Békés, 1902 (34. évfolyam, 1-53. szám)

1902-01-19 / 3. szám

fagyos havat. Egész csütörtöki nap ilyen hózivata­ros volt, csalt este enyhült az idő, csillapult a szél. De a Télapó kitartása nem vo.lt arányban fellépé­sével. Másnap pénteken már ellanyhult, megered­tek az ereszei; s a friss hó leolvadt a háztetőkről. A télies idő azonban még tartja magát, noha szom­baton még erősebb olvadás volt. A vastag hóréteg azonban imponál és telet jelent. Nem jó a jég. Mig más városban az első hó és első fagy alkalmával kikorcsolyázták magokat a sportraanok, nálunk Gyulán az egész idei korcsolya­szezont tönkre tette a csatornavezetőség vaskala- possága. Daczára a Poire-rendszerű duzzasztó­műnek, az Elövizcsatorna úgy látszik nem szüni meg tengeri kigyó lenni s megint észrevéteti magát a sokszor szidott kanális, amennyiben bosszúságra ad okot. A vizet ugyanis a jég alá engedték, mely felpupositotta a jeget, két oldalt felfakadt a viz, középen rá fagyott a nedves hó a korcsolyapályára azért, hogy a gyulai korcsolyapálya használható legyen, először is egy jéggyalu, ennek nemléteiében egy heti eső és olvadás, aztán egy heti fagy kel­lene. így aztán a zsilipkezelőség jóvoltából és gon­dosságából úgy látszik egész télre füstre tehetjük a korcsolyáinkat. Halálozás. A gyulai földmives osztály egyik legértelmesebb, legrokonszenvesebb tagja Vidó István, a városi képviselőtestületnek évtizedeken át higgadt, tisztes tagja, ev. ref. presbiter és községi polgári iskolaszéki tag, az újvárosi olvasókörnek alapítása óta tagja s volt alelnöke folyó hó 16-dikán éjjel hosszas, fájdalmas betegség után meghalt. A bol­dogult jóravaló földmives — aki szelíd lelkületűnél és higgadságánál fogva mintaképe lehetne a finta-l labb földmives gazdáknak, gyászos halálát három leánya s kiterjedt rokonság, gazdatársai s az őt mél­tán becsült intelligens osztály is őszintén fájlalja. Temetése tegnap délután volt nagy részvéttel. Nyu­godjék békében 1 A békési önkéntes tiizoltóegylet január hó 25-én a városi bérház dísztermében a tűzoltó zászló- és segély-alap javára. Bírna J. zenekara közreműködése mellett zártkörű jelmezes táncz- mulatságot rendez. Belóptidíj személyenkint egy korona, két tagú családjegy 1 korona 60 fillér, több tagú családjegy 2 korona. Karzatjegy első sor 60 fillér, a többi sor 40 fillér. Brutális borbély czimü múlt heti hírünkre a következő sorok közlésére kérettünk fel : Tekinte­tes Szerkesztő ur ! Miután a „Békés“ folyó hó 12. megjelent számában nevemmel felette visszataszító módon lett személyem „Brutális borbély“ czikkben meghurczolva, kérem e pár sornak lapjában helyt adni. F. hó 3-án délután nőm kiment az árnyék­székre, azt bepiszkolva találván, az előtte ott jártl S'. F. inast felszólította, hogy, ha bepiszkította — takarítaná is le ; — mire ez azt felelte, hogy nem teszi, s neki ment a nőmnek. Ha nem lett volna ott Fooféder Mór tanú, nőm nagyobb bajnak Iehe- , tett volna kitéve. — Én közben hazaérkezvén, fenti tanú mondta nekem, hogy lehet ilyen rovott embert a háznál tartani, mivel be van b'zonyitva. hogy nálam is lopott már. En kérdeztem hogy mi történt a háznál. Mire hallottam, bogy S. F. inas nekiment a nőmnek s ha fenti F. M. tanú nem lett volna ott, még talán nagyobb baj is történhetett volna. — Az inast magamhoz híva felkértem, hogy miután ő bepiszkolta az árnyékszéket — takarítsa is le. 0 nekem is azt felelte : nem teszi. Kétszer Felkértem, — de nem tette, hanem a helyett tűr­hetetlenül feleselgetettmire én, mint mestere szá­jára ütöttem s a munkaközben kezemben volt ollót az asztalhoz akarváu lecsapni, ért az az inas kar­jához. En nem tartok inast árnyékszék tisztoga­tásra, hanem, hogy a mesterségét tanulja ; — de ilyen esetben más mester se tett volna máskép Tisztelettel : Lang József, borbélymester Gyulán. A füzesgyarmati kaszinó e hó 5-én tartotta évi rendes közgyűlését, melyen elnöknek Borsóthy\ Géza, alelnöknek Papp Lajos, jegyzőnek Makay Márton, pénztárnoknak Perényi István, könyvtár­nok és háznagynak Fekete János, pinczemesternek Stepán József választatott meg. Sanatorium-bál Kótegyházán A Kétegybázai Theázó Társaság f. hó 25-én, a kétegybázai vasúti vendéglőben tánczmulatságot rendez, a melynek tiszta jövedelme az „alföldi sanatorium“ alap javára fordittatik. Belépti-dij: személyjegy 2 korona. Kezdete eBte 9 órakor. Betörés Békésen. Békésen Kny Antal ez. kanonok, békési róm. kath. esperes plébánosnak tanyájáról ismeretlen tettesek 80 kilogramm do­hányt elemeitek. — Ugyanott Szilágyi Károly há­zába törtek be és a záratlan szekrényből 35 korona készpénzt elloptak. A csendőrség nyomozza a be­törőket. A békési kaszinó e hó 5-én tartott évi köz­gyűlésén elnöknek Baky István, igazgatónak Féhn Rezső, pénztárnoknak Körber Tivadar, ügyésznek .dr. Igaz Pál. titkárnak és könyvtárnoknak Bányai Imrét választotta meg. A békési polgári kör e hó 5-én tartott rendes közgyűlésén elnökül Környei Lajost, alclnökül id. Tassy Sándort, jegyző és könyvtárnokul Nagy La­jost, pénztárnokul Weisz Ármint, háznagyul W^il Sándort választotta meg. Meghalt a kedvese után. Gógán Mari békési 17 éves cselcdleány szerelmi viszonyt folytatott Szekeres Sándor gazdalegénynyel. Úgy volt, hogy a legény el is veszi a leányt, de boldogságukat vá­ratlan csapás szakította ketté. A legény megbete­gedett s száraz betegségben meg is halt az ősszel. A leány vigasztalhatlan volt kedvese halála után majd búskomorságba esett s a héten egy óvatlan pillanatban felakasztotta magát gazdája Lamberger Manó házánál. A szerencsétlen, kedvesét a halálba követő leány holttestét nagy részvéttel, zeneszóval kisérték örök nyugalomra. Magyaripar pártolás. Békéscsabán mozgalmat indított dr. Pándy István ügyvéd a magyaripar pártolása érdekében, értekezletre hiván össze a csabai társad almat e hó 9-én, a csabai kasziuó tár­salgó termébe. Az egybegyűlteket dr. Pándy István lelkes szavakkal hívta fel a magyaripar pártolására. Nemcsak hangzatos jelszavakkal — úgymond, ha­nem tettel is szolgáljuk a magyar iparpártolás esz­méjét s ennek első lépése az legyen, hogy helyi iparosok és kereskedőknél szerezzük be szükség­leteinket, a m.elylyel szemben a hazai iparos is igyekezzék olyan szükségletekkel látni el a publi­kumot, hogy ne érezze a külföldi áruk hiányát. A menynyiben a csabai publikum ez eszmét magáévá teszi alakulásra szólítja fel a jelenlevőket. Az ér­tekezlet egy szükebb körű bizottságot alakit, tag­jai lettek: Réthy Béla, Láng Gusztáv, Balázs Ádám, dr. Pándy István, Maros György, Silberstein Izidor, Décsey József, Fekete Sándor, Kovács Ká­roly, Szihelszky József, Horváth István és Aohim János. A bizottság rövid idő alatt befejezi munká­ját s még e hó folyamán előterjeszti megállapodá­sait a nagygyűlésnek. Uj közkórház Békéscsabán. Békéscsaba község meglevő nyilvánossági joggal felruházott, kórháza nak kibővítését vette tervbe. Ebben az ügyben kedden értekezlet volt Békéscsabán, amelyen részt vettek dr. Raisz Gedeon min. tanácsos, dr. Fábry\ Sándor alispán, dr. Zöldy János főorvos, Seiler Elek b. főszolgabíró, Korossy László jegyző, dr. üeisz Miksa községi orvos és Achim Gusztáv közs. mór nők. Az értekezlet jelenvoltak megtekintették a jelenlegi kórház kibővítésének terveit és hosszas tanácskozás után abban állapodtak meg, hogy czél- szerübb a kibővítés helyett 80—100 ágyra egy uj modern kórház építése, amelynek épitési tőkéje a betegápolási dijakból az állam által fizettetnék vissza. Ezen megállapodáshoz képest a békéscsabai elöl­járóság néhány tagja legközelebb ily 100 ágyas mo dern kórház megtekintésére tanulmányútra megy és ennek eredménye szerint teszi meg javaslatát a közgyűlés elé. Távol áll tőlünk, hogy a tervezeti uj kórház építésétől a Gyulán levő bókésmeKyoi közkórház jövőjét féltsük és épen azért bármilyen okból ellenezzük a terv keresztülvitelét. Egyszerűen konstatáljuk, hogy tudomásunk szerint a Békés­csabán már meglevő kórház a helyi igényeket ki­elégíti, a távolabbról összejövő betegeket pedig a vármegyei közkórház, mely a maga nemében egyike legnagyobb kórházunknak, befogadni képes, és igy épen semmi szükségét nem látjuk a békéscsabai közkórház felépítésének De hát közhasznú intéz­ményből soha nincs elég és igy ha módjában vau Békéscsabának még igy is örömmel -látjuk üdvös törekvését, de mindenesetre nagyobb volna örö­münk, ha nem a már meglevő intézetek számát szaporítaná egy feleslegessel, vagy legalább nem okvetlenül szükségessel, hanem a közegészségügyi és humanitárius intézetek azon sok fajából létesí­tene egyeseket, amelyekből még nincs, vagy csald kevés van az országban és amelyek ép úgy szűk ségesek, mint a rendes betegek ápolására hivatott kórházak. Egy ilyen intézet létesítésében azután túlléphetnék a helyi igényeket és fejleszthetnék azt oly nagyobb szabásúvá, hogy a nemes ezélzat mel­lett a község és a vármegye fejlődése is előmozdít­hatnék általa. A mezőberényi kaszinó vasárnap tartotta meg a tagok nagy számának részvételével évi tisztújító közgyűlését, melyen az évi jelentések meghallgatása után megalakították az egylet tisztikarát a követ­kező tagokkal: Elnöklett dr. Kovács László, jegyző \Alayer Károly, gondnok Gozmány József, könyvtáros Kiss Sándor. Eljegyzés. Vas Vilmos dr. csabai fiatal orvos el­jegyezte Áradon özv. Pollák Sámuelné kedves és szép leányát Szidikét, Öngyilkosság. Orosházán Takács József 63 éves gazdaember, kinek 30 év óta rák volt az orrában, elkeseredésében a szoba kályhának szélére egy rongydarabbal felakasztotta magát és meghalt. Baleset. Hegyi Mihály orosházi gulyást az őri­zetére bízott egyik községi bika felöklelte és reá­gázolt. A megvadult állat megölte volna a szeren­csétlenül járt embert, de szerencsére a gulyás társa Szűcs János segítségére sietett és elzavarta a fel dühödt bikát, de a megtaposott ember igy is súlyos sérüléseket szenvedett. A szarvasi színészet. Szarvas város szinügyi bizottsága e hó 9-én tartott ülésen a szarvasi szín­házat a most alakuló pécsi színtársulatnak adta ki a legközelebbi szezonra, elejtvén a kassai társulatot, mely szintén pályázott a szarvasi színház nyári szezonjára. Mulatság. Az orosházi kaszinó ezidei második estélyét tegnap tartotta meg eredeti és vonzó prog­rammal, melyen Bázár Gyula felolvasással, Racker Gyuláné zongoraszámmal és Bayer Mariska énekkel működött közre. A hangversenyután tánc következett. Játék közben. Az Orosháza-pusztaföldvári ut ki- kövezési munkálatainak színhelyén keskenyvágányu mezei vasút hordja a kőanyagokat. Ez anyagszer­kocsikkal játszadozott egy csomó gyerek az ország­úton, tologatták, huzgáliát; az üres kocsikat, midőn egyszerre Szilasy József 11 éves fiúcska oly szeren csétlenül esett le a sínekre, hogy az átmenő kerekek balkarját összezúzták. A békés-endrödi katholikos népkör e hó 29-én saját könyvtárának gyarapítására, a Korona összes termeiben tánczvigalommal egybekötött hangver­senyt rendez. Belépti-dij: személyenként 1 korona 50 fillér, családjegy 3 korona. A hangverseny mű sora: 1. Dalra Storch A.-tól. Énekli a férfikar. 2. „Porticii néma“ nyitánya, Aubertől. Zongorán 4 kézre előadják Ujházy Béláné és Ujházy Béla. 3 Petőfi a Hortobágyon. Melodráma. Szövege Várady Antaltól, zenéje Kun Lászlótól. Előadják Holczer Béla (szavalat). Ludescher Juliska (czimbalom). Ujházy Miklós (zongora), Lehóczky József (hegedű). 4. „Dal a dalról.“ Magánének Pap Zoltántól. Elő­adja dr. Jakus Benőné, hegedűn kiséri. ifj. Kálmán Farkas, zongorán Ujházy Miklós. 5. Serenade. Zsass- kovszky Endrétől. Énekli a férfikar. 6. Papparla regéje. Vilii Károlytó). Énekli a női kar. 7. Teljes végeladás, monolog Hangáitól. Előadja ifj. Venczák Lajos. 8. Brassai csárdás, Gaál Páltól. Énekli dr. Jakus Benőné, zongorán kiséri Ujházy Béla. 9. Fiatal művészek, Kücken Fr.-től. Énekli a férfikar. 10. Rákóczy-ouverture, Kéler Bélától. Zongorán elő­adják Ujházy Béláné és Ujházy Béla. A szarvasi szanatorium-bál, melyet fényes hangverseny előzött meg, tegnap este zajlott le Szarvason az Árpád-szálló helyiségeiben. A nagy arányú 8 előjeleiből Ítélve, fényesen sikerülV mu­latságon Lukács György főispán és neje Perényi Madoly bárónő is részt vettek s arra óriási nép készült, melynek ha fele is jelen volt, úgy a szarvasi mulatság az idei farsang eddigi legsikerültebb mu­latsága, melynek túlszárnyalását csak a gyulai sza- natoriumbáltól reméljük. Vadászatok, a múlt héten nagy vadászatok voltak. Gr. Wenckheim örökösök szecsői birtokán br. Drechsel Gyula rendezett nagy körvadászatot, melyen Gyuláról s a vármegyéből többen résztve,- tek. Teriték-e került összesen 354 nyúl. Vadászat után br. Drechsel Gyula gazdag ebédet adott a ven dégek tiszteletére. 16-án Kétegyházán gr. Almásy Dénes birtokán, 17. és 18-án Gyomán br. Wodianer nél voltak nagy vadászatok, Kótegyházán Megele Béla főintéző, utóbbi helyen Kherndl György jószág- igazgató rendezte a vadászatokat. Gyulai élet. Végre, végre valahára Van már egyszer szép idő, Csúszik a szán kint a fagyon, Jégvirág nő az ablakon S fehér már a háztető. • Végre, végre valahára Esik a hó, fuj a szél, A kék zászló vígan lobog, Korcsolyázók szive dobog, Végre-végre itt a tél. *' Végre, végre valahára Igazat szólt Falb apó, Ki, ha fagyot mond : meleg lesz, Meleget jósol : hideg lesz, Tavaszról szól: hull a hó. * Végre, végre valahára Esik a hó, fut a szán, Vig az élet köröskörül, Az én lelkem még sem örül . . . . . . Elfogyott a téli fám . . . —re. I r o d a I o m. Az e rovatban közlött művek kaphatók D 0 B A Y JÁNOS könyvkereskedésében Gyulán, hol minden külföldi és hazai lapra előfizetések is elfogadtatnak. A ..Magyar Bazár“ január elsején lép a har- minezhetedik évfolyamába. E hosszú múlt minden dicséretnél hathatósabban bizonyítja a minden izében előkelő és minden igényeknek megfelelő divatlap kitűnőségét. Egész hosszú múltjában mindig a szép és nemes apostolává szegődött elve a haladás és tökéletesedés, éltető elme a gyöngéd nőies szellem yolt. S éppen ezek a tulajdonságok emelték a »Ma­gyar Bazár«-t mostani előkelő nívójára és tették a legelső és legjobb magyar női lappá. Ez elismert tulajdonságai valósággal predesztinálják arra, hogy helyet kapjon minden müveit család asztalán és hü tanácsadója legyen a ház asszonyainak, leányainak az intim nőies kérdések megoldásánál. Kéthetenkint megjelenő füzetei kimerítő tudósításokat közölnek angol és franczia divatról, a ruha és fehérnemű varrásról, a lap e mellett magyarázatokkal ellátott kézimunka-lapokat, valamint külöo szabásiveket és; divatképeket is nyújt. — Kitűnő czikkekben ismer­teti a háztartás, kertészet, gyermekápolás és neve­lés kérdéseit, valamint a szépség és egészség ápo­lását. Szépirodalmi része egy külön szépirodalmi lapot pótol. Előkelő irók tollából eredő regényeket novellákat, verseket és szellemes, aktuális czikkeket tartalmaz. Szóval nincs a nők világában és érdek­körében az a még oly csekély dolog, a mire a »Ma­gyar Bazár« figyelme ki nem terjedne. S hogy örö­met is szerezzen előfizetőinek, a rejtvények megfej­tői közöt s időnkint kitűzött pályadijak alakjában értékes szépirodalmi müvekkel ajándékozza meg ol­vasóit. Előfizetési ára negyedévre 3 korona, félévre 6 korona. Mutatványszámot szívesen küld a kiadó - hivatal: Kerepesi-ut 54. Kis Lap. Ama ritka kincsek közé, amelyeket a külföld is irigyel tőlünk, tartozik a mi kedves, régi gyermekujságunk, mely immáron a barmincz- kettedik évébe lép. Uj folyamát megifjodva kezdi a Kis Lap, mert Forgó Bácsi, a ki a lapot alapításá­tól kezdve a gyermekvilág örömére, a szülők és pe­dagógusok büszkeségére szerkeszti, nagy feladatának megoldásához, iróvilágunk előkelő gárdáját készül sorompóba állítani és a szerkesztés gondjait is meg­osztja, a mennyiben Roboz Andort, a gyermekiroda­lom egyik lelkes ápolóját, aki a gyermekvilággal, tanár létére állandó benső összeköttetésben áll, társ­szerkesztőül vette maga mellé. Az uj évi első szám ban Gül Baba (dr. Kunos Ignácz) kezdi meg bájos mesecziklusát Á Kis Lap előfizetési ára negyedévre 2 korona. Az összeg a Kis Lap kiadóhivatalába küldendő. Athenaeum, Kerepesi-ut 54. Magyar Remekírók. A Franklin-Társulat nagy irodalmi vállalata, a »Magyar Remekírók« gyűjte­ménye, mely az utóbbi hetekben az egész hazai sajtó által, mint rendkívüli irodalmi esemény lett ismé­telten üdvözölve, -1 mint értesülünk — február hó elején indul meg 5 kötetes, első sorozatával. Ez első sorozatban a következő kötetek fognak foglaltatni: Arany János munkái I. -kötet, sajtó alá rendezte: Riedl Frigyes. Tompa Mihály munkái I. kötet, sajtó alá rendezte: Lévay József Vörösmarty Mihály mun­kái I kötet, sajtó alá rendezte: Gyulai Pál. Garay János munkái, válogatva sajtó alá rendezte: Ferenczi Zoltán. Csiky Gergely színmüvei, válogatva sajtó alá rendezte: Vadnay Károly. Ez az öt kötet meg­mutatja, a Franklin-Társulatnak milyen becses válla­lata ez a »Magyar Remekírók« gyűjteménye Mind­járt az első helyen Arany János indul meg szép és az eddigieknél tökéletesebb kiadásban, a mely bogy kifogástalan lesz, arra elég kezesség a szerkesztő Riedl Frigyes neve. Nagyon helyes volt a »Magyar Remekírókat« Arany Jánossal megindítani, mert merőben csonka lenne az ilyen fajta gyűjtemény Arany János nélkül. Yoltaképen nem is szabadna megkínálni a magyar közönséget, a magyar remek­írók oly gyűjteményével, a melyből Arany János hiányzik. A többi négy kötetnél is konstatálható, hogy mind oly Íróknak a müveit tartalmazza, a melyeknek a »Magyar Remekírók« gyűjteményében biányozniok semmi körülmények közt sem szabad, mert a legbecsesebbek közé tartoznak, a mit a költői irodalmunk egyáltalában teremtett. Hogy a Franklih- Társulat ezt átérezte, azt abból látjuk, hogy a sajtó alá rendezéssel oly neveket bízott meg, mint Gyulai Pál, Lévay József, Vadnay Károly és Ferenczi Zoltán. Mindezt összevéve, nagy örömmel adhatunk hirt a Franklin-Társulat emez újabb vállalatáról, melylyel újból beigazolta, hogy méltó arra az előkelő helyre melyet irodalmi intézeteink között elfoglal. A mint a kiadó közleményéből látjuk, az egész gyűjtemény 11, ötkötetes sorozatban, vagyis 55 kötetben fog megjelenni és pedig évenként két sorozat, vagyis 10 kötet. Az egész munka ára 220 korona,' de a Franklin-Társulat lehetővé tette, hogy a munka csekély havi részletekben is be legyen szerezhető. Megrendelést elfogad a kiadó és bármely hazai könyvkereskedés. Törvényszéki csarnok. Bírói vizsga. Misley Kálmán, a gyulai kir. törvényszék kiváló aljegyzője,, a budapesti vizsgáló bizottság előtt a gyakorlati birói Vizsgát kitűnő sikerrel letette. Csőd Neumann Jakab gyomai kereskedő 1900. január 6-án csődöt kért maga ellen, mely alkalom­mal 3 napig letartóztatva is volt, e hó 13-án volt meg a főtárgyalás ügyében. A bíróság elnöke V. Szakmáry Arisztid, szavazó bírák dr. Timit István és Szegedi/ Lajos voltak. A vádhatóságot Tóth Ferencz kir. alügyész képviselte, a védői tisztet dr. Kóhn Mór gyulai ügyvéd teljesítette. A budapesti hitelezői védegylet részéről sértettek képviseletében dr. Herz- feld Samu ügyvéd volt jelen. A tárgyalás folyamán, mely a vádlott hosszas, egész délelőttöt igénylő kihallgatása ntán kiderült, hogy a terhelt üzletének rövid fennállása alatt 90110 korona 76 fillér passivával ment csődbe, mig acti- váját 21955 korona 74 fillér értékű áru és 19372 korona 70 fillér értékű künn lévő követelés képezte, melyet azonban értéken alól 25% levonással a csőd megnyitása előtt Róth Lajosnak átadott tartozása törlesztése fejében. A terhelt a szokásos módon védekezett, hogy testvéréért fizetett, azért jutott tönkre, ámbár ő még az utolsó perezben sem tudta, hogy fizetésképtelen, hisz a hitelezői hajtották bele, azzal is védekezett, hogy a vigéczek is hibásak, mert a sok értéktelen árut erővel a nyakába varrták, bárha azonban nagyon kevés áru találtatott ennek daczára nála. A hitelezők a tömeggondnok előadása szerint valószínűleg 7—8%-ot fognak kapni, mi bizony nem csak hogy nem sok, hanem kevésnek is nagyon kevés. Könyveket nem vezetett, legalább úgy adta élő a terhel a Pesti Hírlapnak volt előfizetője és avval kapott minden héten jegyzéket és abba irta a bevé­teleit és kiadásait, de valószinüleg ő maga sem hitte el, mert nála 70000 korona évi forgalom volt, ilyen forgalomnál nem lehetett olyan könyveket ve­zetni, hanem a dolog úgy áll, hogy megsemmisítette a könyveket a hitelezők megkárosítása czéljából, leg­alább arra vall azon körülmény is, hogy még az általa említett irodalmi jegyzékben tett állítólagos bevezetések sem találtattak meg. A szakértők véleményére kijelentette Neuman Jakab, hogy a szakértők véleményét nagyon gépies­nek tartja, mert azok csak papíron beszámoltak, holott szóval is elmondották, pedig véleménye sze­rint azok nem lévén bukott kereskedők mint ő, s igy nem is lehetnek szakértők. A főtárgyalás folyamán pedig elfogadva a ter­helt minden védekezését, kitűnt, hogy 40000 koro­náról nem tud elszámolni, s az elnök kérdésére vagy azzal felelt, hogy nem tudom, vagy azzal, hogy elment a pénz, de hogy mire, arról nem nyilatkozott. Legérdekesebb volt Schlesinger Dávid tanú azon val­lomása, hogy az elnök kérdésére nem tudta meg­mondani a gazdája nevét, azzal indokolva, hogy csak két hónapja van nála alkalmazásban mint vigécz. Végül Stern László és Fischer Jakab szakértők meghallgatása után a kir. törvényszék Tóth Ferencz közvádló indítványára dr. Kóhn Mór védő meghall­gatása után és pedig a védelem által felhozott eny­hítő körülmények figyelembe vételével, Neumann Jakabot a btkv. 414. §. 3. pontjába ütköző csalárd bukás büntette miatt egy évi börtönre Ítélte, az Ítélet ellen a közvádló súlyosbítás, az elitéit pedig felmen­tés végett felebbezett. Országos vásári jelentés. Gyula, január hó 18. Január 15.% Szerda. Sertésvásár. Igen röviden számolhatunk be ezen vásárról, mely — mint meg­írtuk — ezelőtt nemcsak országos hanem világhírű volt és úgy minőség, mint számra nézve verseny­társ nélküli volt az egész országban. Ezúttal a felhajtás alig 3—4000 drb, mi egy­részt a folytonos korlátozó zárlatoknak tudható be, másrészt a nagyobb uradalmak félvén a fertőzéstől, kényelmesebb otthoni eladáshoz szoknak és igy a fel­hajtás az egyes vagy kisebb 40—50 drbos csapa­tokra szorítkozik, melyeknél a minőség is másod- harmadfokra száll le. A sovány sertés élénk kereset mellett adatott el vészen átment beállitni való süldőért 160—200 kgramm súlyig 76-tól 80 fillérig fizettek. Hízott sertések eladattak: élősúlyban minőség szerint 60-tól 66 fillérig rendes élet és százalék le­vonással 76 fillértől 80 fillérig. Január 16. Csütörtök. Juhvásár. Úgy mint ren­desen ezen a vásáron, felhajtás most sem volt. Január 17. Péntek. Szarvasmarhavásár. A csütörtöki óriási hóvihar hatása érezhető volt és bár ezen a vásáron a felhajtás' nem szokott nagy lenni a mai még a szokottnál is kisebb volt, alig 2—3000 drb. Vevők hiányában a vásár igen vontatott volt. Elkelt: tehén 150—250 koronáig. Rúgott borjú 50—140 koronáig darabonként. Hízott szarvasmarha súlyra minőség szerint 10 százalék engedménynyel 50—64 koronáig 100 kilogrammonként, jármos ökör 400—650 koronáig páronként. A pénteki napon tar­tatott meg a rendes gabonapiacé, a felhozatal igen csekély, árak múlt héthez viszonyítva változatlanok. Január 18. Szombat. Lóvásár. Felhajtás 3—4000 drb. Jobb lovak lovak iránt nagy érdeklődés mutat­kozott, mig igavonó állat csak igen nehezen és nyomott árak mellett talált vevőre. Eladatott első­rendű hintóba való ló páronként 1000—1600 koro­náért, másodrendű igavonó ló 120 tói 240 koronáig.

Next

/
Oldalképek
Tartalom