Békés, 1901 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1901-03-10 / 10. szám

Stojka János czigánynak, ki a Bárdos túlsó oldalán lakott, ki orgazdája volt a tolvaj cselédnek. — A turpissága héten sült ki, midőn Neumaun megvizs­gálván a kukoricza készletet, látta a nagy hiányt. A tolvaj hetes és orgazdája ellen a vizsgálatot megindították. Jótékony hagyomány. Ez év elején elhunyt Scliriffert Mihályné szül. Preyer Anna nemes gon­dolkozásmódját szépen feltünteti ama végrendeleti intézkedése, melynek értelmében a gyulai róm. kath. templom 100 koronát kapott s a létesítendő gymnasium költségeihez ugyancsak 100 koronát hagyományozott. Visszavágyott a börtönbe. Kökény Panna szent- audráBi lakosnő, ki már végig élvezte a szarvasi, gyulai s a mária-nosztrai fogházak vendégszerete­tét, a múlt hó elején szabadult ki Mária-Nosztrá- ról, hol 6 évi fegyházat szenvedett a miatt, hogy az enyém s a tied között nem tudott külömbségei tenni. Háza jővén, újra régi mesterségéhez fogott: a lopáshoz. Lopkodott itt is, ott is, mígnem a múlt hó 26-án este átrándult Szarvasra szerencsét pró­bálni, ahol Balázs János szarvasi lakos kis kapuját nyitva találta, azon behatolva, a kezeügyébe akadt létra segítségével felment a padlásra. A padláson sötétben ott botorkált, s néhány ruhaneműt s két jó darab szalonnát összeszedve, mint ki dolgát jól végezte, indult volna lefelé, de a zörejre felébredt háziak éppen a padlás ajtóban csípték el, s meg­kötözve a rendőrség elé állították, honnan másnap a szarvasi kir. járásbírósághoz kisérték át A notó­rius tolvajnő a kihallgatás során tettét teljesen be- ösmerte, s azon kérdésre, hogy miért akart lopni „azért, mert sokkal jobb az apáczáknál Mária- Nosztrán, mint itt Szent-Andráson, mert ott adtak enni, s azonkívül fütött szobában is háltam.“ Uj Ügyvéd. Dr. Salacz Aladár a szarvasi társas élet kedvelt alakja a múlt héten tette le Budapes­ten jó sikerrel az ügyvédi vizsgát. A fiatal ügyvéd Szarvason nyit irodát. Csalódott kivándorlók. Levél jött Amerikából egy kivándorlóit orosházi iparostól az édes anyjá hoz. Hirt ad több orosházi kivándorlottról. Leg­érdekesebb talán, amit a kiszökött dr. Haasz Somá­ról ir. Az egykor előkelő, tekintélyes, nagy jöve­delmű fiskális most kis bőgős egy nagyobb zene­karban. „Trógerja*, a ki a bőgőt utána czipeli: Hekkel József szintén orosházi. No ezért nem volt érdemes Amerikába vándorolni. A levéliró sincsen sorsával megelégedve, azt írja: ez nem Amerika, hanem „nyomorika“ ! Jött levél Fodor Lajos bor­bélytól is, kinek egyszer már holt hírét is költötték. Él, de sanyarú viszonyok közt. Van egy kis műhelye mely azonban nagyon gyengén megy, még a minden napi kenyérre valót sem igen adja meg. Ebből, meg a haza szivárgó egyéb rossz hírekből merítsenek példát mindazok, a kik a tengeren túl vélik szeren­cséjüket megalapíthatni. Keserű kiábrándulás, ke­serves sors vár ott reájuk 1 öngyilkossági kísérlet. Egy tizennyolcz éves fiatalember akart Orosházán megválni az élettől. Tóth Ernő gyulai ifjú négy hó előtt ment Oroshá­zára bátyjához, ki az ottani róm. kát. egyháznak kántora, azóta nála tartózkodott s mint magánta­nuló" készUtni 'gimnázium V. osztályának a vizsgá­jára. Némi búskomorságot vettek rajta észre, de azt nem gondolták, hogy öngyilkossági gondolatokkal foglalkozik. Az ifjú műit szerdán reggel golyót irá­nyított szivének, de czélt-tévesztett s nem a szivét, hanem tüdejét roncsolta meg. A golyó a vállapocz- kában akadt meg. Sebesülése életveszélyes. Tet­tének oka: szerelmi csalódás. Kóbor CZÍgányok látogattak el Erdei JánoB békési gazda házához. Az istállóból kivezették három lovát, befogták az udvaron levő kocsiba és elhajtottak. Magukkal vitték a csikót is. A csendőrség gyors nyomozásának már eredménye van: 8zalontán el­fogtak egy ozigányt, ki az ellopott lovak közül a kanczát a csikóval vásárra vezette. A csikó ugyanis akadályozta a gyors hajtást, igy inkább kifogták az anyját s ezzel maradt vissza az egyik czigány. Pártmozgalom Békésen- A békési képviselő választó kerület, — néhai Irányi hű választói — már mozognak. Ugyanis az ottani függetlenségi és 48-aa Kossuth-párt, e hó 4 én tartott népes köz­gyűlésében már jelöltet is állított a legközelebbi képviselő választásra. Ennek pedig az az előzmé­nye, hogy Kecskeméti Forencz ref. pap aegise alatt a békési egyik függetlenségi és 48-as olvasókörben a függetlenségi és 48-as párt részére dr. Igaz Pált kiáltották ki jelöltül, a ki Békésen a legutóbbi képviselő választáson tudvalevőleg, nagy kisebb­ségben maradt. A párt most Békésen közgyűlést tartott, a melyen mintegy 400 választó vett részt, a választók szine-java. A gyűlést dr. Török Gábor ügyvéd, a párt elnöke vezette. A közgyűlés ki­mondotta, hogy a márczius 15-iki ünnepélyt az idén a párt rendezze, ünnepi szónokul az idén is dr. Meskó László, mostani képviselőjüket kérik fel. Választott azután a végrehajtó bizottságba 200 ta­got, majd az elnök ajánlatára nagy lelkesedéssel egyhangúlag dr. Meskó Lászlót, a békési függet­lenségi és 48-as párt képviselő jelöltjéül a leg közelebbi választásra kikiáltotta. Az a kártya! Fölösleges arról beszélni, hány embert tett már tönkre a szerencsejáték, hány csa­ládnak dúlta fel a boldogságát. Most Békésről kap­tunk panaszos sorokat, hogy ott mennyire elhara­pódzott a hazárd-játék. Fenyes nappal is — úgy szólván a rendőrség szemeláttára folyik ott a ven­déglőben különösen a makaózás; reggeltől estig, estétől reggelig „gusztálják“ a lapot földmivosek és iparosok. A múlt évben egy ember s/4 telek­földje árát vesztette el kártyán. Itt a legfőbb ideje, hogy a hatóság a legszigorúbban üldözze a kártya­játékokat és a legnagyobb felügyelet alatt tartsa a nyilvános helyeket, hol kártyázni szoktak. Piknik Vésztőn. A vésztői intelligenozia egy minden ízében sikerült mulatságot rendezett a múlt szombaton, mely méltán sorakozott a vésztői jó hirü mulatságok mellé. A vésztői kaszinóban tar tották meg ezt a batyubálat, mnlynek sikerét első sorban a háziasszonyoknak: Kiss Györgyné, Kiss Antalté, fiolozsváry lílekné és Petry Józsefné úr­nőknek kedvessége és fáradhatatlansága biztosította. A pompás lakoma után nyomban tánczolni kezdett a fiataléig a mi mellett a legjobb kedvvel késő reggelig kitartott. A négyeseket 20 pár táuozolta. Magíeszerzés. Küszöbön a tavasz. Itt az idő, hogy a gazdálkodó és kertészkedő közönség a szük-J séges magvakat már beszerezze. De honnan | Vi­déki közönségünk rendesen az utazó magházalókat szokta bevárni, kiktől aztán régi, csiraképtelen ma­got vesz, vagy pedig olyant, melyből egészen más növény kel ki, mint a minőt várt. így a káposzta­magból rendesen vadrepcze, sárgarépából vadmu- rok lesz, a legszebb és legkedveltebb virágok, u. m. viola, őszi rózsa stb. között alig akad egy-egy szebb példány, többnyire mind üresek, a takar­mány rép imag többnyire akkor kezd csírázni, mikor a Mautbner-féle esi 1 lagjegyü répamagból kikelt nö­vény már kapa alá fejlődött ki. Mindezeket tekin­tetbe véve, csak jó szolgálatot vélünk tenni t. ol­vasóinknak, mikor figyelmüket Mauthner Ödön bu­dapesti udvari magkereskedő ezégre, mint általá­nosan elismert legmegbízhatóbb magbeszerzési for­rásra felhívjuk és annak igénybevételét részünkről a legmelegebben ajánljuk, mert onnan feltétlenül csiraképes és olyan fajú magot kapnak, mint a minőt rendelnek. Házasság. Szenes Antal kovácsházi helyettes postamester a napokban kötött házasságot Csabán Osváth Vilmával, Osválh Sándor pályaudvari posta­mester kedves, nevelt leányával. Eljegyzés. Richter Ferencz orosházi posta- és távirda-segédtiszt eljegyezte Csabán Petrovszky Ilona községi óvónőt, özv. Petrovszky Józsefné szép és kedves leányát. Tüzek Békésen. A múlt csütörtökön éjjel Békésen két ház égett le. Az első kerületben hajnali egy órakor leégett Hajdú János gazdálkodó háza. A házbeliek mindannyian mélyen aludtak s csak nagy nehezen tudták őket felkölteni s igy kis híja, hogy ember élet is áldozatul nem esett a lán­gok martalékának. A kivonult tűzoltóság csupán a melléképületeket tudta megmenteni. Ugyanakkor hajnalban leégett Borbély Gábor borosgyáni tanyája. A nagy, — mintegy tizenkét öles épület teljesen a porig égett. Úgy hiszik, mind a kettő gyújtogatás müve volt. A nyomozást megindították. Halálozás. Kondoroson február 27-én hunyt el Avgusz János hites ügyvéd, volt táblabiró és váradi püspöki uradalmi ügyész 92 éves korában. Kondo­roson 1876 óta tartózkodott, hová leányához, egykor Pethe József községi első jegyző házához tért volt nyugalomba s holta napjáig ezen leánya, most férj. Borsody Józsefné szerető gondviselésében élt. A községnél mint pénztárnok, majd törvénybiró hosszabb ideig működött, általános izeretet és tisztelet környezte. Érdekes visszaemlékezéseinek elbeszélését mindig nagy figyelemmel hallgatták környezői, mert egy élő krónika volt az áldott öreg ur, a ki jóízűen tudta elmondani, a miket át élt jurátus korától kezdve. Most hiányozni fog a kondorosiaknak, kiket rövid szenvedés után oly váratlanul itt hagyott. Áldott legyen emlékezete. — Magyar ruha. A csabai Rudolf-főgimnázium diákjai a kolozsvári diákság felhívására lelkesedés­sel mondták ki, hogy ezentúl magyar ruhát visel­nek. Ezzel külsőleg is ki akarják fejezni magyar voltukat s hazafias pártolásba veszik az éledő ma­gyar ipart. Az ifjúság e lelkes és dicséretes fel­buzdulásának gyakorlati értéke is van: csak ma­gyar iparostól, csak magyar szövetből készült ru- I hát vesznek. Véres párbaj. Vármegyénkben széles körök­ben nagy részvétet kelt Korossy György temes- megyei ifjú szolgabirónak párbajban történt szeren­csétlen esete. Ellenfele golyója tüdőjébe hatolt és életveszélyesen megsebesítette. Korossy György, jó emlékű Korossy Camilló, Apponyi Albert gróf gerendási uradalmi jószágigazyatójának fia. Temes­váron fekszik élet és halál között. Nővére Návay Emilné ápolja önfeláldozóig. Eljegyzés. Néhai Hugyecz Aladár volt gyulai törvényszéki kiadó kedves leányát, Margitot elje­gyezte Magyary Zoltán nagyváradi kereskedő. Békésvármegye közművelődési egyesülete. A gyomai népkönyvtár. Alulírottnak teljes tisztelettel van szerencsém beterjeszteni a Gyomán fennálló „Népkönyvtár“ rövid történetét és a könyvek eddig történt hasz­nálatbavételéről szóló jelentésemet. Az 1899-ik évben létesült népkönyvtárat ná­lunk nem lehetett azonnal a közönség használaté, nak átengedni és pedig azért, mert egyideig a könyvtár elhelyezésére alkalmas helyet nem talál­tunk, mig végre 1899. szeptember havában a köz­ség tulajdonát képező iparos-tanoncziskolai tanszer­tár helyisége jelöltetett ki arra a czélra. Ezen he­lyiség a községháza végében — a piacz közepén — áll és benne a könyvtári helyiségen kivül egy előszoba is van, mely a könyvkiosztások ideje alatt, a könyvek után várakozó közönség befogadására — különösen téli időben — nagyon czélszerünek bi­zonyult. A jelzett időben e helyiségnek az utczára nyíló ajtaja még nem volt, ezen körülménynél fogva — az akadály elhárításáig — a könyvek kiosztását is el kellett halasztanom. Indokolt elő­terjesztésem után Gyoma község érdemes elöljáró­sága végre elhárította ezen akadályt is, az előszo­bából az utczára nyíló ajtót kivágatta. Az ajtófölé leendő kifüggesztés czéljából ép most festettem egy 190 cm. hosszú és 46 cm. széles czimtáblát, me­lyen díszes betűkkel festett „Népkönyvtár“ felirat olva.-ható. Óhajtandó volna még, hogy az előszó bábán 5 a várakozó közönség használatára — legalább 3 pad álljon rendelkezésre, Miután igy a könyvtár használatba vétóiét gátló akadályok megszűntek 1900. évi január hó­ban a közönség részére megnyittatott. A napló ta­núsága szerint — egy év leforgása alatt — vagyis január hótól 1900. évi deczember hó végéig a könyvtárnak 1235 egyén olvasója volt, mig a ki osztott könyv köteteinek száma 1815. — Hogy némelyeknek — az utasítás ellenére — egy kötet könyvnél többet is kiadtam, azt a következőkben indokolhatom, ugyanis : egy 36—40 oldalra terjedő olvasmányt tartalmazó könyvecskét nem tartottam elégségesnek arra, hogy azért egy 3—4 vagy eset­leg még ennél is több kilométernyi távolságból, a tanyák közül — különösen szigorú téli időben — az olvasni való könyvért befáradt egyént vele ki­elégíthessem. Eltekintve hát az utasítás száraz be­tűitől — egyedül lelkiismeretem sugallatára hall­gatva — a külterületről bejött egyéneknek 2—3 kisebb kötet olvasmányt is adtam, mig a község belterületén lakókkal szembeu mindig megtartom az ide vonatkozó utasításokat. A könyvtár igénybevételének első hónapjaiban nagyon gyér volt az olvasó közönség. Miután azon­ban — közhirdetések alkalmával — a közönség figyelmébe e könyvtár használatba vételét több ízben ajánlottam, az olvasást kedvelők száma még ma egy év után — is folyton emelkedőben van, mit legjobban a következő számok bizonyíta­nak 1900. évi január hóban 121, 1901. évi január havában már 701 olvasó vette igénybe a könyvtárt ^ népkönyvtár könyveinek száma ezidőszerint 325 kötet, melyhez a tekintetes „Közművelődési Egyesület“ 300, a Nagyméltóságu Földmivelésügyi magyar királyi Minister Ur 25 kötettel járult. A minister ur ajándékai a következő művek: I Ügyes-Bajos Ember Könyve K. Nagy Sán­dortól, 1 kötetV 2. Gazdasági Tanácsok, Rodiczky Jenőtől, 1 kötet. 1 ' 3. Allategészség. Dr. Rácz Istvántól, 1 kötet. 4. A magyar ehető és mérges gombák könyve, dr. Istvánffi Gy. 1 kötet. 5. A magyar szent korona országainak köz gazdasági állapota az 1898. évben. Kereskedelmi és Iparkamarai jelentés, 1 kötet. 6. Magyar Iparoktatás évkönyve 1898. 1 kötet. 7. Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és Képben (teljes mü) 16 fűzött kötetben. 8. Két darab kisebb füzet, az egyik franczia, másik német nyelven. A magyar iparoktatás álla­potáról, Szterényi József iparoktatási főigazgatótól. Az itt megnevezett 25 kötet mü fűzött álla­potban jutott kezeimhez, — megkerestem hát is­mét Gyoma község érdemes Elöljáróságát, hogy a jelzett müveket köttesse be. Kérésem ezúttal is meghallgattatott „Az Osztrák-Magyar Monarchia“ czimü mü 17 erős bőrhátu kötésbe s a többi vá- szonhátuba köttetett be s azok ma már az olvasó- közönség kezei közt forognak. Az érdemes Előljá róságnak a közművelődés előmozdítása körül tanú­sított ezen áldozat készsége folytán hinni merem, hegy az olvasásközben kopásnak indult népkönyv­tári könyveket is időről-időre befogja köttetni. Szabad legyen e helyen — mint rokon ügyet — felemlitenem, hogy mint az iparos-tanoncziskola igazgató tanítója, az iparos-tanoncziskola tekintetes bizottsága által, az iskolában 110 kötetből álló 100 darab műből, kölcsönköoyvtárt szereztettem be, mely ép úgy mint a népkönyvtár a közművelődés terjesztésének áll szolgálatában. Ezen könyvtár 1896-ban létesült és ma a könyveinek értéke 328 korona értéket képvisel. Igaz ugyan, hogy e könyv­tárból csak iparos és kereskodő tanonezok visznek ki olvasásra könyveket, mindamellett olvasnak azokból úgy a tanonezok szülői, mint az iparos mesterek egyaránt, sőt még a rokonok és jó szom­szédok kezeiben is megfordulnak. A múlt 1900—ik évben e könyvtárnak 715 olvasója volt s igy az 1815 darab népkönyvtári könyvvel együtt Gyomán — az én kezelésem alatt levő könyvtárakból — 2530 darab könyv olvastatott át. A népkönyvtárból 2-szer, az iskolai könyvtár­ból l-szer, igy összesen hetenként 3 szór szoktam könyvet kiosztani, ugyanis: vasárnap reggel fél 8— 9 óráig a népkönyvtárból, — vasárnap rajztanitás után az iskolai, szerdán reggel — hetipiacz alkal­mával — fél 8 —10 óráig ismét a népkönyvtárból. Beterjesztett szerény jelentésemben kívántam számot adni eddigi sáfárkodásomról, s ha eljárá­sommal a Tekintetes Közművelődési Bizottság meg­elégedését szerencsés lehetnék kiérdemelhetni, úgy ünnepélyes ígéretet teszek arra, hogy a jövőben is minden törekvésem oda fog irányulni, miszerint a népkönyvtár czéJját lelkiismeretesen — tőlem tel- hetőleg — minél inkább előmozdíthassam. Gyomán, 1901. február 27-én. Kiváló tisztelettel Konc8ek Gy, József, igazgató-tanitó, népkönyvtári kezelő. Közgaz daság. A mezöberényi takarékpénztár részvénytársa­ság f. hó 3-án tartotta meg dr. Berthóty Károly elnöklete alatt évi rendes közgyűlését. Az igazga­tóság előterjesztette az intézet mérlegét és forgalmi kimutatását, a melyek szerint az intézetnek 100,000 korona alaptőkéje, 42565 korona 26 fill, tartalék tőkéje és 14674 kor. 07 fill, külön tartalékalapja van, betétállaga közéi van a fél millióhoz és 1900. évi pénztári forgalom 5.325,987 korona 96 fillért tett ki. A múlt évi számadás 18302 korona 40 fill, nyeremény egyenleggel záródott. A közgyűlés az igazgatóságnak a felmentvényt megadta és elhatá rozta, hogy az 1000 darab részvény esedékes szel­vényét egyenként 8 koronával (8°/0) váltja be, mig a jövedelem fenmaradó részét a tartalékalapok gyarapítására, illetve az alapszabályszerü jutalé­kokra fordítja. A békésmegyei gazdasági egylet igazgató vá­lasztmánya márczius hó 10-én, vasárnap délelőtt 9 órakor B.-Csabán, a kaszinó helyiségében ülést !tart. Tárgysorozat: Jelentések, (gazdasági szakelő­adások, gazdasági népies előadások. Az Arad , Bé­kés- és Csanádmegyei Gazdasági Egyesületek együt­tes választmányi ülése a dohány ügyben. Patkolási tanfolyam stb.) Gazdák Biztosító Szövetkezetének kérelme jégkár becslők kiküldése iránt. Az O M. G. E. átirata a cserebogár irtása tárgyában. A Gazdasági Egyletek Országos Szövetsége felterjesz­tése a börze ügyében. Az O. M. G. E. felterjesz­tése a dohány-ügyben. Darányi Ignácz földmivelés- űgyi miniszter és gróf Dessewffy Aurél köszöneté. Társegyesületek átiratai. A patkolási tanfolyam vizsgája. Múlt csütör­tökön délelőtt és délután dr. Lukács György főis­pán, mint a földmivelésügyi miniszter képviselőjé­nek elnöklete alatt folyt le a csabai lópatkolási tanfolyam záróvizsgája. A Békésvármegyei Gazda­sági Egyletet dr. Zsilinszky Endre elnök és Zlinszky István titkár képviselték, képviselve volt Csaba község elöljárósága s a m. kir. földmives iskola is. A négy hónapos tanfolyamot, mely a csabni méntelepen talált alkalmas otthont s melyre 31 vármegyei kovácsmester és segéd jelentkezett. Tóth József állami főállatorvos vezette s a négy hónap alatt oly várakozáson felüli szép ered­ményt ért el, hogy a vizsgálaton jelen voltak va­lósággal meglepve hallgatták a feleleteket e a leg­melegebb elismerésüket fejezték ki a kiváló szor­galmú és szakértelmű főorvosnak. Derekas munkát végzett Dühön Ferencz méntelepi gyógykovács is, ki a gyakorlati ré<zben volt a főorvos segítségére. Mind a 31 hallgató képesítést nyert, heten pedig kitünően tették le a vizsgát | ezek jutalomban is részesültek. Zlehovszki János, Reisz J., Poszt An­tal kovácsmesterek és Paroczai Dezső segéd 1—1 aranyat, Lipták János segéd 10 ezüst koronát, Fekete József mester és Sztrpka János segéd pe­dig 5—5 ezüst korona jutalmat kaptak. Délután a gyakorlati vizsga folyt le, melynek különösen nagy nézőközönsége volt. — A vizsga befejeztével dr. Lukács György főispán szép beszédet mondott, melyben kiemelte a gazdasági egyesületet, mely a lótenyésztő gazdák a a kovács-mesterek javára ezt a tanfolyamot kezdeményezte, aztán megköszönte a tanfolyam vezetőinek buzgalmát s a hallgatókhoz intézett buzdító szavakat. Erre dr. Zsilinszky Endre, a gazdasági egylet igazgató elnöke mondott köszö­netét a főispánnak, mint a kormány képviselőjének, a földmivelésügyi miniszter nagylelkűségéért, hogy a tanfolyamot létesítette s magának a főispánnak azért, hogy a vizsgát oly érdeklődéssel vezette. Vásár áthelyezés. A kereskedelemügyi minis­ter Mezőberény község kérelmére megengedte, hogy tavaszi országos vásárját április 7. és 8-a helyett a a húsvéti ünnepek miatt márczius 30. és 31-én tarthassa meg. I p o d a I o m. Az e rovatban közlött művek kaphatók D 0 B A Y JÁNOS könyvkereskedésében Gyulán, hol minden külföldi és hazai lapra előfizetések is elfogadtatnak. Seprőcziroktermelés. Most jelent meg a Frank­lin Társulat kiadásában a Szalay János által irt SeprőcziroktermeléB czimfi mű második javított kia­dása. A művet, melyet szerző az újabb tapasztalatok­kal kibővített, dicsérnünk fölösleges; régi tanács­adója az minden cziroktermelőnek. írója az ország­ban legrégebben foglalkozik a seprőczirok terme­lésével, és a cziroktermelés meghonosítása jóformán ezen mű eUő kiadásának következménye. A kis mun ka teljesen gyakorlati irányban tárgyalja a czirok- I termelésnek minden mozzanatát, teljesen a hazai tapasztalatokon van felépítve, s annyira kimeríti a tárgyat, hogy a ki figyelmesen áttanulja, az bátran beállhat a már elég tekintélyes cziroktermelők tá­borába, A kis munka mint a „Falusi Könyvtár“ 53. kötete jelent meg s ára I korona. „Talpra Magyar“ czim alatt még e héten hagyja el a sajtót egy igen jeles szavalókönyv, amelyet a Szegedi Napló nyomdája ad ki. A taní­tóknak, akik iskoláikban márczius 15-iki, avagy október 6-iki ünnepélyeket rendeztek, nemkülönben az egyesületek, amelyek a nemzeti ünnepeket, va­lamint Kossuth, Petőn és a honvédhősök emléknap­jait szavalatok megtartásával ülték meg, gondot tokozott a magyar költészetben, eme nagy halmaz nemzeti kincsben az alkalmas költemények kere­sése Olykor egy csomó könyvet kellett drága pén­zen vásárolni és azt átlapozni. Ezen a munkán könnyíteni óhajtott a Szegedi Napló kiadója és a fönti czim alatt, az ilyen nemzeti ünnepekre alkal­mas költemények gyűjteményét adta ki, amely ma­gában foglalja a magyar költészet remekeit. A könyvnek ára 2 korona bérmentve küldve, ha a pénzt előre beküldik a Szegedi Napló nyomdájának. Törvényszéki csarnok. Váltó hamisítás. Ifj. Peres Pál szarvasi lakos nagyon szerette a váltót de a hivatala is olyan volt, hogy a váltókkal bajlódott mint pénztári szolga és kedvet is kapott azok meghamisításához és 1899. január 5-től 1899. szeptember 14-ig 7 váltót hami­sított meg kissebb nagyobb összesen 982 korona értékben, a pénzt felvette és felhasználta, és külö­nösen a már haldokló atyja nevét irta legtöbbször a váltókra és azonkívül többnyire olyan emberek nevét kik többször megfordultak a pénztárnál. E hó 4-én tartott főtárgyaláson az elnök ama kérdé­sére, hogy bűnösnek érzi-e magát, még neki állott feljebb kijelentve, hogy atyja nevét annak megbízá­sából irta alá, a többit meg a rajta szereplők Írták alá. Érdekes következtetést tett Tilyó János tanú, ki kijelentette, hogy aláirt ugyan egy váltót, de 4 hónap múlva nem küldte neki a terhelt aláírás végett, hanem csak a másodszori lejárás 8 hónap múlva tehát, ha megújította a váltót, csak a ter­helt Írhatta az ő nevét alá. Különben is megje­gyezte, hogy a váltót nem irta alá és azt „meghi- vatolták.“ Á kir. tszék azonban miután a terhelt azon védekezését, hogy atyja megbízta őt megezá- folva nem látta, felmentette a terheltet, az ítélet ellen a kir. ügyész felebbezett. Zsarolás. Heves vérü kereskedősegéd Bőder Herman Csabán, ki 'Weichherz Lajosnak eladott egy kerékpárt, melynek vételárát ez nem fizette meg és akkor irt egy nyílt levelezőlapot neki, hogy ha nem fizet compromitlálni fogja — de a sértett nem volt lágyszívű és bepanaszolta a társát, ártárgya­láson a terhelt beismerte, hogy ő küldte a kérdé­ses tárgyú levelezőlapot, a kir. törvényszék fel­mentette őt, nem látván a zsarolást fenforogni. Az Ítélet jogerős. Kiadó lakás. József városon, azl056-ik számú házban 3 utczai szoba, konyha, padlás és pincze kiadó. Értekezhetni a fenti szám alatt. 91 1-2 Kiadó lakás. Köröspart 211. szám alatt egy csinos és kényelmes berendezésű három szoba és hozátartozandókbói álló lakás május f-re kiadó. Értekezhetni lehet: özv. Hegyi Már« tonné háztulajdonosnövel. 74 2—2

Next

/
Oldalképek
Tartalom