Békés, 1901 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1901-09-15 / 37. szám
37-ik szám. Gyula, 1901. szeptember 15-én XXXIII. évfolyam f-------------1 Sz erkesztőség: Templom-tér, Dobay János kereskedése, hova a lap szellemi részét illeti! közlemények intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési di]: Egész évre . . 10 kor. — fii. Fél évre ... 5 „ —, Évnegyedre . 2 „ 5(TiT *” Egyes szám ára 20 fül. Ss__________________ Tá rsadalmi és közgazdászat! hetilap. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: IEC ó b. n ID á v I cL f----------Ki adéhivatal: Templomtér, Dobay Ferencz háza és könyvkereskedése, hova a hirdetések és nyilt-téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadóhivatalban. Kyilt-tér sora 20 fill. ^__________________ Képviselő-jelölések. Első sorban ’politikai kérdésnek látszik és tényleg annak is kellene lennie, de volta- képen annyira telítve van társadalmi természetű problémákkal, hogy a legjobb akarat mellett sem lehet ignorálni s agyonhallgatni. Mint nem politikai lapot nem érint és teljesen hidegen hagy bennünket, hogy a békésmegyei választókerületek akár egyikében, akár másikában, akár valamennyiében szabadelvű vagy függetlenségi képviselők jelöltetnek és fogják-e elnyerni a mandátumot. De vannak sajátságos tünetek, amelyek egyáta- lában nem pártpolitikai színezetűek, amennyiben ép úgy állanak és ép úgy alkalmazhatók az egyik, mint a másik pártra nézve. Eme tünetek nem újak, de épen azért mert nem újak, hanem több választáson át következetesen ismétlődnek sőt fokozódnak, szocziális szempontból kell, hogy nemcsak bennünket, hanem az egész vármegye közvéleményét — amennyiben egyátalán szó lehet még nálunk „vármegyei“ közvéleményről — érdekeljék. Mondjuk ki rezignáczióval, de minden himezés és hámozás nélkül, hogy Békésvármegyében a helyi intelligenczia, amelynek pedig három évtized előtt vezető szerepe volt minden közügyben és igy a képviselő választásokban is, odáig jutott, hogy csaknem tel- jssén lejárta magát. Tekintsünk csak vissza a hetvenes évek választásaira. A vármegye minden választó kerületében, akár a Deák- illetőleg későbbi szabadelvüpárt, akár a közjogi ellenzék hívei voltak, egytől-egyig helyi jelöltek álltak még egymással szemben. Igaz, hogy Békés városa kivétel volt ekkor is, de ezt a kivételt magyarázta s indokolta ama körülmény, hogy oly országos nevű, múltú s köztiszteletben álló képviselője volt, mint Irányi Dániel, aki azután több egymást követő országgyűlési czikluson lett Békés városa egyhangúlag választott képviselője a ő is eme minőségében annyira összeforrt Békés városával s a békési közélettel, hogy joggal számíthatták teljesen „maguké“ -nak. Ma sem lehetne sem politikai és miután ez minket nem érdekel, politikáin kivül álló társadalmi szempontból sem ellene kifogást TA.R.OZAL Fráter Erzsébet. Nógrád vármegyében, a Madáchok ősi fészkében sokat beszéltek az ötvenes években Fráter Erzsiről, Madách Imre nejéről. Az alsó- sztregovai kastélyból szomorú legendák keltek szárnyra. A nemes magyar udvarház tiszta világát elsötétítette egy könnyelmű asszony, aki elfeledkezett arról, hogy ura jó hazafi voltáért szenvedi börtönét, tehát kétszeres megadással illik elviselnie sorsát. Madách egy honvéd menekültnek adott vendégfogadó szállást a maga házában. Több sem kellett a Bach embereinek. Éjnek idején zavarják fel nyugalmából a költőt és börtönbe hurczolják, hogy két esztendeig egye a rabság keserű kenyerét. Hiába vetik latba minden befolyásukat Madáchék előkelő ismerősei; hiába az édes anya minden áldozata, Madách Imrének lakóinia kellett bűnéért. És mit tesz Fráter Erzsébet ? A helyett, hogy tűréssel megadással . viselné sorsát, hamarosan megfeledkezik hitvesi és anyai kötelességeiről. Pedig micsoda mintakép lebegett előtte Majthényi Zsófiában, a költő édes anyjában 1 Az özvegy régóta élte egyedül való, szomorú- napjait. Még javakorában volt és szép asszony hírében, mikor férje meghalt. Három gyermek nevelésének és egy nagy gazdaság vezetésének gondja szakadt rá. A gyermekek közül a legidősebb Imre. öt elküldi az anya Pestre öcscsével, Pállal egyetemben. Előkelő tennünk, ha helyi jelöltek helyett vagy helyi jelölttel szemben — politikai pártállásuktól teljesen eltekintve — Irányihoz hasonló orszá- gos nevű s tekintélyű jelölték köré sorakoznék a választók bizalma. Sőt nemcsak hogy nem lehetne ez ellen kifogás, hanem egészséges parlamentáris élet kívánatos és szükséges feltétele marad, hogy oly országos kiválóságok mellett, aminő egy Irányi, egy Szilágyi Dezső voltak és aminő méltán kiváló pozicziót a magyar közéletben egy Apponyi Albert gróf, egy Eötvös Károly elfoglal, a békési, pozsonyi, illetőleg jászberényi vagy nagy-kőrösi választó polgárok ne nézzék, ne kifogásolják, hogy illuBtris képviselőjüket nem az ő- szükebb pátriájuk nevelte a hazának. Teljes tisztelet és becsület úgy Barabás Bélának, Meskó Lászlónak, valamint Hentaller Lajosnak és Draskóczy Lászlónak. Nem vonjuk gondolatban sem kétségbe, hogy nem volnának méltók a honatyai állásra, de sértésszámba menő igazságtalanság volna a gyomai járás, Békés, Gyula s Szarvas városok függetlenségi pártállásu intelligens embereire, kétségbevonni róluk, hogy nem volna mindenütt olyan, akinek ugyanannyi rátermettsége, ugyanannyi hivatottsága s jogczime legyen a képviselőségre, mint a fennt nevezett uraknak, akik egyátalán nem vehetik és bizonyára nem is veszik rósz néven, ha nékiek nem mérünk az Irányi, Szilágyi, Apponyi vagy Eötvös kivételes mértékével. A most megnevezett uraknak a-múltban ép uf?7> mint a jelenben az a legfőbb és igazi kvalifikácziójuk — Békésvármegyében — a képviselő-jelöltségre, aminek normális viszonyok között hátrányuknak kellene lenniök, hogy nem gyomai, békési, gyulai vagy szarvasi emberek. Ez a körülmény, nevezetesen egyéniségüknek eme negativ oldala jelöltetésiiknek a kiindulási pontja. Ha békésmegyeiek volnának, bizonyára őket sem jelölnék és választanák, mint a hogyan a hiva- tottságban és a rátermettségben hozzájuk legalább is hasonló úri emberek köré nem sorakoznak. Igazságtalanság volna ezért a nevezett urakat a legkisebb szemrehányással is illetni. Végre is ők egy cseppet sem hibásak, ha a békésmegyei intelligens emberek poziczió- vesztósét vagy poziczió hiányát élvezik. Nem akarnánk félreértetni. Nem azért írjuk ezt, mintha meghatározott egy vagy más valaki mellőzését neheztelnénk; nem is azért, mintha a tényleg jelölt urak bármelyike ellen egyeli kifogásunk lenne.Korántsem.Egyszerűen rá akarunk mutatni arra, hogy az az ok, amiért helyi emberek mellőztetnek, sem politikai, sem egyéni kvalitási különbözeten nem alapszik, hanem oly visszás és egészségtelen társadalmi helyzet következménye, amely helyzet megalkotásában a „nép“-nek és az „értelmiség“-nek egyformán van osztályrésze s amely helyzet visszáságának szomorú következményei ép ügy sújtják az egyiket, mint a másikat A közigazgatási bizottság ülése. — Szeptember 9. — v Régen nem volt olyan érdektelen és rövid deig tartó ülése a közig, bizottságnak, mint szeptember hónapban. Az ülés már 11 órára végétért, az egyhangú referádák egymásután vétettek tudó másul s csakis egy tárgynál volt felszólalás Az üIób lefolyásáról egyébként tudósításunk a következő: Lukács György dr. főispán elnökölt a gyűlésen, melyen jelen voltak: dr. Fábry Sándor alispán, dr. Bodoky Zoltán főjegyző, dr. Zöldy János főorvo;-, Csák György kir. pénzügyigazgató, Haviár La'os kir. főmérnök, dr. Zöldy Géza vrm. főügyész, Zlinszky István közgazdasági előadó, Varságh Béla dr Hajnal István, Rosenthal Ignácz, Keller Imre. Az alispán rendszerinti havi jelentését dr. Bodoky >Zviiái-. főjegyző a következőkben adta elő: M éltóságos - főispán úr! Tekintetes közigazgatási bizottság! A folyó évi augusztus havi közállapotokról szóló rendszerinti jelentésemet a következőkben terjesztem elő : I. Közbiztonság. A személybiztonság a múlt hónapban több esetben volt megzavarva. Békésen augusztus 21-én Cs. Horváth Gáborné Szekeres Erzsébetet ágyában megfojtva találták, az eddigi bizonyítékok szerint a gyilkos a férj Cs. Horváth Gábor, ki ellen a vizsgálat folyamatban van. Köröstarcsán Bátori Antal köröstarcsai lakos cséplés közben összeszólalkozásból kifolyólag Molnár Antal ugyanottani lakost súlyosan megsebesítette. Ezenkivül Gyulán egy súlyos testi sértés, Körösladányban 2, Füzesgyarmaton 3 verekedés i Gyulaváriban könnyű testi sértés fordult elő. A vagyonbiztonságot több rendbeli lopás zavarta meg Gyulán 6, Szeghalmon 2, Vésztőn 2, Füzesgyarmaton 3, Körösladányban 2, Öosödön 4, Kondoros, Békéssámson, Tótkomlós és Nagyszénás községekben 1—1 esetben. Szeghalmon egy rablásnak minősülő bűntett, egy jogtalan elsajátítás és csalás követtetett el. A tettesek ellen minden egyes esetben a bűnügyi eljárás megindittatott. Baleset összesen 4 esetben fordult elő: Szeghalmon, melynek határában Brázik József vasúti munkást a vonat elgázolta, s nevezett pár perez múlva meghalt. Nagy Sándor 11 éves fiú pedig a csökmői határban, a Sebes-Körösbe fűlt, s bulláját Szeghalom határában fogták ki. Orosházán Szalai József Mihály nevű kis fiának fitestvére játék közben 3 ujját baltával levágta Békéscsabán Kerekes Judit 21 éves leány ruhája vigyázatlanságból meg- gyuladt s a szenvedett égési sebek következtében nevezett 3 órai szenvedés után meghalt. A baleseteknél, ahol vétkes gondatlanság látszott fenforogni, a bűnügyi nyomozási eljárás meg- ndittatott. Öngyilkoság követtetett el 5 esetben és pedig Békésen 1, Mezőberényben 1, Gyulán 1, Csaba- csüdön 1, Orosházán 1 ; öngyilkossági kísérlet volt Békéscsabán, hol Kis Ilona pinezérnő morfiumot ivott, azonban gyors orvosi segély folytán életben maradt. Rendkívüli haláleset volt 3. Tűz a múlt hónapban igen sok helyen okozott károkat. A tüzesetek száma 33. Legtöbb tüzeset volt Békésen, ahol 9-szer pusztított. Gyulán 2, Szeghalmon 1, Füzesgyarmaton 2, Körösladányban 1, Kétegyházán 1, Dobozon 1, Békéscsabán 3, Kígyóson 2, Endrődön 2, Orosházán 3, Békéssámsonban 1,[Pusztaföldváron 2, Tótkomlóson 2 tüzeset volt. A tűz által okozott károk nagyobb részt biztosítva voltak. Nagyobb, vagyis 200 koronán felül kárt okozó tűz 6 esetben volt és pedig Békésen ahol 3971 korooa értékű takarmány, 609 korona értékű ház, 1066 korona értékű ház, 596 korona értékű tanyai épületek, Gyulán 987 korona értékű ház, Füzesgyarmaton 1500 korona értékű szalma és törek lett a tűz martaléka. II. Közlekedés és árvédelem. Úgy a közlekedési mint árvédelmi eszközök teljesen jó karban vannak s e tekintetben panasz nem merült fel. úri nevelésben részesitteti, a fiatal Madách kora legelőkelőbb ifjaival, Lónyai Menyhérttel, a két Andrássy fiúval, Gyulával (a későbbi miniszterelnökkel) és Manóval, Beniczky Ödönnel és másokkal köthet barátságot. Itt forr ki a fiatal Madách egyénisége. Milyen szálfinom kedély világa van; minden, aki és ami őt körül veszi, nyomor hagy lelkü- letében. A barátok, az ifjúkori szerelmek, a csalódások és örömök, a boldogság és a szenvedés. Még maga sincs tisztában magával. Hivatása, rendeltetése van-e a körben, melybe sorsa állította ? Drámát ir, verseket ad ki, majd más irányban keresi becsvágya kielégítését, A milyen állhatatlan itt, olyan a szerelmében is. Mert Fráter Erzsi távolról sem volt az egyetlen, aki a fiatal Madách szivét lángra lobbantotta . . . De az utolsó 1 . . . Etelka, Amália, Ida, mind mélyebb nyomot szántanak szivében és fiatalkori költészetében, amikorra Fráter Erzsi annyira leköti érzékeit, hogy még nagykorúságát se várva be, feleségévé teszi. Tíz esztendő következik azután; a legboldogabb, vagy talán egyetlen boldog korszak a költő életében. Mert úgy tetszik, semmi becsvágya sem teljesedett oly mértékben, mint óhajtotta. A közpályára lép. Szószólója lesz megyéjében a küzdelmeknek, melyek a negyvenes évek nem zeti érzését izgatták. De csakhamar ott hagyja a küzdő teret, melyre kevesen léptek ki a szó és miveltség olyan hatalmas fegyverzetével, mint a fiatal Madách. Mi kedvetlenitette el, nem tudjuk. Drámát ir, akadémiai babérra vágyik, müvét figyelemre sem méltatják. A házas élet nyugalmas réve boldogságot igér. Otthagyja régi ideáljait, és szivvel-lélekk el veszi magára a férj, és később az apa kötelességeit. Fráter Erzsi lénye, bármily egyszerűnek is lássék, kitanulhatlan. Mielőtt a költő feleségévé lesz, nagyon rövid volt köztük az ismeretség. Majthényi Zsófia, aki féltékenyen őrzi a Madách család puritán szentélyét, nem igen szívesen látja a házasságot. Mintha balsejtelmek kelnének már akkor mélydft érző anyai szivében és előre látná a gyász árnyékát, mely fiának családi életére fog majdan borulni. Valóságos idyll az a tisz esztendő, melyben Fráter Erzsi megaranyozta a költő életét. Lírájának sötét hangulatát verőfény váltja föl, kedélyének komoly zárkózottsága a megelégedés derűjében oszlik főj. Gyermekein boldogan pihen meg tekintete és növekvő anyagi jólété ben nagy tervek fogamzanak meg agyában családját, jövendő működését illetőleg. Csodála tos, hogy Majthényi Zsófia még mindig bizonyos idegenkedéssel tekinti menyét. Megbékült már a gondolattal, hogy tán 6 csalódott Fráter Erzsiben, de lelke mélyén ott maradt a kétség. Nem tudta sehogy kiirtani. Madáchné sem nagyon ragaszkodik hozzá. Erezte, női szivével éreznie kellett, hogy az a szeretet, melylyel fogadja, nem neki, hanem csak a fia feleségének, unokái anyjának szól. Milyen igaza volt az anyának ! A kétségek csakhamar igazra váltak. Alig hogy Madáchot kiragadták otthonából, Fráter Erzsi igazolja azokat'. A fogoly férj szeretettel, gyöngédséggel teli leveleket ir börtönéből nejének. Gondoskodik mindenről, hogy ne érezze helyzete szomorú voltát; ellátja bőven anyagiakkal, édes anyját kéri, legyen mellette, tapasztalataival segítse, tanácsaival támogassa. Ám Fráter Erzsi úgy látszik^ ugyan rossz gazdasszony. Sose elég neki a pénz, melyet kap. Madáchhoz irt leveleiben egyre panaszkodik. De leginkább kikel anyósa ellen, ki sehogy sem tud megbékülni menyével, ő, aki özvegyi voltával mindig meg tudott derekasan álla ni az élet küzdelmeivel, önállóságot, tűrést kívánt menyétől is. De Fráter Erzsi a dolog könnyebbik végét fogta. Röviddel azután, hogy magára maradt, csakhamar vigasztalót keresett, aki bus özvegyi magányát, szomorúságát feledtesse. Meg is találta egy környékbeli jómódú földesurban, aki gazdag is volt, fiatal is, csinos is. A fáma azt beszélte, hogy ez a földesur nem is az egyetlen vigasztaló. Az édes anya vérző szívvel látta fia családi tűzhelyének bomlását, megszakít minden összeköttetést menyével, hallani sem akar többé rólla. Az egész felső vidék beszél már Fráter Erzsi botrányos viselkedéséről s mikor egy losonczi mulatságon megjelenik, rövidesen kitánczolják a teremből. A botrány ilyetén nyilvánosságra kerülése betetőzi a Fráter Erzsiről keringett híreket. A költő pedig börtöne szomorú magányában álmodik az ö szabadulása örömeiről, szétdult fészke újra felépítésén, felesége gyászos irarti- romságának megváltásáról. Milyen volt az ébredés ? Nagyszerűen felel meg rá az „Ember Tragédiájá-ban. Róna Béla. t ,a.pn -n nasti számálioz fél iv melléklet van csatolva..
