Békés, 1901 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1901-09-29 / 39. szám

beu annak életbe lépte előtt az építési szerződést megkötni nem sikerül, már csak a kartell által megszabott magas szerződési árak mellett lesz biztosítható a hid felépítése Lapunk térfogata nem engedi, hogy a legfontosabb ügyek mellett még a többi közérdekű tárgy ismertetésére is kiterjeszkedjünk, amelyeknek sorozatát még ki nem mentettük. Ily érdekes napirend mellett kétségtelen, hogy a mindenfelől összeszövődő érdekek folytén látogatott és mozgalmas lesz a vármegye közgyűlése.

T ár gysor ozat. Blkésvármegye törvényhatósági bizottságának folyó évi október hó 7-én tartandó rendes közgyűlésére.

1. Alispáni jelentés a vármegye állapotáról s a tavaszi közgyűlés óta tett nevezetesebb intézkedésekről.

2. Az 1901. évi költségelőirányzat s a hiány fedezésére a szokásos egy százalékos pótadó megszavazása feletti határozat hozatal.

3. A vármegye közigazgatási bizottságának jelentése az 1901. óv első feléről.

4. A várm. számonkérő szék jegyzőkönyve a vármegyei tisztikar tevékenységéről.

5. A kijelölő bizottság megalakítása, lemondás folytán megüresedett szarvasi főszol gabirói — I orosházi szolgabirói állásoknak valamint az ezek betöltése folytán netán meg üresedő egyéb tiszti állásoknak választás utján való betöltése.

6. A m. kir. belügyminister ur leirata mely szerint dr. Lukács György vármegyénk főispánja ideiglenesen Hódmezővásárhely város főispánjává is kineveztetett.

7. A m. kir. belügyminister ur rendelete az 1897. XXXIII. t.-cz. 14. és 15. §§-ainak értelmében alakítandó bizottságba 12 bizalmi férfin megválasztása iránt.

8. Kereskedelmi ministeri leirat a várm 1901—1902-ik évi közúti költségvetésére, I ezzel kapcsolatban a békés—gerlai ut kiépítésére vonatkozólag.

9. M. kir. belügyminister rendelete s vármegyei alkalmazottak után esedekes temet kezési járulókról szóló szabályrendeletre vonatkozólag.

10. M. kir. belügyminister ur rendelete a napidijakról és utazási költségekről szóló sza bályrendelet módosítása tárgyában.

11. M. kir. belügyminister ur rendelete a kétegyházi és orosházi körállatorvosi állások megszüntetése tárgyában.

12. A m. kir. kereskedelmi minister ur rendelete a Nagybucsáról a pusztáecsegi állomáshoz vezető nt községi érdekeltségének megállapítása iránt.

13. A békés—vésztői vasút létesítésére kiküldött bizottság előterjesztése a Békéscsabától Békésen át Vésztőig vezetendő keskeny- vágányu vasút költségeihez való vármegyei hozzájárulás megszavazása iránt.

' 14. Békéscsaba és Vésztő községek hatá rozatai a békéscsaba—békés—vésztői vasút segélyezési ügyében.

15. A várm. közig, bizottság 1175/1901. számú határozata, a telefon hálózat fejlesztése ügyében.

16. A várm. közkórházi bizottság jelentése a várm. elmegyógyintézet és közkórház építkezési költségeinek leszámolásáról.

17. Szabadka város körirata a magyar kisgazdák létfentartásának biztosítása tárgyában.

18. Hódmezővásárhely átirata a III. trans- versalis müutnak Szegedig leendő kiépítése iránt a kereskedelmi minister úrhoz intézett feliratának hasonló szellemű felirattal leendő támogatása tárgyában.

19. Arad sz. kir. város átirata a bor- fogyasztási adónak eltörlése, vagy a minimumra való leszállítása iránt a magyar országgyűlés képviselőházához intézett feliratának támogatása végett.

20. Sopronvármegye törvényhatóságának átirata az amerikai kivándorlás ügyében.

21. Pan csóva város átirata az állami tiszt viselők fizetésjavitása és szolgálati pragmaticája érdekében felirat iránt.

22. A várm. katonai beszállásolás arányosabb megosztása czéljából az ,1902. évre kive tendő törvényhatósági pótadó megállapításáról szóló szabályrendelet.

23. Névszerinti szavazással való meghatá rozása annak, hogy a központi gyámpénztár I egyéb vármegyei pénztárak pénzkészlete, az 1902. évben mely pénzintézetben helyeztessék el.

24. Pénztári ügyek.

25. A vármegyei helyi érdekű vasutak igazgatósági tagjainak kijelölése.

26. A vármegyei igazolóválasztmány jelen tése a virilisek névjegyzéke tárgyában ; ezzel kapcsolatban a választott vármegyei bizottsági tagok sorában a folyó év végével megüresedő helyek betöltése.

27. A várm. építkezési szabályrendelet módosítására kiküldött bizottság javaslata.

28. A vármegye alispánjának előterjesztése a várm. tartalékalap kölcsönének tárgyában.

29. A várm. tiszti főorvos javaslata a mentőszolgálat szervezésére vonatkozólag.

30. A várm. tiszti nyugdíjintézet igazgató választmányának határozata Kis Gyula nyug. alszámvevő 5 havi járulékának visszafizetése tárgyában.

31. A feloszlott békésvármegyei 1848/49-ki íonvédegylet örök alapítványa kamatainak odaítélése.

32. Az orosházi járási mezőgazdasági bizottság javaslata a szarvasmarha, sertés és juhtenyésztésről szóló szabályrendelet módosítása

tárgyában.

33. A gyula, mezőberény, békési stb.

gőzmalmi

nyos élelmezés ellen valaha panasz jött volna szájára. Pestről Körösladányba — 120 angol mértfőidet lovagolt 9 és fél óra alatt 5 lovon Gyuláról pedig Zsombolyára 70 angol mértföldet hat óra tett meg 4 lovon és pedig mind saját nevelésű lovakon.

1860-ban különben elvállalta a békésmegyei föispáni állást, de rögtön visszavonult, a rcikor az absolutismus ridegsége ismétlődött. Beakarta bizonyítani, mily lovagias előzékenységgel kész közreműködni az alkotmányos élet visszaállítására, d i a leghatározottabban tagadta meg szolgálatát akkor, a midőn meggyőződött, hogy Becsben az alkotmányos jog eljátszásának elméletét hirdetik.

Deák Ferenczen kívül senkinek sem volt oly közvetlen nagy befolyása a király akaratára, mint b. Wenckheim Bélának. A mit Deák az országgyűlésen követelt, azt Wenckheim Béla lóversenyek és más hasonló összejövetelek alkalmával adta értésére a fejedelemnek.

Mint a pozsonyi és pesti lóversenyek főrendezőjének gyakran volt alkalma a sport .minden nemét személyesen is űző és kedvelő felséget fogadnia és üdvözölnie. Ilyenkor egy- egy elejtett szóval s az állami ügyekre való czélzással ő tette úgyszólván az első kísérletet arra, hogy a hatvanhetediki kiegyezés létrejött. Minderről keveset tudott a világ, de tudták legbensőbb barátai; tudta maga Deák Ferencz is, a kinek barátságát és becsülését teljes mértékben bírta.

A kiegyezés körül szerzett nagy érdemei folytán Békésvármegye főispánjából Magyar- ország belügyminisztere, majd ő Felsége személye körüli miniszter s 1875-ben miniszterelnök lett. Az 1875-iki fusióról — úgy mondják —

vámos utak engedély okiratának pótlása és vámdij tételének meghosszabbítása.

34. Hivessy Károly nyug. tb. főszolgabíró kegydij iránti kérelme.

35. Schwartz Ferencz és neje által Füzes-; gyarmaton óvoda czéljaira adott ház alapi tó oklevele.

36. Ifj. Mogyoróssy Sándor gyulai illetőségű és születésű szobrász kérvénye külföldi tanulmányutjában segélyezés iránt.

37. Kiss Gyula nyugalmazott alszámvevő kérelme a fia által elnyert Ludovica Akadémiai hely alapítványi összegének kiegészítése iránt.

38. Alispáni előterjesztés a békési kettőskörösi hídnak vashiddá való átépítése tárgyában.

39. A »magyar alföldi kéményseprők* kérelme a kéményseprési vármegyei szabályrendelet módosítása iránt.

hogy azt b. Wenckheim Béla egyénisége nélkül alig lehetett volna létrehozni, ó volt a közbenjáró, a békítő, a szervező s neki kellett a miniszterelnöki tisztet is elvállalni.

Mint ember és mint családtag egyiránt szeretetre s tiszteletre kötelezte környezetét. A ki a ladányi kastélyban megfordult, az kellemes meglepetésben részesült azon gyöngéd és páratlan szeretet által, melylyel a három testvér: Béla, László s Viktor bárók ifjúságuktól fogva egész a hajlott korig egymás iránt viseltettek. A ladányi kastélytól távol volt a túlfeszített úri fény és göer, mely a hidegség chinai falával zárja el magát a közönséges polgári elem lenézett tömegétől. A Wenckheim-házban egyaránt jól érezte magát a főúri családok sarja s a jobbágyi osztály ivadéka ; mert ott a finomság és a leereszkedés a legszebb alakban nyilvánult.

Wenckheim Bélát az egész vidék népe holtig „nagyságos Béla báródnak nevezte. Akkor is mikor évtizeden át „kegyeltr.es“ ur volt. Oly önérzettel dicsérte emberséges bánásmódját I köznép, mint a minő büszkeséggel beszélt viszont ő idegen főurak előtt, valahányszor a magyar földmives életrevalóságáról és természetes észjárásáról volt szó. Az I jelenlétében a magyar népet még Bécsben sem merték ócsárolni, mert tudták, hogy ő ezt senkitől el nem tűri.

A miben csak tehette, támogatta is a népet. A mit földet birtokából örökárón eladott, azt csak magyar parasztnak adta el, pedig volt eset, hogy idegen ajkú, vagy nem földmives ember többet Ígért érte. Mint miniszterhez, ő hozzá is sokan fordultak, oly dolgokban is, a melyekben^ ö nem segithetett; azt hitték, hogy egy minister mindent megtehet.

40. A Rosenthal Márton-fóle telep szállítmányainak a gazdasági vasúton kedvezményes vámdijban leendő részesítése

41. Gyulaváros polgármesterének kérelme a Boros Fülöp gyulai lakos által felállítani kért zálogház üzletben szedhhető kamat nagyságának s a leteendő biztosíték megállapítása iránt.

42. Békés község határozata a községi számvevői állás rendszeresítésének megtagadása s a községi szervezési szabályrendelet módosítása tárgyában.

43. Orosháza község határozata a betonjárda s az állami iskola épitósi költségire szük- _.o iS 150000 koronás kölcsön felvétele tárgyában.

44. Öcsöd község képviselő testületének I községi vadászterületek bérbeadása tárgyában hozott határozata ellen Fejér Béla s társa által beadott felebbezós.

45. A gyomai közbirtokosság szervezési szabályzata.

46. A vármegye alispánjának előterjesztése a Nagypénteki Református Társaság segélyezése tárgyában.

47. Gyulaváros határozata a rendőri személyzet szaporítása ügyében.

48. A vármegyei földmives iskola állami kezelésbe való átadására vonatkozó szerződés

49. Békéscsaba község határozata 300000 koronás kölcsön felvétele ügyében.

50. Gyulaváros képviselő testületének a községi temető létesítését megtagadó határozata.

51. Gyulaváros képviselő testületének határozata a fogadó, vendéglő, szállóhely, kávé- ház és kávémérő iparokról szóló szabályrendelet 3. §-ának módosítása tárgyában s ez ellen Lederer Lajos és Messinger Ignácz gyulai lakó sok által beadott felebbezós.

52. Antal István és társai tótkomlósi lakosok felebbezóse Tótkomlós község képviselő testületének a tanyai birtokok kezelése tekintetében hozott határozata ellen.

53. Ungár János békéscsabai lakos felebbezóse Békéscsaba község képviselő testületének az »Arany kakas« szálloda bérbeadására vonatkozó határozata ellen.

54. Mausz István, valamint Schultz Imre és társai felebbezóse Mezőberény községnek a nagyvendéglő bérbeadására vonatkozó határozata ellen.

55. Kukla Ferencz és társai felebbezóse Gyulaváros képviselő testületének a julius 24-iki közgyűlésében hozott határozatai ellen.

56. Barát Mihályné gyulai lakosnak, Gyula város képviselő testületének f. é. 106. számú határozata ellen beadott felebbezóse.

57. Köröstarcsa képviselő testületének határozata a II-od jegyző fizetés felemelése ügyében, továbbá a községi alkalmazottak fizetés felemelését megtagadó határozat ellen ifj. Szabó János és társa által beadott felebbezós.

58. Gyulaváros képviselő testületének határozata a gyulai vámos utak átvétele tárgyában s az ellene Lederer Lajos s társai által beadott felebbezós.

59. Szeghalom község határozata, a tagosítás során csatorna czélokra kihagyott területek használati dijának elengedése ügyében s az ellene Técsy József által beadott felebbezós.

60. Veres János községi Írnok felebbezóse

Mezőberényben történt, hogy egy szegény ember szőlőt vett, annak árát kifizette s a szőlőn épült házba be is költözött. A vett ingatlant azonban fizetetlen zálogjogi adósság terhelte, melyért a szegény embert beperelték, elmarasztalták és a szőlőre árverést tűztek ki. Ilyen nagy bajban a kárvallott ember Pestre ment „Béla báró“-hoz igazságot keresni. A báró nagy türelemmel hallgatta végig a keserves előadást és jóllehet a bajon segíteni nem tudott, még is azzal nyugtatta meg, csak menjen haza, majd beszél ő az igazságügyminiszterrel. Azután megirta saját ügyészének, hogy vegye meg azt a bizonyos szőlőt az ő részére s írassa át rögtön tehermentesen vissza az illető szegény ember nevére. Mire a végrehajtás utolsó, legszo- morubb katasztrófája, t. i. a drágán megvett és elvesztett szőlőből való kiköltöztetés bekövetkezett volna, csodálkozással vette észre, hogy a házból senki sem zavarja ki. Csak későbben tudta meg, hogy „Béla báró* saját pénzén vette meg a szőlőt számára, kifizetve annak árverési vételárán kívül két rendbeli kincstári illetékét is. Ez az egy eset is karakterizálja Wenckheim Bélának gyöngéd, nemes szivét.

HŰI Wenckheim Bélának még ellenfelei is elösmerték szeplőtlen hazafiságá1, lovagias jellemét és eszmék által vezérelt tevékenységét. Annál készebb szívvel nyújthatjuk neki az elismerés koszorúját mi, a midőn halála utáni másfél évtized múltán, a kisbéri monumentum révén szép emléke ,-egy napra felelevenül és megújul — a kik benne Békés vár megye egykori hü fiát, három izbeni főispánját s mindenkor méltó büszkeségét tiszteljük.

Szarvas községnek fizetése folyósítása tárgyában hozott határozata ellen.

61. Dr. Szegedi Kálmán felebbezóse Békés községnek Igaz Károly ügyvédi munkadijara vonatkozó határozata ellen.

62. Dr. Szegedi Kálmán felebbezóse Békés községnek a kaszinó-helyiség bérbeadására vonatkozó határozata ellen.

63. Pusztaföldvár község képviselő testületének határozata a "VIII. sz, düllőut kinyitása s á IX. sz. düllőut beszüntetése tárgyában s a határozat ellen Lejdinger Pál s társai, valamint Pintér Ferencz s társai által beadott felebbezések.

64. Czupra János s társai mezőberónyi lakosok felebbezóse, Mezőberény község képviselő testületének a Holt-Körös partja s medre átengedése tárgyában hozott határozata ellen.

65. Szarvas községnek Kristóffi János szarvasi községi állatorvos korpótlókára vonatkozó határozata.

66. Csorvás község határozata Dr. Grem- sperger Ferencz községi orvos kegydija tárgyában.

67. Endrőd község kérelme módosított fizetési szabályrendeletének jóváhagyása iránt.

68. Pusztaszenttornya és Szabadszenttornya egyesülő községek nevének meghatározása.

69. Orosháza község határozata, Kiscsákón létesítendő anyakönyvi illetőleg segédjegyzői állás rendszeresítése tárgyában.

70. Szeghalom község képviselőtestületének határozata Klausnitzer Miksa s Bencze János községi jegyzők ellen megállapított kártérítési felelősség alapján indítandó per abban- hagyása iránt.

71. Mezőberény község határozata, a tulajdonát képező régi bérházban levő üzlethelyiségek baszonbérbeadási ügyében.

72. Mezőberény község határozata, a községi vadászterületek szabad kézből történt bérbeadási ügyében.

73. Békés község határozata Szabó István bérhátralékának törlése tárgyában.

74. Békés község határozata Grünwald József vásár és piaczi helypónzszedő tartozása egy részének elengedési ügyében.

75. Mezőberény község határozatai a hídépítési alapból felvett 8000 és 2000 korona ideiglenes kölcsön jóváhagyása iránt.

76. Öcsöd község határozata az állatorvos fizetéséuek felemelése tárgyában.

77. Békésszentandrás község módosított fizetési szabályrendelete.

78. Vésztő község határozata, a piaczi helypénzek beszedésével megbízott közegek jutalmazása ügyében.

79. Békésszentandrás község határozata, az ottani vámos hid átadása tárgyában.

80. Füzesgyarmat község és Csák Sándor között kötött adásvételi szerződés.

81. Gyulavári község határozata a nagy- péli föld haszonbérbe adása tárgyában.

82. Füzesgyarmat és Körösladány községeknek a szeghalmi m. kir. adóhivatal átalakítási költségeihez való hozzájárulásra vonatkozó határozatai.

83. Szarvas község határozata a »Farkas« vendéglő bérbeadása tárgyában.

84. Vésztő község határozata, vásártér czól- jaira szükséges ingatlan vétele ügyében.

85. Vésztő község határozata legelőczólokra használandó ingatlan haszonbérbe vétele tárgyában.

86. Vésztő község határozata a nagy korcsma épületének lebontása s a lebontott épületek anyagának felhasználása tárgyában.

87. Vésztő község határozata, a községi vadászterületek bérösszegének felhasználása ügyében.

88. Békés község határozata a tejszövetkezetnek átengedett helyiség tárgyában.

89. Szeghalom községnek az első jegyzői lak bérbeadására vonatkozó határozata.

90. Vésztő község elöljárósága által., Juhász Imre községi adós részére kiállított törlési engedély jóváhagyása ügyében.

91. Békéscsaba község határozata, az erzsé- bethelyi állami elemi iskola czéljaira megvett ingatlanra vonatkozó szerződés jóváhagyása iránt.

92. Szeghalom község határozata a tagosítás ügyében.

93. Békésszentandrás község módosított szervezeti szabályrendelete.

94. Füzesgyarmat község képviselőtestületének 85/1901. száma határozata a füzesgyarmati 218. sz. tjkvben 1118. hrsz. alatt felvett 130 D-öl heltelek eladása tárgyában.

95. Kondoros község határozata rövid lejáratú valtókölcsön felvétele tárgyában.

96. Szeghalom község határozata Steiner Sándor napidijas részére 6 korona havi jutalomnak ideiglenesen történt megszavazása tárgyában.

97. Kétegyháza község határozata 2600 kor. kölcsön felvétele ügyben.

98. Doboz községnek az ártézi kút helyének kijelölése tárgyában hozott határozata ellen Szabó Lajos es társai által beadott felebbezós.