Békés, 1902 (34. évfolyam, 1-53. szám)
1902-01-12 / 2. szám
A választás közfelkiáltással történt, csupán az iskolaügyi esküdti állásra kértek és rendeltek el névszerinti szavazást. Jelölve lettek ez állásra: Kristóffy Károly, Szpisják János, Sztarioskay Károly és Kvasz György. A névszerinti szavazás elrendeltetvén, szavazattöbbséggel Kristóffy Károly eddigi esküdt választatott meg. Mig a szavazás folyt, az alatt Fábry Károly és Bohus M. György képviselőkből álló -küldöttség Zsíros András újonnan megválasztott birót, Maros György és Bakos Mátyás képviselők pedig Kitka György ismételten megválasztott törvénybirót a község négyesfogatán a községházára hozták. A megválasztottak, a kiket a választó közönség zajos lelkes, szűnni nem akaró éljenzésekkel fogadott szívélyes szavakban köszönték meg a polgárság ismételten megnyilatkozott bizalmát, mindketten Ígérve, hogy tehetségük mértéke szerint mindenkor csak a jót és igazat kívánják szolgálni. Végül Szalay József a képviselőtestület és választó közönség nevében köszönte meg szívélyesen Sztraka György főszolgabírónak azt a tapintatot körültekintést és jóindulatot, melylyel a választást oly sikeresen vezette. Szerdán Békésen folytak le a választások. Itt a Kecskeméti párt híveit ültették az elöljárói székbe elejtvén a régi elöljárókat. Megválasztották: bíró nak G. Varga Andrást, törvénybirónak Öreg Gábort, gazdának Mester Gábort, közgyámnak Varga Győr gyöt, pénztárnoknak Fapp Józsefet, községi ügyész nek dr. Igaz Pált. Esküdteknek: Knapcsek Józsefet R. Nagy Imrét, Hídvégi Mihályt, Csarnay Jánost, Bajkán Illést, Illés Mihályt, Püski Gergelyt, Szabó Gergelyt, Molnár Mihályt, Nagy Imrét. Orosházán január 6-án volt az elöljárók válasz tása a lehető legnagyobb érdeklődés mellett. Megválasztattak : bírónak Jankó Ferencz, másodbirónak Horváth Mihály, pénztárnoknak Ágoston Lajos ellenőrnek Krausz István, állami adószedő pénztárnoknak Sin Sándor, ellenőri számfejtőnek Kiss Ferencz, pótadószedőnek Tóth János, útadó és közmunkaadó szedőnek Horváth István, közgyámnak Bikádi József, vásárbirónak Baranyai Mihály, iskola esküdtnek Koczka Pál, esküdteknek Tóth György és Kunos János, gazdának Barcza Sándor. Kondoroson január 9-én volt a választás, s a megválasztottak a következők: biró Erdei László, törvénybiró Kovács János, gazda Krájcsi Mihály, esküdtek Konyecsni János, Hlivlár Mihály. Vaskór Mihály, közgyám Tispiter János, pénztárnok Fekete Miklós. Békésszentandráson januér 5-én folyt le az elöljárói választás s elöljárók lettek: biró Bencsik József, törvénybiró Tolnai Márton, esküdtek F. Bencsik János, Kertész Áron, Gazsó Imre, id. j Gsik Ignácz, gazda Bencsik Pál, adószedő pénztárnok Gazsó M. János, községi pénztárnok Mátyás Ferencz, közgyám Fazekas J. Ferencz, ellenőr Bencsik Elek. Öcsödön január 6-án voltak a választások, eredménye: biró lett Pápai László, albiró Pap Jáno^- esküdtek K. Tóth Sándor, Ronyai Ltvájff'," Molnár Lajos, gazda Pápai -L&j&epidóji^dö' T. Kiss Bélián, adószedő <p!nztárnok Dorogi Ferencz, közgyám Donka T ászló, községi pénztárnok Szilágyi Benedek, ellené/ Szabó Sándor. / Nagyszénáson január 3-án választották meg az /élőljárókat, u. m.: biró Menyhárt Zsigmoud, másod- 'fiiró Timók István, pénztárnok Bernát István, adószedő Szulá Sándor, közgyám Kiss József, esküdtek Sós Mihály, Orbán János, Sób Sándor. / Kőröstarcsán pénteken voltak a választások és W egválasztattak: Nagy Sándor bírónak, Nagy Antal j rvénybirónak, Makai Antal pénztárosnak, Tóth / ínos adószedőnek, Tóth M. László gazdának, Kovács Pál közgyámnak, Gyaraki Sándor ellenőrnek, Gyaraki Bálint, Fülöp Sándor, Marti István, Szabó János esküdteknek, Bereczki Bálint végrehajtónak Pusztaföldváron megválasztanak : bírónak Fe bér Antal, albirónak Lőrincz Sándor, pénztárnoknak Dominkó Sándor, esküdteknek Lővey András, Deák István, gazdának Lővey Mihály, közgyámnak Ko csondi György, adószedőnek Bokor Mihály. Gádoroson a folyó hó 4-én lefolyt választáson a következők választattak meg: biró Horváth Márton, albiró Pólyák András, közgyám Jeney János pénztárnok Bárány János, adószedő Pólyák Pál esküdtek Kovács József, Kosztola Pál. Dobozon január 9-én tartott elöljárói választás eredménye: biró Kárnyáczki István, albiró V. Szabó Gábor, közgyám Z. Szabó N. Mihály, pénztárnok H. Szabó Sándor, gátbiró Szatmári Feréncz, gazda B. Puskás István, esküdtek Puskás Á. Mihály, Hajdú István, ifj. V. Szabó Mihály. Gyulaváriban január hó 10 én volt a választás a mikor az elöljáróság következőleg alakult meg biró Z. Tóth Sándor,-törvénybiró-pénztárnok K. Túr; Ferencz, közgyám-adószedő B. Bálint Antal, gazda B. Berényi Sándor, esküdtek Túri Gábor, Kun Gábor, Korponai András és Dandé István. kezd szerény kötetet? Vájjon akad-e, a ki elolvassa azok közül, akik az irodalmat monopolizálva ítélnek elevenek és holtak fölött ? Vájjon sikerül-e Székely Sándor tehetségének betörni azt a falankszot, melylyel nagy íróvá felfújt ujságirócskák klikkrendszere elzárja az irodalom mezóit. Kétlem. Egyszerű, keresetlen dalai siket fülekre találnak az aszfaltvirágok, perverzitások korszakában s szerény köntösben, klikkbeli iró előszava nélkül megjelenő kötetecskéjét olvasat lanul dobják a papírkosárba. Vagy ki tudja ? S Mintha fujdogálni kezdene már az irodalmi reakczió előszele, mintha a perverzitással és az érzékiség hajhászatával elkábi- tott olvasóközönség vágyódni kezdene már tiszta ősforráshoz az esztétikai széphez s nem lenne már olyan nagyon kiváncsi félig benőtt fejelágyu, az életet és a szerelmet kávéházból ismerő fiúcskák „egyéniségére.“ Mintha óhaj mutatkoznék a sokszor kigunyolt, elavult régi irók penészes könyvei után s a mindenáron „uj“ el vesztette volna már az újdonság ingerét. Vagy ezek a gondolatok csak a Székely Sándor verskötetének elolvasása után czikáznak át agyunkon Annyi* tény, hogy Székely Sándor nem modern poéta. Nam seccessiós. nem lát lilaszin- ben, poézisa a vidék egészséges talajából fakadó nemes, tiszta, egyszerű, mint az alföldi rétek vadvirága. Kap-e polgárjogot ez a szerény virág a többi csinált növény közt, szerez-e vájjon nevet neki ez a kötet, vagy tovább is a vidék szürke lantosa marad? Nem lehet tudni. Községháza avatás Mezöberényben. A vármegye egy életerős, önerejéből fejlődői községének szép ünnepe volt e hó 9-én. Mezőberénji község lakossága avatta fel uj diszes közházát a lakosság egészének és sok vendégnek részvételével] impozáns ünnepély keretében. A mezőberényiek méltán büszkék uj község-l házukra, a mely egyik legdíszesebb középülete a vármegyebeli községeknek, a maga nemében pedig nemcsak a vármegyében, hanem messze földön pá ratlanúl áll. A községháza diszes egyemeletos épü let oszlopos főhomlokzatával a piacztérre, illetve m Köröstarcsa felé vivő fő-utczára, két szárnyának homlokzatával szinte a fő-utczára és a békési útra néz. A dr. Berényi Ármin gyulai ügyvéd, régeb ben Orlai Petrics-féle ház helyén épült, amelyről a Petőfi emléktáblát az uj középület falába he-J lyezték át. Diszes külső kiképzésén kívül és czél szerű beosztása mellett igen szép az előcsarnoka^ lépcsőháza és tágas közgyűlési terme. Az ünnepélyen, melyen ott volt a község apraja-nagyja, sokan vettek részt a vidékről is Gyuláról a vármegyei központ képviseletében dr. Bodoky Zoltán főjegyző, Berthöty István, Kiss László aljegyzők, Szabó Emil árvaszéki ülnök, a pénzügyigazgatóságtól Csák György kir. tanácsos, pénzügyigazgató, Kiss István számvevőségi főnök, továbbá Rezey Szilviusz kir. tanfelügyelő, dr. Berényi Ármin vettek részt, a járási hatóság részéről dr. Petneházyl László tb. szqlgábiró jelent meg. Ott voltak m.é,g Békés és Köröstarcsa községek egész elöljárósága és igen sok más vidéki vendég. A központ képviselőit és a velük a délelőtti gyorsvonattal érkezőket nagyszámú küldöttség élén Kolozsy Endre a község első jegyzője fogadta szi vés szavakkal, amelyeket Bodoky főjegyző viszon- zott. Hosszú kocsisorban vonultak be ezután a vendégek fogadóikkal a községházára, melynek egyik melléktermében gazdag villásreggeli várta őket. Délelőtt tizenegy órára zsúfolásig megtelt a közgyűlési terem, amelyben a község képviselőtestülete tartotta ünnepi közgyűlését. A képviselőtestület tagjain és a vidéki vendégeken kívül ott volt a község egész intelligens hölgy és férfi közönsége Szekeres András bíró. a községi elöljárók derült arczú tipikus alakja üdvözölte a megjelenteket és megnyitotta a közgyűlést. Utána Kolozsy Endre első jegyző mondott nagyhatású, gondolatokban gazdag, formában tökéletes ünnepi beszédet. A szónoki készséggel előadott beszéd szépségei, hazafias hangja többször lelkes éljenzésre ragadták a közönséget amely a beszéd befejezése után szűnni nem akaró tapssal és tetszésnyilvánítással ünnepelte a szóno kot, aki ismertette a községháza építésének történetét is. E szerint a község három év előtt hatá rozta el az építkezést és pedig a régi községháza helyén 120000 korona költséggel. Később sikerült oly módozatot találni, hogy egy uj telek vétele azon a községháza felépítése és a régi községházának üzlethelyiségekké való átalakítása kikerült az előirányzott összegből, amelyből az építkezés maga 72 ezer koronát vett igénybe. E mellett a régi községházából átalakított üzlethelyiségek bérjövedelme fedezi az összes költségek amortizáczióját, hogy az 1902. évi pótadó 10 százalékkal kisebb, mint az előző évi. A következő felszólaló dr. Kovács László méltányolta az elöljáróságnak és különösen Kolozsy jegyzőnek az uj községháza létesítése körüli érdemeit, melyeket indítványára jegyzőkönyvben örökítettek meg, felvevén abba az ünnepi beszédet is. Ezután Szekeres biró berekesztette a közgyűlést. Ezalatt a piacztéren ezrekremenő néptömeg gyűlt össze, mely a közgyűlés eloszlása után sűrű rajokban tekintette meg az épületet, hogy azután ismét tömörüljön a piaczon tartott népünnepélyen. Hogy ugyanis a község örömünnepében annak minden polgára kivehesae részét, a község saját terméséből 15 hektoliter bort osztott ki a népnek, a mely egész délután sürü tömegben töltötte meg piaczteret hangos zeneszó mellett mulatva vig ha i- gulatban. Délben egy órakor a „Magyar király“ vendéglő nagytermében látogatott közebéd volt, am lyen mintegy háromszázan vettek részt. Az ebédnek a késő délutáni órákig tartó folyása alatt vége, hossza nem volt a pohárköszöntőknek, melynek so rát dr. Bodoky Zoltán vármegyei főjegyző nyitotta meg, -riadó lelkesedést keltő beszédben éltetvén a királyt. Jeszenszky Károly szép beszédben a hatóságok megjelent képviselőit, Horváth János a szomszéd községek elöljáróit és a többi vendégeket kö szöntötték fel. Dr. Bodoky Zoltán utalva a község fejlődésére annak további felvirágzására emelt po harat, Csák György a község vezetőit, a lelkésze két és elöljárókat, Dax György lelkész az elöljáróság tagjait első sorban Kolozsi jegyzőt, Paulinyi Károly a jelenlevő hölgyeket köszöntötte fel. Dr Berényi Ármin szép pohárköszöntőben foglalkozott a népre hatást gyakorló uj eszmékkel. Sikerült pohárköszöntőket mondottak még Rezey Szilviusz, Petneházy László és Ferencz, Kiss László, Szabó Emil stb. Közben felolvasták az érkezett üdvözlő sürgönyöket, a melyek között a megjelenésben aka dályozva volt dr. Lukács György főispán és dr. Fábry Sándor alispán sürgönyeit zajos éljenzés kisérte. A leszálló est vetett véget az ünnepély zajá nak, melynek benső szívélyesség okozta kitűnő hangulata tette kedvessé a diszes és a község életében jelentőséggel teljes ünnepet. várc , szül mimt— Fűzűi kötél napo sertéi baton vásár ■alatt, akár nem, csaknem Lsen meg- I ® Pálnapi vásár teljeseelvesztette jlentőségét és értékét, {idén sem I 8emmi reményt és cbujI riporteri jisból veszünk róla tudorai A vásári Is a következők : Január lín szerdám M pénteken szarvasrha, szommeg . közé Uj melyeit gait. - A az 190. lizdasági iparczikkek, vaslap belső Hírek. Kinevezések a vármegyén. Dr. Lukács György főispán a nyugdíjazás folytán megüresedett árvaszéki kiadói állásra Török Gábor irattárnokot, eddigi helyettes kiadót, árvaszéki irattárnokká Débreczeni Károly vármegyei Írnok, helyettes irattárnokot, vármegyei Írnokokká Ötvös János és Kiss Kálmán dijnokokat, első osztályú dijnokokká Magdics Nándor járásbirósági napidijast másodosztályú dijnokká Dóczy Béla városi napidijast nevezte ki. A gyulai rom. kath. hitközség egyháztanácsa január 5-én közgyűlést tartott, melynek az 1902. évre vonatkozó és lapunk múlt számában egész részletességgel közölt költségvetés megállapítása volt főtárgya, A költségvetés 18°/0 kivetési kulcs mellett a cqult évihez mindenben hasonló tételekben egyhangúlag és vita nélkül elfogadtatott. A pénztári jelentés a múlt évi maradványról és pénzkezelésről tudomásul vétetett. Gróh Ferencz egyházi elnök jelentést tett a gymnasium ügyének mikénti állásáról ; az alapítási okirat és szerződés, jóváhagyás és aláírás végett az egyháztanács elé is be fog terjesztetni. A gymnasiumra gyűjtött összegek, mint a gyulai polgárok alapítványai kezeltetnek s az ösz- szeg, mely tényleg befizetve van, elérte a 40 ezer koronát, sőt folytonosan töHénng^a befizetések. Főispánunk gyásza. Vármegyénk főispánját dr. Lukács Györgyöt, mint részvéttel értesülünk, gyász érte, rokonának Lttíwc? Dézáő nádüdvarifoIdbTrto- kosnak elhunytával, aki 60 éves korában halt el. Folyó hó 9-én Nádudvaron végbement temetésen főispánunk is részt vett és onnan pénteken este érkezett vissza Gyulára. A vármegyei tiszti nyugdijíntézet igazgató-választmánya folyó évi január hó 4-én dr. Bodoky Zoltán vármegyei főjegyző elnöklete alatt ülést tartott, a melyben a nyugdíjintézet tagjainak az alap javára 1902. évre kivetendő hozzájárulásának összegét állapította meg, majd Paulovytz Béla árvaszéki kiadót munkaképtelenség okából nyugdíjazta és évi nyugdiját 1190 koronában állapította meg, végül két kölcsönkérvényt intézett el. Gádoros—Bánfalva. Mikor az országos törzskönyvi bizottság javaslatára a belügyminister Békésvármegye községneveit megállapította, az uj nevet nyert Gádoros község folyamodott, hogy neve Békésbánfalvának meghagyassék. A belügyminister most értesítette a vármegyét, hogy a község kérelmét nem teljesíti és igy a „Gádoros“ elnevezést meghagyja. Az izraelita hitközség folyó hó 5 én délután újította meg az elöljáróságot. Elnök lett most már harmadizben dr. Berényi Armin, alelnök Weisz Mór (uj). pénztárnok Fischer Jakab (uj), templomgondnokok Bleier Ignácz, Goldmann Sámuel és Neumann Simon. Az iskolaszék a következőleg alakult meg dr. Berényi Armin elnök, dr. Bárdos Arthur, Ehrenfeld Salamon, Fischer Jakab, dr. Kohn Mór és Weisz Mór tagok. A gyulai 48-as kör évi közgyűlését ma délután 2 órakor tartja saját helyiségében. A Pálnapi Vásár e hét folyamán veszi kezdetét. A múlt század utolsó évtizedéig a Pálnapi vásárok országos hírnevűvé tették Gyula városát. Ez volt az egész ország legnagyobb, legnépesebb vására a sertésfelhajtás nem ritkán százezer darabon felül: volt, csupán negyven-ötvenezer darabnyi felhajtást vásári tudósításainkban mint „kis forgalmu“-t kvalifikáltunk. És nemcsak mennyiségre, de minőségre is a gyulai Pálnapi vásárok a legkiválóbbat produkáltak, az ily alkalommal kifejlődött árak pedig nemcsak az országra, hanem a külföldre is irány adóknak tekintettek. A sertésvész, mely az ország legnagyobb közgazdasági csapása, egyetlen egy várost sem sújtott oly nagy fokban, mint Gyulát, és pedig a várost mint morális testületet ép úgy, mint a város lakosságát. A kisvárosi sertésaklok, amelyekbe ezreket fektettek és ezreket jövedelmeztek, egy évtized óta üresek és elpusztulnak, velük együtt pusztul a lakosság is. A sertésfelhajtás, akár van a ^iStély. A gyulai kaszinó tegp tartotta Hifi melyet az előjelekbőjélve azok | kaszinó estélyek közé sózhatunk, , kedvessé tették a kasziimulatsá Jjnapi eslről a jövő száinbá Mállami anyakönyvi hivatal [mutatása történt születés, halálesete házasságkötő lijííitleíeíí: rom. kath. fiú L leány 188, Öi jlai 390; evang. reformátulu 132, leány 1 ■jsesen 257; görögkeleti fiuB, leány 68, ossz | j!4; görög katholikus fiú [leány 2, ostai hitv-. evang. fiú 14,lány 10, |raelita fiú 12, leány 14,részesen meg nem állapított vallL fiú 3. kületett összesen 827, rneAilt 678, 900. évben született 842fjneghalt 777, szafcr;^ volt 65. — Meghalt ró i kath. finemü Í.S, |temü 170, összesen 323 ; református finjnü^ nőnemű 97, összesen ^görögkeleti fimfoü| nőnemű 65, összesen 11 görög katbollikulfintö 2; ágostai hitv. evanifinemü 20, nőnem luöeszesen 31 ; izraelita 4mü 8, nőnemű 7|össBen 15 ■ egyelőre meg nerjállapi- fi'nü 1. Meghalt 1901. évjn 678. 7l|Háza8ságra lépett róm. kdolikus nSel|e református 44, görögkbti 21, ágol hitv. evang. 1, vegyesházas- 30 Ír. 1901. évben házasBágolkötött 197 pár, IJOO. élen 203, 1901. évben kildetve összesen összesen 26; egy| 1901. év szaporula tott vallás 1900. évbu 94 pár, ev zraelita 7 ságra lépe lett 275 pl: Nine: szóló szellfai szLkáknak, "melyek az i| tél tél- lezára a legelmésebb időrásról lanyhaságáil milen újságban Íródnak, az Időjá- magát és nem fogadja eiekin- iumot, a mely forsrift terint jet ir elő számára Csak azért lénynyel és nem akar télenni. amely pedig forduló pont miőváltozásra — nem értbl az tzukrástok kétségbe vbnak jajukat tépik, amely dolokat |álni a nyáron, midőn a (műiéit felszámítják. Még alolá- izunlfj hogy változást hé, de gos bizalommal. A korciolya öngyilkosság sötét esztéjéräs 'Konoké tart télynek a la leni havat, fagyit, híj is daczol aUözv Az oláh krácBO szokott leni 1 dén eredmnyt. esve, a venléglöi mi is megfőjük ital ztjéb em 1 jéggel hűtő hók vizkere már abban és szánkázá hival vei fogl^lkolnak, Drágul L poítaigogy -miért, az nincs uw'ío-i dokolva, peijg a pct^nak n£[u a nyereségre kel- ené nlztii, ,.iért jet, hanem közintézmény s az eddigi Árifa sz4,t j| szuperált. ügy látszik, hogy az állan a EoaTnyerni. akar, mint a seft- sma.inok sziták a dk^ és birkán s a polgárok zsebéit ilyenjindirekt |Ln j8 0)találja. — A minisztertanács elhitározta, L január U-jkétőj jpgva a levelezőlap'* nem 4Lnem 5 fi,|iér földre, a pos^ut^vánJ) pok di lesznek az eBigi 1 fiU^liifTlfw lesz mentve la haza, Voir gyűjtők és kiidők vigy Dohánylsempészet. gyulai pénzügyőrök. Egjfcn ké*_ egy 80 kilótj fedeztek I yáv I feen, 1 , I oá II fcstt. Ezzé, ||Í képes! es nWj berek igyeke: csempészeket kedve köveit tek Gyulán! két pénzügl s itt siker) ie: az .lei szüzdohánynyh.1 együtt. Aljj,ir,íW bírságot róttak. f >ly Hl V fifh I, Esküvők- Baracsi Is jL ifjú iparos házasságot kötiUtjP^ZC vei, néhai Stabó János fcí550^ | leányával. — Szilágyi Gerjnedelr e hó 9 én vezette oltárha lífizoí' varrónőt. yzánjj Eljegyzés- Erdélyi Jóaet sunk kedves leányát Mariskát^ festőművész. I A gyula—barakonyi vas'erÍ Bene Környei terv szerint való |!É hiúsulván, tudvalevőleg BókésvitnG kért előmunkálati engedélyt egfor kony között építendő keskeoy y útra. Tudvalevőleg az élőmunkái^ praejudikál semmi irányban és ej hogy a tervezők hatósági támogat! előzetes tervek elkészítéséhez, hogy most, — a mi a legritkábbaL eriut,|| nebéi ír a tervnek és oly körülményekre k< In amelyek épen az elÜmunkálati | H lettek volna megvalósitandók. | |j p > a következőleg hangzik ; 1 Iffl H vármegye közönsége 30-án tartott törvényhatósági bizotWtl bői 110. ü a. hozott 1 | É|| H|. elém terjesztett határozatával kimo ] Gyulátó1 Gyuiavarsánd, MH Seprős és Apáti községek j|§|| I vezetendő keskenyvágányn p^Pfl ' dekü vasút előmunkálataira a„ j 5 en8édélm„ jó fogú kocsi dj ylyel kft Iztül Dói aulától I fet elcsíp Jyészekrt sizmad xbó Mái ndiamea kői If létei resztül — a kereskedelemügyi minister lati engedély kiadása helyett nebéi TU Mkéa jf ;el y belit i Hal J r ^egyezí|J ifi ?*s| n _ megye- v j Gyűli IfiÉi I |b) eng, i. ik art; (raT m nj IC innál I 1(1 < fe n töri . fi , 1 az ; ill m csógekj V í 8 * jr felví VI I igedálv irdéses] j i évi I Is I I a^pí; fa *nj íotta, I Misk. Jan Ü IS Pl bél
