Békés, 1901 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1901-07-21 / 29. szám
közgyűlés azzal, hogy az alkalmasnak jelzett telek vételi ügye újból szabályszerűen tárgyalandó. Szélp.ál István bucsai rendőr felebbezésére fizetését 400 koronára felemelték. Faulovitz Bélának 3 havi, Péteri Józsefnek 6 heti szabadságidőt engedélyeztek. Nyomban hitelesítették a felvett jegyzőkönyveket és a főispán a rendkívüli közgyűlést berekesztette. 2759—1901. Hivatalos hirdetés. Gyula városában az 1901. évi előirt fegyveradó kivetési lajstrom a kir. pénzügyigazgatóság által számvevőileg megvizsgáltatván, az 1883. évi XLIV. t.-cz. 16. §-a értelmében julius hó 21-től julillS hó 29-ig a városi adóhivatal helyiségében közszemlére kitéve tartatik. Azon adózók, akik eme lajstromban foglalt adónemmel, már a múlt' évben meg voltak róva, t lajstrom közzétételének napját követő 15 nap alatt akik pedig most első ízben lettek megróva, adójuknak könyvecskéjükbe történt bejegyzózét követő 15 nap alatt felszólamlásukat hozzám adják be. Gyulán, 1901. julius hó 19-én. Dutkay Béla 223 1 _1 polgármester. Szaba dságon. Csák György pénzügyigazgató kir. tanácsos, hat heti szabadság időre utazott a jánki fürdőbe. Távolléte idejére Somossy Zsigmond kir. pénzügyigazgató helyettes vezeti a hivatalt. Halálozás. Barabás Gergely czipészmester, városunknak régi tisztes polgára, hosszas súlyos beteg ség után folyó hó 18-án meghalt. Halála, mely csa ládját, gyermekei között Barabás György csabai kath segédlelkészt mély gyászba borítja, polgártársai között őszinte nagy részvétet keltett. Nyugodjék békében. Elek Lajos lelkész. Városunk idősebb nemzedéke kedvesen emlékszik vissza Elek Lajosra, ki előbb a békési ev. ref. gimnáziumnak volt tanára honnaa 1874 őszén az akkor alakult gyulai polgári fiúiskola első tanáraként jött Gyulára s városunkban négy esztendőn át, mint tanár és igazgató működött és igen jó emléket hagyott maga után. Elek Lajos városunkból a debreczoni ref. főiskolába ment tanárnak és nem rég, mint tanár nyugdíjba vonult. Most Erdélyben Alsó-Járán (Kolozs-kalotai egyházmegye) református lelkésznek választották. Beiktatása ma lesz nagy ünnepélyességek között. Gyulai barátai s tisztelői nevében a kiváló egyénisó gének megfelelő uj szép pályán szivünkből kívánunk neki erőt, egészséget és boldogságot. H i r e k. József főherczeg Gyulán. Fenséges vendége lesz holnap Gyulavárosának. József kir. herozeg, li legmagyarabb főherczeg, a magyar kir. honved- ( ség főparancsnoka érkezik meg e napon Gyulára, | szemlét tartani az itt összpontosított 2. honvédgyalogezred fölött. A kir. főherczeg a esti vonat- < tál érkezik Csaba felől s kíséretében magasrangu ( katonák, Bolla altábornagy, honvédségi adlatus, : Csesznák Benő kerületi parancsnok és Ludmann i Gyula tábornok, dandárparancsnok lesznek. A vas- j útnál a főherczeget ünnepélyesen fogják fogadni s ( a Sugárutat ez alkalommal fellobogózzák A iőher- | czeg lakása tekintettel arra, hogy most a várme- , gyei épület-átalakítások folytán a főispáni lakban ily magas vendéget fogadni nem lehet, a Komló- ( szállodában lesz s a magas vendég részére minden j lehetséges kényelemmel a Komló-szállodában levő ( kereskedelmi-csarnok helyiségeit rendezik be. Ked | den fogja megszemlélni az összpontositott ezredet s a szemle után azonnal Kis Jenőre kocsizik, ottani . birtokán való hosszabb tartózkodásra. j Dr. Bosnyák Zoltán m. kir. belügyminiszteri i titkár, ösmert jeles jogi s szinmüiró, «kinek néhány | darabját tudvalevőleg szép sikerrel adták a nemzeti a színházban, a minisztérium gyámügyi osztályvezetői | minőségében Gyulára érkezett és a vármegye árva- 0 széki ügyvitelét vizsgálván, annak [egyszerűsítései § kérdésében az árvaszék tagjaival tanácskozásoka m folytat. „j Folyammemökök kinevezése. A főldmivelés- u, ügyi m. kir. minister Steinecker Gábor kir. főmér ss nököt műszaki tanácsossá nevezte ki és a Körösök m völgyére nézve vizépitészeti kerületi felügyelői teen- ta dők ellátásával bízta meg. Steinecker Gábor kevés- g; sei ezelőtt a gyulai folyammérnóki hivatal főnöke a és mint ilyen városunk társaséletének kedvelt tagja b volt, a Gallatz János örökébe való kirendelése te- f< hát, a melylyel járó feladatai sokszor ismétl körünkbe fogják szólítani, általános örömet okozott.) Egyidejűleg a minister Farkas Lajost a gyulai fo-J lyammérnöki hivatalhoz beosztott kir. segédmérnö) köt kir. mérnökké nevezte ki. Esküvő- Bihari Imre nyugalmazott honvéd százados, tti évek előtt Gyulán volt állomáson, I héten kötött házasságot Gyulaváriban Donovák] Ferencz uradalmi intéző kedves nővérével Donovák] Tetézzél. Az ifjú pár a szűk családi körben megtartott estebéd után Budapestre utazott. Szívből gratulálunk. A Körös halottja. Szerdán délután Szarvas mellett a holt Körös vizéből egy férfi hulláját fog ták ki, amely már 4—5 napig lehetett vízben. Az] 50—60 év körüli embert agnoszkálása még nem sikerült, mert írásokat nem találtak nála, csupán egy Szász Imre névre Orosházára czimzett levélből ritékot. A hatóság most ezen adat alapján puhatol lózik, bogy a vízbe fűlt kilétét megállapítsa. Meggyilkolt koldusasszony. A kánikula álmos csendjét véres esemény zavarta meg, felháborítva az Oláhvároson lakók nyugalmát s izgalmat okozva az egész városban. E hó 18-án virradóra meggyilkolva találták Zsugye Tódora koldusasszonyt, k özvegy Kecskésnénél lakott a Vadaskert-utczában az udvaron levő kis kamarában. Meggyilkolták a szegény koldusasszonyt azért a kis összekuporga- tott pénzecskéért, amit a koldulásból összegyűjtögetett s az elvetemedett gyilkos elvitte az utolsó krajczárig az alamizsnából összekerült pénzt. Zsugye Tódora gurahonczi illetőségű volt, mintegy 15 éve került Gyulára. Már egy Ízben 1899-ben meglopta őt egy Pomucz Tódor nevű tolvaj, kit azonban elcsípett a gyulai rendőrség s aki most a váczi fegy- bázban üli az 1 és fél évi börtönt, melyet lopásáért kiszabtak. Akkor 83 frtot loptak el tőle. ügy látszik a koldulás jól jövedelmezett neki i ezt tudta az illető gonosztevő. Tettét úgy hajtotta végre, hogy éjjel bemászott a kerítésen az udvarba, innen az istállóból kihozott vályú segítségével, melyet lépcsőnek használt, fölhágott a padlásra. A padlásról egy lépcső vezet abba a kamarába, hol a koldusasszony aludt Ezen a lépcsőn lejött és rávetette magát áldozatára. Kirántotta a feje alatt levő rongypokróczot és fejére dobva fojtogatni kezdte őt. Úgy látszik sokáig kínozhatta a szerencsétlen asszonyt, mert a dulakodás nyomai, a karon levő véraláfutások és horzsolások ezt bizonyítják. A gaztettet reggel vették észre. Az asszonyt holtan megfulva, kis ládikáját feltörve találták. A rendőr ség részéről rögtön a helyszínén termett Bessenye\ reudőrbiztos és dr. Kovács Károly, kik felvették a: esetről a tényvázlatot. A hullát a városi hullaházba szállittották, hol dr. Zöldy és dr. Kun törvszéki orvosok pénteken felbonczolták g megállapították, hogy a halált külső erőszak, megfojtás okozta. A tettest erősen nyomozzák. A bókóscsaba—vésztői automobil vasút ügyé ben, a mely vasút tervének végleges megállapitá sáról múlt számunkban adtunk birt, hétfőn volt az első érdekeltségi értekezlet Békéscsabán dr. Fábry Sándor alispán vezetésével. A népes értekezleten az alispán ismertette a vasút tervezésének történetét és az abban legutóbb létesített megállapodásokat, Sármezey Endre főmérnök pedig a vasút jövedelmezősége tekintetében szolgált felvilágosításokkal. A jelenvoltak közül Sztraka György, Rosenthal Ignácz és Décsey József szóltak pártolólag a tárgyhoz és kérdéseikre az alispán és főmérnök ad ták meg a felvilágosításokat. Hétfőn délután az alispán és Sármezey Endre főmérnök Kígyóson Wenckheim Frigyes grófot keresték fel és felkérésükre a gróf készséggel megígérte támogatását azon reményben, hogy a békésföldvár—békési vasút érdekeit is sikerülni fog megóvni. A 700000 koronában előirányzott építési költséghez a tervezet szerint Békéscsabának és a Rosenthal malomnak 147.000 és Wenckheim uradalomnak 240.000, Békés községnek 60,000 koronával kellene hozzájárulnia Mint értesülünk Békés község és Wenckheim Frigyes gróf a legmesszebb menő támogatást hajlandók volnának megadni, ha az uj vasút átvenné a békésföldvári vasutba befektetett törzsrészvényüket, a mi által kizáratnék ezen vasútnál való várható károsodások. A gabona összehordás csak nem be van fejezve s a cséplés és a nyomtatás is számos helyen folyamatban van. Aratás óta hétről-hétre alá kellett szállítanunk a termés mérve felőli tudósításunkat, ugyan ezt kell — sajnos — cselekednünk a múlt hetivel szemben is, pedig sem azelőtt, sem akkor nem hirdettük rózsásnak a termés eredményét. Egy hét tapasztalatai után azonban a még múlt számunkban „gyenge közép“-nek jelzett termést is le kell szállítanunk, mert a cséplés ered ménye annyit sem igazol. Szavahihető források után ugyanis számos, nagyon számos helyen 1100 négyt szögöles területen a cséplés, vagy nyomtatás eredménye csupán három metermázzsa, a mi határozottan gyönge termés számba esik. A legpessimistább gazda is többet remélt az aratás folyamán is, mint a mennyit a nyomtatás és cséplés bevált. A gyönge búza s áipa termés okozta kedély depressiót még fokozza az időjárás kedvezőtlensége, a két hét óta tartó nagy szárazság és fullasztó hőség, mely ha még huzamos ideig tart, koczkázottá teszi a tengerit is, a mely pedig évek óta nem Ígért oly szép- termést, miát az idén. Pedig — sajnos —jó esőre alig van kilátás. Egyházkerületi tanácsbiróságra szavazás van folyamatban a tiszántúli ev. ref. egyházkerületben. A legnépesebb debreczeni ev. ref. egyház a maga tiz szavazatát Garzó Gyula gyomai ev. ref. lelkészre adta. Nagy valószínűséggel a többi egyházak is követni fogják a debreczeni egyház példáját s a jeles szónok, kitűnő tudós és egyházi iró Garzó Gyula neve győztesen fog kikerülni a szavazati urnából. Agyonszurta magát. Ritka lélekerőről tanúsa got tevő módon ölte meg magát a Komló-szálloda kézi-leánya Trungel Mária. E hó 16-án este magához vevén egy araszos konyhakést, kiment vele a closet-ba és ott bal melle alatt szivén szúrta magát. Tettét valószínűleg azért követte el, mert régebben betegeskedett, fuldoklóéi rohamai voltak s sokat szenvedett e miatt. Az öngyilkosság módjából Ítélve először gyilkosságra gondoltak, de az orvosrendőri bonczolás minden kétséget kizárólag megállapította, hogy öngyilkosság történt. Malacz által megmart gyermek. Házi dolgát végezte a konyhában Tóth István orosházi napszámos felesége, a konyha ajtóban a földön játszadozott 8 hónapos Mari leánykája. Egyszerre csak keserve jajszó hallatszott be az utczáról, hol Matula Mihályné siratta hirtelen halállal kimúlt urát. Tóthné kifutott az utczára s a mikor pár peicz múlva visszatért, nagy rémültére az egyik malacza ugyancsak tépáztál harapdálta a kis leányt, összemarta a két kézé; és megharapta az arczát. Felkapta a kis lányt, futott orvoshoz, ki azután a kis leány sebeit rögtön bekötözte. Választások Békéscsabán. Békéscsaba község képviselőtestü ete csütörtökön délelőtt tartott tisztújító székében töltötte be a Misley Endre halálával megüresedett főrendőrbiztosi állást, egyhangúlag Wilim István eddigi helyettest választván meg főrendőrbiziossá. Egyalkalomraal adóvégrehajtóvá R. Szűcs János választatott meg. Színészet Vésztőn. A nagyváradi „Szigligeti színház“ néhány tagja a két havi nyári szünet felhasználásával művészi körútra indult, útba ejtvén Vésztő községet, a hol 8 előadást tart Az előadásokat július 13-án kezdték meg. A vésztői szinpártoló közönség, melynek ritkán nyílik alkalma jobb művészek meghallgatására, élénk érdeklődést tanúsít az átvonuló művészek iránt. Szalkay Lajos színtársulatával a hét végén megérkezett Orosházára és tegnap tartotta az első előadást. A társulat mai szervezete és a közzétett érdekes műsor biztosítékot nyújtanak arra, hogy bzalkayék az idén is kedvező fogadtatásra, kellő pártfogásra számíthatnak. A színházi jelentés szerint a társulat első rendű tagjai: Szalkainó Rózsa népszínmű énekesnő, Szegedi Zelma, operett-szubrett, Deóry Blanka és Szelestei Elza szubrett énekesnők, Holéoy Ilona és Rápoltby Katinka drámai színésznők, C. Vertán Anna komika. Szalkay Lajos operette buffó, komikus, Kemény Lajos baritonista, Rajz Ödön hősszerelmes, Virág Ferencz komikus, Szepe8si Gusztáv apaszinész, Cathri Ferencz bonvi- vant, Fábián László jellemszinész, Bihary Zoltán karnagy. Első előadásul San-Toy operette került színre. TŰZ volt e héten Gyulaváriban, a hol szerencsésen sikerült elejét venni a tűz tovaterjedésének, habár a férfiak nagyrésze ép az aratási munkán kint volt. Déli 12 óra után vészharang jelzése riasztotta meg a lakosságot és sietett mindenki özv. Bagó Sándorné házához, hol egy boglya széna állt lángban. Az asszonynép dézsákkal hordta a vizet, mig az uradalmi tisztség és iparosok két vizipuskával igyekeztek a tüzet eloltani, a mi nagy szerencse is, mert az udvarokban felhalmozott sok takarmány és a nagy szél felkrrekedése folytán az egész község leéghetett volna. A tűz keletkezésének oka ismeretlen, bizonyára gyermekek vigyázat- ansága okozta a tüzet. A szarvasi főgymnasiumhoz a vallás és köz- oktatásügyi minister Sulek Józsefet rendes tanárrá nevezte ki. Veszedelmes kocsikázás. Békéscsabán kedden délután Bukovszky János főgimnáziumi igazgató Majoros József tanár és Wagner József építész egy kocsin a gőztéglagyárhoz akartak kirándulni. A főtéren a nagy templom mellett egyik ló felugrott és belépett a gyeplőszárba, a mitől a lovak annyira megvadultak és őrületes gyorsasággal vágtatni kezd tek. A hirtelen fordulás folytán a kocsi összezúzó dott, hátsó kerekei összetörtek, Wagner József kiugrott a kocsiból és arczczal a kövezetre bukott Bukovszkyt és Majorost pedig tovább ragadták lovak, de szerencsére a kocsi kettészakadt és a hátul ülők az összetört kocsiból kibukván, nagyobb zúzodások árán megmenekültek a veszedelemből, a mely könnyen végzetessé válhatott volna. A meg- adult lovakat nagynehezen sikerült elfogni, még mielőtt a járókelőkben kárt tehettek volna. Aratási ünnepély Bánkúton. Darányi Ignácz földmivelé8Ügyi miniszternek az aratási ünnepélyek rendezése tárgyában megpendített eszméje szép keretben valósult meg József főherczeg kis-jenöi uradalmához tartozó Bánkút-Rózsa majorban, hol is Késmárky István intéző az aratást folyó hó 13-án elvégezvén, reá következő vasárnap julius 14 én az arató munkásoknak gyönyörű aratási ünnepélyt rendezett. A mondott napon ugyanis az ratók megbízottja, két arató leánnyal fejükön a agyományos buzakalászból font koszorú és koro- ával, az összes arató munkások kíséretében zeneszó mellett, az intéző lakására vonultak fel, a ho megbízott, szűnni nem akaró éljenzések között, lelkes szavakkal üdvözölte az uradalmi intézőt. Ezután az aratók éljenzések között és zeneszó mellett az e czélra fenntartott helyre vonultak, a hol is az uradalmi intéző és kedves neje jóvoltából mindnyájan megvendégelve, vig mulatozás közben késő estig időztek. Megható volt az aratók lelkesedése és öröme,' midőn Késmárky István intéző családjával és a nála ez alkalommal időző társasággal közöttük megjelent, vége-hossza nem volt a keresetlen felköszöntőknek. Nagy lelki megnyugvással volt tapasztalható a munkaadó és munkások közötti harmónia. A békéscsabai színi ,saison a folyó évben nem a legszebb sikerű volt. Es ez egyformán áll művészi éB anyagi tekintetben, már azért is, mert e két körülmény rendesen karöltve szokott járni. A folyó évben ugyanis annak daczára, hogy a saison igen jó időre esett, Szalkay direktor deficzittel végezte hat hetes békéscsabai vendégszereplését. Ezért a veszteségért való kárpótlásra szolgál az az 1000 korona államsegély, melyet Szalkay folyamodványára, a békéscsabai szinügyi bizottság és LukácB főispán ajánlatára utalványozott a direktornak a belügyminister. Ha meggondoljuk, hogy Szalkay társulata nem a nagyobbak közé tartozik és mérsékelt költségvetéssel dolgozik, még inkább feltűnik, hogy deficzittel járt a békéscsabai szereplés és tökéletesen igazoltnak látjuk azt a már elismert ak- sziomát, hogy jó társulat, jó színház és szinpártoló közönség bármelyikének hiányában a vidéki sziné- zet sikereiről kevés szó lehet. Békésvármegye közművelődési egyesülete. Jegyzőkönyv. Felvétetett Békésvármegye közművelődési egyesülete állandó bizottságának Gyulán, 1901. julius 14-én tartott üléséről. Jelen voltak; Dr. Lukács György elnöklete alatt dr. Bodoky Zoltán alelnök, Kóhn Dávid titkár, Rezey Szilviusz, Jautsovits Emil, dr. László Elek, Zsilinszky Endre, Böhm Miklós bizottsági tagok és Szabó Emil bizottsági jegyző. Elnök a tagok üdvözlése után az ülést megnyitván előterjeszti, hogy a jelen ülés tárgyát a Békésvármegye közművelődési alapjából a közművelődési egyesület rendelkezésére bocsátott ez évi 1000 korona segélyösszegből a megállapított 300, 200, 150 és 100 koronás jutalomdijaknak a magyar nyelvet sikeresen tanító békésvármegyei tanítók közül az érdemesebbnek leendő odaítélése, a 100 korona jutalomdijnak az óvónők között leendő kiosztása, végül a jutalomban részesített néptanítók szorgalmas növendékei részére hasznos magyar tankönyvek miként leendő beszerzése feletti határozat- hozatal képezi. Előterjeszti továbbá, hogy a 28/900. bgy. számú várm. szabályrendelet függelékét képező „szabályzat 7. és 8. §-áuak rendelkezései szerint az állandó bizottság helyi tagjai az egyes iskolákat megvizsgálván, ezen vizsgálat alapján a kir. tanfelügyelő által a jutalomdijaknak mikénti odaítélése iránt javaslatot terjeszt elő. Felkéri ennélfogva Rezey Sy Ivjus kir. tanfelügyelőt a javaslat előter jesztésére. Rezey Szylvius kir. tanfelügyelő a megtartott vizsgálat alapján a 300 koronás díjjal jutalmazandónak Brózik Lajos szarvasi ág. evang. tanitót ajánlja, mint a ki a magyar nyelv tanítása körül jeles eredményt mutatott fel, a nélkül, hogy az ál tál bármely tantárgy háttérbe szorittatott és az általános eredmény csökkent volna. Tót ajkú növendékei egymással magyarul társalogni képesek és magyar vallási éneket is tudnak énekelni. A 200 koronás díjjal jutalmazandónak Pová- zsay Gábor tótkoralósi ág. evang. tanitót. A 150 koronás díjjal Paulenda János szarvasi ág. evang. tanitót a 100 koronás dijjal Czirbusz Endre kondorosi ág. ev. tanitót ajánlja jutalmazandónak, mint a kiknek iskoláiban a tót- ajku növendékek — habár vallásos énekeket magyarul énekelni nem tudnak is — a magyarul tánitott tárgyakat teljesen megértik, azokból magyar kérdésekre teljesen érthető magyar feleleteket képesek adni és a. magyarul való tanítás által az általános taneredmény nem csökkent. a kisdedóvókat illető 100 koronás dijat két- részre osztani javasolja és ezen 50—50 koronás dijjal jutalmazandónak ajánlja; Mihálfi, Emma szarvasi és Tassy Róza mezőberényi óvónőket, mint kik a magyar nyelv tanítása körül szép eredményt értek el. Javasolja továbbá, hogy a jutalmazott tanítók szorgalmas növendékei részére ez évben jutalomkönyvek ne osztassanak ki, mert a vizsgák az ösz- szes iskolákban bevégeztetvén, nem volna lehetséges a könyveknek a növendékek részére leendő átadása. Javasolja, hogy az e czélra előirányzott 60 kor. ily ozimen tovább kezeltessék és jövőben a könyvek már ápril havára a vizsgákra átvehetők legyenek. A bizottság a kir. tanfelügyelő javaslat, — mint a mely a 28/900 bgy. sz. vármegyei szabály- rendelet függellékét képező „szabályzat? 3. §-ában foglalt rendelkezéseknek teljesen megfelelő, egész terjedelmében magáévá teszi és ehhez képest a 300 koronás dijat Brózik Lajos szarvasi ág. evang. tanítónak, a 200 koronás dijjat Povázsay Gábor tótkomlósi ág. ev. tanítónak, a 150 koronás dijat Paölenda János szarvasi ág. ev. tanítónak ítélte oda, a 100 koronás dijjat pedig Csirbusz Endre kondorosi ág. ev. tanítónak Ítélte oda. A kisdedóvókat illető 100 koronás dijjat két részre osztja és 50- 50 koronával Mihálfi Emma szarvasi és Tassy Róza mezőberényi óvónőket jutalmazza. A jutalomdijakat a jutalmazottaknak a közművelődési bizottságok által ünnepélyesen kézbesittetni rendeli. Egyben az állandó bizottság vidéki tagjainak és Rezey Szylviusz kir. tanfelügyelőnek — mint a kik az iskolák megvizsgálásánál résztvettek — buzgalmukért elismerését és köszönetét fejezi ki. Elhatározta, hogy a jutalomkönyvekre előirányzott 60 koronát ez, évben fel nem használja, hanem azt, mint e czélra rendeltet tovább kezeli és jövőben a könyveket akként rendeli beszerezni, hogy azok a jutalmazandó növendékeknek már a vizsgákra szétoszhatók legyenek, A könyvek, be szerzésével a közművelődési titkárt bízza meg. Megbízza az elnökséget, hogy ezen határozatot a „szabályzat“ 10. §-a rendelkezéséhez képest a megye alispánjához mutassa be a jutalomdijak kiutalványozása czéljából. Ezen határozatról értesitendők : a jutalmazott tanítók és kisdedóvók, Rezey Szylviusz kir. tan- felügyelő és az állandó bizottság vidéki tagjai. * Kmft. Szabó Emil, jegyző, Lukács, elnök. Gyulai élet. — Színház, fürdőszezon, katonabanda, meggyilkolt koldus, töherczegi látogatás, fizetésemelés, választás, vásár. — Mióta színház épült Gyulán és Krecsányi Ignácz művészi gárdája gyönyörködteti a publikumot, azóta az emberek is kevésbbé irigyek Gyulán, mint azelőtt. Máskor ilyenkor, már végelkeseredéssel irigykedtek a többi emberekre azok, kik a magas Tátra helyett a népkertben, a Quarnero helyett Herbertnél élvezték az Adria hullámverését, illetve a Kárpátok hüs levegőjét. Én magam is azok közé az alsóbbrendű lények közé tartoztam, akik itthon für- döznek, akiknek idült zsebbaja az itthoni hő és porfürdőt javallja, sőt ma is ezek közé a véglények közé tartozom, de most eszem ágában sincs irigykedni azokra, akik Erdély bérczei közt vagy a tengerparton költik a takérékpénztárak bankóit és élvezik a hüs ájert és hüs hullámokat, 8-as kamat mellett. Most feledteti velünk a szinház a fürdő- szezont. Eszünk ágában sincs irigykedni azokra, akik kényelmes otthonukból kimozdulva vasúti kupékban szoronganak és kurta kanapékon konstatálják éjszakánként, hogy jobb lenne odahaza a megszokott kényelmes ágyban nyújtózkodni, mint itt alvás helyett a kanapé kiálló rugóit olvasgatni — altatónak. Most a nappali hőségért kárpótol bennünket az esteli hőség. Elvégre a színházakban télen is nagy szokott lenni a hőség s egy kis lluzióval azt is elhiheti az ember, hogy téli szezonban élvezzük a színházat s nem az uborka szezon csendjét zavarja az Ocskay brigadéros menydörgése. Azután meg milyen pazar fővárosi élvezetben volt részünk az elmúlt hetekben, mikor Bachó karmester derék katonabandistái itt fújták az ezredtrombitákát peczkesen sétáló publikum részvétele mellett. Akár csak ha Pesten lettünk volna a Margit-szigeten, kivéve, hogy Pesten nem sétálnak olyan peczkesen az emberek és nem igyekszik minden asszony egy-egy magasabban álló másik asszony szoknyája mellé jutni s minden ur egy-egy másik olyan ur társaságában sörözni, aki mellett előkelősége inkább emelkedik, mint sülyed. No de hát bocsásd meg Uram nekünk ezt az apró tévedésünket, hogy még nem a hangverseny programmja nyújt nekünk élvezetet, hanem az, hogy X., vagy Y.-ékkal sétálunk karöltve, aki egy fokkal magasabban áll a ranglétrán. Majd eljutunk mi még oda is, ha ilyen gőzerővel haladunk. Egyébként pedig haladásunk tagadhatatlan. Már szenzácziós gyilkosságunkon felbuzdulva gyulai „friss újság* megalapításon is törik a fejüket a Gyulán fölös számmal megszaporodott betüvetö emberek s derék újságíró kollegáink, ha világgá kürtölik, hogy Gyulán még a koldust is a pénzéért gyilkolják meg. Gyula egyszeriben a bevándorlások színhelye lesz. Hogyis ne?!
