Békés, 1901 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1901-10-06 / 40. szám

/ Melléklet a „Békés" 1901.40-ik számihoz. leendő bemu utasi itatott. A Lengyel Sándor szarvasi ügyvédet jelölte a főszol­gabírói állásra. Az előbbi nyilatkozattal szemben semmi fontosságot nem tulajdonítunk ennek a je­lölésnek, a melynek bizonyára a személyes össze­köttetések révén akadtak hívei. Lapunk ilyen kér­désekben mindig a tények pártatlan közlésére szorítkozott, de jelen rendkívüli esetben kifejezést ad azou nézetének, hogy az igazságórzet legna­gyobb megsértése volna és a tisztviselőnél annjirnl szükséges ambiczió legveszedelmesebb megrontá­sára szolgálna, ha a tényleges tisztviselőt, a kit másfél évtized becsületes munkája érdemesített az előléptetésre, egy a tisztviselői karban idegen egyén miatt elejtenék. Errol azonban mint értesülünk — szó sincs. A Szalay^ József lemondd sával megüresedett szolgabirói állásra egyedüli ; jelölt dr. Konkoly Tihamér, a vármegye legrégibb ' gyakornoka, jelenleg helyettes szolgabiró. A^ Wie- land Sándor megválasztása esetén megüresedő szolgabirói állásra pedig dr. Petneházy László békési közig, gyakornok és tb. szolgabiró és dr. Debre- cseni Lajos gyulai helyettes szolgabiró pályáznak. Ú felsége nevenapja. Magyarország apos­toli királya, első Ferencz József neve napját ünne­pelte a* egész ország folyó évi október hó 4 én. A gyulai róm. katb. templomban ünnepélyes nagy­misét tartott Gróh Ferencz plébános fényes segéd­lettel, melyen megjelentek a hatóságok képviselői s a m. kir. honvédség teljes számban. A vármegye tisztikara ólén a főispánnal jelent meg. A vármegyei igazoló választmány szerdán dél­után 3 órakor Keller Imre elnöklete alatt’ülést tartott, melyen azok helyett, kik más helyen gya-| korolják jogaikat, pótlólag még a következőkeil vette fel a legtöbb adót fizetők lajstromába : Bázár Gyula róm. kath. plébános orosházi, Kiss Pál kondorosi, Uhnn J Mihály endrődi. Beck Károly fügyesgyannati, Belenta Mihály, Bobus M. András békéscsabai, Winkler Lajos gyulai. Rózsási Ignácz békési, Ácbim András csabai. Tímár J. János endrődi, dr. Márki János gyulai. Janurik Mihály és Szirmay L. Árpád szarvasi, Gíiecs T. György csabai, Jakabfi Jenő füzesgyarraati, Sziráczki Pál mezőberényi és Dezső Antal öcsödi lakosokat. — Kinevezések. A vármegye főispánja a meg­üresedett szeghalmi járási irnoki állásra Erdélyig Sándor központi dijnokot másodosztályú járási ir- Dokká, az ő helyére első osztályú dijunkká Ötvös János II. osztályú dijnokot s végül Oláh János díj­talan irodai gyakornokot a megállapított illetnie Dyekkel másodosztályú dijnokká kinevezte, úgyszin­tén Lengyel György békési járási írnokot első osztályú írnokká léptette elő. Áthelyezés. A földmivelésügyi m. kir. minis­ter Bencze Imre békéscsabai és Németh Jenő rimaszombati földmivesiskolai segédtanítókat köl­csönösen áthelyezte. Október 6. a nemzet szivébe szomorú gyász- hetükkel van bevésve ez a nap, a mikor legjobb­jainkat állította bitófa alá a szabadságunkat össze-' zúzó önkény. Ezt a szomorú gyásznapot, az aradi 13 vértana kivégzésének évfordulóját, noha az nem is avattatott hivatalos ünneppé, minden magyarul érző ember nagy kegyettel ünnepli meg. Városunk is kiszokta venni részét e gyászból s gyász isteni­tiszteletek tartatnak a templomokban a vértanuk I emlékére, kik vérükkel pecsételték meg forró ha­zaszeretetüket. A gyulai ev. ref. templomban hol­nap délelőtt 9 órakor lesz gyász isteni-tisztelet. A közigazgatási bizottság október havi rendes ülését folyó hó 14-én fogja tartani. Tanyai tanitónö. Gyulavárosa polgári iskola­széke folyó hó 3-án délután Jantsovits Emil elnök­lete alatt tartott ülésében a Városy Imre nyugdí­jazása folytán üresedésbe jött györkehelyi tanyai tanítói állásra 11 pályázó közül a nő pályázó Oszoly Irmát választotta meg egyhangúlag. Gyönyörű ŐSZ van az idén, a kellemetlen forró kánikula után. Hetek óta tart a kellemes enyhe, verőfényes őszi idő, a melynek egyedüli hátránya az az óriási por, mely ellepi utczáinkat s mely csak azt juttatja eszébe a gyulai lakosoknak, hogy jó volna, ha az öntözés szép szokását Gyulán is behoznák. Kinevezés a postán. Lőrinc: Ignácz postatisz­tet a m kir. kereskedelmi miniszter a gyulai posta és távi-dahivatalboz postatisztté nevezte ki. Az alsÓ-fehér-kÖrÖ8Í ármentesitői belvizszabá- lyozó és vizhaszuositó társulat e héten hétfőn tar­totta őszi rendes közgyűlését Ladies György társulati elnök elnöklete alatt. Jelen voltak : Ladies György, dr. báró Drechsel Gyula, Szekér Gyula, dr. Hajnal István, Haan Béla, Achim Gusztáv, Aszalay Gyula, Szatmári Gábor, Szarvassy Arzén kir. főmérnök] ministeri megbízott, Veszprémy József kir. kultur-j főmérnök, Békési Mihály, Vidó István, Exner Fe-j rencz, Ludvig Mihály, Ád. Schriffert József, ifj Steigerwald Ferencz, Góg András, Ravai Gábor, K. Schriffert József, Kukla Ferencz, Szőke Péter] Szilágyi Imre, Kocsor Gergely, Morvái Mihály, Hoff­mann Mihály társ. jogi tanácsos, Erkel János társ igazgató főmérnök és Misley Elemér társ. pénztáros. A közgyűlés a napirendre kitűzött tárgyak tárgya-] lása előtt megemlékezett a vizszabályozás terén nagy- érdemeket szerzett Gallacz János éB Bertalan Lajos miniszteri osztálytanácsosok elhalálozásáról. Az el] hunytak eredményes tevékenységének elismerése és méltatása utáu a közgyűlés elrendelte, hogy a tár­sulat az elhu-iytak halála feletti mély részvéte jegy­zőkönyvbe vétessék. Társulati elnök indítványára elhatározta a közgyűlés, hogy az állam állal kiutal ványozott és a társulat által két részletben felveti 600,000 korona állami előleg 1902. év január I-ére meghatározott visszafizetési idejének egy évvel vak meghosszabbítását a m. kir. pénzügyminisztertől fel- terjesztés által kérelmezi. — A mér megszavazoti 1 millió koronás kölcsönnek felvétele — tekintette I jelenlegi nehéz pénzviszonyokra — elhalasztatott — A közgyűlés Habinay Pál társulati volt szakasz Mérnök elhalálozásának hírét részvéttel vette tudó- násnl. — Az igazgató főmérnöknek a belvizrende- lésről szóló jelentését a közgyűlés sokszorosítva s közgyűlési tagoknak raegküldetni rendelte. — Egyet rtérbirtokosok kérelme folytán újabban tervezeti yuriréti, tarafüi, kispéli és sióréti belvizlevezetc satornáknak az ig. főmérnök által bemutatott ter­ei elfogadtattak és azoknak jóváhagyás végett s alakuló közgyűlésen Rosenthal Ignácz elnökölt. Az alapszabályok elfogadása után az elnök egyhangú határozat alapján kimondta a részvénytársaság meg­alakulását. Az alapítók az első három évre igaz­gatókul a következőket nevezték ki : Rosentha' Ignácz, Lepage Lajos, dr. Pándy ístván és Reisz Simon. A felügyelő bizottságot a közgyűlés vá­lasztotta meg. Tagjai lettek .■ Láng Gusztáv, 1 eván Adolf és Fábry Géza. Póttag: Deutsch Antal. Az uj részvénytársaság 1902. évi márczius ho 1-en kezdi meg működését. Betörés Csabán. Múlt héten szerdán Fekete Sándor békéscsabai füszerüzletébe betörtek. A be­törést, úgy látszik, oda való emberek követték el, a kik a helyi viszonyokkal ismerősek voltak s mint­egy 150 korona készpénzt, szalámit, likőrt, szivart emeltek el. A rendőrség a tettesek nyomában van. Halálozás Mázor József, az egész vármegyé­ben ismert, közszeretetben álló földbirtokos hunyt el a folyó hó 1-én Kondoroson, 65 éves korában. Halálát özvegye született nagyjeszenei Jeszenszky Antónia s gyermekei, dr. Mázor Eíemér, Mázor Dalma férjezett Fejér Imréné s számos rokonság és ismerős gyászolják. Temetése nagy részvét mellett volt folvó hó október 3-án. Henneberg-selyem csak akkor valódi ha házamtól lett rendelve. Blousok és fel­öltőknek valók fekete, fehér és színes, móterenkén 65 krajczártól 14 frt 65 krajezárig. Küld minden­kinek bérmentve és vámmentesen házhoz szállítva Minták postafordulattal. Levólportó Sohweiczba 20 fillér. G. Henneborg, selyemgyára, cs. és kir. udvari szállító Zürich.------- na 10—13 Ot t volt továbbá: Fiáth bíró főispán, Konkoly Thoge Miklós, Domány János, Róuay Lajos, Jan- kovics Lőrinoz. Elénk érdeklődés tárgya volt a körösladányi paraszt küldöttség: Bánta Sándor, Vakarcs János és Kardos Gergely. A jóképű ma­gyarok - dehogy maradtak volna el „Béla báró11' ünnepéről ; csak igy hivták életében, igy emlékez­nek meg róla halála után is. Az ünnep első’ része Komáromban kezdődött, a hol a daloskor tagjai a Szózat-tal fbgadták a berobogó vonatot. A miniszterek kiszálltak kocsi­jukból és Sárközy Aurél főispán lelkes szavakkal üdvözölte a kormány tagjait Komárommegyo terü­letén. Az üdvözlő beszédre Széli Kálmán miniszter­elnök következőképpen válaszolt: Igen tisztelt uraim 1 Az önök szives meg­jelenése engem valóban meglep; nagyon köszö­nöm szives üdvözletüket és külöuösen azt a meleg hangot, a melyen az tolmácsoltatott. Örömmel jelentem meg Komárommegyében, hogy részt vegyek azon az ünnepen, a mely oly férfi emlé­kének van szentelve, a kihez engem benső, ke- gyeletes érzések fűznek. Weuckheim Béla báró a magyar közéletnek és a magyar társadalmi életnek kiváló alakja volt; őt igiz hazafiui, ma­gyar érzésben nem múlta fölül senki; őt a poli­tikai és társadalmi tisztességben és tapintatos fölfogásban kevés ember közelítette meg. 0 ál­landó és maradandó emlékeket hagyott kortár­sainak lelkében ; én is ezek közé tartozom. En­gem hozzá igen meleg és kegyeletes érzések fűznek, mert én az ő vezérlete alatt kezdtem az ország közszolgálatában működni, én az ő kabinetjében voltam annak idején első Ízben minister. (Hosszas, lelkes éljenzés.) Nem csak elődömet ünneplem tehát e férfiúban, hanem ünneplem benne ama férfiú emlékét, a kinek annajc idején kabinetjében ültem. Köszönöm szi­ves megjelenésüket. És most menjünk emelt érzéssel ama férfiú szobrának leleplezésére, a kinek az emlékének a mai napot mindannyian szenteljük. Riadó éljen fogadta a miniszterelnök szavait és miután a komárommegyei gazdasági egyesület küldöttsége is csatlakozott az ünneplőkhöz, Bráin Miksa lovagnak, a déli vasút igazgatójának veze­tésével Kisbér felé indult a különvonat. Nagy- Igmánd-on túl, a* VasdRye-major tájékán már látható volt a bisbéri ménesbirtok állatállományá- ak egy része, sertés, juh és remek szimentáli tehenek. Kisbéren pedig beláthatatlan kocsisor várta a vendégeket, a kiknek üdvözlésére Deseő Gyula ménesparancsnok és Bendel Godfried gazda­sági igazgató jelent meg az egész tisztikarral. A vendégek a régi Batthyány-kastélyban be­rendezett ménesparancsnokságra hajtattak. A tágas udvaron tarka sorfalat alkotott a fehérruhás lány­kák, iskolás gyerekek, a nagyközönség, a díszbe öltözött legénység csapata és zugó éljen közt vo­nult a társaság a tágas termekbe, a hol dús villás reggeli várta. A legérdekesebb persze itt is a miniszteri szoba volt. Dicsőült királynénk életnagyságu képe alatt gyűlt össze az illusztris társaság. Különösen nagy udvara volt Szögyéoy-Marich László berlini nagykövetnek, a ki borotvált arczával inkább a ma­gyar gazdát, mint a zseniális diplomatát mutatta. A másik terem vendégeit Károlyi István gróf tar­totta jól szóval és konyakkal, valamennyi teremben pedig nem lankadó buzgalommal gondoskodott a vendégek minden kényelméről Deseő Gyula parancs­nok, Bendel Godfrid igazgató, Podmaniczky Gyula báró és Zsedényi Béla osztálytanácsos Fél kettőre járt, mire a tulajdonképpeni ünnep helyére vonult a társaság. A parkban először meg­tekintették Kozma Ferencznek pár év előtt leleple­zett mellszobrát, a melyet egy Horváth nevű ménes- kari katona készített, azután a kígyózó utón a Wenckheim-halomhoz indultak, a melyet teljesen el­lepett az ünneplő közönség, különösen sok hölgy. Az őszi nap aranyzománczczal vonta be a gyönyörű képet és halkan fölzengett a magyar himnusz. Majd Deseő Gyula őrnagy állott a szószék elé és lendü­letes beszédben emlékezvén meg Wenckheim Béla báró érdemeiről, megköszönte Darányi miniszternek áldozatkészségét és kérte a szobor leleplezésének megengedését. A beszédre Darányi Ignácz földmi­velésügyi miniszter a következőképp válaszolt: A midőn tisztelt vendégeinket, élükön Szeli Kálmán miniszterelnök ur ő nagyméltóságával (Hosz- szas, lelkes éljenzés), nemkülönben Wenckheim Béla báró t. családját üdvözölni szerencsém van, első kötelességem kegyeletesen megemlékezni üdvözölt hivatali elődömről, Kemény Gábor báróról, a ki e mauzóleumot létesítette. Őszinte köszöneté mondok a tisztelt művésznek, Fadrusz Jánosnak (Élénk él­jenzés), ki annyi szeretettel és oly nemes ambiczió- val alkotta e müvet a m. kir. ménesintézet elisme­résre méltó közreműködése mellett : és végül hálásan emlékezem meg Lipthay Béla báróról is, a ki oly lelkesen működött közre e szobor tervezésénél. 0 jelen volt akkor, midőn a szobor eszméjének mag­ját elvetettük, de a sors könyvében, fájdalom, úgy volt megírva, hogy már ne érhesse meg az aratást. Talán hírül vitte Wenckheim Béla bárónak, hogy neve és emléke a magyar földön még elfelejtve nincsen. Ne is legyen felejtve az az önzetlen hazasze­retet, a melylyel ő különböző állásokban, olykor nehéz körülmények közt, de mindig egyenlő hűség­gel hazáját szolgálta ; ne legyen elfelejtve, hogy a magyar mezőgazdaság és különösen a magyar lóte­nyésztés lelkes barátja és Kisbér hatalmas pártfo­gója volt, de ki a mellett azt hirdette, hogy elsők legyenek azon kötelességek, melyeket a hon és a közérdek követelnek tőlünk és csak azután követ­kezzék a testedző sportuak férfias szórakozása; ne legyen elfelejtve lovagias jelleme és annak nemes vonása, a melyek méltók arra, hogy késő nemze­dékeknek is példaképül szolgáljanak és maradjon hálás emlékezetben az az emberszeretet, a mely őt jellemezte s a mely a régi magyar birtokososztály legnemesebb tradiczióira emlékeztet. Erről az ember- szeretetről tanúskodnak azok a-békési földmives- gazdák, a kik messze földről jöttek el ide, hogy tanúságot tegyenek az ő emberszerete, a Wenck­heim Béla báró élete mellett és tanúságot tegyenek arról is, hogy nem halnak meg azok, a kik a ma­gyar földet igazán szeretik és a magyar népet híven szolgálják. (Hosszas tetszés, holycslés és éljenzés.) Wenckheim Béla báró szobra leleplezése. A kormány tagjai, a magyar arisztokráczia és óriási közönség jelenlétében hétfőn leplezték le a kisbéri ménesparancsnokság parkjában Wenckheim Béla bárónak az érezszobrát. A szobor Fadrusz Jánosnak jeles alkotása. Wenckheim Béla báró az állami lótenyésztő intézetek átvételekor tagja volt annak a nyolez tagú bizottságnak, melyet az inté­zetek kezelésére a földmivelési miniszter Károlyi György gróf elnöklésével alakított. 0 volt boldo gult Kozma Ferencz ministeri tanácoosnak, a ki­nek Kisbér olyan sokat köszönhet, legerősebb pártfogója. Hogy mennyire szivén viselte az orszá­gos lótenyésztés érdekeit, mutatja, hogy még mint ministerelnök is kikötötte, hogy a lótenyésztő bi­zottságban tisztét megtarthassa. A lovas sportot, mint férfias sportot általában nagyon szerette és angolországi tartózkodása alatt a legbravurosabb lovas hírében állott. Tagja volt a harminczas évek­ben a régi pesti versenyegyesületnek, sőt SzécheAyi István gróffal, Wesselényi Miklós báróval és gróf Huuypdi Józseffel igazgatósági tagja is. A hatvanas évek elején alelnöke, 1869-ben pedig az újonnan alakult lovasegyesületnek elnöke lett és az maradt halóiig. Mint ilyen eszközölte ki a királytól a ló­tenyésztő alapot, mintegy 900.000 koronát; neki köszönhető, hogy a méntelepek működésűket a köztenyésztésre is kiterjesztik. Kisbér, a magyar lótenyésztés emporiums, nagy pompával rendezte az ünnepet, a melynek fényes, napsugaras idő kedvezett. Budapestről és a vidék­ről nagy vendégsereg vett részt az ünnepen. Ott voltak : Széli Kálmán miniszterelnök, Hazay István dr. osztálytanácsos kíséretében, Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter, Hegedűs Sándor keres­kedelmi miniszter, Flósz Sándor igazságügyminisz- ter és Wla88Ícs Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter; Bécsből az ő felsége személye körüli minisztérium képviseletében Yértessy Géza minisz­teri tanácsos és Marsovszky Móricz miniszteri tit­kár; ott volt Szőgyóny-Marich László berlini osztrák-magyar nagykövet, a ki most már nemcsak a magyar érdekeket, de a magyar tipust is kép­viseli Berlinben; vele jött Alberts berlini festő­művész is; továbbá Rakovszky István, az állami számvevőszék elnöke, Perczel Dezső, Tarkovich József és Vörösmarthy Béla államtitkárok, Cseko- nics Endre gróf és Dessewffy Aurél gróf titkos tanácsosok, Károlyi István gróf, Wenckheim-Hoyos Fülöp gróf, Weuckheim Ferencz és Dénes gróf, Batthyány Elemér gróf, Ghyczy Béla, Ihász Lajos főrendiházi tag, Rákosi Jenő; a belügyminisztérium részéről Kaffka László miniszteri tanácsos és Ghyczy Jenő miniszteri titkár; a földmivelésügyi minisztérium részéről Durman és Halassy Pál tábornokok, Dobokay és Losonczy miniszteri taná­csosok, Darányi Béla főigazgató, dr. Bartóky Jó­zsef osztály tanácsos, Győry Lóránt miniszteri tit­kár ; a kereskedelemügyi minisztérium részéről Vórtessy Kálmán osztálytanácsos, Lers Vilmos dr. és Holtán Sándor miniszteri titkár; Budapest szó kés főváros részéről Márkus József főpolgármester, Almády Géza tanácsos, Rupp Zsigmond, Máttyus Arisztid, Ludvik Endre és Kollár Lajos, A magyar zsoké-klub tagjai közül megjelent Batthyány Ele­mér gróf. Harkányi Andor báró, az urlovas-szövet- kezetet Jankovich-Bésán Gyula képviselte. Békés­vármegye 8 a békésmegyei gazdasági egyesület küldöttsége: Lukács György főispán, Fábry Sándor alispán, Szeiler Elek szolgabiró, dr. Zöldy János főorvos és Pfeifer István gazdasági egyesületi tit­kár; Melczl Oszkár, az erdélyi szász gazdasági egyesület elnöke, Mihalovits Antal miniszteri taná­csos, Molnár István és Derninger Imre kir. taná csosok, Szapáry Péter gróf osztálytanácsos, Perczel Dénes százados, debreczeni ménes-parancsnok. Tavy Gusztáv főerdőtanácsos, Scholz Gusztáv otbz főerdőmester, Krick Aladár jószágfelügyelő, báró Podmaniczky Gyula, Balogh Sándor fogalmazó Zoltán Elek nyug. altábornagy, Esterházy Béla gróf, Nádasdy Tamás gróf, Rexa Artur, Juhász Bálint, a mezőhegyesi ménesbirtok igazgatója Zámory Béla, Hunkár Dénes, Kiss Gyula, Buday József dr., Nagy Antal kauonok, Wenninger Ernő. Horváth Károly, Hánthay evangélikus lelkész, Lipthay Bél cs. és kir. kamarás, Nick Ede. a gödöllői koronauradalom elnöke, Piukovics Elemér, Lakner Ferenez, Némay Antal nagykőrösi és Visegrádi Béla fogarasi ménes-parancsnok. A ko márommegyei küldöttség: Ghiczy Béla alispán Eszterházy Ferencz gróf, Baranyai Géza, Erdély Gáspár, Ghiczy Béla, Major László, Asztalos Béla t ( é t I c [ Z D a 1 h I £ é a h földmivelésügyi miniszterhez való felterjesztésére é majdan hatósági engedélyezés megadása czeljabol Békésvármegye alispáni hivatalához tatására a társulat ig főmérnöke I társulat 1900. évi pénztári, továbbá leitan es anyag szer számadásainak megvizsgálásából szóló számvizs­gáló bizottsági jelentés, mely szerint a számadások teljesen rendben levőknek találtattak, tudomásul vétetett és számadóknak a félmentvény megadatott. 1900 évben bevétel volt: 653.073 kor. 98 filler, ki­adás' volt 244,571 korona 80 fillér. Maradvány 1900. deczember 31 én 408,502 korona 18 fillér. — 1900. év végén a leltári tárgyak összes ér­teke 903805 korona 48 fillér. Anyagszerek értéke 30692 korona 22 fillér. 624806 korona 26 fillér bevétellel, 357239 korona 86 fillér kiadással és 267566 korona 40 fillér maradványnyal összeálli tott 1902. évi költségelőirányzatot a közgyűlés el­fogadta és annak kormányhatósági helybenhagyás végett való felterjesztését elrendelte. — Habinay Pál mérnök elhalálozása folytán megüresedett sza­kaszmérnöki állásra pályázat hirdatése rendeltetett el. A pályázati kérvények f. évi november 15-ig lesznek benyújtandók. — Steinekker^ Gábor ^ mű­szaki tanácsosnak a kerületi felügyelői teendőkkel való megbízatását a közgyűlés örömmel vette tu­domásul. A társulat által az aradmegyei ármente- sitő társulat belvizrendezési költségeihez való hozzá­járulásként már régebben megszavazott 90,000 ko ■ona összegnek az aradmegyei társulat nyugtájára eendő kifizetését a közgyűlés engedélyezte. — A tiszavölgyi társulat és a tiszai ármentesitő társu­latok közös nyugdíjintézetének — folyó évi köz­gyűlésein a társulat nevében való megjelenésre Ladies György társulati elnök kéretett fel. — A társulat pénztárosának jelentése, melyszerint a folyó évben szeptember hó 29-ig bevétel 827,262 korona 22 fillér, kiadás 257,675 korona, maradvány 569,587 korona 22 fillér, tudomásul vétetett. Halálozás. Ismét egy gyönge virágszál tört le, egy ifjú szép leány halt meg, ifjúságának pompa jában. Alcser Jolánka, A loser Imre polgártársunk szép viruló leánya lett a gyilkos tüdővész áldozata, pótolhatatlan csapásként szerető szüleire. A boldo­gult ifjú leány alig volt 21 éves, mindenki által megcsodált viruló szépség s szinte hihetetlennek langzott, hogy az üde, életerősnek látszó fiatal eány tüdővészben meghalt. Halála általános igaz •észvétet keltett városszerte s temetésén, mely f. ló 3-án délután ment végbe, óriási részvét nyil­vánult. Becsületes tolvaj. Szóról szóra úgy történt, nint a hogy Arany János megírta az „Első lopás“ izimü költői elbeszélésében. Szívós János szeghalmi akostól ellopták egyik éjjel a hízott sertését. Lön íagy lótás—futás a házban, de a h'zó nem került neg s a gazda belenyugodott sorsába Elképzel- íető meglepetése, midőn a hizó másnap ott röfö- ;őtt ismét az ólban. A tolvaj visszalopta a disznót, így látszik nagyon bántotta a lelkiismerete. Esküvő. Bácsy Dániel füzesgyarmati jegyző Kárhoz vezette Papp Ede, nyug. zsákai községi ígyző kedves leányát, Máriát. Szerencsétlenség. Szeghalmon a községi tégla- yárban összeszólalkozott egyik női munkás a íglagyári vezetővel. A téglamester e miatt erősen k sszeszidta, mire az asszony durva szavakkal isszafeleselgetett. A téglamestert annyira felhara- itotta az asszony kihívó modora, hogy felkapott gy téglát és hozzávágta az asszonyhoz. Az asz- zony ekkor még nagyobb dühbe jött és rekedten rditozva kezdte szidalmazni a téglamestert. Egy- zerre azonban hangja elakadt s aléltan bukott a öldre. A nagy felindulás gutaütést eredményezett 20 perez múlva meghalt. Tekintve, hogy előzőleg i téglamester megdobta őt, biróilag elrendelt >onczviz8gálattal kellett kideríteni, hogy mennyiben átszőtt ez közbe a halál bekövetkeztére. A bon- szólás azonban megállapította, hogy a dobás sérü- ést nem okozott s igy a halál okául egyáltalán lem tekinthető. Az uj Cseléd. Csabán Laszky Jakabné cselé let fogadott Kiss Erzsi tiszafüredi lány személyé­ben. Az uj cseléd az első napon, mikor este a ház­beliek lefeküdtek, összepakolt mindenféle ruha bemüt s minden mozditbatót és elvihetőt, a mi tezeügyébe került s ebből két batyut kötvén, Hátára vette és megindult az uj helyről. Még az éjjeli vonattal el akart utazni a lopott holmikkal ie rajta vesztett, mert a Sürgöny-utczában elcsíp lék a rendőrök. Vallatásnál kiderült, hogy a cse­lédkönyvét is lopta. A vizsgálat folyik. Választás. Gaggenberger Lajos gádorosi evang. tanítót a makói evang. egyház tanítóul válasz­totta meg. Veszélyes lakót tartott Gyopárhalmán B. Gyöfgyué Bobik Zsuzsanna. Odavette Gugyla Lajos orosházi napszámost, ez azonban fizetség helyett múlt héten, amidőn a gazdasszony nem volt otthon, lakásadója ablakát betörvén, behatolt a szobába, á szekrényt feltörte, onnan 25 irtot ellopott, aztán ott­hagyta^ a szállást. A 25 frtot még az nap éjszaka eldorbézolta társaival együtt, másnap azonban hurokra került s bedutyiztatott. Tanárválasztás. A szarvasi főgymnasiumnál megüresedett tanári állásra, mint azt meg is irtuk, Fodor Jáhost választották meg. Az uj tanár azon] ban meggondolta a dolgot s nem megy Szarvasra s igy a szarvasi főgymnasium egy évig újra tanár nélkül marad s a betöltetlen tanári állás ressortját a többi tanárok osztják szét maguk közt. Az országgyűlési képviselő választás napján folyó ho 2-an délután Pardi Mihály 58 éves gyomai lakos a szoba gerendájára felakasztotta magát és meghalt. Temetése 3-án délután történt. Pardi a feleségével együtt a feofáskodásból élt, de a kere­setük nagyrészét a torkán eregette le és e miatt gyakori volt náluk a családi jelenet. így történt ez most a választás napján is és e miatt az öreg el­keseredésében öngyilkossá lett. Uj takarékpénztár Békéscsabán. Uj pénzinté- zet alakult meg vasárnap Békéscsabán „Békéscsaba városi akarékpenztár“ czimmel. Az uj intézetet tulajdon képén a „Békéscsabai iparosok se»élv- és bité szövetkezetéinek tagjai alakították üzletré­szeikkel, melynek üzletkörét is átfogja venni részvénytársaság, ha a szövetkezet leszámol. Az ui részvénytársaság teljesen befizetett alaptőkéje 200 000 korona, mely összeget 1000 darab 200 koronás részvény képviseli. Részvényesek száma 198. Az n y d fi k ti n □ ti k a v a 8 J n f r ( 2 ii € I

Next

/
Oldalképek
Tartalom