Békés, 1901 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1901-04-21 / 16. szám
Elsőrendű 4V#%-oa állara-és egyéb óvadéfcbépes értékpapírok k. 2.164,092—. Takarékbetétek k. 2.171.392-01. Kölosönök saját kötvényekre k. 269,053-11. Hátralékos dijak k. 429,370 21. Szerelvények — k. 5335 leírása után k.10.000.—Hivatalnoki nyugdíjalap betétei: k. 60,510"97. Készpénzkészlet : k. 123,304-75. A jelentés és mérleg helyesléssel tudomásul vétetett és miután Grünwald Mór, városbiró indítványára • Schwarz Ármin elnöknek, Kóhn Arnold vezérigazgatónak, az egész igazgatóságnak és felügyelo-bizottságnak, valamint az intézet mathematikusának Bogyó S. a budapesti kereskedelmi akadémia tanárának köszönet és elismerés szavaztatik, újra megválasztattak a felügyelő bizottságba egy év tartamára: Dr. Alexander Bernét tanár, Dr. Simonyi Zsigmond tanár, Heger József, Seifensieder József, Wertbeimmer Albert és Wel J. Dávid. A közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítésére kiküldettek : Blazek J. Antal és jelitai Woyciechowky Vilmos a magy. leszámítoló és pénzváltóbank főtisztvÍ8elöje. A jelentés kapcsán közöltetett, hogy 1901. márcz 20-án Dr. Starnberger Ferenoz kir. közjegyző közbenjáráséval 7 darab egyenként 1000—1000 koronáról szóló díjmentes nyereménykötvény kisorsolása megejtetett. Kisorsoltattak a következő alap- könyvszámok: 1337. Toch Samu ur Budapest, 4545. Gruijicio Vlajko A. urBjelina. 688 Bruok Vilmosné úrnő Nyir-bátor, 3489. Lakatos Gyula ur Szil-Né meti, 5495. Guttmann Gerson ur Pécs-üjfalu, 6720. Németh József ur Székesfehérvár, 3165, Lindenbaum József ur Budapest- 144 1—1 Különös kedvezmény az, melyet a hirdetési rovatban foglalt könyvhirdetéseinkben tisztelt előfizetőinknek nynj- tnnk. A legértékesebb és igazán becses tartalmn művek oly mélyen leszállított áron kaphatők kiadóhivatalunkban, hogy módjában van szegénynek gazdagnak egyaránt, alig számbavehető összegért, pompás, értékes könyvek, sőt egész könyvtár birtokába jutni. Minden hirdetett mű uj és felvágatlan állapotban van. Irodalom. Az e rovatban közlött művek kaphatók D 0 B A Y i Á N 0 S könyvkereskedésében Gyulán, hol minden külföldi és hazai lapra előfizetések is elfogadtatnak. Az „Egyetemes Könyvtár“ uj számai. A 127— 128. kettős szára Coliin „Regulus“ ez. római történeti, remek tragédiáját hozza id. Wesselényi Miklós kiadatlan fordításában. Ez Wesselényinek egyetlen műve, melyet dr. Récsey Viktor a pannonhalmi kézirattárban talált meg és most először adott ki. Récsey hazai irodalmunkat már több ily szerencsés leletével ajándékozta meg és kötetünk élén kimerítően ismerteti Coliin irodalmi működését, méltatja Wesselényi egyéniségét és Regulus történetét. Ezen 32 lapos bevezetés után adja 131 lapon át a remek, erőteljes nyelven irt és érdekfeszitő Bzqmsrujáték kritikai szövegét. Ezen kiadvány Récsei önálló művei között a 23. helyet foglalja el és méltán sorakozik az előzőkhöz. Ara 40 fillér. — Ugyanez életre való vállalat 115. számaként megjelent Nógrádi Jenő „Kölcsönkért tánezosok" czímű 2 felvonásos vígjátéké. Az ügye3 kis színdarabot kaczagtató helyzetei, elmés dialógjai és vidám meséje kiválóan alkalmassá teszik a színpadra. A darab különben 1900. január havában szinre is került a győri színházban, s ez alkalommal határozott szinpftdi sikert aratott. A ta- nuló-ifjuságnak s műkedvelőknek melegen ajánlható. Ára 20 fillér. Kapható a kiadóknál és minden könyvkereskedésben. Az „Egyetemes Könyvtárat Zoltán Vilmos szerkeszti és Gross Testvérek adják ki Győrött. A Ráth-féle legújabb törvénykiadások népszerű gyűjteménye ismét egy néhány értékes kiadással gyarapodott. Most jelentek meg nála: A birtokos és gazdatiszt közötti jogviszonyokról (60 fill); az erdőmnnkásokról, dohánytermelők és do- hánykertészek közötti jogviszonyról, az ut- és vasútépítéseknél és gazdasági munka-vállalkozóknál alkalmazott napszámosokról és munkásokról (1 kor.) a gazdasági munkás- és cseléd-segélypénztárról (1 kor. 20 fill.), a gazdasági munkás-törvénynyel egybefüzve (1 kor. 60 fillér); a gazdasági és ipari hitelszövetkezetről (80 fill.); a hazai iparnak adott állami kedvezményekről és a megrendelések gyűjtéséről (40 fill.); nemkülönben a közérdekű öntöző csatornákról (60 fill.) szóló törvényezikkek, magyarázatokkal és jegyzetekkel ellátott füzetei. E tárgyuknál és jelentőségüknél fogva szoczial-politikai- aknak nevezett törvények, melyek a népesség legszélesebb köreinek érdekeit érintik, valóban általános figyelemre méltók és épen azért jó szolgálatot tett á kiadó ezég akkor, a midőn a törvényismeret terjesztésére alkalmas olcsó kiadásokról’ gondoskodott. Minden egyes törvényhez elismert nevű szak férfiak írtak magyarázatokat s ezek a paragrafusok labirintusaiban való eligazodást a nem jogásznak is lehetővé teszik, a szakembereknek pedig a törvény alkalmazásánál nyújtanak útbaigazítást. A fentebb elősorolt rokontárgyu 11 törvény egy díszes kötetben is kapható. Ára | korona. Itt említjük meg még a Ráth Mór kiadásában megjelent azon tárgymutatót, mely a kiegyezés óta alkotott összes törvények még éryényben levő szakaszait, kiegészítéseit, a módosításokat és hatályon kívül helyezéseket tünteti fel. Ezt a minden gyakorlati jogászra nézve nélkülözhetetlen s nagy fáradsággal és tudással összeállított müvet dr. Imling Konrád kir. Ítélőtáblái tanácselnök, a törvényelőkészítő-bizottság tagja készítette. Azontúl tartalmazza ezen kötet az ]865—1900. évi törvények chronologikus tartalomjegyzékét, azok betűrendes pontos tárgymutatóját, nagybetűs és zsebkiadásban. Ára csinos’ kötésben 5 korona." Ezen kötet nélkül a törvénygyűjtemények valóban már alig használhatók és igy minden kiadású törvénygyűjteménynek nélkülözhetetlen függelékét képezi. Eliot György. Middlemarch. Regény. Angol eredetiből fordította Csukássy József. Kiadta a „Kisfaludy Társaság.“ 4 kötet ára 8 írt helyett 3 frt 40 kr. A 4 kötet 1400 oldal. Twain Márk és Warner K. D. Az aranyozott kor. Amerikai regény. Fordította Mudrony Pál. 3 kötet ára 3 frt helyett l frt 40 kr. 725 oldal. Tóvölgyi Titusz. Akit nem akarnak befogadni Regény. Két kötet 2 frt helyett 95 kr. 530 oldal. Markevitch B. A szöghaju. Orosz regény. For- ditotta Szigethy Szalay E. Ára 1 frt 20 kr. helyett 60 kr. 350 oldal. Bartha Miklós. Hangulatok. 150 oldalra terjedő igen szép kötet pergamentszerü borítékkal 3 forint helyett 65 kr. díszes négyszínű kötésben. 3 forint helyett 1 frt 10 kr. Postadij 10 kr. Lermontov. Korunk hőse. Orosz regény. Fordították Ruby M. és Timkó J. Ára 1 frt helyett 45 kr. 210 oldal. Csokonai Vitéz Mihály. Összes művei. Összeállította és bevezetéssel ellátta Dr. Horváth Cyrill egyetemi tanár. 944 oldal, tartalmú 2 vastag disz- kötésben 2 frt. White Mellwille G. J. Rózsika. Történet a véres forradalomból. Fordította Mudrony Pál. Ára 1 frt 50 kr. helyett 75 kr. 320 oldal. Braddon M. E. Lady Cecil. Angel regény. Fordította Zichy Cam. Két kötetben 716 oldal. Ára 3 frt helyett 1 frt 70 kr. Mrs. Edwards. Lea a divathölgy. Angol regény. 575 oldal terjedelem. 2 kötet 2 frt 40 kr. bolti ár helyett 1 frt 20 kr. Hevesi József. „Otthon.“ Képes szépirodalmi gyűjtemény 2 vastag diszkötésü kötetben. Ára 9 frt helyett 3 frt. Sandeau Gyula. Medelaine. Franczia regény. Ára 1 frt helyett 45 kr. 200 oldal. Malot Hector. A világ szállodája. Regény négy kötetben. Fordította Sasvári Ármin. A regény négy kötetének ezimei,: I. Chamberlain ezredes. II. Lu diliére marquise. III. Ida és Carmelita. IV. Teréz. 4 kötet 6 frt bolti ár helyett 3 frt 45 kr. 1350.oldal. Braddon M. E. Az arany borjú. Regény bárom kötetben. Fordította Zichy Cam. Ára 2 frt 50 kr. helyett 1 frt 20 kr. 670 oldal. Az ezredéves magyar állam és népe. Szerkesztette Dr. Jekelfalussy József. A munka 625 oldalra terjed. Ára 1 frt 50 kr. helyett 50 kr. Jókai Mór. Egy M agyar Nábob. Nagyalakú di6i* kiadás. Jókai fénymetszetü képével és 64 sikerült szö- vegképon kívül 8 aquarell-reprodukczióval. 500 old. tartalom, fényes allegorikus, dús arany és dombor- nyomásu diszkötésben: védőtokkal 9 forint helyett 4 50 kr. Dr. Csuday Jenő „A Magyarok Története, 2 vastag diszkötésben védőtokkal 12 forint helyett 2 frt 80 kr. A bűvészet könyve. Irta Tolnai Simon. A leleplezett spiritizmus. Ára diszkötésben 3 frt helyett 2 frt 50 kr. Párisi magyar kiállítás kalauza és teljes leírása. Számtalan eredeti felvétel után készült képpel. Az összes kiállítók névsorával : 500 oldalnyi terjedelem. Ára 6 korona helyett 40 kr. Székely Sámuel. Politikai és közgazdasági könyv. A világ összes érdekességeit tárgyaló 66.0 oldalas mű. Ára 4 frt helyett 80 kr. Ugyanez diszkötésben 5 frt helyett 1 frt 40 kr. Kedves Órák a legérdekesebb Bzépirodalmi lap egy 1900. évfolyamból való kötete. Fényes diszkötésben 4 frt helyett 1 frt 80 kr. Petőfi Sándor összes költeményei. Teljes 450 oldalra terjedő kiadás. Petőfi szobormásával díszített egész vászonkötésben. 1 frt helyett 55 kr. Az összes müvek megrendelhetők lapunk kiadó- hivatalában. Minden mű csekély hozatali költsége a rendelőt terheli. Közgazdaság. A gyulai harisnyagyár. Bartha Miklós, Gyula városa országgyűlési képviselője a „Magyarország“ csütörtöki számában, nevezett lap iparügyi rovatának vezetője, Lázár Pálhoz intézett levél alakjában igen meleg hangon ösmerteti s tárgyalja a gyulai kötött és szövött iparárú gyárat. A közhasznú s humánus vállalatot országos jelentőségűvé avató szép czikk — melynek objec- tuma gyulai helyi érdekű — következő : A gyulai harisnya gyár. — Levél Lázár Pálhoz — Kedves barátom! Szorgalmas olvasód vagyok. Mióta átvetted a „Magyarország“ közgazdasági rovatának szerkesztését, olyan átalakulást észlelek e téren, a minőhöz foghatót remélleni sem mertem. Homályosan élt bennem az a vágy, hogy ez a rovat reformáltassék. Lehet, hogy a kizárólagos szakkörök napi igényeit azok a rövid értesülések is kielégítik; melyek egyik hírlapban úgy, mint a másikban, meg szoktak jelenni,' De úgy a hogy a ilegtöbb lapvállalat ezt az ügyet vezeti: az olvasó nem vonatik bo a gazdasági életérdekek szférájába. Az átlag-olvasónak nincs ott olvasnivalója. Nem tud tudomást szerezni egy nagykiterjedésü és fontos érdekkör irányairól, munkásságáról, üzleti természetéről, szóval, mivoltáról. Te a numerusoknak életet adsz. Eddig elzárt falak mögé engedsz bepillantást. Vonzó közleményeiddel felköltöd az érdeklődést. Közpályára toltál olyan érdekeket, a melyek eddig nem voltak közszemlén. Ezzel megsokasitottad a közügy anyagát és kiszélesítetted az olvasó közönség gondolat- világát. Különösen örülök, hogy irányzátoddal a nemzeti munkának minden jogosult és hasznos ágát egyenlő mértékben felkarolod. Okos és hasznos mozgalom indult meg egv idő óta a keresetek összes ágaiban. A mezőgazda- sági, ipari és kereskedelmi szakkörök hivatásuknak megfelelő politikai irányzatokkal töltik meg a közélet levegőjét. Mindeme politikai buzgósággal keresi az érvényesülést. Nem nagy baj, hogy az érdekkörök tengelye olykor összeakad. A súrlódás egyszersmid érintkezés is. És minél gyakoribb az érintkezés, annál biztosabb az erők kiegyenlítése. Akkor volna baj, ha az egyik irány elnyomná a másikat s az erősebb végig gázolná a gyengébb érdekeit. De ezt a bajt ki fogjuk heverni. Ha nem is estünk rajta egészen át, de áteső félben vagyunk. A mezőgazdasági érdekkör sokáig volt mostohagyermeke a nagy politikának. Újabb időben azonban a gazdák szervezkedtek és olyan előnyomulásokat tettek, hogy hátratolásuk immár lehetetlenné vált. A te gazdasági politikád, édes barátom, jó nyomokon jár. Rovatodban felkarolod minden nagy munkaág érdekét, s az őket megillető mértékkel méred igazságaidat. Különösen szerencsés gondolatnak tartom, hogy az iparvállalatok ismertetését is fölvetted munkakörödbe. Mert nem elég irány- czikkekben hirdetni a magyar iparpártolás szükségét. Felfogásom szerint az olvasó közönséget lelki érintkezésbe kell hozni az iparvállalatokkal. Kötelességünk tudatni, közhírré tenni, hogy melyik áru hol és mi módon készül, s ezekkel a leírásokkal föl kell ébreszteni a figyelmet és a közbizalmat azon magyar készítmények iránt, amelyek azt valóban megérdemlik,úgy minőségük, mint áraiknál fogva. Ha ezt a felfogást következetesen szem előtt tartja egy napilap: akkor a siker el nem maradhat, mert az olvasó megjegyzi magának, hogy egyikmásik szükséglete hazai áruval is kielégíthető s hazafias érzelmeinél fogva bizonyára tartózkodni fog külföldi áruért adni pénzt, mihelyt magyar árut is hasonló minőségben és árban kap. Közös czélunkat vélem tehát előmozdítani, ha közlöm a „Magyarország“ olvasóival a gyulai harisnyagyárra vonatkozó ismertetést. Megjártam a telepet s annak berendezése, vezetése, tisztasága, humanitása és hasznossága igaz örömmel töltött el. A termekben világosság és rend mindenfelé. Á munkásnak arczán az élet derűje és a munka nemesítő hatása. A gyárról a következő adatokat kaptam: „Az első gyulai kötött- és szövött-iparáru- gyár-részvénytársaság 1900. évi augusztus hó 20-án tartotta alakuló közgyűlését. — A részvénytőke 100.000 korona; 1000 drb részvény á 100 korona. 'Jelenleg 80 munkásnő van foglalkoztatva. A munkásnők életkora 15 és '20 ‘ év között van túlnyomóan; van néhány idősebb leány is, valamint özvegyasszony, kik a gyárban nyernek teljes kiképzést, és ha megbízható munkásnők vál nak belőlük, akkor a gépeket hazakapják és a rendelkezésükre álló összes szabad idejükben a gyár részére otthon dolgozhatnak, miáltal a házi ipar egy újabb nemét kívánta a vállalat vezetősége meghonosítani. A heti kereset most már 5 és 7 korona közt váltakozik, az illető munkásnő szorgalma és ügyessége szerint; a heti kereseti összeg azonban rövid idő múlva általánosságban 7—8 koronára fog emelkedni. L, A napi munkaidő 10 óra. A gyár munkaképessége munkanaponkint 600 pár harisnya-készítésre tehető. Az árak a külföldi hasonnemü vállalatok gyártmányainak áránál nem magasabbak; a finomabb áruknál még 5—10 száztólival olcsóbbak. Az egyébb kondicziók — eladási föltételek — a külföldi gyárakéhoz hasonlók. A vállalat, ha kellő pártolásban részesül, melyre mindenesetre rá is fog szolgálni, terjeszkedési képességgel is bir, és pedig annyira, hogy pár év alatt a raunkásnők létszáma a háromszorosra emelkedhetik. A munkásnők kivétel nélkül helybeli szegényebb sorsú iparosok családtagjai. A vállalat terjeszkedése, illetve nagyobbodása annál inkább remélhető, mert a vezetőség fősulyt helyez finom áru készítésére, olyan árura, amilyent eddig Magyarországon alig, vagy csak igen .kis mennyiségben készítenek és melyek 80—90 százaléka okvetlenül külföldről jön be hozzánk, ezzel tehát a hasonnemü hazai iparokat vagy vállalatokat a legkisebb mértékben sem érinti. A vállalat alapítására a kezdeményezés Weisz Mór gyulai nagykereskedő, kamarai tag részéről [történt, a ki szükségét látva annak, hogy a város nagyszámú és legnagyobbrészt szorult anyagi viszonyok között lévő iparos-családok megélhetési körülményein segíteni kellene, a kötött- és szövött-áru- ipart találván legmegfelelőbbnek az eszme megvitatása és kivitele czéljából, azt nehány ügybuzgó kereskedővel és polgárral megismertetvén, azok rövidesen alapító-bizottsággá alakulván át, a vállalatot létrehozták. A részvénytársaság elnökségét dr. Lukács György, Békésmegye főispánja fogadta el, ki kezdettől fogva a legnagyobb érdeklődéssel kisért minden, a gyárra vonatkozó mozzanatot és annak sikere és prosperálása érdekében mindig a legszívesebben közreműködött. A vállalat vezér- igazgatója Weisz Mór, kinek körültekintő működése mellett a gyár felvirágzása biztosra vehető A gyár kizárólag kézi munka erőre van berendezve, hogy minél több munkásnő találjon áldandó, tisztességes foglalkozást.“ Ezen adatok nem szorulnak további magyarázatra. Kereskedőinktől függ, hogy megtekintve a munkákat, vevőiknek ajánlják a gyár készítményeit, s ezzel egy hazai iparág felvirágzását biztosítsák. De függ a közönségtől is, hogy rákényszerítse a kereskedőt: raktáron tartani a gyulai gyár pompás készítményeit. Bartha Miklós. A bókósvármegyei gazdasági egylet igazgatóválasztmánya ma, április hó 21-én tartandó gyűlésén választja meg az uj titkárt. Április 15-éig, a pályázat lejártáig, összesen 18 pályázat érkezett be, akik közül Kemény Szilárd, Pfeifer István, Egedy Sándor, Yidats István, Bartholomeidesz János, Németh János, Csurgay József, Oserszky Adrián, Zavndszky Gyula és Plécheisz Lajos magyar-óvári gazdasági akadémiai képzettséggel bírnak ; Lavatka Gyula gazdasági gyakorlatára hivatkozik ; Bálint Károly, Klein Béla, Molitorisz Ákos, Nagy László, Fazekas Béla, Szekeres Ákos és HegedÜB K. Ármin gazdasági tanintézeti oklevéllel -bírnak. A gyűlés tárgysorozata egyébként a következő : Titkár választás. A földmivelésügyi minister leirata a földadókataszter tárgyában. A földmivelésügyi ministor 2005. számú leirata. Gróf Wenckheim Frigyes levele a birtokszemle tárgyában. Magyar Gazdatisztek Orsz. Egyesületének kérelme képviselő kiküldése tárgyában. Jelentések. Folyó ügyek. Iparkiállitás Makón. A makói ipartestület kezdeményezésére folyó évi augusztus 1-től szeptember 15-éig Makón iparkiállitás rendeztetik. Kiállíthatok az aradi kereskedelmi és iparkamara területéről (Arad-, Békés-, Csanád- és Hunyadvármegyék) minden kézmü ipartermék, továbbá oly gyári ipartermékek, melyek kézi erővel nem állíttatnak elő, végül a segédek és tanonezok munkái. Az aradi kereskedelmi s iparkamara felhívta Békésvármegye ipartestületeit, hogy a körükbe tartozó iparosokat a kiállításban való részvételre buzdítsák. Gyulán — tudvalevőleg — nincs ipartestület, a mely a gyulai iparosoknak a szóban levő kiállításon való részvételét kezdeményezné. Dr. Lukács György főispán ennek következtében a gyulai jelesebb iparosokat a kérdés személyes tárgyalása és a teendők megbeszélése végett ma délelőtt 9 órára a városháza termében tartandó értekezletre hivta meg. A csabai kender kikészítő telep. A kora tavasz óta üzemben levő, Csabán a Borju-rétcn létesített öntöző-hálózatnak mintegy kiegészítő részét fogja képezni a szegedi Salzmann ezég által létesítendő kendor kikészítő telep, amelynek közgazdasági fontosságát első sorban felismerve és méltányolva a földmivelésügyi minister a még tavaly kilátásba helyezett 24000 korona szubvencziót most dr. Lukács György főispánhoz intézett leiratában megadta, értesítvén a főispánt, hogy a telep támogatására kilátásba helyezett 24000 korona államsegélyt oly feltétel mellett, hogy a telep működését még a folyó évben megkezdje, a megállapított feltételek mellett engedélyezi. Az engedélyezett államsegély fele részét a békés-csabai kender kikészítő telep építési munkálatainak megkezdésekor, a másik fele részét pedig a munkálatok bevégzésekor, nevezetesen akkor fogja a minister folyósítani, amikor a kiküldött szakközeg közbejöttével megejtett vizsgálat a gyárat a feltételeknek megfelelően építettnek s üzemre képesnek fogja találni. Orosháza földvétele. Végre eldőlt a kérdés, mely hetek óta izgalomban tartotta Orosháza közönségét : a puszta-szent-tornyai Schossberger-bir- tokot sikerült megvenni. A kiküldött szükebb körű bizottság a múlt kedden ismét felutazott Budapestre újabb egyezkedést kísértendő meg és szerdán végre létrejött az alku és megegyezés, kiállították az ideiglenes szerződést, melyet az összes Schossberger örökösök aláírtak ; a község részéről Jankó György biró, Bézy Balázs jegyző, Veres József esperes és dr. Bikádi Antal ügyvéd írták alá a szerződést. A vételár kis holdanként 660 korona, eredetileg 750 koronára tartották az eladók, 3395 hold után tehát összesen 2.240,700 korona, bele- számíttatnak az összes épületek, fák és ültetvények. A község tartozik az adásvétel szabályszerű jóváhagyását f. év augusztus 17-ig kieszközölni és ugyanekkor a vételár 10%-át lefizetni. A vételár többi része f. év október 1-ón fizetendő le, a mely határidőig az eladók tártoznak örökösi jogukat, illetve telekkönyvileg bekebelezett tulajdonjogukat igazolni. Ha ez utóbbi október 1 ig teljesíthető nem volna, vagy ha a községnek az idő rövidsége okából, a felveendő kölcsön akkorra még nem állana rendelkezésére, az esetben a vételár lefizetése 1902. január 1-ig halasztható és a hátralék után október 1-től 5°/0 kamat fizetendő. Az eladók kötelesek az átírásra alkalmas szerződéseket, a község tetszése szerint, akár Orosháza község részére, akár az általa kijelölendő egyes vevők részére kiállítani. Ezek az ideiglenes szerződés lényegesebb poutjai. Magát e vétel tényét Orosházán általában örömmel és megnyugvással fogadják. Az aggódók és kételkedők kicsiny száma mihamar más meggyőződésre fog jutni a foganatba veendő értékesítési és parczel- lázási eljárás folyamán, a mikor majd kitűnik hogy van elegendő és alkalmas vevő bővében. Igaz, a vételár nem mondható olcsónak, mert nz előálló költségekkel is még jelentékenyen fog szaporodni, de a vezetőség azt hiszi, hogy ez a tovább előadásban nem fog akadályul szolgálni, de nagyjában megfelel a föld értékének és mai forgalmi árának. Azután nem szabad és nem is lebet számításon kívül hagyni, hogy a Schossberger-féle birtok vajmi kevés, jóformán semmi hasznot sem hozott Orosházának. Terményeit a birtokos Orosháza kikerülésével értékesítette, gazdasági munkásait nagyobbára, sokszor kizárólag idegenből hozatta. Ezután pedig a közel 3400 holdas birtok terményei Orosházán kerülnek forgalomba és értékesítés
