Békés, 1901 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1901-04-28 / 17. szám

Vagy talán úgy oontemplálja Sierban ur a tejárusitást, hogy a különböző tejeket nem önti össze, hanem külön-külön árusítja? Akkor ki leszünk téve annak, hogy minden nap másféle tejeit kapunk, a mi annyira kellemetlen, hogy rövid idő múltával ott fogják hagyni a szövetkezetét s másutt fogják beszerezni szükségletüket. Ebben az esetben, úgy hallom, at összes beszolgáltatott tejet vajjá fogják feldolgozni. Csakhogy általános szakértői vélemény, hogy a vaj kevesebbet jövedelmez, mint a tej ; ha ezt literenkint 5—6 krjával értékesíteni lehet; s miután a tejet Gyulán mindig lohet 5—6 krjával értékesíteni, azt kell mondanom, hogy a tejszövetkezet nemcsak nem szükséges, de nem is hasznos itt Gyulán.

De egy másik veszedelem is fenyeget. Köznépünk rosszul táplálkozik, hála a fogyasztási adó felmagasztalásának; különösen a gyermekek, kiknek főeledelük az éretlen gyümölcsön kívül a kenyér és a tej.

A kutya megvesz, ha rosszul tartják. Az ember, hála Istennek, nem vész meg, ha rosszul táplálkozik, csak elsatnyul. A ki már satnya, elbete- gesedik. Azt hiszem az a két millió, melyet Sierban ur a külföldtől hazafias szent buzgalommal vissza akar szerezni, nem lesz elég kórházakra, lelencz- házakra és szegény elsatnyult munkások menhe- lyeire, ha még az egészséges, tápláló tejtől is meg fosztjuk azt a szegény kisgazda és kubikus gyereket, a ki 10 éves korától kezdve a talicskát huzza, vagy az eke szarvát fogja. Mert azt velem nem lehet elhitetni, hogy a lefelezett tej ép oly egészséges és ép oly tápláló, mint a lefelezetlen. Különben a kérdés ezen részéhez az orvos uruk szóljanak. j£| _ m

Sierban úr szép előadásában különösen lolna megyét hozta fel utánzásra méltó példakép. Sehol az országban annyi tejszövetkezet; sehol annyi szép tehén, sehol annyi trágya. Ebből most az kö vetkeznék, hogy sehol olyan jólét, olyan boldogság. Az 1900-iki, vagyis a legutolsó népszámlálás adatai azonban mást mondanak. Azt mutatják, hogy sebei az országban oly visszaesés, sehol oly kivándorlás, mint Tolnában. Az összes vármegyei székhelyek közt csak egy van, melynek lakossága fo gyott 8 véletlenül ez is Tolnában van. Nem állítom ón azt, hogy Tolna azért stagnál az egyik téren és azért sülyed a másik irányban, mert ott van a legtöbb tejszövetkezet. Sőt hajlandó vagyok konczedálni, hogy Tolnában égető szükség van erre a sok tejszövetkezetre. Csak azt a szerény nézetemet bátorkodom itt kifejezni, hogy az a sok tejszövetkezet nemcsak hogy nem volt Képes Tol nát felvirágoztatni, hanem még a sülyedést sem tudta megakadályozni. És ez a körülmény erősen megingatja bizalmamat ebben a gazdasági expedi- ensben.

De más körülmény is lohasztja lelkesedésemet.

Ezelőtt körülbelül tiz évvel, ugyancsak a földmivelésügyi miniszter részéről egy olyan általános és szép jövőt Ígérő mozgalom indíttatott meg a gyümölcstermelés és különösen a konyha- kertészeti termesztvények fokozása és fejlesztése érdekében, mely páratlan lendületet adott ezen gazdasági ág haladásának és terjedésének. De most, mikor 10 évi fáradhatatlan munka és példás kitartás után annyira jutottunk, hogy mint- méltó versenytárs, bármely más állammal szemben ^ézén aj téren felléphetünk, most Németország, mely ha nem is egyetlen, de mindenesetre főpiaczunk, oly pro- hibitiv vámokkal sújtja és készül még nyomatékosabban sújtani ezen gazdasági ág ezik keit, bogy már a múlt évben, ugyancsak a földmivelési miniszter hivatalos közege, az orsz. gyümölcsészeti felügyelő, 3—4 év előtti nézeteit kénytelen volt megváltoztatni s a szőlőbirtokosokat figyelmeztetni, hogy a nagyobb mérvű szőlőtelepítéstől tartózkodjanak, de különösen őrizkedjenek a csemegeszőllő termelésének további fejlesztésétől, mert, habár nincs io még tulprodukezio, de tekintetbe véve azt, hogy mi magyarok nem vagyunk tulajdonképeni gyümölcsfogyasztó nép s hogy külföldön különböző de félre nem magyarázható akadályokat gördítenek terményeink elé, a termelő számadását többé nem

Csakhamar oly bizalmasan csevegtek egymással, mintha régi ismerősök volnának. A szerelem és a házasság természetesen szintén szőnyegre kerültek.

A művész hallja, hogy a szép asszony özvegy és kérdezni bátorkodik, miért nem gondol ily ifjúság és szépség mellett uj házasságra?

Az asszony körülményesen válaszol. Első házassága nem volt boldog, a férje zsarnokságával elrontotta életét. A fiatal asszony illúziói oly hamar elpusztultak, mintha soha sem lettek volna; ennek következtében elvesztette bizalmát s legalább függetlenségét akarja megőrizni.

A fiatal művész felette heves védő beszédet mond s annyira buzgólkodik, mintha saját ügyéről volna szó: meggyőzni igyekszik a szép hölgyet, hogy keserű tapasztalatai daczára sem szabad a szerelemről lemondani. Végül pedig igy szól:

— Egy perzsa jóslat szerint, az a fiérfi, aki valamely nőtől papucsot kapott, örök hive kell, hogy maradjon. Szeretném, ha ez a jóslat ez egyszer beteljesednék, hogy mindig ez iczinke papucs uralma alatt maradnék.

Rábeszélni engedte-e magát a fiatal özvegy.

A szerelem csodákat mivel.

Az az egy bizonyos, hogy Rózát időn túl való maradásáért meg nem korholták és kifogásait elfogadhatóknak találták.

S az abbáziai vendéglajstromba egy névvel többet jegyeztek be.

És a fiatal férj Íróasztala felett szimbólumként az az iczinke papucs függ, mely elbeszélésünkben házasságközvétitő gyanánt szerepel. És a fiatal házaspár ismerőseinek és barátainak be kell vallaniok, hogy a papucs jegye alatt is szoktak néha Szerencsés házasságok köttetni.

találhatja. De ne gondolja senki, hogy ez csak a szőllőre vonatkozik. Értendő a többi gyümölcsfélékre és zöldségfélékre is.

Anglia és Franoziaország, a mit csak lehet, saját gyarmataiból igyekszik beszerezni. Németor Bzág termelését akarja fokozni, a mit elsősorban Magyarország kiszorításával remél elérni. A többi ország nem sokat számit.

Abban a pillanatban, melyben észre fogják venni Berlinben, hogy tejtermékekkel lépünk fel, abban a pillanatban kiterjesztik a prohibitiv vámokat ezekre is. Ez bizonyos, oly bizonyos, mint az, hogy mi helytelen utakon járunk.

Nem mondom én, hogy ne dolgozzunk exportba ; ellenkezőleg, minden téren kell erre törekedni. Csak azt akarom itt mondani, hogy Euró pában egyetlen nép van csupán, mely ki hagyja magát zsákmányolni s ez a magyar. A többi európai népek nagyobb gazdasági látkörrel bírnak. Tevékenységünk ebben az irányban igen kicsi per- czenteket fog jövedelmezni.

Azért más útra kell térni. Kormányunknak minden erejével és minden lelkesedésével oda kell törekednie, hogy Magyarországot gazdaságilag függetlenítse a nyugattól. Passiv kereskedelmi mérlegünket nem avval fogjuk activvá tenni, ha tevú^ kenységünket kizárólagosan ez export fokozására irányítjuk, hanem avval, ha semmit sem importálunk. Ha van Európában ország, mely istenadta gazdagságánál fogva a legridegebben elzárkózhatik a külföldi versenytől, úgy Magyarország az.

* *

*

Mielőtt fentebbi sorokat megírtam, levél utján felkértem a temes-szépfalvi tejszövetkezetet, melyet keletkezése óta figyelemmel kisérek, hogy szolgáltasson nekem hozzáintézet kérdéseimre válaszolva a szövetkezetre vonatkozó tájékoztató adatokat, hogy azokat a szerkesztőség által sürgetett czikkemben felhasználhassam s hogy azokból magamnak hü képet coustrualhassak a tejszövetkezetek fontosságáról és. a kilátásba helyezett haszon méreteiről. Miután azonban a válasz elkésve csak most szombaton érkezett meg, mikor fenti sorokat már meg nem változtathatom, kénytelen vagyok ezen utólagosan nyert adatokat minden kommentár nélkül e csak kivonatosan idecsatolni.

1. Kérdés. Üdvös-e a tejszövetkezet a gazdaközönségre? Fel.: Csak azon esetben, ha a tejtermelők fejőket 5—6 krért nem tudnák értékesíteni.

A szövetkezet, ba majd a gépek ki lesznek fizetve, literenként körülbelül 5 krt fog elérni.

2. K. Nagyobbodott-e a tehénállomány ? Nem, legalább nem észrevehetőig; hanem úgy látszik, mintha jobban gondoznák őket.

3. K. Mennyi volt a múlt évi tiszta haszon ? Fel. A múlt évet deficzittel zártuk.

4 K. Hány gazda hány tehénnel tagja a szövetkezetnek ? F. 161 gazda 221 tehénnel.

5. K. mit kell fizetni minden tehén után ? Havonkint egy koronát, de csak addig, mig az adósság törlesztve lesz.

6. K. Mennyi a regie ? F. Egy tejkezelő évi '240 korona, egy szolga évi 480 korona és égy kocsis évi 480 korona fizetéssel. Ezen kívül a helyiség bérösszege.

7. K..; Szaporodnak-e a szövetkezeti tígók ? F. Nem nagyon ; összesen 3—4 lépett be utólagosán.

8. K. Miért nem alakítanak a szomszéd községekben is tejszővetkezeteket ? F. Némelyikben alakítottak, de azok, a melyek közelebb vannak a városhoz, jobban tudják ott értékesíteni a tejtermékeket.

9. K. Lehet-e arra számítani, hogy ezek a tejszövetkezetek huzatqosabb ideig fognak fenn állani ? F. Lehet, csak valami lényeges haszonra nem Bzabad számítani.

10. K. Történnek-e tejhamisitások ? F. Mig emberek lesznek.

11. K. Hogy torolja meg a szövetkezet igazgatósága az esetleges hamisításokat ? F. Sehogy- sem. Eleinte úgy tesz, mintha nem venné észre. Makacsság esetében a pokolbeli szenvedéseket hozza emlékezetébe az illető tagtársnak.

* *

*

Az idő rövidsége miatt ezen utólag nyert in- formácziókra már nem tehetek semmiféle megjegyzést ; de azt hiszem, felesleges is. Ez adatok elég világosak s önmaguk beszélnek.

Scherer Benedek.*)

T anügy.

A békésvármegyei általános tanitó-egyesület Békés-Csabán folyó 1901 -ik évi május hó 7-én a polgári leányiksola nagytermében, fenállásának 25-ik évfordulója alklalmából jubiláns közgyűlést tart melynek tárgysorozata a következő: 1. Elnöki megnyitóbeszéd. 2. Jelentés az elnök, az igazgatóbizottság és a járáskörök évi működéséről. Előadó; Uhrin Károly h. főjegyző. 3. Az egyesület 25 éves múltja. Előadó: Brósz János orosházi tanitó. 4. A Ferencz József Tanítók Házának ismertetése,, s annak kapcsán a Tanítók Házában egyesületünk által létesített szoba-alap alapitólevelének bemutatása. Előadó: Fabriczy Pál tanitó. 5. A könyvtáros évi jelentése. 6. A pénztáros évi jelentése, — s azzal kap csolatban a múlt évi számadás bemutatása és a jövő évi költségvetés megállapítása. 7. A pénztár és ügykezelés megvizsgálására kiküldött bizottságok jelentése és azok tárgyalása. 8. Indítványok. 9. Tisztujitás. Elnök, két alelnök, főjegyző, két jegyző, pénztáros, könyvtáros és tiz igazgató-bizottsági tag választása. 10. A közgyűlés bezárása. Déli 12 órakor közös étkezés.

Szőlő és borgazdasági tanfolyamok A földmivelésügyi minister a néptanítók részére folyó évben rendezendő szőlő és borgazdasági tanfolyamokra Békésvármegye területéről Benedek Mihály mező- berényi, Bereczky József vésztői s Szimcsero István néptanítókat vette föl.

*) Bárha nem is értünk egyet czikkiró következtetéseivel, annak tudatában, hogy a kritika s szkepsis a közügy minden kérdésében és igy a tejszövetkezettel szem- beuis nemcsak kívánatos, hanem az eBzmék tisztázása végett feltétlenül szükséges is, a nézetünk szerint ügyszeretetből fakadó tárgyilagos czikket készséggel közöljük és a tejszövetkezet propagálók figyelmébe ajánljuk.

A békésvármegyei általános tanitó-egylet gyulai osztálya április 25-én tartotta tavaszi közgyűlését a gyulai polgári iskola igazgatói irodájában, Abafy János elnöklete alatt. A gyűlés tárgyát a járáskor kormányzati ügyeinek intézése képezte. Székely Zsigmond értekezést tartott a záró vizsgálatok kérdésében, több oldalulag indokolva a záróvizsgák tok szükségességét. Kovalszky József és Kovács Imre tagtársaknak kilépése és az országos polg. iskolai tanárok egyletébe való átlépése tudomásul vétetett, helyettük megválasztottak alelnökül Gulyás János, pónztárnoknak Székely Zsigmond.

H i r e k>

A képviselőtestület folyó hó 30-án d. e. 9 órakor a városháza nagytermében rendkívüli közgyűlést tart a következő tárgysorozattal: 1. A gyulai szinmüvészetet pártoló bizottság kérvénye a nyári szinkör létesítésé tárgyában. 2. A vadászterületek bérbeadása tárgaában megtartott árverésről felvett jegyzőkönyv. 3. Gróf Almásy Dénes kérvénye az általa eddig bérbe birt vadászterületeknek továbbra nézve is bérletébe leendő meghagyása iránt. 4. Menybárt Gáspár kérvénye a Il-ik vadászterület kibővítése iránt, 5. Márczius havi közegészségi állapotokról szóló jelentés.

Árlejtés a vármegyén. Békésvármegye közkórházi bizottsága tegnap délután tartott ülésében vizsgálta meg a közkórház folyó évi szükségleteinek szállítására nézve beérkezett ajánlatokat. A szállítandó különféle czikkekre összesen 28 ajánlat érkezett be, a melyek közül a bizottság a következő ajánlatokat fogadta el : 1. Alpacca-fólékre

Schmidt Gyula ajánlatét 15*5; 2. Plóh-félékre

ugyanannak ajánlatát 36; 3. Vasbutor-félókre Singer József 12; 4. Yaskereskedő czikkekre Schütz Gusztáv ajánlatát 41; 5. Kefekötó munkákra

ugyanannak ajánlatát 26; 6. Asztalos munkákra

Barát István ajánlatát 15; 7. Lábbelikre Beck

Gusztáv ajánlatát 37 ; 8. Porczellánfélékre Ruhmaj- zer Géza ajánlatát 20*5; 9. Cselédruházatra Feuer Márk ajánlatát 15 és 10. Ágynemüek és egyéb ruhafélékre Jung és Flegmann*ajáblatát 22'5°/0 árengedménynyel. Az árlejtés megejtése után a kórházi bizottság a kiküldött albizottság javaslata értelmében elhatározta, hogy az elmebetegeknek dr. Pándy által javasolt foglalkoztatása és kitelepítése ügyében a belügyminister tájékoztató utasítását kikéri és a czélból a vármegye alispánját és főorvosát a belügyminisztériumban eszközlendő tárgyalásra kiküldötte. Végül a bizottság elfogadta a kórházi szabályrendelet tervezetét és azt a törvény- hatósághoz bemutatja.

A gyulai szinkör építése, melynek elcmunká- tait a színművészet pártoló egyesület nagy gonddal rövid napok alatt bevégezte, a hét elején teljes erővel megkezdődött. Egyszerre két helyen is folyik a munka, a nópkertben a földmunkások és kőmi- vesek, a vásártéren pedig az ácsok dolgoznak nagy sietéssel. Már a hét elejére beszállították a Para dicsőm majorbeli téglagyárból a szükséges téglát az e czélra épült iparvágányon egészen a hely színére és a szinkör alapozása tegnap már teljesen elkészült. Egyidejűleg előrehaladt az ács-munka is, az építmény favázának összeállítása úgy, hogy a jövő héten már megkezdhetik annak felállítását. Az építkezés megtekintése most a czélja a sétáló közönségnek, amely állandóan nagy csoportokban szemléli a munka előbaladását, melyből immár következtetni lehet a színkör impozáns arányaira és majdani beosztására. Ha az időjárás különösen rossza nem fordul, úgy a tervezet szerint junius 10-én meg lesz tartható az „Erkel Ferencz színkör“ felavatása. Az építés ügyében kedvező hirül értesültünk arról, hogy Almásy Dénes gróf, akinek téglagyára a téglát szállítja, az egyesület elnökéhez dr. Lukács György főispánhoz intézett levelében hajlandónak nyilatkozott arra, hogy a szinkör részére szükségelt tégla árát mérsékelten szabván meg, abból átalány összegben 600 koronát elenged. Az igy elért kedvezmény az egyesület javára esvén a nemes gróf ismert áldozatkészségének e téren való tanúsításával igen kedvező helyzetbe hozta az egyesületet, mely megszabott anyagi korlátok között mozoghatván, tekintélyes összeget fordíthat ismét a szinkör helyes technikai berendezésére úgy, hogy már biztosítva van a színkörnek oly módon való létesítése, mely úgy a közönség mint a művészet minden igényét teljesen kielégíti.

Gyulaváros tisztviselői nyugdíjintézete. Gyula város tisztviselői és kezelőszemélyzete múlt szombaton délután tartotta a városháza nagytermében dr. Varga Lajos rendőrkapitány indítványára első értekezletét, hogy a tisztviselői-kar nyugdíjintézményt létesítsen A szép számban megjelent 'tisztviselők ez első ülésén kimondották, hogy a nyugdíj-intézményt önerejükből létesítik és a további teendőkkel indítványozó rendőrkapitányt bízták meg.

Küldöttség a ministernél. Körös-Tarcsa község Barabás Béla országgyűlési képviselő vezetésével küldöttséget menesztett a kereskedelmi ministerhez, mely e hó 19-én tisztelgett a minister előtt, ismételten megkérvén őt, hogy vasúti állomás létesíthessék K.-Tárcsán. A minister melegen fogadta a küldöttséget s határozott Ígéretet test az ügy kivitele iránt.

Sorozás. Hétfőn fejezték be az orosházi járásban és ezzel az egész vármegyében az ujoncz- állitást. Az orosházi járásban az összeírt 1175 had köteles közül tényleg előállott 1110. Besoroztatott pedig az ujonczjutalék javára 415, a póttartalékba 51, összesen 466 (42°/0), visszahelyeztetett 455. fegyverképtelen 123, távol volt 65, a többi töröltetett, illetve felülvizsgálatra küldetett. Összegezve az egész vármegye területére nézve a sorozás ered ménye a következő : Szeghalmi járásban előállitta- tott 621, besoroztatott 127; gyulai járásban e. 245, b. 127; Gyula városában e. 400, b. 121 ; békési járásban e. 801, b. 255, gyomai járásban e. 427, b. 119, csabai járásban e. 814, b. 257, szarvasi járásban e. 859, b. 264, orosházi járásban e. 1175, b. 415. A besorozottak tehát a megvizsgáltaknak 37*83 százalékát teszik.

Pályázat honvédhadapródiskolai alapítványra.

Békésvármegye törvényhatósága által a honvéd nevelő- és képző-intézeteknél létesített alapítványi helyek közül az idén 2 hadapródiskolái hely lévén betöltendő, arra vonatkozólag a vármegye alispánja pályázatot hirdet. Az alapítványi hely elnyerése iránti kellően felbélyegzett folyamodványok Békésvármegye törvényhatóságához czimzetten a folyó évi május hó 15-éig hozzá nyújtandók be. A kijelölés a májusi közgyűlésen fog megtörténni.

Kaszinói estély. A gyulai kaszinó agilis fiatalsága, — felbuzdulva az elmúlt farsangon rendezett estélyek emlékezetes szép sikerei által, — a folyó hó 20-án kaszinó estélyt rendezett, a melyen — mint rendesen, — a kaszinó közönsége nem valami nagy számban jelent meg, de az estély erkölcsi sikere kitűnő, s a résztvevő közönség fesztelen hangulata páratlanul kedélyes volt. A történtek mindenesetre meggyőznek bennünket arról, bogy a kaszinó estélyek rendezése által elérni szándékolt egyik fontos és nemes czél is a megvalósulás felé közéig, vagyis az összetartás szelleme nagyban fejlesztetett és az együvé tartozás érzete erősbödött. Ennek egyik legeclatánsabb bizonysága volt a múlt heti fesztelen, mondhatni familiáris jellegű összejövetel is: a múlt kaszinó estély, a hol kitartó jó kedvvel mulatott majd nem^hnjnalig a jelenlevő közönség, s a tánezra vágyó bájos hölgy koszorú. Jelen voltak asszonyok : Berthóty Istvánná, Erkel Jánosné, özv. Lindl Istvánná, Schröder Kornólné. — Leányok: Berthóty Lujza, Erkel Margit és Mici, Lindl Etel, Lindl Jolán, Schröder Erzsiké. Egygyel több bájos és kellemes emlék lesz és marad ez az estély is !

A gyulai kereskedők és kereskedő ifjak társulatának választmánya Gzinczár Adolf elnöklete alatt e hó 20-án este tartott ülésében bejelentetett, bogy a választmány előbbi határozatához képest a csődtörvény módosításának tárgyában a kereskedelmi ministerhez felterjesztés intéztetett, úgy szintén az aradi kereskedelmi és iparkamarához vélemény küldetett be a szatócsok és kis kereskedők üzletkörének szabályozására nézve. A magyar vasúti forgalmi részvénytársaság ajánlatot adott be a választmányhoz, mely szerint díjmentes villanyvilágítás berendezés mellett üzlettel bíró társulati tagok részére általány világítási árakat hoz javaslatba ; a választmány azonban a jelzett egység árakat nem találta elég előnyösnek és a világítási dijak mérséklése iránt kereste meg a részvénytársaságot. Ezen kívül elhatározta a választmány, hogy taggyüjtö iveket bocsát ki, mi által alkalmat kíván nyújtani főleg a kereskedelmi alkalmazottaknak, valamint a pénzintézeti tisztviselők és pénzintézeti igazgatóknak a társulatban való belépésre, hogy városunk összes kereskedelmi tényezőit magában egyesítse.

Szent-György napja. A Szt.-György nap nálunk az év egyik legfontosabb dátuma. Ideje a lakbér és cselédváltozásoknak, napja a kellemetlen költözködésnek és lakbérfizetésnek. Szt.-György napjával kezdődik az év nyári szaka, mely tart Szt.-Mihályig, a régi jó időkből fennmaradt hagyományos dátum ez, ezen a vidéken ma is érvényben van a gazdálkodó) csaknem minden ágában. Szent-György napjától kezdve a harangozás is megváltozik, ekkor este 8 és 9 órakor harangoznak, reggel pedig 4 és 5 órakor, mig a íSzent-Mihálytól Szent-Györgyig terjedő idő alatt reggel későbben, este korábban egy órával.

György napja. Április 24-ike, a mely gazdaságilag olyan nagyjelentőségű nap, névnapja egyúttal a Györgyöknek is s városunkban névnapja Lukács György ^r. főispánnak, kit ez alkalomból* sokan kerestek föl, hogy őt névnapja alkalmából üdvözöljék. A vármegye tisstikara élén dr. Fábry Sándor alispánnal testületileg tisztelgett a főispánnál s a tisztikar nevében az alispán meleghangú beszédben tolmácsolta annak érzelmeit szeretett főispánja iránt, kifejezvén, hogy nemcsak a kon- venczió, hanem az igaz rokonszenv és tisztelet az, mely a tisztikart e napon idehozza, s éltette a főispánt s hü élettársát Perényi Madoly bárónőt, ki szintén megjelent az alispán beszéde alatt a tisztikar előtt. A főispán meghatva köszönte meg a tisztikar ragaszkodásának eme kifejezését, hangoztatván, hogy a 4 évi együttműködés alatt csak erősbödni látja a tisztikar és közte fennálló jó viszonyt, mely jó viszony az ő részéről erősbödik ama becsülés folytán, melyet a tisztikar munkájával megérdemelt s mely elismerést talált felsőbb helyeken is, hol Békésmegye tisztikara mint első minőségű tisztikar van ismerve. Köszöni úgy a személye, mint a hitvestársa iránt megnyilatkozott ragaszkodást. — Gyula város tanácsa Dutkay Béla polgármester élén d. e. 11 órakor tisztelgett a város tisztikara és a város közönsége nevében sziv- ből jövő szavakkal üdvözölte őt, mire a főispán meleg köszönetét mondott jelentvén, hogy szeretett városának ügyeit a jövőben is tehetségéhez képest előmozdítani fogja. — Szintén tisztelgett a főispánnál a m. kir. pénzügyigazgatóság tisztikara is az adóhivatallal együtt, kik nevében Csák György pénzügyigazgató üdvözölte a főispánt. — Am. kir. pénzügyigazgatóság és kir. adóhivatal tisztikara basonlólag tisztelgett Csák György kir. tanácsos pénzügyigazgató előtt, György nap alkalmából, akit különben saját tisztikarán kívül tisztelői s jóbarátai nagy tábora is felkereste szerencsekivá- nataival.

Kezdődnek a térzenék. Az idő 'tavaszra fordulván, a tavaszszal egyidejűleg a népkerti térzenék kérdése is aktuálissá vált. Tudva azt, hogy a népkert Gyula városának egyetlen üdülőhelye, melyet az idén látott el a népkert sorsát és fejlesztését szivén viselő Dutkay polgármester, kényelmes karos ülőhelyekkel szaporítván a padok számát, — a legmelegebb pártfogásra érdemes a közönség részéről úgy a népkert, mint a népkerti térzenék ügye is. Az idei nópkerti térzenéket ez idén is a Rácz Tóni jeles bandája szolgáltatja, mely tavaly is megelégedésre működött a népkertben. É végből a közönség áldozairakészségét veszik igénybe s mint minden évben, ez idén is május 1-től kezdve a Rácz Tóni zenekarának két tagja fogja a közönséghez az aláírási iveket vinni, mely ellen mindenki tehetségéhez mérten hozzájárulhat a térzene költségeihez s ezzel közvetve a népkert fejlesztéséhez. A térzenék május 10-től kezdve minden szerdán és szombaton esti 8 órától 10-ig lesznek, a színi- idény alatt pedig 6-tól 8-ig.

Öngyilkosság. Anka Mojsza jómódú tisztességes földmives gazda volt, ki szarvasmarha tenyésztéssel is sikerrel foglalkozott, ennek köszönhette vagyonát. Az ő birtoka volt a jelenlegi kórházi gazdasági telep, melyet a vármegye vett tőle meg ezelőtt két évvel. Áz ujbb időben felesége előtt sokat panaszkodott fejzugásról s mindig azt hajtó-