Békés, 1901 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1901-12-01 / 48. szám
téves. Hogyan lehetne eredmény ? Minél nagyobb az erő, annál hiábavalóbb az erőkifejtés. Minél erélyesebb a munka, aunál kisebb az eredmény. Minél messzebb halad, annál távolabb esik a czóltól. Kétségbe ejtő vállalat! Avagy talán túlbecsülte magát, erejét a halandó. Talán a próba megismerni tanítja képességeit, megóvja a szertelenségtől, nyomonjáróvá, biztosabban járóvá, bölcsebbé, tévedéstől mentesebbé teszi. Megjelöli hazáját, saját körét, melyen kívül próbálkoznia biztos balsiker, mig hataraiu belül sok munkát és jól végezhet. Ne hagyja el a földet. Ne épitson légvárakat. Van itt biztos talaja. Megismerésének vannak biztos e körhöz illő föltételei. Induljon e téren^ s ily vezérlet mellett s ment a tévedéstől. Mintha az embernek lehetne kilépni az adott feltételek közül | Mintha lehetne megalkudni az örök törvényekkel! Mintha e porparányt a mindenség közepett bizton vezérlő és életre képessé tevő erő, nem része volna a nagy egésznek ! Mintha az élet szerves egészében egy rósz lehetne különvált a többitől | érdektelen a nagy egészre? Mintha nem egy bölcsen tervező értelem alkotta volna az egészet s hozta volna létre annak minden törvényét! Mintha a mindent alkotót saját teremtménye, saját müvei területén megkerülhetné ! Hol vagy ember ? Hol van erőd, erélyed ? Mit ér munkád ? Habéi habálim hakkol hábel! Bölcshöz nem is illik talán a menekvés. A mi elkerülhetetlen, azt hiába kerülnők. Elérhetetlen dolgok felett nyugtalankodni gyengeség. Gyengének lenni pedig elviselhetetlenül nyomorult dolog. Ne vonzzanak a vágyak elérhetetlen tartományba. A bölcs megnyugszik a jelenvalón. Minden létezési tér biztosítja a létei feltételeit is. Van bőven a mi az ember erőihez, vágyaihoz méltó saját való világán belől bőven. Társas lénynek a társaság kell, hogy megelégülóst adjon, sőt babérokat is szerez. S van-ó meg- tisztelőbb, kívánatosabb az embertársat be- csülésénél, a jó hírnévnél, dicsőségnél ? De vájjon van-é e téren az emberi értelemnek megfelelő tapasztalat ? Egy perezre sem biztosit tömött erszény, rakott hajó. Hát még az ingadozó, tóvedező itéletü emberről mit szólhatnánk ! Nem a gyorsaké a futás, nem a bölcseké a kenyér, nem az erőseké a diadal. Miért tesz, miért indul útnak, miért tart ki czélja mellett, szándékában ? Önmagáért? Másokért? A ki magát be nem biztosíthatja! S ha eljő a számadás szüksége, mit felel ? Habéi habálim hakkol hábel. Még mindig lehet szükebb a kör. Az erő, egyéniség félreismerésére, a külső okokra támaszkodás, mentséget ezekben keresés, még mindig próbálkozhatik megfelelőbb téren. Fel kell függeszteni az akaratot, mi oly sok balsikernek lett szülője. Ez csak egyik a képességek közül. Had legyen ur az érzék, mivel az annyiszor harezban áll. Ennek vezérlete is nyújt alkalmat az egyén érvényesülésére s biztosit a valóság talajáról lelépés ellen. Itt sötétül el leginkább, sőt teljesen kialszik az élet világossága. Az ember rom. Önmagának tagadása. A színvonalat, mely egyedül tette emberré, önként hagyta el. A válaszfalak az erkölcsi dolgok különbözősége között leomlanak. Sőt az erkölcsi világ megsemmisül. Habéi habálim hakkol hábel! Ha tanácsomat követni akarja, jöjjön vissza a színházba és tegyen úgy, mintha semmi sem történt volna .. . Aztán, ha holnaptól fogva alább hagy szigorával, áldani fogják érte, de senki sem kutatja majd az okát. Lassan ballagtak fel a rejtett lépcsőn. Az ezredes még mindig küzdött magával, de egyszerre kitört belőle az igazi érzés: — Bezerédy! Mindent elérhet nálam, ha megmondja ... ki volt az a nő, kit én a másik helyén láttam. Mondja meg, csak azt az egyet mondja meg. Bezerédy az ajkába harapott és csak úgy tudta visszafojtani a nevetést. Ördöngős kadetje, hogy megbabonázta e/.t az öreg embert. — Ezredes ur, — mondta aztán ünnepélyes hangon — az a nő lekötötte szavamat, hogy soha meg ne nevezzem. Nem akarja, hogy ön valaha megtudja igazi kilétét. Az ezredes busán lecsüggesztette a fejét, de aztán diadalmasan fölemelte újból. Mintha megifjudott volna hirtelen, úgy csillogott és ragyogott a tekintete. — Nem akarja, hogy megtudjam a nevét! — ujongott. — Tudja-e miért, Bezerédy? Mert fél a viszontlátástól . . . Hisz 6 maga irta az arcz- képemre : egy igazi férfi. Pedig akkor . . . akkor még igazán nem sejthette, hogy odáig fejlődik a dolog. De én mondom magának, Bezerédy főhad nagy, hogy nem nyugszom addig, mig újból szemtől szembe nem állunk egymással! Élet az etnbír rendeltetése. Az élet mindenütt egy végső okra vall. Az emberhez méltó élet is csak e végső októl származha- tik. E végső októl elszakadt s ékként halálra vált ember kell, hogy ugyanahoz térjen vissza. Éhez az emberi erő kevés. Az élet jő tehát el a halál révén levőhöz, hogy el ne vesszen, hanem életet nyerjen. Ez az élet elevenít meg, ez tűz czélt fáradozásunk elé. Török Zoltán. T a n ü g y. Előléptetések- A vallás ós közpktatási miniszter Nagy Lajos igazgató, Nagy Lajosáé, Némethij Samu, Pál Érnő és Csók György orosházi állami polg. fiú és leányiskolái tanítókat illetve tanítónőt a X. fizetési osztály első fokozatába előléptette. Békésvármegyei általános tanitóegylet gyulai tőre nov. 28. tartotta őszi közgyűlését, melyen az egyleti tagok nagy számmal vottek részsí. Abafy János elnök megnyitó beszéde és több rendbeli je- jentése után Raksányi Árpád kát értekezést olvasott fel, melyek tartalmas és érdekes kidolgozásáért jegyzőkönyvi elismerést nyert. Az újabban sojcat emlegetett Czukrász Róza-féle fonomikai olvastató módszer tanulmányozása és arról való jelentéstételre, esetleg annak kipróbálására nézve határozat történt. Jövő tavaszi közgyűlésen értekezés tartását Bene. Ferenoz és Raksányi Árpád vállaltak el. A tanítói nyugdíjtörvény revíziójára vonatkozó észrevételek megszerkesztésére és kidolgozására bizottság kül detett ki. Hírek. A gyulai gymnasium. Noha az előzmények után remélhető volt, mindazonáltal mint rendkívül örvendetes tényt említjük meg, hogy a gyulai gymnasium az 1902. évi állami költségvetésben is tényleg szerepel, és pedig két tételben; nevezetesen 2000 koronával ideiglenes segély, építési beruházási czi- mén pedig 80,000 koronával. Az utóbbi tétel külö nős örömünkre szolgál, mert nagyon kétséges volt, hogy az 1902-ki költségvetésbe felvehető lesz e ; különösen kétes azért, mert a gimnázium fentar- tását biztosító egyezség az érdekelt tényezők között még nem jött létre s mert akkor, amidőn a városi küldöttség az építkezési segélyt kérelmezte, a vallás és közoktatásügyi minisztérium a jövő évi költségelőirányzati munkálatát már befejezte. Hogy ily körülmények között a 80,000 korona mégis felvétetett az állami költségvetésbe, ez nemcsak szokatlan. hanem praecedetis nélküli eset és épen azért Wlassics Gyula vallás és közoktatásügyi és Lukácsi László pénzügyminiszternek oly előzékenysége s szívessége, Ijukács György főispánunknak pedig olyan sikere, melyet Gyulavárosa közönsége soha sem fog tudni kellőleg meghálálni. A vallás és közoktatás- ügyi miniszter a két tételt a költségvetésben indokolja és pedig a 2000 koronás ideiglenes segélyt következőleg: „A tervbe vett gyulai Lath, főgimnázium részére a megszavazott, de fel nem haszd&U 2000 korona ideiglenes segélyt újból felvettem, a«ka feltevésben, hogy az érdekeltek a kölcsönös hozzájárulások mérvében megtudnak egyezni s a szerződést a magam részéről is elfogadhatónak találtam.“ Az építési segélyt pedig a következőkben indokolja : „A tervbe vett gyulai katb. főgimnázium építési költségeire Gyulavárosa 120,000 koronát szavazott meg. A telket a gróf Wenckheim család ajánlotta roegSA*- épületnek és belső felszerelésnek összes költségei a kiküldött építész számításai szerint 200,000 koronára rúgnak, mely összegből 80,000 korona hiányzik. Tekintettel arra, hogy a közép iskola czéljaira az érdekelt tényezők, mint Gyula városa, gróf Wenckbeim Frigyesné szül. Wenck- heim Krisztina grófnő, a nagyváradi katb. bibornok püspök, a gyulai róm. kath. hitközség és egyes- alapitók már nagy áldozatkészségre valló összege két ajánlottak meg, a fent jelzett 80,000 korona beruházási segély megadását javasolom a törvény- hozásnak.“ Advent. A megváltás nagy munkájának kezdetét jelzi az advent eljövetele. Jelzi azt a négy ezer esztendőt, a mely az első ember bűnbeesésétől a Megváltó eljöveteléig tartott, a mely idő alatt epedve várták az Üdvözítő megjelenését az emberek. A karácsony előtti időszak eme részében Rorátékat tart a kath. egyház, reggel 6 órakor kezdődő istenitiszteleteket, melyben nagy számban szokott megjelenni az ájtatos közönség. Az egyházi jelentőségén kívül egyébként is nagyfontosságu az advent. Várva-várják ezt azok, a kik a szép karácsonyi ünnepeket óhajtják s a remény a várakozás öröme olvasható az arozokon. Különösen áll ez a kicsinyeknél, ahol ettől az időtől fogva kezdik magukat jól viselői az apró emberkék, nehogy a jó Jézuska megfeledkezzen róluk a kriszkindli alkalmával. A tél örömei is körülbelül az Adventtel kezdődnek s Halifax lelkes hívei erősen várják már ilyenkor a jég jóságát hirdető kék lobogót. Az Advent a mai nappal kezdődik. A vármegye rendes közgyűlése az eddigi megállapodások szerint deczember hó 16-án fog megtartatni és reá vonatkozólag a vármegyei hivatalos lap legközelebbi száma közli a meghívót és tárgy- sorozatot. A közgyűlés iránt ez alkalommal előreláthatólag kevesebb érdeklődés fog mutatkozni nemcsak azért, mert tárgysorozata rövidebb lesz a megszokottnál, de azért is, mert közvetlenül utána lesz a tisztújító közgyűlés, a mely sokakat vissza-: tart a rendes közgyűlésen is való megjelenéstől. . ^ vármegyei tisztujitás napja nincsen még kitűzve, de valószínűleg deczember hó 17-én lesz. A tÍBztújítást csak egy körülmény tenné mozgalmassá, nevezetesen, ha a gyulai képviselőválasztás elleni peticziot a m. kir. kúria, — mely különben sem tűzte azt még ki tárgyalásra — alaki okból visszavetné, vagy ha — ami nincs kizárva — akt a kérvényezők visszavonnák. Ez esetben a főjegyzői állás uresedesbe jönne s az, fokozatos előléptetésék utján sok más állás üresedését és betöltését vom)á maga után. Amennyiben azonban ez nem történik meg, úgy tudjuk, hogy az összes megyei tisztvisß- ók, így természetesen dr. Bodoky főjegyző is pH lyáznak mostani tisziükre s mindössze a csabai főszolgabírói állás betöltése fog mozgalmat kelterli, bol Sztraka György — hallomás szerint — a napról napra nagyobb igényekkel fellépő s épen azért munkabíró ifjú erőket igénylő közigazgatási érdekből, előrehaladt magas korám való tekintettel, főszolgabírói tisztétől, évtizedek óta jól teljesített szolgálata után, teljesen kiérdemelt nyugalomba fog menni. A vármegye közigazgatási bizottsága deczember hó 9-én fogja rendes havi ülését megtartani. A községjegyzői nyugdijintézet igazgató-választmánya hétfőn délután a vármegyeházán dr. Zöldy Géza. Deimel Lajos, Aszalay Gyula, Korosy László és Maros György részvétele mellett ülést tartott, a melynek főtárgyát a vármegyei jegyzői egyesületnek a nyugdijszabályreudelet módosítására irányuló javaslata és a belügyminiszternek ezen szabályrendeletre vonatkozó leirata képezték. A választmány az ügy beható megvitatása után egy Popovics Jusztin elnökből, Korosy László és Maros György tagokból álló küldöttséget bízott meg azzal, hogy a szabály- rendelet tervezetét úgy a miniszteri leiratban, mint a javaslatban foglaltakra való figyelemmel megszövegezze. Ezen kívül a választmány több kölcsön- kérvényt is elintézett. Békésvármegye központi választmánya csütörtökön délután 3 órakor tartott ülésében intézkedett a gyomai választásról. Az ülésen dr. Bodoky Zoltán elnöklete alatt jelen voltak : dr.Daimel Sándor, dr. Márki János, Jantsovits Emil, dr. Zöldy Géza, Szénásy József, Csák György, Schröder Kornél dr. Kiss István (Gyónta.) Az elnök bemutatta gróf Apponyi Albert képviselőházi elnöknek leiratát, melyben tudomásul adja, h'ogy Barabás Béla a gyomai mandátumról lemondott. A központi választmány a gyomai választókerületben az uj választás napját 1901. évi deczember hó 9-ére tűzte ki. Választási eínök lett dr. Daimel Sándor, egyszersmind az I. szavazat- szedő-küldötteég elnöke, helyettese dr. Kiss István, a Ií. szavazatszedő-küldöttség elnöke. Helyettes elnökök : Bácsi Lajos és dr. Kovács László. Jegyzők: Házy Imre és Viskovics Ignácz. Helyettes jegyzők: Kovács Albert és Kolozsy Endre. A vármegyei tiszti nyugdijintézet igazgatóválasztmánya csütörtökön délután dr. Bodoky Zoltán főjegyző elnöklete alatt ülést tartott, melyen a nyugdíjalap múlt évi számadásait észrevétel nélkül a közgyűlés elé terjesztette, Erdélyi Sándor járási írnok járulékait megállapította és két kölcsön-kér- vényt intézett el. Békésvármegye igazoló választmánya szerdán, deczember bó 4 én tartandó ülésében foglalkozik a vármegyében megtartott megyebizottsági tagválasztásokkal, azok igazolása, illetve az ellenék beadott felebbezések elbírálása czéljából. Összesen 7 fel eb- bezést adtak be a megyebizottsági tagválasztások ellen. Winkler Lajos és Sárosy Gyulának a Gyula városi I. alkerületben, Szalay Mórnak Orosháza I. alkerületében, Tábit Mihálynak a Csorváson megtartott választások ellen beadott feiebbezésein kívül a melyekről múlt számunkban bírt adtunk, kellő időben beérkezett még Mészáros Lajosnak az Öcsödön megválasztott dr. Oláh Antal választása ellen, Hűké Lajosnak a Békéscsaba község első alkerületében megtartottt választás ellen és Argye- lán Györgynek ugyancsak a Gyulavárosi első ál- kerületben megtartott választás ellen beadott fellebbezése. A közegészségügyi egyesület békésvármegyei osztálya tegnap este tartotta meg Gyulán a vármegyeház díszes nagytermében felolvasó ülését, melyet évenként rendes közgyűlésé /el kapcsolatban szokott volt tartani, hogy a nagy közönséget is oktatólag és buzditólag bevonja hasznos munkálkodásának körébe. A vármegye székhelyén megtartott felolvasó ülés impozáns ünnepélyévé vált az egyesületnek, a mennyiben az azon közremüködőieg résztvevő dr. babarczi Schwarczer Ottón, a nagyhírű elme és ideggyógyászon kívül számos illustris vendég vett részt azon a fővárosból valamint a vármegye községeiből is. A vendégek az este háromnegyed I órakor érkező vonattal jöttek Gyulára, a hol az állomásnál az egyesület képviselői fogadták őket. Schwarczer Ottó kíséretében városunk vendégei ez alkalommal dr. ifj. Schwarczer Ottó, dr. Boránszky Lajos orsz. képviselő, dr. fíácz István egyetemi tanár, dr. Rácz Ernő, Hartenstein Zsigmond, Tillmann Lajos, és Hadzsi Emil királyi tanácsosok Krisztinkovics Ede miniszteri osztálytanácsos, dr. Molnár Károly áll. elmegyógyintézeti főorvos, Gaszner Pál min. osztálytanácsos és Sípos Antal zeneakad. tanár. A vasúttól a vendégek szállásaikra vonultak, a hounan fél nyolezkor a vármegyeház intelligens közönséggel telt nagytermébe gyűltek össze a felolvasó ülésre. A felolvasás dr Fabry Sándor elnök megnyitó beszédével vette kezdetét, a ki az egyesület tevékenységéről szólva, üdvözölte a megjelent vendégeket és a hallgatóságot. Zavartalan figyelemmel ós általános tetszéssel kisérte a közönség a két felolvasást. Dr. Zöldy János vármegyénk főorvosa az |Utazásról“ és az utazás közben figyelembe veendő egészségügyi szükségletekről mondott el sok érdekeset. Utána dr babarczi Schwarzer Ottó tartotta meg felolvasását IExcursiók a psychiatria terén.“ Nagy érdekű fejtege téseivel teljesen lekötötte a hallgatóságot, a mely végül zajosan megéljenezte a kiváló vendéget. Fel olvasás után a gyulai kaszinóban 80 teritékü társas vacsora volt a vendégek tiszteletére, a melyen sok szép pohárköszöntő élénkítette a vidám hangulatot. Ma délelőtt 8 órakor lesz az egyesület közgyűlése, utána a vármegye közkórházát tekintik meg a vendégek, ahol 11 órakor villásreggelivel vendégeli meg őket az igazgató. A képviselőtestület folyó hó 2 ikán rendkívüli közgyűlést tart, amelyre a következő meghívó küldetett szét: Folyó évi október hó 29-én tartott rendkívüli közgyűlésen a Pikó-zug eladása tárgyában hozandó érdemleges határozat idejéül 1901. évi deczember hó 2-ik napja tűzetvén ki, e napon délelőtt 9 órakor a városháza nagytermében tartandó rendkívüli közgyűlésre ezennel meghivom. Ugyanezen közgyűlésen folytatólag még a következő ügyek fognak tárgyalás alá vétetni: 1. Küldöttség válasz tása a legtöbb adót fizető képviselők névjegyzékének kiigazítása czéljából. 2. A villamos világítás átruházása tárgyában hozott tanács határozat előterjesztése. 3 Belügyminiszteri leirat az árvatári költségvetés tárgyában. 4. A rendőrség szervezése tárgyában hozott törvényhatósági határozat. 5. Októ-( bér havi közegészségi állapotokról szoló jelentés. Gyulán, 1901. óvi november hó 26-án. Dutkay Béla, polgármester. A fogyasztási adóra vonatkozó árverést — mint annak idejében megirtuk —■ a gyulai királyi pénzügyigazgatóság, a pénzügyminiszter rendelete következtében visszavonta ; a pénzügyminiszter 0gy_- ben felhívta Gyula város közönségét, hogy elsp ajánlatával szemben felü 1 Ígéretet tegyen. A képviselőtestület által o czélból kiküldött bizottság, a fogyasztási adó megváltásáért 40000 koronát ajánlott föl, a melyet a pénzügy igazgatóság elfogadott. Így a bor és husfogynsztási adó megváltás utján bárom évre Gyula város kezelésében van.— Mi a lapunkban annak idejében indokolt körülményeknél fogva őzt az összeget a mai viszonyok között határozottan tulmagasnak tartjuk, ós épen azért mert tul- magas, a bizottság ós a képviselő-testületnek a város közpánztára s adózó polgáraival szembeni komoly kötelességének tartjuk oly intézkedések megtételére, nehogy a kezelésből kifolyólag a városnak vesztesége, de még koozkázata is légyen. A békéscsaba—békés—vésztői vasút költségeihez való hozzájárulás kérdésével hétfőn délelőtt foglalkozott Békés község képviselőtestülete. Hirt adtunk arról az ellenmozgalomról, a melylyel a vasút építése Békésen találkozott főleg azért, mert sokan annak létesítésétől a bókásföldvár—békési vasút forgalmának és jövedelmezőségének tönkretételét várják és mert sokan veszedelmesnek tartják Békés község amúgy is gyenge kereskedelmére és iparára a Békéscsabával való közvetlen és igen könnyű összeköttetést. A kérdés felett zajos vita keletkezett, mely 9 órától déli 12 óráig tartott. A hozzájárulás megszavazása ellen többen szólaltak fel, köztük Konsiczki János és Domokos Gábor főleg a község rósz anyagi helyzetére és a kedvezőtlen pénzügyi viszonyokra hivatkoztak, vitatván, hogy a vasút nem hoz annyi előnyt a mely felérne a kért hozzájárulással. Kratochwill Gyula, Szathmáry Gábor jegyző és Kecskeméthy Ferencz, valamint többen a hozzájárulás megadása mellett érveltek, fejtegetve a tervezett vasúttól várható nagy előnyöket. Szavazásra kerülvén a dolog, a hozzájárulás mellett 23 an, ellene 15-en szavaztak és így 8 szavazattöbbséggel megszavazták a 60.000 korona hozzájárulást. Ezzel biztosítva van minden tényező hozzájárulása és a szükséges építési összeg megajánltatott, az építtető vasúttársaság ennek folytán mielőbb megteszi az intézkedéseket a vonal sürgős kiépítése iránt. Idők jele. Mint rendkívül szimptomatikus közleményt átvesszük a Nagy Márton szaloutai járási főszolgabíró főszerkesztésében megjelenő „Szaloutai Lapok“ november 24-iki számának nagy szenzácziót keltő következő hírét: „A szalontai járásbíróság a gyulai törvényszék területén. Beavatott forrásból értesülünk, hogy a nagyszalontai kir. járásbíróság az 1902. január 1-től fogva a gyulai kir. törvényszék területéhez fog tartozni. E beosztás, őszintén szólva, sokkal jobban meg fog telelni a közóhajnak és akaratnak s a jogkereső közönségre nézve minden tekintetben előnyösebb is. E reformot szívből üdvözöljük, — ha ugyan igaz e dolog.“ — Ama nem szerencsés helyzetben vagyunk, hogy szalontai tisztelt laptársunknak értesülését dementálnunk kell. A szalontai kir. járásbíróság ugyanis nem fog már 1902. január 1-én a gyulai kir. törvényszék területéhez csatoltatni. De ami késik, nem múlik. A szalontai járásbíróság területéhez tartozó községek közgazdaságilag mindig Gyulára gravitáltak ós gravitálnak ma is. Sarkad, Keresztur, Ant, Méhkerék, stb. községek megújuló kísérleteket tettek és tesznek, hogy úgy biróságilag, mint közigazgatásilag Békésvármegyéhez csatoltassanak. A vármegyék territoriális rendezésekor ez a csatolás minden kétségen felül meg fog történni ós pedig az 1874-iki tervezet alapján. Sajnos, ez a rendezés ez idő szerint nem aktuális kérdés, örvendetes dolog azonban, hogy a Bibarvármegyében változott politikai s társadalmi viszonyok között, ezt az igazán „köz- óhajnak és akaratnak“ megfelelő csatolást, habár egyelőre csak bírósági téren, oly körök is favorizálják és előkészítik, amelyek eddig a közóhaj és akarat megnyilatkozását kötelességüknek tartották hatalmi kézzel is elnémítani. A gyulai izr. nöegylet estélye. Az izr. nőegylet vigalmi bizottsága Berényi Árminná elnöklete alatt november 26-án ülést tartott, a melyen elhatározták, hogy deczember hó folyamán estélyt rendeznek, melyre közreműködését Zilahy Gyula a nemzeti színház müvésztagja s May Kornélia fővárosi énekesnő kilátásba helyezte. Á bizottság megkísérli még Szoyer Ilonkát is megnyerni. Az estély e hó 14-én, esetleg 15-én lesz, a meghívók e hót folyamán fognak szétküldetni. Hogy LuirácsGyörgynó Perényi Madoly bárónőnek lapunk múlt heti számában irt lelkes felhívása a női szivekben 7isz- hangra talált, bizonyítéka, hogy a vigalmi bizottság Braun Mérné indítványára elhatározta a táncz- vigalommal kapcsolatos estély tiszta jövedelmének felét az alföldi sanatoriumra fordítani. Hisszük, hogy ezen körülmény is hathatósan fokozni fogja a magas műélvezetet ígérő estély erkölcsi s anyagi sikerét. A nőegylet újéve. A gyulai nőegylet, mint évente szokta, ez idén is újévi jegyek megváltásával fog a közönség körében segélyre azorultjainak pénzt gyűjteni. A nőegylet e jótékony műveletét általános rokonszenv kiséri s e csekély kis pumpo- lást jóízűen tűri el a publikum, ismervén annak humánus iutenczióját. Vannak azonban akik visszaélnek a publikum jóhiszeműsége és az egylet nevével, azért a nőegylet ez utón figyelmezteti a közönséget, hogy csakis a gyulai nőegylet által kibocsájtandó nyomtatott kártyák ellenében fizessen. Hivatalvesztésre Ítélt jegyző. Több rendbeli hivatali sikkasztás büntette miatt és más büntetendő cselekmények miatt vizsgálati fogságbau levő Fabriczy Soma szentandrási jegyző ellen megindított fegyelmi eljárást a vármegye alispánja befejezvén, meghozta az elsőfokú fegyelmi határozatot, melynek értelmében Fabriczy Soma hivatalvesztésre ítéltetett. Ez a fegyelmi határozat az ügyészség utján közöltetvón a hivatalvesztésre Ítélt jegyzővel, az a határozat ellen felebbezéssel élt. Felebbezését a legközelebb tartandó közigazgatási bizottság fegyelmi választmánya fogja tárgyalni. Iparos ifjak Katalin-bálja Minden tekintetben nagy sikerű estély folyt le múlt hó 24 ón a Ludvig József vendéglőjében. Az iparos ifjak rendeztek ez estén Katalin-bálat, melynek sikerét a legjob-
