Békés, 1902 (34. évfolyam, 1-53. szám)

1902-01-05 / 1. szám

Gyula, 1902. január 5-én

XXX1¥* évfolyam.

>sé szám.

—Ha—■—■ "

i ’ paRirkesztőség:

iblom-tér, Dobay János kerá*

i|e, hova a lap szellemi részét

. {kg közlemények intézendő!. fShTI

siratok nem adatnak vissz^jj. Előfizetési dij:

t évre . ■ 10 kor. " 1*0.' ékte ... 0 « *v

gyedre . 2

50

Egyes széni 4ra 20 fill.

Társadalmi és közgazdászat! hetilap.

Megjelenik minden vasárnap.

Felelős szerkesztő: H ó h. n ID á v i cL

\ Kiadóhivatal:

Templomtér, Dobay Ferencz háza és könyvkereskedése, hova a hirdetések és nyilt-téri közlemények küldendők.

Hirdetések

szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadóhivatalban.

L.

Nyílt-tér sora 20 fül.

hibásánál követi | a város megzletalapitás és hitel.

ak oka, hogy kereskejóink egy része as zöld ágra vtTgödrf, mások ellen- ivedelmező üzletekéi alapítanak és amvonra is tesznek assert, nézetünk ,inden egyes kereiskejlc saját eljárd (•esendő. 1 I

gtöbb kereskedő fa f »lábát mindjárt i és pedig az üzlet fala nem eléggé óvatosa i ,yal, ahol tőkéjűklpöz mérten müköd- lendkivül nagy-apa|fiatal emberek i tik ismeretlen, idegen helységben s ugyanott jj üzletet alapítanak, i g hosszabb idlg tantófckodnak vala- )sban és számlanalqa szerzett isme- 5, melyek alajján Izletet nyitnak, k olyanok isjakiklminden további :ás nélkül egjzerüJn azért önállójukat, mivel ilkalrtjas bolthelyiség kezesükre, vly mim mint alkal •nem sikerüli előreliutniok és saját kivannak lenn.

. lók, akik ilyjmódonjalapítottak üzínyire rövid Jidő megérzikl

igteterr bázij etkezménfeit és hogyan mégis vergődhessenek, min-i ődot és fogí^t kísérelnek meg, leg- igynevezett piszkos konkurrensek kik elrontják az üzletet. Majd mind- zaél a hitellel is, miáltal az ipanagykereskedők szenvednek kárt J & á rossz;

iatti panezok egyik főoka. lom, nagvfrji csekély azoknak száma, ükkel és tehetségeikkel számol- !eg„ | kik Inegválj gatják; a hely- otthonuka^ családi tűzhelyüket .árják. ,

ni. kellene önmagoktól, vájjon az ián a szakórájuk loz tartapó üzlet j Vájjon i?enn fcgják-e* tirthatni feletképeej: lesz-e igjg Felv«hetik-e Is képessvégeik’.el a venenyt a W?nlószakmai kereskedőkkel ? m hísghkban még sok olyan elyekbín még nem léteúk vala

R C Z

nem szeretnek.

inepestén együtt ült azi egész ft.z öreg Rát/osy Kálmán I vallá-| jplf és tnejifkövetelte a iamilia jnzgön |4S ^»itattál üljék meg a! pét. És a ,sojk tagú familii szi- Sg I gazdig öregKur akarata $s hírom 1<IÍny, | kiket a hiya- ízme|iés szJrteszórt széles e ha- hatájlan kiielasségüknek taitot- .bb (karácsony ünngpén apukul ,ajfeleségswhalála, tehát vagy a gyedül I uralkodott azI ősi

mely szakmáju üzlet, vagy az illető szakma csak gyengén vagy hiányosan van képviselve, az kétségtelen, csak kevés ama kezdők száma, akik fáradságot vesznek vagy gondolnak arra, hogy ilyen helységet ikeresni kell.

Minden üzletembernek példát kellene vennie az államtól, melyj az engedményes kereskedelemről pontos statisztikát vezet és csak ott nyit üzletet, például dohányárudát, ahol szükségesnek mutatkozik és jövedelmezőnek ígérkezik.

Állami törvények ugyan a kereskedó'i karnak általában sokat használhatnak, ám nem létezhetik törvény,; mely egyeseknek, kiknek üzlete rosszul jövedelmez, jó üzletet teremthetne ; önmaguknak kell tehát üzle tűk jövedelmezőségéről gondoskodniok. Mindenki saját szerencséjének kovácsa s az ügyes szakférfi csak a neki való helyen boldogulhat.

Mivel a kereskedelem szabad akczió, csak gyakorlati segítség használhat neki; a kereskedelem helyes gyakorlására szabályokat, törvényeket nehéz alkotni! mégis volna mód, melylyel a kezdőknek segítséget lehetne nyújtani.

A kereskedelmi és iparkamaráknak külön bizottságokat kelleje alakitaniok, melyek a kerületükben levő üdétekről pontos statisztikát vezetnének, apókat nyilvántartanák, hogy minden kérdezőssödésre pontos felvilágosítást adhatnának s|igy lehetővé tennék, hogy a kezdő kereskaiő üzletének alapítása előtt megbízható infojmácziókat nyerhessen. Ez' az eljárás nemcsak egy, Iranern suk kereskedőnek használna és/ megmentené a kereskedői kart a további (sinylődéstől.

De volna azonkívül ez eljárásnak más, rendkívül nagy előnve is, amennyiben meg könnyítené a hitelnyújtást és lehetetlenné tenné, hogy egyes j szélhámos kereskedők nyakra-főre csinálhassanak adósságokat, meg károsítván ez által számos iparost és kereskedőt, kik üzletköjés reményében és bízva a hitelkórők becsületességében, elvesztik pénzüket. De maga a Ifezdő is könnyebben juthatna megfelelő —] és csakis megfelelő — hitelhez, mert viszályait, mindjárt üzlete alapításánál, jobban ismernék és nem kellene

félni, hogy a hitelt csakis hitelezőinek kijátszása czéljából kéri. Természetesen a vagyoni viszonyait meghaladó hitelre nem igen számíthatna, de éppen ez volna az általunk ajánlott eljárásnak megbecsülhetetlen előnye.

Vajha kereskedelmi és iparkamaráink erre a gyakorlati intézkedésre szánnák magukat, melylyel hivatásuknak megfelelve praktikus hasznot nyújtanának a gazdasági viszonyok által sanyargatott iparunknak és kereskedelmünknek.

Elöljárók választása.

CBy.) Alig fejezték be a községi képviselőtestületek megalakítását, már is újból vátasztási mozgalom élénjriti meg községeink csendes közéletét mindé nütfc* az országban. Három évenként nyílik meg a községekben a lakosság joga, hogy megválaszsza, szavazatával kijelölje azokat az egyéneket, kiket egyéni képességeiknél, jellembeli tulajdonságaiknál fogva legalkalmasabbaknak tart a községi közügyek vezetésére, a kiket a polgárság bizalmának letéteményeseiként az elöljárói székekben látni óhajt.

Mindenképen szembe tűnő a községi választói jognak rendkívül való fontossága.

Kivételes jelentőségét és helyzetét a közjogok között e jognak nagy kiterjedtsége, a jogosítottak felette nagy száma adja meg, melynél fogva Magyarországon a politikai jogok közül egyikkel sem bír annyi egyén mint a községi választói joggal, a melylyel birók száma sokszorosan túlhaladja az országgyűlési képviselőválasztók számát, ahol a jog^xitottól bizonyos magasabb politikai érettség, fokozottabb tudás kívántatik meg. A másik Kiválósága a községi választói jognak az, bogy közvetlenül gyakorolható épen a legfontosabb bizalmi állásoknál, nevezetesen hogy többek között a községi közigazgatásnak fejét, a birót, továbbá a közgyámot, esküdteket közvetlenül a nagy választó közönség hivatott megválasztani.

E kettős tulajdonság teszi azután szükségessé, hogy a választó közönséget jogának fontosságára figyelmeztessük, hogy czéltudatos vezetéssel a választók nagy számánál fogva könnyen beállható káros esélyeket elhárítani igyekezzünk.

Vármegyénk viszonyait tekintve még inkább helyén való e gondosság. Községeink nagysága, népességének kultúrája, fejlődött közélete kizárják

rfln fkmüvs a rokokó édeskés 1 rős fényű lámpájával fényes! tt ! jét azrAsdi, de ép ésÁrdekesI tor bibénk Huszonnégyen ültek p pőteljes markáns arcú

il «jszopyolt § jól nevelt, csen- Kjnn Isikongott a| dermesjtő ’ a világ, íigazi karáI subában kellemes metélj Atalrrxs kandalló. Egy p HI kandalló mellet!. Ezsk III az 'ország másik határszé.é- fif *Sfe,.?9kkh°gy a karácsony- —^feapthessék.

a fehér patric^iuß, — a te nevezték — at'!asztalfln Bakálla eltakarta a mellét,

váltottak néhány siót, a családfő efsíi» nem akarták megkezdeni! a társalgást. S megszólalt az öreg:

— Hát együtt slennénk mindnyájan.

— Csak az Iijna hiányzik, válaszolt egy női hang, ,A legfiatalabb leány, a másféléves menyecske szólott. Bájos szőke teremtés volt, áldott jó szívvel, mrtelen természettel. A kis menyecske megrettent, nagy meggondolatlansággal kiejtett szagai felett s félénken bujt el az idősebbik fivére mellé. Az feddőleg'súgta súgta neki:

— Piroska, miért nem vagy okos ?

A harag villima czikázott az öreg Rátosy

zemében. Haragosan ütött az asztalra.

_ Senki serp hiányzik, én mondtam. Ugye

Ká

lmán fiam, senki sem hiányzik?

Kálmán vol( a ház legidősebb fia. Hatalmas, komor arczi férfi. Mikor atyja kérdést intézett ho zá, megrezzent és lehajtott fejjel, hal kan mondta:

— Senki.

— Hát akipor fogjunk a vacsorához gyermekeim.

Az ajtó kinyílt s két inas hordta nagy sietséggel az ízletes ételeket és tüzes italokat. De a hangulat nem volt kedélyes, sem ünnepies. Piroska szavai mély nyomot hagytak a testvérek lelkében.

Irmára gohdoltak, elveszettnek, elzüllöttnek hitt nővérükre, a ki most valahol a nagy világ forgatagába vetette magát, mert nem akart atyjának engedelmeskedni. Irma volt a legszebb s a legszellemesebb a Rátosy lányok között, örökölte atyja szenvedélyes természetét s anyja

azt, hogy a községi elöljáró feladat köre a régi patriarchalis kor szémüv'egén át, annak igényeihez képest állapitlassék meg, bogy miként ma is a kicsiny községek legnagyobb részében a családfő szerepének jellegét viselje magán a bíró munkaköre, bogy a községben együtt élő számra sem nagy embercsoportban legyen oly egyén, ki .egyéni tekintélyével és a reá ruházott hatalommal elintézze a kisebb jogvitákat és őre, fentartója legyen a közrendnek a község területén.

A mi községeinkben mindinkább előtérbe lép az elöljárói állás közhivatalnoki jellege és a jó elöljárótól nemcsak becsületességet és józan észt, de tudást és gyakorlati ismereteket is megkíván állása. Általános törvény és jogismeret kell a községet képviselő, azt vezető bírónak, külö.iben csak tehetetlen báb lesz a jegyző kézében; a gyámsági törvények ismerete és a hivatali ügykezelésben való jártasság nélkül a közgyám nem boldogul, a pénztárnoknak pedig épen elengedhetetlenül szükséges a számviteli teendőkben való jártasság, különben képességeik hiánya szakadatlan kellemetlenségnek, fegyelmi büntetéseknek, nem ritkán büntetőjogi felelősségre vonásnak teszi ki és ártatlanul is becsületük elvesztésével fenyegeti őket.

Ily körülmények között felette szükséges, hogy a választó meggondoltan járuljon az urnához és olyanra adja szavazatát, a ki a jelöltek közül egyéb szükséges tulajdonságok mellett legtöbb képességgel is bir munkájának elvégzésére.

Mert jelölt, az van mindig bőviben. Alig van akosa a községnek, ki hivatottnak ne erezné magát és ne vágyódnék valamelyik elöljárói állásra. Bizonyos kor betoitése után, a mely különösebb egyéni tulajdonok nélkül is respekiusbati MsÜesül, ésTőIég^ a melynek elérésével a gazdaság gondját a fiúra vagy vőre átháríthatja a gazda és ő maga jobban ráér a körbe járni, a község dolgával, no meg a politikával törődni, a legiöbb embert meglepi a vágy, hogy bejusson a községházába. Persze a legtöbbje mit sem tud ezeknek arról, mit is várnak tőle, ha beválasztják és legfölebb azzal biztatja magát, hogy : „Ha az Isten hivatalt ád, majd ad észt is hozzá.“

Az ily önjelölteknek mindig akad egy rokonsági vagy érdekcsoport támogatója és kedvez nekik u népben meglevő hajlandóság arra, hogy a tisztségek betöltésében váltógazdaságot folytasson és a bent levő elöljárókat — akármily jól meg is feleltek azok

In nyugodott, a másikkal,

lendesen. Még- alig-lieszél- hajlandóságát az álmodozásra. Rátosy mint Pék, inkább c$ak sufctogvalmindegyik leányával tette, Irma számára is kiszemelt egy férjet; egy negyven év körüli gaz dag és előkelő földbirtokost. A leány utálta azt az embert s kijelentette atyja előtt, hogy semmi szin alatt nem lesz nejévé. Viharos jelenet ját szódott le atya és leánya között s az öreg döly- fös nemesnek ezek voltak utolsó szavai :

— Engedetlen gyermeket nem tűrök a házamnál. Eredj! nem vagy leányom.

Másnap Irma eltűnt a házból. Rátosy Kálmánnak, mikor a dologról hirt adtak az öreg urnák, arczizma sem rándult meg. Csak azt mondta:

—|Velem erről a leányról többé ne beszéljetek.

Szentit ás volt a családban Rátosy Kálmán szava. íjenki nem merte Irmát előtte emliten Félév múlva hire jött, hogy Irma színésznővé lett, csáládi nevét egy másikkal cserélte fel és máris sikerei vannak a színpadon. Erre a hírre aztán a.i egész család lemondott Irmáról. Színésznő a Rátosy családban ! mely Róbert Károlyig viszi fel őseit, s melynek egyik tagja testőrkapitány volt a Mária Terézia udvarában — még gondolatnak is kellemetlen. Az egész család vakon követte büszke nemes atyjuknak tanát a gazdag házasságról és a születési előjogról. Irmát, a ki o'y súlyosan szegte meg a családi tradicziókat, kitörölték szivükből Még a leányok is.

Kínos hangulatban kezdődött az ünnepi vacsora. Senki sem mondta, de mindegyiknek lelkében feléledt az eltaszitott nővér . .'. 'Vájjon milyen karácsonya lehet annak a szerencsétlennek ?

Hirtelen kinyílt az ajtó. Az inas jött be zavarodott arczczal, izgatottan jelentette:

— Csongor Ibolya kisasszony.

A bejelentett már ott állt az inas háta niegett. Magas, éjfekete szemű, halavány arczu hölgy volt. Nagyvilági elegáncziával volt öltözve, fellépése s tartása már messziről elárulta, hogy olyan nő, a ki megszokta a tömeg kiváncsi szemeit.

Csongor Ibolya neve nem volt ismeretlen Rátosyék előtt. A hogyan ismerte azt a nevet minden újságolvasó ember. A főváros egyik [elsőrangú színpadán tűnt fel ez az uj csillag, I egjelesebb drámai művésznők között említették.

Egy pillantás és valamennyien felismerték a jövevényt. Irma volt.

A szinésznő gyorsan végigment a szobán, az asztalfőnél állt meg, az öreg nemes előtt.

— Eljöttem karácsonyra, mondta egyszerűen.

1 lehajtotta fejét, állt, mint egy bűnös, a ki Ítéletét várja. Szép szemei könnybe borultak s égő esdeklő pillantást vetett atyjára. A szemével mondta, hogy a szülői, a testvéri szeretet, a honvágy hozta haza, a gyötrelmes, égő vágy az otthon után, mely minél inkább benne vagyunk az élet forgatagában, annál tisztábbnak, annál kedvesebbnek tűnik fel előttünk.

Lángba borult Rátosy Kálmán arcza. Remegve emelte fel a kezét, mintha az ajtó felé akarna mutatni, de a csontos, kegyetlen kéz j visszahullott. Ercztelen hangon felelte:

— Itt csak mi ülünk ünnepet.

A kitagadott leány széjjelnézett a testvérek nagy társasáfában. Azok mereven ültek ott, mint a szobrok. A nővér tekintetét elkerülték. Jégkéreg ülte meg' a sziveket. Egyedül Piroska könnyezett, de ő is elfordította a fejét.

Irma letérdelt.

Hja.pta.xil3: mai szá,m.álio:z fél ítt TnoTiáw,