Békés, 1902 (34. évfolyam, 1-53. szám)
1902-07-13 / 28. szám
zett Csák István Csanádi pap is, Dombi espöfes helyettest szombaton az egyházi hatóság és az elöljáróság küldöttsége fogadta megérkezésekor. A község nevében Tardy Lajos jegyző üdvözölte, mire az espereshelyettes éljenzés között válaszolt. A beiktatás vasárnap reggel '/a9 órakor vette kezdetét istenitisztelettel. A templom hajója ez időre egeszen megtelt ünnepi közönséggel, sőt külön ülő helyekre is szükség volt. Dombi Lajos esperes helyettes magasan szárnyaló beiktató esperesi beszédet tartott, mely után Csák Aladár mondotta el tartalmas lelkészi székfoglalóját. Úgy alakjára, mint benső értékére nézve egyaránt kiváló beszéde mindvégig lekötötte a hívek figyelmét. Egy csapással sikerült híveinek szivét megnyernie, bebizonyítván, a mit különben is sokan tudtak róla, hogy jeles egyházi szónok. Ezzel a templomban be is fejeződött az ünnepség s a presbyterek átvonultak a lelkészi lakba, hol ünnepélyes gyűlést tartottak. A gyűlésen Dombi Lajos elnökölt, ki az ülés megnyitása után buzdító beszédet mondott az egyház, lelkész és presbyterek közötti szeretőiről, utána Papp Antal eddigi helyettes lelkész üdvözölte az egyház nevében Csák Aladárt, mire az uj lelkész meleg szavakban válaszolt. Megköszönte az esperes fáradozásait, ki iránt már a múltban őszinte tisztelettel, szeretettel és ragaszkodással viseltetett s kéri jóindulatát a jövőben is egyháza és a maga részére. Az espereshelyettes rövid beszédben válaszolt az uj lelkész szavaira, kifejezvén, hogy a mit tett, azt mindig az egyház érdekében a legnagyobb örömmel cselekedte. Az egyháztanáos a lelkészi hivatal átadására egy bizottságot küldött ki s ezzel a pres- byteri ülés véget ért. Sorban jelentek meg ez után a küldöttségek az uj lelkész üdvözlésére. Tisztelgett az elöljáróság, az ipartestület, tanitóikar, stb. Este az uj lelkész tiszteletére fényes lakomát rendeztek a hívek, melyen számos felkÖBZöntőben éltették Csák Aladárt és a vendégeket. SeCOSSiÓS szinpad czimmel pénteken este és tegnap este daltársulat mutatta be magát a gyulai közönségnek a népkerti szinkör helyiségében. Kánoni vizsgálat. A békési ev. reform, egyházban a rendes kánoni vizsgálatot, folyó hó 5-én tartotta meg az egyházmegye két kiküldötte, név- szerint: Darabos Sándor tanácsbiró és Tóth József körösladányi lelkész. Ez alkalommal presbyteri ülés is tartatott, a melyet megelőzőleg a kiküldöttek az egyházi ügyeket, az ügymenetet és az egyházi ta nácskozás rendjét felülvizsgálták. A kiküldötteket, a békési egyház egyik érdemes, elaggott lelkésze, — gyengélkedése miatt, — nem fogadhatta vendégül s igy miután a másik lelkész Kecskeméty Ferencz szintén nem fogadta őket vendégeiül, azok fogadóba illetőleg vendéglőbe szállásoltattak be. — Ez alkalomból kifolyólag nem lesz érdektelen konstatálni, a históriai hűség kedvéért azt, hogy midőn Békésen a munkásnép gyűlést tartott 8 e gyűlésen a budapesti szocziáldemokrata párt vezető emberei: Darvas, Mezöfi és érdektársai is megjelentek,- akkor ezek a socialists párt vezető emberei Kecskeméty Ferencz lelkész szívesen látott vendégei roltak, pedig ő, — ez se érdektelen, — függetlenségi képviselő is. A békési főgimnázium építésére való 120000 koronás államsegély kölcsönvételéhez szükséges kötelezvény aláírására végrevalahára a megjózano- dott egyházközségi közgyűlés folyó hó 6-án meghatalmazta az egyház elnökségét. Még ezúttal is emelkedtek hangok a főgimnázium ellen, persze olyanok részéről, kik nem állanak a helyzet színvonalán. Most már mi sem akadályozza a jóváhagyott költségvetés alapján az építésre vonatkozó versenytárgyalás kiírását, ám tudtunkkal még eddig ebben a tekintetben mi sem történt. Éjjeli támadás Békésen. Folyó hó 7-én éjjel Proli Békés városi mérnök udvarába három ismeretlen egyén bemászott. A mérnöknek a folyosón alvó BÓgora a zajra felébredve, rájok kiáltott: Mit akarnak 1? mire az egyik éjjeli látogató fejbevágta. A sérülés könnyebb természetű. Időközben felébredt a mérnök, ki több ízben feléje lőtt a merénylőknek a nélkül, hogy valakit megsebezhetett volna, mire a támadók elmenekültek. A rendőrség erélyesen nyomoz még eddig eredmény nélkül. Megemlítendő még, hogy az esemény színhelyétől alig pár száz lépésnyire van a laktanya és igy a csavargók vakmerősége nagyon feltűnő. A sámsoni vasút és Orosháza. Megemlékeztünk annak idején a békéssámsoniak azon törekvéséről, hogy községük kőutat kapjon. A kérelem teljesítésének pénzügyi akadályaiból kifolyólag a vármegye alispánjainak kezdeményezésére az első alföldi gazdasági vasút közgyűlésén azután mozgalom indult meg, hogy a társaság vasútja „Géza megállótól“ Tótkomlósig és onnan Békéssámsonon át Hódmezővásárhelyig vezettessék. Orosháza község, mely az uj vasút által érintendő vidéknek természetes forgalmi központját képezi, érdekeiben sértve érzi magát az uj vasutterv által és a julius 1-én tartott képviselőtestületi közgyűlésén állást foglalt az uj vasút tervezése ellen. A képviselőtestülethez ugyanis Veres József, dr. László Elek, Cohn Gyula és Pollák Kálmán községi képviselők indítványt adtak be melyben előadják, hogy Tótkomlósnak, BékésBám- sonnak és a hódmezővárárhelyi tanyáknak eddig egyedül Orosházára irányuló forgalmát az uj vasút innen teljesen el fogja terelni, a miért is indítványozzák, hogy a képviselőtestület a tervezett vasútvonal elejtése és egy Békéssámsonból a vásárhely tanyákon át Orosházára vezető vasút építése mellett foglaljon állást, valamint hogy tegyenek lépéseket az iránt, hogy a községre káros vasuttorvet a törvényhatóság anyagilag ne támogassa. A képviselő- testület többek pártoló hozzászólása után egyhangúlag elfogadta az indítványt és elhatározta, hogy a vármegye alispánját küldöttségileg kéri fel község érdekeinek támogatására. Robbanás' a kutban. Érdekes eset történt Köröstarcsa községében egy kút fúrása alkalmává Mélyre hatolták már a munkával, midőn a kútfúrók egyike gyufát gyújtott pihenés közben a kút közelében. A következő pillanatban dördülés hallatszott s a kútfúráshoz szükséges gerendák és padlók i levegőbe röpültek. Az ott tartózkodók rémülve futottak széjjel s igy emberéletben nem esett kár egy munkást azonban a levegőből lehulló egyik deszka könnyedén megsebesített. A kutüregben valami robbanó gáz volt, mely már teljesen eltűnt s a munkát nyugodtan folytatják. Halálos esés. Folyó hó 4 én Orosháza es Tótkomlós közötti országúton a hódmezővásárhely határban Bálint János hódmezővásárhelyi lakos és Klementin György tótkomlósi lakos együtt mentek kocsin s annyira ittasak voltak, hogy Klementin a kocsiból kibukott s ott rögtön meghalt. Bálint Jánost a lovak tovább vitték haza a tanyára és ez arról semmit sem tud, hogy társával Klementinnel mi történt. Másnap reggel a hódmezővásárhelyi hatóság a hullát beszállította Hódmezővásárhelyre bon- czolás végett. Gyulai élet. Népkor tmegnyi tás katonabandával, öntözik az utczákat várják az ivlámpát, még egy szó a sikonyi krumpliföldekről a franczensbadi rémhír. — Vigan kezdtük a hetet. Vasárnap egész] nap húzta a népkertben a nagyváradi piros hajtókás József-bakák rezesbandája és a világi kilenczedik csodájaképen a népkert is megtelt emberekkel, sőt a máskor üres vendéglőhelyiség is a heringes hordó bensejét juttatta az ember eszébe, hol vig poharazás közben hallgatták a nálunk ritka élvezetet, Diósy bátyánk pedig megpróbálta időnkint, hogy túl tudja-e harsogni a helikont meg a czintányért s helyen- kint sikerült is neki még a fortissimóknál is. — Délután 2 órától este 12 óráig állandó asztal- és székhiány volt a vendéglőben és a népkertben emberemlékezet óta olyan nagy „lózung“-ot nem csinált a vendéglős. Hátha még a kiszolgálás egy kicsit különb lett volna és a pinczéreket nem horoggal kellett volna megfogni egy-egy pohár sör irányában. Ezen kis szépséghibától eltekintve azonban a siker tökéletes volt, mely siker egyúttal igazolta azt is, hogy lehet Gyulán csinálni valamit, csak akarni kell s azok, akik a népkert fellendítését czélozva a bandát lehozatták, most az egyszer eltalálták a publikum gusztusát. Maga a banda kitünően játszott s a sanatoriumbálból ismerősünk, Fiala karmester sok tapsot kapott, mig a zenekar felügyelése czéljából kiküldött tiszt Des Echerolles István hadnagy, egy szeretetreméltó, kedves úri ’ fiú más irányban hódította meg a gyulai sziveket a József-bakák ezredének, amely ezred talán még Könlggratznél sem látott olyan viadalt, mint aminő itt folyt le a fehér asztal mellet, — ágyuütegek helyett, hosszunyaku palaczkokkal. Hanem azért, ha úgynevezett „intéző kör“ volnék, nem merném még egyszer lehozatni a népkertbe a katonabandát. Fogadni merek, hogy publikum már másodszor nem menne el s nem pinezért, hanem vendéget kellene fogni horoggal. Már mink, gyulai publikum, csak ilyenek vagyunk 1... Hogy a vidámságból, amit a katonabanda okozott, ki ne jöjjünk, másnap kitörő örömmel konstatáltuk, hogy öntözik a gyulai utczákat Azaz, hogy csak a megyeháza utczáján fedeztük fel a kocsiút porában egy keskeny, nedves csikót, de ennek is roppantul megörültünk, pláne mikor a nagy porban fel tudtunk fedezni egy hordót is, mely elől lovakkal, hátul csappal volt ellátva s igy meggyőződtünk róla, hogy a nedves esik, tényleg nem véletlenül került az utcza porába. De ne gúnyolódjunk. Ez is nagy viv mány s ez a keskeny esik majd csak kiszélesedik és meghosszabbodik, ha a városatyák úgy akarják s maga az, hogy belátták, hogy locsolni kell, nagy vívmánynak tekintendő, még ha nem locsolnának is. így pláne dupla a mi örömünk, mert nemcsak „elvileg“ locsolnak, hanem tényleg is. — Az általánes polgári örömben csak Bulboca János és társai, az oláhtemplom környéki lakosok nem vesznek részt, kik 1902. év január hóban beadott folyamodásukra még mindig várják a hatodik ivlámpát az oláhtemplom elé. A lámpa azonban még mindig késik. „Legilletékesebb forrásból“ vett értesüléseink szerint ennek az az oka, hogy még nem érkezett meg a rúd a lámpához (február óta küldik), más verzió szerint azonban a tanács megkereste a „villamősokat“ lámpa erányában, kik meg is ígérték a lámpát ingyen és bérmentve, csakhogy a lámpa felállításának megbeszéfésére egy bizottságot küldtek ki, mely február óta állandó permanencziában van s ez idő alatt 200 iv pa pirt, 10 liter alizarin tintát és 70 Koh-i-noor- plajbászt fogyasztottak el az ivlámpa ügyében s három albizottságot küldtek ki, mely viszont hármas bizottságot és szakértők kiküldését javasolta s igy remélhetőleg az utolsó jegyzőkönyvet 1913-ban fogják aláírni, amikor Bulboca János és társainak már régen hozzászokik a szeme a Maróthy-téri egyiptomi sötétséghez. Mindezt azonban nem állítom teljes határozottsággal, mert „legilletékesebb forrásaink“ újabb időben a tarka képek Írójával való sűrű érintkezés, avagy más egyéb okból, de „vicz- czelnek“, s legutóbb azt a rósz kánikulai vicz- czet eresztette meg — (inkább a zsilipet eresztette volna meg) — egyik „legilletékesebb forrásunk“, hogy elhitette velünk, hogy az Előviz- csatorna bajai a sikonyi krumpliföldeknek köszönhető, úgy hogy ennek következtében egyik „beltagunk“ ki is rohant a krumpliföldek ellen. „Legeslegilletékesebb“ forrásból, azonban azt a czáfolatot vettük, hogy „lóvá tettek“ bennünket és 1. Sikonyban nem is terem krumpli, 2. Sikony felé nem is folyik a Körös, 3. Sikony nem is létezik. Mindezek után legilletékesebb „vizi- mérnökünket“ ünnepélyesen „viczcz-mérnökké“ nyilvánítottuk és „kirohanó“ főmunkatársunk azt kívánta neki, hogy sohase egyen más fajta krumplit, mint a mely a sikonyi hullámtérben terem. A „B. L.“ azonban, a melylyel a „Tarka képes“ legutóbb — téma hiányában — kikezdett azt kívánja ezúttal nekünk, hogy sohase legyen „illetékesebb forrásunk“, mint a sikonyi tudósitónk. Csak az vigasztal, hogy ilyen illetékes hirek még a pesti lapokban is megjelennek, pedig azok nagyobb Miskák, mint mi vagyunk. Tanúság rá a múlt heti szenzáczió, mely a legnagyobb riadalmat Gyulán okozta, mert sehol sem szeretik jobban a föispánékat, mint nálunk. Szerencse, hogy ebből a rémhírből is,. — mely szerint a főispánnét Franzensbadban meggyilkolták — egyedül csak Franzensbad volt az igaz s a lapok siettek is a czáfolattal s a legtöbb újság megírván a szenzácziót, rögtön meg is czáfolta, amiről — Seifensteinerral szólva — jotja nekem eszembe* az a kis kereskedő, aki egy hoszu levelet ir a pesti divatárusnak, hogy küldjön neki ennyi csipkét, ennyi selymet, ennyi szövetet, ennyi gombot, ennyi ezérnát, bélést stb. és stbit s a levél végén aztán odaírja, hogy épen most jött haza a feleségem és azt mondja, hogy nem kell semmi.“ Szóval igen „kedélesek“ az újságok kánikulában. —re. Közgazdaság. A kiegészített munkástörvény. Közérdekű voltánál fogva szükségesnek tartjuk, hogy a gazdasági munkás törvények kiegészítéséül életbe léptetett törvényt egész terjedelmében közöljük fentartva magunknak, hogy azt magyarázatokkal lis kisérjük. A törvény szövege a következő : Törvény a gazdasági munkás- e'rcselédsegélpénztárról szóló 1900. évi XVI. t.-czikk kiegészítéséről. 1. §• Az 1900.: XYI-ik t.-cz. 3. §-a oly képen módosittatik, hogy a rendes tagok első és második csoportjában a felvételi dij egyszeri lefizetése mellett, mindenki több, de legfeljebb tiz tagsági könyvet is válthat s ily módon magának, illetőleg családjának a segélyeket többszörösen is biztosíthatja. ötnél több tagsági könyvet azonban csak a központi igazgatóság előzetes engedélyével szabad egy tag részére kiállítani. Egy-egy tagsági könyv kiállítási dija : 1 korona Annak az első, vagy második csoportbeli rendes tagnak, aki nem a belépéskor, hanem később vált több tagsági könyvet, az utóbb szerzett tagsági könyvek alapján segélyre csak akkor van' joga, ha ezen tagsági könyvekre a tagsági dijakat már öt évig fizette. A rendkívüli tag, minden korlátozás nélkül akárhány tagsági igazolványt is válthat s ily módon magának, illetőleg családjának s segélyeket többszörösen is biztosíthatja. A rendkívüli tagsági igazolvány kiállításáért semmit se kell fizetni. A tag, akárhány tagsági könyve van is, a se gélyre való jogosultság kivételével, csak egy rendes tag jogait gyakorolhatja. 2. §. Azok az első. vagy második csoportbeli rendes tagok, a kik a tagsági dijat huszonöt éven át megfizették, azontúl tagsági dijat fizetni nem kötelesek, de azért tagsági dijaik teljes élvezetében megmaradnak. 3. §. Ha valamely első, vagy második csoportbeli rendes tag, mielőtt a rokkantság esetére való segélyre joga lehetne (1900.: XVI. t.-cz. 18-ik §. 42 §.) nem baleset következtében, hanem más ok miatt, mindenkorra munkaképtelenné válik s a tagsági dijakat nem akarja addig fizetni, a mig a segélyre való joga megnyílnék: a pénztár a befizetett tagság dijakat, az előzőén netalán kifizetett segélyösszegek betudásával, a tagnak kamat nélkül visszafizeti. Ha valamely első, vagy második csoportbei rendes tag, nem baleset következtében meghalt, mielőtt családjának a halál esetére való segélyre joga lehetne (1900.: XVI. t.-cz. 20., 42. §.) a pénztár a befizetett tagsági dijakat az előzőén netalán kifize tett segélyösszegek betudásával, a hátramaradt családnak kamat nélkül visszafizeti. 5. §. Az 1900. évi XVI. t.-cz. 43. §-a úgy módosittatik, hogy bárkit, aki a tagsági dijakat utólag 5°/0-os kamatokkal együtt több évre egyszerre befizeti, a pénztár orvosa által teljesített előzetes orvosi vizsgálat alapján úgy is fellebet venni a tagok közé, hogy annyi év, ahány évre a tagsági dijat ilyen módon utólag egyszerre megfizette, az ő tagsági idejébe már a belépéskor beszámittassék. Ilyen esetben a tag azonban a törvény által a tagsági évek bizonyos számához kötött kedvezményekben csak akkor részesülhet, ha belépése után még legalább bárom éven át fizette a tagsági dijat. Az orvosi vizsgálat diját a fél fizeti. 6. §. A pénztár központi igázgatósága különösen méltánylást érdemlő esetekben a segély összegek felemelésére rendelt külön tartalékalap jövedelméből (1900. évi XVI. t.-cz. 36. §.) háromszáz koronáig terjedhető rendkívüli segélyt adhat annak az első, vagy második csoportbeli rendes tagnak, akit tartós betegsége képtelenné tett arra, hogy valamely szabályszerű szerződéssel elvállalt munkáját teljesítse s e miatt magát és családját nem tudja eltartani. 7. §. A pénztár rendes tagjainak első és második csoportján (1000. évi XVI. t.-cz. 2 §.) felül a rendes tagoknak még két csoportja van. Harmadik csoportbeli rendes tagok azok, akik haláluk esetére családjuk javára segélyt biztosítanak. (8—12. §-ai) 1900. évi XVI. t.-cz. 10. §.) Negyedik csoportbeli rendes tagok azok, kik maguknak, vagy másnak bizonyos életkor elérése idejére segélyt biztosítanak. (13—19. §.) A harmadik és negyedik csoportbeli -rendes tagok korukra való tekintet nélkül két korona felvételi dijat fizetnek. Az 1. §. utolsó bekezdésének rendelkezése ezen tagokra is kiterjed. A pénztár minden tagja, külön-külön tagsági könyv alapján, a rendes tagok több csoportjának is lehet tagja. 8. §. A rendes tagok hamadik csoportjába, nemre való tekintet nélkül, azokat lehet felvenni, a kik tizennegyedik életévüket már betöltötték, de ötven évesnél még nem idősebbek. 9. §. A harmadik csoportbeli rendes tagok tagsági dija, melyet a belépéstől kezdve a tag haláláig kell fizetni: évenként két korona 60 fillér. A tagsági dijat, mely félévenként esedékes, hetenként öt filléres részletekben is lehet törleszteni. 10. §. Minden harmadik csoportbeli tag két tagsági könyvet is válthat s ilyképen a segély kétszeresét is biztosíthatja családjának. (1900: XVI. t.-cz. 10. §.) m §• Az olyan harmadik csoportbeli rendes tag családjának, aki a pénztár orvosa által teljesített előzetes orvosi vizsgálat alapján vétetett fel a tagok közé, a pénztár a segélyt akkor is köteles kifizetni, ha a tag már a felvételi dij s a tagsági dij első esedékes részének megfizetése után meghal. Az olyan tag családjának azonban, aki előzetes orvosi vizsgálat nélkül vétette fel magát a tagok közé, a pénztár a segélyt csak akkor köteles kifizetni, ha az elhalt tag már legalább két éven át fizette volt a tagsági dijakat. Ha az ilyen tag a belépéstől számított két éven belül meghal: a pénztár kamat nélkül csak a befizetett dijakat fizeti ki. Az orvosi vizsgálat • diját a fél fizeti. (Vége köv.) Heti piacz. Gyula, 1902. julius 11-én. A budapesti árutőzsdén a hét elején folytatódott a múlt heti lanyha irányzat, mig később megszilárdult úgy, hogy a hét utolsó napjain különösen kész búzánál rohamos áremelkedés állott be és két nap alatt 1 koiona emelkedés volt méter- mázsánként. Hetipiaczunkon a felhozatal és kínálat igen gyenge, elkelt 50 klgmmonként koronában : búza .....................7 70—8-10-ig tá karm. árpa . . . 4 80—5‘—-ig zab..................... . 6-30—6-40-ig ku koricza . . . . 4 70—4 80 ig liyilttér. „MARGIT“ gyógyforrása Margitforrás-telep. (Beregmegye.) A budapesti m. kir. egyetem vegyelemzése szerint kevés^ szabad szénsavat, ellenben sok szénsavas nátriumot és lithiumot tartalmaz. Ezen tulajdonságai azok, melyek a hasonló összetételű vizek fölé emelik. Kitűnő hatású a légutak a tüdő hurutos állapotainál, különösen ha a köpet nehezen szakad fel; tüdővészesekuél még akkor is, ha vérköpésük van, a „Margit-viz“ megbecsülhetetlen szolgálatokat tesz kevés szabad szénsavánál fogva. Kiváló hatást látni tőle a gyomor és belek hurutos állapotainál, főleg azon esetekben, hol a fölös mennyiségben képződött sav az oka a rossz emésztésnek. A húgy savas sók lerakodását akadályozván, becses szolgálatot^ tesz továbbá a hólyag hurutos bántalmai- nál( kő- és homokképződés eseteiben, miért is a budapesti és bécsi egyetem orvostanárai, mint az orvosvilág egyéb előkelőségei & legszívesebben használják s előnyt adnak a „Margit“ forrásnak a hozzá hasonló összetételű gyógyvizek fölött. PF* Mint ivóvíz ”^Dl kiváló óvószernek bizonyult járványos betegségek idején, főleg typhus ellen. Mint borviz általános kedveltségnek örvend. Főraktár: EDESKUTY L. Budapesten, os. és kir. udvari szállító. 15S 11—12 1-1 “ Ásványviz-nagykereskedö. 1 Kapható minden gyógyszertárban, füszerkereskedésben és vendéglőben.
