodalom kibogozását nagy érdeklődéssel várjuk a harmadik felvonástól s amint értesülve vagyunk, nem egészen a szerző, hanem a rendezés hibája, hogy ez a kibogozás nem egészen, nem tökéletesen sikerült. A harmadik felvonás Diószegen, özvegy Szücsné portáján történik. Itt talált menedéket a bűnös asszony fiával Józsival. Három hónappal utóbb vagyunk, az idő behegesztette a friss sebeket, a bűnös asszonyt csendes bánatban látjuk, kit fia Józsi vigasztalgat. Eljő Erzsi is megkövetni az édes anyját, részt venni bánatában s tisztázzák Józsival a helyzetet, hogy hiszen nem is szerethetik egymást, mert mivelhogy testvérek. A lányt a szomszédfaluból i juhászbojtár kiséri el, aki Józsival kibékül. Megjelenik a Józsi igazija is Domokos Julcsa tűzről pattant parasztleány (Parlagi Kornélia) s nagyon kedves népdalduettben tesznek bizonyságot úgy a közönség, mint az anya előtt egymásnak valóságukról. A két mellék alaknak Bigének és Máli néninek együttes jelenete következik ezután, háladatosságánál fogva kissé szintén hosszúra nyújtva, a cselekményt késleltetve. Aztán előjönnek mind a szereplő alakok, érezzük, hogy a darab végéhez közeledünk. Eljő az apa Nagy Gábor uram a lánya után, megje- enik a szemfüles Bige is. Nagy Gábor és Józsi újból majd összekapnak, utóbbi kést ránt reá, ha anyját becs Bérelni meri. Megjelenik a bűnös asszony s térdenállva beismeri bűnét, hogy sújtsa le őt, amiért régi bűnét előtte eltitkolta, hogy nem vallotta be, hogy neki házassága előtti gyermeke van a Nagy Gábor testvérbátyjától, akit egy verekedés alkalmával öcscse, az ő védelmében ütöttek le. A férj habozik, küzd magával, de ez a küzdelem nincs eléggé lélektanilag kifejtve, megbocsátása habozó, nem eléggé ndokolt, érezzük, hogy itt még kellene valamit csinálni a szerzőnek. A gazda megbocsájt, fiává fogadja Józsit, ki térdenállva imádkozni kezd, ezzel végződik a darab. Nincs kimondva benne, hogy Erzsi és Bóné Pista s Józsi és Julcsa egymásé lesznek, de mindenki érzi, hogy úgy lesz s a béke teljesen helyreállt. Ez a darab rövid meséje, mulattató epizódokkal, szép, eredeti fülbemászó magyar nótákkal fűszerezve, melyek részben a Major, részben Székely Sándor érdemei. Ez utóbbinak két szomorú nótája, Majornak a Józsi és Julcsa duettje méltó feltűnést s tapsvihart keltettek. Megdicsérhetjük a zamatos magyarságot, melylyel a darab meg van Írva. A népiélek ismerete, a cselekmény sző védéseiben mindenütt nyilvánul s nincs benne semmi kirívó erőszaktevés a nép lelki világán, gondolkodás módján s azért az egész darab jóizü, természetesen népies. A harmadik felvonáson való egy kis simítás el fogja tüntetni azokat a hibákat is, melyeket felhoztunk s ilyen alakban Major Simon darabja diadallal fogná bejárni a Népszínház színpadját
