Békés, 1901 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1901-12-22 / 51. szám

Melléklet a „Békés" 1901.51-ik számához. Köiösladány község határozatát a belvizszabá lyozási munkálatok ügyében az ellene Halász H. által beadott felebbezéa elutasításával jóváhagyta. Gyulavári község határozatát állami elemi iskola részére telekvásárlás ügyében jóváhagyta. Fikó Sándor és társai békési lakosok kérvé­nyére a községen átvonuló holt Fekete-Körös med­rének lecsapolása Morvay Mihály, Konkoly Jenő, Kohn Dávid és Berthóty István felszólalása után a közgyűlés elrendelte. Köröstaresa község határozatát a községháza udvarán külön árnyékszék épitése ügyében, Körös- ladány községnek határozatát a községi állatorvosi állás javadalmazásának felemelése és a községi rendőrségnek és kocsisoknak köpönyeggel leendő ellátása tárgyában, Tótkomlós községnek Újhelyi Ferenozczel kötött haszonbéri szerződését, Nagy­szénás községnek határozatát a községi gazdasági munkás-közvetítő részére megszavazott tiszteletdij tárgyában ; Gádoros község képviselőtestületének határo zata a községi végrehajtó fizetésének felemelése tárgyában. Békés község határozatait a polgári kör he lyiségének bérbeadása és két tanyai iskola épitése ügyében ; Nagyszénás és Gádoros községek szabályren deletét a marhalevelek kezeléséről; a községek által gyakorlandó közsegélyezés módjáról és mérvéről alkotott szabályrendeleteket jóváhagyta a közgyűlés. Gádoros községnek a kötelékébe való felvé­telért szedhető dijakról szóló szabályrendeletét az ellene Szenyéri József által beadott felebbezéa foly­tán módosították. Gyula vároB képviselőtestületének az ebtartási szabályrendelet módosítása tárgyában hozott hatá­rozatát, Tótkomlós község módosított szervezési és fizetési szabályrendeletét; Füzesgyarmat község módosított fizetési sza­bályrendeletét ; Szeghalom községnek & Simay községi óvoda ügyében alkotott szabályrendeletét jóváhagyták Csete Györgyné felebbezésóre kötelezték Gyulavári községet a postahivatal előtt egy utczai lámpa fel­állítására. Denhoff István vármegyei Írnoknak 100 korona rendkívüli segélyt szavaztak meg és jóváhagyták kórházi bizottság határozatát a kórház kibővítésé­ben közreműködő tisztviselők jutalmazása tárgyában. Jóváhagyta végül a közgyűlés Szeghalom köz­ségnek a végrehajtói fizetés felemelése, Mezőberény községnek 11000 koronás kölcsön felvétele és bolt helyiségek bérbeadása, Füzesgyarmat községnek egy dijnok alkalmazása, Gyulavári községnek az óvónő fizetésének megállapítása és Békéscsaba községnek a szeszes italok utáni fogyasztási adópótlék igénybe vétele ügyében hozott határozatát. Még a jegyzőkönyveket hitelesítették és a fő­ispán a közgyűlést berekesztette. Tisztujitás a vármegyén. A mozgalmasság és korteskedés szemüvegén nézve kevésbbó érdekes, de annál értékesebb volt a vármegye keddi restauráczionális közgyűlése, me­lyet talán az egész országban páratlanná tesz az a körülmény, hogy az összes állásokra az eddigi tiszt­viselők választattak meg, A vármegye önkormányzati jogának legszebb része, melynél fogva maga jelöli ki időnkénként azon egyéneket, a kikre a fontos közhatósági jogo­kat ruházza, nem uj emberek keresésére irányult, hanem az elismerés és becsülés pálmáját nyújtotta egytől egyig mindazoknak, kik a közönség bizalmU eddigi munkálkodásukkal becsületesen kiérdemelték. Hogy ennek a ritka szép mozzanatnak a törvény- hatósági bizottság egésze is átérzője volt, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az egyhangú választá­sok biztos tudatában is oly nagy számmal gyűlt össze és hogy minden egyes állás betöltésénél mint­egy tüntetést rendezett az újra megválasztott tiszt­viselő mellett. A választások után még a közigazgatási bi­zottsági tag választás keltett nagy érdeklődést, a melynél titkos szavazás utján szintén az eddigieket választották meg. Azután már megcsappant az ér deklődők száma és a többi bizottságot az eddigi tagokkal, a kimaradottak helyett az előterjesztett javaslatok értelmében, felkiáltás utján alakítot­ták meg. Kétszáznál több bizottsági tag gyűlt össze a vármegyeház nagytermében. Ott voltak : Jancsovics Péter, Szalay Gyula, dr Szalay József, Haan Béla, dr. báró Drechsel Gyula, Bázár Gyula, Bulla Sán dór, Szántbó Dezső, Rónai Gábor, Szénássy József, Belenta Mihály, Dutkiiy Béla, Popovics Viktor, Povázsay Mihály, Csonka László, Szuthmáry Gábor, Osváth Ferencz, Kocziszky Mihály, ,Papp József Pápai László, Kukla Ferencz, Friedmann Mór, Donuer Lajos, Sztraka Ernő, Maczák György, Gally Gyula, Farkas Mihály, Pikó Béla, Gerlein Reinhart Diósy Béla, Vinoze Dániel, Hartenstein Vilmos, Bobus M. András, Cs. Demkó József, dr. Fábry Sándor, Oláh Antal, dr. László Elek, Böhm Miklós Házy Imre, Jurcsek Győző, Horváth János, Erde János, dr. Zöldy Géza, G. Nagy László, Popovics Elek, Schmidt Gyula. R. Kovács Mihály, Kató Gábor, Dán József, Kreisz Adám, K. Varga András Tímár János, Bandhauer György, Sztraka György K. Schriffert József, dr. Igaz Pál,'Czinczár Adolf, Achim H. Pál, Tobák István, Hankó F. Mihály Szabó Benedek, Mengyán Pál, Névery Albert, Haj nal Béla, Schreiber Lipót, dr. Kovács László, Farkas József, Szeberényi Lajos Zs., Popovics Szilveszter, Kolozsi Endre, dr. Zsilinszky Endre, Bencze János, Uhrin Imre, Hrabovszky János, Varga P. József, Wolf Gyula, Viczián Mátyás, Seres András, Molnár P. János, Gortkó Máté, Tímár M. Lajos, Kitka György, Freuder Mór, Kovács Lajos, Bakos Mátyás Hunya Mihály, Nánási István, K. Horváth János Kecskeméthy Ferencz, Egerest Pál, Rózsáéi Ignácz Berthóty István, Südy István, Zlinszky István, Hanó Pál. Kitka János, Kollár János, Soós István, Kovács Sz. Adám, Seiler Elek, Kliment János, Felegy János, Hunya Elek, Zsiros András, Lukoviczky János, Kliment F. György, Gyáni András, Gajdács János, Dohányos János, Tóth Mihály, Bauer Márton, Csánky Jenő, Hunya Lajos, Ambrus Sándor, Szondy Lajos, Sipiczky K. János, Griecs F. György, Szaszák Adám, Pataj Z. András, Winter Mihály, R. Nagy István, Hoffmann D. András, Léderer Rudolf, Kardos Gergely. Weisz Mór, Boinschrodt Márton, 8chultz Imre, Lepény Pál, Kárnyáczki István, Zahorán György, Pribojszky György, Hegedűs Lajos, Zaho­rán Pál, Vidovszky Károly, Maros György, Lauri- nyecz István, Schmidt Iván, Sziráczky Pál, Dubányi Imre, Oláh Mihály, Schmidt József, Aradszky Pál. Bakucz Tivadar, Braun Mór, Konkoly Jenő, Reisner Emánuel, Liptak V. János, Keller Imre, Muldt József, Somogyi Ákos, Deutsch Arthur, Fehér Béla, Morvay Mihály, ifj. Schmidt Gyula, Haviár Lajos, Hoffmann Béla, Szerb Mihály, Tardy Lajos, Grcmsperger József, Kohn Dávid, Achim Ferencz, Kliment Gyula, Maczák Adám, Miklós György Janurik János, Szabó Emil, Lukács Endre, Korosy László, Erdey József, Mező Sándor, Kliment F János, Bácsi Dániel, Vakarcs János, Bottyánszky Mihály, ifj. Petrovszky Pál, Seiler Gyula, Kovács S. Mihály, Brhlik Pál, Rosenthal Ignácz, Bottyánszky András, Bodoky Mihály, Zahorán György, Darabos Sándor, Kalocsa Lajos, DrienyovBzky András, Levandovszky Dezső, Viskovics Idnácz, dr. Bodoky Zoltán, Kiss László. Deimel Lajos, Réthy Béla. Lavatka Gyula, dr. Fáy Sámuel, Mázán M. János, Achim L András, Kovács Albert, Achim András, Achim János, dr. Daimel Sándor, Rewz Simon, Beles Vazul, dr. Seiler Vilmos. Megalakulás. A zsúfolt közgyűlési terembe kilencz órakor belépő főispánt lelkes éljenzés fogadta. A főispán elfoglalva az elnöki széket, szép szavakkal nyitotta meg a közgyűlést, üdvözölvén a törvényhatóság bizottságot, a mely ez alkalommal először jelent meg újjászervezett alakjában. Óhajtja, hogy ez az uj bizottság mindenben követője legyen a réginek tanácskozásait ugyanazon hazafias szellem hassa át és ép oly concilians, az ellenvéleményét tiszteletben tartó modor jellemezze, mint az eddigieket. A maga résaére kéri a bizottsági tagok jóakaratát és támogatását. * Először az igazoló választmány jelentését ol­vasták fel, a mely szerint a bizottsági tagok legna­gyobb része, a néhány m»gfelebbezett választás kivételevei végleg igazolva van. A felebbezések el­bírálás alatt állanak. A jelentés alapján a főispán a törvényhatósági bizottságot megalakultnak je­lenti ki. Ezután áttért a közgyűlés a tisztujitásra. A főispán kijelentvén, hogy a hat év előtt megválasz­tott tisztikar megbízatása lejár, a tisztujitást elren­deli, azon meggyőződésének advén kifejezést, hogy a bizottság a minden tényét jellemző higgadtsággal és gondossággal fog a választások körül eljárni. Ezután megalakították a kijelölő választmányt, a melybe a közgyűlés Haviár Dánielt, Keller Imrét és Schmidt Józsefet választotta, a főispán pedig dr. Zsilinszky. Endrét, Lederer Rudotfot és dr. László Eleket hívta meg. A visszalépés. A főispán ezuián átadta a szót dr. Fábry Sándornak, a ki a következő tartalmas szép beszéd­ben jelentette be a maga és tisztviselőtársai vissza­lépését : Mélyen tisztelt törvényhatósági Közgyűlés! A vármegyékről szóló törvény értelmé­ben a választás alá eső vármegyei tisztvise­lők megbízatása a folyó év végén lejár. A törvény intézkedéséhez képest tisztviselői megbízatásunkat, melyet ezelőtt 6 évvel nyertünk a törvényhatósági bizottságtól, — ezennel a törvényhatóság rendelkezése alá bocsátjuk s állásunktól tisztelettel vissza­lépünk. Hogy miként töltötte be a tisztikar fel­adatát a lefolyt hat év alatt az a törvény- hatósági bizottság elbírálása alá tartozik. Nekünk, midőn mandátumunkat ezennel le­tesszük, legalább abban nyugodt az öntuda­tunk, hogy mindenkor legalább is igyekez­tünk megfelelni feladatainknak s annak a várakozásnak, mely megválasztásunkhoz fű­ződött, — másrészt büszkeségünket képezi, hogy állandóan bírtuk megbízatásunk egész tartama alatt a törvényhatósági bizottság jóakaratát és támogatását, a mi biztosítéka volt munkásságunk eredményességének. E jóakaratért és mindenkori támogatás­ért az egész tisztikar háláját és köszönetét tolmácsolom. E törvényhatóságokban az általános tiszt­ujitás actusa oly határpontot jelez, melynél midőn szervezkedünk a jövendő munkájára, egyszersmind rendszerint visszapillántást ve­tünk a múlt eseményeire és tevékenységére is. Azt hiszem nem lesz fölösleges, sőt kö- telességszerü beszámolásnak tekinthető az, ha főbb vonásokban megemlékezem a leg­utóbbi hat év törvényhatósági tevékenysé­géről. Hogy első; sorban is a közigazgatás ad- ministrationális részéről emlékezzem meg: megalkottuk 1896-ban a vármegyei ügyke­zelési szabályzatot, mely közigazgatásunkat a helyes munka megosztás és egyszerűsítés alapján gyorssá, egyszerűvé, áttetszővé tette, teljesen újra szerveztük pénztári kezelésün­ket a számfejtő osztály rendszere alapján, mely szerint minden befizetés egy ellenőrző számfejtő osztály elkönyvelése mellett juthat C3ak a pénztárba; a járási és községi pénz­kezelés ellenőrzésére szerveztük az ambuláns számvevői intézményt, mely szervezet vár­megyénk kezdeményezése s melyet azóta || több vármegye követett; megalkottuk a köz- igazgatás gyorsasága és közvetlensége szem­pontjából a »Hivatalos lap«-ot, és ugyancsak ezen czélból és a mellett még a közönség kényelmére is a közhasználatú telefont. Közúti politikánk a legutóbbi hat év alatt hatalmas arányokban fejlett ki. Pro- grammszerüleg kiépítettünk 48 kim. vár­megyei utat 1.345.000 korona költséggel, két hidat 407000 korona költséggel s ki­eszközöltük a kereskedelmi minister urnái ógy uj transversalis állami ut létesítését, mely mintegy 100 kim. hosssban fog a megyén átvonulni s melynek állami kiépí­tése mintegy két millió korona ajándékot jelent a megye számára. Közutainkat mondhatni az egész vonalon befásitottuk a legutóbbi hat év alatt. Külön e czélra létesített megyei faiskolában 180 ezer darab eperfa-csemetét neveltettünk, melyek nagyobb része már kiültetésre is került. Közgazdasági tekintetben 1895—96-ban elnökletem alatt állandó bizottságunk műkö­dött a paraszt-szocziálismus orvosszereinek felkutatására s eziránti közgyűlési megálla­podásaink azután is állandó zsinórmértékül szolgáltak e téren való intézkedéseinknek. A vármegyei földmives iskola évek óta húzódott építési ügyét a gyors befejezéshez vittük, 1896—97-ben felépült ez iskola és sikerült mihamar annak dohánykisérleti ál­lomással való kiegészitését is kieszközölni. Az iskola a megye újabb áldozatkészségét igénylő kibővítésre szorulván, az e czél biz­tosítására állami kezelésbe adatott. Mezőgazdaságunk belterjesebbé tételére hatalmas befolyást van hivatva gyakorolni az Elővizcsatorna környékének öntözés alá vonása; melyre a kezdeményezés e teremből indult ki s melynek a tervezett nagy keret­ben való megvalósulását bizonynyal előse­gíti a békéscsabai minta öntözőtelep, mely 275 kát, holdon az idén először mutatta be a mezőgazdasági öntözés rendkívüli hasznos voltát. tonos éljenzés közben foglalta el az alispán helyét, hol a főispán helyéről felállva szép szavakkal adott kifejezést a törvényhatóság közönsége bizalmának, a mely immár harraadizben ülteti őt az alispáni székbe. E bizalomnak értékét hangsúlyozva átadja neki az alispáni hatóság jelvényeit, a vármegye pecsétjét és a pénztár kulcsait és kéri őt, hogy ugyanazon lankadatlan buzgalommal és lelkesedés­sel szolgálja a vármegyét, mint eddig, a mihez erőt és kitartást kiván. (Éljenzés.) Ezután az alispán letette a hivatalos esküt és megválasztásáért a kö­vetkező beszédben mondott köszönetét: »Mélyen tisztelt törvényhatósági közgyűlés ! Köszönöm a törvényhatósági bizottságnak irányomban ezen tisztujitás alkalmával is nyilvánult bizalmát. Azt hiszem programmbeszédet mondanom felesleges. 18 év óta állok a törvényhatóság szolgálatában, 7 év óta vagyok a vármegye alispánja, egyéniségem, működésem ösmert mindenki előtt, s eddigi tevékenységem irá­nya jelzi jövendő működésem irányát is. Egyet azonban még is hangsúlyozni aka­rok ezúttal is. Mint a vármegye első tisztviselője, a vár­megyei és községi közigazgatásnak vezetője összes közigazgatási törekvéseim végczéljául azt tekintem, hogy az emberi és társadalmi fejlődés föltételeit minden téren biztosítsuk s ezzel a közjót s az emberiség boldoguld- ' sának lehetőségét előmozdítsuk. Ez az én közigazgatási programmom, s annak csak eszközei: a pártatlan, a gyors adminisztráczió, mely személyi tekintet nél­kül alkalmazza a törvényt, az igazságot, ro­kon és ellenszenv nélkül szolgálja a közön­ség érdekeit, s a törvény s az igazság mel­lett egyetlen irányítást ösmer, a lelkiismereti meggyőződést. E végczélnak még eszközei: a munkálkodás a tekintetben, hogy elhárít­suk a társadalmi fejlődés akadályait s kez­deményezzük, fejlesszük annak feltételeit. E körvonalozás mellett azonban még különösen is kiemelni kívánom, hogy megkülönböztetett törekvésünket kell hogy képezze megyénk Remélhetőleg nem marad eredménytelen az a törekvésünk sem, melynek érdekében tavaly jártunk küldöttségileg a földművelési miniszter urnái, nevezetesen a Körösök ha­józhatóvá tételei mivel köztudomás szerint e czélra a jövő évi költségvetésbe már 500,000 korona fedezet vétetett fel. A közúti forgalom lebonyolítása mellett a mezőgazdaság érdekeit fogja szolgálni azon létesítésében már az idén biztosított keskeny- vágányu vasút, mely Békéscsabától Vésztőig fog kezdeményezésünkre a jövő évben ki­épülni, s mely az általa felölelt termő nagy vidéket az intenzív gazdálkodásra képessé teendi. A humanismus terén e hat évi cyklusra esik közkórházunk nagyarányú kibővítése, mely 550 beteg hygenikus befogadására van berendezve s mely önmaga tartja fenn ma­gát, s a múlt első évben 34,000 korona tiszta hasznot jövedelmezett. 100,000 koronás kamatozó alapítványt szerveztünk a tartalékalapokból egy várme­gyei leányárvaház majdani létesítésére. A közművelődés és szépmüvészet terén e bat éven belül adtuk ki nagy költséggel megyénk 3 kötetes monographiáját, létesítet­tük az Erkel-szobrot és ő Felsége koronás királyunk, a megdicsőült királyné, Széchenyi, Kossuth, Terényi képeivel ékesítettük ünne­pélyes felavatás mellett székházunk dísz­termét. Kiépítettük a megyeházát az összes hi­vatalok megfelelő elhelyezésére, amint azt a hivatali beosztás helyessége megkövetelé. Mindeme alkotások és intézkedések fénye­sen tüntetik fel Békésvármegye egészséges közszellemét, melynek e tisztikar büszkén vallja magát munkásául. | ezen rövid beszámoló után ime tisz­telettel visszaszármaztatom a törvényhatóság rendelkezésére a vármegye pecsétjét és pénz­tárának kulcsait, melyek ezelőtt 6 évvel rám bízattak, hogy azokat a törvényhatóság kép­viseletében használjam és kezeljem. Tisztán, mocsoktalanul vettem át az al­ispáni hatóság e symbolumait, tisztán és mocsoktalanül adom azokat vissza. A beszédet követő tüntető éljenzés közben az alispán és a tisztviselők elhagyták helyeiket, a fő­ispán pedig a törvényhatóság egésze Devében őszinte köszönetét és elismerését nyilvánítja a le­lépő tisztikar kitűnő fejének és a tisztviselőknek, kik pihenést nem ismerő munkával a vármegyei közigazgatás színvonalát a legelsők közé emelték. A tisztujitás tartamára a főispán jegyzőnek dr. Szalay Józsefet, ügyésznek pedig Konkoly Jenőt hívja meg és a kijelölő választmány működésének idejére a közgyűlést felfüggeszti. A választás. Rövid ideig tartó tanácskozás után a kijelölő választmány megjelent a teremben és a főispán ki­hirdette, hogy az alispáni állásra az egyedül pályázó eddigi alispán, dr. Fábry Sándor kir. tanácsos je­löltetett. Megújuló zajos éljenzés alapján dr. Fábry Sándort újból megválasztott alispánná jelentvén ki, egy dr. Zsilinszky Endre elnöklete alatt Lederer Rudolf és Oláh Antal tagokból álló küldöttség jhivta meg őt alispáni székének elfoglalására Foly közgazdaságának, s kiválóan a földművelő1 dés ügyének előmozdítása, mert csak ngy lehet képes e földmivelő vármegye kulturális és mindennemű feladatainak teljesítésére, fejlődésének, a népe boldogulásának előmoz­dítására, ha folytonos vagyonosodásban bírja arra erejét. Ily irányú törekvéseim megvalósítására kérem a jövendőben is a törvényhatósági bizottság szives jóakaratát és támogatását !< Ezután gyors egymásutánban megválasztották a többi tisztviselőket, mindegyiket egyhangúlag és pedig: főjegyzővé : dr. Bodoky Zoltánt, első aljegyzővé; dr. Daimel Sándort, második aljegyzővé: Berthóty Istvánt, harmadik aljegyzővé Kiss Lászlót, tiszti főügyészszé: dr. Zöldy Gézát, főpénztárnokká: Bandhauer Györgyöt, alpénztárnokká: Kliment Gyulát, árvaszéki elnökké: Jantsovits Pétert, árv. hely. elnökké: Sárosy Gyulát, árvaszéki ülnökökké: Szabó Emilt, Sinszky Ferenczet, Somogyi Ákost, árvaszéki jegyzővé: Hajnal Bélát, főszolgabirákká: Lukács Endrét, Sztraka Györ­gyöt, Popovics Szilvesztert, Ambrus Sándort, dr. Wieland Sándort, Csánki Jenőt és Rohoska Mi­hályt eddigi járásaikba. Szolgabirákká: dr. Debreczeni Lajost, Seiler Eleket, Baross Dezsőt, Vangyel Sándort, dr. Kon­koly Tihamért, ifj. Salacz Ferenczet, Popovics Vik­tort és Jantyik Mihályt; egyalkalommal a főispán mindegyikét eddigi székhelyére osztolta be. Ezután kinevezte a főispán tiszteletbeli fő­jegyzővé dr. Daimel Sándort, tb. főügyészekké Haviár Dánielt, Fábry Károlyt, Haán Bélát, Schröder Kor­nélt, dr. Ladies Lászlót, dr. Berényi Ármint, Kon­koly Jenőt és dr. Bácsy Lajost; tb. aliigyészszé dr. Kóhn Mórt; tb. tiszti főorvosokká dr. Bende Albertet, dr. László Eleket, dr. Szlovák Pált, dr. Chrisztó Pált, dr. Hajnal Istvánt, dr. Hajnal Alber­tet és dr. Berkes Sándort; tb. aljegyzővé Eleméry Ferenczet; tb főszámvevővé Schmidt Istvánt; tb. főszolgabirákká Vangyel Sándort, Popovics Viktort, Baross Dezsőt, dr. Szalay Józsefet, Seiler Eleket; tb. járási orvosokká dr. Wallfisch Ferenczet, dr. Csákly Jánost; tb. szolgabirákká dr. Jeszenszky Ele­ket, dr. Petneházy Lászlót. Ezután az összes megválasztott és kinevezett tisztviselők a terem közepére gyülekezvén letették az esküt, majd nevükben dr. Fábry Sándor alispán köszönte meg a közönségnek újból megnyilvánult bizalmát, végül Szeberényi Lajos bizottsági tag szó­lalt fel és üdvözölte az újból megalakított tisztikart a vármegye közönsége nevében. A közigazgatási bizottságból kilépő öt tag, úgy­mint Haviár Dániel, Varságh Béla, dr. Hajnal István, gr. Almásy Dénes és Keller Imre helyei titkos szavazással töltettek be. A szavazatszedő küldöttség elnökévé Csák György, tagjaiul Lavatka Gyula és Darabos Sándor jelöltetvén ki, megkezdődött a szavazás, melynek eredménye a következő: Leadatott 205 szavazat, ebből esett Haviár Dánielre 204, Varságh Bélára 188, dr. Hajnal Istvánra 180, gr. Almásy Dénesre 177, Keller Imrére 127, Igaz Pálra 13, Kocziszky Mihályra 77, Schmidt Józsefre 11, Garzó Gyulára 9, Morvái Mibályya 7, Veres Józsefre 6 szavazat és igy a közigazgatási bizottság tagjaiul 1902. ós 1903. évekre ugyanazok választattak meg. A vármegyei albizottságokba beválasztottak névjegyzékét a sok anyag miatt lapunk jövő szá­mában közöljük.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom