Békés, 1901 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1901-02-24 / 8. szám

jó barátnak Abafi Ilona, Szeretetük és barátságuk jeléül Hoffmann Mihály és családja, A jó barátnak dr. Kohn Mór, A jó rokonnak Erzsiké, Bandinak a Szabó család, Szeretett jó Bandinknak Elemér és Ilonka, Felejthetetlen főnökének a b.-csábi rendőr­ség, Szeretett munkatársának B.-Csaba község elöl­járósága és tisztikara, (élő virágból), Hű test vérnek Béla és Etelka, Felejthetetlen barátjának Uram 'László és neje, (élővirágból) Isten hozzád Irma A temetőben az Erkel dalkör énekelt ismét szép gyászdalt s a Rácz Tóni zenekara rá kezdte a bol­dogult kedvenoz nótáját. Szem nem maradt szára­zon, mikor a koporsót sírba tették s ráhúzták a fagyos rögöket s a korán elhunyt, pályája kezdetén, álló tehetséges fiatal ember halála mindenütt a legnagyobb s legigazabb részvétre talált. Legyen neki könnyű a föld ! Nyilatkozat. A „Békés“ ez. hetilap f. é. febr 17-iki számában néh. Misley Endre, volt csabai rendőrfőbiztosról irt szép megemlékezésnek azon részére, mely a közvetlen halálokot magyarázza, a következőket jegyezzük meg|: 1 Az operatiónál nem két, de három orvos volt jolen. 2. A „Békés“ uj- donságirója teljesen illetéktelen orvosi szakkérdé­seknek, még kevésbbé egy operatió eshetőségeinek elbírálására vagy az operatió után fellépő kompli- kácziók megítélésére. 3. Az operatió körülményeire vonatkozó állítások tévesek s teljesen alaptalanok s azokat mint orvosok a leghatározottabban vissza­utasítjuk. Az ilyen tendencziózus vádaskodásra eny- nyit tartunk szükségesnek e helyen megjegyezni. Az operatiónál jelen volt orvosok.*) I Sabina kedves testJéiT] Ss^utáí győze­delmeskedett a gyilkos kór b ma már nincs az élők sorában Sabina kedves testvér. Halála mély bánatba ejté Bzent-Vincze leányait, különösen a megyei .közkórházban működő pályatársnőit. Ott élt 0 a kórház betegágyai között éjét napot egygyé téve, hogy szenvedő embertársaival gyakorolja az irgalmasság testi s lelki jócselekedeteit. A mitől emberi gyarló természetünk visszariad, a különféle betegségek ápolásának kellemetlenségeit, hősiesen kedvelte. Ápolta a szó legteljesebb értelmében a betegeket terhes szolgálataiban s résztvevő mosolya még akkor is biztatta a kórágyon sinlődőket, midőn a gyilkos kór lopódzott beléje sorvasztó erejével. Családjától elszakadva a messze idegenbe, otthono­san érezte magát Szent-Vincze családjában s a benne uralkodó nemes szellemtől vezéreltetve haladt az önmegtagadás rögös, de biztos utján, melyről melyikünk sejthette volna, hogy oly ifjan oly korán czélhoz ér? Névtelen hősök egyike volt az elhunyt kedves testvér, kinek halála után fon örökzöldet feje felett az elismerés a társadalom részéről, me­lyet szenvedő tagjaiban ápolt, vigasztalt s mély alázattal .ingyen szolgált élte fogytáig. Szombat délelőtt 3/412 órakor halt meg a boldogok halálá­val a végső szentségek ájtatos felvétele után, hogy elvegye jutalmát Jézus szent szivétől, kinek hü szolgálója volt. Negyedszázada működnek immár 3 helyen Szent-Vincze leányai városunkban s még e hosszú időszak alatt halálozás nem történt közöt- "k. Hétfőn délután 3 órakor lesz Sabina kedves •jstvér temetése, melyet bizonyára a legélénkebb részvéttel kisér sírjához a kegyelet s szeretet ön­feláldozó működése iránt. .Nyugodjék békében 1 Sikerült batyu mulatság volt e hó is-án Scheibert Jakab házánál a kis városon, a hol a pol­gár osztály színe javából gyűltek össze búcsút venni Carneváltól. Scheibert és neje fáradságot és áldo­zatot nem kiméivé lehetővé tették a mulatság létre­jöttét, s talán a példás kiszolgálás és a jó bor okozta azt, hogy a fiatalság másnap újra összejött és esti 10 óráig mulatott kitűnő jó kedvvel. Az estélyen hol száznál többre volt terítve, jelen vol­tak. Asszonyok; Ifj. Balogh Józsefné, Berndt Ká- roiyné, Bekker Mátyásáé, özv. Balázs Györgyné, Csirke Mátyásné, Eisele Józsefné, Góg Istvánná, Hanzsala Gyuláné, Hegyi lstvánné, özv. Körmöczki Györgyné, Kocsis Lajosné, Ludvig Ferenczné, Metz Alajosáé, Petik Petemé, Papp Antalné, özvegy Rigler Károlyné, Scheibert Andrásné, ifj. Steigervald Ferenczné, Verner Jánosne, Wiszt Jánosné. Leányok : Balogh nővérek, Berndt Paula, Bekker Etelka. Csirke nővérek, Eisele nővérek, Góg Etelka, Hegyi Erzsiké, Kocsis Juliska, Ludvig Linka, Magyar Szidike, Prág Mariska, Papp Róza, Répási Teréz, Rigler Katicza, Reinitzer Mariska (0 Kígyós) Schei­bert Emma, Steigervald Teréz, Scheibert Juliska, Verner Erzsiké, Wagenhoffer Róza. Kalikó bál Csabán. Fényes sikerű mulatságot rendezett a múlt szombaton a csabai izraelita nő­egylet, amelynek a páratlan kedélyességben nyil­vánuló erkölcsi sikere mellett jelentékeny anyagi baszna is volt, amennyiben az ezer koronán felüli bevételből mintegy 600 korona jutott a jótékony czélra. A rendezésben a nőegylet szép asszonyai különösen sokat fáradoztak s eleve kimondták, hogy minél egyszerűbb és kedélyesebb mulatságot akar­nak. Kilencz órára megtelt a vigadó terme mulatni vágyó vidám közönséggel, a hölgyek minél egysze­rűbben, a legtöbben karton ruhában jelentek meg. de annál fesztelenebbül mulattak. Ahogy kilencz órakor megindult a táncz, úgy folyt, világos regge­lig, a rendező ifjak gondoskodtak arról, hogy min­denki sokat tánczoljon s Purcsiék alig győztek a sok csárdást meg keringőt. *) Amidőn kötelességszerüleg és a legnagyobb kész­séggel helyt adunk a fenti nyilatkozatnak, kijelentjük, hogy az aprehendált nekrológ ujdonságiróját nem vezette „ten­dencziózus vádaskodás“ szándéka, csupán gyönge echója volt az igen széles körökben elterjedt s „az operatiónál jelen volt orvos" urak előtt is taláu nem egészen ösmeretleu hangulatnak, mely a szerenosétlen Misley Endre halálához és halálát előidéző okokhoz fűződött és amely hangulat ha­tása alul a necrológ Írója sem tudta tollát megóvni. Férfias kötelességének tartja ezért őszinte sajnálatát nyilvánítani, ama biztosítással, hogy az „operácziónál jelen volt orvosok" egyéni szakértelmében, ügyességében és lelkiismeretességé­ben egy pillanatig sem kételkedett és akart másokban kételyt ébreszteni. Ennyit magyarázatul és spontán elégtételül a magukat megbáutottaknak érző orvos uraknak az újdonság írója részéről. Ami pedig nem „az operácziónál jelen volt orvos" urak személyével, hanem azoktól egészen függetlenül a csabai „kórházi" állapotokat hygienikus szempontból tehát a közérdeket érintőleg illeti, ezekkel alkalomadtán kötelesség- szerüleg kell foglalkoznunk, nekünk is és illetékes mások­nak is. A vetés idejének közeledtével említés nélkül nem hagyhutjuk, a mit különben régen tud min­denki, — hogy nincsen hazánkban ezég, mely na­gyobb bizalomnak örvend, mint Mauthner Ödön világhírű budapesti magkereskedéso. Különösen megbízhatók gazdasági magvai, melyek közül im- pragnál takarmány répamagjai párjukat ritkítják, de kerti magvui is minden versenyen felül állanak. Nagyon csodálkoznánk, ha akadna egyetlen hazai gazda, vagy kertész, a ki külföldről hozatna ma­got, mikor általánosan ismeretes, a Mautner-féle magvak ép oly elterjedtek és közkedveltek külföl­dön, mint idehaza Magyarországon. Nyilvános számadás a gyulai önkéntes tűz oltó egyletének 19ul. febr. 18. tartott álarezos bál­járól. Bevétel 359 korona 08 fill. Kiadás 270 kor. 62 fill. Készpénz maradvány 88 kor. 46 fill. Mely összeghez felülfizelcsek járultak: Berbekucz György (Csaba) 4 korona, Bal József 1 korona, Berkovics Adolf 1 korona, Fekete Józsefné 40 fillér, K Lud­vig József 40 fill. Fogadják a tisztelt felülfizetők az egylet nevében hálás köszönetünket Szállá Lajos parancsnok, b b. elnök, Moldt Rezső, pénztárnok. Az újvárosi olvasókör márczius hó 10-én hang­versenynyel egybekötött felolvasó estélyt rendez, melynek műsorát lapunk jövő számában a meghívó kapcsán közlendjük. A tél áldozata. Az idei szokatlanul hosszas télnek Gyulán is meg van már a maga emberá do- zata. Halva találtak egy öreg embert a héten a lercsési utón. Behozták Gyulára a megfagyott em­bert s itt kiderült hogy Süli Mihály ismert része­ges öreg ember i valószínű, hogy berúgott állapot­ban bandukolva esett el a hóban b igy érte őt a fagyos halál. Halálozás- Ilrabovszky Ferencz polgártársun­kat súlyos csapás érte, 15 éves viruló szép leányát Ilonát ragadta el tőle a gyilkos difteria, pótolha­tatlan csapást hozván szerető szüleire. A korán el­hunyt szép leány halála általános nagy részvétet keltett s temetése is nagy részvéttel ment végbe. Nyugodjék békével. Köszönet nyilvánítás. Mindazok, kik felejthe­tetlen Ilona leányom temetésén megjelentek, vagy részvétüknek más módon is kifejezést adtak, fogad­ják ez utón bánatos szivem igaz köszönetét. Gyu­lán, 1901. február 22. Hrabovszky Ferencz és neje. Felülfizetés. A gyulai iparos ifjak e hó 2-án tartott tánczvigalmára. utólagosan Huszka József vendéglős 6 koronát felülfizetett. A Vörösmarty-szoborra a gyulai Újvárosi olvasó kör újabban 10 koronái küldött, melylyel együtt gyűjtésünk eddigi eredménye 516 korona 64 fillér. Pápai kitüntetés. Fényes kitüntetésben része­sültek a nagyváradi I. szert, káptalan városunkban is ismert tagjai u. i. Andrásy János. Radnay Far­kas és Palotay László pápai proelatusok lettek, mely kitüntetéssel a méltóságos czim van egybekötve. Ezenkívül dr. Szemethy Géza püspöki titkár és Mayer Antal egyházmegyei jegyző pápai kamarás illetőleg pápai káplánná lettek kinevezve. Halálozás. Dr. Glück Ignácz gyula varsándi körorvos folyó hó T6-án rövid, súlyos betegség ulán" meghalt. A boldogult közel két évtized óta volt Varsánd és N. Fél községek orvosa, humánus, szor- ga'mas és lelkiismeretes--ember, a kit úgy a két községben, mint a vidéken is mindenki tisztelte s szerette. Csak három napig volt beteg s az alig 43 éves életerősnek látszó derék férfiú nagy meg­döbbenést és a legfájdalmasabb részvétet keltette. Halála legközvetlenebbül sújtja fiatal özvegyét és egy árváját, a kik a legjobb férjet és g.y33géfi apát siratják az elhunytban. A részvét'impozánsan nyil­vánult a boldogultnak végt’sztességén, a melyen a község minden lakossá részt vett Takácsy László r. kath. kántor vezetése alatt összeállóit dalkör megható gyászdalokat énekelt a ravatal felett. A lesújtó halálesetről kiadott családi gyászjelentés a következő: özv. dr. Glück Ignáczné úgy a maga, mint drága kis gyermeke, valamint Schiff Lajos és neje Löwy Laura após és anyós, Glück Zsigtnond és neje Weiner Róza. Glück József és neje Blau Lenke testvérek, Schiff Géza sógor, Schiff Malvin, Szeréna, Janka és Ella sógornők nevében a leg­mélyebb fájdalommal tudatja, hogy a legjobb férj, apa, vő, testvér, sógor, rokon és jó barát dr. Glück Ignácz gyula varsándi körorvos folyó hó 16-án, éle­tének 43-ik és boldog házasságának 6-ik évében rövid szenvedés után történt elhunytál. A túegbol- dogult hült tetemei folyó évi és hó 18-án, délelőtt 10 órakor fognak az izr vallás szertartása szerint a gyula-varsándi temetőben örök nyugalomra tétetni. Nyugodjék békével! A gyulai polgári kör által február hó 16-án a Vörösmarty-szobor javára rendezett, bál alkalmával felülfizettek: Dömény Lajosné 2 korona, Végit Gábornó 3 korona. Beck Gusztáv 1 korona, Diósy Béla 6 korona, Fndrich János 2 korona, Hackl Ferbncz 2 korona, Kovács Imre 1 korona, Lieska József 1 korona, Moldoványi' István 1 korona, N. N. 5 korona, E Sohr ifiért József 1 korona és Ta kácsy Lajos 2 koronát. Összesen 29 korona. A t. felülfizetőknok ez utón is köszönetét mond a ren­dezőség. Eljegyzés. Pólyák Károly baglyasi földbirtokos szép és kedves leányát Etelkát eljegyezte Faltay Andor geszti uradalmi tiszttartó. — Jókai Lajos csabai gymnasiumi tanár eljegyezte Kisújszálláson Jászay Ilonkát. ­Házasság. Szénásy Béla gyulai születésű érsek- újvári takarékpénztári tisztviselő folyó hó 17-én vezette oltárhoz Ersek-Ujvárott bájos aráját, Blahó Ilonkát. Betörés a bíróságnál. Békésen a tkvi hatóság helyiségébe, mig a tisztviselők ebédelni voltak, be törtek és az Asztalos Károly segódtelekkönyvvezető fiókját feltörve, onnan 30 korona okmánybélyeget elvittok. A nyomozás kiderítette, hogy a tettet egyik elbocsájtott dijnok, Mészáros Ferencz követte el, kit letartóztattak. Oralopás. Pardi Gábor vésztői lakosnak az ottani olvasókör mulatságán ellopták az óráját. Pardi Gábor észrevette, hogy azt egyik vele mulató sógora P. Ferkó lopta el, de megmotozása alkal­mával kitűnt, hogy már nincs nála az óra, odaadta azt Almási Istvánnénak, aki mint orgazdát vele együtt letartóztatott a rendőrség. Halálozás. Supkegel István sz.-sz.-tornyai levita ,a'n,0> ki 35 évi tanítói működésével általános be­csülést szerzett magának, munkás életének 56. évé­ben elhunyt. A boldogultál nagy részvét mellett temették eí e hó 13-án s a községben gyűjtés in­dult meg egy sírja fölé emelendő emlékkő költsé­geire. Vörösmarty-utcza Orosházán. O rosháza községi képviselőtestülete elhatározta, bogy a Kórház-utcza a jövőben Vörösmarty-utczának neveztessék. Hangverseny Szarvason. A szegedi 2-ik hon­védzenekar múlt szombaton Szarvason volt s szép hangversenyt rendezett az Árpád szálló nagytermé­ben. A nagyszabású népes hangverseny tiszta jöve­delme a Kossuth szoborra ment. Este a hangvei senyt táncz követte. A sertésvész. Az orosházi járásban a múlt héten a sertésvész fellépett $ e miatt a zárlatot elrendelték. Kétegyháza község fiatalsága folyó hó 10-én az ottani vasúti vendéglő nagytermében tánezmu- latságot rendezett. A vidékről jött szépszámú tán- ezos igazi fesztelen jó kedvet hozott magával, a különben is derült kedélyű kétegyházi társaságba. A mulatság a reggeli órákban ért véget. A négye­seket 20 pár tánczolta. Ott voltak. Asszonyok : Böhm Miklósué, Gábor Györgyné, Házy Ferenczné, özv. Kégl lstvánné (Arad), Lengyel Józsefné (Kisjenő), Megele Béláné, Popovics Aurélné, dr Virág Endréné, Vozáb Kálmánná (Szt.-Tamás.) Lányok: Böhm Mariska, Domonkos Erzsi, Eleméri Margit, Dé Ge- rone Mariska, Hyross Erzsiké (Szabadka), Laki Margit,Nesinger Marczella, Lengyel Margit (Kisjenő) Popovits Sylvia, Polgár Mariska (Szabadka), Sze­kér Fanny (Arad.) Gyulai élet. Az utolsó kaszinó-estély. — S/abolcska Mihály Gyulán. — Isten veled tündérálom, Isten veled letűnt szép farsang! Most már csak dobogó szivekben élsz édes emlékként, magad letűntél az idők végtelenjébe, szomorúan illusztrálván, hogy min­den múlandó a földön. Elegikus hangulat vesz erőt rajtam, Írván az utolsó kaszinó-estélyről. Hiszen az elmúlás mindig borút hoz a kedélyekre, a válás mindig fáj attól, amihez ragaszkodtunk s az idei jól sikerült farsangot méltán sajnálhatjuk I A farsang elmúlt, a báli tudósitó ilyenkor leteszi a pennát és két elfogadható kezes után néz. A krónikás lezárja a farsang históriáját és a lányok ábrándoznak a jövő farsangról, re­mélve, hogy az épen olyan jó lesz, mint az idei. Ebben a reményben kezdek én is bele az utolsó .kaszinó-estély leirásába, ez ad talán egy kis elevenséget elegiára hajló pennámnak. * * §? Szabolcska Mihály! Egy név, amelyet ismer ma minden betüvetö ember, egy ihletett lelkű poéta, akinek nevét Ti mpa Mihálylyal fogja i emlegetni a jövendő Beöthy Zsoltja»- egy emberi akinek a leikében azok a gyönyörű dalok ter­mettek, melyeket régen odäfüzött a kritika a magyar literatura gyöngyei közé s egy szerény református pap, akinek még csak „zsíros“ pa- rochiája sincs, mert hiszen csak magyar költő, aki szive dobbanását, lelke melegségét adja oda a nemzetnek s igy nincs jussa a „színe kurá“-hoz, hanem dolgoznia kell, prédikálni, bibliát ma­gyar Aggatnia és temetnie a stóláért s a lelkészi magasztos, de nehéz pályán ott küzdeni a többi vei egy sorban a kenyérért az „Urnák szólle- jében.“ Ez az ihletett költő pap volt a mi kedves vendégünk a húshagyó keddi kaszinó-estélyen, ö, a nemzet nagy költője, a régi debreczeni konskolárisoknak ma is hü barátja tette meg nekünk azt a nagy örömet, hogy a Szabó Emil meghívására eljött a mi kaszinónk szerény kis estélyére és nagyjelentőségűvé, irigyeltté tette a gyulai kaszinó estélyét megjelenésével. * * * Szép számú, a kaszinói élet kereteit is­merve, impozáns közönség gyűlt össze ez estén a kaszinóban, meghallgatni és megismerni az ország első lantosát a felolvasó asztal mellől. Kilencz órára együtt volt a közönség, fe­szült izgatottsággal várva a ritka irodalmi élve zetet. Berthóty István tartott előbb egy rendkívül ügyes tollal megirt, kedves kis elöljáró beszé­det, hogy szavaival éljek, kimenteni „becses nejét,“ aki Szabó Emil zongora kísérete mellett gyönyörködtette volna énekevei a közönséget, ha — amint a „Békés" indiskrétül előre elárulta — egy kis szelid influenza meg nem akadályozza Berthótynénak ezt az első fellépését, így aztán mint jó hitestárs Berthóty lépett fel „az asz- szony“ helyett s ö nem énekelt ugyan, de annyi jóizü humorral fűszerezett kedves beszédben mentette ki a feleségét, hogy a publikum meg­bocsátotta ezúttal az influenzát abban a remény­ben, hogy nem lesz mindig influenza, es lesz még kaszinó-estély. Prológja végén Szabolcskát a kaszinó kedves vendégét ajánlotta be a kö­zönségnek. Beszédét lelkes taps követte. * * * Ezután Szabolcska Mihály lépett ki a felol­vasó asztal mellé sürü tapsok által üdvözöltet- vén a közönség részéről. Olyan ember 6, mint aminök versei. Kedves, póztól mentes, szimpati­kus férfiú, nyoma sem látszik rajta, hogy tuda­tában volna nagyságának s természetességével megnyerő, mindenki szivéhez szóló. „Az akáczfáról“ czimii hangulatos, közvetle­nül szivhez szóló bájos költeményét olvasta föl először. Nem mérte szűkén az élvezetet. Több mint egy tuczat gyönyörű verset olvasott fel. köztük újakat is, mindenikkel valósággal magá­val ragadva a közönséget, mely alig akarta őt elereszteni a felolvasó asztal mellől. Mindenik egy-egy remeke a magyar iroda­lomnak. Igazán nem lehet megállapítani, hogy melyikben nagyobb, a hazafias, szerelmes ver­seknek, vagy a családi meleg érzésnek-e iga­zibb mestere ? Mestere ő valamennyinek. „Ez tán a legszebb1’ hallatszott a suttogás a székso­rok közt, valamennyi verseinek befejezte után s végül is mindenikről megállapittatott, hogy a legszebb, mert a Szabolcska dalairól csak superlativusokban lehet nyilatkozni. A sok szép vers közül a hazaszeretetről, az édesanyáról, a saját szivéről, a kis Demeter Rózsikéról, a so­rozásról irt gyönyörű verseket emeljük ki, de joggal lehetne valamennyit felsorolnunk, mert valamennyi azon a nívón áll, ahol már elenyész­nek a fokozatok s csak a hangulat, az eszme ragad magával mindenkit s a biráló elmét el­nyomja a szív dobbanása, melynek minden húr­ját megrezegteti a dal közvetlensége. Ez az est feledhetetlen lesz a gyulai ka­szinó életében. * * * Azonban szálljunk le a Pegazusról és jár­junk a lábunkon, azaz hogy inkább tánczoljunk velük. Mert a Szabolcska fellépte után kezdetét vette a táncz. Egy kis tánezoshiány volt ugyan, de a je­lenlevő ifjak tánczkedve megmentette a mulat­ság sikerét. Az idén utolsó kaszinó-estély méltó befeje­zése volt a sikeres cziklusnak mindenképen. Folyt a tüzes csárdás és a bűvös keringő s a négyeseket hatalmas kólón tánczolta végig. A mulatságon jelen voltak: Bodoky Zol­tánná, Berthóty Istvánná, Domby Lajosné, özv, Dubányi jánosné, Dubányi Amália, Fábry Sán- dorné, özv. Friedrich Mihályné, Gálbory Józsefné, Lázár Zelma, Liszy Viktorné, Lindl Istvánná, Habinay Krisztina, Gozmán Józsefné (Mező- Berény), Ruf Ferenczné, Schröder Kornélné,Ipolyi Stummer Auguszta, Szabó Jánosné (Hm.-Vásár­hely), Szabó Emilné, Brenner Fanny, Dubányi Sarolta, Erkel Margit, Erkel Miczi, Gallacz Sári, Gallacz Miczi, Gozman Bella, Hüke Ida, Lindl Jolán, Póka Erzsi, Otrok Mariska, Otrok Ró- zsika, Kövér Ella, Kövér Janka, Schröder Erzsi, Szabó Margit, Szatmáry Irén. —re. Közgazdaság. A békésmegyei takarékpénztári egyesület zárszámadása 1900. évi üzleti időszakáról. a) Üzletforgalom. Bevétel: Pénztármaradvány 75390-64, betétekből 2132716-32, váltókból 4843743, jelzálogokból 664288-21, előlegekből 1118-—, folyó számlákból 175025 13, jelzálogok kamatokból 226161* 37, késedelmi kamatokból 3980-90, visszleszámitö- lásokból 1736546 35, Lombard kölcsönökből 113042, elhelyezraényekből 2'40343-74, értékpapírokból 3604, fiók kamataiból 7495-66, részvényátirási dijakból 48, m. t. k. p. j. z. bank r. kamatai 5000, elhelyez- mények kamataiból 5386'57, per es óvási költsé­gekből 752-23. összesen 12277456 kor. 70 ffllér. „ Kiadás: Betétekre 2359508-9, váltókra 4747379, jelzálogokra 314427"67, folyószámlákra 175025*13, osztalékra 39320. vlsszleszámitolásokra 2136658"59, Lombard kölcsönökre 113614, elhelyezményekre 2141459"20, kötött és szövött gyári részvényekre 1275, értékpapírokra 1906, fizetésekre 18115"—, üzleti költségekre 9281-77, 10°/o kamat-adóra 21117* 54, adókra 17801-99, kegydijakra 800, visszkama- tokra 32987-11, folyó kamatokra 6072-11. jótékony- czélokra 3446*40, Lombard kamatokra 6651 50, in­gatlanokra 11060, anyapénztárnak kamat 7495*66, per és óvási költségekre 1543 34, pénztári marad­vány 99845-72. Összesen 12277456 kor. 70 fillér. b) Mérleg és vagyon. Vagyon: Váltók 1937976, jelzálog! kölcsönök 3333112 90, magy. t. p. j. z. bankrészvények 100000, ingatlanok 72090*16, elbe- lyezmények 23708-30, orosházi fiók 163479-53, ér­tékpapírok 1977, függő kamatok 12706-21, pénz­készlet 99835 72. Összesen 5734886 kor. 42 fillér. 7eher: Részvénytőke 200000, betétek és tök. kamatok 4588800 20, tartaléktőke 170000, külön tartalék 16025 26, nyugdij-alap 104000, eymnasiumi alap 6864, osztalék 720, folyó számlák 153479 53, visszleszámitolások 365767 76, Lombard kölcsönök 59428, egyenleg mint haszon 69801'67. Összesen 5734886 kor. 42 fillér. c) Jövedelem és költség. Tartozik: Tőkésített kamatok 200498 73, gymnasiumi alap kamatai 264, visszleszámitolási kamatok 32987T1, Lombard köl­csön kamatok 6651 50, folyó kamatok 6072TI, fize­tések 18115, üzleti költségek 9271-77, adók 17801- 99, 10% kamat-adó 21117 54, kegydijak 800, egyen­leg mint haszon 69801*67. Összesen 383391-42. Követel: Váltók kamatai 14114458, jelzálogok kamatai 22616L37, késedelmi kamatok 3980 90, házbér 1680, részvény átírási dij 38, m. t. p. j. z. b. részv. kamatok 5000'—, elbelyezmények kamatai 5386-57. Összesen 383391 kor. 42 fillér. Törvényszéki csarnok. Lopás. L. Hajdú Józsefné azzal volt vádolva, hogy 1900. évi május hó 25-én a szomszédja Al­mási Sándortól honn nem léte alatt 2 darab szá­zast ellopott, azonban a pénz egy szoczialista új­ságban a káros lakása előtt megtaláltatott a terhelt midőn az elnök felmutatta az ujságdarabot — élénk derültség között kijelentette, hogy az nem tőlük való, mert ők uem cucitisták, sem a férje, sem a családja senki sem olvas cucilista újságot, igy te­hát az sem igaz, hogy ő lopta volna el a pénzt. A kir. törvényszék miután kellő bizonyíték nem me­rült fel I felmentette a terheltet a vád alól. Liba -vásár. Zöld lstvánné szentesi lakos Hege­dűs József és nejének 16 koronával tartozott és valahányszor megjelent Zöldné Endrődön a libák összeszedése végett, mindig kérték tőle, de hallani sem akart róla, de végre 1900. szept. 6-án, a mi­kor 100 libát is hajtott Zöldné és még mutatta Hegedűs Józseféknek lássák „száz liba egy sorban“ ezek nem énekelték utána, hanem 8 libát kifogtak [tartozásuk fejében. Ezért a cselekményért zsaro­lással vádolva állottak a törvényszék előtt, — az­zal védekezve, bogy 8 év óta tartozik Zöldné 8 forinttal, azért vettek el tőle 8 libát. A kir. tör­vényszék felmentette terhelteket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom