Békés, 1901 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1901-06-16 / 24. szám

A Szeghalom községi Simay-óvodában megtartott óvónő választás ellen többek részéről beadott felebbezések felett érdemileg nem határozott a bizottság, hanem bekivánja előbb a Simay-féle végrendeletet és az óvodai szabályzatot.

Szarvas községet kötelezte egy előző ülésében a bizottság, hogy üeisler Mária óvónő részére korpótlékot adjon. Felebbezós folytán a közoktatásügyi minister megváltoztatta a határozatot és kimondotta, hogy a korpótlékra csak a tanítóknak es állami óvónőknek van igényük. Az ügyben a köz- igazgatási bíróság fog érvényesen dönteni. Teljesen azonos két békési óvónő ügye, kik szintén korpot- lékot kérnek a községtől. A bizottság dr. Bodoky Zoltán — főjegyző indítványára — a ministen rendelet daczára is következetes miradt előbbi neze- téhez és a községet a korpótlék Kiadására kötelezte.

Békés község kérvényt' adott be a bizottság- sághoz, hogy tekintsen el a hat dsztályú elemi iskola létesítésétől, egyszersmind kéri, hogy a két tanyai iskolát állami iskolaként állítsák fel. A bizottság a kérvényt, mely jogerős határozatok vég- rehajtását czólozza, elutasította és utasította a köz- séget, hogy a hat osztályú iskola tervét 30 nap alatt mutassa be.

Novák Kamill a békéscsabai róm. kath. egyház által reá kivetett pótadó ellen fellebbezvén, az előadó a kivetés helyben hagyását javasolta.'Dr. Hajnal István nem tartja felebbezőt az egyházi adó viselésére kötelezhetőnek, mig Varságh Béla szerint az egyházak csak úgy képesek terheiket viselni, ha ahhoz a birtokosok is hozzájárulnak. Keller Imre határozathozatal előtt a kivetés jogosultságát és helyességét kívánja igazoltatni. Az elnök hozzászólása után a bizottság az előadó javaslatát fogadta el.

Szabó József szarvasi róm. kath. tanitó hivatalból való- nyugdíjaztatása iránt a bizottság megtette az intézkedéseket.

Dr. Zöldy Géza tiszti főügyész több apróbb cseléd, mezőrendőri és lakositási ügyben beadott felebbezést referált.

A füzesgyarmati és körösladányi közbirtokosság elhatározta, hogy a nyomásos gazdálkodás rendszerét szabad gazdálkodásra változtatja át. A határozatok ellen beadott felebbezóseket a bizottság elutasította.

Drucker Simon orosházi lakos Ambrus Sándor főszolgabíró ellen a fegyelmi eljárás elrendelését kérte, mivel őt meghurczuita é9 hivatalos hatalmával visszaélt, a mennyiben a panaszosnál történt tűzesetre vonatkozólag nem akarta az ártatlansági bizonyítványt kiállítani. A bizottság a feljelentést mint alaptalant elutasította és kiadta a főszolgabírónak, hogy a benne foglalt rágalmazó kifejezésekért a megtorló lépéseket megtehesse.

Haviár Lajos kir. főmérnök jelentése szerint a közutak jó karban voltak. A III. tranzversális út földmunkái túlnyomó részben készen vannak. Az I. tranzversális út munkáinak felülvizsgálatához Haviár Dánielt és Keller Imrét küldötték ki.

A megyei telefonhálózatnak a mutatkozó kezelési nehézségek elkerülése végett leendő kibővítése iránt a bizottság átír a posta és távirdaigaz- gatósághoz.

Szarvasit/ Arzén. kir. főmérnök referálta az aradi kultúrmérnöki hivatal felebbezését az alis pán azon határozata ellen, melylyel a gyulai,villam- telepen egy mély kút fúrását engedélyezte. A kultúrmérnöki hivatal a kút betömését kivánta, mert az más, már meglevő kutak körzetébe esik. A bizottság a felebbezést elutasította.

Végül tudomásul vette a bizottság Jancsovics Péternek az árvaügyek állapotáról és dr. Liszy Viktornak a fogház állapotáról szóló -jelentését és ezzel az ülés véget ért.

| Gallacz János.

Az emberi lélek főtápláléka a hit. A hit a Mindenható jóságában, bölcseségében, amely intézi a küzdők, remélők és csüggedők sorsát. A hit a felhőkön túl levő gondviselés igazságosságában, a mely mindig tudja, mit kell tenni, hogy minket, a kik a sors kezében vagyunk, a kiknek vágyait, gondolatait s egész élete sorsát, ezt a földöntúli gondviselés intézi, — jóra vezessen.

lyeknek központja Gyula volt, gyakran leszólli to 11 ák.

És e sok utazgatás és kimerítő hivatalos teendők között is elfáradhatlan ember, időt tudott magának szakítani az irodalmi munkásságra. Az 1896. évi ezredéves kiállításra elkészítette a Körös-Berettyó völgy szabályozásának és ár- mentesitésének monográfiáját. A ki e két vaskos kötetet képező munkát kezébe veszi és az abba hangyaszorgalommal összegyűjtött adatok halmazát áttekinti, alig tudja elképzelni, hol szerezhetett elég időt és fizikai erőtemü egybe állítására, mely a legrégibb időkig visszamenőleg minden adatot magában foglal, a mi a Körös- Berettyó völgyére vonatkozik. Müve nagy jelentőségének elismeréséül a kiállítási juritől a kiállítási nagy érmet és rövid időre rá Ő felségétől a királyi tanácsosi czimet nyerte kitüntetésül.

Az 1898-ban osztálytanácsosi czimet és rangot nyert kerületi felügyelő, a legutóbbi időben a Kettős és HárgíaÍKörös folyók hajózhatóvá tételének eszméjével foglalkozott. Erre nézve már az előtanulmányokat tétette meg s ő maga is minden befolyását és tudását latba vetette, hogy e kedvencz eszméje mielőbb megvalósuljon, a miről főleg Békésvármegye gazdasági és anyagi nagyobb felvirágozását remélte.

Mert Békésvármegye és Gyulavárosának java lebegett mindig szem előtt. Az idegenből ideszakadt németnyelvű mérnökből a legsovinis- tább magyar és a leglelkesebb gyulai polgárok egyike lett.

Elismerte ezt Gyulaváros közönsége is, miÉs bár tudjuk, hogy ez a hit az, amely bennünket éltet, ez a hit az, a mire az életben legnagyobb szükségünk van, mégis megdöbbenéssel éce*- zük magunkban megrendülni a bizalmat a gondV- selés iráut, mikor megdőlni látunk egy erős oszlo* pót, mikor sirba hanyatlani látunk egy életre hivatott, tetterős férfiút, mikor vigasztalanul latunk, a koporsóra borulni zokogó árvákat, akik egyetlen támaszukat, mindenüket, forrón szerető édes apjukat vesztik el örökre, visszasirhatatlanul.

Az érző szív megdobban a tragédia láttára és a mindenség hatalmas Urától feleletet kér. A gondolkozó főt, a bonczolni, bírálni szerető agyvelőt megszállja a kétely, a vér lázong a fájdalom súlya alatt 1 a koporsót körülvevő részvétet, fájdalmat tükröző arczokról lesir a nagy kérdés:

— Miért kellett ennek megtörténnie?

Miért kellett elveszteni az apát azoknak, a kiknek a szerető édes apára legnagyobb szüksé gük volt ?

Miért kellett meghalni annak, aki az életet még ereje teljében, munkára kész erős karral, dicsőségesen átküzdötte volna ?

Miért kellett a támaszra szoruló családnak elvesztenie a legfőbb támaszt? Miért kellett a hivatalnak elveszteni őt, a ki a munkában helyén való, tehetségében kiváló volt? Miért kellett a társadalomnak elveszteni őt, ki egyéniségénél, jelleménél, nemes gondolkozásánál fogva mindenkinek szeretőiében, becsülésében állott?

S a gyarló emberi elme, a fájdalomtól vonagló szív hiába vár feleletet. Meg kell nyugodni a meg- változbatatlanban, a lázongó szív, a kétkedő gondolkozás, a sóhaj, a zokogás, a könnyek mind erőtlenek arra, hogy felnyissák az örökre lezáruló koporsó rideg födelét, hogy életre támasszák a megholtat. Csak a megnyugvás, csak a hit ad feleletet a kiáltó problémára, ez adhat erőt a fájdalom elviselésére . . .

Kedden reggel futott végig a városon a megrázó gyászhir, hogy Gallacz János földmivelésügyi ministeri osztálytanácsos meghalt. Meghalt hirtelen, váratlanul, agyszélhüdés folytán, élete delén, munkásságának közepén. Ledőlt, mint az erős törzsű tölgy az erdőkben, elesett, mint a hazájáért küzdő katona a csatamezőn. Szép halál volt! . . . Ledőlt ereje teljében, mint a tragoediák hősei, elhullott a sorból, ahol érzik hiányát I pótolhatatlan űrt hagyott maga után, mert minden téren helyén való volt. Férfiú volt, aki megállta helyét becsülettel társadalomban, közéletben, hivatalban és családjában egyaránt.

Hirtelen bekövetkezett halálának körülményei a következők :

Még előtte való nap, hétfőn este teljes egészségben érkezett haza Budapestről a boldogult, szerető családja körébe. Egészsége teljében, jó kedély- lyel, a betogség legkisebb nyomával sem volt 3 az 68tét jó hangulatban töltötte a családi körb'en, honnan másnap reggel volt elutazandó újból Nagyváradra hivatalos ügyben. Az. %8 órai táblai vonattal indult volna el s azért korábban fölkelt, 7 óra volt, épen az utazáshoz készülődött s fürdőt akart venni. Alig húzta be maga után a fürdőszoba ajtaját, a házbeliek tompa zuhanás hátiját

hallották. Az esés zajára odasietvén, rémülve hallották odabenn kinos vergődését. A székről, melyen ült, lezuhant, agyszélhüdés érte. Csak pár szót tudott még szólni, aztán kiszenvedett. A család rögtön átizent a mellettük lakó Szarvassy Arzén főmérnökhöz, ki azonnal átjővén, megtette az első intézkedéseket. Orvosért futottak, de a rögtön érkező dr. Zöldy János főorvos már mit sem tehetett, akkor már Gallacz halott volt.

A megrendítő haláleset hire azonnal elterjedt a városban mindenütt a legigazabb részvétet keltvén. A délelőtt folyamán sürü csoportokban látogatta a résztvevők nagy száma a halottas házat 6 koszorúk özönét hordták a gyászoló házba. — Az az osztatlan részvét, mely halála alkalmával megnyilatkozott legjobban jellemzi azt az általános becsülést és szeretetet, melyben a boldogult Gyulán állott, hol 1872-óta működött közéletben és társadalomban egyaránt becsülve, tisztelve.

A halál hírén a városházán, megyeházán, folyammérnöki hivatalon, polgáriskolán, takarékpénztáron és kaszinókon megjelentek a gyászlobogók.

A két nap folyamán, mig ravatalán feküdt,

dőn őt úgy a városi képviselő testületbe, mint a vármegye törvényhatósági bizottságába beválasztotta. Minden közérdekű dolog lelkes pártolóra és támogatóra talált benne. Ha akár Gyula városa, akár a vármegye küldöttséget menesztett érdekei előmozditására, Gallacz minden- k r a legkészségesebben részt vett abban. — Szavát a gyűléseken gyakran lehetett hallani. Sok oldalú elfoglaltsága daczára elvállalta a városi építkezési bizottság elnökségét, hogy tudásával a város javát szolgálja.

És ez a lázas munkásság főleg pedig a hivatalával járó sok utazás felőrölte az amúgy sem erős szervezetű ember élet erejét. _Lelkiis

meretessége nem engedte, hogy kisebb gyön- gélkedés miatt teendőit félbeszakitsa, s igy gyakran betegen is utón volt. — Bár komolyabb baja nem volt, az utóbbi időben gyakrabban panaszkodott reumatikus fájdalmakról, melyek megszüntetésére gyógykezeltette ugyan magát de azoknak nagyobb jelentőséget nem tulajdonított. S miután mindenki egészséges embernek ismerte, annál megdöbbentőbben hatott váratlan halála. — Szegény szerencsétlen gyermekei most már égész árván maradtak s a lelki- ismeretes buzgó hivatalnok, ki önzetlenül anyagi erdek nélkül szolgálta az államot, s el nem múló érdemeket szerzett, s vagyont nem gyűjthetett számukra.- . Emléke élni fog mindig,- mert a Körösök szabályozásának története az 1 nevével elválaszthatatlanul van egybekapcsolva.

egymást érte a résztvevők, koszorút helyezők, ismerősök, barátok részvétlátogatása. Darányi minister az nap délelőtt táviratilag fejezto ki részvétét a lesújtott családnak. — Haláláról úgy a család, mint a folyammérnöki hivatal gyászjelentéseket bo- csájtott ki a következő tartalommal:

\ Özv. Gallacz Jánosné, mint anya, Gallacz íjkjza mint testvér, Gallacz Ida, férjezett Pósa Ernőnó; Gallacz Sarolta, Margit, Paula, Imre és Irma mint gyermekek, Pósa Ernő és fia Jenő, mint vő és unoka, valamint ifjú csicseri Ormós Péter mint sógor, mélyen megrendülve és lesújtott szívvel jelentik a legjobb fiú, hőn szeretett testvér, a leggyöngédebb apa, nagyapa, és kedves rokon: Gallacz János kir. tanácsos, ministori osztálytanácsos, kér. vizépitészeti felügyelőnek, a koronás arany- érdemkereszt tulajdonosának, Békésvármegye törvényhatósági bizottsága és Gyulaváros képviselőtestülete tagjának folyó hó 11-én reggeli 7 órakor, élete 52-ik évében, rövid szenvedés után bekövetkezett gyászos elhunytát.

A drága halott hült tetemei folyó hó 13-án d. u. 4 órakor fognak a róm. kath. anyaszentegy- ház szertartásai szerint a Szent-Háromság sirkert- ben öröknyugalomra tétetni.

Az engesztelő szent miseáldozat f. hó 15-én d. e. 7 órakor fog a gyulai róm. kath. anyatemplomban az egek Urának bemutattatni.

Gyula, 1901. évi junius hó 11-éu.

Az örök világosság fényeskedjék neki!

A gyulai kir. folyammórnöki hivatal mélyen megrendülve tudatja szeretett volt főnökének nagyságos Gallacz János ministeri osztálytanácsos és kir. tanácsos, kerületi vizépitészeti felügyelő urnák, a kor. aranyórdemkereszt tulajdonosának folyó hó 11-én reggel 7 órakor váratlanul bekövetkezett elhunytát.

A megboldogult hült tetemei folyó hó 13-án d. u. 4 órakor fognak Gyulán, a róm. kath. vallás szertartásai szerint a Szentháromságról elnevezett temetőben örök nyugalomra tétetni.

Gyulán, 1901. junius 11-én.

A gyulai kir. folyammérnöki hivatal.

Szerdán dél után 4 órakor folyt le a megható, a részvét megnyilatkozásában impozáns temetés. A nap folyamán sűrűn érkeztek az egyletek, testületek, hivatalok küldöttségei, s szebbnél szebb koszorúk borították a ravatalt.

Koszorúkat küldtek a következő felírásokkal:

A legjobb apának és nagyapának — Ida, Ernő, Jenőke. A felejthetetlen jó apának — Sarolta, Margit. Paula, Imre, Irma. Isten veled — Zelma. Utolsó üdvözletül — anyádtól, nagynénédtől, nővéredtől. A legjobb sógornak — Péter. A jó rokonnak — Anna, Etus, Jolán. A szeretett barát és rokonnak — Spur István és családja. Szeretett jó rokonuknak — Ida, Zsiga, Emma. Póka Lajos Uj- Szász. Felejthetetlen rokonuknak — Pósa Károly és neje. Jó akarójának és felejthetetlen jó barátnak — a Szarvassy család. A m. kir. földmivelésügyi minisztérium tisztikara — Gallacz János min. osztály tanácsosnak. Felejthetetlen hü barátjának — Bertalan Lajos. Gallacz Jáuos ministeri osztálytanácsosnak, felejthetetlen kartársának — a mi. "kir. országos vízépítési igazgatóság tisztikara. Gróf Almásy Dénes és neje. Bodoky Kálmán és neje -- tiszteletük jeléül. Rokoni és baráti szerétéiből — Hoffmann Mihály és családja. Wenckheim Frigyes gróf, — a hosszufoki árm. társulat elnöke. Fájdalmuk jeléül — Steineker Gábor és neje. A legmélyebb részvéttel — Erkel János és neje. Bucsuzásul — a Dombi család. Itt csak bánatot hagytál, sok reményt magaddal vittél — Nagy Jenő és családja. Tisztelete jeléül — Farkas Lajos. Felejthetetlen kér. felügyelőjének — a gyulai kir folyammérnöki hivatal. Utolsó üdvözletül — Haviár Lajos és neje. A nagyrabecsült kartársnak — az államépitészeti hivatal mérnökei. Gallacz Jánosnak — a békésmegyei takarékpénztár. Felethetlen főnöküknek — a Békés kotró személyzete. A legnemesebb kartársnak — az újvidéki folyammérnöki hivatal. Tisztelete jeléül — a tóköze-istvánházi árm. társulat. Gallacz Jánosnak — a szolnoki kir. folyammérnöki hivatal. Gallacz Jánosnak — a szatmári kir. folyammérnöki hivatal. Szeretett felügyelőjének — a körös-tisza-marosi árra. társulat. Kegyelete jeléül — a felső fehér-körösi árm. társulat. A nagyrabecsült kér. felügyelőjének — az aradmegyei árra. társulat. Szeretett és mélyen tisztelt kér. felügyelőjének — az aradmegyei árm. társulat tisztviselői. Gallacz Jánosnak — a hosszufoki árm. társulat. Tiszteletük jeléül — a hosszufoki ár- mentesitő társulat tisztviselői. Felejthetetlen kér. felügyelőjének — az alsó-fehér-körösi árm. társulat. Tisztelet és bálája jeléül — az ivánfenóki árment. társulat. Szeretet és hálája jeléül — a mezőtur- mesterszállási árm. társulat. Szeretett és érdemdús felügyelőjének —• a fekete-körösi árment. társulat. Gallacz Jánosnak — a fekete-körösi árm. társulat tisztviselői. Szeretve tisztelt kér. felügyelőjének — a Berettyó vizszabályozó és ármentesitő társulat. Jlervadatlan érdemeid emlékére — a sebes-körösi árm. társulat. Közöttünk maradsz ezután is — Pekanovics és családja. Szeretett tanácsosuknak — az aradi kultúrmérnökök.

Már három óra tájban nagy néptömeg tolongott a halottas ház előtt. Gyulaváros intelligencziája csaknem kizárólag ott volt.

4 órakor érkezett Gróh Ferencz prépost plébános fényes segédlettel beszentelni a halottat. — A ravatal az udvaron volt felállítva, melyet ellepett a résztvevők tömege s a melyet megható gyászszertartásban Gróh Ferencz plébános szeotelt be. Aztán megindult a szomorú menet a nagy- magyarvárosi temetőbe. Szem nem máradt szárazon, midőn a zokogó árvákat látta, kik alig két éve vesztvén el édes anyjukat, most teljesen apa, anya nélkül maradnak. A legkisebb leány Irma, alig 7 éves, s legnagyobb közöttük Ida, ki férjnél van Pósa Ernő fővárosi banktisztviselőnél. A többiek pjind kiskorúak. A koporsót a családon kivül nagyszámú előkelő közönség követte. Nagyobbára idegenek, nem gyulaiak, a minisztérium, s a vele összeköttetésben álló hivatalok küldöttségei.

Ott láttuk a következőket:

A földmivelésügyi ministerium képviseletében jelen voltak : Bertalan Lajos, Rakovszky György, Bolla Mihály és Zsák Hugó min. oszt. tanácsosok, Taby Jakab és Tóth Elemér miniszt. titkárok, Kolozsváry Ödön és Steineker Gábor műszaki tanácsosok, továbbá Kherndl György kir. főmérnök. A sebes-körösi ármentesitő társulat részéről Peka- novits Imre igazg. főmérnök, Tabóry Ármin szakaszmérnök. A Berettyó árm. társulut képviseletében Tatár Zoltán igazgató és Korbély József főmérnök. A fekete-körösi ármentesitő társulat részéről Franyó Károly igazg. mérnök. Az aradmegyei árm. társulat részéről Kokas József alelnök, Králitz Gyula kir. tanácsos igazgató, Ujj János főmérnök, Breszdorfer Gyula, Schmiedt Ödön szakaszmérnökök, Melczer Gyula 8. mérnök és Tabajdy gátfelügyelő. Az alsófehér körösi árm. társ. részéről Erkel János igazg. főmérnök, Habinay Pál és Gábor József mérnökök. A hosszufoki ármentesitő társulat részéről dr. báró Drechsel Gyula alelnök, Nattland János főmérnök, Zachariás Gyula igazgató, Halka István szakasz- mérnök. A körös-tisza-marosi árm. társulat részéről Fekete Márton kir. tanácsos főigazgató, Kálló Gyula főmérnök és Papp István mérnök. Az iván- fenéki árm. társ. részéről Vaniss Gyula igazgató főmérnök. A mezőtur-mesterszállási árm. társulat részéről Keller Imre elnök és Pikó Pál igazgató mérnök. A tóköze-istvánházi árm. társulat részéről Eisenkolb Frigyes titkár Az aradi kultúrmérnöki hivatal képviseletében KünzI Ernő kir. mérnök. A szatmári kir. folyammérnöki hivatal képviseletében Finta Lajos kir. mérnök.

A megható temetési menet hangtalanul, csendben haladt a temetőig,! hol az Ormós család sírboltja áll. S itt újra látni kellett a kegyetlen, mindenki szivét tépő jelenetet, a kétségbeesésükben zokogó árvákat, kiket valósággal erőszakkal kellett elhurczolni édes atyjuk sírjától.

Mindenütt könyező szemek részvétteljes arezok. Ide igazán nem a kíváncsiság, hanem az igaz részvét hozta el a közönséget s a szemeit törölgette mindenki a fájdalom igaz kényeitől.

Ez az általános mély és igaz részvét adjon erőt, vigasztalást a vesztes családnak s adja meg a hit a reménységet a jövő találkozásra.

Nyugodjék békével 1

T a n ü g y.

Értesítés.

A gyulai izr. fiú- és leányiskolában a f. évi zárvizsgálatok következő időben fognak megtartatni:

Folyó hó 25-én kedden délelőtt 8-tól 12-ig a

III. IV. osztályban, délután fél 3-tól 5-ig a I. II. osztályban.

Ezen nyilvános zárviszgálatokra a t. szülők és tanügybarátok tisztelettel meghivatnak.

Gyulán, 1901. évi junius hó 14.

Az iskolaszék.

H i p e k.

A vármegye rendkívüli közgyűlése. A jövő hétfőn. junius hó 24-dikén rendkivüli közgyűlést tart Békésvármegye törvényhatósági bizottsága. A közgyűlés összehívásának oka az a két belügyministeri rendelet, melyek az 1901. évi házi pénztári költség- vetés felülvizsgálása ügyében, valamint az állami dotáczió felemelése ügyében legutóbb érkeztek a vármegyében. A házi pénztári költségvetésben előirányzott tisztviselői fizetésemeléseket a belügymi- nister ugyanis nem hagyta jóvá, ellenben az alispán, főorvos, főszolgabirák és járási orvosok úti átalányát, 1400, 1000, 1000—1000, illetve 600—600 koronára hivatalból felemelte. Egyidejűleg azonban a belügyminister külön leiratban értesítette a vármegyét, hogy az eddigi állami javadalmazást a vármegyei alkalmazottak fizetésének javítása czéljából 14045 koronával felemelte. Ezen összegnek, valamint a még rendelkezésre álló költségvetési feleslegnek a hivatali állások javadalmai között leendő feloszlása lesz tehát a rendkivüli közgyűlés feladata, mely ezen kivül még néhány időközben érkezett községi ügygyei is foglalkozni fog.

A állami tisztviselők fizetésének rendezése már néhány év óta foglalkoztatja az illetékes köröket, de mindezideig nehéz helyzetük javítására alig történt valami. Régen hangoztatott fontos és jogos érdekeik miuél előbb leendő érvényesítésére országszerte mozgalmat indítottak és bizottságokat alakítanak. így több helyen, mint Tordán, Rima- Szombat, Dicső-Szent-Márton stb. városokban már megalakultak a bizottságok, A gyulai állami tisztviselőknek sikerült a mozgalom élére Csák Györg y kir. tan. pénzügyigazgatót megnyerni, ki a ma délelőtt tartandó alakuló gyűlésre az alábbi felhívást bocsájtotta ki: Felhívás a Gyulán székelő összes kir. állami tisztviselő urakhoz. Az állami tisztviselők helyzetének javítása érdekében országszerte megindított mozgalom által sarkaltatva — egy állandó bizottság alakítása s ezen utón a fizetések végleges rendezése és a szolgálati pragmatika élet- beléptetésének sürgetése czéljából tisztelettel felkérem a kir. állami tisztviselő urakat, hogy folyó év junius hó 16-án délelőtt 11 órakor a gyulai úri kaszinó nagytermében tartandó alakuló gyűlésen lehetőleg teljes számban megjelenni szíveskedjenek. Gyulán, 1901. junius 14 én. Csák György, kir. tan. pénzügy igazgató.

Wenckheim Frigyes gróf, aki vármegyénk közügyéi hátrányára, két évtizedet meghaladó idő óta — őszinte sajnálatunkra — teljesen visszavonult Békésvármegye közéletétől és négy czikluson keresztül Aradvármegye kisjenői választókerületét képviselte, a jelöltséget néki újból felajánló kisjenői ötven tagú küldöttségnek kijelentette, hogy korára való tekintettel nem vállal többé képviselői állást, hanem maga helyett Libits Adolfot, József főher- czeg jószágkormányzóját ajánlja képviselőjelöltnek. A választógyülés Kirileszku Gyula pártelnoklete alatt hozzájárult az ajánlathoz és Libitset kiáltotta ki képviselőjelöltnek.

Gróf Almásy Dénesné szül. Károlyi Ella grófnőt az országos fehér-kereszt egyesület fővédasszo- nya, Klotild kir. herczegnő az egyesület védnökhelyettesévé nevezte ki, azon kiváló jótékonyságának és fáradozásainak elismeréséül, a melyet a grófnő az egyesület ügyeiben s főleg mint a gyulai fiókegyesület elnöknője a gyulai gyermekmenudék- hely felállítása és fentartása körül kifejtett. A kinevezést a fehér-kereszt egyesület vasárnapi közgyűlésén publikálta a nemes grófnő elnöktársa, dr.