Békés, 1902 (34. évfolyam, 1-53. szám)

1902-06-08 / 23. szám

engedje át e czélra a vármegyeházzal szem­ben levő főjegyzői lakás telkét, vétessék meg ehhez a szomszédos Destek-féle ház és ezen a két telken építsen az állam az összes pénz­ügyi szakhivatalok elhelyezésére alkalmas épületet. Az értekezlet megállapodásáról felvett jegyzőkönyvet az alispán saját indokolt javas­latával nyomban felterjesztette a m. kir. pónz- ügyministerhez, akinek pénteken már leér­kezett válasza, melyben az értekezlet propo- z'czióit elfogadva intézkedéseket tesz a pénz­ügyi palota telkének biztosítása iránt. A minis- téri leirat a következőleg hangzik : 1349—P. M. szám. Éti kir. pénzügyminiszter. Nagyságos dr. Fábry Sándor kir. tanácsos urnák, Békésvármegye alispánjának Gyulán. Az 1902. évi III. t. ez. végrehajtásával egye­sítendő pénztárak és számvevőségek elhelyezése tár­gyában folyó évi április hó 22-én kelt 7546. számú felterjesztésére s a folyó évi május hó 15- és 16-án a helyszínén kiküldöttem közbenjöttével folytatott tárgyalások eredményeként a folyó évi május hó 16-án felvett jegyzőkönyvben foglaltak folytán hoz­zájárulok a tett azon javaslathoz, hogy addig is, mig a pénzügyi kincstár a vármegye székhelyén a kir. pénzügyigazgatóság és számvevőség, illetve kir. állampénztárnak megfelelő együttes elhelyezésére szolgáló pénzügyi épület építéséről gondoskodhatik, az egyesítendő pénztár a vármegyei székházban, a megyei pénztár elhelyezésére jelenleg is használt helyiségekben oly módon nyerjen ideiglenes elhe­lyezést, hogy ezen 3 szoba és 1 pénztári fülkéből álló helyiséghez meg a kapubejárat melletti sarok­szoba is átengedtessék, mig a vármegyei számvevő­ségi tisztviselők a pénzügyigazgatóság elhelyezésére használt bérelt épületben a kir. adóhivatal által jelenleg használt helyiségekben nyerjenek ideigle­nesen elhelyezést. A pénzügyi épület helyéül kiszemelt és a vár­megyei főjegyző természetbeni lakásául használt épületnek oly feltétellel a kincstár tulajdonába leendő ingyenes átengedése iránt tett ajánlathoz, hogy a vármegye állami javadalmazása évi 800 koronával, mely összeggel a vármegyei főjegyző lakbére fedeztetnék, felemeltessék, szintén hozzá­járulok ; mihezképest felhívom Nagyságodat, hogy a legközelebbi közgyűlés megtartása után erre vo­natkozólag a törvényhatóság által hozandó határo­zatot terjessze elém, hogy a további intézkedések megtételéről gondoskodhassam, megjegyezvén, hogy a még szükséges további intézkedésekre nézve az ottani kir. pénzügyigazgatóság főnökét egyidejűleg a kellő utasítással elláttam. Budapesten, 1902. évi junius hó 5-én. Lukács, s. k. A rendeletben kívánt törvényhatósági határozat tudvalevőleg a vármegye május 26-án tartott közgyűlésében már létre is jött. Ugyanis a vármegye alispánja az értekezlet jegyzőkönyvét a közgyűléshez beterjesztvén, a törvényhatóság is mindenben hozzájárult az abban foglalt megállapodáshoz és elhatá­rozta, hogy a maga részéről is feliratilag kérni fogja a pénzügyminisztert, hogy tárczája terhére Gyulán pénzügyi palotát építtessen és határozatilag kimondotta, hogy azon esetre, iá a pénzügyminiszter erre hajlandónak nyi- atkozik, díjtalanul átengedi e czélra a fő­jegyzői lakás czóljaira szolgáló épületet és csupán azt kívánja, hogy a természetbeni akás helyett a főjegyzőnek adandó 800 ko­rona évi lakáspénzzel a vármegye állami dotácziója felemeltessék. A vármegyének ez a határozata a napokban felterjesztetik a pénzügyminiszterhez, a mint tudjuk a Desztek féle teleknek megfelelő árban való átenge­dése előzetes megállapodásokkal szintén biz­tosítva van és igy semmi sem áll útjában annak, hogy a pénzügyminiszter a rendeleté­ben jelzett további lépéseket már most meg­tehesse és az épitkezós mielőbbi foganatba vételét elrendelje. Már meg is érkezett a pénzügyigazgatósághoz a pénzügyminister le­irata, melyben elrendeli, hogy a Desztek-ház megvételére kösse meg a szerződést és a kir. áilamépitészeti hivatallal készíttesse el az emelendő épület terveit. Hála és elismerés illeti azokat, a kik ez ügyben kezdeményezőleg és támogatólag közreműködtek, valamint Lukács László pénz­ügyminisztert is, a kinek ebből az elhatáro­zásából kifolyólag nemcsak Gyula városa fog egy uj díszes középülettel gazdagodni és nemcsak Gyula városa székhelyi jellege fog egy ujabbi intózménynyel megszilárdulni, hanem a közhivatali és igazgatási érdekek kielégítésével a közönség haszna, kényelme és előnye is nyilvánvaló. A gyulai gyermekmenhely államosítása és a gyulai leányárvaház A belügyminiszter a május hóban tartott érte­kezlet megállapodásából kifolyólag a következő leiratot intézte Békésvármegye főispánjához: 54721. szám. M. kir. belügyminiszter. MéltÓBágos dr. Lukács György urnák, Békésvármegye főispánjának Gyulán. Méltóságos ur! A Gyulán és Békéscsabán létesítendő állami gyermekmenhelyek felállításával kapcsolatos teen­dők megállapítása tárgyában folyó évi május hó 20-án tartott értekezlet eredménye alapján Méltó­ságodat a következőkről értesítem: 1. Múlt évi szeptember hó 9-én 899. szám a. kelt jelentésével felterjesztett és a békésvármegyei Fehér-Kereszt egyesület szeptember hó 3-án tartott rendkívüli közgyűlésén hozott határozatát tudomá­sul veszem s köszönettel fogadom el az egyesület­nek tulajdonát képező telket és a rajtalevő épüle­tet az állami gyermekmenhely czóljaira. Felkérem ennélfogva Méltóságodat, hogy erről nevezett egye­sületet értesítse és saját hatáskörében intézkedjék, hogy az ingatlanra a tulajdonjog telekkönyvileg is az államkincstár javára bekebeleztessék, mivég­ből a szükséges nyilatkozat kiállítására az egyesü­let elnökét és titkárát hivja fel. Egyben arra is kérem Méltóságodat, hogy az intézet szomszédságá­ban levő telket és házat a megállapított 20000 korona vételárért megvenni s az erre vonatkozó szerződést jóváhagyás végett hozzám felterjeszteni annak jóváhagyása után pedig a telekkönyvi átírás iránt intézkedni szíveskedjék. 2. Oly czélból, hogy a gyulai fiók egyesület a törvény szellemében az állami gyermekmenhely- ben a társadalom életképes közreműködését az ál­lami gondozásba vett gyermekek fölött minden külső beavatkozástól függetlenül és közvetlen érintkezés­ben velem gyakorolhassa, a fiók-egyesület önálló egyesületté alakul, mint ilyen alapszabályait elké­szíti és azokat hozzám felterjeszti. Ennek akadály­talan megtörténte iránt a budapesti Fehér-Kereszt országos lelenczház egyesülettel kötött szerződésben gondoskodtam, melynek 10. pontja olyképen ren­delkezik, hogy a központi vezetőség a fiók-egyesü­letet az anya-egyesület fennhatósága alól felmenti, a leszámolás azonban az anya-egyesület és a fiók­egyesület között a két egyesület teljesen beikeze- lési ügye marad. 3. Az iránt, hogy az alakítandó egyesület jó­tékony munkásságát mily irányban gyakorolja, irányt adni az egyesületnek nem kívánok, csakis azt kö­töm ki, hogy az egyesület a gyermekvédelemre szorítkozzék, mely azonban kiterjeszkedhetik a meg­előző gyermekvédelemre (terhesség, szülés) éppen úgy, mint az intézet kötelékéből kilépő serdült gyermekek védelmére, tehát az utólagos gyermek- védelemre is. 4. Természetesen fenn kell tartanom azt a jogo­mat, hogy az országos betegápolási-alap terhére a gyermekek felvételét csakis a saját kirendelendő közegeim eszközöljék, azonban hajlandó vagyok az egyesületnek megengedni, hogy saját számlájára gondviselt gyermekeket a napi tápdijak megtérítése mellett az intézetben eltarthassa. 5. Az önálló egyesület működésének megkez­déséig, tehát az átmeneti időszak tartamára folyó évi május hó 16-án 49857. szám alatt kelt s a fiók­egyesületek elnökeihez intézett, másolatban mellé­kelt rendeletem intézkedései lesznek irányadók. 6. A Gyulán létesítendő leány árvaház 107000 koronás alapítványa tekintetében értesítem Méltó­ságodat, hogy a leányárvaházat csak akkor fogom segélyben részesíteni, ha az árvaház felépítéséhez szükséges telek ingyen fog rendelkezésre bocsáttatni és hogy ha az árvaház alapszabályai az 1901. évi VIII. és XXI. törvényezikkek szellemében lesznek megalkotva. 7. A békéscsabai állami gyermekmenhely léte­sítése tekintetében felkérem Méltóságodat, hogy a község által felajánlott telek és épület átengedése iránt a törvényben előirt alakiságok betartása mel­lett a községgel határozatot hozatni s azt a várme­gyéhez jóváhagyás végett beterjesztetni, annak meg­történtéről pedig hozzám jelentést tenni és az ingat­lan telekkönyvi átíratása iránt szükséges intézke­déseket megtenni szíveskedjék. 8. Ezeknek előrebocsátása után felkérem Mél­tóságodat, hogy a gyulai gyermekmenhelyet a fiók egyesülettől a kormány nevében haladéktalanul át­venni s annak megtörténtéről a leltár felterjesztése mellett jelentést tenni szíveskedjék. Kijelentem, hogy az átveendő intézetekben működő jelenlegi személyzetet ideiglenesen alkal­mazottnak tekintem, f. é. augusztus hó 15 tői kezdve azonban a megállapítandó szervezet szerint saját közegeimet fogom beállítani, mire nézve annak ide­jében Méltóságod javaslatát kérem. Végre elvárom a fiók-egyesület tagjaitól, hogy azt az eléggé nem méltányolható áldozatkészséget és érdeklődést, melyet az eddig gondjaira bízott gyermekvédelmi intézmények iránt tanúsított, a szá­mára készséggel átengedett fokozottabb hatáskör­ben is teljes buzgalommal fogja érvényesíteni. Fogadja Méltóságod tiszteletem nyilvánítását. Budapesten, 1902. évi május hó 26-án. Széli, s. k. Ezen miniszteri leirat alapján Lukács György főispán az nEllau gyermekmenhely szomszédságában levő Kiss-féle házat az államosított gyulai gyermek­menhely részére megvásárolta és igy a menhely most oly nagy telekkel és annyi megfelelő helyi­séggel fog rendelkezni, hogy — a jövő fejlődést is figyelembevéve — teljes mértékben fog kiválóan humánus és társadalmi rendeltetésének megfelel­hetni. Hatalmas lépés a belügyministeri leirat a rég­óta szünetelő leányárvaházi akczió ügyében is ; a további teendő Békésvármegyéé, mely bizonyára mindent elfog követni, hogy az eszme immár a megvalósulás stádiumába lépjen. A leiratnak erre vonatkozó részével különben behatóan fogunk fog­lalkozni. A püspök bérmautja. Szombaton délután Radnay Farkas félsz, püspök székhelyéről Nagyváradról elindult, hogy folytassa Békésvármegyében megkezdett bérmautját. A püspök Békéscsabáról ahová kíséretével megérkezett, saját négyes fogatán hajtatott Csorvásra, hol a község határában nagy közönség várta a püspököt; mintegy negyven tagból álló bandérium, a község előkelő­sége Ambrus Sándor főszolgabíró és Gremsperger József főjegyző vezetése alatt harsány éljenzéssel fogadták a püspököt és papi kiséretét, akiket a járás1 és közönsége nevében a főszolgabíró és a főjegyző ékes beszéddel üdvözölt. A menet folytatta útját a község felé; elől lobogós inguju, pitykés dolmányu bandérium, melynek tagjai az Apponyi és Wenck- heim uradalom segédtisztéiből kerültek ki, majd a hosszú kocsisor, az uradalmak díszes négyes foga­taival. A község szélén lombokkal díszített diadaliv fogadta a püspököt, a templom előtt pedig egész serege a fehérruhás leánykáknak, akik közül a fő­jegyző leánya Gremsperger Erzsiké, üdvözlő vers kíséretében hatalmas csokrot nyújtott át a főpász­tornak. A püspök a parókián szállt meg s vasárnap délelőtt osztotta ki a bérmálás szentségét. "Vasárnap délután Csorvásról Orosházára indult el a püspök. A község határán Sál János táblabiró fogadta, ezen kívül az orosházi hölgyközönség nevé­ben Czédly Mártha üdvözlé s szép beszéd kíséretében gyönyörű csokrot nyújtott át. Innen díszes kocsisor és lovasbandérium kisérte a püspököt Orosházáig. Másnap, vagyis hétfőn délelőtt volt a bérmálás fényes segédlettel, mely után délben Bázár Gyula orosházi plébános nagy ebédet adott, melyre a papi szemé­lyeken kívül az összes hivatalfők hivatalosak voltak. Kedden Gádoroson volt a bérmálás, a honnan a püspök, Kondorosra ment. A járás határáig Ambrus Sándor főszolgabíró kisérte, Kondoros határában pedig dr. Wieland Sándor szarvasi főszolgabíró nagy kül­döttség és bandérium mellett fogadta a püspököt, ki délután 5 órakor érkezett a községbe, a hol a plébá­nián fogadta a küldöttségeket. Ezt megelőzőleg a templomban rövid imát mondott. Szerdán délelőtt ment végbe Kondoroson a bérmálás és délután a püspök a főszolgabíró kíséretében tovább hajtatott Szarvas felé. A község határán Salacz József községi főjegyző nagy úri társaság kíséretében bandériummal fogadta a püspököt, a ki miután a községbe érkezett a templomban rövid imát mondott. Ezután kezdődött a felvonulás a gróf Bolza család kastélyába. A me­netet 60 lovasból álló bandérium nyitotta meg s ezután a püspök díszes négyesfogata és magán­fogatokból álló hosszú kocsisor következett. A kastély­ban 9 küldöttség tisztelgett a püspöknél különböző egyházak és hivatalok részéről s ezen kívül Wieland Sándor főszolgabíró nejének vezetése mellett megje­lentek a szarvasi hölgyek, kiknek nevében a főszol- gabiróné rövid szép beszéd kíséretében gyönyörű csokrot nyújtott át a püspöknek. Este gróf Bolza Gézánál nagy vacsora volt s másnap, azaz 5-én dél­előtt a végbement bérmálás után fényes ebéd, a melyre a papi személyzeten kívül dr. Wieland Sándor főszolgabíró volt hivatalos. Az ebéd végeztével délután ’/a 5 órakor folytatta bérmautját a főpásztor és áthajta­tott Békésszentandrásra, hol Blazekovits Hugó a község főjegyzője fogadta és az egész falu közönsége kivo­nult eléje. Pénteken délelőtt volt Békésszentandráson a bérmálás s ezt követőleg Dunay Alajos plébános­nál tartott diszebéd után délután 3 órakor a püspök tovább indult Gyomára. A járási főszolgabíró és a szarvasi küldöttség a püspököt egész Endröd határáig kisérték. Radnay Farkas püspök Gyoméról az esti gyors­vonattal Békéscsabára érkezett, a hol gróf Wenckheim Dénes már személyesen várta, kinek fogatján ment Dobozra a templomszentelésre. A gerlai hídnál a dobozi uradalom gazdatisztjeiből álló lobogós ingujju bandérium fogadta s kisérte Dobozra. Templomszentelés Dobozon. Nagyszabású ünnepségben volt része Doboz községnek a tegnapi napon, midőn a gróf Wenckheim Dénes és neje Wenckheim Friderika grófnő nagybirtokosok áldozatkészségéből épült uj róm. kath. templom felszenteltetett. Radnay Farkas h. püspök bérmautját befejezve, pénteken délután hat órakor érkezett Gerlán keresztül Dobozra, fogadva a Wenckheim grófi család tagjaitól és üdvözölve Doboz község elöljáróitól. A bevonulás impozáns volt. 124 tagból álló lovas bandérium élén Szathmáry Elek gazdatiszttől, mint rendezővel és parancsnokló vezetővel, 15 uradalmi tiszt lóháton, a többi válo­gatott parasztlegény, ezek után a püspök négyes fogata, hosszú kocsisor s mindenütt példás rend és fegyelem. A szombati templomszentelésre a bucsu- sok roppant tömege érkezett, Gyuláról 400-on felül, továbbá Csaba, Kígyós, Békés hasonló számmal volt képviselve. A gyulaiak teljes zenekarral jöttek. Heggel 9 órára egymásután gördültek be a főúri fogatok a kastély kapuján. A bucsusbk nagy tö­mege rendben, énekelve, imádkozva elvonult a kas­tély terrassa előtt, hol Radnay püspök és a grófi család tagjai állottak, hátul maradt a helybeli és szomszéd gazdatisztek serege, majd a hölgyek következtek. A templom elé érve hasonló példás rendben foglalt helyet a mintegy 3—4000 embernyi tömeg s azt el kell ismerni, hogy a czélszerü elrendezés­sel Domoszlay számtartó, Rossipál erdész és társaik remekeltek, a diadal kapu és az összes díszítések pompásad sikerültek. Maga a templom ugyan kicsiny, de belül különösen remekmű; padok nélküli, alap- tonusában román styl, itt-ott részleteiben renesansba hajlik. Ismételjük, hogy belseje valóban remekmű, külső kiképzése kevésbbé sikerült; a tagolások között nincs összhang, a toronycsúcs nyomott, de ezeket leszámítva, az összhatás jó, a portaié tiszta kőfaragó munka és különösen mintaszerüleg sike­rült. A templom 88 ezer forintba került, hazai munka, karcsú vörös márvány oszlopai boros-sebesi anyagból valók, merészen hordozzák a templom három szép boltívét. A templom festése, valamint a freskók és a mozaik sikerültek. Általában véve a templom az Alföldön egyik kiváló építészeti al­kotás, Szidek bécsi építész müve. A szentelés szo­kásos szertartása után Radnay püspök szép beszé­det tartott a grófi párhoz, megköszönve a templom építésben tanúsított áldozatkészségüket. Szent mise után megvendégelt a grófi család 100 dobozi sze­gényt, azonkivül kiosztatott közöttük fejenkint 5—5 koronát. A grófi család délben nagy ebédet adott, me­lyen résztvettek : Radnay Farkas püspök, a házi­gazda és neje, gróf Wenckheim Frigyesné és leá nyai, gr. Wenckheim Géza, neje, leánya és fia, gr. Wenckheim István fiával, gr. Wenckheim Stefánia, gr. Wenokheiin Béla, Dr. Lukács György főispán és neje, Fehérváry Celesztin, Dr. Fábry Sándor alispán, Br. Drechsel Gyula, Lukács Endre főszol­gabíró, Domoszlay József számtartó, Kny Antal esperes, Gróh Ferencz gyulai, Kramp János eleki, Tárkányi Péter kigyósi, Bartos Ferencz gyulai, Pillmayer Marczel gerlai lelkészek, Aszalay Gyula jegyző, Kárnyátzky István dobozi biró. Az első fel- köszöntőt gr. Wenckheim Dénes háziúr mondotta a pápára és királyra, majd Radnay püspök a grófi párra és Dr. Schlauch Lőrincz bibornokra. Domoszlay József köszönte meg a dobozi hívek nevében a templom építését. A tisztikar és vendégei számára külön helyen pompás ebédet tálaltak, mely emelkedett hangulat­ban, számos tószttal fűszerezve folyt le. Sánta Sándor uradalmi tanító szép alkalmi költeményt is irt, mely a nép között szétosztatott. balra egy mellék ösvényre; igy hamarább éri az odvast. Farkas Jóska ott áll már a vén csonka fűznél, panyókára vetett czifra rózsás szűrbe. Isten hozott Kenderesi Magda 1 Magam is igyekeztem, miért hivott kelmed? Ma van esztendeje, hogy itt e fánál meg­esküdtél nekem, hogy az enyém leszel, tartod-e a szavad ? nem kényszeritelek. Az Istenért, miért beszél igy kelmed ? tudja, hogy szeretem. Szeretsz ?1 Jó, ha szeretsz légy enyém, kövess, jer velem oda, a hova én megyek. Farkas Jóska elindult lefelé a füzesbe s intett Magdának, hogy kövesse. Szó nélkül ballagtak egész a Körösig. Kicsi lélekvesztő állt előttük, kihúzta a partra. Némán beleültek, régen is igy szokták, el-el ladikáztak holdvilágos este szerelmesen, galambmódra, turbékolva, dallikózva, lefelé a vizen, egész a malomig. Másképen történt most, a kezdet se olyan volt. Felfelé evezett Farkas Jóska és mind tá­volabb, messzebb a davarosi parttól. Mintha az esze se lett volna helyén, egyenesen a Túró Kata örvénynek tartott. Farkas Jóska törte meg a csendet: Nem is kérded Magda, hova evezek ? Minek is kérdeném, megmondtam . kelméd­nek, szivesen követem bár hová, bár mibe, meg­mondtam ezerszer, hogy igazán szeretem. Hazudik a nyelved Kenderesi Magda I Isten a tanúm, igaz a mit mondok. Hazudó), nem szeretsz, nem is szerettél soha. Mi is volna rajtam szeretni való, hiszen fáinabb is, csinosabb is a jegyző ur 1 Vagy azt hitted, nem tudom, a mit mindenki tud, hogy maholnap jegyzőné ténsasszony lesz belőled. Hitszegö gyatra vagy, ámitottál, csaltál, hej de nem csalsz tovább. Két izmos kar mélyen vágta az evezőt a vizbe, hatalmas locscsanás, haladt a sajka, alig volt már pár lépésre a Túri Kata örvénytől. örült ez az ember, hogy még most sem tér ki a biztos halálnak, csak halad előre. Lázba égett arcza, szája tajtékot vert, őrülten sziszegte: Nem is véded magad Kenderesi Magda, jegyzőné asszonyság? Nem védem magamat, nincs is rá szükségem. Kiadtam az útját nyíltan a jegyzőnek, hogy nem leszek az övé. Megmondtam kelmédnek sokszor, hogy szeretem és magáé leszek apám ellenére. A csónak előre suhant a vizen, ott állt már a halál küszöbén . ! Igazat beszélsz, vagy álmodom Magda ? Kiadtad az útját nyíltan a jegyzőnek, fele­ségem leszel apád ellenére ? . . . Igaz lenne mindez ? . . . A hatalmas ember megragadta az evezőt, élni, menekülni akart; izmos karjain kidagadtak az erek, végső erejét megfeszítve küzdött az árral. — Élni, élni! susogta és még egyszer indult harezba a halál ellen. A Túri Kata örvény szélső sodra megkapta a könnyű sajkát, berántotta az örvény közepébe és a kik az imént még kaczérkodtak a halállal,' kétségbeesve menekülnének, de hasztalan. Borzalmas jajt halk sikoly követ, utána csend, méla halotti csend. Simon Vera néni, a kit talál, mindenkinek elmondja, hogy nagy újság van a faluban. Farkas Jóska virradóra négyfogatos hintón elszöktette Kenderesi Magdát. Tulajdon szemeivel látta, hogy a kürei országutnak tartottak. Felvégesi lányok úgy éneklik, hogy a sze­relmesek a Körösnek mentek, Szent András éjjelén ott látni őket a túlsó part hosszában dalolva csolnakon. Csak a mindent tudó szőke Körös hallgat, híven megőrzi a szenvedő szivek titkát; csend­ben, lomhán, méltósággal hömpölyög tova . . . Sz. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom