Békés, 1901 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1901-10-13 / 41. szám
Ludvig Mihály, Mich Reinhardt, Kliment Z. György, Kliment Z János, Gajdács János, Lukoviczky János, jfj. Aobim L. András, Laurinyecz István, Bohus M. András, Grieos T. György, Sipiczky K. János, Gortkó Máté, Szerető János, Kató Gábor, Kruchio Albert, Pikó Béla, Konsitzky János, id. Belenta János, Tóth Mihály, Nagy Gy. Imre, Durkó Ger- göly, K. Varga András, Kreisz Ad ám, Bauer Mái~! ton, Borgulya Márton, Melis Mátyás, Fabó Emanuel, Sápszky György, Pintér Pál, Tobak István, Mez Sándor, Nyitrai István, S. Varga Sándor, Ambru Mihály, Emődi Imre, I. Túri Sándor stb. várme gyei bizottsági tagok. A termet egészen betöltő bizottsági Jagok éljenzéssel fogadták a kilenoz órakor belépő Lukacs György főispánt, a ki elnöki székét elfoglalva üdvözölte a jelenvoltakat, örömét fejezvén ki, hogy az országgyűlési képviselőválasztások mindenütt teljes rendben folytak le és sehol nem fordult elő ok a hatóság közbelépésére ; reméli — úgymond hogy a hátralevő egy, esetleg két választás hasonló a közönség méltóságához illő nyugalommal tog lefolyni. Bejelentette ezután, hogy a tárgysorozatba felvett 124 ügyön kívül még egy 10 pontból álló póttárgysorozat vár elintézésre, mely kellő időben közszemlére tétetett. Megnyitváu a közgyűlést, felhívta az előadókat az ügyek előterjesztésere. Jelentések. Költségvetés. Az alispánnak időszaki jelentését nem kívánták felolvasni, miután azt a hivatalos lap közölte. A közgyűlés tudomásul vette a jelentést es elhatá- rozta. bogy az III. transversalis út Orosháza—pusztaföldvári szakaszának kiépítéséről járó költségeknek kötvényekkel való fedezésére az alispánt felhatalmazza, egyidejűleg kiépítteti az út belső szakaszait és az építési anyagok vasúti szállítására ugysn^ azon árkedvezményeket kérelmezi, amelyek az első tranzversálÍB út építésénél voltak érvényben. A házi pénztár 1902. évi költségvetést észrevÍH tel nélkül elfogadta a közgyűlés. Ezzel kapcsolatban a szokásos egy százalékos közigazgatási pót adó megszavazására az elnök a törvény értelmében névszerint való szavazást rendelt el, a melynek folyamán beadtak 175 szavazatot és pedig megszavazta a pótadót 136, ellene szavazott 39 bizottsági tag. A megyei számonkérőszéknek a tisztikar tevékenységét feltüntető jegyzőkönyvét és a közigazgaA tási bizottság féléves jelentését tudomásul vették. A választások. Sorra került a megüresedett tisztviselőig állá-l sok betöltése és e czélból először a kijelölő vá lasztmányt alakították meg akként, hogy a közgyül lés Varságh Bélát, dr. Hajnal Istvánt es Haviarl Dánielt választotta meg, a főispán pedig Jantsovits\ Emilt, Kellet• Imrét és Léderer Rudolfot hívta megl a választmányba és a jelölés megtarthatása végett! a közgyűlést felfüggesztette. Néhány perez múlva visszatért a kijelölő választmány és a főispán újból megnyitotta a közgyűlést, kihirdetvén, hogy a szarvasi főszolgabírói állásra a választmány dr. Wieland Sándor helyettes főszolgabirót és Popovics Viktor tb. főszolgabírót jelölte. Lelkesen és megismétlődve zúgott végig a termen a felkiáltás: „Éljen Wieland Sándor" de a főispán kijelentette, hogy bár a többséget kétségtelenül ki tudja venni, a beadatott szabályszerű Írásbeli kérelemre kénytelen a névszerinti szavazást elrendelni. Szavazásra azonban még sem került a sor, mert Popovics Viktor pályázatát visszavonta s igy szarvasi főszolgabíróvá egyhangúlag dr. Wieland Sándort választották meg, a minek kihirdetését is] zajos éljenzés kisérte. Wieland megválasztatása folytán most mär] két szolgabirói állás lett betöltendő, a két állásra a választmány dr. Konkoly Tihamér, dr. Debreczenyl Lajos helyettes szolgabirákat és dr. Petneházy László közigazgatási gyakornokot jelölte. Már előzetesen kivehető volt a közhangulatból, hogy az egyik állásra dr. Konkoly Tihamér az lókra, no meg a szokatlan nagyobb társasági no és — a kedves mátka közelsége mind hevi- tőleg hatott fiatal barátunkra. Ilyenkor úgy segít magán az okos ember, hogy letörli a veri téket. A mi hősünk sem tett másképen; csakhogy az is megszokott a téntás zsebkendővel ilyenkor történni, hogy a tenta | homlokra kerül. Ez volt a baj, érről feledkezett meg Géza barátunk.. A társaság meglátva a fekete sávokat a vőlegény homlokán, mosolyogni kezdett. Géza zavarba jön. Mit mosolyognak rajtam? Tán badarságot követtem el ? Még jobban kiült a verejték e gondolatnál Géza homlokán és egész arczán, tehát ismét csak kendőjéhez folyamodik; többször körül törüli arczát, csakhogy szegény barátunk most már szerecsenné vált. Ki tehet róla; illik-e, nem illik; ilyenkor csak nem tarthatjuk vissza a nevetést; nevetett is mindenki, ki az asztalnál ült, vendég, anya, komoly apa, még a kis pajkos Laczi gyerek is csak úgy fogta az oldalát nevettében; és szörnyűség! még a kis Ilonka, a nagy baj okozója, csak úgy ájul dozott a nevetéstől. Szó, a mi szó, még a leghiggadtabb ember is kizökken a sodrából. Géza is kizökkent belőle. Nagy zavarba jött. Néz jobbra-balra, semmi felvilágosító szó, csak általános görcsös nevetés mindenfelé. Géza elveszti türelmét, felugrik helyéről, persze vele siet az abrosz csücskéje is, és — oh, selyemblousok, csipkés szoknyák! — magával rántja az egész asztalkendőt, a mindenféle kisebb és nagyobb adag levesek a mindenféle ölekbe hullanak. Tehát vőlegények ne legyetek szórakozottak Békési József. összes bizottsági tagok jelöltje, míg a másik állásra a túlnyomó többség dr. Debreczenit óhajtja, a kivel szemben azonban dr. Petneházynak is akadtak hívei. A kettős választás azonban általános zavart idézett elő és az eredmény nem fejezhette ki ezt a megállapodást. A kijelölés megejtése után ugyanis a két utóbb nevezett ellenjelölt hívei saját jelöltjüket éltették, a felkiáltásokból világosan kivehető volt Debr'eczeni többsége, de névszerinti szavazás kéretvén, azt el kellett rendelni. Vita keletkezett a szavazás módjára nézve, a mit a főispán elnöki jogánál fogva akként oldott meg, hogy előbb az egyik állásra rendelte el a szavazást. Most ismét nagy kavarodás támadt, mert a két állásra mindenkinek két jelöltje lévén, nem tudta, melyikre szavazzon előbb, hogy a párt ereje szét ne forgácsolódjék végre is többen kiadták a jelszót, hogy Debrecze nire kell először szavazni, a minek volt is foganatja és csak egy töredék szavazott először Konkolyra ki szolgálatban legidősebb a jelöltek között. így történt azután, hogy az első szavazásnál Debreczeni tulajdonképeni ellenjelöltjére csak egy szavazat esett, mig a második szavazásnál a Petneházy hivei kénytelen voltak Konkoly ellen szavazni, a kire már először szavaztak és a kinek tulajdonképen nem volt ellenjelöltje. Először egy, majd két bizottság előtt szavaztak. Beadatott először 168 szavazat és pedig dr Debreczeni Lajosra 137, dr. Konkoly Tihamérra 30 és dr. Petneházy Lászlóra 1. Másodszor beadatott 155 szavazat és pedig Konkolyra 120, Petneházyra 35. A főispán az eredmény kihirdetése után a megválasztott dr. Konkoly Tihamért az orosházi, dr. Debreczeni Lajost pedig a gyulai járásba osztotta be. Miután a megválasztotiak letették a hivatalos esküt dr. Wieland Sándor formás kis beszédben köszönte meg mindhármuk nevében a törvényható ság bizalmát. A főispán ezzel kapcsolatban dr. Petneházy László közigazgatási gyakornokot tiszteletbeli sző gabiróvá nevezte ki. Miniszteri rendeletek. A belügyminiszter leiratát, a melyben tudatta, dr. Lukács Györgynek Hódmezővásárhely város főispánjává való kinevezését, a közgyűlés örömmel vette tudomásul és azon biztos tudatának kifejezésével, hogy a vármegye szeretett főispánja ezen kettős munkakörében is nem lankadó munkakedvvel fogja ellátni szép állásának sikerrel betöltött munkakörét. A belügyminiszter rendeletére az esküdtszéki tagokat kijelölő bizottságba a közgyűlés megválasztotta bizalmi férfiakul Hoffmann Mihály, Szénásy József, Schmidt József, Czinczár Adolf, Dióssy Béla Bodoky Mihály gyulai, Rosenthal Ignácz, Varságh Béla, Beliczey Géza békéscsabai, dr. Hajnal István békési, dr. László Elek orosházi és Zlinszky István szarvasi lakosokat. A kereskedelmi minister leiratát a vármegye 1901—1902-ik évi közúti költségvetését jóváhagyta. A békés—gerlai ut ügyében a közgyűlés múltkori határozatát vita s felszólalás nélkül feltartotta; a miniszteri rendelet folytán azonban a dobozi hid és Békés városa közötti kiépítetlen útszakaszt a törvényhatósági utak hálózatából kihagyta. (Gyulavárosa s Békés községe érdeke s kötelessége most már a maguk részéről oda hatni, hogy a kereskedelmi minisztériumban további „skrupulus“-ok ne érvényesüljenek és hogy a békés—gerlai kő-ut, a mely a Gyula s Békéssel szemben példátlanul mostoha hivatalos ut politika miatt a két városra nézve most már poziczió s presztízs kérdéssé vált, minden további halogatás nélkül kiépíttessék. SzerkJ A temetkezési járulékra vonatkozó szabályrendeletnek a belügyminiszter rendeletéhez képest való átdolgozását elhatározta a közgyűlés. A napidijakról es úti költségekről szóló szabályrendeletet a belügyminiszter módosítani kívánja, hogy a podgyász- dij-átalány helyett az állami alkalmazottakkal életben levő hordár-dij rendszere hozassék be. A közgyűlés az állandó választmány előterjesztését elfogadta. A kétegyházi és orosházi körállatorvosi állások beszüntetésére vonatkozó határozatok közül az utóbbit a belügyminister nem hagyta jóvá, mert Orosházának helyi szakértőre szüksége van. Ameny- nyiben Orosháza külön községi állatorvost tart és az állatorvosi körbe nem is tartozik, a közgyűlés úgy határozott, hogy a határozat jóváhagyását újból kérelmezi a minisztertől, ez irányú felvilágosítás megadásával. A Nagybucsa-pusztáról az ecsegi vasutállomás- vezető utat a községi közlekedési utak hálózatába felvették. Jelentések és átiratok. A békés vésztői vasút létesítésére kiküldött bi A bélmegyeri birtok ügye. Morvay Mihály kérelmére soron kivül vették elő Békés községnek a bélmegyeri birtok egy részének éladásara vonatkozó határozatát, melyben kimondotta, hogy egv uj jelentkezőnek 7’5 százalékot enged, a becsárból, és ezt a kedvezményt az eddigi vevőkre is kiterjeszti. Szathmáry Gábor jegyző felebbezése folytán az állandó választmány a határozat megsemmisítését javasolta. ■ torvaj Mihály mindenképen elősegítené, hogy Békés község attól a veszedelmes birtoktól megszabaduljon, azért az ezutáni eladásokra vonatkozó árengedményt jóváhagyná. Konsitzky János az első szegénysorán vevők érdekében szól és az engedményt ezekre is kiterjeszteni kívánja. Dr. báró Dréchsel Gyula a határozat megokolt voltát támogatja több körülmény felemlitésével Jóváhagyandó szerinte azért is a határozat, mert a bérlőt már birtokba bocsátották és a jóváhagyás megtagadása esetén anyagi zavar áll elő. Szathmáry Gábor szerint az árkedvezmény megadása következtében a község nagyon rá fog fizetni a birtokra. 2 ’ ° Haviár Dániel nem tartja érdemben elintéz tetőnek a dolgot, mert még nincs szerződés kötve es a határozat csak egy előzetes intézkedést tartal- maz. E kérdés felett is vita támadt, amelyben dr Berenyi Armin, Dombi Lajos, dr. Szegedy Kálmán, dr. Daimel Sándor és Keller Imre vették részt Vegre is szavazás utján döntötték el a kérdést, 8 kor a közgyűlés többsége elfogadta az állandó vá- lasztmány javaslatát. zottság 140,000 kor. hozzájárulást kór a vármegyé tői. Hogy a kért hozzájárulás kölosön felvétele nél kül legyen fedezhető, a javaslat az összeget 10 év részletben tartja utalványozandónak a közúti alap ból. E javaslatot elfogadták, valamint jóváhagytál Békéscsaba községnek 100,000 és Vésztő községnél 30,000 kor. hozzájárulást megajánló határozatát is Még pedig azon feltételek mellett, hogy a 36 km hosszú vonal 1903. évben átadassák a közforgalom nak s a hozzájárulás első részlete a munka meg kezdésekor fizettetik. A törvényhatósági távbeszélő hálózat jobb használhatósága érdekében a közigazgatási bizottsáj annak kibővítését tartja szükségesnek, a mi czél ból a nagyváradi posta és távirda-igazgatóság tervezete alapján kéri egy Szeghalom—orosházi, egy gyula—békéscsabai (4-dik) és egy bókéscsaba— mezőberényi (3-ik) bronzáramkör építését, a mi 7178 kor. 90 fill, költségbe kerül. Ez összeget az útalap terhére megszavazták. A vármegye közkórházi bizottság jelentését a varm. elmegyógyintézet és közkórház építkezési költségeinek leszámolásáról tudomásul vették és jóváhagyták és miután a kórház czéljaira Gyula város az Erzsébet ápolda telkét úgy engedte át, hogy az esetleges maradványból kárpótlást kap, — 4498 kor. 58 fillér maradványt Gyulaváros pénztárába átutaltattak. Szabadka város a kisgazdák megvédése érdekében a „homestead“-nak nevezett amerikai intézménynek behozatalát, vagyis a birtokok valamely minimumra való eldarabolásának megakadályozását és ezen birtok-minimumnak a végrehajtás alól való felmentését sürgeti köriratában. A törvényhatóság hasonszellemü feliratot intéz a kormányhoz. Hódmezővásárhely átirt a III. transversalis müutnak Szegedig leendő kiépitése iránt a kereskedelmi ministerhez intézett feliratának hasonló szellemű felirattal leendő támogatása tárgyában. Békésvármegye szintén felír ez ügyben. Arad város átiratára a borfogyasztási adó eltörlése vagy leszállítása iránta vármegye feliratot intéz Sopron vármegye törvényhatóságának átiratát az amerikai kivándorlás ügyében tudomásul vették. Pancsova város átiratára az állami tisztviselők fizetés javitása és szolgálati pragmatikája érdekében felírnak az országgyűléshez. Vármegyei ügyek. A vármegyei katonai beszállásolás arányosabb megosztása czéljából az 1902. évre kivetendő törvényhatósági pótadót szabályrendeletileg a tényle ges szükséghez képest kivetni rendelték. Névszerinti szavazással elhatározták, hogy a központi gyámpénztár s egyébb vármegyei pénztárak pénzkészlete, az 1902, évben a Békésmegyei és I. Gyulavárosi takarékpénztárban helyeztessék el. A vármegyei helyiérdekű vasutak igazgatósági tagjaiul kijelölték az eddigi tagokat. A vármegyei igazoló, választmány jelentését a virilisek névjegyzéke tárgyában tudomásul vették és ezzel kapcsolatban a választott vármegyei bizottsági tagok soréban a folyó év végével megüre- edő helyek betöltése iránt intézkedtek, mint arról lapunk más helyén bővebben hirt adunk. A vármegyei építkezési szabályrendelet módosítására kiküldött bizottság javaslatát tárgyalás előtt kinyomatva megküldik a bizottsági tagoknak. A vármegye alÍBpánjáuak előterjesztésére a árm. tartalékalap helyett a székházépítésre megszavazott kölcsönt az endrődi Yida-alapból veszik fel. A vármegyei tiszti lőorvos javaslatát a mentő szolgálat szervezésére vonatkozólag, elfogadták. A vármegyei tiszti nyugdíjintézet igazgatóválasztmányának határozatát Kis Gyula nyugalmazott alszámvevő 5 havi járulékának visszafizetése tárgyában, jóváhagyták. A feloszlott békésvármegyei 1848/49-iki honvédegylet örök alapítványa kamatainak odaítélése előtt több folyamodó viszonyaira nézve puhatolást rendeltek el. Az orosházi járási mezőgazdasági bizottság javaslatát a szarvasmarha, sertés és juh tenyésztésről szóló szabályrendelet módosítása tárgyában nem fogadta el a közgyűlés. A gyula, mezőberény, békési stb. vámos utak engedély okiratának pótlása és vámdijtételének meghosszabbítása iránt felírtak a kereskedelmi ministerhez. Hivessy Károly nyug, tb. főszolgabíró kegydij ránti kérelmét, mint eddig is, teljesítették. Schwartz Ferencz és neje által Füzesgyarma- ton óvoda czéljaira adott ház alapitó oklevelét jóváhagyták. Ifj. Mogyorósig Sándor és Felek Gyula gyulai szobrászok kérvényét külföldi tanulmányutjukban segélyezés iránt kiadták a közművelődési bizottságnak véleményezésre. Kiss Gyula nyugalmazott alszámvevő kérelmére a fia által elnyert Ludovica akadémiai hely alapítványi összegét kiegészítették. Az alispán előterjesztésére a békési kettőskörösi hídnak vashiddá való átépítését elhatározta a közgyűlés, A „magyar alföldi kéményseprők" kérelmét a kéményseprési vármegyei szabályrendelet módosítása iránt átküldték az iparkamarához. A Rosenthal Márton-féle gőzmalmi telep szállítmányainak a gazdasági vasúton kedvezményes vámdijban leendő részesítését tárgyazó alispáni jelentést tudomásul vették. Felebbezések. Apróbb ügyek. Gyulaváros polgármesterének kérelmére a Boros Fülöp gyulai lakos által felállítani kért zálogház üzletben szedhető kamat nagyságának s a leteendő biztosíték megállapítása iránt felirt a közgyűlés a kereskedelmi miniszterhez. Békés község határozatát a községi számvevői állás rendszeresítésének megtagadása | a községi szervezési szabályrendelet módosítása tárgyában Konsitzky János, dr. Daimel Sándor és Deime) Lajos felszólalása után megsemmisítették. Orosháza község határozatát a betonjárda s az állami iskola építési költségeire szükséges 150 ezer koronás kölcsön felvétele tárgyában jóváhagyták. Öcsöd község képviselőtestületének a községi vadászterületek bérbeadása tárgyában hozott határozatát az ellene Fejér Béla s társai által beadott felebbezés elutasításával jóváhagyták. A gyomai közbirtokosság szervezési szabályzatát pótlás végett visszaküldötték. A vármegye alispánjának előterjesztésére a Nagypénteki Református Társaság részére megszavazott segélyt a közművelődési alapból folyósították. Gyulaváros határozatát a rendőri személyzet szaporítása ügyében megsemmisítették. A vármegyei földműves iskola állami kezelésbe való átadására vonatkozó szerződést, úgy szintén Békéscsaba község határozatát 300.000 koronás kölcsön felvétele ügyében jóváhagyták. Gyulaváros képviselőtestületének a községi temető létesítését megtagadó liatározatát feloldotta a közgyűlés. Gyulaváros képviselőtestületének határozatát a fogadó, vendéglő, szállóhely, kávéház és bávémérő iparokról szóló szabályrendelet 3. §ának módosítása tárgyában az az ellen Léderer Lajos és Messjnger Ignácz gyulai lakosok által beadott felebbezésre megsemmisítették. Antal István és társai tótkomlósi lakó sok felebbezésére Tótkomlós község képvisolőtestü- 'elének a tanyai birtokok kezelése tekintetében hozott határozatát feloldották. Uugár János békéscsabai lakos felebbezésere Békéscsaba község képviselőtestületének az „Arany kakas“ szálloda bérbeadására vonatkozó határozatát, Mezőberény községnek á nagyvendéglő bérbeadására vonatkozó határozatát a beadott felebbezés elutasításával jóváhagyták. Gyula városnak a tisztviselők részére nyugdij- ntézet létesítését kimondó határozatát Kukla Ferencz és társai megfelebbezték, mert a város hozzájárulásának kérdésében tisztviselők is szavaztak. Az állandó álasztmány a felebbezés elutasítását javasolta. Schröder Kornél visszaadná az ügyet, mert a szavazó tisztviselők érdekeltek. Berthóty István szerint az ügy egészében jóváhagyandó, mert a hozzájárulás kérdésének kivéte- ével egyhangúlag határoztak benne. A hozzájárulásra és a tisztviselők szavazatára nézve elfogadja az állandó választmány javaslatát. Hasonló értelemben szól Lendvay Mátyás, mig Kóbn Dávid azért tartózkodik az ügy visszaküldésétől, mert nem reméli, hogy a különben annyira üdvös javaslatnak a város közgyűlésén még egyszer többséget lehet biztosítani. A közgyűlés többsége elfogadta a javaslatot. Köröstarcsa határozatát a jegyzői fizetés felemelése ügyében jóváhagyták, mig a többi alkalmazott javadalmának rendezése ügyében uj tárgyalást rendeltek el. Hosszabb vita folyt a gyulai vámos utak átvétele ügyének tárgyalásánál, melyben részt vettek Lendvay Mátyás, Schröder Kornél, Kóhn Dávid, Haviár Lajos, Dombi Lajos és az alispán, végre is elhatározták, hogy a várost értesitik, mikép az általa megszabott feltételeket nem fogadhatjael a közgyűlés, Szeghalom községnek a csatorna czéljaira szánt terület hasznosítása ügyében hozott határozatát Técsy József felebbezésére megsemmisítették. Veres János községi írnok felebbezésére Szarvas községnek fizetése folyósítása tárgyában hozott határozatát megváltoztatták. Dr. Szegedi Kálmán felebbezésének elutasításával, Békés községnek Igaz Károly ügyvédi munkadijára vonatkozó határozatát jóváhagyták, de ugyanannak felebbezésére Békés községnek a kaszinó-helyiség bérbeadására vonatkozó határozatát megsemmisittették. Pusztaföldvár község képviselőtestületének határozatát düllőutak kinyitása illetve beszüntetése tárgyában, a határozat ellen Lejdinger Pál s társai által beadott felebbezések elutasításával jóváhagyták. Czupra János s társai mezőberényi lakosok felebbezését figyelmen kívül hagyva jóváhagyták Mezőberény község képviselőtestületének a Holt- Körös partja s medre átengedése tárgyában hozott határozatát, Szarvas községnek Kristóffi János szarvasi községi állatorvos korpótlékára vonatkozó határozatát, Csorvás község határozatát dr. Grem- sperger Ferencz községi orvos kegydija tárgyában, Endrőd község módosított fizetési szabályrendeletét jóváhagyták. Pusztaszenttornya és Szabadszenttornya egyesülő községék nevét Szentetornyában állapították meg. Orosháza község határozatát Kiscsákón létesítendő anyakönyvi illetőleg segédjegyzői állás rendszeresítése tárgyában jóváhagyták. Szeghalom községnek határozatát Klausnilzer Miksa s Bencze János községi jegyzők ellen megállapított kártérítési felelősség alapján indítandó per abbanhagyása iránt; Mezőberény község határozatát a tulajdonát képező régi bérházban levő üzlet- helyiségek haszonbérbeadása, továbbá a községi vadászterületek szabad kézből történt bérbeadása ügyében; Békés község határozatát Szabó István bérhátralékának törlése tárgyában; Békés község határozatát Grünwald József vásár és piaczi kely- pénzszedő tartozása egy részének elengedése ügyében ; Mezőberény község határozatait a hídépítési alapból felvett 8000 és 2000 korona ideiglenes kölcsön tárgyában ; Öcsöd község határozatát az állatorvos fizetésének felemelése tárgyában : Békésszent- andrás község módosított fizetési szabályrendeletét, Vésztő község határozatát a piaczi hslypénzok beszedésével megbízott közegek jutalmazása ügyében ; Békésszentandrás község határozatát az ottani vámos hid átadása tárgyában ; Füzesgyarmat község és Csák Sándor között kötött adásvételi szerződést; Gyulavári község határozatát a nagypéli föld haszonbérbe adása tárgyában; Füzesgyarmat és Körös- ladány községeknek a szeghalmi m. kir. adóhivatal átalakítási költségeihez való hozzájárulásra vonatkozó határozatait; Szarvas község határozatát a „Farkas“ vendéglő bérbeadása tárgyában ; Vésztő község határozatát vásártér czéljaira szükséges ingatlan vétele ügyében ; Vésztő község határozatát legelőczelokra használandó ingatlan haszonbérbe vétele tárgyában ; Vésztő község határozatát a nagy korcsma épületének lebontása s a lebontott épületek anyagának felhasználása tárgyában; Vésztő község határozatát a községi vadászterületek bér-
