Békés, 1902 (34. évfolyam, 1-53. szám)
1902-06-22 / 25. szám
Felhívás. Az .Iparos dalkör“ a zászlószen* telési ünnepélyéről szóló számadását — miután a kiküldött szögek a mai napig sem érkeztek meg teljes számban — nem készíthette el; tiszteletteljesen felkéretnek mindazon mélyen tisztelt hölgyek és urak, kiknél még ott vannak a szögek stb. Ez a furcsa hir szöget ütött a fejembe s olvasni kezdtem a többi híreket is. Azok még érdekesebbek. Szerencsétlenség. Békésen folyó hó 5-én beteljesedett az a közmondás, hogy „nem jó lányokra bizui az ember életét" (Békési közmondás!) Ugyanis Szőke István hözkedveltségü és szorgalmas ácsiparosunk, a Méder-féle ház építésénél férfiak és nők segítségével egy gerendát akart jó helyre tenni; de a leányok elbámészkodtak s idő előtt elbocsátották a gerendát, a minek aztán az lett a szomorú vége, hogy a férfiakat a gerenda a levegőbe dobta s többen kisebb-nagyobb sérüléseket szenvedtek. Legsúlyosabb baj érte Szőkét, kinek a karja ketté tört s Méder Györgyöt, kinek a gyomrát és a hasát törte össze az alattok elterülő gerenda. A »Véletlen halál« czimü hir Bereczki Sándor békési ifjúról szólt, a ki »3 kötőfékkel összefűzött csikót vezetett.« A csikók elragadták »s őrült vágta- tással hurczolták és gázolták össze a fiút,« akit »rövid kínlódás után a halál fehér paripája vett magára.« A Körös áldozatai. Varga Mária dobozi illetőségű hajadon május hó 30-án az Uj-Körösbe fűlt. Állítólag, halála ismeretlen, mert rokonai kihallgatása alapján, nyavalyatörős volt. Testét elhelyezték ma, a hol ha csakugyan bajos volt — jobb lesz neki nyugodni. France Jánosról szólva, ki társai szemeláttára az Uj-Körösbe fűlt, miután annak »mélyén többször átúszott« a következőleg fejeződik be a hir : »Testét Köröstarcsán e hó 4-én kifogták s ott, mint árva fiút részvéttel az örök hazába kisérték « S végül: A szerelem halottja. Békésen, f. hó 6-án Fehér Róza hajadon, szerelmi bánatában, az ólban egy szegre dróttal, mely a nyakát majdnem teljesen elvágta, felakasztotta magát s mikor észrevették: már halott volt. A csinos leány szülőinek és testvéreinek annál nagyobb bánatot okozott, mert e tettére nem sokáig készülődött. Nem is hittem, hogy a »B. L.« melynek főmunkatársai Szilánk és Meteor, ennyi szórakozást nyújtsanak. Ezután a »K. M.« helyett csak »B. L.« fogok olvasni. Azonban fordítsuk figyelmünket a komoly dolgok felé is. Szarvason folyó hó 17-én kedden nagy ünnepélyek voltak — mint lapunk más helyén bőveb- ( ben olvasható. Elhangzott sok szép beszéd; igyekezett mindenki kifejezésre juttatni a hazafias érzületét, legerősebben protestáns részről, bár az izr. hitközség orth. képviselője sem hagyta magát, sőt megjelent Hazafi Veray János is »az igazság és őszinteség barátja, a könnyelmű fráterek, bugrisok és nagy nyelvűek rendreutasitója, mint a haza vándor lantosa« leginkább azért, hogy legyen egy pár hatosa. A beszéd után következett az ebéd, mely »Testvérek« közt is megért három koronát, mert hat tál étel volt, 0-5 fehér bor ***** (hat csillagos) és 1 szóda. A szarvasi ünnepségről hazajövet a csabai állomáson nagy muzsikaszó fogadott, azt húzták, hogy Monostori zöld erdőben Sírva fakad a vadgalamb .. . A kolozsmonostori gazdászok huzatták, a kik tanáraik vezetése mellett előtte való nap érkeztek Békéscsabára gyakorlati gazdasági ismeretek szerzése végett és megtekintették a csabai rét-öntözést. Az öntözésben gyakorlatilag is részt vettek, mert reggelre (le sem fekve) olyan hangos jó kedvük lett, hogy a vonatot is elakarták huzatni a zenész urakkal. Az öntözésből ugyan már elég lenne ; Medárd napja óta még minden nap meg-megeredtek az ég csatornái. A gyulai népkert egyik mizériáján igaz, hogy segítve van, a locsolást nem nélkülözzük, de a világításra annál nagyobb szükségünk lenne, mert ha csak holdvilág nincs, nem égnek a villanylámpák s ilyenkor a népkert nemcsak hüs és árnyas hely, hanem sötét, mint egy afrikai ültetvényes parkja. Ezen a bajon segíteni kell valahogy, mielőtt a színi szezon megkezdődnék, mert másként az uj bérlők, akik haragszanak a régi bérlőkre, a miért a jobb helyeket még »tavaly« lefoglalták, sötét terveke fognak kovácsolni, hogy jobb helyhez juthassanak. Az orosháziak is készülnek erősen a szinisze- zonra. A nyári színháznak építése már a vége felé közeledik s Makó sincs már tőlük olyan messze, mint Jeruzsálem. Az orosházi szinház mintájára, — amely a gyulai után készült, |— most épül a negyedik nyári színkör, a makai után a bajai. A magyar kultúra bajai tehát lassan-lassan fogynak, különösen ha Mezöberény és Tótkomlós is megmagyarosodnak úgy, mint Békéscsaba. — Lám Kondoroson csak a népszámlálók a hibásak s csak a harangozó nem akar magyarul beszélni, pedig az is tud egy kicsit, csakhogy magas állására való tekintettel nem tartja szükségesnek a magyar nyelvet, inkább a harangok nyelvére van gondja. Én is beharangozok s mához egy hétig — ha egyebet nem — búcsút veszek. ___________ (—ss. -é.) I r o d a I o m. Az e rovatban közlött művek kaphatók D 0 B A Y JÁNOS könyvkereskedésében Gyulán, hol minden külföldi és hazai lapra előfizetések is elfogadtatnak Felhívás előfizetésre. A „Törvény“ czimmel a jövő hónapban egy füzet fog kikerülni a sajtó alól. A Heidelbergi Katekizmus II—VII. szakaszára vonatkozó predikácziószerü magyarázatokat tartalmazza. A magyarázatok czimei: II. A törvényről, III. Az ember bűnös állapotáról, IV. Isten igazságáról, V. Isten megsértett igazságáról, VI. Aközben- járóról. VII. Az eleve elrendelésről (praedestinatio) A füzet terjedelme 5 iv. Ara: 70 fillér. Előfizetési pénzeket alólirott fogad el. Kelt Békésen, 1902. jun. hó 16-án. Török Zoltán, községi Írnok. A „Pesti Hírlap" a ránk következő uj félévre uj jeles tárcza írók bemutatását helyezi kilátásba; uj eredeti regényt igér és Mikszáth Kálmántól nagyobb elbeszélést. A Pesti Hírlap naptára pedig — melyet a lap előfizetői teljesen díjtalanul kapnak 10—12 legelső hőlgfyirónk dolgozatát fogja bemutatni, a szerzők arczképével együtt. Rég elismert dolog, hogy a Pesti Hírlap napilapjaink közt a leggazdagabb tartalommal jelenik meg s vannak oly speczialis rovatai, melyeket egy más lapban sem lel meg az olvasó. Mindennap egy eredeti és egy fordított tárczát közöl; legbővebb sport- és vegyes rovata van s Szerkesztői üzenetei közkedvelt olvasmánya a közönségnek. Előfizetőit külön kedvezményekben is részesíti, melyeket azonban csak az biztosíthat magának, aki — habár csak havon kint újítja meg az előfizetést — a lap állandó előfizetői közé tartozik. Azért ajánljuk a félévi forduló alkalmából olvasó közönségünk szives figyelmébe a Pesti Hírlapot, melynek előfizetési dija egy hóra 2 korona 40 fillér, negyedévre 7 korona s a Divat Szalon czimü leggazdagabb és legdíszesebb divatlappal együtt, melyet Szabóné-Nogáll Janka oly kitünően szerkeszt, negyedévre 9 korona. Az előfizetési összegek a Pesti Hírlap kiadóhivatalához (Budapest V., váczi-körut 78.) czimzendők. Magyar Bazár. Az ifjú Lónyay Sándorné és S. Hentaller Elma szerkesztésével és az Athenaeum r.-t. kiadásban megjelenő »Magyar Bazár« nemcsak tartalom tekintetében, hanem külső kiállításával is vetekedhetik a külföldi legelőkelőbb divatlapokkal. A divatrész színes és egyéb ábrái, szabásmintái, divattudósitásai nemcsak szemre valók, hanem czél- szerüek és főleg a legfrissebb hajtásai a folyton változó ízlésnek. A szépirodalmi rész valóságos tárháza a sok tudnivalónak s találkozó helye a szépirodalom első rangú művelőinek. A »Magyar Bazár« havonként kétszer jelenik meg. Előfizetési ára V4 évre 3 korona Páratlan kedvezmény: ingyen kivágott szabások és mintarajzok. Megrendelő czim »Magyar Bazár« kiadóhivatala Budapest, Kerepesi-ut 54. Kis Lap. Forgó bácsinak ez a régen bevált gyermeklapja, formában és tartalnmban megifjodva folytatja nemes hivatását a gyermeknevelés körül Hétről-hétre sok gyönyörű képpel és olvasni valóval megrakodva köszönt be előfizetőihez, egyformán szórakoztatva és oktatva az apróságot. Forgó bácsi és Roboz Andor szerkesztők az íróknak egész seregét mozgósítják, hogy a »Kis Lap« változatos és bő tartalma ne csak mulattassa, hanem gyönyörködtesse is a kis olvasókat. Mind ennek a hegyébe a »Kis Lap« gyermekujság előfizetési ára olyan csekély, hogy minden szülő könnyen megszerezheti. Negyedévre csak 2 korona. Megrendelő czim: »Kis Lap« kiadó- hivatala Budapest, Kerepesi-ut 54. Háztartás. A magyar gazdasszonyoknak ez az egyetlen lapja ma már nélkülözhetetlen minden háztartásban. Havonként 3-szor jelenik meg, a háziasz- szonynak minden elképzelhető gondjára kiterjedő figyelemmel és tapasztalatokból leszűrt tanácscsal és útmutatással. A »Háztartás« tartalmát szépirodalmi és divatrész. számos illusztráczió is tarkítja, mindez csinos kiállításban. A »Háztartásit Kürthy Emilné szerkeszti és az Athenaeum r.-t adja ki. Előfizetési ára '/4 évre csak 3 korona. Megrendelő czim: »Háztartás« kiadóhivatala, Budapest, Kerepesi-ut 54. Jégverés elleni biztosítás. Hogy hányszor teszi tönkre a gazda legszebb reménységeit egy-egy hirtelen lezúduló jégeső, azt sajnos, mindnyájan tapasztalatból tudhatjuk. E csapás ellen biztosítással igyekszünk védekezni, mivel ez az egyedüli mód arra nézve, hogy kárunk, ha mindjárt teljesen nem is, de legalább nagyobbrészt megtérüljön. Baj azonban, hogy gazdáink igen nagy része sem a biztosítás megkötése, sem a kár felbecsülése körül nem bir kellő jártassággal, minél fogya a biztosításhoz szükséges ivek betöltését az ügynök tetszésére bízza a ki — ha nem lelkiismeretes — már itt kárt tehet a gazdának; ha pedig bekövetkezik a jégverés, maga a gazda nem értvén a valódi kár felbecsüléséhez, megint ki van szolgáltatva a becsüsök kénye-kedvének és esetleg sokkal kevesebb összeget kap a biztosító társaságtól, mint a mennyi őt jogosan, igazság szerint megilletné. De megtörténhetik az is, hogy a gazda nagyobb követeléssel áll elő, mint a valódi kár, a miből aztán sok kellemetlenség, sőt költséges pör is támadhat, a hol megint csak a gazda huzza a rövidebbet. S mindez másképen lehetett volna, ha a gazda maga is értett volna a biztosítás helyes megkötéséhez és a kárnak felbecsüléséhez. Ezekre nézve pedig kimerítő, könnyen megérthető és számos példával is megvilágositott utbaigazitást ad »A iégverés által okozott károk biztosítása és becslése« czimü könyv, Várady Lajostól, a mely Budapesten a »Franklin-Társulat«-nál jelent meg s kemény kötésben 3 koronáért kapható. A mindentudó. Ez a czime egy most megjelent munkának, melyről az a benyomásunk, hogy gazdag érdekes és tanulságos tartalma szinte kétségtelenné teszi, hogy mindenkinek, a kinek a kezébe kerül, kedvelt könyve lesz a »Mindentudó«. Főképen a hölgyeknek lesz örömük benne, mer igen sok olyan kérdésre találnak benne megbízható, kimerítő választ mely őket különösen érdekli. A mindentudó ugyanis sok száz rövid czikkben részletesen tárgyalja mindazt, a mit az egészség megtartásáról, a gyermek ápolásáról, a szépség megóvásáról, továbbá a háztartási és gazdasági teendőkről tudni minden nőnek hasznos és szükséges. Egészségtani része hivatva van arra, hogy a közönségnek mai napság még igen hiányos higiénikus ismereteit nagy mértékben gazdagítsa. A csinosan' kiállított könyv a Singer és Wolfner czég kiadásában jelent meg. Ára 3 korona. Mattasich-Keglevich ártatlan! A möllersdorfi katonai fegyintézetben most súlyos rabságot szenved Mattasich-Keglevich főhadnagy, a kinek az ügye, melynek egyik főszereplője volt Koburg Lujza her- czegasszony, a királyi vérből való szép szőke hölgy, annak idején óriási feltűnést keltett. A főhadnagyot, kivel Koburg Fülöp herczegnek tudvalevőleg párbaja is volt, elitélték, elcsukták, de a közvéleményben az a meggyőződés él, hogy Mattasich-Keglevich ártatlan. Újabban a szerencsétlen főhadnagy ügyével sokat foglalkozott a »Független Magyarország,« melynek felelős szerkesztője Dienes Márton. Ez a jelesen szerkesztett lap, mely mindig gazdag és érdekes tartalmánál fogva rohamosan hódította meg a magyar közönséget, újabban a Mattasich-Keglevich ügyre vonatkozólag szenzácziós adatok birtokába jutott, melyek a szerencsétlen főhadnagy teljes ártatlanságát bizonyítják és ezeknek az adatoknak a közlését a Független Magyarország (szerkesztőség és kiadóhivatal Budapest, IV., Yáczi-utcza 81. szám) vasárnap, junius 22-én kezdi meg. A czikksórozat, melynek czime lesz: »Mattasich-Keglevich ártatlan!« kétségkívül óriási feltűnést fog kelteni, mert a Független Magyarország (előfizetési ára egész évre 14 írt, félévre 7 frt, negyedévre 3 frt 50 kr., egy hónapra 1 frt 20 kr., egyes szám vidéken 5 kr.) nem egy, eddig féltve őrzött titokról fogja lerántani a leplet. A Független Magyarország, még egy szenzácziós meglepetést készit elő az előfizetői számára. Karácsonyra ugyanis minden julius 1-én belépő előfizető pompás kiállítású és kiváló gazdag tartalmú, fényes illusztrácziókkal ellátott naptárat kap, olyat, aminőt még soha magyar lap nem nyújtott. A Független Magyarország kiadóhivatala (Budapest, IV., Váczi-utcza 81. szám) készséggel küld mindenkinek mutatványszámot. Közgazdaság. Kerületi munkakiállitás Aradon. Az aradi kereskedelmi- és iparkamara a kereskedelemügyi miniszter rendelete folytán f. évi augusztus 15- és 25-ki közötti napokban Aradon munkakiállitást rendez oly czélból, hogy a kerületbeli iparostanonczok, segédek és munkásoknak alkalmat nyújtson arra, hogy szorgalmuk és ügyességük eredményét bemutathassák és hogy további fejlődésükre nézve a kiállítás által ösztönt nyerjenek. A kiállításban részt vehet mindazon iparos tanoncz, segéd és munkás, a ki Aradon, továbbá Arad-, Békés-, Csanád- és Hunyadmegyék valamely részében vagy községében tartózkodik, azonban csakis olyan tárgyakkal, melyek az illetőnek saját iparszakmájába valók, tehát nem azon kívül eső időtöltések, vagy egyáltalán úgynevezett remekmunkák és a melyek sem anyaguknál, sem felszerelésüknél és külső kiállításuknál fogva Dagyobb befektetést, iltetőleg költséget nem igényelnek. A kiállításra való bejelentéseket ott, hol ipartestület van, az ipartestület utján, a hol ipartestület nincsen, az ipariskolai igazgatóság utján \juniu8 hó'27-áig kell a kereskedelmi- és iparkamarához beküldeni. A tárgyak beküldésének határideje augusztus elseje. A kiállításban való részvétel a kiállítókra semmijele költséggel nem jár. Nemcsak térdijat nem fizetnek, de még a tárgyak be- és visszaszállításának költségeit is a kamara fedezi. A kiállított tárgyak megbiráltatnak és kitüntetésben részesittetnek. Háromféle kitüntetés lesz : aranypénzbeli jutalom, ezüstpénzbeli jutalom és elismerő oklevél. A két első kitüntetéshez is oklevél jár. A jutalmazásban részesült kiállító kitüntetéséről annak mestere is oklevelet nyer, mert ebből az érdemből a munkaadót is illeti rész. Az aradi kereskedelmi- és iparkamara gondoskodik, hogy a kiállításra a kiállító tanonczok, segédek és azok mesterei a vidékről fél harmadosztályú jegygyei utazhassanak be Aradra a kiállítás megtekintésére. A kamara reméli, hogy a kerület iparossága fel tudja fogni az ilyen kiállítás nagy jelentőségét. Ezek a kiállítások ugyanis egyfelől tanulságosan mutatják be a jövő iparos-nemzedék képzettségét úgy a szakértők, mint a nagy fogyasztó közönség előtt s igy az iparfejlesztés jövő iránya tekintetében is Útmutatást nyújtanak, másfelől emelik a tanonczok és segédek önérzetét s úgy őket, mint a tanító és munkaadó mestereket további haladásra serkentvén, az iparos-szakképzés hathatós tényezőiként jelentkeznek. Reméli ezért a kamara, hogy a munkaadó iparosok minden lehető módon elő fogják segíteni, hogy személyzetük a kiállításban részt vehessen, sőt buzdítani fogják ezt a személyzetet arra, hogy minél szebb tárgyakat készítsenek a kiállításra. A kiállításra vonatkozó felvilágosítással a kamarai iroda, azonkívül az ipartestületek készséggel szolgálnak mindenkinek. Törvényszéki csarnok. Uj bírói állás a gyulai törvényszéken. A vármegyében állandóan folyó s még évekig eltartható tagositási munkálatok a kir. törvényszék egyik birá- ját, eddig rendszerint dr. Tholt Istvánt, csaknem teljesen igénybe veszik. Ily módon azonban a törvényszék folytonosan kénytelen egy biráját nélkülözni, ami ha zavart nem is, de van rá eset, hogy nehézséget támaszthat az ügyek gyors elintézésében. Hogy a tagositási munkálatok teljesítésére kiküldött bírónak a központból való távozása alkalmával felmerülhető nehézségek elkerültessenek, a gyulai kir. törvényszéken — mint megbízható helyről értesülünk — legközelebb, előreláthatólag már julius 1-én, egy uj albirói állás fog szerveztetni, mely állásra, minden valószínűség szerint, a kir. törvényszék aljegyzői karának egyik tagját fogják kinevezni. Áthelyezés. Az igazságügyminiszter Varga Koritár Pál rimaszombati törvényszéki írnokot saját kérelmére a békéscsabai kir. járásbíróságnál ideiglenesen szervezett irnoki állásra helyezte át. Előléptetések. Az igazságügy szolgálatában álló kezelő tisztviselők körében történt előléptetések során a gyulai kir. törvényszék két érdemes hivatalnoka lépett elő : Szabó János iktató és Rannik Kornél felebbviteli tanácsjegyző és ozégjegyzék- vezető, kiket az igazságügyminiszter irodatÍBztekké nevezett ki. Megszüntetett albirói állás. A békéscsabai kir. járásbíróságnál az endrődi telekkönyvi átalakítása munkálatok alkalmával ideiglenesen szervezett uj albirói állást, az igazságügyminiszter Babó Andor kinevezésével, megszüntette. Lopások- Cz. Nagy István 23 éves gyomai legény a zavarosba halászva 1902. február 20-án éjjel, midőn Halász Oszkár boltja égett, 4 üveg rumot és egy ostort a zűrzavarban elemeit. A tárgyaláson azzal védekezett, hogy nem akarta ott hagyni, hogy elégjen. A kir. törvényszék azonban nem az ő álláspontján volt és elitélte hat hónapi börtönre. — Zubor Balázsné Molnár Lidia, többször büntetett öcsödi menyecske a múlt Karácsony első napjának estéjén, Békésszentandráson, ismét látogatóba volt a tyúkoknál, összeszedett vagy 12 darabot különböző helyekről és hazafelé indult velők. A tyúkoknak azonban nem tetszett a zsákban a szállás s lármázták, a zajra megjelent a rendőrség, s a tyúkokat a tulajdonosoknak, a hölgyet pedig a fogháznak adták át. A tárgyaláson azzal védekezett, hogy az ideálja Cser Gábor lopta, ő csak a vitelben és nem az elvételben hibás. Az ideál azonban hűtlen lett és bebizonyította, hogy akkor, midőn a tyúklopás történt, ő másik ideáljánál Török- szentmiklóson mulatott s igy Lidia maradt a csá vába egyedül, kapván a 12 tyúkért 6 havi börtönt. Heti piacz. Gyula, 1902. junius 20 án. A budapesti árutőzsdéi! a hét elején gabona- nemüekben ellanyhult az irányzat, később kedvezőtlen vidéki hirekre ismét szilárdult, eredményként a héten alig van árváltozás. Hetipiaczunkon a felhozatal és kínálat csekély, eladatott 50 klgmként koronában. búza ......................870—9‘00-ig taka rm. árpa . . . 5 20—5‘30-ig zab...........................6-30—6’40-ig ku koricza .... 4-70—4'80-ig Szerkesztői üzenet. Ifj. K. B. Turkeve. Ilyenkor nyáron különösen, mikor az időjárás nem kedvező -ahoz, hogy czápák megjelenéséről Írjunk, igen hálásak vagyunk, ha vidékről is kapunk kéziratot. Az ön levele azonban valószinüleg eltévedt s nem a „Békés“-nek, hanem Békésre akarta küldeni, ott szoktak megjelenni ehez hasonló hírek. A beküldött hirt, miután felelŐB szerkesztőnk távollétében, a ki egyszersmind muzeumőr, a gyulai múzeumba el nem helyezhettük, tehát az utókorra nézve elrettentő például közöljük, de nem honoráljuk: Balvégzetű csolnakázás. Mellékvárosunkból egy igen kedélyes társaság — urak és katonatisztek, nem említve a hölgyeket, akik e kalandban csupán a nézők szerepét játszották, átrándultak Gyomára egy jó kedvű napot tölteni városunk egyik előkelő családjához. Gyoma specialitása a kugli és a csolnakázás. Nos ők mind kettőt átélvezték. A kugli felviditván a kedélyt, csolnakázni tértek s ez várakozásukat fölülmúlta. Hárman ültek a zsolnákban s a kormányos, ki minden igyekezetével s jóakaratával irányította a csolnakot+) egy őrizetlen pillanatban ruhástól, ezipőstől, bajuszostól belefordult a Körös vizébe. Alámerült, fölvetette a fejét, fújt és trüsszentett, lábát a mélységben oly vészesen ránczigálta, hogy közel volt a vég pillanathoz. Társai szerencsére nem vesztették lélekjelenlétüket, gyorsan föléje eveztek ; a mentő kísérlet sikerült, de nem teljesen, mert a csolnak buzgó életmentő igyekezetében fölfordult s a csolnakosok —urak és katona tisztek katonasapkával, szalmakalappal úsztak a viztetején ; extra meglepetéssel és szörnyüködéssel. Az áldozat nem volt más, csupán három öltözet ruha s egy szalmakalap. Vendégek — hála Istennek tökéletes egészségben s kitűnő kedélyben hagyták el a város határait — hajnalban. *) És az evezővel mit csinált ? Szedő.
