Békés, 1902 (34. évfolyam, 1-53. szám)
1902-06-01 / 22. szám
Pándy István, Kovács Albert, Vámos Sándor, Tardy Lajos, Petneházy Ferenoz, Szathmáry,Gábor, Kolo- zsy Endre, Konkoly Jenő, Maczák Ádám, Mázán M. János, Laurinyeoz István, Sipiczky K. János, Südy István, Lipták V. János, Drienyovszky András, Hanó Pál, Zaborán György, Felegyi János, Déosey József, Aradszky Pál, Vidovszky Károly, Laurinyecz János, Janovszky János, Kliment Sz. János, Boros János, Koczíszky Mihály, Osváth Ferencz, dr. Igaz Pál, Petrovszky Pál, Beinschroit Márton, Achim Tamás, Fábry Károly, Fejér Béla, Molnár P. János, Szalay Gyula, Keeskeméty Ferencz, Keller Imre, dr. Urszinyi János, Varga P. József, Achim L. András, Beliczey Géza, Kovács István, Horváth János, Papp József, Kratochwill Gyula, Bakucz Tivadar, Varga András. Maros György, Viskovics Ignácz, Széli István, Ubrin J. Imre, Tímár M Lajos, Zelinka János stb. várm. bizottsági tagok Megnyitás. Jelentések. Indítványok. Néhány perczczel 9 óra után az elnöki csengő hangjára elcsendesült a zsongó terem és Lukács György főispán éljenzés között elfoglalván az elnöki széket, a megjelent bizottsági tagokat szívélyesen üdvözölte és megnyitotta a közgyűlést. Majd tartalmas beszédben emlékezett meg a»franczia nemzetet Martinique sziget elpusztulásával ért veszteségről és inditványt tett, hogy a lovagias és a magyar nemzettel mindenkor rokonszenvező francia nemzet alkotmányos képviseletéhez Békésvármegye közönsége is juttassa el részvétének kifejezését. A legutóbbi közgyűlés óta két nagy állam- férfiú halála borította gyászba a magyar nemzetet. Az egyik halott az ország volt nagynevű miniszter- elnöke, Tisza Kálmán, a másik, a kinek államférfiul pályafutásához annyi jogos várakozást fűzött az ország, Horánszky Nándor kereskedelemügyi miniszter. Indítványozza, hogy mindkét államférfiu halála felett jegyzőkönyvileg fejezze ki részvétét a közgyűlés és az elhunytak családjához rószvótiratot intézzen. Megemlékezik azután a vármegye közönségét közelről érintő megrendítő gyászesetről, Szabó János esperes haláláról, aki hosszú időkön át volt a törvényhatóságnak tiszteletben álló vezéralakja és aki a közgyűléseken annyiszor hallatta bölcs és hazafias szavait. Inditványt tesz, hogy a közgyűlés a törvényhatóság volt tagjának érdemeiről jegyzőkönyvében emlékezzék meg és fájdalmas részvétét az elhunyt családjához intézett rószvótiratban fejezze ki. Örömmel emlékezik meg ezután a törvényhatósági bizottság kiváló tagjának, a szarvasi gymnasium igazgatójának, Benka Gyulának kitüntetéséről, akinek érdemei elismeréséül a Ferencz József- rend lovagkeresztjét adományozta a Felség. A vármegye kulturális életének ezt az előkelő munkását a kitüntetés alkalmából a törvényhatóság színe előtt örömmel üdvözli. Röviden utal még a tárgysorozat főbb pontjaira és kiemeli, hogy a vármegye a folytonos haladás utján van. Legközelebb a filantrópia terén várhatók újabb alkotások, a gyulai gyermek- menhelyet az állam átveszi és kifejleszti és Békéscsabán is állami gyermekmenhelyet létesít. E téren jelent kiváló vívmányt a leányárvabáz létesítését czélzó és a közgyűlés által tárgyalandó alispáni indítvány is. A közgyűlés a főispán előterjesztéseit helyesléssel kisérte és abban foglalt javaslatokat egyhangú határozattal elfogadta. Áttérve a tárgysorozatra, a lapunk előző számában részletesen ismertetett alispáni jelentést a közgyűlés tudomásul vette és elhatározta, hogy a belföldi sertésszállitásokra vonatkozó földmivelés- ügyi miniszteri rendelet megváltoztatása iránt felír oly irányban, hogy az engedélyeket előzetes tárgyalás nélkül kiadhassa az elszállítás helyére illetékes hatóság. jelezte, hogy porsátdrából elszállt nemes lelke s legjobb barátai egyikének, dr. Hajnal István egyház- megyei gondnok, ejnök társának s a megérkezett más két orvosnak minden élesztési kísérlete hasztalan volt, nem lehetett többé visszaadni az életnek, meghalt, kiszenvedett.... Fájdalomtól megkövültén, sírva néztük a halottat .... Ott a gyűlési díszteremben, hol egyedül a tiszántúli ev. ref. egyházkerület püspökének ravatala állott volt nehány évvel ezelőtt, ott helyeztetett ravatalra Szabó János, a tiszántúli egyházkerület egyik közelmúltban! püspökjelöltje, s ha életében a legnagyobb kitüntetést el nem érhette, halálában ugyanazon helyen pihent s onnan temettetett, mely a püspökök ravatalának hivatalos helye s ugyanolyan eltemettetésben részesült, mint kerületünk legutóbb jobblétre szenderült nagynevű püspöke s temetésén nemcsak ősz püspökünk s kerületi gondnokunk, az esperesi kar, lelkészek nagy számmal jelentek meg, de általában tenger sok népet gyűjtött egybe gyászkiséretül a részvét, tisztelet, szeretet. A koporsót a díszteremből a főiskola udvarára helyezték s ott az énekkar reá zenditette a gyászdalt s azután a XC. Zsoltár első versét énekelte a gyászoló gyülekezet. Innen az esperesek, a békésbánáti lelkészek, a hódmezővásárhelyi hívek, egymást felváltva vitték a koporsót a nagy templomig, melynek minden zuga megtelt, úgy hogy mintegy nyolcz ezeren lehettünk a templomban, hol a főiskolai énekkar gyászdala s gyülekezeti ének után Könyves Tóth Kálmán remek imája, Zsigmond Sándor szívből jött s szivekhez utat talált kitűnő gyászbeszéde ültetett bánat könycseppeket a szemekbe. A gyászszertartás bevégződtével megindult a menet, melynek száma a szabad téren s temetőben mintegy harminczez erre mehetett. A temetőben Pap Imre alkalmi szép beszédben vett búcsút a halottól az egyházmegye s a hódmezővásárhelyi egyház nevében .... Hogy kit temettünk, kit vesztettünk el Szabó Jánosban: azt leírni alig s csak fájó szívvel átérezni lehet. A leányárvahás létesítésére nézve bejelentett alispáni indítvány — melynek lényegét múlt számunkban ismertettük — felolvastatván, dr. Fábry Sándor alispán élőszóval is ajánlja azt elfogadásra. Az alapítvány létesítésének hármas czélzata volt, hogy millenniumi alkotás legyen, hogy az elhagyottakat segélyezze és hogy kezdeményezőleg hasson a cselédügy fejlesztésére. Az árvaház létesitésébez legalább 280000 korona szükséges és igy 20 évnél több eltelik, mig a jelenlegi tőke felszaporodhat, a mely idő alatt az alapítvány erkölcsi határait elvesztenénk. A hét éven felüli gyermekek gondozása állami feladattá tétetvén, indokolt az állam támogatásának kikérése. A törvényhatóság elvileg már kimondotta, hogy az árvaházat Gyulán állítja fel, a mely város legnagyobb összeggel járult az alapítványhoz. A cselédügy szempontjából azért fontos e kérdés, mert az árvaház cselédképzővel terveztetik összeköttetni, a mely terv úttörő és ha beválik a cselédviszonyok javításában egy régen keresett megoldási módozatul fog szolgálni. A bizottság az indítványhoz képest elhatározta, hogy az alap felajánlásával felkéri a kormányt az árvaháznak Gyulán való létesítésére. A közigazgatási bizottságnak, a számonkerőszék- nek és a vármegyei árvaszéknek szokásos jelentését a közgyűlés tudomásul vette. Választások. A Gyulaváros országgyűlési képviselőjévé megválasztott dr. Bodoky Zoltánnak a főjegyzői állásról való lemondását dr. Daimel Sándor tb főjegyző felolvasván, a közgyűlés sajnálattal vette tudomásul a kitűnő tisztviselő távozását és köszönettel emlékezvén meg példás szorgalmú tevékenységéről, kifejezést adott azon kívánságának, hogy uj hivatásában is siker kisérje működését. A választást megelőző kijelölés eszközlésére megalakították a kijelölő választmányt és abba a közgyűlés Haviár Dánielt, Keller Imrét és Dérczy Pétert választotta meg, a főispán pedig Schmidt Józsefet, Beliczey Gézát és Csák Györgyöt hívta meg. A kijelölés eszközlésének tartamára a főispán a tanácskozást felfüggesztette. Néhány perez múlva a választmány vissza térvén, a főispán kihirdette, hogy a vármegyei főjegyzői állásra az arra egyedül pályázó dr. Daimel Sándor I. aljegyző és tiszteletbeli főjegyző jelöltetett. Általános éljenzés alapján a főispán dr. Daimel Sándort egyhangúlag megválasztott főjegyző- nek jelentette ki. Az ezzel megüresedett első aljegyzői állásra a választmány egyedül jelölte és a közgyűlés egyhangúlag választotta meg Berthóty István második aljegyzőt.. A második aljegyzői állásra Kiss László harmadik aljegyző szintén egyedül jelöltetvén, ugyancsak egyhangúlag választatott meg. Á harmadik aljegyzői állásra dr. Konkoly Tihamér orosházi szolgabiró és dr. Petneházy László közigazgatási gyakornok és tiszteletbeli szolgabiró jelöltettek. Petneházy a pályázattól visszalépvén, harmadik aljegyzővé egyhangúlag dr. Konkoly Tihamér választatott meg. Az igy megüresedett szolgabirój állásra dr. Jeszenszky Elek és dr. Petneházy László közigazgatási gyakornok, tiszteletbeli szolgabirákat jelölték. Mi közben mindkét jelöltet erősen éljenezte pártja, a főispán szabályszerű kérelemre elrendelte a név- szerint való szavazást, a mely két küldöttség előtt folyt le. Mindjárt a szavazás kezdetén szemmel látható volt Jeszenszky pártjának túlnyomó volta és igy csak a számarányok alakulása iránt érdeklődtek még. A szavazás befejezése után a küldöttségek elnökei bejelentették az eredményt és a főispán kihirdette, hogy dr. Jeszenszky Elek 116 és dr. Petneházy László 50 szavazatot kapván, dr. Jeszenszky Elek 66 szótöbbséggel szolgabirövá választatott. Az uj Bzolgabirót a főispán az orosházi járásba osztotta be szolgálattételre. Még távol volt azon kortól, midőn az élet el- kietlenül, a munkaerő és kedv ellankad, s a reménytelenség alkonya terjeszti szét sötét szárnyait s ime mégis el kellett vesztenünk őt oly váratlanul hirtelen, mint mikor a virágot pompája teljességében tiporja porba a gyorsan keletkezett vihar. A kik közelebbről ismertük őt s közvetlenül éreztük nemes szive áldásos melegét, csak sírni, zokogni tudtunk s tudunk elköltözése miatt, de őt elfeledni soha! A kitűnő szónok, buzgó férfiú, szeretetteljes ember, páratlan családfő, hű lelkész, fáradhatlan esperes, igaz barát: nincs többé! pihen, nyugszik csendesen ! Legyen enyhe siri álma, ültessen virágot a kegyelet, hála sirhalmára! Békésvármegyének szülötte volt ő, életének java részét e vármegye kebelében töltötte el. Szeghalmon született 1835-ben. Debreczenben tanult. Gyomán volt káplán. Köröstarcsán lelkészkedett 34 éven át. Békésvármegye bizottsági tagja volt sokáig s élénk részt vett a közügyekben. Ki ne emlékeznék közülünk, mily tapsvihart szült volt remek szónoklata a vármegye dísztermében, különösen a milleniumkor. A békésbánáti ref. egyházmegyének előbb jegyzője s aztán haláláig esperese volt 25 éven át. Négy év óta a hódmezővásárhelyi népes egyház egyik lelkipásztora, évek óta az egyetemes konvent tagja, több kon- venti s egyházkerületi bizottságnak fáradhatlan tagja, a „Ferencz József rend lovag keresztijének tulajdonosa volt. Ezenkívül irodalmi munkásságával is babért szerzett, több egyházi beszéde, imája jelent meg nyomtatásban. Czikkei s szép költeményei több lapban, ezek túlnyomó része a „Békés“-ben és a „Vasárnapi Ujság“-ban lettek közölve. Nemcsak hivatott költő, de jeles zeneszerző is volt, több zeneszerzeménye hirdeti neve dicsőségét .... Egész ember volt.... Boruljon czipruslomb sírodra nagy halott, virasz- szon az emlékezet sírod felett. Isten veled 1 Dombi Lajos. Ezután a főispán az eddigi tisztviselői működésük alatt kifejtett érdemes munkásság elismeréséül Berthóty István első aljegyzőt tiszteletbeli főjegyzővé, Horti Béla alszámvevöt tiszteletbeli jöszámvevővé nevezte ki. A megválasztott és kinevezett tisztviselők ez után a közgyűlés színe előtt letették az előirt hivatalos esküt, amelynek elhangzása után dr. Daimel Sándor főjegyző szép beszéd keretében tolmácsolta mindnyájuk köszönetét a törvényhatóság bizalmáért. A közgyűlés zajos éljenzéssel honorálta a tartalmas beszédet, melyben Ígéretet tett, hogy úgy ő, mint tiszttársai fokozott buzgalommal fogják kiérdemelni a törvényhatóság további jóakaratát. Leiratok és átiratok. A választási zaj elhangzása után áttért a köz gyűlés a napirend többi tárgyára, özv. Beliczey Istvánnénak a férje elhalálozása alkalmából kifejezett részvétért köszönetét mondó levelét tudomásul vették. Láng Lajos kereskedelemügyi miniszternek kinevezését tudató leiratára kifejezte a közgyűlés az uj kormányférfiu iránti bizalmát és működéséhez felajánlotta hazafias támogatását. A Beliczey István arczképének megfestésére vonatkozó leiratra elhatározták, hogy a költségeket a házi tartalékalapból fogják fedezni. Az 1902. évi házi pénztári költségvetésre vonatkozó belügyminiszteri leiratra elhatározta a közgyűlés, hogy az előirt árvapénztári vizsgálatok költségeinek engedélyezésére a belügyminisztert újból felkéri azzal, hogy különben kénytelen lesz ezeket a szükséges vizsgálatokat megszüntetni, vagy a legszűkebb korlátok közé szorítani. Az orosházi Ferencz József tanonezotthon felügyelő bizottságába Be'zy Balázst és Tobak Istvánt kiküldvén, elhatározta a közgyűlés, a gyámpénztári tartalékalap terhére egy alapítvány létesítését. A gerla-békési ut kiépítése ügyében kelt miniszteri leiratra elhatározta a közgyűlés, hogy az utat 123000 korona költséggel kiépítteti oly módon, hogy a 18000 koronába kerülő földmunkák még ez évben elkészítendők. Popovics főszolgabíró a kereset nélküli munkások érdekében a földmunkák haladéktalan megkezdését kéri, azonban az alispán kijelenti, hogy ez a határozat jóváhagyása előtt nem lehetséges. A csendőrség deczentralizálása ügyében kelt belügyminiszteri leiratra a közgyűlés Endrődön, Dobozon, Nagyszénáson, Köröstarcsán és Békés- sámsonban kéri uj őrsök felállítását. A boritaladó leszállítása érdekében intézett feliratokra a pénzügyminiszter azt válaszolja, hogy a kérelemnek eleget nem tehet, mert az állam- háztartás egyensúlya nem engedi a különben sem magas adó leszállítását. Az állandó választmány tudomásul vételt ajánló javaslatával szemben Cs. Demkó József felemlíti a magas boritaladó káros hatását a szőlőtermelésre és a pálinkaivás terjedésére. Óhajtja, hogy a törvényhatóság továbbra is sürgesse ennek az adónak a leszállítását. Keller Imre szerint most czéltalan volna az uj feliratozás, azért ajánlja, hogy most tudomásul vegyék a leiratot, de alkalmilag — ismét fejezze ki a törvény- hatóság kívánságát. A közgyűlés ily értelemben határozott. Az utbiztosokra vonatkozó szabályrendeletet kibővítették oly rendelkezésekkel, melyeknek értelmében az utbiztosok és utkaparók a távirda- és távbeszélővezetékek jókarban létét ellenőrizni tartoznak. A vámos utak számadásának felülvizsgálatával kapcsolatban kimondotta a közgyűlés, hogy abban a községben, amely vámos ut tartozásait letörlesztette, az elért évi jövedelem tízszeres összegéig uj beépítéseket fog eszközölni. A tagositási törvény módosítására véleményt kérő miniszteri leiratra azt javasolja a közgyűlés, hogy a tagosítás költségei állami segítséggel, esetleg olcsó kölcsönök nyújtásával tétessenek elviselhetőbbekké. A kamatláb általános leszállítása folytán az érdekelt pénzintézetek bejelentették, hogy a vármegyei pénzek után az eddigi 5°/0 helyett 4%, illetve a jótékony czólu alapok után 4 Va °/0 kamatot fizetnek. Az állandó választmány azt javasolta, hogy e körülményt vegye a közgyűlés tudomásul, de a pénzek elhelyezésére vonatkozó határozat meghozatalánál annak idején mérlegelje e pénzintézetek ajánlatát. Fábry Károly kifogásolja, hogy azok a pénzintézetek, a melyek a vármegyei tőkék elhelyezésének előnyeiben részesülnek, kihasználják a pénzviszonyok ilyetén rendkívüli alakulatát. Szerinte a pénzeket azokban a községekben kellene elhelyezni, a melyekben gyűjtöttek. Inditványt tesz, hogy a vármegye ne vegye tudomásul a bejelentést, hanem esetleg más pénzinté zeteket hívjanak fel ajánlattételre. Fábry Sándor alispán jelzi, hogy a pénzek elhelyezésénél a vármegye nem kötötte ki a kamatláb magasságát. Keller Imre biztonsági és kezelési szempontokból nem tartaná helyesnek a vármegyei alapoknak kisebb vidéki intézetekben való elhelyezését. Haviár Dániel a vidéki takarékpénztárak feladatát és erre a közalapok elhelyezéséből származó hatást tárgyilagos felszólalásában ösmertetve, a betétkamatláb leszállítását természetesnek és jogosultnak mondja. Utal rá, hogy az osztrák magyar bank 100 esztendős fenálláBa óta első ízben történt az idén, hogy a bank 4 kamatlábon alulra szállott le, ezzel a helyzettel minden szolid vidéki takarékpénztárnak számolni s ahhoz alkalmazkodnia kell. Különben is üdvösnek tartja a betétkamatláb leszállítását, mert ezen körülmény hathatósan képesíti a takarékpénztárakat olcsóbb hitel adásra, s ez erősebb közérdek, mint a magas betétkamat. A közpénzek elhelyezésénél első sorban azok biztonsága jő figyelembe és nem lehetne nyugodtan oly pénzintézetekbe elhelyezni a vármegye pénzeit, melyek a mai viszonyok között magasabb betéti kamatot ajánlanának. A közgyűlés ily értelemben határozott és az állandó választmány javaslatát fogadta el. Hevesmegyének a Rákóczy-féle törvény eltörlését, Kossuth és a 48-as honvédek érdemeinek törvénybe iktatását és Kossuth szobrának felállítását sürgető feliratát többek kivánatára felolvasták és zajos éljenzés és taps közben fogadták el az állandó választmány határozati javaslatát, mely szerint a vármegye hasonló czélu feliratot intéz a képviselőházhoz. Arad város a Kossuth-szobor sürgős felállítása iránt a székes fővároshoz intézett átiratát, Nagyvárad város az önálló vámterület ügyében a képviselőházhoz intézett feliratát küldötték meg támogatás czéljából. Az állandó választmány mindkettőt tudomásul venni javasolta, miután a törvényhatóság ez ügyekben már határozott. — A közgyűlés Haviár Dániel indítványára mindkét megkeresés pártoló felirattal való támogatását határozta el. Hasonlóan határozott a közgyűlés Ungvár- megyének a közadók behajtásáról szóló törvény módosítása, valamint a tanítói nyugdijjárulékok eltörlése iránt intézett felirataira vonatkozólag. A békés és aradvármegyei távbeszélő hálózatok összekapcsolásához szükséges hozzájárulást a közgyűlés a közúti alap terhére megszavazta. A házi pénztár 1901. évi számadását a vármegyei közkórház és békéscsabai kórház 1903. évi költségelőirányzatát elfogadta a közgyűlés. A gyámoltak és gondnokoltak vagyonának tűz ellen való biztosítása tekintetében a hazai biztosító intézeteket ajánlattételre hívják fel. A harmadik transverzális ut földmunkálata költségeinek elszámolására vonatkozólag a vármegye hozzájárulásába betudandó összeget végleg megállapították. A gróf Almásy uradalommal és a békéscsabai áruraktárral a kövezetvámnak átalányösszegben való fizetésére vonatkozó jelentéseket a bizottság tudomásul vette. Az alispán javaslatára tudomásul vette a közgyűlés, hogy a harmadik transversális ut köröstar- csa— körösladányi 9'3 Km. hosszú szakaszát 157697 korona és a füzesgyarmati felső állomáshoz vezető 1-34 Km. hosszú utczát 20285 korona költséggel kiépítteti, akként hogy a költségek az állam által a vármegyének megtérítendők, illetve a megállapi- a ndó hozzájárulásba betudandók lesznek. A vármegyei tűzoltó szövetség feloszlása folytán a vármegye tüzrendészeti szabályrendeletét a közgyűlés megfelelően módosította. A vármegyei épületek ez évi tatarozási szükségletét 4213 koronában állapították meg. Felebbezések. Gyuricska Mihály és Motyovszky János tót- komlósi fogyasztási adókezelők felebbezésére az elbocsátásukat kimondó képviselőtestületi határozat feloldásával vizsgálatot rendeltek el. Konsitzky János és társai felebbezésére Békés községet utasították, hogy a fanemüek szállítására vonatkozó szerződést az olcsóbb ajánlattevővel kösse meg. A gyulai nyilvántartó választást, valamint a mezöberényi mérnök választást az ellenük beadott felebbezések elutasításával megerősítették. Békés községnek a múlt évi számadások elkészítésére vonatkozó határozatát Papp György pénztáros felebbezésének elutasításával helybenhagyták. Gyulavári községet Szekér Gyula felebbezésére a körgát költségének törvényes alapon való kivetésére kötelezték. A nagyszénási elöljáróválasztás ellen beadott felebbezés folytán a pénztárnok választást megerősítette, az adószedő választást megsemmisítette a közgyűlés. Az endrödi révzug hasznosítására vonatkozó határozatot Zelinka János és többek hozzászólása után megsemmisítette a közgyűlés. Petry Sándor füzesgyarmati jegyző felebbezésére évi nyugdijilletményét a közgyűlés 1692 koro koronára emelte fel. Pusztaföldvár községének orvosi lakás czéljára telekvásárlást kimondó határozatát alaki hiányok miatt megsemmisítette. Gyulavári .községnek a másodjegyzői állás beszüntetésére vonatkozó határozatától a jóváhagyást megtagadta. Békés község képviselőtestülete előbbi határozatával szemben a békéscsaba—vésztői vasutat a borosgyáni kitérővel kívánta irányítani. Felebbezés folytán az állandó választmány a határozat megváltoztatását javasolta, mert az eredeti irányítás felel meg a közérdeknek. Morvay Mihály hosszabb beszédben védi a község határozatát és közbiztonsági, va'amint a földvári vasút érdekeivel támogatja azt. Haviár Lajos, Fábry Sándor alispán, Beliczey Géza az állandó választmány javaslatát támogatják, a melyet 20 szavazattal 15 ellen a közgyűlés el is fogadott. JFarga Lajos gyulai rendőrkapitány felebbezésére többek hozzászólása után a rendőrkapitány eddigi javadalmát 400 korona évi lakáspénzzel egészítették ki. A Pősze Lajos békési rendőr végkielégitését és Szénáéi Gusztáv orosházi Írnok temetési költségének kiutalását megtagadó határozatokat a felebbezések elutasításával helybenhagyták. Községi és vegyes ügyek. Endrőd község kérelmére több felszólalás után kompfentartási segély czimén évi 500 koronát szavazott meg a közgyűlés. Szathmáry Sándornak nyugdíjjogosultsága megállapítása iránt, Marki Gézának és Somos Jenőoek segély iránt beadott kérvényét elutasította. A mezöberényi ipartestület kérelmére a vásártéri szabályrendeletnek Békésre vonatkozó • részét módosította. Fábriczy Sománé kérvényére évi 240 korona rendkívüli segélyt szavazott meg. A békésvármegyei jegyzöegyesület kérelmére feliratot intéz a kereskedelemügyi ministerhez a féláru vasúti utazás kedvezményének a jegyzőkre való ki- terjesztése iránt; ugyanannak a nyugdijszabályren- delet módosítása iránti kérvényét előkészítés végett kiadta a nyugdijválasztmánynak. A nyugdijválasztmánynak Kocsis Mihály utbiz- tos nyugdíjazására vonatkozó határozatát feloldotta és uj határozat hozatalát rendelte el. A Puszta- és Szabadszenttornya községek egyesítését megengedő ministeri leiratot további tárgyalás végett kiadta az alispánnak. A gyulai pénzügyigazgatóság elhelyezése czéljából egy pénzügyi palota építése iránt a várm. főjegyzői lakás telkének felajánlása mellett feliratot intézett a pénzügyminiszterhez.
