Békés, 1902 (34. évfolyam, 1-53. szám)
1902-07-20 / 29. szám
Áthelyezés. Dukes M. utóda bécsi hirdetési irodáját, mely Bök év óta I. Wolzeile 6—8. szám alatt a Rotschild-féle bazárépületben volt elhelyezve, a napokban a régi házzal szemben I. Wolzeile 9. szám alá helyezte át, — az üzlet tetemes kibővítése czéljából. — A már 28 éve fenálló jó nevű hirdetési iroda, mindeddig pontossága és lelkiismeretessége által felülmúlja a hasonczélu vállalatokat s a hirdető közönség b. figyelmébe ajánljuk. A Ferencz József szünidei otthon következő- képen nyilatkozik a „Kunerol-“ról : Khuner Manó és fia uraknak Béosben. Alulírott elöljáróságnak különös örömére szolgál ezennel igazolhatni, hogy az önök kitűnő „Kunéról“ növény-zsirja a szüni- dei-otthon telepein főzési és sütési czélokra a legteljesebb megelégedéssel használtatik, a miért is ezen terméket mindenkinek a legmelegebben ajánlhatjuk. A Ferencz József szünidei otthon vezetősége. Selyem blusok 2 frt 35 krajczát*) vagy finomabb, — 4 méter — valamint „Henne berg selyem“ fekete, fehér, vagy bármily színben 60 krajczártól 14 forint 65 krajczárig méterenként. Minden rendelőnek bérmentve és vámolva a házba szállittatik. Minták póstafordulattal Schweitzba, 20 fiilép póstabélyeg G. Henneberg, selyemgyára, cs. és kir. udvari szál litó. Zürich. i° 19—30 Gyulai élet. — Színész fotográfiák, — Közeledünk Gyulaváros ünnepnapjaihoz. A| jövö hó közepén a színművészet oltárán áldod Gyulaváros közönsége, a melynek az egész eszi tendö folyamán csak egy rövidke szezon alatt van módjában kielégíteni azt a szükségletét, a melyet minden müveit embernek éreznie kell, a ki szellemi táplálék után is vágyik s aki egész esztendő folyamán bizony koplaló lélekkel várjál a sokat jelentő színi-szezont. Ilyenkor bizony azt a szellemi szükségletet! kielégíteni egy kis áldozattal jár. Anyagi és kényelmi szempontokat kell félretenni, mert hajh 1 rövid az idő s ki kell venni a részünket a rövid szezon alatt a színházba]árásból, egy egész esztendőre, daczára a melegnek, daczára a pénzbili áldozatnak. Nem tehetünk ugy,^ mint a fővárosi ember, a ki egész esztendőre kényei J mesen beoszthatja magának a szinházlátogatástl nekünk kánikulában izzadva, napról-napra kell| járnunk az arénát, hogy lássunk, halljunk tapasztaljunk és élvezzünk egy esztendőre valót megismerjük egy lefolyt esztendő színi és müvé-l szeti eseményeit, az uj darabokat, az uj erőket] s le ne maradjunk a rohanva rohanó idők gyors szekeréről. Hogy igényeink ki lesznek e téren elégitvel arra elég garanczia maga a Ziláhy Gyula neved egyénisége, művészete, Ízlése és ambicziója. De miután a Benedek Árpád jeles aradi újságíró által szerkesztett „Vidéki szinészvilág“ *) nyomán módunkban áll, leendő ünnepnapjaink papjait és papnőit, az aradi jeles szinészgárdát közönségünknek írásban is bemutatni, hadd álljanak itt e fotográfiák, legalább közönségünk ismerősként fogja látni őket akkor, mikor megcsendül a Thália templomának hivó harangja. Egyelőre a nötagokat mutatjuk be, akad közte már a tavalyi] szezonból kedves ismerősünk is. Zilahy Gyuláné. Megvallom, hogy nem a legnagyobb bátorsággal fogtam ehhez az Íráshoz. Megszoktam már azt a tudatot, hogy amit papírra vetek, az napról-napra sok ezer példányban a nyilvánosság elé kerül, mégis félek most, hogy nem fo-j gom tudni gondolataimat úgy leírni, ahogy azokat más Írásából olvasni szeretném. Mi, itt a redak- czióban nem szívvel dolgozunk,- hanem csak formát adunk a lelkűnktől távol álló eseményeknek. Szive az olvasónak van. Innen a bátortalanság. A magam érzéseit szeretném,, akarnám leírni s attól félek, hogy krónika lesz belőle Egy könyv fekszik előttem, amely Zilahi Gyuláról és a feleségéről szól. Maga Zilahi állította össze azokból a bírálatokból, amelyek róla és feleségéről megjelentek. Megszereztem azért, hogy közelebbi adatokat találjak Zilahi Gyuláné, Singhoffer Vilma működéséről, szerepléseiről, művészi múltjáról. Itt fekszik előttem a könyv, de nem nyúlok hozzá, attól félek, hogy elolvasván, más benyomások fogják megiratni velem ezt az ismertetést s nem azok, amelyek most élnek bennem. Ezt nem szeretném. Ha az ember valami kedves tudatot szerzett meg magának, szereti azt éppen olyannak megtartani. Az is rosszul esnék, ha még kedvesebbel kellene felcserélnem. Azért hát úgy Írok, ahogy a magam szeszélye diktálja. Azt hiszem, az aradi színtársulatnak ez idő szerint nincs fiatalabb színésznője, mint Zilhhi Gyuláné. Ez a Szépséges szép asszony, akinek fejedelmi alakjánál csak a hangja és az énektudása imponálóbb, alig egy pár hónapja, hogy hivatásos színésznővé lett. Nem tudom, mi tartotta őt vissza a szinipályától, ahol azóta már több babért arathatott volna, mint sok ünnepelt primadonna, minél kevesebb tudással, de annál több protektorral megáldva. Singhoffer Vilmának nem lett volna szüksége „zaj“-ra, (ez az, amivel a primadonnák népszerűségét csinálják a barátok) az ő népszerűségét komoly és tekintélyes művészi tulajdonságai biztosították volna. Csak most, hogy az ura szinigazgató lett, alig egy-két hónapja vendégszerepei a Népszínházban. Nevét mégis ismerik az egész országban, ami nálunk nem csekély dolog, tekintve, hogy évenkint százszámra keresnek fel bennünket a híresebbnél híresebb hangvérseny-énekesnők. Singhoffer Vilma tudniillik a konczert-termek pódiumán szerezte meg magának hírnevét. Műsora a klasszikus zenetermékek legnehezebb, legnagyobb tudást igénylő énekszámaiból állott, sőt éppen négy évvel ezelőtt, mikor a budapesti operaházban lépett föl vendégként, az akkori repertoár egyik legnagyobb igényű szerepét választotta debutjéül. Lohengrin Brabanti Elzá-ját énekelte Broulikkal. Zilahiné minden izében müvésztehetség. Csodálatos hanganyag fölött rendelkezik, melynek érvényesítését kitűnő iskolázottsága biztosítja. Pompás orgánuma van, operai szerepekre ép oly alkalmas, mint az operettek könnyedébb és finomabb koloraturájára. Ahogy a fővárosi tözönséget meghódította magának alig két szerep kreálásával, épugy bizonyos, hogy Aradon is sok rajongója lest énekművészeiének. Béldi és Fehérnek Katalin czimü operettjében láttam Zilahinét játszani. Ezt a szerepet ö kreálta a Népszínházban. Ilyen alakítást, énekei mi színpadunk még keveset látott. A milliók ,a hó alatt czimü látványos színműben játszott még •Singhoffer Vilma a Népszínház közönsége előtt, abban a darabban búcsúzott is el attól. Az aradi színtársulat tagjai virágos koszorút küldtek a direktorné bucsu-fellépésére s annak szalagján ez a. felírás volt: „Dalos pacsirtánknak — az aradi színtársulat.“ Ezt a megszó- itást nem soká bitorolhatják az aradi színészek. Egy pár hét és Singhoffer Vilma nem a színészeknek, hanem az aradi közönségnek lesz — dalos pacsirtája. ___________ —re. Kö zgazdaság. A kiegészített munkástörvény(Vége.) *) „Vidéki szinészvilág Írásban és képben.“ Szerkeszti Benedek Árpád. Egy füzet ára 1 korona. Megrendelhető Dobay János könyvkereskedésében. |12. §. A harmadik csoportbeli rendes tag családja részére biztosított segély nagysága attól függi Ihogy hány esztendős volt a tag akkor, a mikor a] (tagok közé felvétetett. E szerint annak a családjaj aki 14—20 éves korában vétetett fel, 200 korona! |ki 20—25 éves korában 170 korona, ki .26—30 éves] korában 150 korona, ki 31—35 éves korában 125 korona, 36—40 éves korában 100 korona, ki 41—45 éves korában 80 korona, ki 45—50 éves korában (vétetett fel, 60 korona segélyt kap akkor, a mikor a tag meghal. ■ 13. §. Negyedik csoportbeli rendes tagnak nemre| [és életkorra való tekintet nélkül bárkit fel lehet vennil Minden tag akárhány tagsági könyvet is vált! hat s ilyképen önmagának vagy másnak többszörös^ segélyt is biztosíthat. 14. §. A negyedik csoportbeli rendes tagok] tagsági dija: évenként öt korona busz fillér. A tagsági dijat, mely félévenként esedékes hetenkénti tiz filléres részletekben is lehet törleszteni A tagsági dijat addig kell fizetni, mig a biztosított egyén betölti azt az életkort, melynek elérése idejére a segély biztosíttatott. 15. A negyedik csoportban a segély nagysaga] attól függ, hogy a biztosított egyén a belépéstől számítva, hány esztendő múlva tölti be a kitűzött] életkort. E szerint az, aki belépéstől számítva 10 évi [elteltével tölti be a kitűzött életkort, 65 korona, ki] 11 év múlva 75 korona, 12 év múlva 80 korona 13 év múlva 90 korona, 14 év múlva 100 koronái 15 év múlva 110 korona, 16 év múlva 120 koronaJ 17 év múlva 130 korona, 18 év múlva 140 korona, 19 év múlva 150 korona, 20 év múlva 160 korona, 21 év múlva 175 korona, 22 év múlva 190 korona, 23 év múlva 200 korona, 24 év múlva 215 korona segélyt kap a kitűzött életkor betöltése után legfeljebb három hónap múlva. 16. §. A segély abban az esetben, ha azt a tag önmagának biztosította, neki magának fizettetik ki, minden más esetben pedig annak adatik ki, akinek a javára a tag azt a belépéskor biztosította. 17. § Ha az olyan tag, aki a segélyt magának biztosította, a segély esedékességének időpontja előtt meghal: a pénztár a befizetett tagsági dijakat és ezen felül a befizetett dijak összegének 15°/0-át a tag jogutódainak visszafizeti. Ha azonban | tag a felvételtől számított három éven belül hal meg: a pénztár csak a tényleg befizetett tagsági dijakat fizeti vissza. 18. §. Ha az olyan tag, a ki a segélyt nem magának, hanem másnak biztosította, a segély esedékességének időpontja előtt meghal, a befizetést az elhalt tag helyett bárki továbbra is teljesítheti. Ha a befizetés tovább nem teljesittetik, a tagsági dijakat a 17, §-ban megjelölt módon a pénztár annak fizeti ki, a kinek javára a tag a segélyt biztosította volt. 19. §. Ha a segély esedékességének időpontja előtt az hal meg, akinek javára a tag a segélyt biztosította, a pénztár a 17. §-ában megjelölt módon a tagsági dijakat visszafizeti. 20. §. Ha a munkaadó- a pénztár központi igazgatóságához beterjesztett nyilatkozatban kötelezi magát arra, hogy az 1900. XVI. t.-cz. 8. §-a szerint fizetendő évi 120 filléres hozzájáruláson felül cselédje után addig, a mig az az ő szolgálatában áll, a rendes tagok bármelyik csoportjában, a bérbe való betudás nélkül, évenként előre, maga fizeti a tagsági dijakat: a munkaadó által befizetett összegeket a pénztár külön kezeli s azokat számítja a cseléd javára, ha a cseléd az illető munkaadó szolgálatában a tizedik évet betöltötte, vagy ha a cseléd a szol gálát ideje alatt rokkanttá lett vagy meghalt. (1900. XVI. t.-cz. 16., 17., 18., 19., 30. §§.) ' Ha a cseléd a tizedik szolgálati év betöltése előtt kilép a szolgálatból, a munkaadó által befizetett összegek csak akkor számíttatnak a cseléd javára, ha a munkaadónak, a kilépéstől számított nyolez napon belül, kamat nélkül, megfizeti: a) két évnél kevesebb ideig való szolgálat után a helyette befizetett összes dijakat; b) legalább két évi, de négy évnél kevesebb ideig való szolgálat után a helyette befizetett dijak hatvan százalékát; c) legalább négy évi, de hat évnél kevesebb ideig való szolgálat után a befizetett dijak harmincz százalékát; d) legalább hat évi, de tiz évnél kevesebb ideig való szolgálat után a befizetett dijak 15 százalékát. A törvény ezen rendelkezésétől eltérő megállapodás csak akkor érvényes, ha az a cselédre nézve kedvezőbb. 21. §. Ha a szolgálatból kilépő cseléd, a helyette tényleg befizetett tagsági dijakat a 20. § értelmében a munkaadónak meg nem téríti s igy nem szerzi meg a jogút arra, hogy a befizetések az ő javára számíttassanak: a munkaadónak joga van a kilépéstől számított egy éven belül a kilépett helyébe egy másik cselédjét felvétetni a tagok közé s a kilépett cseléd után már befizetett dijakat kamat nélkül, az előzőén netalán kifizetett segélyek beszámításával, az újonnan fölvett cseléd tagsági dijai fedezésére beszámíttatni. Az újonnan felvett cseléd tagsági ideje azonban csak az ő felvételétől kezdve számittatik. Ha a munkaadó a kilépett cseléd helyébe egy éven belül egy másik cselédjét nem véteti fel a tagok közé: a befizetett dijakat elveszti, kirévén azt az esetet, ha a munkaadó a gazdálkodással felhagyott, a mikor is a befizetett dijakat, az előzőén netalán kifizetett segélyösszegek betudásával, kamat nélkül, visszakapja. 22. §. Ha a szolgálatból kilépő cseléd a 20. §. értelmében jogot szerzett arra, húgy a munkaadó által teljesített befizetések az ö javára beszámíttassanak, de a tagsági dij befizetését sem ő maga, sem helyette más, tovább nem folytatja: a pénztár a cselédet illető összeget, annak kívánságára, beszámítja egy másik csoportbeli tagság dijainak fedezésére, vagy pedig tőkésíti s akkor, a mikor a cseléd meghal, családjának kifizeti. 23. §. Ha a munkaadó a 20. §. értelmében önként vállalt kötelessége ellenére cselédje helyett a tagsági dijakat pontosan nem fizeti, a pénztár az esedékes tagsági dijakat tőle közigazgatási végrehajtás utján, a közadókra nézve megállapított szabályok szerint, hajtja be. A befizetések elmulasztásából vagy késedelméből eredő károkért a munkaadó a cselédnek, illetőleg jogutódjának felelős. 24. §. Az a munkaadó, a ki az 1900. XVI. t.-cz. 8. §-ában foglalt kötelezettsége daczára gazdasági (külső) cselédje után az évi 120 fillér hozzájárulást nem fizeti, az ezen mulasztásból eredő teljes kárért cselédjének, illetőleg a cseléd jogutódainak felelősséggel tartozik. 25. §. Felhatalmaztatok az igazgatóság arra, hogy a gazdasági gépeknél alkalmazott munkások baleset esetére való biztosítására nézve a munkaadókkal és géptulajdonosokkal külön biztosítási szerződéseket köthessen. 26. §. Ha' a munkások a 25. §. szerint nincsenek biztosítva, a géptulajdonosa a cséplőgépnél alkalmazott etetőket, fűtőt, a gépen álló kéveadogatókat, úgyszintén a szecskavágógépnél alkalmazott etetőt köteles a pénztár rendkívüli tagjául felvétetni s a tagsági dijat (egy korona) helyette megfizetni, ki- vévén, ha meggyőződött arról, hogy az illető a pénztárnál mint rendes vagy rendkívüli tag, vagy mint gazdasági cseléd baleset esetére különben is biztosítva van már. Ha a gép tulajdonosa az ezen szakaszban reá rótt kötelességének nem tesz eleget: e mulasztásból eredő teljes kárért az etetőnek, fűtőnek, kéve- adogatónak, illetőleg jogutódainak akkor is felelős, ha a munkaközben bekövetkezett baleset körül őt különben semmiféle gondatlanság sem terheli. 27. §. A földmivelésügyi miniszter esetről- esetre felhatalmazhatja a pénztár központi igazgatóságát arra, hogy az általa a m. kir. belügyminiszterrel egyetértőén megállapított feltételek mellett külön segélyezési csoportot alakíthasson az olyan kiházasitási, temetkezési vagy egyéb hasonló segélyző egyesület tagjaiból, a mely egyesület a belügyminiszter által jóváhagyólag tudomásul vett határozattal feloszlását kimondotta és a feltételeket elfogadva, elhatározta azt, bogy a megejtett leszámolás után vagyonát a pénztár kezelésébe adja át. A vagyon csak a kötelezettségek kiegyenlitése után vehető át és a későbbi befizetésekkel együtt a pénztár egyéb vagyonától elkülönítve kezelendő. Azt, hogy a külön segélyezési csoport tagjai a valóságban átvett cselekvő vagyon s a tagok befizetéseihez mérten milyen anyagi szolgáltatásokban részesíthetők, a pénztár az átvételkor megejtett számítások alapján állapítja meg. A pénztár a feloszlott egyesület hitelezőinek csak a külön segélyezési csoport részére kezelt vagyon erejéig felelős A vagyon kezeléséért, a tagok nyilvántartásáért, járulékaiknak 'behajtásáért és az esedékes segélyek, illetőleg jutalékok (dijak, biztosított összegek stb.) folyósításáért a pénztár költségét a vagyon terhére felszámíthatja. A vagyon kezelésére s a külön segélyezési csoport ügyeinek igazgatására az 1900. XVI. t.-cz. IV. fejezetében foglalt szabályok, megfelelő alkalmazás végett, kiterjesztetnek. 28. §. Az 190Ó. XVI. t.-cz. 9. §-a olykép mó- dosittatik, hogy az állam évi hozzájárulása száz- ötvenezer korona. 29. §. Ezen törvény életbe lépésének napját a m. kir. földmivelésügyi miniszter rendelettel állapítja meg s végrehajtásával, valamint a szükséges átmeneti intézkedések megtételével a m. kir. föld- mivelésügyi miniszter bizatik meg. Heti pia c,z. Gyula, 1902. julius 18-án. A budapesti árutőzsdén minden figyelem a búza és rozs körül öszpontosul. Mig tavalyi búza a hót folyamán alig veszített árból, az uj áru — tekintettel a kitűnő aratási hírekre, — folyton lanyhább árak mellett talál vevőre. A batáridő üzletnél őszi búza 6‘82 koronáig esett vissza. Uj áru folyó havi szállításra tegnap eladatott 81 '/„ klgramm súlyú 8'05 koronáért, el- enben augusztus havi szállításra nem lehet vevőt találni. Hetipiaczunkon gyenge felhozatal mellett eladatott 50 klgrammonkint koronában : búza ..................... 740—7'70-ig ta karm. árpa . . . 4*80—5'—ig zab..........................5'60—5'80-ig ku koricza .... 4 60—4'70 ie Szerkesztői üzenet. B. nrnak. A múltkor küldötttudósitáB, melyet megkaptunk, — igenis — lapunk irányzatával ellentétben állott, de nem azért, mert nem gyulai vonatkozású; abban a tekintetben ugyanis, hogy a vármegye minden községének közérdekét felkaroljuk és azoknak helyet adunk, lapunk iránya változatlanul a régi. A kérdéses tudósítás a hitfelekezetek közötti súrlódás keltését eredményezhette volna, ettől óvakodtunk és jövőben is a leghatározottabban tartózkodni fogunk. Ezért és csupán ezért nem közöltük a tudósítást. Egyebekben kérjük további szives érdeklődését és tudósításait. A tárczát közlendőink sorába iktattuk. Párbaj hiteket elvből nem közlünk. N y i I 11 é r. Minden bőrkiütés vagy a bőr bármely tisztátalansága legmegfelelőbben és legjutányo- sabban gyógyítható a Berger-féle gyógyhatású és hygienikus szappanéval, melynek 30 év óta világhíre van. A bőr tisztasága tetemesen járul az iberi egészség fentartásához. Válassza On a minden gyógyszertárban kapható Berger-féle szappanból azon fajtát, mely önnek legjobban megfelel, használja azt mosdás és fürdésnél és bőrét biztosan épségben fogja tartani. Legjobban ajánlható : kátrány, glycerin, borax és cárból szappanok. Csak akkor valódi, ha ezen édjegyet viseli. 172 2—2 HIRDETÉSEK, Eladó szántóföld. Gyulán, a „Városi erdő“ vasúti megállóhely mellett, az Oláhréten fekvő, Tessedikné-féle 30 hold kitűnő minőségű szántóföld egészben, vagy részben kedvező feltétellel eladó* Ajánlatok hozzám Nagyváradra intézendők. Dr. Bekker István. Gplaiidéki Takarékpénztár Részvénytársaság. Országos vásári jelentés. Julius 16-án sertésvásár, a még mindig uralkodó sertésvész miatt elrendelt zárlat folytán nem tartatott meg. Julius 17-én juh- és örüvásár, felhajtás 5—6 ezer darab, vontatott forgalom mellett nagy részben eladatott. Jó vágni való kosért fizettek páronként 30—32 koronát, külföldi szállításra alkalmas ürüért 38—42 koronát. Julius 18-án szarvasmarha vásár, felhajtás 10—12 ezer darab. Bár az árak kissé nyomottak a vásár igen élénk lefolyású volt, a mennyiben a nagy felhajtáshoz megfelelően vevők is voltak jelen Igen élénk a kereslet fejős tehenek iránt, melyek jó árak mellett gyorsan találtak vevőre. Eladatott jó husu vágásra alkalmas fiatal marba mm.-ként 48— 60 koronáig 10 százalék levonással; első minőségű erdélyi ökör páronként 7—800 koronáig, másodrendű 440—560 koronáig, erdélyi tarka borjú 160—240 koronáig. Fejős tehenekért minőség szerint darabonként 120—420 koronáig. Julius hó 19-én lóvásár : felhajtás 7—8000 drb a vásár igen élénk. Jobb lovakra a kinálat gyenge annál nagyobb igavonó lovakra, melyek jó árak mellett kelnek el. Vevők szép számban jelentek meg Eladatott: ménlovak 600 —1200 koronáig darabonként, hintólovak páronként 1200—1500 koronáig, közönséges igáslovak 200—400 koronáig. 218 3—10 IHeghivó. A „Gyulavidéki Takarékpénztár Részvénytársaság “-nak folyó évi augusztus hó 5-én délután 3 órakor az intézeti helyiségben megtartandó rendkiYfili közgyűlésére t. ez. részvényesek ezennel meghivatnak.*) Tárgysorozat s 1. Jegyzőkönyvi hitelesítők kiküldése. 2. Az alapszabályok megváltoztatására kiküldött bizottság jelentése és ennek kapcsán az alapszabályok megváltoztatása. 3. Esetleges indítványok. Gyulán, 1902. julius hó 17-én. Gerlein Reinhart, 251 1—2 alelnök. *) Kivonat az alapszabályokból: 12. §. Minden részvényes választó és megválasztható. Egytől bezárólag tízig minden részvény egy szavazatra jogosít, hasz szavazatnál többet egy részvényes sem gyakorolhat aját nevében. A szavazati jog gyakorolhatására megkiván- tatik, hogy a részvény a közgyűlést megelőző két héttel a I tulajdonos nevére a társaság részvénykönyvébe beiktatva legyen. 13. §. A szavazati és választási jog rendszerint csak személyesen, vagy részvényes meghatalmazott által gyakorolható. Tiz szavazatnál többet egy meghatalmazott sem gyakorolhat e minőségben, de e mellett a saját részvényei utáni szavazati jogát a 12. §-ban megjelölt korlátok közt gyakorolhatja ; azonban ngy véve is a dolgot, egy részvényes sem gyakorolhat több szavazatot hasz szavazatnál. Kiskorúak gyámjak, vagy gondnokuk, gondnokság alatt levő nagykorúak az 1877. XX. t -oz. 28. §. b) pontja esetében gondnokuk, nők, férjük, vagy részvénynyel biró meghatalmazottjaik, testületek, intézetek, vagy társas ozégek egyik ezégvezetőjük, főnökük, vagy elnökük által képviseltetnek. 14. §. Özvegy nők személyesen gyakorolhatják szavazati jogaikat. 15. §. Minden részvényes inditványozási joggal bir, tartozik azonban inditványát 8 nappal a közgyűlés megtartása előtt indokolva az igazgatóságnak bejelenteni. Később benyújtott önálló indítványok a közgyűlésen nem tárgyalhatók.
