Békés, 1901 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1901-01-27 / 4. szám

valóságos katasztrófaként sújtja a vidéki szí­nészetet. A vidéki színészet mizériáinak kétféléi orvoslási módja van. Az első : a százezrekre rugó állami 6ub- ventió, ami lehetővé tette volna ugyan az első rangú téli városokban a színészet állan­dósítását, de ez, a mi szerény meggyőződé­sünk szerint nagyon problematikus orvosság lett volna, mely a bajt ideig-óráig elfojtotta, de meg nem gyógyította volna. Különben is a százezrekre rugó subventióról szó sem lehet. A másik orvoslási mód az, hogy egy­részről szűnjék meg az a túlzásig vitt nisus, mely csak is téli színházakat kreált, más­részről adjon helyet ama törekvésnek, amely nyári állomások alkotását czélozza. És a jó nyári állomásnak csupán egyetlen feltétele van a jó nyári aréna. Es az, ami nincs, es az, ami kell. Negy­ven aréna, az ország ama városaiban, aho nincs téli színház, de csak is ezekben, mind­egyik kényelmes nézőtérrel, zsinórpadlásos czélszerű tágas színpaddal, ahol elsőrangú igazgatók díszleteiket használhatják és a vi­déki színészet legfőbb baja, százezrekre rugó szubvenczió nélkül is, mondhatnánk a 68000 korona tényleges állami segély némi emelése s okos felhasználása mellett, orvosolva van. 327—1901. Hivatalos hirdetés. Gyula városa 1901. évi házadó lajstroma a tek. kir. pénzügyigazgatóság által szám- vevóileg megvizsgáltatván az 1883. évi XLIV. t.-cz. 16. §-a értelmében január 28-tól feb­ruár 5-Ífl a városi adóhivatal helyiségében közszemlére kitéve tartatik. Azon adózók, a kik eme lajstromokban foglalt adónemmel már a múlt évben meg voltak róva, a lajstrom közzétételének nap­ját követő 15 nap alatt, a kik pedig most első Ízben lettek megróva, adójuknak köny­vecskéjükbe történt bejegyzését követő 15 nap alatt felszólamlásukat hozzám adják be. Gyulán, 1901. január 25-én. Dutkay Béla, 34 1 _i polgármester. 32 8—1901. Ujabbi felhívás az adózó közönséghez. Ismételve felhivatnak mindazok, kik a tőkekamat, s a III-ad és IV. oszt. kereseti adóra vonatkozó vallomásukat a már közzé tett határidőben be nem adták, hogy ezt a vallomásukat 8 nap alatt annyival inkább adják be, mivel ellenkező esetben adójuk a törvényben meghatározott súlyos következ­mények terhe alatt hivatalból fog megálla pittatni. Gyulán, 1901. január 26-án. Dutkay Béla, S3 1 —1 polgármester. — Pszt ! — Mi az ? — Emb=r. Vigyázzon és hallgasson, úgy tesz, ahogy én . . . Az ut közepén az éjszakánál még feketébb alak dagasztotta a sarat. Minden lépésitől meg- ezuppant a ragadós agyag. Hogy a semfüfa-bokrok iránt ért, Herz ur felugrott, megzörgette gyiklesőjét, puskáját s rákiáltott a kisértetre: — Megállj! A kis fináncz ismételte a szót: — Megállj I Az alak elkáromkodta magát: — Nem őrzöttünk együtt disznót, hé 1 Le­hetnék én tán megálljon kend is! Akkorra két felül közrekapták. Az ember egy nagy zsidózsákot vitt a vállán. Olyan volt vele, mint valami kereszt. Herz megbillentette a zsákot: — Mi van ebben a zsákban ? — Takarmány . , . — Dohány ? — Magyarul mondtam tán, hogy takarmány. — Úgy is jó . . . Avanti!.. . . Gyerünk. — Hová? — Be a faluba. Csak előre! Majd a köz­ségházán megszámolunk. Az ember minden ijedtség nélkül, szinte komázva beszélt: — Hanem ugy-e, látom nagyon pajzánosan vannak úgy is, segitenének tán hozni ezt a ta­karmányt . . , — Hogyne . . . Diósi tűzze föl a bajonétját. — Annak a végire akasszuk a zsákot, ugy-e bizony. — Csuti 1 . . . — De ne gorombáskodjon ám az ur, hallja-e, mert el találom hajitani ezt a zsákot, oszt nem tudom, hogy leszünk . . I És úgy igazította a zsákot hajitóra. Zörgött a terüh benne mint a száraz, leveles dohány szokott. Herz ur is feltüzte szuronyát: — Figyelmeztetem, ha ellenszegül, nekem jogom van fegyvert használni . . . Előre 1 ad 11242—1900. Hirdetmény. Az 1880-ik évben született gyulai ille­tőségi ifjak sorshúzása folyó évi január hó 31-én, csütörtökön d. e. 10 órakor fog a városháza nagytermében megtartatni. Erre a hadkötelesek azzal idéztetnek meg, hogy azok helyett kik bármi okból akadályozva volná­nak megjelenni, netán meghatalmazottjuk vagy a sorshúzás vezetője által kijelölt más egyén fog sors-számot huzni, mely a hadkö­telesre nézve az állítási kötelezettség egész idejére nézve irányadó leend. Gyulán, 1901. évi január 24-ón. Popovics Jusztin, 30 1—1 főjegyző, k. ű. előadó. Kórházi bizottsági Ülés. A folyó ügyek tár­gyalása végett a kórházi bizottságnak szerdán dél­után volt az ülése, melyen jelen .voltak dr. Fábry Sándor alispán elnöklete alatt dr. Bodoky Zoltán, dr. Zöldy János, Haviár Lajos, dr. Berkes Sándor, dr. Pándi Kálmán, Deimel Lajos, dr. Kovács Károly, Szalczer Nándor bizottsági tagok, Kiss László vár­megyei aljegyző, mint a bizottság jegyzője. Külön meghívás folytán részt vett az ülésen Volf Sán­dor, a magyar vasúti forgalmi részvénytársaság mérnöke, hogy a kórház villám világítási ügyében a társaságot képviselje. A kórház rillaravilágitására vonatkozólag ügyanis kérdés merült fel az iránt, hogy a villamvilágitásért járó ár miként számit- tassék, I minthogy a társaság a fenálló szerződés keretében a kórházra nézve kedvező ajánlatot tett, a bizottság azt az 1902. év végéig történő meg­hosszabbítással elfogadta. Bejelentetett ezután az áilamépitészeti hivatal részéről, hogy az uj kórház épület felülvizsgálása megkezdetett, mely bejelentést valamint apróbb pótmunkálatoknak az elkészítését a bizottság tudomásul vette. A kórházi igazgató jelentette, hogy a hó közepén egy rendkívül saj­nálatos esemény fordult elő a kórház életében: az elmebeteg osztályon több trachomas beteg találta­tott. £ miatt a m. kir. belügyminisztériumból le­jött dr. Feuer Náthán egészségügyi felügyelő, a ki a szembetegeket megvizsgálván, azok közül néhá­nyon tényleg konstatálta a trachomát. A tra- chomás betegek elkülönítve kezeltetnek. A kór­házi bizottság egyelőre tudomásul vette a bejelen­tést, a mig a belügyminisztérium részéről rendel­kezést nem kap a további teendők iránt. Úgy lehet, hogy a szembetegeket valamely külön szemgyógy­intézetbe fogják szállítani. Értekezlet a színészet ügyében. A vidéki szí­nészet rendezése ügyében dr. Lukács György főis­pán értekezletre hívta össze a vármegye nagyobb községeinek vezetőit s a színészet iránt érdeklődő tagjait. Az értekezlet pénteken délután folyt le a vármegyeház kistermében és azon résztveitek dr. Fábry Sándor, dr. Bodoky Zoltáo, Keller laue,- Dutkay Béla, Kohn Dávid, Maros György, Rosenthal [gnácz, Deimel Lajos, Popovics Szilveszter, Szathmáry Gábor és Kinlzig Kopár Ferencz. Az értekezlet­nek informativ jellege volt, a mennyiben a főispán a ki a vidéki színészet rendezésében összehívott országos értekezletnek tagja, tájékozódni kívánt a vármegye közönségének igényei és kívánalmai te­kintetében. Az értekezletet vezető főispán behatóan ismerteti az ügy állását és hangsúlyozza, hogy a vidéki színészet rendezésével és esetleg a kerületek szervezésével nem czéloztatik a községek és szin- pártoló közönség autonomikus hatáskörének csor­bítása és annak czélja csupán a színművészet ügyé­nek emelése. Jelzi, hogy az ügyben, és főleg a kerületek beosztása kérdésében még csak tervez- getések vannak és nem konkrét javaslatok. Ismer­teti röviden azon kérdéseket, melyek a szombaton — Láttam én már fán baglyot, — incsel­kedett az ember — hanem ha már egy felé visz utunk úgy is, hát gyerünk, hát no. Lássuk, mi- bül lesz a cserebogár ? . . . Szálas, nagy inu ember volt, ahogy neki lódult, a kurta két fináncz csak úgy lohogott, lihegett utána. — Neszaladjon kend ! — mordult rá Herz ur. — De már csak a magam lábának majd én kommendérozok ! S mintha földet mérne, akkorákat lépett és sebesen. Bajosan kukorékoltak még a kaka­sok másodikat se, mire bent voltak a faluban. — Hát most már urak hogy is leszünk ? kíváncsiskodott az ember. — Csak előre, előre, föl a falu-házára. Hisz’ nincs most ott egy lélek se . . . — Ne lármázzon kend, mars 1 — Mars a kutya, hanem hisz lessz is még arra dér! — Méltatlankodott az ember, aztán bekanyarodott a faluháza felé. A kisbirók szobájában égett a világ, kár­tyáztak. Szidta is a kezeszárát Juhász kisbiró annak, aki meghúzta odakint a csengettyűt. — No, mi az ? — Ki az istennyila ilyenkor ? Herz ur méltóságosan jelentette : — Pénzügyőrök . . . — Jaj. úgy, a finánezok. Megfogtak megint valami szegényt a disznók, — szűrte érthetetle­nül a fogai között a kis biró, mig ajtót nyitott. — Van itt egy csempész, reggelig becsukja, majd akkor megtartjuk a vizsgálatot. — adta az ordrét Herz ur. — Igen is . . . Kölletlenkedett a kisbiró. — Bajosan lössz abbu valami, atyafiak, szó­lalt meg az áristomba való. A kisbiró összecsapta kezeit : — Ha jól veszem föl szavárul, nem Szeles Péter kend ? — De hogy nem, a nagy szárazság óta min­dig az vagyok. Az alatt beérkeztek a kisbirók szobájába. Szeles Péter lehajitotta a zsákot. — Nézzétek emberek, láttatok roár ilyet? tartott országos értekezleten felmerültek és kéri a megjelenteket, hogy fejtsék ki a kerületi rendszer felül véleményüket, a tervezett beosztások meg­felelnek-e a helyi igényeknek, végül, hogy a szi nészet ügyeit mikép vélik iotézendőnek az autonó­mia szempontjából. A kérdések felett beható tár­gyalás keletkezett, melyben minden jelenlevő részt vett. Kohn Dávid első sorban azon nézetének ad kifejezést, melyre a miniszterelnök legutóbbi par lamenti beszéde ad alapot, hogy a vidéki színészet jelentősebb pénzbeli támogatására nem számíthat, a mi nélkül pedig vajmi nehéz lesz eredményeket el­érni. A kerületi rendszert helyesli még pedig im­perativ alakban. Nemcsak helyi érdekből, de álta­lában a vidéki színészet ügyének érdekében azt kívánja, hogy a jobb téli állomással biró első rangú társultoknak megfelelő nyári állomás biztosíttas­sák. Példákkal bizonyítja, hogy vidéki városokban a színészet állandósítása a színtársulatokra káros. Gyulát igen jó nyári állomásnak tartja és bár idő­szerű speozialis okokból első sorban a Szegeddel való összekapcsolást óhajtja, ha ez nem kivihető, nincs kifogása az Araddal vagy Nagyváraddal való összekapcsolás ellen. Hasonló a nézete Orosházára és Szarvasra nézve és a helyi igényeket Csabán is jobban látná kielégítve egy elsőrangú társulat nyári saisonjával, bár itt nagy nehézség, hogy Csabának téli színháza van. Rosenthal Ignácz a kérdést első sorban megyei szempontból bírálja el és e tekintet­ben nagy előnynek tartja, ha a vármegye községei művészi szempontból is közelebb hozatnak egy­máshoz. Úgy ő, mint Maros György egy alföldi színi kerület létesitését kívánják és a téli nagy állomások érdekeire nem tekintve, első sorban a megyebeli községek érdekeit kívánják kielégiteni. Igényeinket meg kell szorítani és csak olyan tár­sulatra tarthatunk számot, mely havi 7000 korona kiadással dolgozik. Határozottan ellenzik Csabának a délvidéki városokkal egy kerületbe való beosztá­sát. Keller Imre szerint a közönséget kell nevelni a művészet pártolására, a kerületi beosztásnál az érdekek összeegyeztethetők. Dr. Fábry Sándor és Kopár Forencz azt hangoztatják, hogy a színészet érdekében jó nyári állomásokról kell gondoskodni. Dr. Bodoky Zoltán üdvösnek tartja az alföldi szinv kerület eszméjét, a melybe két-három téli állomás és több nyári osztatnék be és a mely mellett még lehetne Gyulát és esetleg Szarvast elsőrangú tár­sulatok nyári állomásául fenntartani. Szathmáry Gábor óhajtja, bogy Békés is bevonassék a színi- kerületekbe. Beható tanácskozás folyt ezután a ke­rületi beosztások részletei felett, valamint azon módozatok tekintetében, a melyek szerint a kerü­leti rendszer mellett a helyi és kerületi művészeti ügyek intézendők volnánk. Végül a főispán meg­köszönte a megjelentek érdeklődését és kijelentette, hogy a nyert informácziókat az országos értekezle­ten a vármegye községei érdekében fel fogja hasz­nálni és ezzel az elnöklő főispán éltetésével az ér­tekezlet véget ért. A „Megyebál“ alkalmából a vm. tiszti nyug­díjalap javára felülfizettek: Lukács Györgynó 200 kor., gróf Almásy Dénes és neje 190 kor., Kárász Imre 40 kor., dr. Barabás Béla 30 kor., Moldovány Károly 20 kor., gróf Wenckheim Frigyes 20 kor.. -Kirchner Hermann 20 kor., Woisz Mór 16 kor., Czinczár Adolf 16 kor., Lendvay Sándor 10 kor., Beliczey István 10 kor.. Csabai takarékpénztár 10 kor., Aradi ipar s népbank b.-csabai fiókja 10 kor., dr. Meskó László 10 kor, Haviár Dániel 10 kor., Braun Mór 10 kor., Szalay József 10 kor., Qallacz János 10 korona, Gróh Ferencz 10 korona, Er­kel Rudolf 10 korona, Csák György 6 korona, Diósy Béla 6 korona, özv. Ferenczy Alajosnó 6 kor., dr. Kun Pál 6 kor., Bulboka János 5 kor., ifj. Szabó János 5 kor., dr. Tulkán György 5 kor., Grócz Béla 5 kor., Petykó Géza 4 kor., dr. Val- fisch Mór 4 kor., Vidóvszky Károly 4 kor., Kóhn Dávid 4 kor., dr. Steiner Zsigmond 4 kor.. Nuszbek Sándor 3 kor., özv. Márki Gáborné 2 kor., dr. Berkes Sándor 2 kor., Dutkay Béla 2 kor., Dömény Lajos 2 kor., Donovák Ferencz 1 koronát, Összesen 738 korona. A vármegyei tiszti nyugdij­Hát mi bajuk is van maguknak én velem, fináncz urak ? Herz ur megismételte a parancsot : — Lecsukni az* a jó madarat, a dohányt pedig maga Juhász tegye holnapig zár alá. Érti! Szeles Péter oda állt a fővigyázó elé, szinte az orra körül piszkált: — Micsoda dohányt ? Hát hol van itt a do­hány ? Ugyan emberek, ha nem restellitek, old­játok ki azt a zsákot, hogy van-e benne csak egy szippantás tubáknak való is. Herz ur meghökkent: Kend maga mondta, hogy az van benne . . . — Takarmányt mondtam, kérem szépen .. . Minden teremtett lélek tudja, hogy ma­gunk közt takarmánynak, tüzrevalónak, salátá­nak bizony mink csakugyan a dohányt hívjuk, de az is bizonyos mecrint, hogy a mi kukoricza- hajat a kisbirók a zsidózsákból kiszedtek, hát az még takarmányabb. A kisbirók minden nagy csumás levélen külön nevettek. — Ez szivarnak való, ez czigaretíinek, ez pipába. Szét kék ezt válogatni. A szomorú kis fináncznak mióta a mundért fölvette, nem volt ilyen mulatsága . . . Nem tehetett róla, de ő is nevetett. Herz ur meg is rántotta könyéken : — Mit bámul ? . . . Szép, ha ilyen komo­lyan fogja fel a hivatalt . . . Majd lesz rá gondom . . . Tessék előre menni! . . . Szeles Péter utánok kiálltott: — Urak, kérem, pénzértgyütt urak: hát oszt engem lecsuknak-e most már, vagy se ? . . , így is lössz az urak ellen e kis’ keresetöm . . . III. Pál Jakab István ez alatt Istennek tetsző békességgel fuvarozta be a malomba a tizenhat kötél dohányt. Egy megváltó-lélekkel nem ta­lálkozott az utón. A lovak arányosan czappog- tak, ő is arányosan imádkozgatott. Pótolta, a mit katona korában elmulasztott. intézetnek ezen felülfizetésekkel való kegyes támo­gatásáért a vármegye tisztviselői kara, mint bál- rendező bizottság hálás köszönetét nyilvánítja. Egyleti közgyűlések. A lefolyt 1900. évről be­számolandó nagyban gyülósoznek az egyletek. A gyulai kaszinónak ma délután 5 órakor tartandó évi rendes közgyűlése iránt a tagok részéről élénk érdeklődés mutatkozik, aminek főtárgya a kaszinó uj otthonának a házvételnek vagy házépí­tésnek kérdése. A múlt napokban tartott választ­mányi ülés behatóan foglalkozott a kérdéssel és mint értesülünk a Jugovics-féle telek megvásárlá­sának és azon egy kaszinói épület emelésének ter­vét a mutatkozó pénzügyi nehézségek miatt a napi­rendről levenni javasolja. A közgyűlés mindenesetre tüzetesen fog foglalkozni a kaszinó jövőjét tekintve igen fontos ezen kérdéssel és reméljük, hogy meg­találja majd a megoldást, a mi a szép és biztatóan indult tervezgetés megvalósítását lehetővé teszi. — A polgári kör febr. 3-ikán tartja rendes évi közgyűlé­sét mely iránt szintén a szokott érdeklődés mutatkozik | tagok körében. Ugyancsak ma délután lesz a ke­reskedők es kereskedő ifjak társulata közgyűlése is, végűi az újvárosi kör a városnak emez erőteljes fej­lődésben levő egylete szintén ma tartja évi rendes közgyűlését. Elveszett, illetve kicseréltetett a megyebálon egy klakk, melyben M. J. monogramm van. Kére­tik az illető, aki tévedésből a cserét eszközölte, szíveskedjék a vra. számvevőségnél jelentkezni a klakkok visszacserélése végett. A gyulai kath. kör múlt vasárnapi tisz ujitó közgyűlésén megválasztattak : Tiszteletbeli elnök : Gróh Ferencz prépost plébános; elnök Cs. Demkó József, alelnök Remele József, jegyző Kovács Rezső, másodjegyző Junászka Ferencz; pénztárnok Krizsán András; könyvtárnokok Gremsperger Pál és Verner István; a számvizsgáló-bizottság elnöke Székely Lajos, tagjai Szénásy János és Junászka Mihály. A választmányba : Dr. Lukács György, Dávid András, Karácsonyi Lukács, Potóczky Márton, Nóvery Ká­roly, Kukla István, Ficzere Mihály, Balog István, Verner István, Puczkó Mihály, Seibert Jakab, Szabó Antal, Balázs János, Junászka-István, Kiss József, Gróh Mihály, Bogdáuffy Géza, Kukla Ferencz, Góg Béla. Póttagok : Szatráu Sándor, Nóvery István. A kör vagyoni állapota igen jó gazdálkodást mutat, a bázvételi alaptőke 5000 koronán felül áll, a könyv­tár pedig 500 kötetből; járat a kör 10 napi és szak­lapot. A tagok száma 162. Esküvő. Városunk fiatalságának egyik szere­tetreméltó kedves tagja Sál József müasztalos az I. gyulai temetkezési intézet tulajdonosa, e hó 22-én délelőtt vezette oltárhoz szép menyasszonyát Remele Mariskát, Remele József polgártársunk ked­ves és müveit leányát szép közönség jelenlétében a gyulai róm. kath. nagytemplomban. Az esküvői szertartást Gróh Ferencz prépost plébános teljesí­tette, a nászközönséget mélyen megható remek be­szédben kérve áldást az Ur szine előtt kötött szent frigyre. Szerelemkötötte frigyükhöz igaz jókivána- tainkat fűzzük. A belső vásár siralmasan ütött-ki. Nem volt benne annyi forgalom, mint egy közepes őszi heti- piaczon ; az iparosok azon módon vitték haza árui­kat, a mint a vásárba kivitték. A mi pedig nagy baj, mert a mesteremberek zömének nemcsak köte­lezettségeik teljesítésére, hanem a mindennapi ke­nyérre kellett volna árulniok. Csak a nyersbőrvásár volt jó, a mi áru volt, annak zöme szilárd és a vásár folyamán is emelkedett árakon talált veéőkre. A Megyebálban találtak egy sima arany szivet. Tulajdonosa Berthóty István rend. biz. elnöknél át­veheti. A helybeli iparos ifjúság a héten Máhr János vendéglőjében sikerült batyubálat rendezett, melyen jelen voltak: Asszonyok: Geiszt Jánosáé, Vilii Ferenczné, Mike Jánosné, özv. Bauer Lipótné, özv. Gyulaffj Mátyásáé, Bálint Ferenczné, Karácsony Istvánné. Leányok : Bauer Mariska, Gyulaffy Irénke, Vilii nővérek, Mike Kornélia, Geiszt nővérek, Bálint Ilonka. A villanyvilágítás munkálatai a jövő hó elején fejeztetvén be, a város ekkor fogja átvenni azt, egy Dutkay Béla polgármester elnöklete alatt álló bi­zottság jelenlétében. Miután a szerződés úgy szól, hogy csak a teljes készenlét után s csak az eset­ben vétetik át a város részéről a világítás, ha a szakértő bizottság azt jónak találja, óhajtandó volna, ha a világítást alaposan megvizsgálnák, mórt sok felől panaszolt alapos — általunk is tapasz­talt — hiányokban bővelkedik a gyulai vi llany vilá­gi tás. Egyenetlen a lámpák világítása, sokszor az ivlámpák is alig hogy pislognak, az izzólámpák mel­lett pedig gyakran gyertyát kell gyújtani, hogy látni lehessen. Szóval a gyulai villamvilágitás ma még rendkívül primitiv, a minek okát a szakértő bizottság lesz hivatva megállapítani s azt orvosolni. Panaszokat hallottunk arra nézve is, hogy nem tartják be a szerződésszerű égési órákat, reggel két órával korábban, délután pedig nagyon későn kap­csolják be az égőket, s mindezt az általányt fize­tők miatt teszik, akiktől sajnálják az áramot és nem veszik tekintetbe az órák szerint fizetők kö­vetelményeit, akik pedig megfizetik a felszámított hectovattokat. Az átvevő bizottság figyelmébe ajánl­juk ezeket a villamos mizériákat. Az orosházi közjegyzői állás, ötvenhat egyén pályázott a Horváth Károly elhalálozásával megüre­sedett közjegyzői állásra, melyre a közjegyzői ka­mara legközelebb megejti a jelölést és az iratokat a kinevezés eszközlése czéljából az igazságügymi­niszter elé terjeszti. Természetesen általános az érdeklődés az iránt, hogy ki fogja a díszes és jö­vedelmező állást elnyerni. Sokan pályáztak a vár­megyéből is, a kik közül hír szerint Sál János kir. járásbiró, dr. Lengyel Sándor szarvasi ügyvéd és dr. Külley Pál orosházi ügyvéd a komolyabb jelöl­tek. Külley kineveztetóse érdekében már egy oros­házi deputáczió is járt az igazságügyministernél. A Polgári-kör báljáról a héten bocsátották szét a meghívókat, nagy örömére azoknak, akik a polgári köri bálok még mindig egyforma sikerét ismerve készülődnek a farsangnak erre a legjobb izü, kedves mulatságára. A polgári köri bálát ez idén február 2-án tartják. A rendezőség nagy szám­ban buzgólkodik a sikeren, melynek elmaradhatat- lanságáról mindenki meg van győződve. Az estély jövedelme a Vörösmarty-szobor alapja javára megy. A kiváló zenét Bade Pista .első gyulai zenekara

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom