Békés, 1902 (34. évfolyam, 1-53. szám)
1902-07-20 / 29. szám
Ezután tudomásul vették az ülésen kívül elintézett ügyeket, a pénztárvizsgálati jelentéseket, melyek szerint intézkedni nem volt szükséges. Szakállas István és Antal Mihály békéscsabai hadköteleseknek kivételes nősülési [engedélyét pár- tolólag fogják felterjeszteni. A belügyminiszter Pusztaszenttornya és Sza- badszenttornya községeknek egyesülése folytán leirt a vármegyéhez, hogy minő intézkedésre van szükség az anyakönyvi kerületek beosztása ügyében. A bizottság úgy határozott, hogy az egyesült községet két anyakönyvi kerületre kell osztani. Egyikben végezné a teendőket a községi jegyző s Írnoka, másikban pedig egy újonnan választandó Írnok. Az uj alkalmazott községi ügyeket is végezne s igy fizetését, mely 1000 korona lenne, felerészben az állam, felerészben a község viselné. Eszerint válaszolnak a belügyminiszternek. Pusztaföldvár község segélyt akar kérni a belügyminisztertől egy írnok fizetésének erejéig, 1000 koronáig, melyet már maga a nagy pótadó miatt nem bir meg. A közigazgatási bizottság pártololag fogja a község beadandó kérelmét a miniszterhez felterjeszteni. Horváth János csorvási ismétlőiskolai tanító lemondását többek hozzászólása után elfogadták és felhívták a községet iskolaszék szervezésére. Helmeczy Lajos és társai füzesgyarmati lakosok kérvényt adtak a belügyminiszterhez, hogy egy hiányzó összeg miatt rendeljen vizsgálatot s a jegyzőknek régen megszüntetett fegyelmi ügyét újra vegye fel. A miniszter a kérvényt leküldte a bizottsághoz. Miután az állítólagos hiányzó összeg megvan s helytelen kezelés folytán látszott elveszettnek, a bizottság nem talál okot a vizsgálat elrendelésére. A fegyelmit pedig újra felvenni nem lehet, miután azt akkor hivatalos ítélettel véglegesen elintézték Bácsi Dani füzesgyarmati, Madarász János orosházi lakos útadóját, valamint az Endrödön be- hajthatlanná vált útadókat törölték. Dr. Zöldy János tiszti főorvos jelentése szerint a közegészségügy állapota junius hónapban kielégítő, az előző hónaphoz viszonyítva jobb volt, mert a fertőző bajokban történt megbetegedések száma 581 -el kevesbedett és a mellett a halálozási százalék változatlan volt. Uralkodó betegség a gyomor és bélhurut, leggyakoribb halálok a tüdővész volt. A heveny fertőző bajok közül előfordult a difteria 17 esetben 3 halálozással, .a vörheny 18 esetben 8 halálozással, a kanyaró 225 esetben 11 halálozással, a hasihagymáz 2 esetben, a szamárhurut 27 esetben 3 halálozással, a gyermekágyi láz 2 halállal, a bárány- himlő 2 gyógyulással végződött esetben. Az uralkodó járvány a kanyaró szünöfélben van, a szamárhurut főleg Kétegyházán terjedőben. Az óvintézkedések és az ellenőrző egészségügyi vizsgálatok pontosan foganatosíttattak. Orvosrendőri vizsgálatot eszközöltek élőn 202, hullán 9 esetben, orvostörvényszékit 21 könnyű és 3 súlyos testisértés esetében. A trachomás betegek száma 216. Gyógyszerummal beoltottak 7 egyént, kik közül gyógyult 6, meghalt 1. A bizottság a jelentést tudomásul vette. Hosszas tanácskozás után egy a közkórház elme- gyógyintézeti osztályában előfordult eset megvizsgálására dr. László Elek és Keller Imre küldettek ki. Csák György kir. pénzügyigazgató jelenti, hogy az adóbefizetés eredménye az egyenes adóknál 33826 korona 62 fillérrel, a hadmentességi díjnál 995 korona 73 fillérrel kedvezőtlenebb, mint a múlt év hasonló szakában. Klein Arthur gyomai lakosnak IV. o. kér. adó ügyében beadott felebbezését elutasították. A békéscsabai kőmives és ácssegédek I. o. kereseti adója ügyében az ipartestület felebbezett. Többek hozzászólása után a bizottság arra való tekintettel, hogy e munkásokat napszám szerint fizetik, törölte az adót. Rezei Szilviusz kir. .tanfelügyelő jelenti, hogy junius hónapban 18 tantermet látogatott meg és pedig Orosházán, Pusztaföldváron és Gyulán, ez utóbbi helyen részt vett a polgári iskola évzáró vizsgáin, valamint a szarvasi tanitóképezde képesitő vizsgáin. Bejelenti az orosházi állami iskolákhoz ki nevezett tanitók neveit. A jelentést tudomásul vették. A békési községi tanyai tanitók dijleveleit a bizottság megerősítette. Soós és Molnár orosházi valamint Maró gyulai tanitók korpótlékának folyósítása iránt felírtak a közokt. miniszterhez. A puszta- •zenttornyai községi iskolák jövő tanévi költségvetését jóváhagyták. A Békésen felállítandó gazdasági ismétlő iskola ügyében a község ajánlatát pártololag felterjesztették a miniszterhez. A közoktatásügyi miniszternek a magyar nyelv tanítása ügyében kiadott rendeletét a bizottság örömmel vette tudomásul és felajánlotta legmesszebb menő támogatását a magyar nyelv érdekében. A szeghalmi óvónőválasztás ügyét is leküldötte a miniszter, de még mindig nem véglegesen elintézve. A közigazgatási bizottság annak idején Dapsi Gizellának óvónővé választását megsemmisítette, mert az alapitó végrendeletével ellentétben nem a rokon pályázó választatott meg. A miniszter feloldja a bizottság határozatát és a midőn kijelenti, hogy a bizottság által felhozott okból a választás meg nem semmisíthető, egyes kérdésekre nézve vizsgálatot rendel el. A távollevő tisztiföügyész előadmányait Berthóty István tb. főjegyző terjesztette elő. A szarvasi takarékpénztárnak felebbezését, — melyben magát a községi legtöbb adót fizetők jegyzékébe felvenni kéri, — elutasították. Sallai János és Szilágyi Mihály vésztői mezőőrök ügyét az alispánhoz tették át. Oabelli Márton gyulai lakosnak építkezési ügyben beadott felebbezé.ét elutasították. Kocsor Mátyásnénak Bakos Gyula elleni iparügyét felterjesztették a kereskedelemügyi miniszterhez. Szabó Mihály orosházi gyermeket elhagyottá nyilvánította a bizottság és ezenkívül több kórházi költség törlése ügyében tett előterjesztést. Haviár Lajos kir. főmérnök a folyamatban levő utépitési munkák előhaladásáról tett jelentést, bejelenti, hogy a kereskedelemügyi miniszter az inte- rurban távbeszélő bekapcsolását, azt szükségesnek ismerve el, kilátásba helyezte. Bálint Perencz gyulai lakos építkezési ügyében az alispáni határozatot helybenhagyták. A kir. ügyésznek és az árvaszéki elnöknek időszaki jelentéseit tudomásul vette a bizottság. A szeghalmi ördögárki és gőzmalmi hidak újjáépítési költségeihez való hozzájárulás arányát megállapító alispáni határozat ellen felebbeztek az érdekelt társulatok. Hosszú tanácskozás után a bizottság mindkét társulat érdekeltségét megállapította, a hozzájárulás arányát azonban akkor rendelte el megállapítani, ha a hidak terve készen és a bejárás foganatosítva lesz. A gyűlés fél kettőkor ért véget. 2550—1902. Hivatalos hirdetés. Gyula városában az 1902. évre előirt fegyveradó kivetési lajstrom a kir. pénzügyigazgatóság által számvevőileg megvizsgáltatván, az 1883. évi XLIY. t.-oz. 16. §-a értelmében július hó 21-tÖl 29-ig városi adóhivatal helyiségében közszemlére kitéve tartatik. Azon adózók, akik eme lajstromban foglalt adónemmel, már a múlt évben meg voltak róva, lajstrom közzétételének napját követő 15 nap alatt, a kik pedig moet első Ízben lettek megróva, adójuknak könyvecskéjükbe történt bejegyzését követő 15 nap alatt felszólamlásukat hozzám adják be. Gyulán, 1902. julius hó 18 án. Dutkay Béla, 252 1—1 polgármester Hírek. több község elől- a névjegyzékekben Békésvármegye központi választmánya f. hó 17-én ülést tartott, a melyen dr. Daimel Sándor várm. főjegyző elnöklete alatt jelen voltak Keller Imre, Kherndl György, dr. Márki János, dr. Bodoky Zoltán, Schröder Kornél, dr. Zöldy Géza, Szénásy József és Somogyi Ákos választmányi tagok. A választmány az 1903-ik évre összeállított és közszemlére kitett választói névjegyzékek ellen beadott felszólamlásokat tárgyalta, ezek között Czeglédi Ferencz szeghalmi lakos felszólamlását mint elkésve beadottat visszautasitotta, Govrik István pusztaföldvár) jegyző jogosultságát »régi ogon“ megállapította; Dinya M. Mátyás endrődi akos felszólalását elutasította járóságának jelentése alapján előforduló iráshibákat helyesbítette, az előljárósá gok egyéb észrevételeit azonban, minthogy azokra nézve szabályszerű felszólamlás nem adatott be, nem vette figyelembe. Schlauch Lőrincz bíboros püspök nagyváradi égtisztességén Békésvármegye és Gyulavárosa kör zönsége is fájó kegyeletéhez méltóan volt képviselve. Megjelent a végtisztességen Lukács György főispán, Wenckheim Frigyes, Géza s Dénes grófok, Gyulavárosa küldöttsége élén Dutkay Béla polgár- mester és dr. Bodoky Zoltán képviselő, dr. Follmann János, a gyulai róm. kath. presbyterium küldöttsége, Kny Antal kanonok esperes, Gróh Ferencz prépost plébános és a megyei kath. papság csaknem teljes számban. A holttestet Nagyváradról hétfőn délutáni külön vonattal szállították Temesvárra. Gyulán a halottszállító vonat fél 5 órakor robogott keresztül s egy perezre meg is állott. A bíboros püspököt kedden temették el nagy gyászpompával a temesvári családi sírboltban. A nagyváradi káptalan a püspök elhalálozása követkéz tében Winkler József vál. püspököt, az összes papi erényekben bővelkedő illustris nagy prépostot, a ki Gyulavárosa iránti nemes szimpátiájának is tanu- jelét adta, a mennyiben ő volt az első egyházi férfiú, ki a gyulai róm. kath. főgimnázium részére 20,000 koronás alapítványt tőn — választotta hely- nökké. Ennek következtében Winkler József fogja az uj püspök kinevezéséig az egyházmegye főpásztori ügyeit vezetni. Tisza Kálmánné köszöneté. Tisza Kálmán el hunyta alkalmából Békésvármegye közönsége i részvétiratot intézett a nagy államférfiu özvegyéhez, ki most a következő levélben mond köszönetét r ármegye részvétéért; „Békésvármegye közönsége Mélyen meghatva a kegyelet és részvét felemelő megnyilatkozása által mondok a gyászoló család nevében is hálás köszönetét a részvétnyilatkozásért, melylyel nagy bánatomban felkeresni szívesek voltak. Budapest, 1902. április hó. Kiváló tisztelettel Tisza Kálmánné. Föispáni vizsgálat. Lukács György főispán szerdán Deimel Lajos főszámvevő kíséretében a gyomai s tegnap a békéscsabai járás főszolgabírói és anyakönyvvezetői hivatalainak ügykezelését vizsgálta meg. Tisztviselők szabadságon. Novák Kamill kúriai biró, kir. törvényszéki elnök Abbáziában eltöltött szabadságidejéről hazaérkezvén, átvette a kir. törvényszék vezetését. Csák György pénzügyigazgató kir. tanácsos és Liszy Viktor kir. ügyész hat heti szabadságidőre utaztak. — Előbbit távolléte tartamára Somossy Zsigmond pénzügyigazgatóhelyettes, utóbbit pedig Tóth Ferencz kir. alügyész helyettesíti. Áthelyezés. Timáry Alajos békéscsabai kir. járásbirósági telekkönyvvezetőt az igazságügyminiszter hasonló minőségben a gödöllői kir. járásbírósághoz helyezte át. Állami tisztviselők mozgalma. A múlt évben megtartott országos tisztviselői kongresszuson határozatba ment, hogy az állami hivatalnokok érdekeinek előmozdítása czéljából minden vármegyében helyi bizottságok alakítandók s ezek feladata leend a szükséges intézkedések megtétele. Időközben a központi bizottság az országos tisztviselői egyesület alapszabályait elkészítvén, annak egy példányát javaslattétel czéljából a helyi bizottságokhoz meg- küldötte. A gyulai állami hivatalnokok képviseletében Csák György pénzügyigazgató, bizottsági elnök felhívást bocsátott ki, melyben vasárnap a kaszinó helyiségeiben megtartandó értekezletre valamennyi állami alkalmazottat meghívta. Az értekezleten a megküldött alapszabálytervezet részletes megvitatás alá került, Csák György, dr. Nyiszior Adorján és dr. Tholt István hozzászólásai után az némi módosítással elfogadtatott s bizottsági elnök határozatképen kimondotta, hogy az értekezlet az „állami tisztviselők békésmegyei köre“ czimmel egyesületet alakit. A választások is nyomban megejtettek, elnökül egyhangúlag Csák György pénzügyigazgató, alelnökül Szarvasi/ Arzén főmérnök és dr. Nyisztor Adorján törvényszéki biró, jegyzőkül Gámán Károly pénzügyi fogalmazó és Szabó László törvényszéki jegyző, pénztárnokul Noránt István adótárnok, számvizsgálókul Kiss István és Simon Imre választattak meg. Választmányi tagok lettek : V. Szakmáry Arisztid táblabiró, Rezei Szylviusz tanfelügyelő, Haviár Lajos főmérnök, dr. Tholt István törvényszéki biró, Czobel Károly postafőnök, Pósa Károly mérnök, Tribalszky Theofil pénzügyi titkár, Bujdos Alajos törvényszéki telekkönyvvezető, Balogh János törvényszéki iroda- gazgató és Singer Mihály pénzügyi irodavezető. Tanítói kinevezések. A hivatalos lap múlt szombati száma közli azok neveit, a kik az orosházai állami elemi népiskolában, mint tanitók, illetve mint tanítónők fognak működni. A vallás és köz- oktatásügyi m. kir. miniszter ugyanis Dráb János nagylaki áll. elemi iskolai tanítót és Jankó Irma mezőtelegdi ál), elemi iskolai tanítónőt hasonló minőségben az orosházi állami elemi népiskolához helyezte át, kinevezte továbbá a minister ugyanezen iskolához Török István és Mitelholzer Károly okleveles tanítókat rendes tanítókká, özv. Fertigné Ploy Hermin és Mészáros Izabella okleveles tanítónőket pedig rendes tanitónőkké. Áthelyezés. Az igazságügyminiszter dr. Indre László fogarasi kir. járásbirósági aljegyzőt a gyulai kir. törvényszékhez helyezte át. A hamis hir. Lukács György főispán a lapunk múlt heti számában említett hamis hírre vonatkozólag a következő levelet intézte egyik fővárosi laptársunkhoz : „Franzensbadból visszatérve, közlöm önökkel, hogy az osztrák hatóságok — az égeri ügyészség, a franzensbadi polgármesteri hivatal és csendőrség és egy csomó detektív — a legmesszebb menő vizsgálatot folytatják, hogy megtudják, ki terjesztette a hamis hirt feleségem meggyilkolásáról. Ennek daczára eddig egyebet nem lehetett megállapítani, mint hogy az egyik kőnyomatoshoz intézett táviratot egy fiatal, magas, egyszerű öltözetű nő adta fel a franzensbadi táviróhivatalban. Ennek a nőnek személyazonosságát nem sikerült megállapítani, daczára annak, hogy a távirónő több napon át egy detektív kíséretében az összes fürdővendégeket vizsgálat alá vette. Az, hogy a távirat szövege senkinek sem tűnt fel, onnan van, mert a táviróhivatalban senki sem tud magyarul. A hatóságok és közönség azt hiszi, hogy ezek csak azért követték el, hogy a fürdő jó hírnevét veszélyeztessék, s a feladó nő, aki valószínűleg csak a távirat feladására utazott Franzensbadba, mindjárt a feladás után elutazott. A hatóságok folytatják a vizsgálatot, mert az osztrák törvények szigorú sza- badságbüntétéssel sújtják azt, aki hamis híreket terjeszt “ nak gyakran bele kellett nézni a liqueürös-üvegbe, ha azt akarta, hogy megfelelhessen a mövészet iránt táplált nagy igényeknek, mig Zerz Anna a sváb leány soha sem lépett ki a kulisszák mögül, mig áhitatosan három keresztet nem vetett. Scholcz Venczel és Nestroy játéka akkor volt a legszebb, ha pár perczel előbb a kártya- asztalnál ültek; Hasenhutnak, egy másik hires komikusnak, előbb kanári madara énekét kellett hallania, ha azt akarta, hogy élezei és tréfái gyújtsanak. Swift Jonathán egy nagy angol humorista, előszeretettel tartózkodott a fuvarosok korcsmájában. — Pope költő, ki kis igénytelen termetű volt. minden mondása végére hozzá szerette tenni : Isten javítson meg ! Mikor egyszer egy bérkocsiból kilépve, dühösen mormogta el mondókáját, a kocsis megjegyzé: „Akkor az Istennek kevesebb fáradságába kerülne egy egészen uj embert alkotni, mint önt megjavítani.* A szellemes Bichardsonnak annyira vérévé vált a vitatkozás, hogy ezt Seridán, az ismeretes államférfi és költő egyszer hasznára fordította. Az utóbbi ugyanis egy alkalommal bérkocsin menvén, azt a kellemetlen felfedezést tette, hogy tárczáját otthon felejtette. Az éppen előtte elhaladó Bichardson jó gondolatot támasztott agyában. Meghívta magához kocsijába. Alig hogy ez helyet foglalt, elkezdődött a vitatkozás. Seridan addig nyújtotta a beszédet, mig czélhoz nem ért, azután kiszállt a kocsiból, Bichardson annyira beletalálta magát a disputába, hogy alig vette észre barátja távozását. A kocsi dijt neki kellett megfizetni, mint aki utoljára maradt a kocsiban. Ismeretes Schiller azon szokása, hogy Íróasztalán mindig kellett lenni pár rothadt almának, melynek szaga — az ő állítása szerint — nagyon csillapitólag hatott idegeire. A híres Haller ájulásba esett, ha sajtot szagolt. Voltaire az ánizs szagától rosszul lett, mig III. Henrik franczia király elbódult a tőkehal, vagy a foghagyma illatától, mig IV. Henrik a parfum-et nagyon szerette. Ez utóbbi a krónikás feljegyzése szerint egy kis kutyát viselt egy kosárban nyakán. Nagy Frigyes porosz király előszeretete az agarak iránt általánosan ismeretes. A Schiller „Fiesco“-jából ismeretes Andrea Diria dogé (meghalt 1560-ban), „Polda“ nevű kutyájának két szolgát tartott, kik a kutyát ezüstedényekből etették. Newton fenséges lelke egész erejével szerette „Gyémánt* nevű kutyáját, mig a görög Parménio úgy szerette a disznókat, hogy sokszor versenyt röfögött velük. De szóljunk már egy magyar emberről is. A tem'esmegyei Főn helységben élt a Mocsonyi család egyik tagja, ki az ő falujában minden áron postahivatalt akart. Mivel azonban a falu nagyon kicsiny volt arra nézve, hogy külön postahivatalt tartottak volna számára, Mocsonyi magára vállalt minden költséget. Neje elvégezte az előirt tanfolyamot s expeditori vizsgát tett. Mikor Mocsonyi 1880-ban meghalt, a hivatalt neje vette át s az elegáns nő, ki hivatalát igazi szenvedélylyel végezte, mintaképe lehetett volna sok férfinak. A postahivatal belső berendezése mahagóni fából volt, az írószerek csupa ezüstből úgy, hogy e postahivatal legszebb volt egész monarchiában. Zárjuk sorainkat I. Napóleonnal, ki nagy vadásznak akart látszani az Ur előtt, kinek azonban első e nembeli kísérlete nagyon siralmasan ütött ki. Az élezés és csalárd Talleyrand egyszer azt beszélte neki, hogy mily pompás fekvése van az ő vidéki birtokának a boulognei erdő közelében, mennyi ott a vad, holott alig lehetett egy házi nyulacskára akadni. Napoleon akkor még első consul, kilátásba helyezte, hogy hamarosan meglátogatja a birtokot. Talleyrand, hogy hazugságban né maradjon, egy fekete disznót bocsáttatott szabadon az erdőben. Az első consul elhelyezkedett hadsegédével együtt s megkezdődött a hajtás. A szerencsétlen disznó nem sokára cső elé került. „Látom már a vadat“, kiáltott örömében Napoleon s az állathoz rohant, mely persze nem védte magát. A disznót persze lelőtte s a nagy hadvezér ettől fogva nagyon büszke volt arra, hogy egy vadkant ejtett el. Mikor azonban értesült arról, hogy bolondnak tartották, nagyon megharagudott I Talleyrand- dal kicsi híja, hogy nem szakított. Egy más alkalommal Napoleon igazi szarvasra vadászott Fontainebleau vidékén. Miutáq a szarvas több óra hosszat nyargalt ide-oda anélkül, hogy lövésre került volna, Napoleon távozott s a sokat zaklatott állatnak egy vadász adta meg a kegyelemlövést. E pillanatban visszaérkezett a császár. A halálosan sebesült szarvast föltámogatták s a császár messziről rálött, azonban a falka legjobb kutyáját találta. Mikor a vadászmester jelentette: „Sire, a szarvast eltalálta“, a császár öntelten feleié: „Azt nem szükséges nekem jelenteni először.“ A gyulai színművészet pártoló egyesület, folyó hó 20-án, ma délelőtt 11 órakor a jövő hó 15 én kezdődő gyulai színi szezonra vonatkozó intézkedések megtétele czéljából a megyeház kis termében ülést tart. Az ülésen Zilahi Gyula színigazgató is részt fog venni. A képviselőtestület hétfőn d. e. 9 órakor Po- povits Jusztin főjegyző h. polgármester elnöklete mellett rendkívüli közgyűlést tartott, melyen az újvárosi szénáskert eladása és az uj szénáskert vétele ügyében érdemleges határozathozatal idejéül augusztus hó 14-ik napja tűzetett ki. A Remete, Szanazug és Oláhréti tanyai iskola felépítése elvettetett, mert eme iskolák csak mintegy 15—20 gyer- gyérmék látogathatja. Özv. Rácz Ferenzné Góg Teréz városi szülésznő a hivatali esküt letette. Özv. Spitzer Istvánná volt városi tűzoltó neje részére három havi fizetése temetési költségei fedezésére kiutalványoztatott. Ezzel a közgyűlés véget is ért. Vádak egy megszűnt temetkezési egylet vezetősége ellen. A gyulai V-ik temetkezési egylet vezetősége ellen, miután — mint arról annak idejében mi is hirt adtunk — az egyesület felszámolván, a tagok befizetéseiknek csak aránytalanul csekély százalékát tudták visszakapni, Dászkál Miklós felügyelőbizottsági tag feljelentést tett a gyulai kir. törvényszéken. Azzal vádolta Glatz János társulati elnököt, Kiss József pénztárnokot és Bene Ferencz egyleti jegyzőt, hogy az alapszabályok kijátszásához hozzájárultak s olyan egyleti tagoknak, kik befizetéseiket kétszeri felhívásra sem teljesítették, egyszerű választmányi határozattal temetkezési járulékokat fizettek ki s ezzel az egyletet megkárosították. Bene György, Gáspár József és Petik Ferencz pénzbeszedők ellen pedig sikkasztás miatt emelt vádat, mert 4477 koronáról nem tudtak elszámolni. A törvényszék vádtanácsa hosz- szasabban foglalkozott az ügygyei. Lehotzky Vilmos előadó biró ismertette a tényállást. A temetkezési egyletnek feloszlása előtt 941 tagja vol , kiknek 137,307 korona követeléssel szemben 10749 korona takarékpénztári betét és 68 korona készpénz állott fedezésül; igy hiányként 126,488 korona
