Békés, 1902 (34. évfolyam, 1-53. szám)

1902-02-02 / 5. szám

asszonynak, aki most ismét mással él ott a pusztán. A gyermek természetes atyjáról egy kis földet kapott és valószínű, hogy a kis örökség utáni vágyból rosszul bánt vele anyja és a vele élő férfi. Ez üldözhette ki a kis gyermeket az életből, a mit még alig kezdett meg.

Öngyilkosság. Hegedűs Károly békési 18 éves legény reménytelenül szeretett egy szép lányt. Szenvedélyes vonzalmának viszonzás nélkül való volta annyira elkeserítette a fiatal szerelmest, hogy a múlt vasárnap szivén lőtte magát.

TŰZ Endrődön. Ifj. Szabó József endrődi asztalos mester lakóháza a héten ismeretlen okból kigyuladt és leégett. Az oltást igen megnehezítette a vízhiány, a mely folytán a távoli kutakból kellett a tűzhöz hordani a vizet. A kár 600 korona.

Veszedelmes kuruz8lá8. Egyik vidéki laptársunktól vesszük át e hirt, hogy egy szeghalmi leánytól, aki menyasszony volt, a nővére elcsábította a vőlegényét. A bánatba merült leányt egy czi- gány asszony, Borzos Ágnes vette pártfogásába, azt ajánlván neki, hogy akármelyik fiatal emberrel összehozza, természetesen, ha megfizet érte. A leány hajlott a czigány asszony osábitátására és adott neki egyet-mást, mire a ozigány asszony hókuszpókuszok között levágott a leány hajából egy fürtöt és valami bóditó italt adott neki. Mire azután az önkívületi állapotba esett leány felébredt, Borzos Ágnesnek hült helye volt és vele több értékes tárgynak is. A megcsalattatása folytán elkeseredett leány felakasztotta magát, azonban a házbeliek idejekorán észrevették és megmentették a haláltól. A veszedelmes kuruzslót a rendőrség elfogta.

Ki csak egyszer is használta Egger mellpasztilláit, meg van győződve arról, hogy azok kö- kögésnél, rekedtségnél és lélekzési zavaroknál fölül- mulhatatlanok. — Kaphatók minden gyógyszertárban és drogueriákban. — Doboza 1 és 2 korona (Próbadoboz 50 fillér) Főraktár : Nádor gyógyszer- tár, Budapest, Yáczi-körut 17.

Selyem blusok 2 frt 35 krajczár, vagy finomabb, — 4 méter — valamint „Henne* berg selyem“ fekete, fehér, vagy bármily színben 60 krajczártól 14 forint 65 krajczárig méterenként. Minden rendelőnek bérmentve és vámolva a házba szállittatik. Minták póstafordulattal. Schweitzba, 20 fillér póstabélyeg. G. Henneberg, selyemgyára, cs. és kir. udvari szállító. Zürich. io 4—30

I r o d a I o m.

Azerovatban közlött művek kaphatók D 0 B AYl JÁNOS könyvkereskedésében Gyulán, hol minden külföldi és hazai lapra előfizetések is elfogadtatnak.

Postások, kereskedők, vállalatok és ügyvédek figyelmébe. A magyar közlekedés kilenczedik évfolyamban Budapesten (Erzsébet-körut 42. sz.) megjelenő posta és távirda szaklap szerkesztését f. hó 20-án a posta és távirda-intézet kiváló szakférfiaibón alakított szerkesztőbizottság vette át. Munkatársainak száma már most is jelentékenyen több mint 60-1 A lap a kereskedelmet és ügyvédeket is érdeklő posta és távirda felvilágositó közleményeket is fog közölni s igy mindenkire nélkülözhetlen. Előfizetési ára negyedévenkint három korona.

A „Zenélő Magyarország“ zongora és hegedű zenemű folyóirat most megjelent 2-ik füzete a következő szép zenemüujdonságokat közli: I. Balassa L- Kálmán »Szögény embernek« (Uj Göre nótát) II. Siposs Antal »Hongroise« Magyar ábrándot. III. Grosz Alfréd »A virágáruslány« La marchande de fleurs. Dalkeringőt. Ily gazdag tartalommal jelenik meg a »Zenélő Magyarország« minden egyes füzete. Evenként 24 füzet minden füzet 10—10 oldal hangjegy tartalommal a legjobban meválasztott kiváló sikerű újdonságokból összeálliva. Előfizetési ára egész évre 242 oldal tartalomra 12 korona, félévre 120 oldal tartalomra 6 korona. Előfizethetni a január elsején megindult IX évfolyamra a »Zenélő Magyar- ország« (Klökner Ede) zenemű kiadóhivatalában Budapesten VIII. József körút 24 sz. honnan megismerésre mutatvány-füzetet 60 fillér beküldése ellenében bérmentve küldenek.

Uj magyar Shakspere- Igazi irodalmi eseményként ünnepelhetjük azt az örvendetes híradást, hogy a Franklin-Társulat az uj esztendő elején a teljes magyar Schakspere-rel kedveskedik a magyar könyvpiacznak. A kiadás a »Magyar Remekírók« alakjában jelenik meg s a maga egészében igyekszik ehhez I gyűjteményhez simulni. Hat vaskos kötet lesz ez a gyűjtemény, első világirodalmi kiegészítője a »Magyar Remekírók« könyvtárának. Ára is a magyar klasszikusok után igazodik s a hat erős kötet — körülbelül 220 iv — bolti árát a kiadótársulat díszes kötésben 30 koronában állapította meg ama kötelessége tudatában, hogy a Kisfaludy-Társaság teljes Shakspere-jét mindenkinek hozzáférhetővé kell tennie. Sőt még tovább is megy. A »Magyar Remekírók« minden előfizetője e hat kötetet rendkívüli kedvezményképen húsz koronáért kapja ugyanazon könyvkereskedőnél, hol a »Magyar Remekirók«-ra előfizetett. Kézbeillő, olcsó, népszerű kiadás lesz ez a milyenbe nem jelent még meg Shakspere magyarul. Ilyen klasszikusnak fordítása is klasszikus lelegyen ! Olyan fordításban, a mely nemcsak a legkiválóbb és legmagasabb költők mestermüve, de a mely már teljesen közkincscsé vált, egészen tulajdona és vére lett a magyarnak, a melynek minden sora ismerős és kedves a magyar fülnek. Ilyen fordítás a Kisfaludi-Társaság kiadványa, a melyen nem csak hogy Arany János, Petőfi Sándor, Vörösmarty Mihály, Szász Károly, Lévay József, Szigligeti Ede, Arany László, Rákosi Jenő, Gregus Ágost, Győry Vilmos dolgozott, de a melyet megszoktunk, megtanultunk, megszerettünk iskolában, színházban, közéletben. Ezt a teljes Shakspere-forditást szerezte már meg régebben a Franklin-Társulat s ezt a kitünü az eredetivel vetekvő fordítást adja most közre javított kiadásban. A fordításokat a még élő fordítók újból egybevetik az eredetivel. Az elhalt fordítóknál — Arany, Petőfi, Vörösmarty — a kiadás szerkesztője csak a sajtóhibák kiküszöbölésére szorítkozik, maga a költői mü természetesen érintetlen marad. A másik fontos szempont, mely a Franklin- Társulatot a nagy munka kiadásakor vezeti, az, hogy Shaksperet teljesen kell adni. Shakspere »válogatott« vagy rövidített kiadása irpdalmilag helytelen. Teljes és olcsó, de díszes Shakspere kell a magyar közönségnek. Mint a hogy a biblia csak a maga egészében szentirás, Shakspere sem marad Shakspere, ha szemelvényekből ismerjük meg. Ez az egyetlen teljes magyar Shakspere s egyhamar nem is igen lehet más. Ezekkel a remek műfordításokkal aligha szállhat versenyre valaki. A kiadásban életrajz is lesz s bevezető tanulmányok, dr. Voinovich Géza tollából. Örömmel várjuk az uj Shaksperet, megtermékenyítőjét minden irodalomnak. A kiadótársulat pedig kulturális czélokat is szolgál, midőn Shaksperet, melynek teljes magyar példánya eddig 100 koronába került — 20 koronás ár mellett hozzáférhetővé teszi a »Magyar Remekírók« előfizetőire nézve.

Gyulai élet. Sanatorium-bál.

— Február 1. —

No tessék 1 Alig-alig szállingózik a publikum, alig hogy kipihenték a 37-es bandisták az ut fáradalmait, alig lézeng egy-két rendező és pinczér a kisteremben — a nagyteremben csak az „oboés“ próbálkozik egy moll-skálával — s én kénytelen vagyok báli hangulatba ringatni magamat már jó előre. Alig hogy kibenzineztem a frakkomat, szaladtam ide, otthagyva csapot papot, illetőleg ollót és korekturát a szerkesztőségben.

Pista 1 kérek egy spriccert ! Hiába, inspirálni kell az embernek magát, ha azt akarja, hogy gondolatai jöjjenek s megvallom őszintén hogy ha az én gondolathiányommal arányban akarnám most magamat inspiráltatni, úgy megszámlálhatatlan spriccereket kellene előbb meginnom. Jól néznék ki a szupécsárdásra.

No igen, előbb nézzünk hát körül a nagyteremben, hol a király képek ' alatt kedves kis emelvényt „rendezett“ Berthóty Pista a Hakl virágainak és díszítő művészetének segedelmével. Itt fog trónolni a mi szeretett .lady patro- nesse“-ünk az ő „suitjével.“ — A nagyterem tündéri fényben úszik. Kibékülök a gyulai villanyteleppel mától fogva és megbocsátom az összes nem égő izzó és pislogó iv lámpákat. A karzat alatt a váradi piros hajtókás bandisták foglalnak helyet s e Jperczben várják a jelt .Herr Kappelmeister Fiala“-tól uvertür-re. A karzaton már megjelent egy-két fejecske, de igyekszik még háttérben maradni és egyelőre csak a nagyterem mennyezetében gyönyörködik, ahonnan vidáman tekintenek le a községek gyps- czimerei az élénkülő nagy teremre, sőt még mintha egy-két mogorva, parókás főispán is derül tebb arczot vágna az aranykeretek közt a falakon.

A felteritett kis terem egyelőre csak arról nevezetes, hogy itt az én félbenhagyott spricce- rem (azért tértem vissza hozzá, mert .inspirá- czióra* van szükségem) azonkívül pedig itt fognak helyet foglalni azok, akik a rendezőbizottsági elnök szavaival élve .borozással szórakoznak“ s akiket majd élet-halál fenyegetésekkel kel majd beczipelni a bálterembe a „Balaton- gyöngye“ mellől, hogy egy-egy négyesben nem villám, — hanem petrezselyem — elháritók legyenek.

De amig én itt készülődöm, úgy látszik a bál meg már elkészül Schmidt Iván a bál ügy- buzgalmu pénztárosa alig győzi már írni a felül- fizetőket és számlálni a bankókat s ebben az arányban nő a publikum is. Megnyílnak a női öltözők ajtai, a sok szép lány, szép asszony előtt. Igazán legszebb az asszony báli ruhában I Nem csoda, ha a főispánná vezérczikkének ama része, hogy az egyszerű öltözködés legyen a jelszó, nem talált viszhangra. Hiába, legnagyobb büntetés lenne a nőre, ha nem ragyoghatna, mikor módjában áll ragyogni. — No az igaz, hogy itt van sok szép ragyogó csillag. Egy egész égboltozatra való. — Vegyük elő a távcsőt és nézzünk szét ebben a naprendszerben, az az, hogy vegyük elő a plajbászt és Írjuk fel a jelen- voltakat. Nagy örömet keltett a vásárhelyiek tömeges megjelenése.

Nehéz mesterség lesz mondhatom.

(Pista! kérek még egy spriccert !)

*

fi fi

Ohó, de mi zaj ez ? 1 Rázendült a Rákóczy induló, sietnek be a rendezők s az a szőke sza- lontai bakfis, aki mint első bálos csak attól félt, hogy elesik a parketten, majd elpityeredik ijedtében. Hogy ne, hisz itt a nagy pillanat. A bál hivatalosan kezdetét vette. Pompás lila-fehér diszestoalettben, mosolygó arczczal a rávetett tekintetek tüzétól kipirulva, vagy inkább az örömtől ennyi szép publikum láttára, belép a nagyterembe a lady patronesse : Lukács Györgyné Perényi Madoly bárónő Kirchner Herman ezredes karján, A rendezőség gyönyörű csokorral kedveskedett a legbájosabb bálanyának. Utána Kirchner Hermanné Fábry alispán karján báró Perényi Edit Berthóty István karján, A tavalyi megyebálról kedves ismerősünk a baronesse, a ki mosolyogva fogadja jóbbra-balra a sok ismerős köszönését.

S rákezdi a nagyváradi 37-es zenekar a valczert. A teremben gyönyörűen érvényesül a kitűnő banda', melynek kiválóvá tételére főgon dot fordít a váradi ezredparancsnok, báró Karg ezredes, kinek ezúttal is nagy köszönettel tartozik a rendezőség a zenekar díjtalan átadásáért.

A valzer közben a fogadtatások. Bemutai- kozik a rendezőség s Kirchner ezredes a tisztikar tagjait mutatja be, kik nagyon szép számmal jelentek meg a bálon.

Körül járják a termet gyönyörködve és gyönyörködtetve. A főispánná a szép publikumban gyönyörködik, amely megjelent a hivószóra a publikum pedig a főispánnéban, akit dicsfénybe búrkol a mai bál fénye, mert a mai mulatság az ő alkotása, az ő büszkesége. Milyen szép is az, mikor egy asszony versenyre kelhet az urával, mikor az asszony nem akar elmaradni az ma mellett s nemes versenyre kel vele az alkotások terén. Egyik a zöld asztal mellett, a másik a bálteremben. Az egyik a főket, az értelmet igyekszik megnyerni, a másik a sziveket, az érzelmeket. Az ilyen nemes versenyben, soha sem lehet a publikum vesztes. Bocsássanak meg hölgyeim e kis kitérésért és ne vegyék hizel- gésnek, ha elismerjük azt, ami igaz.

Azonban . . . áll a bál . . . Zsongó, eleven méhkassá válik a terem. A valzer andalító melódiáját huzza a katona-zenekar. Az első túrt a főispánná húga tánczolja, megnyitván a bálát Berthóty elnökkel. — Többet is Írnék a bálról,

de

..............itt a szedőgyerek. Nem írok többet

és nem iszom több spriccert, csak még a névsort iktatom ide, csöndes resignáczióval adván át magamat a közmegvetésnek, azok részéről, akik a névsorból kimaradtak.Becsületemre mondom, hogy senkit sem hagytam ki szándékosan.

Jelenvoltak asszonyok : Lukács Györgyné, sz. báró Perényi Madoly, Fábry Sándorné, Csák Györgyné, özv. Terényi Lajosné, Pósa Károlyné, Kirchner Hermanné, Zöldy Jánosné, Dutkay Bé- láné, Somossy Zsigmondné, Berthóty Gusztávné (Mezőberény), Berthóty Istvánná, Horváth Jánosné (Mezőberény) Kollár Jánosné, özv. özv. Dubányi Jánosné, Técsy Józsefné (Szeghalom), Otrok Istvánná (Sarkad), Erkel Jánosné, Kiss Lászlóné, özv. Lindl Istvánné, Werner Kálmánné, (Tenke), Nagy Endréné (Sza- Ionta), Gálbory Józsefné, Schröder Kor- nélné, Berkes Sándorné, Ladies Lászlóné, Mattiasi Alajosné (Békéscsaba), Dreher Fe- renezné, Beöthy Emilné, Berényi Árminné, Billitz Sándorné, Haán Béláné (Békéscsaba), Szalay Józsefné (Békéscsaba), Wieland Sándorné (Szarvas), Böhm Miklósné (Kétegy- háza), Mannheimer Arnoldné, Schütz Gusztávné, Weisz Mórné, Bodoky Kálmánné, (Reisner Emánuelné, Braun Vilmosné, Szabados Józsefné. Margonyai Gyuláné (Árokszállás), Bállá Sándorné (Csabacsüd), Baksa Lajosné (Hmvásárhely), Faragó Sándorné (Hmvásárhely), dr. Raiz Miksáné (Orosháza), dr. Kun Pálné, Braun Mórné, Széli Istvánné (Békés), Heks Miksáné.

Leányok: Berthóty Böske, Horváth

Margit, Horváth Fruzsi, Hegedűs Mariska, Kollár Klári, Dubányi Sári, Otrok Rózsi, Erkel Miczi, 'Szathmáry Icza (Debreczen), Nagy Ilus (Szalonta), Schröder Erzsi, Somossy Iluska, Haán Ágnes (Békéscsaba), Szalay nővérek, Margonyai Gabriella( Jász- árokszállás), Bőhm Mariska, Reisner Alice, Lindl Eta és Joli, Bauer Ilonka, Balta Ilona (Csabacsüd), Baksa Mariska (Hmvásárhely), Papán Anna (Kisuczaujhely). Terényi Erzsi,

Karzaton : Dobay Ferenczné, Uferbach Irén Dubányi Amália, Otrok Mariska, Szabó Emilné, Dombi Lajosné, Dióssy Béláné, Szauerland Paula (Arad), Dubányi Imréné, Haviár Lajosné, Des- lek Károlyné, Szénássy Józsefné, Koller Irma, Kliment Gyuláné, Kliment Márta, Dö- mény Lajosné, Uzon Mariska, Králik Pálné Keller Imréné, Erkel Margit, Habinay Krisztina, özv. Kalmár Mihályné, Kalmár Hona, Paula és Margit, Pólyák Erzsi és Bella.

Az első négyest 70 pár tánczolta.

A bevétel eddig 3000 koronán felül van.

'

______ —re.

Kö

zgazdaság. Czukorgyár Békéscsabán.

A czukorgyár létesítésének kérdése már évek bosszú sora óta vajúdik az Alföld több nagy városában, igy Szegeden, Hódmezővásárhelyen, Nagyváradon és Békéscsabán is. A vajúdás oka a kedvezőtlen konjunktúrákban és főleg a tulprodnktióban van. A vármegye főispánja, a ki lankadatlanul mü-' ködőit a mezőgazdasági szempontból kiváló horderejű eszme létesítésén, ujabbi akcziót inditott a czukorgyár ügyében, a mely akczióról ezúttal a következőkben számolunk be:

Lukács György főispán a következő meghívót küldötte szét a vármegye tekintélyesebb gazdáihoz :

„Múlt évi október bó 9-én 1051. szám alatt kelt megkeresésemre hivatkozással, tisztelettel van szerencsém értesíteni, hogy a Békéscsabán létesítendő ezukorgyár érdekében a termelő urakhoz intézett felszólításom azzal az eredménnyel járt, hogy békósvármegyei, valamint a szomszédos vármegyebeli érdekelt termelők a gyár részére egyelőre

mintegy 6000 katasztrális hold termőterületet s a gyár létesítéséhez egyelőre mintegy egy millió korona részvénytőkével való hozzájárulást ajánlottak meg.

A részvénytőkéhez való hozzájárulás nagyob- bára nem készpénzben, hanem a répa árából 10 éven keresztül való levonások megengedése alakjában biztosíttatott.

A ezukorrépa termelő érdekeltségnek a békéscsabai czukorgyár létesítése iránt egyszerű felszólításomra tanúsított eme nagy érdeklődése örvendetes tápot nyújt ama reménynek, hogy a rég óhajtva-óhajtott czukorgyár most már mégis csak létesíthető lesz.

A békéscsabai czukorgyár érdekében megindított eljárás fentebb röviden jelzett eredményét közöltem az A. Wernicke hallei gépgyár részvény- társasággal, melynek teljes megbízhatóságára és kiváló szakértelmére már októberi iratomban hivatkoztam. Az említett ozég készséggel hajlandó az itteni érdekeltséggel a tárgyalások fonalát felvenni. Az ennek bizonyságául szolgáló, hozzám in tézett levelet hü magyar fordításban van szerencsém idemellékelni.

Ily előzmények után teljesen elérkezettnek látva az időt a közvetlen tárgyalások megkezdésére, a létesítendő czukorgyár ügyében folyó évi február hó 9-ének délután 3 órájára Békéscsabára, a községháza nagytermébe értekezletet hívtam egybe, melyre esetleg megbízottját ezennel tisztelettel van szerencsém meghívni.

Fölösleges soraim végéhez azt a kérést csatolnom, hogy a czukorgyár létesítése érdekében biztatólag megindított eljárás Bikerét becses közreműködésével előmozdítani méltóztassék.

Fogadja stb.

Gyulán, 1902. évi január hó 27-én

Lukács György, főispán.

A. Wernicke értesítése pedig a következő:

Méltóságos Lukács György főispán urnák

Gyulán.

Hosszabb útról hazaérkezve, vessem igen becses értesítéseit múlt év deczember hó 1-éről és sietek arra a következőkben válaszolni :

Teljesen igaza van Méltóságodnak abban, hogy első sorban elvben kell megegyezésre jutni és csak azután gondolhatunk a kivitelre. Ha azon meggyőződésben van, hogy egy ezukorgyárnak ott történő felépítése nemcsak nagyon kívánatos, hanem a mezőgazdaság emelésére egyenesen szükséges, továbbá, hogy a répatermelésre körülbelül 6000 hold biztosítható, akkor az A. Wernicke gépgyári részvénytársuság készséggel hajlandó Hsacke igazgató ur kiküldésével Méltóságokkal a tanácskozásokat megkezdeni és további javaslatokat tenni, illetőleg a répatermelő érdekeltek részéről jövő javaslatokat megfontolni.

A mi épen most a czukorgyár felépítésére nagyon kedvező befolyással volna, az a következő körülmény:

Az általam és az A. Wernicke gépgyári részvénytársaság által létesített német ipartársaság Deutsche Industrie Gesellschaft egy Szerbiában nyert engedély folytán Belgrádban egy finomítóval egybekötött nagy répa-ezukorgyár építésébe bocsátkozott napi 8000 mmázsa répa feldolgozásra, mely termelési képesség megkétszerezhető.

Ezen gyártelepben csak a gépberendezésekben körülbelül 2 millió márka fekszik, az összköltségek 4 millió márkát tesznek.

A szerb kormány az engedélyben kilátásba helyezett kedvezményeket nem teljesíti és hivatkozik a csekély állami bevételekre ; minek folytán nincs azon helyzetben, hogy az ott termőit ezukrot az úgynevezett troscharinától megszabadítsa, a mi az engedélyesek részéről egész bizonyosra vétetett.

Mivel az ország fogyásztása egészben csak 5000 mmázsára rug, a dolgok állásánál fogva a kivitel ki van zárva, a répatermelés nagyon elhanyagolt és még sok esztendő telhet el, mig a szerb föidmives kellő igyekvéssel és szorgalommal adja magát a répatermelésre, most alkalom kínálkoznék arra, hogy a gyár a Méltóságod vármegyéjébe áthelyeztessék, ha t. i. ott a kellő előfeltételek megvannak.

A belgrádi czukorgyár berendezése elsőrendű, a ezukorgyártás mai technikájának megfelelő és az eddig Belgrádban inkább csak próbamunka teljesítésére szolgált.

Azt hiszem, hogy a német ipartársulat, melynek élén mint főérdekelt Thuru-Taxis berozeg (Regensburg) áll, a gyáralapítóéban a gépszállitáeok teljes értékével résztvenni hajlandó lesz, az Önök érdekeltségének tehát csak az áthelyezési, valamint az összes felépítési költségeket kellene fedeznie.

Feltéve, hogy ott a gyér az első évben 24 óránként 8000 mmázsa répát dolgozik fel, az üzem a második évben 16000 sőt egéoz 24000 mmázsa napi feldolgozásra bővíthető.

Ily módon ott egy elsőrangú telep volna te- remthétő, a mely egyelőre az osztrák-magyar kar- tellen kivül állva, febérezukrot, azaz süvegeket, koczka, granulált és őrlött ezukrot gyártana oly mennyiségben, a mennyi belföldön elhelyezhető, a finomított árutöbblet pedig a kivitel részére szolgálna.

Ily módon való gyártással a jövedelmezőség teljesen biztosítottnak tekinthető. A gyár a jövő év szeptember elsejéig tökéletesen elkészülhetne, vagyis az építkezés még ez év tavaszán megkezdődhetnék és úgy folyna, hogy a gépekkel való berendezést jövő január, február hónapokban meg lehetne kezdeni.

Méltóztassék jelen értesítéseimet komoly megfontolás tárgyává tenni és velem tudatni, hogy e gyárat illetőleg e hó végén, vagy a jövő hó elején tüzetesebb megbeszélés, illetőleg megállapodás történhetik-e. Engedje meg, hogy utólag is az évforduló alkalmával legjobb kívánságaimat kifejezhessem. Magamat ajánlja vagyok kiváló tisztelettel

A. Wernicke s. k.