Békés, 1902 (34. évfolyam, 1-53. szám)

1902-07-06 / 27. szám

szószékre s nagyszabású emlékbeszédben emelte ki Ráday Gedeon gróf érdemeit, A minden részében szép és megható emlék- ünnepély után a traktus tagjai a városháza nagy termébe mentek az ülés folytatása végett, ahol dr. Hajnal István gondnok és Domby Lajos helyettes esperes elnöklése alatt részt vettek az ülésen; Fekete Márton, Baksa Lajos, Széli Ákos. dr, Bodoky Zoltán, Futó Zoltán, Szeremley Sámuel, Papp Imre, Domokos Sándor, Garzó Gyula, Tóth József, Técsy József, Szabó János, Szabó Béla, Somogyi Lajos, Pánczél József, Szabó Mihály stb Miután fekete Márton azon indítványát, hogy elhalasztassék addig, mig az egyházmegye szétosztása kérdésében döntés nem történik, visszavonta, az egyházmegyei gyűlés az esperesi állásra és egy tanácBbirói állásra elrendelte a szavazást s augusztus hó 10-ét tűzte ki határidőül az egyházközségeknek a szavazatok beadására. A mint értesülünk, a szavazatok három egyenre fognak esni, Dombi Lajosra, Futó Zoltánra es Papp Imrére s igy valószínűleg nem lesz meg az általá nos többség az első szavazásnál s uj szavazásra lesz szükség. A tanácsbirói állásra többen vannak combinatióban. A választási határnap megállapítása után még dr. Bodoky Zoltán, az egyházmegye újonnan vá lasztott jegyzője tette le a hivatalos esküt s az ülés befejeztetett. Ülés után a traktus tagjai a Nemzeti szálló dában jöttek össze társas ebédre. T a n U g y. A gyulai polgári fiúiskola zárvizsgái s iskolai év záróünnepclye junius 30-án folyt le. Errol, vala­mint az iskolai év eredményéről a vonatkozó tan­ügyi értesítő ismertetése folyamán fogunk referálni. A Békésvármegyei Általános Tanitó-Egyesület igazgató-bizottsága folyó hó 3-án délután 3 órakor Békéscsabán az állami iskolában évnegyedes ren­des ülését tartotta, melyen a bizottság tagjai igen Bzép számmal vettek részt. Ezen gyűlés tárgyai közül említésre méltók : 1. A folyó évi május hó 12-én Szarvason tartott egyesületi évi rendes köz­gyűléséről igazolatlanul elmaradt — mintegy 30 — kötelezett rendes tagnak bejelentése. Határoztatott, hogy azon állami és községi tanítók, óvók és óvó­nők, kik különben az egyesületnek még az esetben is rendes tagjaiul tekintendők, ha netalán még mindezideig az egyesületbe való belépésüket el mulasztották volna, az egyesület alapszabálya ér­telmében mulasztásukért két-két korona pénzbün tetés lefizetésére köteleztetnek. 2. Az egyesület által Budapesten a „Ferencz József Tanítók Házá“- ban létesített szoba-alapítványának egy tanévre ingyenes lakás és élelmezés jótéteményében való ré szesitése azon a vármegyénkben tanító fiának, kinek atyja az „Eötvös-alap‘-nak rendes tagja, maga pedig mint valamely felsőbb iskola, vagy egyetemnek rendes és jó rendű tanulója s tanulmányainak tovább folytatásában segélyre szorult és ez iránti kérvényét a mai napig már benyújtotta. Miután ezen jótétemény élvezéséért a mai napig csupán csak egy, Margócsi László, a szarvasi tanitóképezde gyakorló iskolai tanitójának hasonló nevű fia f budapesti egyetemen 2-ik évet végzett bölcsészet tani hallgatója folyamodott, ennélfogva a kért jó téteményben való részesítése egyhangúlag kimon datott. A békéscsabai Rudolf főgymnasium megkül- dötte hozzánk az 1901—1902. tanévről szóló érte­sítőjét, melyet Bukovszky János igazgató nagy gonddal állított össze. Az értesítő élén az igazgató tollából Horváth János volt gymnasiumi igazgató életrajzát és működésének méltatását közli. Azután részletes adatokban számol be a múlt iskolai év történetéről. Az intézeti tanártestület 20 tag­ból állott, és pedig az igazgatóból, 12 rendes, 1 helyettes és 1 tornatanárból, 3 hitoktatóból, 1 énektauitóból és az egészségtant tanító intézeti orvosból. — Osztályonként mutatja ki az érte­sítő a végzett tananyagot, valamint a magyar és német írásbeli dolgozatokat; a rendkívüli tantár­gyak oktatásának és a tornaversenyeknek eredmé­nyét. A tanulók számát tekintve felvétetett össze­sen 360 tanuló, akik közül vizsgálatot tett 333. Vallásra nézve volt 111 evangélikus, 105 izraelita, 74 róm. kath., 30 ref. és 13 gör. kel., anyanyelvre 287 magyar, 24 tót, 12 német, 9 oláh, a nem ma gyár anyanyelvűek is bírták a magyar nyelvet. Származásra nézve volt 207 békéscsabai 47 'várme­gyebeli és 79 más megyebeli. A tanulmányi előme­netel szempontjából bevógezte a tanévet 38 jeles, 66 jó, 160 elégséges eredménynyel, egy tárgyból elégtelen 32, két tárgyból 13, több tárgyból 24 Az érettségi vizsgálatra jelentkezett 29 tanuló, akik közül 4 jeles, 7 jó és 14 elégséges eredménynyel állotta ki a vizsgát. Részletesen beszámol az érte­sítő az iskolai könyv és szertárak állapotáról és azok gyarapodásáról. A tanári könyvtár 2135 mű­ből 3119 kötetből áll, a négy alsóbb osztály könyv­tára 723 kötetből, a felsőbb osztályok könyvtára 871 műből, 946 kötetből áll. Az önképzőkör igeD szép működést fejtett ki, a segítő egyesület 55 tanulót köny^ és kettőt pénzsegélyben részesített. z alumneumba beiratkozott 52 tanuló, akik közül ev végére maradt 45 évi dij ebédért, vacsoráért 60 korona volt. Az értesítő végül közli az 1902— 1903. tanévben használandó tankönyvek jegyzékét, valamint a jövő tanévre való beiratkozást illető útmutatásokat. Tanárválasztás. A békéscsabai Rudolf-főgim- nazium felügyelő bizottsága hétfőn töltötte be az üresedésben levő latin-görög tanszéket. A válasz­tás Székely Vilmos kisegítő helyettes tanárra esett, aki 8 szavazattal nyerte el az állást dr. Freitag János 6 szavazata ellen. a tekintetes urat, adjon egy kis írást róla, hogy ezt a két jószágot átvette, mert az uramnak számolni kell vele. Őzt majd eljövök én a pén zért máskor, később. A fináncz lángban égett, majd felfalta te kintetével a gyönyörű menyecskét. — Hát mit Írjak lelkem, mondja. — Azt tessék csak megírni, hogy azt a két jószágot Kiss P. Andrástól átvette. Készen volt az irás, átadta a menyecskének — De most mán ezért külön jár egy csók A menyecske félreugrott. — Majd visszajövök. Kiss P. András pedig másnap vígan hordta be a dohányt a városba. Akkor jött meg nagy bátorsága. Egykét nap nem vette észre a fináncz. Egyszer aztán észrevette, meg is szólította nagy mérgesen: — Mit visz ott kend a batyuban ? — Egy kis elemózsiát, — válaszolt nagy hetykén. — Nagyon szüzdohány szaga van annak az elemózsiának. — Ha olyan a fajtája. A fináncz méregbe jött. — Hogy hijják kendet ?! Nagyon Kiss P. Andrásnak, kérem. A fináncznak eszébe jutott, hogy ez az vadmérgü ember, aki a feleségét megverte azért az egy pár csirkéért. No de most majd elcsu katja egy pár hétre a csempészetért. Legalább szabad lesz a menyecske. Még dühösebben rivallt rá: — Mutassa kend azt a batyut. Kiss P. András szó nélkül bement a házba Letette hátáról a batyut és kibontotta. Bizony szüzdohány volt abban a legjobb fajtából. H i p e k. Előfizetési felhívás a «Békés“ 1902-ik év harmadik évnegyedére. Tisztelettel kérjük mind­azokat, akiknek előfizetésük lejárt, hogy azt e hét folyamán megújítani szíveskedjenek. A „Bé­kés“ előfizetési díja félévre 5 korona, negyedévre 2 korona 50 fillér, mely összeg vidékről a «Békés“ kiadóhivatalának czim alatt küldendő be. A vármegyei tiszti nyugdíj igazgató-választ­mány folyó bó 1-én az alispán elnöklete alatt ülést tartotts ezen több folyóügy elintézése mellett, beható tanácskozást folytatott a vármegyei nyugdijszabály- rendelet több szakaszának módosítása felett, mire i. kir. belügyminiszter legutóbbi rendelete szol­gált alapul. A módosítás tervezetét a választmány befogja mutatni a legközelebbi rendes közgyűlésnek. A gyulai nöegylet vasárnap tartotta rendes évi közgyűlését gróf Wenckheim Frigy esne elnök­lete alatt. A gyűlésen 51 rendes tag volt jelen, ik nagy figyelemmel hallgatták a gyűlés jól elő­készített tárgysorozatát. Elnöklő grófuő a tőle — Tudja-e kend, hogy mit csinált most? rivallt rá a fináncz. Megkárosította az államot, csempészett, lopott. Aki pedig csempészkedni mer, azt a törvény három hónapra elcsukja. — De nem ám magam loptam, kérem alás- san, — szólt Kiss P. András együgyü arczcza! Á fináncz meg volt lepve. — Hát még ki ? — Majd megmondom ott, a hun kérdeznek Pedig rossz dolga lesz annak, akit majd én ott megmondok. Tudóm, hogy akkor a tekintetes ur is elengedi a büntetést nekem. — Hát ki lesz az a másik ? — Hát, maga az ur, szólt most már úgy félvállról, halkan, Kiss P. András. A fináncz mérgében felsziszegett és neki akart menni a kis embernek. — No, no csak nem olyan gyorsan tekin tetes uram, mert ott van a padláson a jó szűz- dohány, én hoztam azt a tekintetes urnák. — Oda loptad, gazember I orditott fel i fináncz. — Dehogy kérem alássan, nem loptam én oda. Számoltam rá, hogy majd egyszer mégis megharagszik rám a tekintetes ur, hát azért vettem róla ezt a kis írást. Azzal előmutatta a nyugtát, a melyben igazoltatik, hogy ö Kiss P. Andrástól a -két jószágot átvette. Egyúttal felment a padlásra és lehozott onnan két csomag tiltott dohányt. A fináncz csak bámult. Azzal összepakolta megint a batyuját, el tette az Írást és rágyújtott pipájára. Mielőtt ki ment a kapun leereszkedöleg szólt azonban: — Na ne féljen a tekintetes ur, nem vagyok én olyan árulkodó! Isten áldja meg. megszokott szívélyességgel üdvözölvén a tagokat, a gyűlést megnyitotta, azután az egylet évi jelen­tése olvastatván, az ügykezelési és a pénztári jelentések tudomásul vétettek és jóváhagyattak. A jövő egyleti évre előirányoztatott állandó havi segélyezésre 72 szegény, rendkívüli segélyezésre pedig 6 szegény. A számvizsgáló bizottság tagjaivá Weisz Mór elnöklete alatt Dutkay Béláné és Végh Gáborné választattak meg, — választmányi tagul pedig Márky Jánosné. Dr. Lukács György főispán és neje alapitó tagokul bejegyeztettek. A folyó év őszén 20 szegény iskolás gyermek téli ruhával való ellátása elhatároztatott s egy népmulatság fog reu- deztetni.— ZJj tagokul felvétettek: Wieland Matild, Misley Mihályné, Misley Elemérné, Márky Albertné, Bossányi Béláné, Eünzl Ernőné, Kékus Istvánné, Farkas Lajosné, Ulicska Istvánné és Ravai Gáborné. Kivándorlási statistika. Békésvármegye terü­letéről az elmúlt 1901. évben kivándoroltak út­levéllel Amerikába 38, a Balkánfélszigetre 4, Ro­mániába 2 s más európai államokba 2 magyar honpolgár. A mint hatóságilag megállapítható, út­levél nélkül a békéscsabai éB az orosházi járásból történtek kivándorlások és pedig Amerikába s Bul gáriába. Az orosházi járást illetőleg 6—10 egyénre tehotő ezeknek száma, mig a békéscsabai járásból kivándoroltak száma nem volt megállapítható. Névváltoztatások. A m. kir. belügyminiszter engedélye alapján Stefani János szarvasi lakos veze téknevét „Győri11-to, továbbá kiskorú Glöckner Rezső szarvasi lakos „Gábor11-ra változtatták át Választás. Gyulaváros képviselőtestülete folyó hó 3 án tartott tisztújító közgyűlésén töltötte be a dr. Márkus Mihály ügyvéd lemondása folytán meg­üresedett városi árvaszéki ülnöki állást. Az állásra egyedül dr. Bucskó Eorjolán vármegyei számtiszt pályázott, akit az állásra egyhangúlag meg is vá­lasztottak. Az uj árvaszéki ülnök a hivatalos esküt a közgyűlés szine előtt letette s állását a napok­ban foglalja el. Zárlat. Gyula városa területe sertésvész követ­keztében újra zárlat alá jutott, a pénteki piaczon a sertésfelhajtás már el volt tiltva. A zárlattal való védekezés haszontalansága már annyira nyilván­valóvá lön és a zárlat olyan korlátozása a forgalom­nak, oly vesztesége a gazdaközönségnek, hogy kérdésessé válik, tulajdonképen mi a nagyobb ve­szedelem, a sertésvész, vagy a zárlat e ? Az Élővizcsatorna bajai. Az elmúlt hét elején egyszerre meghódította sokáig bitorolt jogait a nyár ér. a tikkasztó forróság elől mindenki árnyékba és a fürdők hüs vizébe menekült. Azaz az utóbbi helyre csak menekült volna, ha az Élővizcsatorna vizének rendes lefolyása éppen ebben a nyári forró­ságban meg nem akad, igy azonban senki sem ki- ánkozhatott abban fürödni, sőt az állóvíz posvá- yos kigőzölgése még a csatorna tájékáról is távol tartotta az embereket. Tudakozódtunk, hogy micsoda fontos ok akadályozta meg ismét épen a legmele­gebb időben kellő mennyiségű viznek a csatornán át való terelését és szabad folyásának biztosítását. Puhatolásunkra azt a választ nyertük, hogy Békés község határában a Sikonyi részen az Élővizcsa- torna partjait, illetve meder-lejtőit a község krumpli földnek bérbe adta és most az elöljáróság tiltako ik az ellen, hogy a csatornába kellő mennyiségű viz vezettessék, mert ez által a bérbe adott földek viz alá kerülnének. Szinte hihetetlennek tetszik ez kicsinyes ok, de oly helyről kaptuk az értesítést, ogy annak kénytelenek vagyunk hitelt adni. És éppen ezért nem hagyhatjuk szó nélkül ezt a körül­ményt, a mi nagyon mulatságos dolog volna, ha következményeiben nem lenne oly veszedelmes. Mert nem mulatságos-e az, hogy az Élővizcsator- nába, annak zsilipéibe, Poirré-rendszerü duzzasztó­jába, szivattyútelepébe beleölt százezreket a békési éhány láncz krumpliföld képes értéktelenné, ki­használatlanná tenni és nem veszedelmes-e az, hogy három népes város lakossága a legforróbb nyárban nemcsak a jó szabadfürdő egészségügyi előnyétől van megfosztva, hanem az állóvíz posványos ki gőzölgésében minden betegség csiráját beszivni kénytelen, csak azért, hogy a csatorna medrében néhány véka krumpli teremhessen. Az Élővizcsa­torna fenntartásának és az óriási költséggel felépí­tett vizi berendezések czélja elvégre megköveteli hogy ezeket a dolgokat, a maguk rendeltetésére ki is használjuk és kicsinyes okok miatt a kihaszná­lást meggátolni ne engedjük, mert talán szükség­telen az egészségügyi érdekek megvédésének fon­tosságát hangsúlyozva kijelentenünk, hogy csakis e szempontok irányíthatják az Élővizcsatorna kezelé­sét, még akkor is, ha e miatt Sikonyon néhány fészek krumpli viz alá kerül. Az aratás. Mezőgazdasági szempontból, s mi után vármegyénknek ez legfőbb kereseti forrása, az esztendőnek időjárást illetőleg legfontosabb szakába úgyszólván az időjárás „nagy hetébe“ léptünk. A kü szöbön álló nyolcz nap fog ugyanis idei búzatermő sünk sorsa fölött határozni. Nem csoda, ha i gazdaközönség — és miután vele együtt a társadalom egyéb osztályai is közvetlenül érdekelve vannak a termés sorsától, mindnyájan — szorongó érzéssel kisérjük az időjárás minden tünetét. Annyival is inkább, mert az idén az aratás, — más esztendők böz viszonyítva — teljes nyolcz nappal elkésett Péter Pál napja nagy forrósággal köszöntött be és ez a forróság a múlt hét folyamán még fokozódott Hétfőn, kedden és szerdán a hévmérő déli órák ban a napon R. szerint csaknem 40 fok melegig emelkedett. Nagy szerencse, hogy a roppant hősé­get némileg enyhítette s ellensúlyozta a szél és a szárazság. Szerda esti órákban fenyegető felhők tornyosultak a nyugati égboltozaton, de a vihar, mely másfelé nagy károkat okozott, Békésvár- raegye területét szerencsésen elkerülte, csupán az esti órákban esett néhány csepp eső s csütörtök óta a hőség jelentékenyen csökkent, ami az érés végstádiumába jutott búzára nagyon kedvező kö­rülmény és különösen az lenne, ha a száraz és hűvö­sebb idő legalább még nyolcz napig tartana. Az őszi árpa aratását különben mindenütt megkezdet­ték, szikesebb és homokosabb földeken helyenkint a búza aratását is, de ily talajú földek zöménél is csak holnap állanak be aratni, mig a réti földeken a búza legkedvezőbb eshetőség mellett is csak a hét végén fog teljesen megérni. Ami a termés­kilátásokat illeti, lapunk múlt heti számának prog- nosztikonját ismételhetjük és erősíthetjük meg. A gomba s a hesseni légy korai vetésekben nagy káro­kat okoztak; mindakettő azonban csak szórványos csapás, általánosságban és átlagban jó közép buza- 8 árpatermés remélhető, természetesen az esetben, ha — amitől Isten óvjon — a küszöbön álló héten az érés végstádiumában levő gabonát semmi csapás nem fogja érni. Népkert megnyitás katonazenével. Ez is meg­késett, mint minden az idén. A hideg időjárás, mely júniusig tartott, nem engedte szuperálni a kerthelyiségeket s igy a népkert sem volt meg­nyitható. Most azonban, hogy az idő jobbra fordult, a népkertet is megnyitják hivatalosan, még pedig katonazenével, a mi még «noch nie da gewesen“ dolog Gyulán, a hol a katonazenét csak különös alkalmakkor élvezik, mert az bizony drága dolog ott, ahol katonai zenekar nincs. A népkerti ven­déglő bérlője ettől az áldozattól sem riad vissza s a nagyváradi 37-ik ezred zenekarát hozatja le, a mely zenekar közreműködése mellett ma délután lesz az ünnepélyes megnyitás, előreláthatólag nagy közönség részvétele mellett. Nimródok készülődése. Közeleg a vadász sze­zon, a melynek kezdetét türelmetlenül várja minden vadász. Sokan nem is tudják bevárni az augusztust, ki-kirándulnak vadkacsát lőni, de a kiknek ebben nincs is részük, azok is előkeresik, körülnézegetik lankaszterüket, hogy rendben legyen minden, mikor szabad lesz a határ. Az augusztusban beköszöntő idényben az érdeklődők állítása szerint gazdagabb vadállományra van kilátás, a mi annyi rósz esztendő után fel is fór, különösen fogolyban mutatkozik nagyobb szaporaság és igy kellemes mulatságok várnak vadászainkra. A pejrét-biczerei vadásztársa- a múlt vasárnap tartotta a kaszinóban évi köz­gyűlését Jantsovit8 Emil elnöklete alatt, a melyen múlt év számadásának lezárása után kimondották az újra alakulást. Esetleg belépni kívánó uj tagok az elnöknél jelentkezhetnek, a tagsági dij az 1902—1903. évi idényre 31 koronában állapíttatott meg. A közgyűlés elhatározta, hogy augusztus 15-én társas vadászattal kezdi meg a saisont. Orvosok gyülé80. Az országos orvosszövetség békésvármegyei fiókja hétfőn délután tartotta meg évi rendes közgyűlését Gyulán a vármegyeház nagytermében. A közgyűlésen szép szómmal je- entek meg a tagok, ott voltak nevezetesen dr. Zöldy János elnöklete alatt: dr. Reisz Miksa al- elnök, dr. Kun Pál titkár, dr. Wagner Dániel pénztórnok, dr. Pándi Kálmán könyvtárnok, dr. Bárdos Arthur, dr. Kováos Károly, dr. Berkes Sándor, dr. Szondy Lajos, dr. Rapcsák Emil, dr. Steiner Zsigmond, dr. Frey Géza, dr. Sarkadi Ignácz, dr. Keleti Ignáoz, dr. Szarnék Ignácz, Kulpin Dániel, dr. Vas Vilmos. Dr. Zöldy János elnök megnyitó beszéde után dr. Wagner Dániel az egyleti pénztár múlt évre vonatkozó szám­adásait terjesztette elő, melyet a közgyűlés jóvá­hagyván, a felmentvényt a pénztárnoknak kiadta. Dr. Pándi Kálmán a könyvtár állapotáról terjesz­tette elő jelentését, mely szerint a könyvtár na- gyobbára ajándékozás utján több művel gyarapo­dott. Az országos orvosszövetség által az orvosok díjszabályzatának ügyében megindított mozgalom került ezután tárgyalás alá. Az orvosok behatóan tárgyalták az ügyet és elhatározták, hogy a moz­galmat tőlük telhetőleg támogatni fogják. Felkérik egyszersmind az országos orvosszövetséget, hogy dolgoztasson ki minden egyes vidéki fiók részére külön díjszabályzatot, tekintetbe véve az illető vi­dék helyi és területi viszonyait. A kartársi érzület fejlesztése szempontjából s a magánúton való szak­képzés előmozdítására, határozatként kimondták, hogy szak- és tudományos előadásokat fognak tar­tani. Előadások tartására rögtön vállalkoztak: dr. Pándy Kálmán, dr. Révész Fülöp és dr. Kacz- vinszky János. Az országos orvosszövetségnek öz­vegyeket és árvákat gyámolitó egyletébe számosán beléptek, mint rendes tagok; maga a fiók pedig 80 koronával alapitó tagul jelentkezett. Az ülés végén választás is történt. Dr. Kun Pál ambiczió- val és szorgalommal betöltött titkári állásáról le­köszönt s helyébe dr. Kaczvinszky Jánost, a gyulai közkórház osztályorvosát választották meg. — Az országos orvosszövetség 500 sorsjegyet küldött a fióknak, melynek elárusitását meg fogják kezdeni. A közgyűlést megelőzőleg a választmány tartott ülést, főleg a közgyűlési tárgyak előkészítése czél- jából. Uj kenyérgyár Aradon. Reianer Zsigmond gyulai gőzmalom tulajdonos, a kinek Nagyváradon, Békés-

Next

/
Oldalképek
Tartalom