Békés, 1901 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1901-11-10 / 45. szám
Melléklet a „Békés" 1901.45-ik Képviselőválasztások Gyomán A gyomai vá lasztókerület választási mozgalmában mind e ma napig lényeges változás nem állott be. a függetlenségi párt részéről mindazon nevek, melyek részben egy egy pártosoport, vasjy község jelölése, részben önjelölós folytán eddig szóban forogtak, mindez ideig szóbeszédtárgyát képezték, azouban egyik névről sem mondhatjuk, hogy a körül a választók már kifejezetten sorakoztak volna. Úgy látszik a helyi jelöltek egyike sem fogja elnyomni a kerületi függetlenségi párt egészének bizalmát mert előtt tüleknelc a magyar , r régi oszlopos tagjának, de sokan emlegetik Hamar Dánielt, némelyek pedig Fábry Károly és dr. Nagy és uzer ö6üiinu=o5< r"‘ | “B---------- . ! valószínű, hogy a mai nagy értekezleten, a melyen ! Barabás Béla is jelen lesz, valamely a kerületen ; kívül álló egyén jelölésében fognak egyértelműiig | megállapodni. Legtöbb hive van ' Eleknek a magyar jogászvilág kitűnőségének, a párt ré I . JBpHPBipHl Sándor békéscsabai, illetve aradi ügyvédet is. A mai pártértekezlet lehetőleg megállapodást fog eredményezni a pártban, Debreczeny Endre pártja állati dóan folytatja az agitácziót és erősen megnövekedve oQPgy ti választási küzdolom ólé. Halálozás. Mezőberényben Dús Gerő reformá- tus tanító fiatal leánya Dú» Irén, múlt pénteken 17 éves korában meghalt. Az élte virágjában levő leányt vasárnap nagy részvéttel temették el. Halálozások. Szarvas községnek az elmúlt napokban több neves halottja volt. Okt. hó 29-en meghalt Melis Lajosné, szül. Plavetz Róza, életéi nek 47-ik, házasságának 21-ik évében. Az erényekben gazdag urbölgy halála kiterjedt rokonságot borított gyászba és általános nagy résrvótet kel ett. — Október hó 27-én halt meg Szarvason Janurik János, Szarvas községnek több éven át volt bírája 83 éves korában. Halálát 8 gyermeke, 31 unokája és 61 dédunokája gyászolja. — Ugyanott október 26-án hosszas szenvedés után egy életpályája kezdetén levő fiatal ember halt meg, névszerint Kölbl József okleveles gyógyszerész, akit 25 éves korába döntött sirba a gyilkos betegség mély bánatára övéinek és nagy számú barátainak. Halálozás Az orosházi orvosi-kar egyik köz-l tiszteletben álló tagja, dr. Lichtman Dávid e hó j-én 78 éves korában elhunyt. A boldogult 48 éven tt működött Orosházán, közbecsülést szerezvén pá yáján. Temetése nagy részvét mellett ment végbe. Halálos lórugás. Szarvason Megyeri János 49 -vés kocsist, midőn gazdája lovai között foglala-j oskodott, egyik ló gyomorba rúgta úgy, hogy a zerencsétlen kocsis összerogyott és fél napi kinló- lás után meghalt. „A békési tragoedia.“ A szenzácziókban elő- zeretettel utazó vFriss Újság,11 utánna pár fővárosi 1 és vidéki hírlap, borzalmas dolgokat közöltek ttss Irén polg. iskolai tanítóról, ki ellen fegyelmi iljárás rendeltetvén el, midőn a békési köze. iskola- izék ügye feleit tanácskozott volna, belépett a ta iitónő és revolvert rántva, ötször lőtt volna és a satodik lövéssel pedig magát lőtte meg, — hogy pár nappal előbb a Körösbe ugrott volna, de on] nan kimentették, s hogy ugyanő egy járásbirósági tisztviselő menyasszonya volt ott. Hát ebből a borzalmas históriából mindössze csak annyi igaz, hogy Kiss Irén maga is kérte maga ellen a fegyelm eljárást, a vizsgálattal a békési főazolgabiróság lett megbízva, ez azonban nem függesztette őt föl állá] sától (ez nem is az ő jogköréhez tartozik!) a közig bizottság — igaz — felhívta a községi iskolaszéket] nyilatkozatra, ez tárgyalta is az ügyet, nov. 3-án tartott üléseben, s határozatában kimondotta, hogy miután dr. Hajnal István — mint a községi iskolaszék elnöke — a vizsgálat folyamán kihallgattatott ennek nyilatkozatát magáévá teszi, és újabban nem nyilatkozik. Yalótlan mintha Kiss Irén az iskola szék ülésén megjelent és lövöldözött, valótlan, hogy ő a Körösbe ugrott volna öngyilkossági szándékkal (az alacsony viz állás mellett nehéz is lenne most a Körösben magát valakinek öngyilkolni!) valótlan az is, mintha ő egy járásbirósági tisztviselő menyasz szonya lett volna. A fegyelmi eljárás folyamatban lévén, a hozandó it&letnek nem akarunk elébe vágni az ügy érdemének bővebbi tárgyalásával, ellenben a legnagyobb mértékbeni megbotránkozásnak kell kifejezést adnunk, hogy akad Békésen egy oly lelketlen, aljas ember, ki ilyen minden alapot nélkülöző rém hírekkel ülteti fel a sajtót, és a hivatalos eljárást befolyásolni (?) akarja; — elvárjuk egyszersmind a közleményt hozó lapoktól, hogy megtesznek arra nézve mindent, hogy a valótlan közlemény szerzője, beküldője, kiderittessék, hogy ellene a megtorló eljárás megindítható — és egyszersmind akkor a megvetésnek átadható legyen. Nevezett tanitono ügyében különben gyárilag készülnek a névtelen, és mások nevében irt valótlan Ságokat tartalmazó levelek, (a főispán is kapott egy levelező lapot, dr. Hajnal István iskolaszéki elnök nevével aláírva, melyről persze az elnök tudott legkevesebbet!) Itt volna az ideje, hogy a hatóságok erélyes vizsgálatot indítsanak a névtelen és mások nevében gyártott levelek szerzője ellen. Békésen a községi képviselők választása folyó hó 7-én ejtetett meg. A Kecskeméti párt felhasználta az alkalmat ennél, hogy a kortes érdemeket jutalmazza. Beválasztotta két helyen ama Andor Gergelyt, ki egyik főtényező abban, bogy a ref. prés bitériumban a tisztességes tanácskozás lehetetlenné van téve; Lévay Istvánt, ki üres óráiban ref. tanító dr. Igaz Pál, Popovics Elek és a többi, a volt Meskó-pártiak még póttagoknak sem juthatta! I Választás iránt, — mely rendben folyt le — különben igen osekély érdeklődés mutatkozott. Tűz Vésztőn. A Vésztő község határához tar tozó sziladi pusztán levő czirokszáritó telep nov. bó 1-én kigyuladt és leégett. A tűz keletkezésének okát gyújtogatásban keresik annál is inkább ez a telep már leégett egyszer épen egy év Halál egy darab kenyér miatt. Az Orosháza utárában levő Kakasszék pusztán dolgozó ezukor- épa munkások egyike Szoloszjár János szabadszent- tornyai munkás a munka befejezése után észrevette hogy tarisznyájából egy darab kenyér hiányzik Gyanúja Biró Mihály gyopárhalmi 17 éves fiúra irányult és a gyanújának kifejezést is adott, a miből szóváltás keletkezett. Szoloszjárt annyira ejragadta hevessége, hogy egy aczatolóval teljes erővel fejbe vágta Bírót, ki nyombau összerogyott és másnapra meg is halt. Gyufaoldatot ivott. Qyuska Judit csabai cseL lédleány, gyógyithatlan betegsége folytáni elkeseredésében 5 csomag kénes gyufaoldatával megmérgezte magát. Kórházba szállították, hol a beadott ellenszerek visszaadták őt az életnek. Eljegyzés. Such István bánfalvi oki. jegyző anyakönyvvezetői Írnok eljegyezte Kalmár József endrődi birtokos szép leányát Esztikét. Hemopatia (Vérgyógyitás) E helyen már több Ízben lett ezen uj gyógymódra utalva, mely való ban kiválóan értékes, mondhatni ma a legbiztosabb és legjobb gyógymód. Nincs az a gyógyfürdő, nem létezik az a gyógykezelés mely oly tökéletes és tarlós gyógyulásokat képes volna produkálni, mint ezen egyszerű, kellemes és semmi mulasztással egybekötött uj gyógymód. Ezen uj gyógymód nagy képzettségű és geniális feltalálója Dr. Kovács J. fővárosi orvos, kinek Budapest, V., Váczi-körut 18. sz. alatt egy e czélnak szolgáló rendelőintézete van] hol naponta betegeket fogad. Tizennégy évi tapaszta- at mutatta, hogy az őszi kúrák a legszebb sikerrel alkalmaztatnak köszvény, aszthma, szív-, tüdő , gyomor- és bélbajoknál, idegbetegségeknél — különösen neurasthenia, hysteria, agybántalmaknál — és makacs bőrbajoknál. Ezen betegségekben szenvedők el ne mulasszák e hírneves, szaktudóshoz segítségért folyamodni, a ki levélbeli megkeresésre szívesen válaszol és betegeket meghívásra a vidéken fe'ebbezési tanácsjegyzői irodában tapasztalt, a mi Rannik Kornél tanácsjegyző érdeme. Pénteken Novák I amill törvényszéki elnök társaságában az esküdtszéki tárgyaláson vett részt és nagy elismeréssel szólott arról a lelkiismeretes gondosságról, melylyel V. Szakmáry Arisztid esküdtbirósági elnök a tárgyalást vezette. Ritoók szombaton utazott vissza Nagyváradra s a biroi kar a vasúti állomá son testületileg búcsúzott el tőle. Esküdtszéki tárgyalás. A héten keddtől péntekig bezárólag tartottak esküdtszéki tárgyalásokat a gyulai kir. törvényszéken. A tárgyalások közül legordekesebb volt a békési feleséggyilkos Cs. Horváth István bűnügye, a mely a legutolsó tárgyalási napon, pénteken folyt le nagyszámú közönség érdeklődése mellett. De érdeklődést keltettek a kedd, szerda, csütörtöki tárgyalások, a két első gyujtogatási, a harmadik súlyos testi bünpör is. Az első nap. Renner Ádám mezőberónyi csizraadiamester gyújtogatással vádolt ügyében Ítélt először a héten összeült esküdtszék. A tárgyalás délelőtti 9 órakor kezdődött. V. Szakmáry Arisztid elnök, dr. Tholt István és dr. Hubay bírák, dr. Liszy Viktor kir. ügyész, dr. Foil mann János védőügyvéd képviselték a bírói, vádló és védői tisztet, esküdtekül pedig a behivottak kö zül Lehoczky Mihály, Lichtenstein József, Südy István, Baranyai Kálmán, Hűké Lajos, dr. László Elek Hevesi Antal, Léderer Rudolf, Zalai György, Mada- rassy László, Ösapai Lajos és Papp István, pót- esküdtekűl pedig Stein János és Hirschl Márton is meglátogat. Irodalom. A Magyar Hírlap tizenegy esztendő óta foly- áást .jobban és jobban összeforr a nagy magyar közönséggel. Állandóan képviseli a közönség minden érdekét s igy eszményi czélokat szolgál, egyforma hűséggel, változhatatlan kitartással. Pártérdekhez kötve nincsen a Magyar Hírlap. Minden sorában teljesen független. Bajnoka az igazságnak, bárki részén van is igazság. A Magyar Hírlap politikája mindenekfölött tősgyökeres magyar s ezzel kapcsolatban szabadelvű a szó legtisztább értelmében. Továbbá demokrata is, ahogy a jogegyenlőség rendíthetetlen harezosához illik. A mai magyar irodalomnak büszkeségei azok, akikből a Magyar Hirlap gárdája áll. Mindenre, ami napilap keretében állandó munkakör: kiváló szakemberek adják a Magyar Hirlap nak java szellemi erejöket. Tárczarovata magas irodalmi színvonalon van. Közleményeiben az erkölcs védelme s az igazság egy képen vezérli. Értesítései mindig a leggyorsabbak s mindig megbízhatók, A Magyar Hirlap kodvezményei, a mikkel előfizetőinek szolgál, páratlanok, jelentékenyek, becsesek. Karácsonyi ajándékul egész kis könyvtárral lepi meg állandó közönségét, még pedig teljesen díjtalanul. Ebben az ingyen könyvtárban legnevesebb hazai Íróink s a leghíresebb külföldi Írók müvei szerepelnek, mindenki annyi kötet érdekes regényt kap, a hány hónapig egyvégben előfizetője' volt a Magyar Hirlap-nak. Az ajándék könyvek közül máris megkapták az előfizetők mutatványul: Bársony Istvánnak : A Királytigris és Abonyi Árpádnak : A pavlinói csoda czimü eredeti pompás uj regényeit. Uj előfizetőinek ezt a két regényt i megküldi a Magyar Hirlap. A többi kedvezmény közül kiemelendő, hogy a Magyar Hirlap előfizetői jóval olcsóbban kapják az Ország-Világ czimü kitűnő illusztrált folyóiratot, mint különben kapnák. Ugyancsak kedvezményes áron juthatnak az előfizetők a Képes gyermeklaphoz. A Magyar Hirlap minden előfizetőjének készségesen és díjtalanul felel szerkesztői üzeneteiben, bármily ^komoly kérdésre. A Magyar Hirlap előfizetési ára félévre tizennégy korona, negyedévre hét korona, egy hónapra két korona negyven fillér. A kiadóhivatal Budapesten van, az V. kerületi Honvéd-utcza 10. sz alatt. Töpvényszéki csarnok. A nagyváradi tábla elnöke Gyulán. A múlt hét folyamán illusztris vendége volt városunknak. Ritoók Zsigmond, a nagyváradi kir. Ítélőtábla elnöke érkezett körünkbe, hogy a törvényszék ügy menetét és ügykezelését megvizsgálja. Beható szemle alá vett mindent s bár figyelme a legaprólékosabb dolgokra is kiterjedt, mindenütt a legpél- dasabb rendet, pontosságot és az ügyek kiadmányozásánál a kellő gyorsaságot találta. Elismerésének nem is késett kifejezést adni. Különösen kiemelte azt a mintaszerű ügykezelést, melyet a nevei huzattak ki, akik e bűnügyben verdiktet mon dani hivatottak. A tényállás az, hogy Renner Ádám 1901, évi május 29-én felgyújtotta a felesége tulajdonát pező házat éjjeli 2—3 óra között, midőn a házban aludt felesége 7 gyermekével és lakója Diskant Mihály borbély két gyermekével. A vádlott megtörtén jelent meg a törvény előtt. Ág. ev. vallásu, 1860-ban született, nős, 7 gyér mek atyja. Nem tagadja tettét, beismeri, hogy a gyújtogatást elkövette, de hogy miért követte el nem tudja. Eszeágéban sem volt a biztosítási dij midőn tettét elkövette. Csaknem minden hozzáintézett kérdésre, „nem tudom“-mal felelt. A tanuk közül felesége Kaisz Erzsébet 36 éves. református vallásu, férje ügyében tanúskodni nem akart. A második tanú Diskant Mihály borbély, ki lakója volt, szintén csak hallomásból tudja, hogy Renner követte el a gyújtogatást. Őt Renner költötte fel. Neki 454 korona kára van, mert bútorai s ruhái bennégtek. E kárát polgári utón keresi. Elmondja a kérdésekre, hogy Renner akkor éjjel nagyon zavarodott benyomást tett rá. Sirt és szaladgált; Arra a kérdésre, hogy sok adósága volt-e Rennernek, azt mondja, hogy azt nem tudja, csak annyit, hogy sokszor járt nála ügyvéd. A harmadik tanú Diskant Mihályné Nagy Mariska szintén azt vallja hogy őt Renner költötte fel. Szintén észlelte Renner zavarodottságát, de úgy vette észre, hogy csak tetteti magát. Néha nagyon komornak látta Rennert. lvanovics István borbély segéd tanú, aki a tűzesetkor e nagy hőségre ébredt fel azt vallja, hogy Renner viselkedése ő rá is azt a benyomást tette, hogy tetteti magát siránkozásával. Elmondja, hogy tudomása szerint Reonerék jól éltek, mindennap húst ettek, Ren'ner nem volt mindig szomorú, sőt sokszor vicczelt is vele. Mándi Aladár biztosítási ügynök elmondja, hogy kárt annyiban szenved a biztosító-társaság, amennyiben 26 korona kártérítést liquidáltak. Renner bűnösnek kimondása esetén azt az összeget nem fizetik meg. Az orvos szakértők dr. Zöldy és dr. Pándy véleménye szerint Renner épeszű ember, műveleten s korlátolt gondolkozásu. Dr. Liszy Viktor, kir. ügyész a következő kérdést intézte a bizonyítási eljárás után az esküdtek hez; Bűnös e Renner abban, hogy a felesége bá zát május 29-én éjjel, midőn abban tartózkodtak — felgyújtotta ? Igen-e, vagy nem ? Dr. Follmann védő azt kérdezi az esküdtektől mellékkérdésként nem tekintik e a vádlott be- kizártnak a tett elkövetésekor ? Szakmáry elnök ezután negyedórára felfüggesztette az ülést s a bíróság visszavonult a kérdések megállapítása végett. Negyedórái szünet után az elnök kihirdette, hogy az esküdteknek a fönnebbi két kérdésre kell felelniük és pedig az elsőre igen- lőleg való felelet mellett kell a másodikra is. A vádbeszédet mondta el azután dr., Liszy Viktor kir. ügyész, a vádat beigazolva látja, mert vádló azért gyújtotta fel a házat, hogy a biztosítási dijat zsebrevágja. A védő Follmann János dr. azt adja elő, hogy vádlott beszámíthatatlan állapotban volt. Orvosszakértők szerint korlátolt eszü ember, sötét gondokkal küzdött. Az anyagi zavarok ragadták e szerencsétlen lépésre. A védőbeszéd után az esküdtek visszavonultak, hogy meghozzák a verdiktet. László Elek dr. az esküdtek elnöke olvasta fel ezután a verdiktet. Az első kérdésre, hogy bü nös-e Renner, 7-nél több igen, a második kérdésre szintén igen volt a válasz, vagyis Rennert beszá mithatlan állapotban vétkezőnek mondták. A bíróság visszavonult s ezután V. Szakmáry Arisztid | elnök kihirdette az Ítéletet, mely szerint Renner Ádámot felmenti, szabadlábra való helyezését elrendeli s a felmerült költségeket az állam viseli. Renner meghatottságában sírva áldotta az esküdteket. A második nap. Ismét gyújtogatás bűntettével foglalkozott az esküdtszék. Gyarmati Jánosné szül. Balog Lidia 1901. május hó 13-án éjjel a Rácz Sándor orosházai .lakos tulajdonát képező házát felgyújtotta. A bíróság a következőképen alakult meg: Elnök : V. Szakmáry Arisztid Szavazó birák : Hubay Lajos és dr. Tholt István. Jegyző: Szász Károly. A vádhatóságot dr. Liszy Viktor kir. ügyész, a védelmet dr. Kóhn Mór ügyvéd képviselte. Az esküdtbiróság, miután a védő visszavetési jogával élt, a következőképen alakult meg : Rendes esküdtek: Hirschl Márton, Király Ferenoz, Hevesi Antal, Zalai György, Baranyai Kálmán, Bakos Mátyás, Fejér Imre, Béres György, Madarassy László, Stein János, lllich Reinhard, ösapai Lajos. Pótesküdtek : Pap István és dr. Igaz Pál. Az esküdtbiróság megalakulása után elnök a vádlott kihallgatásához fogott, ki is előadta, hogy 40 éves, róm. katb., férjes A vádbeli cselekményt elkövette, bűnösségét beismeri. Tettének mentségéül felhozza, hogy férjével 17 évig ólt együtt, ezen idő alatt szerezték a házat. Férje több ízben rosz- szul bánt vele, sőt egy alkalommal őt lábainál fogva a gerendára felhúzta és kegyetlenül megverte. Ekkor férje házát odahagyta, szolgálatba' állott. Férje a házhoz fiatalabb asszonyt vitt. Ekkor ügyvédhez fordult, hogy az őt jogosan megillető fél házat avagy annak árát részére megszerezze. A férj látván, hogy felesége ügyvédhez fordult, a telekkönyvi tulajdonát képező házat eladta kiskorú unokaöoscsének s azt telekkönyvileg is reá Íratta. Ekkor megfogam- zott benne a gondolat, hogy ha a ház az övé is nem lehet, ne legyen másé se. Szolgálatából kilépett, egy csomag gyufát vett és jelzett napon este 8—9 óra között a tanyán'lévő házhoz, a melyben már minden csendes volt és a kézzel könnyen elért háztetőt egy szál gyufával meggyujtotta. Miután meggyőződött, hogy munkáját jól végezte, egy közeli szalmakazal mögé rejtőzött és onnan nézte a pusztulást. A tnnuk a dologról mit sem tudtak, miután a gyújtogatást nem látták. Közvádló csupán egy kérdést indítványozott, a melyhez védő hozzájárult, ki a maga részéről kérdést nem indítványozott. A bíróság 9, kérdéseket a tette fel: 1. Fökérdés. . Bünös-e Gyarmati Jánosné, született Balog Lidia vádlott abban, hogy Orosházán 1901. évi május hó 13 án éjjel a Rácz Sándor orosházi lakos tulajdonát képező, náddal fedett házát, mely emberek lakául szolgált, oly időben szándékosan gyújtotta fel, midőn abban több tartózkodott? Igen, vagy nem ? II. Külön kérdés. Gyarmati Jánosné született Balogh Lidia vádlott öntudatlan állapotban követte-e el az 1. számú főkérdésben említett cselekményt, avagy az a körülmény, hogy férje Gyarmati János őt durva, rossz bánásmódban részesítette és tettleg bántalmazta s ő férjét elhagyva, szolgálatból volt kénytelen magát eltartani, vagy hogy férje a vele közösen szerzett pénzen vásárolt házat beleegyezése nélkül telekkönyvileg Rácz Sándor nevére íratta s őt a közszerzeményből kizárta, a gyújtogatás elkövetésekor megzavarta-e annyira a Gyarmati Jánosné vádlott elmetehetséget, hogy e miatt akaratának szabad elhatározási képességével nem bírt cselekménye a beszámítást kizárja ? Igen, vagy nem ? Dr. Liszy Viktor vádbeszédében kérte az esküdteket, hogy mondják ki vádlottra a bűnösséget, mert beismerte, hogy bosszúból gyújtogatott és ön- biró volt, orvosi vélemény pedig teljesen igazolta, hogy vádlott nő teljesen beszámithbtó. Dr. Kóhn Mór védő hosszasabban foglalkozott ez ügygyei, ecsetelve a felindult nő lelki állapotát, a végtelen elkeseredést és a természetes boszu-ér- zületet, a mely mindenáron kielégítést keresett, a midőn átlátta, hogy igazságot törvényes formák között képtelen találni és kérte, hogy védenezót mentsék fel. számithatóságát következőképpen Ezután az elnök resummálta a dolgot s az esküdtek ezután meghozták itéletöket és pedig az első főkérdésre igennel, a második kérdésre szintén igennel szavaztak, igy a bíróság felmentő Ítéletet hozott. Az ítélet jogerős. Vádlottat azonnal szabadlábra helyezték, miután 1901 évi május 17-ike óta vizsgálati fogságban volt. Harmadik nap. Harmadik nap, november 6-án, négy fiatal szarvasi legény állott az esküdtek előtt. Szarvason a múlt évben a tanyai legények két pártra voltak oszolva, az egyik pártnak a Pleskó- fiuk, a másiknak pedig a Kovács-fiuk voltak a vezérei. Természetesen a legények két pártra szakadása folytán a leányok is két pártra szakadtak, az egyik a Pleskó-fiuk, a másik a Kovács-fiuk pártjára állván. A páitok igen jól működtek, hol a Pleskó- fiuk, hol a Kovács-fiuk, hol ezek előkelőbb párthívei maradtak a csatatéren bezúzott koponyával. A múlt év vége felé azonban rossz idő járt a Pleskókra, mindig ezek maradtak a vesztesek. S miután a nagy vereségek után a leányok előtti tekintélyük is aláBzállott, múlt év deczember 19-én a Ple8kó-párt négy előkelő vezéregyénisége: Pleskó Mihály, Pleskó András, Maczalák János és Klimaj Pál boszut esküdtek a Kovács-fiuk ellen s tudva, hogy az nap este a Kovács-fiuk Gyemján Andrásnál rendeznek t'onóka estélyt, elhatározták, hogy a fonó- kába elmennek s ott a Kovács-fiuknak visszaadják a kölcsönt, legalább az ott összegyűlt lányok előtt is tekintélyt szereznek. El is mentek. Legelőször Maczalák lép be a szobába, s miután bent nagy dohányfüst van s az embereket nem lehet jól kivenni, elkiáltja magát: — Kovács Pali, hol vagy? Egy magas alak felemelkedik az asztal mellől s botját feltartva visszakiált: — Itt vagyok. De még ideje sincs kimondani e két szót, már Maczalák fejbe üti a vasas végű bottal úgy,, hogy Kovács eszméletlenül esik össze. Közbe beérkeznek a szobába a társak is s a földön fekvő Kovácsot ütik ott, a hol legközelebb érik. Ezúttal nem sebesültje, hanem halottja van a fonókának. Kovács-Pali szétroncsolt agygyal, holtan fekszik a szoba földjén. A szép tót leánykák szol moruan, sírva hagyják el a fonókát, a mely oly szépnek ígérkezett. . .
