Békés, 1902 (34. évfolyam, 1-53. szám)
1902-05-11 / 19. szám
19-ik szám Gyula, 1902. május 11-én XXXIV. évfolyam f---------1 Sz erkesztőség: Templom-tér, Dobay János kereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési dij: Egész évre . . 10 kor. —fill. Fél évre ... 5 „ — „ ' Évnegyedre . 2 „ 50 „ Egyes szám ára 20 fill. L_________ Tá rsadalmi és közgazdászat! hetilap. Megjelenik minden vasárnap. Főszerkesztő: Dr. Hodoky Zoltán. Felelős szerkesztő: Kóhn Dávid. Kiadóhivatal: Templomtér, Dobay Ferencz háza és könyvkereskedése, hova a hirdetések és nyilt-téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadóhivatalban. Nyílt-tér sora 20 fül. ks_________________ A főgymnasium. Alig van eszme, melylyel többször, egyetlen egy sincs pedig, amelylyel nagyobb örömmel, lelki gyönyörűséggel foglalkoznánk, mint főgymnasiumunk eszméje. „Eszme“-1 írunk, pedig hála az Istennek és köszönet a jóakaratu s ügybuzgó embereknek, a helyzetnek mai stádiumában teljes joggal valóságról beszélhetünk, miután a főgymnasium Scylla és Charybdiszek között evező sajkája, mióta legutóbb is foglalkoztunk vele, a legkisebb veszélytől mentes biztos révbe jutott. A periodikus jelentőségű deczemberi tárgyalás óta ugyanis a főgymnasiumi akczió újra hatalmas lépésekkel haladt előre. Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter — mint annak idejében megírtuk — a főgymnasiumot alapítók és fentartók között létrejött egyezséget, amelyhez a saját, illetőleg az állam részéről már kifejezetten hozzájárult, első sorban dr. Schlauch Lőrincz bíboros püspöknek, Wenckheim Krisztina grófnőnek és a gyulai róm. kath. egyháztanács képviseletében Grőh Ferencz prépost-plébánosnak küldötte meg nyilatkozat és esetleges észrevételek megtétele végett. A bíboros püspök a napokban örvendetes körülményről értesítette Gróh Ferencz prépost-plébánosunkat. Nevezetesen Wenckheim Krisztina grófnő s Winkler József vál. püspök, t mint a főgymnasium alapitói, hozzá beterjesztett nyilatkozatukban, a lényeget egyáialán nem érintő kisebb jelentőségű stiláris módosítással elfogadták a lapunkban részletesen ösmertetett egyezséget; ami pedig Schlauch Lőrincz bíboros püspök alapítványát illeti, miután az egyház törvényei s jogszokásai ezt megkívánják, ahhoz a székes káptalan és a patriarcha érsek is minden tekintetben hozzájárultak, eként a püspök fejedelmi alapítványa egyházi szempontból teljesen jogerőssé vált. Gróh Ferencz prépost plébános Áldozócsütörtök napjának délutánján összehívott T A. R C Z A. Szeretem a mező ..... Sz eretem a mező puha füve selymét, Fakadó virágát, Szeretem az erdő titokzatos csendjét, Rejtelmes homályát, Szeretem a csermely lassú csobogását, Könnyed csevegését, Tavaszi madárnak édes dalolását, Boldog csicsergéséti .... ögyháztanácsi gyűlésen nagy lelki örömmel terjesztette elő eme tény körülményeket és a presbyterium, mint a főgimnázium létesítésének és fenntartójának egyik faktora, hasonló lelkesedéssel járult a saját részéről hozott egyhangú határozatával az ügyességhez, ameJy határozatát a bíboros püspökhöz beterjeszti. Ami az egyesség további modus proceden- dijét illeti, a bíboros püspök a saját, továbbá Wenckheim Krisztina grófnő, Winkler József vál. püspök nagyprépost és a gyulai róm. kath. egyházközség immáron egyértelmű jogerős határozatait megküldi a vallás és köz- oktatásügyi miniszternek, aki az egyezséget most már a gimnázium egyik alapitó s fenntartó tényezője Gyula városa közönségének is valószínűleg rövid idő múlva lefogja nyilatkozattétel végett küldeni. Gyulavárosának — és pedig elsősorban Gyulavárosának — oly kiváló érdeke a főgimnázium, hogy teljes joggal anticipálhatjuk eme határozatot, amely ép oly egyértelmű, ép oly lelkes és mindenek fölött ép oly hozzájáruló lesz, mint az egyháztanácsé. A főgimnáziumi akczió a fentebbieken kivül parallel, más szempontból is hatalmas lépésekkel előrehaladt. Az országgyűlés ugyanis letárgyalta az 1902. évi állami költségvetést, a melybe Wlassics Gyula vallás és közoktatásügyi miniszter, a főgimnáziumi akczió her- vadhatlan érdemeket szerzett vezére Lukács György főispánunk által vezetett küldöttség kérelmére s Lukács László pénzügyminiszter előzékenysége következtében — ami közbe- vetőleg írva páratlanul áll a gimnáziumok létesítésének krónikájában — szives volt még a formális tárgyalások megkezdése előtt 80,000 korona segélyt venni fel a gyulai főgimnázium épitésóre i ezen 80,000 korona építési segélyt az országgyűlés az 1903. évi állami költségvetés terhére tényleg meg is szavazta. A vallás és közoktatásügyi ministerium kebelében a gyulai főgymnasium ügye különben más szempontból is előrehaladt. — S én félve „jó reggelt“ kívántam — Szomorú őszi délután. Elhallgatánk. Nagy csend borult ránk — Valami úgy fájt, égetett, Te mosolyogva néztél eogem, Én könnyeken át tégedet. 3. Mért nem szabad a szívnek szólni, A mikor néma az ajak? Mért nem tudott szivem beszélni, Mikor először láttalak? Szeretem az Isten mosolygó kék egét, Araoy sugarával, Az egész természet szűzi, tiszta képét, Egyszerű bájával, De a mit legjobban, de a minek mégis. Nem találom párját: Zöld vetések felett libegő, repkedő Pacsirta nótáját I .. . Dalos kis pacsirta, kitől is tanultad Zengő énekedet, Hogy olyan boldoggá tudtad varázsolni Szomorn szívemet? ügy-e, ugy-e attól, kitől a csillagok Fényviláguk kapják, A kinek szemétől, szelíd mosolyától Kéklik I magasság ? Ugy-e, ugy-e attól, akinek nevére Ezer bymnus csendül?.... — Akiben születtünk, akiben elmúlunk: Az örök — Istentől!.... Székely Sándor. Leánysors. * 1. Valaki elment búcsú nélkül, Valaki elment messzi tájra, Valaki itthon úgy siratja, Valaki egyre visszavárja.... 2. Mikor először találkoztunk, Ezer sóbaj szállt a Dunán * Mutatvány Beck Blanka „Versei'-böl. És mért mosolygott rám mindenki, Figyelve reszkető kezem, S mért nem tudtam én is nevetni És mért sírok most mindezen? 4. Lesz neaünk is fészkünk, Légy csak az én párom, Azt a meleg fészket, kicsi rózsás kunyhót, Hej be nagyon várom. Ölellek majd én is, Míg most csókod űz el — Ott nem félek meglásd, a mig csókolgatlak, Lappangó vad tűzzel 1 Ott csókollak én is, Szerelmesen, lágyan, S elringatlak téged, ölelő karomba, Puha, csipkés ágyban. Ott kitörő vágygyal Szeretlek majd téged, Azért várom én úgy azt a kicsi fészket, — Azért várlak téged I 5. Nem tehetem arany kazétba. Nem csókolhatom titkon azt, Nem olvashatok uapról-napra Belőle reményt, uj tavaszt; Mégis-mégis e kis levélke — Mit meg sem írtak — kincs nekem, Ez lesz legszebb, legszerelmesebb, De legszomornbb levelem. Ugyanis az Alpár Ignácz jeles műépítészünk által készített terv a legnagyobb minucziáig terjedő beható bírálat alá vétetett; mely bírálatból kifolyólag a tervvel szemben némi észrevételek is tétettek. Alpár eme észrevételek figyelembe vételével az építési terven megtette az óhajtott módosításokat, úgy hogy az épület terve, technikai szempontból is immár teljesen befejezettnek és elfogadottnak mondható. Ilyen örvendetes stádiumban áll a gyulai főgymnasium ügye. Akik a közművelődés oltárára jó szívvel szánt önkéntes adományaik befizetésétől eddigelé tartózkodtak, amennyiben ezt kételyből cselekedték volna, reméljük, de mert most már szükség is van rá, joggal él is várjuk tőlük, hogy önkéntes kötelezettségüknek, mint Gyula városa tisztes polgárai, nemcsak habozás nélkül, hanem a magasztos ügy érdekében most már a legnagyobb készséggel és örömmel meg fognak felelni. Mindezek után pedig azzal fejezzük be czikkünket, amivel azt megkezdettük, hogy hála az Istennek és köszönet a jóakaratu embereknek, hogy idáig jutottunk ! A vármegye háztartása. Jeleztük már múlt számunkban, hogy a törvényhatósági bizottságnak ez évi második rendes közgyűlésének határideje május hó 26-ik napjára tűzetett ki. A vármegye hivatalos lapjának e heti száma tényleg közli is a meghivót, utalva arra, hogy a közgyűlésen fogják tárgyalni a házi pénztár 1901. évi számadásait is, valamint jelzi, hogy a tárgysorozatot nyolcz nappal a közgyűlés előtt teszi közzé az alispán. A vármegyei házi pénztár számadásainak tárgyalása ahoz a formasághoz van kötve, hogy a számadások és a reájuk vonatkozó állandó választmányi javaslat 15 napig előzetesen közszemlére teendők ki. Ez okból az állandó választmány kedden délelőtt dr. Fábry Sándor alispán elnöklete alatt ülést tartott, a melynek főtárgya a számadások felülvizsgálása volt. Nem Írták meg, ki irta volna? Ki messzi túl a tengeren, Lelkét lelkembe sírta volna Egy rózsaszínű levelen? Nem irta meg, de majd megírjál Hisz máskép éltem czéltalan, Mert még a gúny s a vád se tájhat, Ha csak a szívnek czélja van. , A vármegye háztartása a számadások szerint 1901. évben 263.587 korona 60 fillér bevétellel szemben 262.077 korona 55 fillér kiadást és így 1510 korona 05 fillér maradványt tüntet fel. A bevételek rovatában legnagyobb összeggel az állami hozzájárulás szerepel, a mely 206.985 koronát tett ki. Ezen kivül kamatokból 1400 korona, különböző alapok hozzájárulásából 15.480 korona, köz- igazgatási pótadóból 29.541 korona 64 fillér, apaállatok vizsgálatából 1476 korona 22 fillér volt a vármegye jövedelme, mig a többi összeg átmenő és előlegezett kiadások megtérítéséből folyt be. A kiadások között 195655 korona 80 fillért tett ki a tisztviselők javadalmazására fordított ősz- szeg, 14696 korona 60 fillért a szolgaszemélyzet illetményei, 2896 korona 99 fillért csak ruházatra, 590 koronát a hivatalos helyiségek bére, 16058 korona 12 fillért fordítottak irodai szükségletekre, 17183 korona 68 fillért tisztviselők utiátalányára illetve utazási költségeire. 4461 korona 4 fillért épületek fentartására, 2639 korona 44 fillért apróbb rendszeresített kiadásokra, 1664 korona 58 fillért előre nem látott kiadásokra, a többi kiadás pedig mint megtérülő előleg utalványoztatott. összehasonlítva a számadás tételeit az 1901. évre megállapított költségvetés rovataival, kitűnik, hogy az egyes tételeknél összesen 5014 korona 54 fillér tulkiadás, de viszont 5469 korona 75 fillér megtakarítás mutatkozik. Legtöbb tnlkiadás merült fel az irodai szükségleteknél, nevezetesen 2040 korona 35 fillér, az épületek fentartásánál 431 korona 24 fillér, a különféle rendszeresített kiadások rovatánál 1067 korona 87 fillér,' valamint itt van feltüntetve a pótadó maradvány terhére külön megszavazott 1266 kor. 57 fillér is. A megtakarításokkal járó tételeknél legnagyobb a megtakarítás összege a tisztviselők javadalmazásánál, számszerint 2766 korona 20 fillér, az előre nem láthatók rovatánál 1335 korona 42 fillér; a többi megtakarítás egyes alrovatoknál kisebb ösz- szegekben őszük meg. Ezekből a számadatokból látható, hogy a múlt számadási évben is teljesen betartatott a külömben igen megszabott keretek között mozgó költségvetés és hogy az egyes czimeken előirányzott összegek feltétlenül szükséges és az évközben megszavazott Lemondok mégis. Oh de tudd meg titkom: Szerettelek! remélve, félve, titkon . [ . Lemondok mégis — ősz borúi a tájra, Csak a szivem, a szivem úgy ne fájna. Csendes szellő csókolja ajkam hosszan, Szerelmesen, édesen, mámorosán, Hervadt virág buli egy-egy száraz ágról, És álmodom — elvesztett boldogságról. És jő majd egyszer egy levélke, Nem rózsás, mint álmodtam azt. De arczomoD minden betűje Egy-egy piros rózsát fakaszt. És nem lesz benne czifra mondás, És szerelemről semmisem, Csak az, hogy visszajő tavaszszal, S én elhiszem, én elhiszem 1 6. Édes, szerelmes gyötrelemben írok S eltitkolom, hogy minden sornál sirok. Rózsás levél lesz — óh ne fájjon kényem, Hadd gondold, hogy csak eldaloltam könnyen. A mit hiába vártam réges-régen, Estenként, hógyha csillag gyűl az égen, A mit te nékem nem súgsz megremegve, A mit nem látok lángolni szemedbe’, Azt mondom én el ebben a kis dalban, Csak néked édes — szívszorongva, halkan. Szeretlek, mint a kék eget felettem, Elvesztem, hogy szemednek rabja lettem, Te rólad szövi álmait a lelkem, Kit elvesztettem, mielőtt megleltem. Mégis szeretlek 1 Pedig ábránd, érzem, Szivemben hét tőr verte sebtől vérzem, Szép szőke álom, gyermekévek álma, Mely rálopódzott fáradt szempillámra És elkísér majd egykor le a sírba, Oh megbocsáss, hogy elfakadok sírva 1 Virág vagyok — te által nézess rajtam, És meg se érted, mily gyönyört súg ajkam, És meg se sejted, mily szprelem éget S mennyit küzdők, hogy elérjelek téged I Mint fuldokló a vizen játszó fénybe Kapaszkodom egy-egy fosztó reménybe, De mindhiába, soha meg nem látod Az eltiport, a hervadó virágot. 7. Ugy-e az asszonyok irigyelnek tőlem? Azok a szép, nyiló, szerelmes virágok, Kik kicsi kezűkben, mint a rózsaszálat, ügy forgatják büszkén az egész világot, Az egéBZ világot. Ugy-e az asszonyok gyűlölnek is engem, S átkoznak miattad, csókra vágyó szájjal? Úgy féltelek tőlük s hogy ne érjen csábjuk, Kötözgetlek titkon egy selyem hajszállal, Lágy selyem hajszállal. 8. Az az asszony meg ne tudja, Az az asszony meg ne sejtse, Lázas, bűnös pillantását Bús arczomon ne felejtsél Oh csak soha meg ne tudná Az én kínos, sötét titkom: Hogy az ö szerelmeséért Imádkozom, félve, titkon, . 9. Ha majd véle találkozom, Nem zokogok, nem átkozom, Hadd higyje, hogy elfeledtem. Hogy még sohasem szerettem. Körülnézek, hol a párom? Lássa meg, hogy nem őt várom, Ne sejtse, hogy görbe s vén is, S hogy nyomorult vagyok én is. 10. : ; Ha néha egy-egy borús órád lesz majd, Mikor szivedben sajg a régi seb, S eszedbe jut egy czifra, fényes asszony, Ki nálam szebb, ki nálam édesebb; Xj&punlr mai számálioz fél Itt mellólnlet van ci3atolva. l
