Békés, 1902 (34. évfolyam, 1-53. szám)
1902-05-04 / 18. szám
iránt senkivel se tárgyalásokba. Hanem igen is küldjünk küldöttséget, a mely felvilágosítaná a minisztert s kérné tőle a teherárudij leszállítását. Konkoly Jenő osztja Emperl nézetét, az állam nem fogna károsodni a leszállítás mellett sem. Kíván azonban az Acsevvel is tárgyalni azon kikötéssel, hogy a vasutat felszedni nem szabad, hanem uj tu lajdonosa a jövőben is megtartsa üzemében. Dr. Igaz Pál rendkívül bízik a miniszter ajáalatában s annak Ígéretében. Okvetlen tárgyalni kíván Acsev- vel. Szathmáry Gábor főjegyző kimondani kéri tehát, menesztessék bizottság az Acsevhez s ha a tárgyalás eredményre nem vezetne, úgy menjen küldöttség a miniszterhez a teherdij tarifák leszállítását kérelmezni. Ez határozatképpen kimondatott s a bizottság tagjaiként megválasztattak : Varga András biró, Szathmáry Gábor főjegyző, Konkoly Jenő, Emperl Ernő és dr. Igaz Pál. A fagy. Végtelenül leverő s szomorú hirt kell az időjárásról regisztrálnunk. Amit az április-végi fagyok gyümölcsben és szőlőben még érintetlenül hagytak, azt a május elsején virradóra ismétlődött dér és fagy teljesen tönkretette. Ez a fagy azért volt károsabb, mert előtte nagy eső volt és a fagy nedvesen érte a gyümölcsöt és a szőlőt. Nem lehet eléggé mérlegelni azt a csapást, amit ez a fagy okozott, mert most már szomorú valóra vált, hogy az idén nem lesz sem gyümölcs, sem bor• Ennek a hiányát pedig a legkitűnőbb gabonatermés sem tudja többé ellensúlyozni. A fagy különben a gabonában különösen pedig az árpában is jelentékeny kárt okozott. Az idő pedig még folyton egyformán hűvös. a hőmérő délben sem mutat 12 — 14 foknál magasabb hőséget, este leszál 4—6 fokra s hajnali órákban még mindig a fagypont körül áll. Öngyilkosság. Schneider Adolfné szül. Kanyovics Karolina 33 éves csorvási lakosnő eczetben feloldott marólúgot ivott s daczára a gyorsan alkalmazott orvosi segélynek, nagy kinok közt kiszenvedett. Tettének oka állitólag az volt, hogy már előbb törvényes házasságban élt és most kiderülvén kétférjü- sége, a büntetéstől való félelmében a halálba menekült. Gondatlanság áldozata- Szenteszki János szarvastanyai lakosnak 14 hónapos figyermeke már járo- gatni kezdett s e hó 19-én szülei minden felügyelet nélkül hagyták a tanyai ház előtt. A kis fiú elkezdett mászkálni, mígnem a kút mellett levő s vízzel telt gödörig nem ért s ott valami módon beleesett a gödörbe s a kutgödör szennyes vizében megfulladt. Öngyilkos aggastyánok- A hét folyamán két aggastyán megunva az életet, önkezével vetett véget terhes életének. Hrivnák Mátyás 73 éves, szarvasi iparos, ki évek hosszú során át községi esküdt is volt, e hó 21-én lakószobájának gerendájára nadrágszijával felakasztotta magát. — E hó 24-én pedig Paluska Pál 72 éves szarvasi földműves a feletti elkeseredésében, hogy évek óta húzódó betegsége miatt úgy magának, mint hozzátartozóinak csak terhére volt, szobájának ajtósarok vasára egy törülközővel felakasztotta magát. Öngyilkosság. Tóth György pusztaföldvári lakos, tanyai birtokos, ki családjától egészen különválva élt s teljesen egyedül lakott, bezárkózott szobájába és főbe lőtte magát. A tanyai szomszédoknak feltűnt, hogy a tanya körül nem látják a tulajdonost, átmentek a az ablakon benézve, azt holtan találták. A hatósági vizsgálat megállapította, hogy az öngyil kosságot már néhány nap előtt követte el. Feleségének gyilkosa. Schubkégel Márton mező- berényi földmivelö alig egy esztendeje, hogy házasságot kötött feldmüller Magdolnával, s e rövid házasélet is valóságos pokol volt rájuk nézve a férj örökös féltékenysége folytán. Már deczemberben egy házimulatságon az egybegyült vendégség sze meláttára arczulütötte az asszonyt, amiért az egy lánykori ismerősével tánczolt s odahaza pedig megverte. Emiatt az asszony hazaszökött szülei házához és nem akart visszamenni a brutális, féltékeny férjhez. A innlt héten az elkeseredett férj beállított apósa házához s felszóllitotta az asszonyt, hogy térjen vissza hozzá 8 mikor az asszony felszólli- tására „nemu-mel válaszolt, revolvert rántott elő és háromszor reá lőtt. Az asszony összerogyott és húsz órai szenvedés után meghalt. A gyilkos férj a rémes tett elkövetése után elmenekült, de a csendőrség kinyomozta és kézrekeritette a vad embert és törvény előtt kell leszámolnia szörnyű tettéért. A füzesgyarmati jegyzőségre, mely Petry Sándor nyugdíjaztatása folytán megüresedett, Csánky Jenő főszolgabíró az állás választás utján leendő betöltéséig Egyed Ignácz kitüntetéssel vizsgázott jegyzőt helyettesítette. * Életunt aggastyán. Szeghalmon Szatmári Mihály 83 éves aggastyán életuntságból borotvával elmetszette nyakát, de kezeinek reszketegsége folytán nem sikerült magán halálos sebet ejteni s moBt súlyos betegen fekszik. Nyugdíjazott 48-as honvéd hadnagy, Az 1848/49. honvédeket nyugdíjazó bizottság Kalmár József orosházi lakost, 1848—49-iki honvédhadnagyot f. évi május hó 1-től kezdődőleg havi előleges részletekben folyósítandó évi 504 koronával nyugdíjazta. Nagy idők tanúja. Varga Fercncznek, az 1849-ki szegedi vészbíróság elnökének, Torontál- vármegye volt másodalispánjának haláláról érkezett hir Clevelandból. Yarga Ferencznek Gyulán rokonai vannak az Újvároson lakó Vargák között s ő volt az, aki nem régiben — pár éve — a Kocsis Sándor városunk szülötte, hazánk jeles fiá hoz Írott levelében — a nagy port felvert Pomucz- féle milliókról szárnyra kelt legendák értékét leszállította. A ma élő fiatalabb nemzedék őt már nem ismerte. A nyolczvanöt éves aggastyán ötvennégy esztendeig élt távol hazájától és amerikai honfitársai közt is nagy tekintélyben állott. Debre- czenben született 1817-ben, édesapja a debreczeni kollégium tanára volt. Mikor ügyvédi oklevelet nyert. Nagybecskerekre került, a hol uradalmi ügyvédje lett a Kiss-családnak, igy a vértanúhalált szenvedett Kiss Ernő tábornoknak is. A szabadság harczban a bírói széken szolgálta a nemzeti ügyet: először is tagja lett a vérbiróságnak, mely a vé rengző rácz és oláh hordák, lázadóin ítélkezett. Ebben a bíróságban Varga Ferencz 23 hazaáruló fölött mondott ítéletet. Majd 1849-ben a szegedi vészbíróság elnökévé választották, mely öt embert ítélt el a hazaárulás bűnéért. Csakhamar Toroutál vármegye hivta el alispáni székébe, de hivataloskodása nem sok ideig tartott; a szabadságharczot leverték és a vármegye tisztviselőinek is menekülniük kellett. Átkeltek a Maroson és éppen a szomorú emlékű augusztus 13-án értek Világosra, a hol a magyar fegyvereket Paskievics lába elé rakták. Kétezernél _ több polgári állású embert vettek a muszkák szuronyok közé elindították őket Kisjenő felé. Köztük volt Varga Ferencz is. Útközben a kocsisnak, a ki őket vitte, sikerült a kozákok közül megugrani és a menekülők Gyula felé vágtattak. Hónapokig rejtőzködött Varga gyulai rokonainál, majd Hajdúböszörményben lakó édesanyjánál, de végre is látta, hogy .el kell szakadnia hazájától. Sok viszontagság közt jutott el Krakóba, a hol egy derék lengyel orvos szerzett neki útlevelet Hamburgba. A német kikötővárosban azonban nem sokáig volt maradásuk: a hamburgi elöljáróság fölmondta a vendégszeretetet az ott összegyülekezett magyar emigránsoknak, a kik erre Altonába mentek és 1851-ig ott maradtak. Ekkor Varga több menekülő, köztük Madarász László és Majthényi József társaságában Londonba ment. Innen kimentek Amerikába, ahol Varga résztvett Pittsburg, a későbbi magyar telep alapításában, a melyet Uj-Budának neveztek el. Később Varga Burlington közelében farmot vett, azután tevékeny résztvett a polgárháborúban s ennek befejezte után Missouri állam Desatur nevű megyéjének főjegyzőjévé vá lasztották. Amerikában meg is házasodott: felesége német származású leány, Sanders Mari volt, a ki oldalán valóságos magyar asszony lett és fiát és hat leányát is úgy nevelte, hogy azok mindig nagy szeretettel gondolnak édesapjuk távoli szülőföldére. Fia, István, most Leonban (Egyesült-Államok) ügyvéd és az öreg urat is ott érte a halál. Élete folyását, viszontagságait megírta a clevelandi Szabad- sdy-ban, mely most hosszabb czikket szentelt emlékezetének és a nagy idők tanújának aiczképét is közli. Halálát egyetlen élő magyarországi rokona, anyai ágról való unokatestvére : Szűcs Albert nagyváradi háztulajdonos gyászolja, a kivel az elhunyt haláláig sürü levelezésben állott. Népünnepély és műkedvelői előadás. Az orosházi önkéntes tűzoltó egylet május hó 18-án azaz pünkösd vasárnapján a szentesi ut végén lévő vásártéren tánczal egybekötött népünnepélyt rendez. A programm igen ügyes és elmés, tekintve, hogy a tűzoltó néyünnepély mindég sikerült szokott lenni, most is erős a bizalom, hogy a népünnepély sikeres lesz. — Pünkösd hétfőjén az orosházi iparos ifjak egylete rendez műkedvelői előadást, mely alkalommal mint már jeleztük, a „Gyimesi vadvi rág“ Géczy István remek népszínműve kerül a színre. A próbák már nagyban folynak és az előadás iránt élénk érdeklődés mutatkozik. Tánczmulatság Sarkadon, a sarkadi olvasó kör házalapja javára folyó hó 19-én saját kerthelyiségében zártkörű tánczvigalmat rendez. Belépti dij személyenként 50 fillér. Kezdete délután 4 órakor. FelülfizetéBek köszönettel fogadtatnak és nyugtázhatnak. Kedvezőtlen idő esetén május hó 25-én fog megtartatni a mulatság. Halálozás. Czikora György, Orosháza község tipikus alakja, pár napi szenvedés után kedden este meghalt 88 éves korában. Czikora 1848 ban az úgynevezett „őrsereg“-ben zászlótartó volt s egyik fölebbvalójának annyira megtetszett, hogy lefényképeztette. Mikor Győri Elek képviselője lett az orosházi kerületnek, annak is annyira megtetszett a jó magyaros arczu Czikora, hogy szintén lefényképeztette. Czikora utolsó órájáig mindig tántoríthatatlan hive volt az 1848-ki eszméknek és azokért sokat is áldozott. Czikorát nagyon szerették az urak is és tisztelték benne erŐB elvhüségét. 5—6 év óta rohamosan vesztette erejét s szeme világát majdnem egészen elvesztette s a vele beszélőt CBak hangjáról ismerte fel. Betörés. A héten Kapás Károly vésztői lakosnak a szeghalmi határban levő „Sárgamágori“ tanyájának ajtaját ismeretlen tettesek betörték s onnan egy kétcsövű fegyvert a hozzávaló töltényekkel együtt elemeitek. A vésztői csendőrség megindította a nyomozást és sikerült is a tetteseket Püski Gábor békési illetőségű, — vésztői lakos és Nagy Mihály - vésztő-sárgamágor pusztai lakos személyében kideríteni. A nyomozás során a csendőrök megtalálták a fegyvert is Nagy Mihály tanyai istállójának tövében, valamint nehány töltényt is. Érdekes, hogy a fegyvert és töltényeket azért lopták el, mert vadászni akartak, — noha vadászati engedélyök nem volt. A jeles Nimródok vadászati szenvedélyét a kir. törvényszék fogja lecsilapitani. Mezei tolvajok. Kórösladányban, a héten két helyen emeltek el szegény munkások által hátra hagyott tárgyakat. Lánczi István és Töröcsik József kubikos munkások talicskáját emelték el ismeretlen tettesek s ugyanakkor Kovács Bálint körösladá- nyi lakos által a szántóföldén visszahagyott két ekét emeltek el. A csendőrség megindította a nyomozást s már nyomában van a szenvedélyes gyűjtőknek. A tizedik osztálysorsjáték. Sohase volt szerencsére olyan nagyon szükségünk mint most. Nagyon időszerű tehát a m. kir. szab. osztálysorsjáték tizedik sorsjátékának beköszönte. Már nem uj intézmény hazánkban az osztálysorsjáték, hiszen kilencz sorsjátéka megkedveltette közönségükkel és meggyökereztette a beléje vetett bizalmat. Kifogástalan működése, kezelésének abszolút korrektsége, szerencse esélyeinek rendkívül kedvező volta, nyereményeinek sokasága és nagysága, a sorsjegyek vásárlását mindenki számára könnyítő osztályrendszer a magy. kir. szab. osztálysorsjátékot népszerűvé, sőt egyenesen közszükséggé tették. A most kezdődő X. osztálysorsjáték első osztályára szóló sorsjegyek már kaphatók. Ennek az osztálynak húzását az idén május 22. és 23-án tartják meg. Igaz barátság. Tiz év után a minap találko- kozott először két jó barát a Teréz*köruton. A viszontlátástak mindketten nagyon megörültek. — Mintán a váratlan találkozás a Török A. és TárBa ismert bankháza előtt történt, ezt a sors Útmutatásának tekintették s közösen egy sorsjegyet vásároltak Török bankházában. Az idő csak haladt, a sorsjegyet azonban nem húzták ki. A játszók egyike elvesztette türelmét és midőn fizetni kellett volna, bejelentette barátjának, hogy ő nem játszik tovább. Rövid gondolkodás után a másik elhatározta, hogy ő maga fizeti az egész sorsjegyet, azonban ugyanezen alkalommal felszólította barátját, hogy egy meg nem nevezhető jótékony czélhoz járuljon 12 koronával. Ezen kérelmet a régi jó barát készséggel teljesítette. Nyolcz nap múlva a sorsjegy tulajdonosa örömmel jelenti, hogy „számunk nagy nyereményt nyert!“ „A mi sorsjegyünk?“ — kérdi a jó barát meglepetve — hiszen ón már nem játszom !“ — „De igenis, kedves barátom, mert a jótékony ozélra átadott pénzt sorsjegyünk megújítására for- ditottam. Ugyanis nagy ostobaságnak tartottam, hogy elhagyjuk a játékot épen a főhuzás előtt!“ így kellene minden játékosnak gondolkozni. Mert ritkán fordulhat elő olyan eset, hogy egyik barát titokban megújítsa a másik barát sorsjegyét. Goldberger Ignácz gyulai templomtéri divatáru üzletében a legszebb nap- és esernyők, valamint nyakkendők, ruhadiszek és selymek, csipkék, szallagok, keztyük, s minden e szakba vágó czikkek kaphatók. A tisztelt olvasó közönség figyelmét felhívjuk üzletére. 143 3—4 Selyem blusok 2 frt 35 krajczár, vagy finomabb, — 4 méter — valamint „Henne- berg selyem11 fekete, fehér, vagy bármily színben 60 krajczártól 14 forint 65 krajczárig méterenként. Minden rendelőnek bérmentve és vámolva a házba szállittatik. Minták póstafordulattal. Schweitzba, 20 fillér póstabélyeg. G. Henneberg, selyemgyára, cs. és kir. udvari szállító. Zürich. 10 14—30 Irodalom. Az e rovatban közlött művek kaphatók D 0 B A Y JÁNOS könyvkereskedésében Gyulán, hol minden külföldi és hazai lapra előfizetések is elfogadtatnak. Magyar Remekírók. Magyar könyvnek régen volt már oly fényes sikere, mint a Franklin-féle Magyar Remekiróknak. Kedvező jelenség ez a magyar olvasó közönség nemzeti érzületére nézve ép úgy. mint irodalmi ízlésére nézve. A mai kozmopolita gondolkodás mellett, az irodalmi ízlés aberratiói közepette jóleső érzéssel tölti el minden magyar embert az a tudat, hogy a nemzeti klassikusok nemcsak, hogy száműzve nincsenek a magyar hazákból, hanem ezeknek szeretettel gondozott családtagjai, akik táplálják és fenntartják a nemzeti érzést, a magyar gondolkodást, gyönyöködtetnek és lelkesítenek, vigasztalnak és erőt adnak egy szebb jövőben való bithez. Megújítják a sziveket a poezis örökha- talmu varázslatával; oly nyelven szóllanak, melynek dallama a magyar ember lelke mélyéig hat el; magasan lobogtatják a tudás fáklyáját, hogy világosság legyen a magyar elmékben. Lapunk mely örömmel karol fel minden érdemes ügyet, szívesen egyengeti útját a Franklin-féle Magyar Remekíróknak a magyar közönséghez. Tesszük ezt annál nagyobb örömmel, mert a Franklin-féle Magyar Remekírók első egyöntetű kiadása az összes magyar klassiku- soknak s mint ilyen a szó legszorosabb értelmében nemzeti mű. Lapunk kiadóhivatala utján 3 koronás havi részletfizetés mellett rendelhetők meg a Franklin féle Magyar Remekírók ; e végből a jelen számunkban lévő hirdetés rendelőlapja kivágandó és aláírva lapunk kiadóhivatalába küldendő. A Jogállam jog és államtudományi szemle, melyet Edvi Illés Károly főszerkesztése mellett dr Baumgárten Nándor és dr. Gyomai Zzigmond ügyvédek szerkesztenek, Y. (májusi) füzete most jelent meg a megszokott változatos és magas színvonalon álló tartalommal. Dr. Weinmann *Fülöp közjegyző befejezi kitűnő értekezését a törvényes öröklésről és ellenjavaslattal lép föl, mely mindenesetre érdekelni fogja a polgári törvénykönyv szerkesztőit, Vargha Ferencz főügyészhelyettqs a vád viszonyát tárgyalja az Ítélethez a fellebbviteli eljárásban ép oly világos, mint magas tudományos szinvonalon álló előadásban. Dr. Meszlény Artur a legújabb statisztikai némely magánjogi tanulságait fejtegeti és a mit a birtokminimumról s az ezzel kapcsolatos IAnerbenrecht*-féle intézményről mond, igen megszívlelendőket. A füzet további gazdag tartalmából kiemeljük dr. Térfi Gyula törvényszéki biró tanulmányát a Plósz féle első perrendtartási javaslatról (az eddigi tervezetek összehasonlítása a képviselő- ház elé terjesztett javaslattal ugyancsak e jeles szerzőtől a jogállam legközelebbi füzetében fog megjelenni). Dr. Angyal Pál jdgakadémiai tanár a büntető-törvényköny egy hiányáról értekezik, dr. Kiss Endre kir. ítélő táblai biró pedig a büntető perrendtartás 385. §-át magyarázza. A Jogállam e füzete dr. Gyomai Zsigmond ügyvéd szakavatott kritikai feldolgozásában közli a Curia bíráskodását iépviselőválasztási ügyekben b itt megjegyezzük, hogy a jogállam az egyedüli folyóirat, mely a Curi- ának e nagyfontosságú és közérdekű Ítéleteit közli. Ugyancsak kritikai feldolgozásban jelennek meg a Jogállam ban a felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai. Fölötte érdekes dr. Fromageot H. párisi ügyvéd, a Societé de Legislation comp, titkárának ismertetése az 1901-iki franczia törvényhozásról és Rohonyi Gyula országgyűlési képviselő bírálata dr. Horváth alügyész közjogi tanulmányáról. Itt megemlítjük még, hogy a jogállam legközelebbi (juniusij füzete közölni fogja Wach Adolf lipcsei egyetemi tanár bírálatát a polgári perrendtartás javaslatáról. A Jogállam előfizetési ára 10 füzetre 16 K. 5 füzetre 8 K. Az eddig megjelent 5 füzet megrendelhető a Jogállam kiadóhivatalában, Budapesten, IV. kér., Havas utcza 7.) 3 K. beküldése mellett. Tyuktenyésztés Il-ik átdolgozott és bővített kiadás. 90 ábrával, irta Hreblay Emil, állattenyésztési m. kir. felügyelő, a gödöllői m. kir. baromfi- tenyésztő telep igazgatója. Ára 3 korona, szerzőnél lapunkra hivatkozva kedvezményes áron 2 korona előleges beküldésével megrendelhető. (Budapest, Csömöri ut 15. szám.) E munka nélkülözhetetlen minden gazdának. Hogy ez igy van bizonyítja azt azon körülmény, hogy az első kiadás rövid 2 év alatt teljesen elfogyott. Ezen átdolgozott kiadás még kelendőbb lesz, 200 oldalon minden kérdést részletesen tárgyal, pontos útmutatást ad a tenyésztésre, a takarmányozásra, a tenyészanyag kiválasztás és értékesítésre, tárgyalja a természetes és mesterséges keltetést, az uj amerikai keltető gépeket ismerteti s azok kezelésére részletes útbaigazítást közöl. Az ismert és uj fajtákat bemutatja. Áz amerikai kap- panozást ismerteti s végre a gazdasági baromfi- tenyésztés tanát írja le E munka tartalma főbb ozimekben: I. rész. A tyuktenyésztésröl. Bevezetés. A íyukudvar. A tyúkól és berendezése. A tyúkok takarmányozása. Á takarmányozó eszközök. A tyúkok gondozása. A tyúkok betegségei s azok gyógyítása. A tojás termelés és' értékesítés. A tenyész- tojások felismerése és kiválasztása. A keltetés. A keltetés! eszközök. A csibék kelése és felnevelése. A csibék gondozása és takarmányozása. A csibenevelő eszközök. A csibék osztályozása és a tenyészanyag kiválasztása. A tyúkok jelzése. A kappanozás. A' vándortyukól előnyei. II. rész. A tyuícfajtákról. Bevezetés, A magyar tyuk. A kopasznyaku tyuk. A gyöngytyuk. Melyek a tyuktenyésztés nemesítésére ajánlott külföldi nemes fajták? A langsántyuk. Az orpingtontyuk. A plimuttyuk. Zárszó. íme látjuk mily széles keretben tárgyalja Hreblay az általa oly lelkesedéssel szolgált ügykör egyik fontos ágazatának kérdését: a tyuktenyésztést. Melegen ajánljuk a müvet mindenkinek ki baromfi-tenyésztéssel foglalkozik. Átolvasása hasznos és tanulságos lesz. A félnemüek Regény, irta : Jane de la Vaudére. Fordította báró Podmaniczky Hordoz. Kiadja SacbB és Pollák könyvkiadó-vállalata Budapesten. (VI., Andrássy-ut 37.) Nagyon aktuális regény ez: aktuálissá tette u század hatalmas finaleje : a párisi világkiállítás. A nagy nemzetközi világvásár ugyanis — tagadhatatlanul óriási kulturális sikere mellett — feltárta az egész müveit világ előtt azt a kétségbeejtő, szinte a teljes elzüllés határáig jutott elkölcsi sülyedést, melyben a modern franczia társadalom manapság sínylődik. A Párisba zarándokolt népek százezrei személyes impressziók alapján győződhettek meg, hogy a franczia dekadence eljutott immár arra a fokra, melyre a primitiven egészséges magyar társadalom ma még szédülve tekint. Ez az egyetemessé vált tapasztalat első sorban a modern franczia regényírókat igazolta, kik az utolsó évtizedben végleg elhagyták a mesemondás ártatlan mezejét s helyette kegyetlen igazsággal rajzolt képeket nyújtottak az enervált, züllött, fenékig perverz párisi életről, hol a legszentebb emberi érzés : a szerelem is puszta fajtalansággá, a római császárság idejét is megszégyenítő bujái - kodássá fajult. Beigazolódott, hogy a Prevost-k, Pierre Louys-k, Zolá-k, minket iszonyattal eltöltött erkölo8rajzai nem túlzások — mint eddig sokan hinni szerették volna — hanem szomorú való ságok, melyeket igazságban aligha múlhat felül valami, hacsak nem maga az — élet. Ezeknek a kegyetlen igazmondóknak táborába most egy uj, genialis iró lépett : Jane de la Vaudére. A félnemüek czimü regényével, melyben a perverz Párisnak még az eddigieknél is rikítóbb képét adja. Amit Zola a „Fécondité“-ben állít, hogy párisi anyák öntudatosan veszik magukra a terméketlenség átkát, csak hogy az anyaság gyötrelmeitől megszabaduljanak, azt Vaudére „A Fél- nemüek“-ben még általánosabb kórságnak mutatja be. Megrajzolja az előkelő leányt, a ki az orvosi tudomány segítségét veszi igénybe, hogy mint már leány a következményektől való félelem nélkül élvezhesse a szerelem gyönyöreit ; megrajzolja ezeknek a félnemüeknek egész női társadalmát, hol a férfi értéktelen eszközzé senyved, hogy helyét a lesbosi szerelem foglalja el. így tárja fel a „A félnemüek“ a párisi fajtalanságnak nálunk még nem is sejtett, izgatóan borzalmas titkait, olyan művészettel, hogy érette megbocsátjuk a veszedelmes terrénumot is, melyre a szerző e regényével lépett. A félnemüek a ma Pária dekadencziájának valóban ékesen szóló emberi dokumentuma, a melyen gondolkozhatnak, el tűnődhetnek mindazok, kiket az emberi faj fennmaradásának problémája érdekel s gyönyörködhetnek, kiket izgat és lelkesít egy-egy újabb — s valljuk be ! — tán minden eddiginél nagyobb irodalmi szenzáczió. A félnemiek egyedül jogosított, teljes magyar kiadása a műhöz méltó gonddal kiállítva, stilizált czimlappal, 8° alakban jelent meg 8 bolti áron 1 frtért minden könyvkereskedésben kapható. Gyulai élet. — Május, tüntető séta, a kaszinó Miskája, kaszinó-estély, a „Névtelen vár", uj épületek, Másik ház, az asszony-pénztárnok, Koczka menazséria. — Az igaz, hogy mUjus elsején virradóra dér fehérlett a mezőkön és a héten történt kétszeri fagy letarolta a dunsztba tenni való meggyet, azonképen a szobáinkban is fütjük a kályhákat és az utczákon pedig didergünk az übercziherben, de azért a május mégis a tavasz hava, az esztendő legszebb hónapja s mindezen apró kalamitásokat inkább fogjuk rá az áprilisra, mert ő az oka. Kissé kelleténél tovább nyújtózkodott, mint a meddig a takaró ér s bele okvetetlenkedett a május dolgába, zavarba hozván ezáltal a riportereket, akik sehogysem tudnak májusi hangulatot keríteni, pedig a májusról poetikus és szocziális irányban szokás írni. Az idén azonban a természet mozgolódott s a szocziálisták hallgattak. Az idei fagyos május elseje sehogysem inspirálta őket úgy látszik tüntető sétára, ami nem is csoda, mert felöltő nélkül nem érdemes sétálni ilyen hűvös időben, akinek pedig felöltője van, az nem lehet szocziálista, az már vagyonos osztály, kivéve ha a szabónak adós marad az árával. De akkor meg igyekszik nem tüntetőleg sétálni, hanem észrevétlenül surranni végig bizonyos utczákon. Legfőbb oka volna most a tüntető sétára a gyulai kaszinó régi hü szolgájának, Miska hetesnek. 0 volt ugyanis a kaszinó leglelkesebb oszlopa, mert nélküle nem égtek volna jól a lámpák soha a kaszinóban s ő volt az, a ki minden héten megkérdezte a kaszinó igazgatójától, hogy: »Tekintetes ur kérem, mikor rendezünk már bálát.« Es ime most a hü Miska kipotytyant az állásából a kaszinó lakváltoztatása folytán. Megérdemli Miska, hogy Írjunk róla s benne is van a hét . történetében, mert a tegnapi muri programmjában ő is egy pontot képvisel. Tegnap este ugyanis a kaszinó tagjai az uj lakás felszentelésére »magnum áldomás feeerunt« s ez alkalomból adták át Miskának a kaszinó tagjai
