Békés, 1902 (34. évfolyam, 1-53. szám)

1902-09-07 / 36. szám

magát orvosilag megvizsgáltatni, hanem a végrehajtási utasítás 7. és 10. §§-ai értelmében csak az, a ki a rendes tagok első vagy második csoportjában több esztendőt akar beszámíttatni a tagsági időbe, (1. e rendelet 9. és 10. §§-ait), vagy a ki azt akarja, hogy a harmadik csoportbeli segély halála esetében családjának, minden várakozási idő nélkül kifizettessék (1. e rendelet 5. és 10. §§-ait). Ezen intézkedés értelmében tehát csak az ■ köteles magát orvosi vizsgálatnak alávetni, a ki a törvény által nyújtott különös kedvezményeket óhajtja igénybe venni.

Ezek a kedvezmények pedig, par exellence, a pénztári törvény életbe léptetése idejében már szolgálatban állók eltöltött éveinek beszámítása — és esetleg idősebb egyéneknek bevonása érdekéből állíttattak fel s igy a törvény ide vonatkozó része inkább csak időleges jelentőségű.

Ily körülmények között az orvosi vizsgálat szükségessége ritkábban fordulván elő, a szegényebb munkásokat inkább csak a belépési dij lefizetésében kell segélyezni. Ez pedig a rendes tagok bármely csoportjában egyszer 8 mindenkorra 2 korona. (V. ö. Végr. ut. 7. §., 2 pont, 2 bekezd).

S ha mindezekhez még hozzávesszük azt, hogy az országos gazdasági munkás és cselédsegélypénztárról szóló 1900. XVI. t.-cz. 12, §-a kimondja, hogy az 1898. évi II. t.-cz. 71. §-a alapján létesített községi segélyalapból való segélyezésnél a pénztár tagjai elsőbbségben részesitendők, már felvilágosítást találunk arra nézve, hogy miként lehetett már idáig is, az arra érdemes munkásoknak, a felvételi, de még a tagsági dijak azonnali lefizetését is lehetségessé tenni. S ha még ezeken felül Dem hagyjuk figyelmen kívül azt, hogy a vármegyebeli községek, — főszolgabiráik utján — még az. 1901. év elejéD, a vármegye alispánjától rendeletet kaptak, a melyben a segélyezés iránt saját hatáskörükben való intézkedésre hivattak fel, akkor azt látjuk, hogy ez irányban a községek már utasitva is lettek. E rendelet nem is adatott ki eredménytelenül, mert annak folytán pl. Szarvas, Endrőd, Orosháza, Pusztaföldvár és Kondorosj községekben, kimondatott az országo s segélypénztárba belépő egyéneknek effectiv anyagi támogatása. Ezenfelül Orosháza község még a munkás segély alapját 200 koronával megnövelte s Szarvas község pedig kimondta, hogy a segélyalap évi kamatát kizárólag ilyen czélokra használja fel.

A mi ezek után a teljesen vagyontalanok belépési dijaiból még fenmarad, a mely azután a községek által lenne fizetendő, az úgy vélem, aránylag oly csekély összeg, hogy azt minden község, pótadó kivetése nélkül, költségvetésének keretében egészen észrevétlenül, évröl-óvre, vagy még a megtakarításokból is kényelmesen kifizetheti. A községek által a munkások érdekében hozott emez anyagi áldozat pedig aránylag oly kicsiny, hogy az, a nemes és szocziális szempontból olyan nagy fontosságú czéllal arányban nincs.

A pótadó kivetésének szükségtelensége mellett felhozott ama, második indokot, a mely szerint a belépő munkások anyagi segélyezése csak addig szükséges, a mig a nép az intézmény áldásos voltát megismeri, ismétlem ez indokot, az intézményt ismerősök előtt, adatokkal támogatnom felesleges.

mert hát tudjuk mink azt azt mondta a Botos István is hogy te király uram nagyon jó ember vagy a keresztelőre majd a Jóska gyerek meg én várjuk illendőn a kegyelmes királyt a vasútnál. En Juhász András szegény ember.

— No hát jó lesz igy hé anyjuk.

Az asszony bólintott a fejével és örömtelten nézett a bölcsőben nyugvó gyerekre. Szinte irigyelte a sorsát, a többiek miatt. Hát hr hálátlan lesz, ha nagyur lesz belőle és elfelejti a saját szülőjét, testvérjét. Hátha elviszik és nem is akarják, hogy tudja ki volt apja, anyja. Hej de nem lehet az. Vér csak vér marad mindég, nem tagadja az majd meg magát. És ha majd hazajön mint valami nagyur, hogy fogják megbámulni a faluban, vele együtt őt is. Milyen öröm is lesz az.

Jaj hát mi legyen a szegény ember öröme, ha nem a reménység.

Az ember ez alatt bepakolta óvatosan a rózsás kupertába a levelet és megczimezte a „kegyelmes király urnák saját kezébe szeretettel Pestre.“

Szó nélkül feltette a kalapját és elindult, hogy a póstára tegye a levelet.

— Hát bilyogot tett-e rá kend, szólt az asszony.

— Az a majd elfelejtettem. De tudom, hogy kiváltotta vón a király, mert jó ember.

— De csak tegyék kend rá azért, mert nem szabad előre is kivenni a jóságát.

Elindult. Az utczán találkozott a bíróval. Nem tudta köszönjön-e neki, vagy se. .Mért ha ő a király komája lesz, biztosan ö lesz a bíró,

Mindezek után részemről nem látom akadályát annak, hogy a törvényhatósági bizottság fenti indító okokra tekintettel ajánlaná figyelmébe a községeknek azt, hogy különösen a munkásoknak könnyítse meg a munkás és cseléd-segélypénztárba való belépését anyagi segítséggel s az erre a czélra szükséges összegről évenként bizonyos összeg felvételével költsógvetésileg gondoskodjék. Természetesen csak addig, mig a munkások, személyes meggyőződést szerezve az intézmény által nyújtott jótétemények felől, — a felébresztett takarékossági ösztön által is indíttatva — nem haboznak anyagi áldozatot hozni a czélból, hogy a segélypénztárba, maguk és családjuk érdekében, önként belépjenek.

Ezzel az intézkedéssel, ilyen összegnek a költségvetésbe, való felvételével, minden község oly nemes áldozatot hoz, amelytől a jóváhagyást bizonyára nem fogja megtagadni az erre hivatott felsőbb hatóság. Sőt inkább felfogja használni az alkalmat arra, hogy ennek jóváhagyásával ismét egy nagy segítséget szolgáltasson a munkás népnek ahhoz, miszerint a köz jótéteményeit és gondoskodását élvezhesse.

Nagyon lényeges intézkedés lenne ez a pénztár népszerűsítésére és megerősítése érdekéből, mert igy alkalma nyílik nagyon sok munkásnak arra, hogy a pénztár nagy jótéteményeit a gyakorlatban is felismerhesse. A községek pedig a segélyezéssel újabb és fényes tanúbizonyságát adják annak,- hogy mint a munkásoknak is jóakaratu pártfogói, érdekükben minden lehetőt megtesznek s áldozatot is hoznak. S mindezt azért teszik, hogy a nép bizalmát az intézmény iránt felkeltsék és meggyőzzék őket arról, hogy ez a legnagyobb támogatás, melyben a magyar munkásnép eddigelé részesült. S ha a községek, — mint az várható is, — képesek lesznek erről meggyőzni a munkásokat, — ha ezenfelül „a vagyonos és értelmes osztály nemesen foglalkozik azokkal, a kik vagyoni- lag, értelmileg alattuk állanak,“ s igy leszállítják a félrevezetett elemek oknólküli lármáját. — ha végre a nép oktatói, intői, vezetői, — mint ezt más országokban pl. Poroszországban is látjuk, — kiváló gondot fordítanak az ifjú munkás nemzedék helyes irányú vezetésére: altkor egyfelől el lesz érve a pénztár létesítése által kitűzött szocziális és gondoskodó magasztos czél, másfelől, az emberbaráti intézménynyel szemben mindenki lerótta állampolgári kötelességét.

Opi Konkoly Tihamér, vármegyei jegyző.

T a n ii g y.

Tanerők Választása. Orosháza község iskolaszéke augusztus hó 27-én tartott gyűlésén töltötte be a megüresedett 3 tanítói és egy óvónői állást Tanítókká egyhangúlag Balázs Béla, Polónyi Kálmán és Sin István okleveles tanítókat választották meg, mig az óvónői állást 62 pályázó közül nagy szótöbbséggel Zalai Juliska orosházi óvónő nyerte el.

Igazgató jelölés. A szarvasi főgymnasium népszerű kiváló igazgatójának, Benka Gyulának három évre szóló megbízatása lejárván, a tanári kar Haviár Dániel felügyelő elnöklete alatt augusztus hó 30-án értekezletet tartott, melyen újból egyhaugulag Benka Gyulát jelölte az igazgatói állásra. E tény félremagyarázásából Szarvason az

hát neki dukál köszönni, már mint a mosani bírónak. Hja igaz az még nem tudja. Köszönt még is neki.

A, biró megszóllitotta.

— Hová András gazda? Hallom, hogy keresztelő lesz kendnél. Meg mit. Hát ki lesz a koma.

— Majd csak lesz valaki.

— Na csak ne haragudjék, nem azért mondom, mintha csúfolni akarnék, Isten ments,, ha nem hát jó szívvel lennék a kend komája.

— Köszönöm a szívességét biró ur, már majd csak van koma. De azért zokon ne essék a szavam, talán szólok rá még.

Odébb ment. A biró utána nézett, nem tudta, hogy mi van vele. Talán beA^^&zott az örömre.

A postára volt téve a levél. Egy pár nap alatt biztosan megjárja.

Ahogy hazaért Juhász András, elmondta, hogy a biró ajánlkozott komának. Hej ha tudná a biró, ki lesz a koma 1

A kis gyerek sírni kezdett.

Ha a másik lett volna, tán rá se ügyelnek, de erre ügyelni kell, mert ez a király keresztfia.

Az asszony oda is szaladt rögtön hozzá és himbálta a bölcsőt, dalolt is neki hozzá.

„Volt egyszer egy király aranyos ruhába 1

Az ember is csititani próbálta, beszélt neki. Egyszer oszt neki mérgesedett.

— Azt a herkópáter születését . . .

Az asszony ijedten fogta be a száját.

— Nem restel kend a király kereszt fiának ilyest mondani.

a hir terjedt el, mintha az igazgató végleg megválni készülne állásától, amely hir általános sajnálkozást keltett. Csakhamar megczáfolták azonban Benka végleges távozásának hírét és mindenki örömmel látja, hogy a virágzó intézet továbbra is a kitűnő paedagogus kipróbált kormányzata alatt marad.

Hírek.

Erzsébet királynénak a fővárosban emelendő szobrára Bókésvármegye közönsége tudvalevőleg 4000 koronát szavazott meg s ezen összeget a szobor létesítésére alakult bizottságnak meg is küldötte. Miután azonban, a mártírhalált szenvedett dicsőült királyné szobrára oly nagy összeg gyűlt össze, hogy a vármegye adománya fölöslegessé vált, a 4000 koronát a szobor-bizottság nem használja fel és rendelkezésére bocsátja a vármegye közönségének, amely annak miként leendő felhász uálása fölött valószinüleg a törvényhatósági bizottság októberi közgyűlésén fog határozni, és pedig — miután a törvényhatóság a 4000 koronát Erzsé bet királyné emlékének megörökítésére szavazta meg — minden kételyen felül áll, hogy ez összeg csakis ilyen kegyeletes czélra lesz fordítható. Felmerült az az eszme, hogy a vármegye közönsége eme 4000 koronából Gyulán emeljen szobrot Erzsébet királynénak, de az sem kegyeleti, sem művészeti szempontból nem talál visszhangra. Erzsébet királyné alakja ugyanis sokkal grandiosusabb, sem hogy eme csekély összegből, kegyeletünkhöz csak megközelítően is méltó szobrot létesíthessünk, ebből legfellebb értékkel nem biró másolatot készíttethetnénk, ami művészeti szempontból is per horreskálandó. Erzsébet királyné halhatatlan emléke esztétikai szempontból is megköveteli egy törvény- hatóságtól és egy törvényhatóság méltóságától azt, hogy ha azt szoborban akarja megörökiteni, akkor ez a szobor ne legyen másolat, hanem eredeti művészi alkotás. Ha a vármegye közönsége legalább 40000 korona fölött rendelkeznék, akkor és csakis akkor lehetne szó a művészeti igényeket is kielégítő s a vármegye méltóságához is méltó ily szobor létesítéséről, amire egyébként, amaz általános mély kegyeleten kívül, amelylyel a nagy királynő emlékének országszerte hódolunk, olyan specziadis vonatkozás, mint például Gödöllőn, vagy csak Bártfáo is, mely utóbbi helyen a dicsőült királynő egy fürdő saisonon át keresett üdülést, sem Gyulán, sem Békésvármegye egyetlen községében sincsen. Művészi szempontból a vármegye közönsége különben is hódolt Erzsébet királynőnek, amidőn arcz- képével a vármegyeháza termét ékesítette, mely müvészalkotta arczkép a teremnek legnagyobb dísze s ékessége. Művészeti szempontból — viszonyaink között — ezzel leróttuk kötelességünket és épen azért kegyeletének és loyalitásának is azzal adná a vármegye közönsége legszebb tanúbizonyságát, ha a 4000 koronát — Erzsébet királyné emlékala- pitvány czimen — vagy az országos gazdasági cseléd- s munkássegélyző pénztár alapra, vagy „Erzsébet királyné“ nevét viselő ágyalapitványként a tüdő-, vészesek szanatóriumára fordítaná. Utóbbira ő felsége a király is adományozott 10000 koronát, tehát egy alapítvány, mely a királyné emlékét is megörökíti a szanatóriumban, legalább is annyira loya- 1 is, mint egy szobor, sőt határozottan loyalisabb egy kétes értékű szobormásolatnál, azonkívül pedig a kegyelet és loyalitás mellett bumaniBmust és jótékonyságot is gyakorol, ami legméltóbb és lég inkább megfelelő a dicsőült királyné halhatatlan nevéhez és emlékéhez.

Kossuth Lajos Gyulán létesitendö szobrára a szoborbizottság — mint azt annak idejében megírtuk — azt határozta, hogy a gyűjtést két-két tagú bizottság utján bázankint eszközölteti. A gyűjtőbizottságokat Dutkay Béla polgármester folyó hó 8 án, hétfőn délután 3 órakor tartandó ülésre hívta össze. Ugyanakkor állapítja meg s terjeszti elő az öt tagú albizottság a százados évforduló ünnepélyének programmját is, amely falragaszokon lesz meghirdetve.

Kossuth Lajos napja. A gyulai újvárosi olvasókör Kossuth Lajos születésének 100-ik évfordulóját külön is meg akarván ülni, a héten tartott választmányi ülésében elhatározta, hogy a nagy hazafi emlékére szeptember hó 21-én délután 5

Hát biz szépen elhallgatott.

Egy hét múlva Írás jött a megyéről Juhász Andrásnak. „Jöjjön be azonnal.“

Az asszony szörnyen megijedt. Talán megharagudott a király a levélért. Akkor lesz aztán baj. Vagy tán a király irt, mert az szörnyű nagyon, biztosan a főispán hordja a levelét I

Juhász András nem szólt semmit. Útra indult. Nem tudta még mi lesz. Örült is félt is. Hátha, hátha.

Beért a megye házára. Előmutatta az Írást. Bevezették az alispánhoz.

Az alispán jó kedvű ember volt, szerette a tréfát. Nem szerette elrontani a más ember kedvét sem. A visszaküldött levélen jót nevetett.

A mint belépett Juhász András és előmutatta az Írást oda szólt neki.

— Azt üzeni a király kendnek, hogy köszöni a szives meghívást, de mivel ő a szegény ember apja, hát az apa a fiának nem lehet komája. — Nem jöhet.

— Abban igaza van a királynak dünynyö- gött Juhász András. Hát bocsánatot kérek, az ily^n magamfajta ember nem is gondol ilyesmire.

Megforgatta a kalapját, egy darabig elgondolkodva és távozott.

Szomorúan ment azért haza. Mikor kazaérl az asszony izgatottan várta.

— No hát mit irt a király? Biztosra vette, hogy azért hívják.

— Hát igaza van. Azt izente, hogy vegyük Botos Andrást komának.

órakor saját dísztermében díszközgyűlést tart, mely hazafias ünnepélyre minden érdeklődőt szívesen látnak vendégül. A díszközgyűlés tárgysorozata a következő: 1. Elnöki megnyitó. Tartja: Dombi Lajos elnök. 2. Felolvasás. Kossuth Lajos élete és működéséről. Tartja: Rácz János igazgató. 3 Oda. Kossuth Lajos születésének 100 éves fordulójára. Irta: Székely Sándor, szavalja Major Simon. 4. Elnöki zárszó. Tartja: Dombi Lajos. A Gyulán emelendő Kossuth-szobor költségeire az újvárosi olvasókör 25 koronát szavazott meg.

A közigazgatási bizottság szeptember havi ülését a holnapi ünnep miatt nem folyó hó 8-án, hanem már tegnap délelőtt tartotta. Az ülésről szóló tudósítást térezüke miatt lapunk jövő számában közöljük.

Anyakönyvi kinevezések s felmentés. A belügyminiszter a gádorosi anyakönyvi kerületbe anyakönyvvezető helyettessé Böhm Ferencz helyettes községi írnokot nevezte ki, sőt a házassági anyakönyv vezetésével i a házasságnál való közreműködéssel megbízta. Veik István gyulai helyettes anyakönyvvezető hatáskörét a házassági anyakönyvvezetésére és a házasságkötésnél való közreműködésre is kiterjesztette. Govrik István volt pusztaföldvári jegyzőt az anyakönyvvezetés tisztségtől felmentette.

Kinevezés. A vármegye főispánja Erdős Gyula szarvasi anyakönyvi napidijnBt állásától saját kérelmére felmentette s helyébe Szász Zoltán gyulai lakost nevezte ki.

Uj körállatorvosi állás. Az orosházi körállatorvosi állás újjá szervezéséről szóló vármegyei szabályrendeletet a belügyminister jóváhagyván, a szabályrendeletnek szabályszerű meghirdetése után az állás be fog töltetni, a melyre a pályázati hirdetmény legközelebb megjelen. A járás székhelyo Orosházán vau s a járáshoz tartoznak Gádoros, Nagyszénás, Pusztaföldvár, Pusztaszenttornya, Sza- badszenttornya és Békéssámson. A körállatorvos a körhöz tartozó községekben hetenként egyszer tartozik megjelenni s a hatósági állatorvosi teendőkön kivül a felmerülő magán gyakorlatot is ellátni.

Luxus lóvásárok Békéscsabán. A békésvármegyei gazdasági egyssület kezdeményezésére Békéscsabán tartott luxus lóvásárokat a kereskedelmi minister állandósította, s megengedte, hogy Békés Csabán minden év április hó 24-én tartassák luxus lóvásár.

Küldöttség a miniszternél. Békésről nagy arányú küldöttséget szerveznek, a mely a kereskedelmi miniszterhez kérvényt fog vinni a motoros vasút és a fővonal áthelyezése ügyében. A küldöttség szervezkedése múlt hó 31-én vasárnap délután történt s mintegy 50 tag jelentkezett, hogy felmegy a város e fontos érdekének védelmére.

A békésmegyei gazdasági egyesület igazgatóválasztmánya vasárnap délelőtt tartott ülésében tárgyalta Lukács György főispán átiratát, a melyben a gazdasági munkás és cselédsegélypénztár ügyében múlt bó 14-én Gyuláu tartott értekezlet határozatából kifolyólag a járási székhelyeken tartandó értekezletekre a gazdasági egyesület meghívta és kiküldöttek utján leendő képviseltetés iránt megkereste. Az egyesület kiküldötte Gyula városba a gyulai járásba Ladies Györgyöt és Szekér Gyulát, a csabai járásba Beliczey Gézát és Kiss Lászlót, a békési járáspa Emperl Ernőt és Morvay Mihályt, a gyomai járásba Reck Gézát és Péter Andrást, az orosházi járásba Veres József és Székács Lajost, a szarvasi járásba gróf Bolza Gézát és ifj. Dérczy Pétert. — Ugyancsak ebből az ülésből küldötte ki az egyesület megbízottait a pozsonyi országos gazda- kongresszusra Pteiffer István és Debreczeni Endre személyében, a kik utjukról befognak számolni az egyesületnek. Az egyesület a pozsonyi gazdasági kiállítás megtekintésére társas kirándulást tervez, melyre az indulás 14-én a délelőtti gyorsvonattal történik. Az idejekorán jelentkezőknek az egylet féláru vasúti menetjegyet fog kieszközölni.

Tüzek. Vasárnap este 10 órakor Klonda Létemének Román-utcza 1633.. szám alatt lévő, részben zsendelyes, részben nádfedeles es a „Bécsi biztosító-társaságnál“ 2600 koronára biztosított lakháza kigyuladt s tetőzete leégett. A megejtett vizsgálat során minden kétséget kizárólag meg- á11apittatott, hogy a tűz szándékos gyújtásból keletkezett, még pedig a zsendelyes padlásrészre előre oda készített szalma, piszkos rongyok és szalonnabőrökből álló kanóczczal. Az ügyészség dolga lesz kideríteni, hogy kit terhel a gyújtogatás. — Jámbor Ferencz Szent István-utczában 327 Vrj. szám alatt levő nádfedeles lakháza folyó hó

5-én délután 1 órakor kigyuladt, s tetőzete, valamint a padláson volt 100 korona értékű ingóság elégett. A tetőzet 700 korona volt biztosítva. A tűz támadásának oka megállapítható nem volt.

Szerencsétlenség a gyakorlaton, a gyulai 2-ik bonvédgyalogezred egyik rokonszenves ifjú tisztjét, Szentiványi József hadnagyot súlyos szerencsétlenség érte a tenkei hadgyakorlatokon. A mozgósított ezred hadgyakorlatai tudvalevőleg rendkívül terhesek. Már Gyuláról elindulásuk alkalmával több mint 60 ember dőlt ki Vadászig, de a magasabb stratégiai kísérlet követeli, hogy e nehézségeken tultegyék magukat s a fárasztó gyakorlatok csak folynak tovább. E gyakorlatok egyik áldozata Szentiványi József hadnagy, ki egyik fáradságos gyakorlat után szobájában pihenve, valószinüleg a túlságos és megfeszitett fizikai fáradtság okozta kimerülés folytán féloldali szélhüdést kapott. Az ifjú tisztet hazaszállították Gyulára és lakásán ápolják.

Házasság. Jeszenszky Béla gyulai szabómester kedves és szép leányát, Mariskát folyó hó 2-án vezette oltárhoz Koturnya Dezső miskolczi pénzügyi számtiszt.

Egy modern árúház Gyulán. Most az őszi vásár alkalmából költözött vissza az újonnan épült Végh-féle házba a „Rosenthal Gusztáv és társa“ ezég, fehérnemű és rŐfös üzlete, amely alkalomból jóleső örömmel konstatálhatjuk, hogy végre van Gyulán is egy, minden igényeket teljesen kielégítő kereskedés, amelyre az üzlet ez ágazatánál oly igen nagy szükség volt. Hiszen hölgyeink nagy része nem is vett tudomást a gyulai kereskedésekről szent meggyőződése lévén, hogy Gyulának úgynevezett „parasztáru“ háza van, de legjobb esetben két-három darab között kell választania, amelyet azután el lesz árasztva az egész város.