Békés, 1902 (34. évfolyam, 1-53. szám)

1902-09-07 / 36. szám

Melléklet a „Békés" 1902.36-ik számához.

így aztán a gyulai nőközönség tette a megrendeléseket Budapesten, vagy legjobb esetben átment vásírolni Csabára. Nem egészen kereskedőink voltak ennek az okai. A várost csak egy évvel ezelőtt is elárasztották a fővárosi és bécsi utazók, akik kínálták az árút, a hitelt s akikkel versenyezni a gyulai kereskedőknek természetesen nem is lett volna észszerű, sem sikeres s a helyi kereskedelemnek meg kellett elégednie a publikum ama részével, melynek sem pénze, sem igénye nem kívánkozott túl a város falain. Alig hogy az úgynevezett „vigécz törvény“ életbelépett, a gyű ai kereskedéseken máris észlelhető a haladás. Az üzletek élénkebbek, a kirakatok gazdagabbak s közönségünk is kezdi megszokni, hogy Gyulán mindent beszerezhet s nem megy idegenbe vásárolni. A közönségnek azt a kis részét is, amely még idegenből teszi a megrendelést, a helyi kereskedelemnek visszanyerni, ezt a czélt tűzte ki az újonnan berendezett Rosenthal árúház, mely az átköltözködés alkalmából a legkényesebb igényeket is kielégítő dús felszereléssel rendezte be raktárait, melyek most már sem minőség, sem árak tekintetében nem maradnak a fővárosiak mögött. De maga az árúház is érdemes a megtekintésre. Tágas, modern helyiség, diskrét elegancziával berendezve, már a külseje is megnyerő, teljesen egy fővárosi nagy árúház impresszióját keltő. — Hölgyeink bizonyára nem fogják mellőzni ez uj üzletet, amelynek kitűzött czélja, hogy benne minden és oly árban, választékban kapható legyen, amiért eddig idegenbe kellett menni s idegenben volt kapható. Az uj üzlethelyiség megtekintését ajánljuk olvasóink figyelmébe.

Halálozás. Fritz Károly nagyszénási gyógyszertártulajdonos, a környékbeli társadalom kedvelt tagja, a múlt hó 28-án hosszas szenvedés után elhalt. Halálát özvegye gyászolja.

Halálos szerencsétlenség. Orosházán múlt hó 23-án Dénes Antal 19 éves fiatal ember édes apja tanyáján szántott, egyszer csak azt látja, hogy egy szarka repült az istállóba, erre odament és a vele levő egycsövű fegyverrel le akarta lőni a madarat, majd lövés helyett az ütést választotta és annak tusájával az istálló ajtaján kirepülni akaró szarka felé csapott. A madár elrepült, a fegyvertusa azonban az ajtófélfába ütődött, a fegyver elsült és a lövés Dénes Antal hasába fúródott. A szere, csét- lenség helyéről édesapjának Orosházán levő házához szállították, hol az orvosi gyógykezelés daczára három napi szenvedés után meghalt.

Halálos esé8. Jánovszki János ácsmester a szarvasi vasúti hídnál dolgozott, múlt hó 27'én a délelőtt munka közben a híd állásáról lezuhant s esés közben a hídfő egyik kiálló gerendája halántékon ütötte ugyauuyira, bogy holtan bukott a Körös vizébe. Holt testét rögtön kifogták. Temetése 28-án ment végbe óriási részvét mellett.

Gondatlan szülők. Békéscsabán történt a legújabb eset, hogy a szülők godatlansága halálát okozta gyermeküknek. Kolárovazky Mihálynak, Kocziszky Mihály gazdasági cselédjének kis lánya Judit az áldozat. A szülők felügyelet nélkül hagyták az udvaron a kis gyermeket, aki belefulladt a kút melletti mély gödörbe. A hatóság megindította a vizsgálatot.

Megmart gyermek. Mezőberényben Beröczky Lajos tiz éves kis fiút megmarta egy kóborló kutya, melyről kitűnt, hogy veszett. A megsérült gyermeket az elöljáróság a fővárosba szállította a Pasteurje tézetb.

öngyilkosságok. A múlt hó 25-én reggel hat óra körül Soós András orosházi tanyai lakos betegsége miatti elkeseredésében forgó pisztolylyal halántékon lőtte magát és meghalt. — Ugyancsak 25-én este 8 óra körül követett el öngyilkosságot Pap Mihályné Géc- Mária orosházi lakos, ki lopás miatt több ízben volt büntetve s ez alkalommal is lopás miatt állott vizsgálat alatt, miután pedig tettét tagadta és a bűnjelek megsemmisítéstől s így a vizsgálat meghiúsításától lehetett tartani, a községi zárka folyosóján őrizet alá vétetett. Az öngyilkosságot nagy kendőjének segélyével követte el, azt ugyanis a fogda ajtajának reteszére, másik végét pedig nyakára kötötte, igy fojtotta meg magát. A vizsgálóbíró által megtartott vizsgálatokból kitűnt, hogy a napos rendőr Papp Mihálynét ennek leányával este 8 órakor hagyta el, altkor vig volt és nevezettek előtt vallomásra önként jelentkezett és a lopást ekkor be is ismerte. Tetténbk oka férjétől való félelme volt, ki lopásai miatt folyton szidalmazta és ütötte. Mint a vizsgálati adatokból kitűnik, felelősség senkit sem terhel.,

Gazdátlan juhok, öt darab fehérszőrü magyar juhot találtak a gyulai határban levő benedekí pusztán, gazdátlanul. A tulajdonos jelentkezzék a városházán, a hol a juhokat 8 napig őrzik, a 8 nap elteltével pedig ha senki sem jelentkezik, el fogják árverezni s a befolyt összeget egy évig megőrzik, aztán fele a kincstáré, fele a városé lesz.

Vizbefult gyermek. Folyó hó 1-én délelőtt 10 óra tájban Ruaz Mojsza 9 éves György nevű fia az Uj-Gyulán levő lakása előtt elvonuló Élővizcsatorna parton, mint azt máskor is tette, fürdési szándékból a vízbe ment, de most a viz elragadta s mikor kiáltásaira a közelben dolgozó munkások oda érkeztek, a fiú a viz alá merült s csak hulláját sikerült kihúzni.

A Budapesten tartózkodó békési ifjak segitő- és önképző egyesülete augusztus 23 án Békésen hangversenynyel egybekötött tánczmulatságot rendezett. Nagy érdeklődés mutatkozott már hetekkel előbb, részint és talán főképen a hangversenyen résztvevők egyénisége, részint az egyesület újabb bemutatkozása volt a várakozás oka. — S akik e fiatal, alig. két éves egyesületben biztak, — mint a hangverseny és az évi beszámoló bebizonyította, — épen nem csalatkoztak. Előkelő és díszes közönség előtt Vs9 órakor kezdődött a hangverseny. Hajnal József egyesületi elnök lépett a pódiumra, hogy sikerült beszédével elmondja a múlt év történetét, érdeklődésre, támogatásra hívja fel a közönséget, A komoly előadás és buzdítás után' a város egyik legkedvesebb személyisége, egyszerű szerénységében, megkapó megjelenésével már felléptekor teljesen a maga részére hódította a közönséget. Fehér váry Emiké szavalta a »Honvédözvegy*-ét. A hoszszu és nagy hanghordozást igénylő költeményt leányi kedvességgel és teljes átérzéssel szavalta el. Ha a bosszú költemény nem lett volna elég egy szavalatul bizonyára kénytelen valami felvidító részletekben gazdag szavalattal újra fellépni és sikerét megkettőztetni, oly taps és éljenzés kísérte, midőn a csokorral lelépett a pódiumról. — Terney Bella, dr. Kovács Géza és Sál Gyula hegedű kísérete mellett, magyar dalokat énekelt. Többször hallottuk már résztvenni hangversenyeken, de ily sikert még nem aratott; most megtudtuk, mily hanganyagot és erőt bírunk az ő tehetségében. A „Rózsabimbó“ csakugyan tartós lesz az egész közönség emlékezetében. Még nem szűnt meg a taps, midőn Nyárády László foglalt helyet az emelvé nyen, hogy mulattató felolvasásával tombolóvá fejlessze a közönség kedvét. A város öt leányát — de csak sejtetve — sorolta elő, amint ő azokat egy barátjának ajánlja menyasszonyjelöltekül. A felolvasásnak mind tárgya, mind formája megnyerő, érdekes és eredeti volt. Lavatka Erzsiké szavalta a »Vén czigány“-t, melodrámát Emperl Gyula zon- gorakiseretében. Nekik már előlegezte is a közönség az elismerést, annyira megvolt győződve a sikerről. A megható tárgyat az oly szép előadás még kellemesebbé tette. A szavalat és zene egyesülése talán ezt emelte az est fénypontjává. Dr. Kovács Géza és Emperl Gyula zongora-hegedű játéka zárta be a programmot és volt előkészítője a táncznak, melynek nem sokáig kellett buzdítani a mutatásra vágyó fiatalságot. Reggel 5 órakor nap világnál huziák rá a »Rákócziit. Az első négyest 44, a másodikat 38 pár tánczolta; a „szupé“ egy óra hosszáig tartott, utána cotillon következett; a sokszínű jelvények tömege díszítette a jó tánczo- sok mellét; olt is hordták reggelig. Jelen voltak : Bán Istvánná, Baross Dozsőné, Benedikty Gyu- láné, Baity Istvánné, Zeller Frigyesné (Görbéd), Henszelmann Elekné, Busák Józsefné (Gyulavári), Fábry Károlyné (Békéscsaba), Lavatka Gyuláné, Lavatka Gusztávné, özv. Wagner Józsefné, Rosser Jánosné, Emperl Érnőné, dr. Bzegedi Kálmánná, Durkó Gáborné, Rózsa Károlyné, Farkas Józsefné (Csorvás), Untervóger Póterné, Pák Jánosné, Fehérváry Ferenczné, Ebergényi Lászlóné, Jákay Károlyné, Bástyik Mátyásnó, dr. Sarkadi Mórné, dr. Igaz Pálné, özv Vitályos Béláné (Gyoma), Borbély Gáborné, Morvay Mihályné, Andrássy Jánosné, Lévay Lászlóné, özv. dr. Frey Lipótné, özv. Thurzó Gerőné, Mezey Lajosné, Máday Lászlóné (Budapest), Terney Ferenczné, Torkos Jolán, Drexíer Jánosné, Horváth Imréné (Gyula). Leányok: Andrásy Ilonka és Juliska (Békés), Andrásy Ilonka (Szolnok), Baky Vilma és Juliska, Benedicty Mariska és Paulinka, Bán Ilonka, Arzeno vits Katicza, Ebergényi Giziké és Irénke, Fehérváry Emiké és Elza, Terney Bella, Lavatka Erzsiké, Lavatka Ilonka (Szarvas), Lavatka Irma (Abony). Mezey Margit és Irénke, Máday Mariska (Budapest), Stasnik Marosa (Nagykikinda), Morvay Mariska, Kiskéry Mariska, Stark Ilonka és Kornélia, Kovács Esztike, Ágnes, Lotti és Erzsiké, Borbély Gizella, Rózsa, Piroska és Szeréna, Jung Ilonka (Békéscsaba), Szegedi Margit, Kocziozky Ilonka és Katicza (Békéscsaba), Muránszky Róza, Busák Ilonka (Gyulavári), Török Mariska, Matta Etelka, Vitályos Margit (Gyoma), Drexler Ida, Fejta Miczike (Nagykanizsa), Fábry Margitka (Békéscsaba), Horváth Juliska (Gyula). Felülfizettek : Gr. Wenokheim Frigyes 20 kor., Farkas József 6 k. 80 .f., dr. Meskó László (Nyíregyháza), Papp Elek orsz. képv. (Budapest), Szánthó Bella, Zolnay Antal (Kecskemét) 5—5 k , Debreczeny Károly 4 k., dr. Hajnal István, Nagy Ákos 3 40—3‘40 k, Benedicty Gyula, dr. Henszel mann Elekné, dr. Szegedi Kálmán, Lavatka József

3—3 k., dr, J^ttey Géza, Jákay Károly, Bartyik Mátyás 2-40—2-4C[;,k,j Drexler Jánosné, Fehérváry Ferencz, özv. Benedicty Józsefné, Lavatka Gyula 2—2 k„ Horváthy Jínos L40 k., Pap Gusztáv, Jung Károly 1‘20 k., Durkó Gáborné 1 k., Emperl Ernőné 80 fi. özv. Tburzó Geröné, Debreczeni András, Rolkó Géza, Zachariás Gyula, Bede László, Wéver Oszkár, Ujváry Ferencz, Blascsok Károly és Szász Károly 40—40 fillér. Fogadják a tisztelt felülfizelők ez utón is az egyesület hálás köszönetét. — A szép erkölcsi siker mellett az anyagi is számot tevő. 216 k. 35 fi kiadással szemben 315 k. 50 fi a bevétel. Tiszta jövedelem tehát 99 k. 15 fi

Nagy idők tanúja. Ismét egy levél hullott le arról a korhadt fáról, melyet szent kegyelettel őriz a magyar nemzet. A szabadságharcz emléke ez a korhadt fa, melynek árnyékában szabadságról álmodik a magyar nemzet. Hullatja, hullatja leveleit a korhadt vén fa. Az aggok, kik egykor ifjak, hősök voltak, egymásután dőlnek ki a sorból s akik sok csatatéren szembe néztek a halállal, csatavesztesek a korral, az idővel szemben s sírjukba hullnak. Apponyi József 48-as honvéd főtüzér, 73 éves világtalan agg, a szörégi csatában lőporrobbanás következtében vesztette el szeme világát s azóta nemeslelkü rokonainál tengeti életét Békésen. A szabadságért való küzdelem jutalma egy hosszú, kínos szenvedésteljes élet lön elzárva a világosságtól örökös sötétségben, bénán, vakon. — Múlt hó 28-án megváltotta a halál az egykori hős honvédet e földi szenvedésektől s felemelte őt oda, ahol a nemzeti kegyelet őrzi a többi hősök emlékét is, akik mint minden földi nagyság, csak haláluk után érnek el elismerést és kegyeletet. Az öreg honvéd temetésén Nyárádi László s. 1 olkész mondott megható imát s sok békési öreg bajtársa kisérte végső utján. A nemzeti kegyelet virraszt porai fölött 1

Elveszett fülbevaló. Egy pár aranyfoglalatu topáz kővel ellátott fülbevaló összecsatolt állapotban elveszett. Megtalálója a rendőrkapitányi híva talban jelentkezzék, s illő jutalomban részesül.

Hazafias tüntetés Csabán. A csabai Kossuth- ünnepbe disharmonia esett. Popovics Viktor gö% kel. lelkész megtagadta a Kossuth születésének évfordulója alkalmából az istenitisztelet tartását, bár erre felkérve volt. Csabán nagy elégedetlenséget okozott eme hazafiatlan magatartás s e miatt pénteken este a Rudolf gimnázium felsőbb osztályosai macskazenére gyűltek össze a lelkész ablakai alatt. A tanuló ifjúsághoz 1000 főre tehető nép csatlakozott, kik gyalázó szavakkal illették Popo- vicsot s beverték a papi lak összes ablakait. — A tüntetők este 10 órakor oszlottak szét.

Lopá8- Néveri István, Junászka Mihály és Balázs István gyulai lakos csizmadia iparosok,

folyó hó 24-én Füzesgyarmaton voltak országos vásáron s este a megmaradt csizmakészletet zárral ellátott vásározó ládába helyezték, kulcsát magukhoz vették s a kocsit elindították, ők maguk pedig vonattal jöttek haza. Kocsisaik: Sándor János, Földesi András és Felek György gyulai emberek voltak, kikkel együtt jöttek meg a kocsin, Szobószlai György lakatos, Dámfi Ferencz és Dandé Albert csizmadia segédek, — A kocsik az árukészlettel együtt éjjel 1 óra tájban érkeztek haza. Nevezett iparosok még az éj folyamán lerakodtak a kocsikról s ekkor mindhárom ládának zárját feltörve találták s a csizmák megolvasása után rájöttek, hogy a Füzesgyarmaton becsomagolt csizmákból, Nóve- rinek 1 pár Junászkának és Balognak 4—4 pár csizmáját útközben ellopták 74 korona értékben. A csizmák eltűnéséről kizárólag a kocsin ülők tudnak felvilágosítást adni, miért is a rendőrség által a sértettekkel felvett jegyzőkönyvek a tettesek kiderítése végett az ügyészséghez tétettek át.

Tüzek. Öcsödön az a rósz szokás tartja magát s a hatóság által is elnézésben részesül, hogy a gazda takarás után behordja a szalmát udvarára s itt tartogatja a téli fűtéshez s igy nyáron az egész falu veszedelmes tűzfészek a minden házban levő szalmakazlak miatt. Ez okból volt a héten két esetben is tűz, jó szerencse, hogy épen szól nem volt, különben a falu egészen leégett volna. Első ízben Tóth Lajos őcsödi birtokos szalmakazla gyu- ladt ki s alig hogy azt nagy erőfeszítéssel eloltották, Maróthi Sándor nádfedelü istállója gyuladt fel a tűzoltóság és a lakosság fáradhatlan működése és a teljes szélcsendnek köszönhető, hogy az egész falu le nem égett. — Tűz volt báró Kőnigswarter C8abacsüdi gazdaságában is, hol egy ököristálló lett ismeretlen okból a lángok martaléka.

Színészet Békéscsabán. Kövessy Albert jónevü kecskeméti színigazgató társulata a jövő héten fog Csabára érkezni, és előadásait szeptember 10-én fogja megkezdeni. Á társulat titkára bérletgyüjtés czéljából a héten megérkezik Csabára. Kövessy Albert társulata egyike a legjobbaknak és legismertebbeknek az országban. Műsorában több opera is fel van véve, az operettek, színmüvek, bohózatok, vígjátékok népszínművek s drámák mellett. Az énekes darabok előadása is mindenesetre megfelelő lehet, miután a társulatnak tiz tagú zenekara van Mártonffy György karnagy vezetése alatt. A társulat teljes és a vidék neves erőiből áll, kik már a kecskeméti téli idényre vannak szerződtetve. Maga az igazgató, ki bohózatiró s kinek a Szulamith ot lehet köszönni, kiváló komikus színész. A társulat névsora a következő: Férfiak: Bokodi Antal.jellemszinész, jellemkomikus; Benedek Gyula, bonvivant, társalgási színész; Érczkövy Károly, opera és operette bariton és népszinmü-énekes; Fekete Lajos, apaszinész; Kozma István, epera-és operettetenor és népszinmü- énekes | Könyves Jenő hősszerelmes, jellemszinész; Kövessy Albert, operette-buffó, szalonkomikus; Károlyi Lajos, kedélyes apaszinész; Latabár Árpád, operette színész siheder; Pesti Kálmán, operette- buffó, komikus. Nyolcz kardalos és segédszinész. Nők: Bokodi Antalné, anya és társalgási színésznő ; B. Németi Jolán, társalgási anyasziuésznő ; Mányai Aranka, opera és operett koluratur primadonna; Jászay Mariska, operett-énekesnő; Aradi Aranka, operett-szubret primadonna: Szilágyi Erzsébet, segédénekesnő; Károlyi Lajosné, operett-komika; Kövessyné Mariska, operett- és népszínmű-énekesnő Makó Ayda, hősnő, drámai szende; Somló Margit, naiva és szende; Pogrányi Juczika, naiva. Nyolcz kardaios és segédszinésznő. Az idóny folyamán a következő újdonságok kerülnek színre: operák: Parasztbecsület, Hoffman meséi. Remete csengetyüje. Operettek : Katalin, Fifine, Lotti ezredesei, Svihá- kok, Modell, Operabál, Postás fiú és a húga, Bőregér, Szép Galathea, San-Toy, Az izé, Édes lányka, Csepürágók, Három kívánság. Színmüvek és drámák:•

A dada, Zaza, Balatoni rege, Ember tragédiája, Othello, Hamlet, Cirano de Bergerac. Vígjátékok és bohózatok: A sasok, Nevezetes kastély, Almafa, A zsába, Constantin abbé, Gyurkovics leányok, Az őrnagy ur, X. asszony, A polgármester ur. Népszínművek: Aranylakadalom, Kurucz furfang, a régi szerető, Soh’se halunk meg, A két Rantzau és a régiekből a legválogaiottabb müvek : Mozgó fényképek, Fösvény, Képzelt beteg, Kokó király, a mandátum stb

Nagy haladást jelent a táplálkozás terén a Khuner Manó és fia bécsi ezég által készített és a cocuspálma gyümölcséből nyert »Kunéról“ garantált tiszta növényzsirnak általános használata, mely jósága és sok oldal után, valamint szaktekintélyek által elismert hygienikus értéke folytán, minden máB állati és növényi ételzsirral szemben előnyben részesül.

Rosenthal testvérek utódai csabai divatáru háza a vásár tartama alatt a vásártéren a legújabb divatczikkekből dús választékú raktárában a fővárosi újdonságok nagy választékát a n. é. közönség szives megtekintésére s szükségleteinek fedezésére berendezte. Szolid, előzékeny és pontos kiszolgálás, jutányos árak ! 317 í—i

Selyem blusok 2 frt 35 krajezár, vagy finomabb, — 4 méter — valamint „Henne- berg s^tem“ fekete, fehér, vagy bármily színben 6^Httczártól 14 forint 65 krajezárig méterenként, ^minden rendelőnek bérmentve és vámolva a házba szállittatik. Minták póstafordulattal. Schweitzba, 20 fillér póstabélyeg.

G. Henneberg, selyemgyára, cs. és kir. udvari szállító. Zürich. 10 22-so

Színészet Gyulán.

A múlt vasárnapi >galopp<-ban előadott „Rómeó és Julia“ nem várt sikerétől eltekintve az elmúlt hét ,Zt7a/tytársulatának újabb babérokat termett.

A hét nevezetességét természetesen az „Ember tragédiája képezte. Egész Gyvla megmozdult s már az első este látni akarta mindenki úgyszólván a világirodalom termékének előadását. Az érdeklődés az előadások iránt már a hét elején jelentkezett. A Dobay könyvkereskedését különösen az előadás napján csaknem megostromolták a jegyekért. Az érdeklődés az előadás iránt ilyen tetőfokra még egy darabnál sem hágott s a mi fő a várakozást felülmúlta

az eredmény. A díszletek, a melyeket az »Ember tragédiájában láttunk, valóságos műremekek s egytől-egyig a leggyönyörköd tetőbb látványt nyújtják. Gróf Eszterházy Miklós Móricz, áldozatot tett le a magyar színművészet oltárára, midőn ezen mü kincseket eladta s köz kincsekké tette. Ezzel a díszletekkel valóban világhódító körutat lehetne tenni. Madách drámai költeményének világirodalmi jelentősége volt eddig is — a költő által színre hozott világtörténeti képek szemlélhetővé tétele azonban eddig hiányzott s hogy ez megtörténhessék, ahhoz az Eszterházy-féle díszletek kellettek. Zilahynak kiváló müérzéke volt az, a melyei felismerte a legszebbet, a legeszményibb valóságot s nagy hálánkra tarthat igényt, hogy hozzájuttatott bennünket ehhez a soha nem remélt szép élvezetéhez.

Többi eseményei közt a színházi hétnek első rendű szerep jutott a Lili felelevenítésének. Ezt a kedves operettet, mely elébe bátran oda lehet írni, hogy a közönség kedvencze, minden színi szezonban megismétlik s azért mégis mindig uj marad. Talán egyotlen a maga nemében, a mire nem lehet ráunni, bár mennyit is lássa az ember.

A »Közönyt közönynyele szinrehozatalát, eltekintve attól, hogy Zilahynak szintén egyik bravúros szerepe, utólag sokan kifogásolták s jobb szerettek volna helyette valami újabb, sziporkázó, a mai Ízlésnek megfelelőbb bohózatot, vagy vígjátékot látni.

A színházba járással kapcsolatban kell még megemlékeznünk arról is, hogy az utczai világítást talán a szerint lehetne igazgatni, a mintáz adófizető polgárok jogos igényeinek inkább megfelel. Az előadás kezdete félnyolez órára van kitűzve, talán felesleges is mondani, hogy a villanylámpáknak háromnegyed nyolcz órakor való kigyulása kissé későn van mert szeptemberben már egynegyed nyolcz órakor sötét van s a színházba járóknak a sötétben kell bo- ltorkázniok.

Kaméliás hölgy.

Gauthier Margit (F. Dömjén Róza) ennek a nagy stilü drámának a hősnője, a ki múltját elfeledve tiszta, igaz szerelmet gerjesztett Duval Amand - ban (Klenovits György) az ábránd és idealismussal telt lelkű fiatal emberben s ez nejévé akarja tenni, kiragadja őt a posványból, melyben fetreng, vele más életet kezd, midőn egyszerre eléjük áll a végzet Armand atyja (Csiky) személyében, a ki férjhez akarja adni leányát, de ennek útjában van a fia szerelme. Ezzel kezdődik a bonyodalom s kifejlődik a vég, a hősnő tudatára ébred, hogy őt korábbi bűnei miatt a tiszta szerelem sem menti fel a társadé01)1 elitélése alul; erős elhatározással lemond szerelméről, otthagyja szerelmesét csak hogy szégyenére^ legyen annak a családnak, a melybe belépni készült, visszatér régi bűneihez, lelkében azonban az igaz szerelem lángja ég, sietteti halálát, melynek csiráját már magában hordta. Az apa kegyelme azonban későn érkezik, szerelmese karjai közt elalszik örökre. — Ezt a kényes szerepet nagy művészettel játszotta meg gróf Festelichné, daczára annak, hogy hangja kevésbbé erős, a drámai kitörésekre. A közönség, mely a színházat teljesen megtöltötte, műélvezettel nézte a vendégmüvésznő figyelemremiltó játékát s különösen nagy elismeréssel adózott a végjelenetben, a melyben a meghalást oly művésziesen tette szemlélhetővé a művésznő. Többször kihívták és megtapsolták. Klenovits szép hangjával és komoly ambicziózus játékával nyerte meg a közönség tetszését s a mi ebben a szerepben kevésbbé megfelelő volt, az kissé túl erős alakja.

Csiky, mint mindég ügyesen volt maszkírozva, a játéka azonban nem volt a darab drámai színezetének oly megfelelő^, mint tőle joggal várhattuk. Prudence (J. Pajor Ágnes) alakitása ezúttal is sikerült volt s dicséretet érdemel, úgyszintén jól játszottak Olympe (Daróczy Ilka) Nichette (Szabó Irma) Giray gróf (Németh János) Gaston (Mariházy) Gusztáv (Gőzön), az orvos (Juhász).

Romeo és Julia.

A vidéki színészet felügyelője kedvéért sok mindent meglehet tenni, de Shakspere még nagyobb ur,^ akit nem volna szabad még a vidéki színészet felügyelőjének a felesége kedvéért sem lefejezni. Már pedig a vasárnapi előadáson valósággal kivégezték szegény jó Shakesperet. — A hóhér munkát mindjárt a rendező plajbásza kezdette meg, mely könyörtelenül kihúzott sok mindent a darabból, hogy az féltiz órára befejeződhessék és a vendégművésznő elutazhassák s igy történt, hogy az alföldi vonat még Kötegyánnál rostokolt, mire a színpadon már alig volt valaki életben s Julia — azt mondják — úti ruhába belefeküdta koporsóba. A szegény, jó, türelmes publikum pedig ámult és bámult és a kegyetlenül ajgyonhuzgált darabból hasztalan igyekezett kapiskálni, hogy mit is játszanak hát a színpadon '»Romeo és Júliát«-e, vagy azt, hogy »Boczi. . boczi tarka . . .« Ha Festetichné grófnének — kinek művészetét a más két darabban méltatjuk és elismerjük — el kellett utazni a 10 órai vonattal, úgy azt megtehette volna egy rövidebb darab játszása után, de Romeo és Júliát igy előadni — s ez által még a vasárnapi publikumot is megfosztani egy esetleg jól előadott népszínműtől — helytelen dolog volt.

A hóhér munkával spanyolcsizmába szorított darab hatása kettős volt. A közönség egyik része ásitozott, a másik bosszankodott s helyenkint csaknem teljesen el fordult a figyelem a színpadtól s csak egy egy erősebb kiáltásra rezzent meg és ébredezett a publikum és kezdett figyelni a színpadra, ahol a vendégmüvésznő mellett csakis Gózon (Romeo) vette komolyan a dolgát s sok sok ambícióval és még több páthosszal deblamílta el szerepét s a kiből jó színész^ lesz idővel, ha nem szaval mindég és minden körülmények között, ha nem forgatja szemeit, szóval, ha kevesebb modor és több természetesség lesz benne. S akkor aztán majd rá lehet bízni Romeo szerepét is. A vendég művésznő F. Dömjén Róza sem tudta ma felmeLegiteni a közönséget, aminek nem művészete — de az volt az oka, hogy kár volt ezt a darabot választania ilyen körülmények között. ^Egyénisége, temperamentuma, megjelenése is az előző két szerépben sokkal jobban érvényesült. A többiek igyekeztek mind betartani a menetrendet és ledarálni azt a kis szerepeiket, a mit még az ügyelő kék czeruzája meghagyott. S igy a darab szerencsésen véget ért féltizre, a minek örülhetett a vendég, mert elutazhatott, örülhettek a színészek, mert jókor vacsoráihattak, örülhetett Shakspere, hogy többé nem háborgatják síri álmát, de leg legjobban őrült mégis a publikum.